Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-26 / 251. szám

1M2. OKTOBER 26. NAPLÓ 3 össze kell hangolni a fejlesztési terveket! Értelmetlen rivalizálás — Űj területekre kell kiterjeszteni a szolgáltató tevékenységet A lakosságszolgáltatást Pé­csett a Vegyesipari Vállalat, a ktsz-ek és más kisebb vállala­tok látják el, a megye váro­saiban és a nagyobb községek­ben pedig többnyire a helyi­ipari vállalatok. A Mohácsi Vegyesipari Vállalat nemcsak Mohácson végzi el a javításo­kat, hanem a környéken is. A Komlói Helyiipari Vállalat is kiterjesztette tevékenységét a' sásdi járás több községére. A Szigetvári Kisgépgyártó Válla­lat — amelynek fő prófilja ko­rábban az árutermelés volt — ugyancsak részt vállalt a szol­gáltatásokból. Ök a környező községekben megjavítják az autókat, motorokat. A kisipari termelőszö vetkezetek ezévi tervében mintegy 3 mil­liós értékkel szerepelnek a ja­vítások, 214 faluban szervez­ték meg a háztartási kisgép- javítást, valamint a rádiók és televíziós készülékek javítását a földművesszövetkezetek köz­vetítésével. A különféle szervek nagy igyekezetében torzulások is be­következtek a szolgáltató te­vékenység megszervezésében, így például Baranyában ^ is egyre több a televízió, rádió es háztartási géptulajdonos. A várható növekedést figyelem­be véve a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat (GELKA) óriási mértékben megnövelte kapacitását. Sok új műszakit, szakembert szerződtette^ Fiókműhelyeket hoztak letr^ Szigetvárott, Siklóson és há«on A GELKA a felügye­lt? szervtől, a Baranya me­gyei Tanácstól megkapta az engedélyt arra. hogy ezeken a helyeken javítóműhelyeket hozzanak létre. Három gép­kocsit vásároltak, amelyekkel a híradástechnikai készüléke­ket és háztartási kisgépeket begyűjtik. Az üzemelést lé­nyegében most kezdenék, de nehezíti a helyzetüket, hogy épp ezekben a városokban, il­letve községekben a ktsz-ek is foglalkoznak rádió- és tv-javí- tással. A ktsz-ek ugyanis e járások 85 községében már korábban megállapodást kötöttek a föld­művesszövetkezetekkel a ké­szülékek begyűjtésére. Éves tervteljesítésüket jelentősen befolyásolja ez a 85 község, ahol javítótevékenységet foly­tatnak. Megnövelték apparátu­sukat, s negyven embert nem lehet máról holnapra más pro­filra , átképezni, átállítani. A megyei tanácshoz tartozó Szigetvári Kisgépgyár­tó Vállalat tervei is beleütköz­tek a ktsz-ek már meglévő ja­vító tevékenységébe. A Sziget­vári Kisgépgyártó Vállalat ugyanis elhatározta, hogy Sellyén is létesít autó-motor- javító műhelyt, mert a ktsz autójavítója nem képes kielé­gíteni az igényeket. Helyes az, ha itt még a tanács is létesít egy javítóműhelyt? A leghe­lyesebb talán az lenne, ha a ktsz a már meglévő műhelyét fejlesztené. Semmi szükség arra, hogy két vállalat így el­aprózza az erejét Abban, hogy a GELKA olyan helyekre telepített mű­helyeket, ahol a ktsz-ek lénye­gében már megszervezték a munkát és több-kevesebb si­kerrel dolgoztak is — a me­gyei tanács ipari osztálya is hibás. Most azonban már eső után köpönyeg ezen vitatkoz­ni, mindenekelőtt arra kell választ találni, mit csinálja­nak a ktsz-ek, ha az említett három járásból kiszorulnak? Hogyan foglalkoztassák azt a negyven embert, akiket a ház­tartási kisgép és televíziók, rá­diók javítására állítottak rá? A megoldás csak az lehet, hogy a ktsz-ek a műszaki szakembe­rekkel olyan községekben lás­sák el a javító szolgáltatást, ahol eddig a szolgáltatásnak semmi formája nem volt meg, s a lakosságnak nem egy eset­ben harminc-negyven kilomé­terre kellett a készüléket szál­lítania, ha javíttatni akarta. / - esetből azonban a tanulságot le kell vonni. Az elgondolásokat, a terveket feltétlenül koordinálni kell. A párhuzamos profil kialakítása, fejlesztése a népgazdaság szá­mára káros. Nem az a cél, hogy egyes kis vállalatok, a KISZÖV, a GELKA, vagy akár a tanácsi ipar egymással értelmetlenül rivalizáljon, ha­nem az, hogy összehangoltan jól ellássák a lakosságot, s gaz­daságosabbá tegyék a munka- * jukat. 1 Egy hínap Bűn Éllamkölcsön-sorselís Az év utolsó államkölcsön húzásait ezentúl nem decem­berben, hanem novemberben £ rendezi az Országos Taka­rékpénztár. így a legköze­lebbi államkölcsön húzásáig már csak egy hónap van hát­ra. November 25-én és 26- án Budapesten tartják a 2.. a 3. és 4. békekölcsön 1962. második félévi sorsolását. Az első napon a 2. béke­kölcsönt húzzák 134 000 köt­vényre 27 millió forintot. A második napon a 3. és a 4. békekölcsönt sorsolják. A 3. békekölcsönből 172 000 köt­vényre 47,2 millió forint, a 4. békekölcsönből pedig 125 000 kötvényre 28,9 millió forint jut nyeremény és tör­lesztés formájában. A két napos húzáson a há­rom kölcsönből összesen 431 000 kötvényre 103,1 mil­lió forintot fizet vissza álla­munk a kötvénytulajdono­soknak. Idő j árás j el entés Várható Időjárás péntek estig: Nyugaton íelhösebb idő, eső nél­kül, keleten még néhány órás nap­sütés. Heggel és délelőtt több he­lyen kőd. Ma gyenge, holnap a Dunántúlon mérsékelt délkeleti, déli szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz í— plusz 3 fok között. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 11—13 fok között. ADMINISZTRÁTORT felvesz az 1. Belkereskedel­mi Szállítási Vállalat. — Pécs, Megyeri út 103'. Bőséges készleteink vannak Az őszi áruellátásról lődve megkerestük Lex Gyula Cl^1at’ Ffe7-e^ar^yaÉdesség SeriSú Vállalat igazgatóját. « Lex Gyula elmondotta, nogy mind az alapvető élelmezési cikkekből — cukor, liszt, asir — mind egyéb élelmiszeraruk­ból bőséges készleteik vannak Baranya valamint Tolna egesz területén és a jövőben sem lesz semmiféle zökkenő az élelmi­szerellátásban. Az utóbbi idő­ben észrevehetően emelkedett a kávéfoigyasztás, és ez szo­rosan összefügg a kávé árának lényeges mérséklésével. Ör­vendetes tény. hogv a FŰ­SZERT állandóan tud friss ká­vét adni a boltoknak, s egyes kisebb üzletet kivéve — ahol alacsonyabb a kávéfongalom — csak a hat hetes jótállási időn belül pörkölt kávét árusítanak. Sokan kedvelik a házilag pör­költ kávét, amit a nyers kávé forgalmának ugrásszerű meg­növekedése bizonyít. Nyers kávéból is nagy mennyisége­ket tartanak raktáron, s állan­dóan jön az utánpótlás izraeli nasvkereskedelmi cégek közre­működésével Etiópiából és nyugati importból. Mtqa'akn't a megye' niwétytöö akciúbizoltság Tegnap délelőtt növényter­melési szakemberek jöttek ösz- sze Pécsett a Hazafias Nép­front megyei irodájában. A tanácskozás célja az volt, hogy létrehozzák a növényvédelém megyei akcióbizottságát. Az évente 6—8 milliárd fo­rintnyi kárt. amelyet a rova­rok okoznak az ország mező- gazdaságában. mindenképpen meg kell ákadályezni. Ehhez nagy segítséget tud majd ad­ni a legjobb növényvédelmi szakemberekből alakult akció- bizottság, amelynek elnöke Nagy Sándor, a MÉSZÖV el­nöke lett. alelnöke pedig Hor­váth Miklós, a növényvédő úlcmás igazgatójaj — tárgyaláson van. .. — Már elment az ügyészség­re . t. •— Az illetékkiszabási hivatalban van, még nem ér­kezett vissza... Ilyen válaszo­kat kaptam, ha telefonon ér­deklődtem utána. Amikor vég­re az ügyvédi munkaközösség irodájában találkoztam vele — a megbeszélt időpontnál jóval később érkezett —, így mutat­kozott be: „Dr. Molnár István­ná vagyok, lsánynevem dr. Simon Veronika”. így, precí­zen, pontosan, ügyvédhez illő­en. — Elnézést a késésért, egy ingatlan adás-vételi szerződés ügyében voltam a megyei ille­tékkiszabási hivataliban — mondta, miközben degeszre tö­mött aktatáskáját az asztalra tette. Olyan „felnőttesen” kez­dett beszélni ügyekről, parag­rafusokról, mintha máris év­tizedes praxis álina mögötte. Pedig csak a nyáron, június 30-án avatták doktorrá a Pé­csi Jogtudományi Egyetemen — summa cum laude.: s — Ügyvédnek készült? — Nem. A Leöweybén érett­ségiztem s utána, az idegen nyelvek főiskolájára akartam iratkozni, de az 1957-ben meg­szűnt. A jogra sikerült felvé­telt nyertem. Amikor doktor­rá avattak, akkor volt az es­küvőm is. (Csak zárójelben jegyzem meg, jókor ment férjhez, mert ahogy tapasztalom, mostani munkája mellett aligha jutna randevúzásra ideje.) Amikor elvégezte a jogot, vállalati jogász akart Jenni. A polgári jog mindig érdekelte, másrészt a vállalati jogász munkája — ahogy mondja — sokrétű, érdekes. Aztán ... — Augusztus elsején1 a-Pécsi I. sz. Ügyvédi Munkaközösség tagja lettem. Van alkalmam foglalkozni a polgárjoggal, büntetőjoggal egyaránt. Most elsősorban büntetőjogi ügyek­ben képviselem a védelmet. Nagyon érdekes, „színes” mun­ka ez. MÉG NEM teljesen önálló, mert ahhoz, hogy valaki ügy­védi praxisát gyakorolhassa, két évig kell „bojtároskodnia”, majd ügyvédi jogtanácsosi vizs gát kell tennie s csak ezek után jegyzik be az ügyvédi névjegyzékbe. Azonban már most is sokszor helyettesít i tárgyalásokon. Legtöbbször előforduló ügyei: súlyos testi sértés, tiltott határátlépés, tár­sadalmi tulajdon elleni bűn­tett. — A súlyos testi sértések­nél például a legtöbbet vita­tott kérdés: ki ütött először? Tapasztalat, hogy általában ital hatása alatt és nő miatt verekednek. Alig három hónapja ügyvéd s már vagy századik ügyét jegyzi fel kis noteszében. Az első tárgyalásairól beszélge­tünk. Kisebb jelentőségűek voltak, de a közelmúltban már akadt ügy. amelyik a lakos­ság körében is nagy visszhan­got keltett. A tárgyaláson is sokan jelentek meg. M. Irma és 4 társának ügye volt ez, azoké, akik egy lottónyertes férfinek 125 ezer forintjából 40 ezret „segítettek elkölteni”. — Ezen a tárgyaláson az el­ső és másodrendű vádlott vé­delmét képviselem. Vád- és védőbeszédxe. ítélet­re még nem. került sor. Vajon milyen enyhítő körülményekre hivatkozik majd? — Nem akarom most elmon­dani a védőbeszédemet — mondja mosolyogva. — de feltétlen a vádlott javát szol­gálja az őszinte vallomás, a beismerés és tettének megbá­nása. Ezeket a bíróság enyhítő körülményeknek tekinti. Százféle ügy. Nem lehet könnyű a bonyolult körülmé­nyekben pontosan kiigazodni alig néhány hónapos gyakor­lattal. Igaz, nem hagyják ma­gára, a tapasztaltabb ügyvé­dek — sok nevet említ meg •— 1 segítik. S ha éppen úgy adódik férjével is — aki a pécsi egye­temen dolgozik és jövőre már tanársegéd lesz — megbeszél­heti . a problémát. Míg beszélgetünk, néha lop­va az órára néz. úgylátszik most sem időmilliomos. — Ma még egy gondnokság alá helyezést keli elintéznem s aztán alaposan áttanulmányoz­ni egy társadalmi tulajdon el­leni sikkasztás vádiratát. Mi­lyen ügy ez? Már büntetett előéletű az illető, anyagfelvá­sárló volt s a pénzt másra költötte. DE MÁR PAKOL IS táská­jába, magára kapja a kabátot és elsiet. Ja kérem, egy ügy­véd az ügyekből él. Garay Ferenc c4 izaaak kitelt Fulmer Péter, a magyaregregyi termelőszövetkezet tagja éppen sódert fuvarozott saját számlájára, amikor megkérdeztem, miért írtak mindössze 4 munkaegységei április óta a neve mellé. Azt mondta: „Engem hiába molesztál Széni József elnök, én nem bízom a szövetke­zetben. Tavaly kilenc forintot osztottak egy munkaegy ségre, ki hiszi el, hogy idén harmincegy lesz?” Valószínű, hogy a magyaregregyi szövetkezet másik négy tagja, Ful­mer Jenő, Deák István, Dobszai Géza, Tamás István és még sokan mások is sajnos így gondolkodnak. A pogányi termelőszövetkezet nándorligeti pusztáján is beszélgettem három emberrel, akik hasonlóan aggo­dalmaskodtak: „Igaz, hogy Kislaki László elnök, meg a főkönyvelő veri a tüzet, hogy 32 forint körül osztunk, de mi a biztosíték erre?” A kétkedők között még intézőbi­zottsági tag is volt, ismerte jól a szövetkezet gazdálkodá­sát, tudta, hogy szép eredményeket értek el a gabona- termesztésben. mégsem tett volna fel egy „jó süldőt” az elnök szavára. Itt is kevés még a szó hitele, kételked­nek, de a magyaregregyi Fulmerekkel szemben már dol­goznak a közösben. Kaposszekcsőn találomra három asszonynevet válasz­tottam ki az irodában, majd burgonyszedés közben ér­deklődtem tőlük, mennyit dolgoztak a múlt évben és idén? Virovecz Teréz 1961-ben 299 munkaegységet telje­sített, idén már eddig 320-at. Illés Józsefné neve után brigádvezetője tavaly egész évben nem írt annyi munka­egységet, mint most október első napjaiig, Perlecki Béláné ugyancsak elhagyta a tavalyi számokat, de a kaposszek- csői asszonyok közül legalább negyven hasonlót tudnék még felsorolni. Virovecz Teréz szerint azért ég kezük alaitt a munka, „mert amit a Bank Mihályék mondanak, arra mérget le­het venni. Ha időben elvégezzük a munkákat, 31 helyett 40-et osztunk. Meg is jártuk a födeket alaposan. Ez a bur­gonya is holdanként 80 mázsát fizet”. Három szövetkezet, három példa, de talán vessük még papírra a legjellemzőbbet: Kemény Ádámnak, a baksai tsz főkönyvelőjének esetét. Egyik nap késő dél­után a bank már nem adott pénzt, pedig utazni kellett volna a vásárra. Egyszerre három tsz-tag ajánlotta fel kölcsönét. Hogy mennyi pénzről volt szó? Negyvenezer forintról, amit az egyik elhozva így nyugtázott: „Jó fe­dezet nekem a tsz még százezerre is”. Lám, mennyire változatos az élet! Mig Magyaregre- gyen a bizalmatlanság honol, Pogány ban a jó szándékú kétkedés, addig Kaposszekcsőn és Boksán már az alapos bizalom. Két utóbbinál — mint annyi sok helyen — már teljes hitele van a vezetők szavának, örömmel hajlanak rá a tagok, mert tudják, hogy jó termés, s jó pénz az eredménye. De miért is van ez így? Talán mert Barik, Mihály kaposszekcsői tsz-elnök személyes varázsa na­gyobb, mint Széni Józsefé? Szimpatikusabb, barátságo­sabb ember egyik, mint a másik? Korántsem ez az oka! Még csak azt sem lehetne mondani, hogy előbb jó eredmények kellenek, aztán bí­zik már a tagság a vezetők szavában, mert a baksai tsz sem volt rózsás helyzetben, amikor Baksai Antal elnök­nek ígérkezett. Hiába akart volna az új vezetőség sok szépet és jót megvalósítani, ha a tagság nem dolgozott volna, ha nem teremti meg munkájával a fedezetet. A bizalom, a hitel tehát előre nyújtott valami és a pogányiak jól tették, hogy így értelmezték a vezetőség támogatását. >■> ­A magyaregregyiek egy része pedig mereven elár- kózik a hitel adásától, a fedezet nyújtásától. Ezt, meg ezt akarjuk, jó vetést, fejlett sertéstenyésztést, munkaegysé­genként 31 forintot — mondják a magyaregregyi veze­tők. Mi is ezt akarjuk — állítják a tagok, de egy részük igenjéből még kicsendül a „nem". Mert nem akarnak bizalmat előlegezni. Pedig másképpen nem megy, csak ha munkájukkal hitelt nyújtanak a vezetőknek, bízva ab­ban, hogy — hasonlóan megyénk sok-sok szövetkezeté­hez — rendbehozzák, megszilárdítják közös gazdaságukat. A parasztembereknek nehéz hinniök, hisz sok századon át becsapták őket, de most már magunknak csak hihe­tünk?! Aztán meg az is igaz, hogy az ember saját magá­nak hosszú ideig nem akarhatott rosszat! SZÜTS ISTVÁN Száz liter vér Akik tegnap felkeresték Szi­getváron a rendelőintézetet, nem azért mentek oda, mert betegek voltak, hiszen ezen a napon itt nem is volt orvosi rendelés. önkéntes véradó- napot tartottak. A Szigetvári Konzervgyár­ból 106-an jelentkeztek vér­adásra. A cipőgyár és a többi üzem, intézmény dolgozói ugyancsak szép számmal vet­tek részt. A járási Vöröske­reszt szervezte térítésmentes véradónapon több mint há­romszázan adtak vért. A kaposvári véradóállomás tegnap második alkalommal járt már Szigetváron. A ka­posváriak látják el vérrel a szigetvári kórházat is és sok esetben a pécsi kórházakat is. Tegnap a tavalyinak a kétsze­resét, pontosan száz liter vért vitt el Szigetvárról az állomás. Ez a mennyiség az állomás három-négy napi szükségleté­nek felel meg, ez pedig annyit jelent, hogy Somogy megye összes, valamint Baranya me­gye több kórházának a 3—4 napi teljes vérfelhasználását fedezi. Nemcsak Szigetvár lakossá­ga, hanem még a közeli köz­ségek dolgozó parasztsága is eljött tegnap vért adni. Hobol- ból háron asszony: Nagy La- josné, Darabos Jánosné, Kele­men Kálmánná négy kilomé­tert gyalogolt azért, hogy vért adhasson. Zsibótra és Somogy ­Virággal köszöntötték az úttörők az első négy véradói. apátiba pedig külön autóbusz ment a véradókért. Zsibótról 40-en jöttek. Tavaly a község­ből csak 19-en jelentkeztek véradásra, de azok valameny- nyien ismét ott voltak tegnap is A község körzeti orvosa, ta­nácselnöke elsők között jelent­kezett a véradásra. Zsibótnak hatszáz lakosa van s így átlag­ban minden harmadik-negye­dik családból volt egy véradó. Somogyapáti pedig az ötven véradójával és ugyancsak 600- as lélekszámúval, hogy úgy mondjuk „még jobban kitett magáért”. A község vezetői itt is elsőként írták alá a felhí­vást. A járási pártbizottság munkatársa' reggel az elsők voltak, akik vért adtak s a já­rási tanács dolgozói is ott vol­tak a térítésmentes véradók között. önzetlenségből, emberség­ből jelesre vizsgáztak a sziget­váriak és a környező községek ' lakói. A több mint háromszáz véradó száz liter vérrel, a leg­drágább folyadékai írta a je­lest a bizonyítványba n. l » 1 AZ ELSŐ ÖOYEIK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents