Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-18 / 270. szám

6 NAPLÓ 1m. NOVEMBER » ) EíaJfösás AZ AUTÓ VESZEDELME­SEBB A JÁRVÁNYNÁL Az Egészségügyi Világszer­vezet idei jelentéséből kiderül, hogy a világ jelentős részében több ember esik áldozatul 'autóbalesetnek, mint járvá­nyos megbetegedésnek. Noha a járványok máig is sok áldozatot követelnek, az e'múlt tíz évben erősen csök­kent a terjedésük. 1960-ban a világ százezer lakosa közül 32.8 halt meg kolerában, mig 1930 ben 100 ezer ember közül 212,1 esett áldozatul ennek a járványos betegségnek. Ha­sonló mérvű csökkenést mutat más járványos betegségek, így a tífusz, a sárgaláz, stb. ha­lálos áldozatainak száma is. Ugyanezen időszakban a vi­lág legtöbb országában erősen emelkedett az autóbalesetek száma. Az Egyesült Államok­ban 100 ezer ember közül — évente 20,6 leli halálát autó­baleset következtében. HIVATALOS FELSZÓLÍTÁS A — HALOTTHOZ Sheffield angol városban né­hány héttel ezelőtt meghalt egy agglegény, akinek a volt lakására a napokban az alábbi meghökkentő levelet kézbesí­tették ki: „A halál okára vo­natkozó kérdések megválaszo­lására felkérjük, hogy jövő j hét keddjén, délelőtt 10 órakor ! jelentkezzék a társadalombiz- j íosító sheffieldi hivatalában, } illetve meghatalmazottjával j képviseltesse magát”. ONEILL-DARAB EURÓPAI BEMUTATÓJA A napokban Bécsben tartják meg Eugene O’Neill: „A szalmaszál” című darabjának európai ősbemutatóját. A bé­csi Akademietheater előadását Joseph Glücksmann rendezi. ÓVATOS DUHAJ Egy Rio de Janeiro-i rendőr- őrjárat öntudatlan férfit talált o r utcán. Azonnal kórházba szállították. Az orvos a beteg mellényére tűzve a következő cédulát találta: „Valamennyi orvoshoz! Alaposan felöntöt­tem a garatra, hadd aludjam ki a mámort. Semmi esetre se próbálkozzanak vakbelem ki­operálásával, mert az már két esetben megtörténf. ÉLŐ FÁK — SZÍNEZVE Az élőfába bevitt ezánező anyagok a növényi nedvekkel együtt keringenek és a kíván­ságnak megfelelően módosítják j a fa színét. Egészen rendikívüli új színárnyalatokat értek el ilyen módon. HORMONKEZELÉS MEDDŐSÉG ELLEN . s A meddőség elleni újfajta ! hormonkezelés Svédországban ! eddig 15—30 nőt segített hozzá \ anyai örömökhöz. Az eljárást j Gemzel professzor alkalmazza j de csak abban az esetben, ha i a meddőség az agyalapi mirigy rendszertelen működésével áü \ összefüggésben. A meddő nők 5 százalékánál ez az eset áü j 'fenn A GAZDASÁGI CSODA Árnyékában... É: egy sokgyermekes nyugat \ német család, Göttinga köze-1 lében. A nagy lakáshiány kö- | vetkeztében a család kényte­len volt egy átépített hulla- j kamrába beköltözni. NEVEZETES KUTYA i A párigsi „Information” : cimi"■ lapban olvastuk az a láb- 1 b: hirdetést: „Pulikutyám el- 1 adó Mgr megugatta de Gaulle í elnököt. Erzsébet királynét és I Brigitte Bardot-t is”. ..FELESÉGVÉDELEM'’ OLASZORSZÁGBAN Olaszországban új törvényt készítenek elő, amely kötelezné s férjeket hogy állandóan vi­'ssljrk a jegygyűrűjüket. A Budai I. alapszervezet. nép-: front bizottsága új vezetőséget választott és az új vezetőség a fogadónapot minden pénteken 19- től 19 óráig tartja a Budai I. nép­front bizottság helyiségében. * Cj tánciskola kezdődik Her­*ní 'n táneíanéj- vezetésével 2t-én- vor , t • ■nr-z ,y«v. Ház.- >~’i /k'.vef j. 13. sz. Az amerikai hatóságok . kubai állampolgárokat tartóztattak le New York Az amerikai hatóságok szóm baton — megsértve a diplo­máciai normákat — letartóz- | tatták Roberto Santiesteban Casanovát, Kuba ENSZ- kül­döttségének attaséját. Vele együtt letartóztattak két New Yorkban élő kubai születésű személyt: Antonio Sueirot, és Jósé Garda Orellanát. Ez utőb biak az „igazságos kubai poli­tikáért küzdő bizottság’ elne­vezésű haladó szervezet tagjai. Jósé Garcia Orellana ezenkí­vül a New Yorkban lévő „ku­bai barátsági ház” igazgatója L Robert Kennedy amerikai igazságügymániszter hivatalos bejelentésében azt állítja, hogy a letartóztatottak „összeeskü­vést szőttek felforgató tevé­kenység céljából”. * Mint nyugati hírügynöksé­gek közűk, az amerikai ENSZ- küldöttség a fenti intézkedés­sel egyidejűleg szombaton jegyzéket intézett Kuba ENSZ delegációjához. A jegyzék tar­talmát U Thant ügyvezető fő­titkárral is ismertették. A megkeresésben az Egyesült Ál­lamok felszólította Kubát, hogy hívja vissza ENSZ-kül- döttségének két tagját: Jose Gomez Abad-ot, és feleségét: Elsa Moniero de Gomez-t. Az amerikai ENSZ-küldöttség az­zal vádolja őket, hogy „részt vettek a felforgató tevékeny­ség céljából szőtt összeeskü­vésben”, Az átirat azt állítja, Szalal ultimátuma a lázadó jemeni törzsekhez Adenauer „messzemenő egyetértést“ hangoztat Nyugatnémet kommentárok azonban kételkednek ebben Kairó A szanaai rádió jelentése sze­rint Szalal tábornok, jemeni köztársasági elnök tíznapos ul­timátumot intézett azokhoz a határmenti törzsekhez, ame­lyek szembeszálltak a közitársa sági rendszerrel. Az ultimatum értelmében a törzsek tagjainak tíz napon belül el kell külde­ndők vezetőiket a fővárosba és hűséget kell esküdni a köztár­saságnak. Ha ezt megteszik, — mondotta Szalal a jemeni rádió szerint — megbocsátok nekik, ha azonban nem, akikor e tör­zsek ellen megsemmisítő ka­tonai intézkedéseket foganato­sítunk. A köztársasági elnök egy tömeggyűlésen jelentette be az ultimátumot. A szanaai hi vatalos hadi jelen­tés szerint Hareb Jemen észak- nyugati részén — a tengerpart­tól 50, a szaiud-arábiai halártól 20 kilométerre — heves harcok folytak a beszivárgott jordá- niai, szaud-arábdai erők, illetve a jemeni és EAK egységek kö­zött. A köztársasági erők kelepcébe csalták az ellen­séget és megsemmisítő tü­zérségi tüzet zúdítottak rá. A királypárti csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek és Dzsazon irányába menekültek. A közlemény végül bejelenti, hogy a jemeni erők megeléged - tek azzal, hogy az ellenséget a határig üldözzék. Pénteken Bajdani miniszter- elnökhelyettes közölte, a kor­mány biztosítékot kapott arra, hogy amerikai repülőgépet nem fognak felhasználni egy Jemen elleni agresszió céljára. Bajdani másfélórás megbeszé­lést folytatott Robert Stockey amerikai ügyvivővel. Ezen a megbeszélésen Bajdani biztosí­totta az Egyesült Államokat, hogy a jemeni repülőgépek nem fogják bombázni Szaud- Arábia stratégiai célpontjait, ha szaud-arábiai gépek nem támadják meg Jement. A ko- zépkeleti hírügynökség jelenté­se szerint az Egyesült Államok ügyvivője ígéretet tett ‘arra, hogy a Szaud-Arábiában állo­másozó amerikai repülőgépek nem intéznek támadást Jemen ellen. Bajdani hangsúlyozta: minden ellenséges gépet, amely megjelenilc Jemen légiterében, azonnal lelövünk. Londoni jelentés szerint az angol külügyminisztérium cá­folta, hogy az angol- védnökség alatt álló területekről támadást intéztek Jemen ellen. Borm ’ Adenauer ‘kancellár vissza­érkezve Bonraba washingtoni látogatásáról a repülőtéren azt hangoztatta, hogy amerikai út­ja nagyon jelentőségteljes volt és megállapíthatta, hogy mesz- szemenő egyetértés mutatkozik az Egyesült Államok és az NSZK kormányának felfogása között. A kancellár repülőtéri nyilat­kozatával szemben, több nyu­gat-német lap washingtoni je­lentése viszont azt hangsúlyoz­za, hogy az Adenauer által hangoztatott egyetértés koránt­sem olyan tökéletes, mint ahogy azt a kancellár — nyil­Rapacki lengyel külügy­miniszter Jugoszláviába látogat Belgrad Adam Rapacki lengyel kül­ügyminiszter hivatalos látoga­tásra Jugoszláviába utazik. A látogatás november 19-től 25- ig tart. A Tanjug jelentése szerint a lengyel külügyminiszter a két l országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről fog tárgyalni. Ko- csa Popovics jugoszláv külügy- miniszterrel.' ván a Bonnban kirobbant bel­politikai válságra való tekin­tettel — feltűntetni szeretné. Így a Die Welt vezércikk­ben utal arra, hogy Kennedy és Adenauer felfogása a nem­zetközi helyzetet illetően to­vábbra is „különböző vágányo­kon” halad. A kommentárok szerint Kennedy úgy véü, hogy a ku­bai válság végleges rendezése fordulópontot jelenthet a Kelet és a Nyugat viszonyá­ban. Adenauer viszont koránt­sem óhajt olyan fordulatot, amely változást idézne elő az eddigi nyugati politikában, ép­pen ezért olyan módon igyeke­zett befolyásolni az amerikai elnököt, hogy továbbra se sza­bad módosítani az eddigi poli­tikát A Rheinische Post washing­toni tudósítója szerint Ade nauer úgy értékeli a kubai vál­ságot, az legfeljebb olyan érte­lemben , fogható fel forduló­pontnak, hogy még inkább ki­élezi a nemzetközi feszültséget. Adenauer minden esetre eredményként könyveli el azt, hogy Washingtonban ismét el­halasztották a döntést arról, vajon tegyen-e a Nyugat vala­milyen kezdeményező lépést a nyugat-berlini probléma meg­oldása felé és ajánljon-e fel tárgyalási javaslatot. Ugyan­akkor viszont Adenauer nem tudott közeledni másik céljá­hoz, az atomfegyverek megszer­zéséhez. „Adenauer ismét fel­vetette a kérdést, hogy nyugat- európai országok középhatósu­garú rakétákat kapjanak — ír­ja a Frankfurter Allgemeine Zeitung — ez a kérdés azonban továbbra is megoldatlan ma­radt. Kennedy elnök nem mó­dosította álláspontját. Az elnök értésre adta a kancellárnak, hogy erről a vitás kérdésről csak akkor lehet komolyabban beszélni, ha a közös piachoz tartozó országok végre meg­egyeznek Angliával, és Anglia csatlakozhat a Közös Piac­hoz ...” A kancellárnak tehát továbbra is várnia kell, annál is inkább, mivel külpolitikai akcióképességét meggyengítet­te a súlyos belpolitikai vál­ság ... Angliában fogták a Mars* rakéta rádiójelzéseit Manchester (MTI). Az angliai Jordell Bank csil­lagvizsgáló intézet pénteken felfogta a szovjet Mars-rakéta rádió jelzéseit. A szovjet űr­hajó jelenleg körülbelül 4 800 000 kilométerre van a Földtől. jr Évente 10 millió ember hal éhen Az éhség még mindig korunk legsúlyosabb problémája Az éhínség még ma is az em­berek első számú problémája. A történelemírók szerint éh­ínségben több ember halt meg, mint az összes eddigi háborúk­ban és járványokban. Négy­ezer év alatt háromszázhar- minc nagy éhínség volt. ez pe­dig azt jelenti, hogy minden tizenkét évben a világ vala­melyik részén az emberek százmilliói haltak éhhalált. Ebbe még nincsenek beleszá­mítva a kisebb területekre korlátozódó éhínségek. Az emberiség három­negyed része éhezik Az emberiség háromnegyed részének táplálkozása még ma sem kielégítő. A második vi­lágháború után a föld lakossá­gának 45 százaléka éhezett. A világszervezet adatai szerint minden évben körülbelül tíz­millió ember hal éhhalált, kö­rülbelül 500 millió ember ál­landóan éhezik, és egymillióvá ember a tudományosan meg­állapított létminimum alatt él. A tudomány szerint az élet­tani minimum fejenként na­ponta 2500 gramm kalória. Ennyit tartalmaz fél kilo­gramm kenyér, egy kisebb sze­let marhahús, egy maroknyi borsó és ugyanannyi aszalt szilva. A statisztikai adatok szerint a világon naponta át­lag 2420 gramm-kalória jut egy emberre. Ez még elvisel­hető volna, ha a fogyasztás egyenlő lenne az egész földke­rekségen. Az egész élelmiszer háromnegyed részét azonban Európában és Amerikában fo­gyasztják el itt pedig csak egy- Harmada él a világ lakosságá­nak. Ázsiára például, ahol az emberiség fele él. az élelmi­szernek csak 17 százaléka jut. A legtöbb élelmiszert Ausztrá­liában és Uj-Zélandban fo­gyasztják (fejenként 3250 gramm-kalóriát naponta). No­ha hihetetlennek látszik, ép­pen a mezőgazdasági területe­ken a leggyakoribb gz éhínség. A gazdaságilag fejletlen orszá­gokban az élelmiszerfogyasztás mindössze 2150 gramm-kalória fejenként, míg az iparilag fej­lett területeken 3100 gramm. Az iparilag legfejlettebb Ál­lamok mezőgazdasági terme­lése a legmagasabb. Ezek az államok hatalmas élelmiszer- töblettel rendelkeznek, míg az elmaradott területek, amelye­ken jórészt csak mezőgazda- sági termelés folyik, az élelmi­szerhiány miatt lakosságuk nagy részét nem tudják táp­lálni. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni egy sötét, maradi elméletet, amely még ma is a neokolonializmus fő érve a gyarmati igában sínylődő né­pekkel szemben. Egy angol hit­térítő a múlt század elején azt az elméletet állította fel, hogy nem érdemes javítani a munka sok és más termelők helyzetén, mert ez serkentené szaporo­dásukat, ez pedig visszás hely­zetet szül, mivel az emberek mindig sokkal gyorsabban sza­porodnak majd, mint ahogyan az élelmiszerkészlet növekszik. Másszóval az éhség a termé­szet örök törvénye, isten os­tora. Pnsztit az éhínség Hogy biztosítsák az élelmet az aszályos évekre, régente több országban raktárakat építettek és itt tartalékolták a~ élelmiszert. Természetesen nem a nép számára, hanem azért, hogy a gazdagok és ke­reskedők üzérkedhessenek. A gyarmatosítók azonban ezeket a raktárakat is megszüntették, és profitjuk növelésére cukor­nádat, kaucsukot és teát ültet­tek, ami nagyon kimeríti a földet. Nem törődnek azzal, mit esznek majd az emberek milliói Indiában, Indonéziá­ban. Malájföldön, a Fülöp-szi- getelcen, Haitiban, Egyiptom­ban és a latin-amerikai álla­mokban. így történhetett meg, hogy a XIX. század első negyedé­ben Indiában öt éhínség volt, második negyedében kettő, harmadik negyedében pedig hat. Miután Nagy-Britannia meghódította Indiát, a század utolsó negyedében tizennyolc éhínség pusztított, s 26 millió ember lelte halálát. Az 1876- tól 1878-ig tartó éhínség akko­ra vidékre terjedt ki, mint egész Ausztrália, s ez idő alatt az ott élő húszmillió lakos kö­zül 220 000-nek a felére csök­kent a testsúlya, Az éhínség az árvizek és az aszályok miatt tört ki. Élelem lett volna ele­gendő, de a kereskedők azon­nal háromszorosára emelték az árakat, majd beszüntették az árusítást, és várták, hogy az élelmiszercikkek ára elérje az eredetinek az ötszörösét. Az éhségtől félőrült emberek be­törtek a raktárakba, de a gyar­mati rendőrség kegyetlen vér­ontást végzett közöttük. Kínában az emúlt évszázad­ban százmillió ember pusztult éhen. áz 1877. évi éhínség pe­dig kilencmillió ember életébe került. Századunkban India tartjn a szomorú rekordot: az első három évtizedben 120 millió indiai halt meg éhen, tehát annyi, ahány lakosa van Fran­ciaországnak, Olaszországnak és hazánknak együttvéve. Az 1929. évi válság a fejlet­len országokat érintette a leg­súlyosabban: Koreában, Tuné­ziában, Iránban, Törökország­ban, Kenyában, Kongóban ál­talános éhínség uralkodott, s ez 1930-ban kiterjedt Indoné­ziára, Indokínára és Egyiptom­ra is. A második világháború előtti Távol-Keleten az embe- berek 90 százaléka éhes volt, a latin-amerikai országok la­kosságának kétharmada pedig rosszul táplált. Kihasználatlan lehetőségek A második világháború után, noha a technika és tudomány hatalmas léptekkel haladt elő­re, a helyzet még súlyosbodott. Már említettük, hogy az em­beriség háromnegyed része 2500 kalóriánál kevesebbet fo­gyaszt naponta. Pedig a statisz tikai adatok szerint a Földön van elég élelem mindenki szá­mára. Kiszámították, hogy ha a lakosság a mostani gyorsa­sággal szaporodik, és ha a 2000. évig a Föld lakosságának száma megkétszereződik, ak­kor is elegendő élelmet tudnak biztosítani mindenkinek, ha csu pán a jelenlegi tudományos és technikai vívmányokat alka’- mazzák. Bolygónkon 13 500 millió hektár művelhető terü­let van, ennek azonban csalt 10 százalékát művelik. A meg­művelhető területekből is alig százmillió hektárt öntöznek. A közgazdászok számításai szerint az elkövetkező húsz év­ié biztosítanák a Föld lakos­ságának ellátását, ha a fejlet­len területeken még 800 millió hektár földet művelnének meg, és újabb 100 millió hek­tár földet öntöznének. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezetének (FAO) szakemberei úgy vélik, hogy már most kétszerannyi vajai, tejet, tojást, túrót, húst, gyü­mölcsöt és zöldségfélét kellene termelni a kalória-minimum biztosítására. Az éhség prob Urnáját megoldhatnák, ha n fejletlen országoknak eszközö­ket adnának, hogy nemzeti termelésüket évente öt száza­lékkal növeljék. Ezzel a szak­emberek szerint az éhínséggéi fenyegetett tömegek életszín­vonalát megkétszereznék. A FAO azonban nem képes megvalósítom ezt a hatalmas terved. Az éhínség leküzdésére készített ötéves tervével, amely 1960-ban lépett életbe, csak végső esetben léphet köz­be, s akkor is igen kevés ősz- szeggel. A FAO becslése szerint még ma is évente 300—500 millió ember éhezik. A kérdést tehát egyesített erővel minden ál­lom részvételével kell megol­dani. Számos államban hatal­mas élehniszertöbbletek hever­nek- eladásra várva. A katonai költségvetések mindenütt nö­vekednek, a fejlődőben lévő országok nagy kamatokat fir zetnek kölcsöneikre, a fegyver­kezési hajsza óriási összegeket emészt fél — ime. ha ezt « pénzt az éhínség leküzdésért fordítanák, megoldanák s? emberiség legrégibb és legsú­lyosabb problémaiját. hogy Roberto Santiesteban Casanova, Kuba állandó ENSZ képviseletének letartóztatott tagja nem élvez diplomáciai mentelmi jogot. Havanna A. 3. Mikojan, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese pénteken fel­kereste Emesto Guevarát, a Kubai Egyesített Forradalmi szervezetek Országos Vezető­ségének tagját, Kuba iparügyi miniszterét: Mikojan és kíséretének tag­jai megvitatták Guevarával a Kubának nyújtandó szovjet gazdasági és műszaki segítsiég konkrét kérdéseit. Moszkva (MTI). Szombaton Moszkvában• Incze Jenő és Nyikolaj Patoli- csev külkereskedelmi minisz­terek aláírták az 1962. évi magyar—szovjet árucserefor­galom bővítéséről, az 1963/65 évi áruforgalom további fej­lesztéséről és az 1963. évi köl­csönös áruszállításokról szó ó jegyzőkönyveket. A jegyzőköny vek értelmében 1963/65-ben számottevően fokozódik a két j ország áruforgalma a meg előző évekhez és az eredeti hosszúlejáratú egyezmény elő­irányzataihoz képest egyaránt. Az idei szállításokhoz viszo­nyítva 1963-ra szintén növek­vő forgalmat irányoz elő a jegyzőkönyv. 1 A Szovjetunió traktorokat, mezőgazdasági gépeket, útépí­tő-, olajfúró- és kohászati be­rendezéseket, könnyűipari gé­peket, gépkocsikat, csapágya­kat, vasércet kőolajat és olaj­ipari termékeket, kőszenet, villamosáramot, gyapotot, fa­árukat, apatitot, vegyszereket, közszükségleti cikkeket és más árukat szállít hazánknak. Ma­gyarország egyebek között élelmiszer- és vegyipari, hír­adástechnikai berendezéseket. fémforgácsoló gépeket. Diesel- mozdonyokat, vasúti személv. kocsikat, .ellenőrző- és merő- műszereket. ruházati és kötött­árukat, gyógyszert, cipőt, gyü­mölcs- és zöldségkonzerveke* * szállít a Szovjetuniónak. Három lonlos magyar—szovjet külkeres­kedelmi megállapodási írtak alá Moszkvában

Next

/
Thumbnails
Contents