Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-26 / 251. szám

2 íWAPLO 1962. OKTÓBER tt. 1 Támogatjuk a kubai népet Üzemek, vállalatok, iskolák tiltakoznak az amerikai agresszió ellen Tegnap újabb röpgyűlések- ről, táviratokról érkeztek hír­adások szerkesztőségünkbe, melyekben üzemek, vállalatoké iskolák dolgozói fejezték ki til­takozásukat az amerikaiak kubai agressziójával szemben, együttérzésükről és támogatá­súiéról biztosítva a kubai né­pet. A Pécsi Víz- és Csatornamű­vek dolgozóinak röpgyűlésón nyolcvanan vettek részt. A ku­bai követséghez irt táviratuk­ban elítélik az amerikaiak ag­resszív cselekedeteit és köve­telték azonnali megszüntetését. A MŰM 500 számú Ipari- tanuló-intézet dolgozói és- ta­nulóifjúsága táviratban kife­jezte egyetértését a munkás­paraszt forradalmi kormány nyilatkozatával, melyben el­ítélte az amerikaiak háborús politikáját A Pécsi Ruházati Bolt dolgo­zói tegnap reggel népes röp- gyűlésen fejezték ki tiltakozá­sukat az amerikai imperializ­■ruber János muotásőr Á felszabadító harc feltartóztathatatlan A mai kubai helyzet eszembe juttatja a huszas évek elejét. Abban az idő­ben ugyanis a Szovjetuniót vonták blokád alá az impe­rialista hatalmak. Úgy vél­ték, ha meggátolják a keres­kedelmi kapcsolatokat a fia­tal szovjet államot meg tud­ják fojtani. Mindnyájan tudjuk, hogy mi lett ebből a vágyálom­ból. A Szovjetunió minden blokád ellenére is a világ legerősebb hatalma lett. És bukás vár azokra is, akik ma Kubánál próbálkoznak a ré­gi módszerrel. Biztos és gyorsabb bukás az előbbi blokád csődjénél, mert ma a helyzet egészen más, mint negyven évvel ezelőtt. Akkor Szovjetunió volt az egye­düli szocialista ország, ma pedig egész szocialista tábor j van már. A szocialista tá-: 'bor nemcsak a cukorháború idején védte meg Kubát, ha­nem megvédi minden más agressziótól is. Film Film Film Candide, avagy a XX. század optimizmusa mus felháborító kubai agres­sziója ellen. Röpgyűlést tartottak a Ba­ranya megyei Mezőgazdasági Vállalat dolgozói is. „Mély felháborodást váltott ki bennünk az USA elnökének ag- ressziós intézkedése, amely á kubai nép szabadságát és füg­getlenségét szándékozik elfojtani — Írják a kubai követséghez In­tézett táviratukban. — Messze­menően elitéljük Kennedy elnök törvénysértő intézkedéseit és mély rokonszenvünkröl, együtt­érzésünkről biztosítjuk a függet. lenségéért és szabadságáért küz­dő kubai népet”, A Mohácsi Farostlemez­gyár dolgozói távirabban tilta­koztak az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségénél a kubai beavatkozás ellen és szo­lidaritásukról értesítették a ku­bai követségen keresztül a kubai népet. A Pécsi KISZÖV apparátu­sának tagjai tegnap délután tiltakozó röpgyűlést tartottak, melyen elítélték az USA Ku­ba ellen irányuló blokádját. A Pécsi Köztisztasági Válla­lat dolgozói is tiltakozó gyű­léseket tartottak tegnap. Mély­ségesen elítélték az Egyesült Államok Kuba elleni provoka­tív magatartását és ezt a bu­dapesti kubai nagykövetségnek küldött táviratukban adták a kubai nép tudomására. Táviratot küldtek szerkesz­tőségünkhöz Keszü dolgozói és a villányi KISZ szervezet tag­jai, melyben kifejezték az amerikai beavatkozással szem­beni tiltakozásukat Csütörtökön délelőtt a Pécs város II. kerületi tanácsa ülé­se során elhatározta, hogy tá­viratban fejezi ki tiltakozását az USA magyarországi követ­ségénél. A szigetvári járás üzemei­ben és községeiben tegnap több helyen tartottak tiltako­zó ropgyű léseket. A kubai nagykövetséghez táviratot küld tek a Konzervgyár, a Műszaki Vállalat az Erdőkémiai Válla­lat, a Faipari Vállalat dolgo­zói és a gimnázium ■ tanárai és hallgatói. Táviratban fejezték ki tiltakozásukat az állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek dolgozói is. Majs lakói és a termelőszö­vetkezet tagjai tegnap délelőtt röpgyűlést tartottak, melye® tiltakoztak az amerikaiak ten­geri blokádja ellen. Eljuttatták szerkesztőségünk­höz tiltakozó távirataikat a Baranya megyei Háziipari Szö­vetkezet, a Pécs—Szekszárdi Tüzelőszer- és Építőaayagérté- kesítő Vállalat és a Brikett Tér meló és Széndúsító Vállalat Hidasi Özemének dolgozói is. Tulajdonképpen a film meg-, közelítésnek ejső módja hogy a nézőnek okvetlenül tisztáznia kell magában: mtt akar számomkérni a rendező­től. Voltaire művét szent ere­detiségében vagy filmvigjáté- kot, amely nevettet, de semmi több. vagy pedig egy szelle­mesen szabadon fogalmazott Voltaire művet, amely több helyen eredeti, bár tendenciá­jában okvetlenül a tanmesék- hez hasonlító szatíra. A Can­dide, avagy a XX. század op­timizmusa ez utóbbi kategó­riához tartozik, és minden víg­játéki eleme ellenére is — ha­lálosan komoly. Kétszáz éve a történelem ke­gyetlen vihara és a természeti csapások szántották végig Eu­rópát. Megszületett a Candide. Kétszáz évvel később Voltaire művét kezébe vette egy hu­szonhét éves francia rendező, és tehetsége megérezte: Can­dide. a jámbor, optimista ifjú ma is végigjárhatná a kétszáz év előtti kálváriát, de techni- kásabb modernebb szituációk­ban. következtetései ma is csak hasonlóak lehetnek, mint 200 évvel korábban, és Candi­de és Kunigunda története — mint tanmese — voltaképpen semmit sem veszített időszerű­ségéből. így lehet, hogy a hét­éves háborúból a második vi­lágháború lesz. így lehet, hogy Candide a holland gyarmatosí­tók háborújába keveredik, hogy New Yorkban mint né­gert meg akarják lincselni, stb. A film erénye, hogy rende­zője — Norbert Carbormaux — mindent pontosan lát és tud, ami egy modern tanmeséhez okvetlenül szükséges. Látja az összefüggéseket, érti Voltaire gúnyos szatíráját, másrész* Carbonnaux tehetséges és csak a művészi határig alázatos filmrendező. Ügyesen magára ölti Voltaire gúnyos, szellemes egyszerűségét és szókimondá­sát de ugyanakkor elég bátor ahhoz is. hogy a mai Candide és a mai Kunigunda pokol­járását a lehető legőszintébben és legszellemesebben mondja el. Ez a film legteljesebb kon­cepciója. Tulajdonképpen kép­sorokban elbeszélt modem Candide. mely képi kifejezésé­ben a lehető legegyszerűbb módszereket alkalmazza, amely nem túlságosan törődik azzal, hogy a néző itt is, ott is tetten- éri a filmrendezőt — voltakép­pen nem is film ez. hanem egy Jean Effel kifestókönyv képi változata. Ezt a rendezői felfogást el lehet vetni, és meg lehet tar­tani — vélemény dolga, de annyi blzonvos, hogy amire Carbonnaux vállalkozott, az si­került. Képsoraiban van ugyan valami, szinte utánozhatatlan „rendetlen rendezettség”, kü­lönösebb gátlás nélkül keveri a burleszk elemeket és a gro­teszk tragédiát, de hát végül is ez adja a film eredetiségét (Thiery) Foíoműrészeti előadássorozat kezdődik Pécsett A Mecsetei Fotőtelub tagjainak eredményes, jó munkáját bizo­nyítja, hogy az elmúlt három hónapban 10 országos, hazai és külföldi jotokiállitdson 103 kép­pel és diapozitíwel szerepeltek. A teljesítmény értékét növeli, hogy dr. Oppe Sándor, Szend- rődy István és Várnai Bertalan egy-egy, dr. Szász János hdrbrm kiállításon nyert dijat, a Magyar Fotóművészek Szövetsége pedig Tillai Ernő és dr. Szász János hét képét beválogatta országunk fotokultúráját reprezentáló, kül­földön bemutatásra kerülő kiállí­tásai anyagába. Szeptemberben ismét megkez­dődött a rendszeres klubélet, 26- án pedig országos viszonylatban példamutató előadássorozat kez­dődik a klubestek keretében a Városi Művelődési Házban. Ha­lász Rezső fotoszakreferens, a klub üv elnöke kezdeményezé­sére a magyar fotoélet kiváló­ságai tartanak magas színvonalú» vetített képekkel és filmekkel illusztrált előadásokat fotóművé­szeti és esztétikai kérdésekről. A nagy érdeklődéssel várt elő­adássorozaton nemcsak a klub­tagok, hanem szakkörvezetők igényes amatőrök is résztvehet- nek, minden megkötöttség nél­kül; a részvétel díjtalan, éppúgy, mint az ugyancsak október 26-án kezdődő alapfokú fototanfolya- mórt, melyen a Mecseki Fotoklub tagjai ismertetik meg lő előadás keretében a hallgatókat a fény­képezés technikai és alapvető esztétikai tudnivalóival. Régi és gyakran ismétlődő óhajnak tesz ezzel eleget a klub, lehetővé té­ve az érdeklődőknek az igényes és színvonalas előadások díjmen­tes meghallgatását. Egyes szak­körök eddig is hirdettek tanfo­lyamokat, de ezek részben anya­gi megterhelést jelentettek a hallgatóknak, másrészt zártkö­rűek voltak és tematika, szín­vonal terén is akadt kifogásolni való. PÉCSI szénbAnyAsza- TI TRÖSZT állandó munkára felvesz villanyszerelőket, lakato­sokat, esztergályosokat. Jelentkezni lehet: Pécs, Déryné utca 9 sz. alatt, a munkaügyi osztályon. Ablamowitz doktor emlékei (4.) Száguld a gyorsvonat, csat­tognak a kerekek. Varsóból Kielcébe utazom. Radom vá­rosában felszáll egy magas öregember. Helyet keres. Fe­hér bottal tapogatózik. Kísé­rője, egy nagybajszos fiatal­ember bevezeti a fülkébe. Mu­tatom, hogy van itt még hely bőven, Tolmácsom, Zsepka mami magyarul mondja: „Sze­gény öreg, de kár, hogy vak!” — Kár bizony! Jónapot. — köszön ránk az öreg lengyel magyarul. — Jónapot! Hol tanult meg magyarul? — kérdezem. — Budapesten, 1944-ben. Ott kezeltek a Rókus kórházban. Bombázáskor vesztettem el a szemem világát.' Csönd lesz azután, senki nem szól. Az öreg lengyel fia­tal kísérője mosolyog. Büsz­kén, hogy lám csak, magyarul is tud az öreg! — Dinnye — mondja kis idő múlva a vak ember és ponto­san a polcon lévő görögdinnye irányába mutat. — Dinnye — mondom — gö­rögdinnye. S aztán megint csönd. — Horthy — mondja egy- szeresak hirtelen a vak ember — mi van vele? — Meghalt Portugáliában — mondja Zsepka mami. Várok. Hátha mond még va­4 . » Ü* i lamit az öreg erről, s akkor majd beleszólok. Zsepka mami ugyanis megmondta már egy­szer, hogy nem szeret politi­zálni, a háborúról pedig egy­általán ne beszéljünk. Megint csönd van, de ez már kínos csönd. — Isten áldd meg a magyart jókedvvel, bősességgel. — szólalt meg újra az öreg. — Bőséggel — javítom ki. — Bőség. Van már bőség? — Nincs még — mondom —, de jól haladunk s majd meg­lesz az is. — Az angolokkal jóban van­nak? — kérdi. — Nem vagyunk haragban — felelem. — Hiszek egy istenben, hi­szek egy hazában, hiszek Ma­gyarország feltámadásában! — szavalja az öreg és büszkén felemeli a fejét. — Ezt is a Rókusbán tetszett tanulni? — kérdem. — Ott. Most ezt nem imád­kozzék az iskolákban? — Nem. Megint csönd. A vak lengyel szája mozog, rágja önmagában a szavakat, gyakorolja, mielőtt kimondaná. S egyszereseik új­ra megszólal. — Hárommillió koldüs. Ma­gyar betegség. Tüdőbaj — mondja és még kérdezi: jól mondom? — Igen, jól. így éltünk Horthy alatt — mondom — erről volt híres a mi hazánk. Zsepka mami megdöbben- ten szóL' — Ezt én még soha nem hallottam, pedig már hatvan éves elmúltam. — Pedig jól tudja az ör — mondom — a tüdőbaj magyar betegség volt, így hívták vi­lágszerte, mert nálunk volt a legtöbb a világstatisztika sze­rint. Kielce közeledik, leszállás­hoz készülődünk. Az öreg len­gyel elkéri a noteszemet, kísé­rője beleírja a címét: „Doktor Ablamowitz Wladimierz, Krakkó, Sw. Teresy utca 16/9. Polska.” Kéri, hogy erre a címre ír­jam meg, mikor és milyen hullámhosszon ad a budapesti rádió német és angol nyelven. Megígérem. Leszállók. A vak lengyel tovább utazik Krakkó felé. Megy a 63 temp­lom városába s nem lát sem­mit a világból, mert világta- lansága homálya mögött ele­ven képekben maradt meg 1944. ö még azt látja, sőt már csak azt látja elevenen. És a gyorsvonat tovább megy... * Nyolcezer kilométernyit utaztam Lengyelországban. Nagyon fárasztó út volt, de érdemes volt megtenni. Tetszett lengyel újságíró kollégáim széleskörű művelt­sége, intelligenciája, sokolda­lúsága. Tetszett vendégszere­tetük s tetszett, hogy a lengyel nép nagyon megbecsüli az ér­telmiséget Tetszett hogy szinte egész Lengyelország tiszta televíziós-antennaerdő, s hogy mégse okoz ez semmi­féle disszonanciát a gyönyörű és hatalmas fenyőerdőkkel összevetve. Tetszett Zakopane, Krakkó, Poznan, Varsó gyors­ütemű építése. Nagyon tetszett Kűsjm i=» MA, PÉNTEKEN dél­után öt órakor vevőankétot tart a Kossuth Lajos utcai hanglemezboltban a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat. Azokat, akik az ankét alkal­mával vásárolnak az üzlet­ben, egy-egy hanglemezzel jutalmazzák. — HÉTFŐN ESTE hét óra­kor rendezik a pécsi Városi 'Művelődési Házban az idény első irodalmi estjét. August Strindberg életéről és mun­kásságáról dr. Németh Antal * tart előadást, majd bemutat­ják a Júlia kisasszony című drámát két részben. Az iro­dalmi esten közreműködik Dávid Kiss Ferenc, Pécsi Il­dikó, Koós Olga és Dobák La­jos. — TÖBB MEGYE részvéte­lével mától kezdve három na­pon át tapasztalatcserét ren­deznek Szigetváron a járási művelődési otthonban. A ta­pasztalatcserén résztvesznek a Művelődésügyi Miniszté­rium és a Népművelési Inté­zet képviselői is. — MÁNFAN 300 négyzet- méter területű járdát adtak át a napokban a falu lakói­nak, melynek elkészítésében a termelőszövetkezet tagjai jelentős társadalmi munkát végeztek. — MA ESTE az egyetem orvoskarán a kulturális bi­zottság „Ki mit tud?” vetél­kedőt rendez, melyen a leg­jobban szereplőket pénzjuta­lomban részesítik. — PALESTRINÁTÓL Bach- ig címmel hangversenyt ren­dez október 28-án. vasárnap este 6 órakor a Liszt-terem kamaratermében a Pécsi Épí­tők Madrigálkórusa. — UJ TÖRPEVIZMÜ épí­tését kezdték meg Királyegy­házán. — AZ OLIMPIA étterem­ben ma este rendezik meg a hagyományos jogász gólya­bált. — A CSERTŐI termelő­szövetkezet vállalta, hogy a megyei pártértekezlet napjá­ra befejezi az őszi vetést. A csertőiek a vállalást példá­san teljesítették, tegnap be­fejezték a vetést. Hamarosan végeznek a betakarítással is. — MUNKÁS—ORVOS ta­lálkozót tartottak szerdán délután a Pécsi Kesztyűgyár kultúrtermében, melyen fon­tos üzemegészségügyi problé­mákat vitattak meg. — TÖBB MINT tízmillió forintos nyereségre számíta­nak idén a Villány-Siklósi Állami Gazdaságban. — SZOMBATON helyezi ,c üzembe a Komlói Erőmű új porleválasztó berendezését Az új berendezés a korábbi 85 százalékos leválasztás he­lyett 90 százalékos leválasz­tás: képességgel rendelkezik, — A MECSEKI Vidám­park zárásra készül: utoljá­ra október 31-én tart nyitva. Ekkor közlekedik utoljára az úttörővasút is. — TÍZ HOLD szőlő vud- alany-telep létesítését terve­zik 19gg-ban a hegy szén tmór- toni ÜT Kalász Tsz tagjai. Erdőtüzet oknzott az eldobott cigaretta Csütörtökön a déli órák­ban riasztották a tűzoltókat. Gondatlanság következtében az eldobott cigarettavég meggyújtotta az avart a Cserkút fölötti erdős terüle­ten. Mintegy 12 holdnyi te­rületen perzselődött meg az avar és a fiatal fák elégtek. Szerencsére szélcsendes idő volt, így a tűzoltóknak há­rom órai megfeszített mun­kával sikerült lokalizálni és eloltani a tüzet == A MATTYl termelőszö­vetkezetben a tavalyi tizen­hét forint helyett előrelátha­tólag 30 forintot fizetnek az idén egy-egy munkaegység után. — TEGNAP délelőtt a Du­nántúli Napló szerkesztőségé­ben Pécs város zeneművészei* zenepedagógusai és zenekriti­kusai a szerkesztőség kezde­ményezésére ankétot tartot­tak. Az élénk és hasznos vi- tadélelőtt során főként a tö­megzenei oktatásról és a mo­dern zenéről volt stá. i— KÜLFÖLDI tanulmány­útja alapján október 30-án az orvosegyetem aulájában „A kapitalista országok egészség- ügyi helyzete” címmel tart előadást dr. Flerko Béla egye­temi docens. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17,55: Röplabda VB. — 20,003 Északi országokban. — uti-besza- molö. — 20,30: Budapesti zenei betek 1Í62, — 2U*0: Hírek. A poznani városi tanácsháza a kielcei rádió stúdiója, adója, felszerelése, energikus és köz­kedvelt vezetője, Maria Olkus- nik. Nem tetszett, hogy az időjá­rás néha megtréfált, s nem tetszett hogy a feketekávét hatalmas üvegpoharakban ad­ják és nem úgy főzik, mint ná­lunk. Mindebből jól látható, hogy sikerült elmélyítenem a már eddig is gyümölcsöző kapcso­latokat lengyel barátainkkal-. (Vége.) Gyevi Kától* I l 4 4 *

Next

/
Thumbnails
Contents