Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-26 / 251. szám
J* 1982. OKTOBER 26„! népek érdekében az «iliaiános béke nevében" A Pravda vezércikke a kínai—indiai határincidenssel kapcsolatban Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió és a többi szó cialista ország külpolitikai tevékenységének fő célja: biztosítani a békés viszonyokat az új társadalom felépítése, a szocialista világrendszer fejlődése számára, erősíteni a népek barátságát, megszabadítani az emberiséget az új világháború rémétől. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai a világpolitika minden kérdésének megoldásánál következetesen ragaszkodik ehhez az állásponthoz. A szocialista államok az i mperializmussal szembehelyezkedve a nemzetközi kapcsolatok új típusát kitartóan és céltudatosan védelmezik a szabadság, a nemzeti függetlenség, a szuverénitás elveit, minden ország népének azt a lehetőségét, hogy maga döntsön sorsáról. A szocialista tábor országai a népek hű barátai és szövetségeseiként foglalnak állást a gyarmaturalom és az imperialista hatalmak mesterkedései ellen vívott harcukban. A nehéz múlt örökségeként sok bonyolult probléma maradt a fiatal szuverén államok ra. Az imperialista körök egyetlen lehetőséget sem mulasztanak el, egyebek között kihasználják a különböző határkérdéseket és vitákat is. Az amerikai imperializmus csak úgy, mint a NATO, SEATO és más tömbbeli főszövetségesei, reakciós törekvéseikben különös reményeket fűznek a Kínai Népköztársaság és India meg nem oldott határkérdésének kihasználásához. 4 ssovjei=kínai barátság megbonthatatlan A kínai—indiai határ kérdése — azoknak az időknek az öröksége, amikor az angol gyár matositók uralkodtak Indiában. A brit gyarmatosítók saját önkényük szerint rajzolták meg és rajzolták újra Ázsia térképét. A kínai és az indiai i épre rákényszeritettéik a hírhedt Mcmahon-vonalat, amelyet Kína sohasem ismert el. Az imperialista körök minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy az e vonallal kapcsolatos határ konfliktusokra építve fegyveres összetűzéseket idézzenek elő. Az imperialisták azon fáradoznak, hogy valahogyan viszályt szítsanak e két nagyhatalom között, valamint, hogy megrontsák a Szovjetunió barátságát mind a testvéri Kínával, mind a baráti Indiával. A Szovjetuniót és a Kínai Népköztársaságot régi megbonthatatlan barátság fűzi egy máshoz. E barátság közös célokon — a szocializmus és a kommunizmus felépítésének céljain — nyugszik. E barátság megingathatatlan alapja: az egytípusú gazdasági bázis, az egytípusú államrendszer, az egységes marxista-leninista ideológia. A Szovjetunió, Kína, a szocializmus minden országa egyek az imperializmus ellen, a világbékéért vívott harcban. A szocialista tábor egyesített ereje biztos garancia minden szocialista ország számára az J imperialista reakció merényletei ellen. Amikor négy évvel ezelőtt, 1958-ban a csangkajsekista klikk az amerikai szoldatesz- kával összeesküdve provokációs herce-hurcát rendezett a Tajvani-öbölben, a szovjet kor mány figyelmeztette azokat, akik szeretnek játszani a tűzzel, és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az imperializmus mesterkedései ellen vívott harcban teljes mértékben a testvéri nagy Kína oldalán áll. Ezt a figyelmeztetést alátámasztotta Hruscsov szovjet kormányfő 1962. július 2-i rá-1 dió- és televíziós nyilatköza-1 tában. A szovjet emberek nagy megelégedést re szolgál a Szov- ietunió és India egyuUműkö- uésú-.iok fejlődése, örömmel j löUenek el bennünket az indiai | nép siserei, megértjük nehézségeit e.s készek vagyunk fejleszteni az együttműködést, segítséget nyújtani a gyarmati -ga alól felszabadult ország gazda lúgénak és kultúrájánál! fellendítésében. A szovjet em- : óerek sokra értékelik a szuverén India hozzájárulását ah- j noz a harchoz, amely a békéért és a nemzetközi biztonságé:'. a gyarmati rendszer és az imperialista katonai tömbe!: ellen folyik. A szovjet embereket csakúgy. mint az r''ész békeszerető közvéleménye nyugtalanítja az India—kínai határon végbemenő események fejlődése, különösen az utóbbi időben, arr'kor .egy veres összetűzésekig jutott a dolog. Az események ilyen alakulása nem felel meg a Kína és India között fennálló kapcsolatok szellemének, ellenkezik a két állóm nemzeti érdekeivel. Kína és India kapcsolatainak kiéle- ződése csak a két állam közös ellenségének — a nemzetközi imperializmusnak — kedvez. A szovjet kormány és a szov jet nép mindenkor azt az álláspontot képviselte, hogy békés eszközökkel, tárgyalások útján oldják meg ezt a határvitát. Minden bókeszerető erő ennek az álláspontnak a híve. Nem kétséges, hogy a békeszerető erőik megelégedéssel fogadják a kínai kormány új lépését, amely az Indiával fennálló vita békés megoldását célozza. Ilyen lépés a Kínai Népköztársaság kormányának nyilatkozata. A józan ész békés A két nagy ázsiai hatalom konfliktusának kirobbanása nemcsak az imperializmus, hanem India bizonyos belső reakciós köreinek érdekeit is szolgálja, azoknak a köröknek az érdekeit, amelyek sorsukat szorosan hozzáfűzték a külföldi tőkéhez, az indiai néppel ellenségesen szembenálló imperialista erőkhöz. A határvita békés megoldása érdekében India haladó erői fokozzák erő feszítéseiket. Számolni kell azzal, hogy a helyzet kiéleződése j esetén — ami most fennáll ! — mégy egyes haladó személyiségek is engedhetnek a nacionalista befolyásnak, soviniszta álláspontra kerülhetnek. A békeharc kérdésében, a vi- | tás nemzetközi kérdések megoldásánál azonban elfogadhatatlan az ilyen álláspont. E téren internacionalista magatartásra, olyan cselekedetekre van szükség, amelyek nem az ellenségeskedés szitását és a konfliktus kiéleződését szolgálják. hanem a tárgyalások útján való békés megoldást. Magától értetődik, hogy az államok kapcsolataiban támadhatnak félreértések. De a józan ész megköveteli, hogy megnyilvánuljon mindkét fél óhaja a viták rendezésére és ne diktáljanak előzetes feltételeket. A szovjet emberek a kínai kormány nyilatkozatában an„Az semmi esetre sem kép| zelhető el — hangzók a nyilatkozat —, hogy a kínai—indiai határ kérdését katonai erővel kell megoldani. Kina és India — e két nagy ázsiai ország —• nagymértékben felelős Ázsia és a világ békéjéért Mindkét ország kezdeményezője volt a békés együttélés öt elvének és résztvett a bandungi értekezleten. Bár Kína és India viszonya jelenleg rendkívül feszült, mindazonáltal nincs alap ja annak, hogy feladjuk a békés együttélés öt elvét és a bandungi értekezlet szellemét”. A kínai kormány a kínai- indiai határkérdés megoldása végett tárgyalásokat javasol. Kifejezte azt a reményét, hogy az indiai kormány egyetért e javaslattal s mindkét fél tiszteletben tartja majd a kínai —indiai határ teljes hosszúságában, a két'fél tényleges ellenőrzése alatt álló vonalat és az összeütközés! lehetőségek elkerülése végett visszavonja fegyveres erőit e vonaltól húszhúsz kilométerre, A kínai kormány úgy véli, hogy a két fél számára megfelelő időben meg kell tartani Kína és India miniszterelnökének találkozóját A kínai kormány felihívta az indiai kormányt, hogy tettekkel válaszoljon javaslataira s kérte az ázsiai és afrikai országok kormányait, tegyenek erőfeszítéseket e javaslatok megvalósítása érdekében. A kínai kormány felszólított minden békeszerető országot és népet, tegyenek erőfeszítéseket Kína és India barátságának, az ázsiai és afrikai szolidaritásnak és a világ- békének az elősegítésére. * ilh.tr rendezést követel nak a megnyilvánulását látják, hogy a kínai kormányt őszintén nyugtalanítja az Indiához fűződő viszony alakulása és véget kíván vetni a konfliktusnak. Véleményük szerint a kínai kormány javaslatai építő jellegűek. E javaslatok anélkül, hogy kárt okoznának a felek presztízsének, elfogadható alapul szolgálnak a tárgyalások megkezdéséihez és a vitás kérdések békés rendezéséhez. figyelembe véve mind a Kínai Népköztársaság, mind India érdekeit. A kínai—Indiai határkérdés baráti megoldása ismét meg- ] mutatná a békés együttélés és a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködése elveinek nagy erejét. Ez erősítené a kínai és az indiai nép hagyományos barátságát, nagymértékből hozzájárulna Ázsiában és az egész világon a nemzetközi biztonság megszilárdításához, újabb csapást mérne az imperializmus és a gyarmati rendszer erőire, az Egyesült Államok agresszív köreinek mesterkedésére, amely körök az utóbbi időben veszélyes kalandokba bocsátkoztak nemcsak Kuba és a szocialista államok, hanem minden bókeszerető erő ellen is. Hruscsov elfogadta U Thant javaslatát Hruscsov szovjet kormányfő válaszolt U Thantnak, hogy elfogadja javaslatát, hogy egyfelől két-három hétre szüntessenek be mindennemű fegyverszállítást Kubába, másfelől pedig ugyanennyi időre halasszák el az Egyesült Államok által bejelentett hajóátkutatási vesztegzár-intézkedéseket. Hruscsov fenti hozzájárulását U Thant ügyvezető E^SZ- főtitkárhoz intézett táviratában jelentette be. A távirat szövege a következő: „Igen tisztelt U Thant Ur! Megkaptam felhívását és figyelmesen tanulmányoztam a benne foglalt javaslatot. Üdvözlöm kezdeményezését. Megértem, hogy aggasztja a Karib-tenger térségében kialakult helyzet, mert a szovjet kormány ezt a helyzetet szintén rendkívül veszélyesnek tartja és úgy véli, hogy haladéktalanul szükség van az Egyesült Nemzetek Szervezetének közbelépésére. Kijelentem önnek, hogy egyetértek javaslatával, amely megfelel a béke érdekeinek. Tisztelettel: H. Hruscsov” Fővárosi dolgozók nagygyűlése Hírek az AtlanO-áceánon haladó szovjet hajókról Páratlan érdekességű helyszíni közvetítést adott tegnap délelőtt a moszkvai rádió. A hang a Groznij nevű tankhajó fedélzetéről érkezett, amely valahol az Atlanti-óceánon éppen útban van Kuba felé. Egymás után szólaltak meg a kapitány, a tisztek, a legénység tagjai és egyetértésüket fejezték ki azzal a határozott, nyugodt, magabiztos állásfoglalással, amelyet a szovjet kormány képvisel ezekben a kritikus napokban. Lord Russell táviratát nem továbbították Kennedyhez Washington (MTI). Salinger, a Fehér Ház sajtótitkára közölte az újságírókkal, hogy Lord Russell angol filozófus Kennedyhez intézett táviratát nem kézbesítették a Fehér Házba. Mint ismeretes, Bertrand Russell táviratban hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök blokádterve súlyosan veszélyezteti az emberiség létét. Október 26-án 17 órától IwMgUintzhmiiűxLté- a baugfemezboltban Közlemények Betétjáratok a Széchenyi tér és a temető között A Pécsi Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy október 27. és november 2. közötti napokon a Jelentkező igényeknek megfelelően a 39-es autóbuszvonalon Széchenyi tér — temető viszonylatban betétj áratokat indít a menetrendszerinti jártokon kívül. A betétjáratok a Bem utca és a Jókai utca kereszteződésénél (RA- VELL üzlet) indulnak. Úgy a Széchenyi téren, mint a temetői megállónál a gyorsabb közlekedés érdekében október 28-án és november 1-én a menetjegyek elővételben is megválthatók. Egyben közli, hogy a 33-as jelzésű Széchenyi tér — Tettye autóbuszvonalat megváltoztatja és 1962. október 29, 30, 31-én az alábbi útvonalon át közlekedteti: Széchényi tér — Hunyadi János utca — Magaslati út — Tettye. Megállóhelyek: Széchenyi tér. Pálosok, Szőlő utca, Tettye, >!• Pécs város I. kerületi tanács értesíti a lakosságot, hogy október 26-án este 6 órakor Vasas n. falui pártházban Böröcz János. Szántó Mihály. Kengyel Jánosné, Kozma Jánosné, Peti József és Vlncze István a Felső-Vámház utcai iskolában J antacska Józsefné, Bárdos! Lajos és Csíki Lajos tanácstagi beszámolót tart. át Pécs város Hl. kerületi tanácsa értesíti a lakosságot, hogy Veress Endréné és dr. Pilaszanovich Imre kerületi, valamint Antal György városi tanácstag október 2*-án délután 6 órakor az MTH Tanuló Intézetben (Rét u. 41. sz. alatt); Bágyi Ferenc, Novákovtcs András- né dr. Rugási Endre és Dani Sán- domé kerületi, Szita Istvánná és Hódi Szllveszterné városi tanácstagok október 26-án délután 6 órakor a Sörgyár kultúrtermében tanácstagi beszámolót tart. (Folytatás az 1. oldalról.) nél és ezúttal is meghátrálásra kényszeríti azokat. Ennek a meggyőződésnek ad í hangot a magyar forradalmi | munkás-paraszt kormány tegnap nyilvánosságra hozott nyi- | latkozata, amely megbélyegezi az Egyesült Államok agresszív eljárását és népünk szolidaritásáról, szeretetéről. forró barátságáról és támogatásáról biztosítja a nagyszerű kubai népet és nagy vezetőit. Pártunk Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány bízik abban hogy dolgozó népünk azzal u kifejezésre juttatja az imperialisták elleni felháborodását és a kubai nép iránti szolidaritást, hogy jó, fegyelmezett, pontos munkával tovább erősíti és gazdagítja a szocializmust építő hazánkat! Javaslom, hogy a nagygyű-j lés, amelynek résztvevői ha-j zánk, nemzetünk minden ősz’ tályát és rétegét, minden pali gárát képviselik, a következők! ben fejezze ki állásfoglalását! Üzenjük Kuba forradalmi! népének: bízhattok bennünki mellettetek állunk, veletek vagyunk! Quintin Pino Machado beszéde Ezután Quintin Pino Machado, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete emelkedett szólásra, aki a nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadott beszédében többek között ezt mondotta. • — Kuba, kedves magyar barátaink, erős és eltökélt maradt Gamüo Cianfuegoz fiai sohasem hátrálnak meg. Egyszer fogunk csak letérdelni. Gamilo emléke előtt, amikor azt mondjuk: „Camilo, forradalmunk szocialista szakasza lezárult és ráléptünk a kommunizmus ragyogó útjára”. Kuba egy kis ország, Kuba nem fenyeget senkit, Kuba békében akar étai, Kubának nincs nagy gazdasága, de azt a keveset amije van, hajlandó megosztani azokkal, akiknek még kevesebb van. — Népünk, kormányunk és a jenki csizmák által tiport széles l latinamerikai tömegek neved ben, legmélyebb köszönetünkefl fejezzük ki a magyar népnek) és kormányának azért a rend-j kívüli szolidaritásért és embe-j riességért, amelynek ezekben! az órákban tanúbizonyságát! adta. Az ország minden vidé kén rendezett gyűlések hatá zatairól táviratok tömege kezik nagykövetségünkre, tele fanhívások százait kapjuk! - .1 Biztosítjuk mindannyiukafti hogy Kubában ném fognak: csalatkozni és’minden a gr esz.-' szióra a világot már annyiszor' bejárt harci kiáltásunkkal válaszolunk: Haza vagy halál! —• Győzünk! Több felszólalás után —4 amelyek mélységesen elítélték, az Egyesült Államok agressziód ját ■— a jelenlévő dolgozó^ táviratot küldtek az ENSZ fői titkárának, majd a forró haiti gulatú nagygyűlés dr. Ortutay Gyula zárszavával végétért. j. A Kubába vezető fó tengeri útvonalak éc kubai kikötők, amelyeknek blokád alá helyezését határozták el az amerikai imperialisták. TELE FOTO—MTI Külföldi Képszolgálat Szeretett nagynénink Gaál Mária Lujza 89 éves korában elhunyt. — Temetése október 27-én, szombaton u órakor lesz a központi temetőben. Gyászoló Gaál és Serényi család. köszönetnyilvánítás F.zuton mondunk köszönetéi mindazoknak, akik szeretett feleségein, édesanyánk, gyermekünk, testvérünk, sógornőnk. Gyöke Jánosné temetésén megjelentek, részvétük kifejezésével, valamint koszorúk, virágok küldésével nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló férje, három kislánya, szülei, testvérei és széleskörű rokonsága Vízvezetékszerelő szakmá - ban gyakorlattal bíró technikust és raktárost állandó munkára felvesz a Pécsi Bádogos és Szerelő KTSZ. Pécs,, Kossuth Lajos utca 63 sz. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik nagyon szeretett édesapánk, apósunk, nagyapánk, dédapánk Neuberger József temetésén megjelentek, részvétük kifejezésével. valamint koszorúkkal, virágokkal nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk a Testvériség utcabeli jó szomszédok megjelenéséért, részvétükért és a szép koszorúkért, Valamint leghübb barátjának, Gajdon bácsinak a szives megjelenésért. Gyászoló rokonság. A Gyár és Gépszerelő Vállalat pécsi munkahelyére csőszerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat keres Jelentkezés: III. kér. Uj- Mecsekalja 118. épületben lévő munkásszálláson. — 1962. október 29-én és 30-án reggel 10 órakor, illetve telefonon 12-02. I «