Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-25 / 250. szám

IMS. OKTOBER ML NAPLÓ 3 Lefogjuk az agresszorok kezét A MÁV pécsi állomásának dolgozói tiltakozó táviratukban többek között a következőket írják, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének: ..Mi Pécs állomás dolgozói felháborodással értesültünk az Amerikai Egyesült Államok elnökének Kuba ellen, de vég­ső íokon a világ békéje ellen irányuló agresszív cselekede­téről. Követeljük a Kuba elle­ni tengeri blokád azonnali megszűnte tését,” A PÉCSI POSTAIGAZGA 250-en, röpgyűlésen tárgyalták dolgozók valamennyien Kuba i és különösen a nők, az édesan Államok politikáján. — Embe szám az emberiség sorsával, jc zók. Felháborodtak azon a tőrei világ elsöprésétől, egy újabb hl A Baranya megyei Malom­ipari és Terményforgalmi Vál­lalat dolgozói is gyűlést tar­tottak tegnap. Elítélték Ken­nedy elnök meggondolatlan, elhamarkodott és jogtalan in­tézkedéseit Kuba ellen. A MÄV KISZ Bizottsága a kubai nagykövetségnek kül­dött táviratában a hős kubai nép iránti rokomszenvéről biz­tosítja Kuba népét, biztosítja a nagykövetséget, hogy az ag- resszorok ellem küzdelemben a kubai nép mellett állnak. Szerkesztőségünkhöz érke­zett táviratában tiltakoznak az amerikaiak kubai provokáció­ja ellen a Mohácsi Gép- és Fémáru gyár dolgozói, a Sza­badszentkirályi KISZ szerve­zet tagjai is. Tiltakozó távira­tot küldtek az Egyesült Álla- j mok budapesti nagykövetségé­hez a pécsi 39-es Dandár éti iskola tanárai és dolgozói is. Tiltakozó röpgyűlést tartot­tak a Pécsi Tanárképző Főis­kola tanárai és hallgatói és szolidaritásukról táviratban ér­tesítették a'Kubai Köztársaság magyarországi követségét, A Sopiana Gépgyár dolgo­zói táviratukban fejezték ki együttérzésüket és szolidaritá­sokat a kubai nép iránt. A Pé­csi EpBőgépkarbantartó Válla­lat pártszervezete, üzemi bi­zottsága és a vállalat dolgozói is egyetértésüket fejezték ki a Szovjetunió erélyes hangú nyilatkozatával a kubai kér­désben. A pécsi járás művelődési ott­honok igazgatóinaik tanácsko­zásán résztvevők tiltakozó le­velet juttattak el szerkesztő­ségünkhöz az amerikai provo­kációval szemben. A Baranya megyei Építő- j ipari Vállalat munkásszállásán lévő fiatalok a MÁV kiszesei, | a MŰM 506 Pécsi Iparitanuló­intézetének fiataljai is biztosi- ! tották a kubai fiatalokat, hogy a magyar ifjúság mellettük áll. 1 „Követeljük a háborús uszítok j megfékezését — szólt a pécsi iparitanulók távirata, — köve­teljük a világ minden fiatal­ja számára a nyugodt alkotó munka lehetőségét.” 'ÖSÁG DOLGOZÓI mintegy meg a kubai eseményeket. A xmpontjából nézték a kérdést, ák háborodtak fel az Egyesült telenség, felelőtlenség így ját- íőjével — mondották a dolgo- vésen, hogy néhányon az egész borútól sem riadnak vissza. A Pécsi Kesztyűgyár dolgo­zói tegnap délelőtt ugyancsak gyűlésen követelték az ameri- • kai tengeri blokád azonnali í megszüntetését A gyárban túünyomörészt | nők dolgoznak, akik tiltakozó táviratukban hangsúlyozták, hogy nem felejtették el még a második világháború ször­nyűségeit s minden erejükkel készek részt venni abban a nemzetközi méretű küzdelem­ben, amely egy új világégés kirobbantása, ellen irányul Szerdán az esti órákban a Kövágószőlösi KISZ szervezet székházában jöttek össze a község fiataljai, hogy tiltakozó röpgyűlésen foglaljanak állást az amerikaiak Kuba-ellenes provokációjával kapcsolatban. Ugyancsak szerdán az esti órákban tartottak tiltakozó gyűléseket Szabadszenkirályon Tésenyben, Vókányban. Uj- petrén. Egerág cm és Garén. A tiltakozó gyűléseken egy­hangúlag elítélték az amerikai­ak háborús provokációját és együttérzésüket fejezték ki a kubai nép hősi elhatározásá­val, hogy megvédik a szabad­ságukat. A gyűlések után távi­ratban fogalmazták meg tilta­kozásukat a községek lakói. Szolidaritásukról biztosítot­ták a Kubai Köztársaság Bu­dapesti nagykövetségét a NAGY LAJOS GIMNÁZI­UM, a LEÖWEY KLÁRA GIMNÁZIUM, a SZENTLÖ- RINCI MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM, a JANUS PANNONIUS GIMNÁZIUM, a SZÉCHENYI GIMNÁZIUM, a CSÉTY OTTÖ Bányaipari aknászképző Techikum és a« ÁGOSTON téri általános is­kola diákjai és tanárai is. Az egyetem távirata: A béke erői felülkerekednek Kubai Köztársaság Nagykövetsége Budapest. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Tanácsa, oktatói, hall­gatói és dolgozói mély felháborodással értesültek az Amerikai Egyesült Államok kormányának nyílt agressziós cselekedeté­ről a Kubai Köztársasággal szemben. A nemzetközi jognak ilyen lábbaltiprása ellen tiltakozunk. Szolidárisak vagyunk a kubai néppel és biztosak vagyunk abban, hogy a béke erői felülkerekednek az agresszív imperializmus erőivel szemben. Dr. CHOLNOKY LÁSZLÓ, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora. Tiltakozó röpgyűlések a mecseki szénmedence bányáiban Szerdán már kora reggel népes csoportok beszélgettek az amerikai provokációról. — Műszak után a felolvasó ter- ! mekben röpgyüléseken tilta­koztak a bányák dolgozói. A vasasi Petőfi-aknán König Já­nos párttitkár ismertette a dol­gozók előtt az amerikaiak ál­tal elkövetett Kuba-ellenes provokációt. A pécsbánvatelepi Dr. Nagy József, a Nemzeti Bank Baranya megyei igazgató­ságának vezetője: KnJto mellett állunk Széchenyi-aknán Hámori And­rás párttitkár beszélt a dolgo­zókhoz. A többi pécsi bánya­üzemben és az újhegyi szén­osztályozóban is röpgyűléseken tiltakoztak a dolgozók és el­ítélték az amerikaiak provoká­ciós lépését, szolidaritásukat fejezitek ki a kubai néppel. A pécsi bányászok táviratot küld­tek a Kubai Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének. Komlói bányászok legna­gyobb üzemében a Kossuth- aknán mintegy 900 dolgozó vett részt tiltakozó röpgyűlé­sen. A Ilí-as aknán ugyancsak zsúfolásig megtelt a felolvasó­terem, amikor a párttitkár tá­jékoztatta a dolgozókat. Tiltakozó röpgyűlést tartot­tak még Anna-aknán, az ak­namélyítőknél. Béta-aknán, a szénosztályozón és a többi komlói üzemekben is. I Eck Imre Liszt-díjas: Rokonttxeniünb a kubaiaké Megdöbbenéssel olvastam az Egyesült Államok Kuba- ellenes akciójáról, amely a nemzetközi jogok megsértése, és szükségtelenül kiélezi a nemzetközi helyzetet. Helsin­kiben a Világifjúsági Talál­kozó alkalmával volt módom kubai fiatalokkal megismer­kedni. Nagyon rokonszenve­sek, határtalanul szeretik a szabadságot, a függetlensé­get és meggyőződésem, hogy nagyon tehetségesek. Kis nép, amelyik szabadon aJcar élni. Én, mint művész csak elítélhetem a háborúba ve­zethető kalandokat. Rokonszenvünk, teljes szo­lidaritásunk a kubaiaké. Dorottya Lőrincné újpetrei |A szovjet dolgozók tiltakoznak a kubai agresszió ellen tsz-tag: Mi leszünk a győztesek — Én itt a. cukorrép»földről hallottam az esetről. Én saj­nos tudom, mi a háború. Las­san felépítettük az országot, a termelőszövetkezetünkben is kezdenek jól menni a dolgok, a lányom férjhez ment, kétéves unokám van ... Nem is tudom, mire lennék képes azok ellen, akik. háborút akarnak. Mi kö­zük az amerikaiaknak Kubá­hoz? ök beszélnek a szabad­ságról és azt a kis kubai né­pet mégsem hagyják úgy élni, ahogy akar, ahogy jobbnak lát­ja. Biztos vagyok benne, hogy ebből a küzdelemből is a béke erői kerülnek ki győztesen. A moszkvai Vlagyimir Iljics-művek dolgozói nagygyűlésen tiitakoo* nak a kubai agresszió ellen. A Kuba-ellenes blokád és a nemzetközi jog Tün-e^és Londonban érinti Kubát. Érthető, hogy Kuba népe forradalmi vívmá­nyainak megőrzése érdekében védelmi jellegű fegyvereket szerez be, és meggyőződésem, hogy a kubai nép minden esz­közzel és minden erejével vé­deni fogja szabadságát. Nem hiába jelszava ma is „Haza vagy halál! Győzni fo­gunk!”, éppen ezért minden szabadságszerető nép tisztelet­tel, rokonszemiwel és segítő­készséggel áll Kuba mellett. tr — Nagy megdöbbenést kel­tett bennem a Kuba ellen szervezett újabb amerikai ag­resszió híre. A forradalom előtt ezt a természeti adottságainál fogva gazdag országot az amerikai tőke, — érdekeinek megfele- óen — egyoldalú monokul tu- ráiis, ipar nélküli országgá ..fejlesztette”. Jellemző erre az egyoldalúságra például, hogy a nemzeti jövedelem 90 százalé­ka cukorból származott és cu­kortermelésének 85 százaléka exportra került, ugyanakkor Kuba, mint agrár ország éven­te több, mint 100 millió dol­lárért importált élelmiszert. — Érthető hogy a szabad Kuba ezeken az állapotokon változ­tatni akart. Ebben az évben vezették be Kubában a tervgazdálkodást, amelynek feladata az országos arányok fejlesztése, az iparo­sítás alapjainak lerakása. Ez azonban külső támogatás. — gondolok elsősorban a szocia­lista tábor és az imperializmus elnyomása alól felszabadult országok támogatására —^nél­kül, nem valósulhat meg. A kapcsolat tengeri úton lehetsé- Cís, ezért a blokád súlyosan A bőrgyári dolgozók tiltakozása Tegnap a déli érákban a Pé- esi Bőrgyár tizenöt műhelyé­ben szerveztek tiltakozó röp- gy üléseket. A röpgyűléseken előadók ismertették a kubai eseményeket. Az ebédszünet­ben szervezett röpgyűléseken ezer ember vett részt. A bőr­gyári dolgozók mind elítélték az Amerikai Egyesült Államok jogtalan tevékenységét, ame­lyet a fiatal KUBAI állam füg­getlensége ellen folytatnak. A gyár délutáni műszakos dolgozói az esti órákban tar­tottak röpgyűléseket, s mint­egy háromszáz ember emelte fel tiltakozó szavát Kuba füg­getlenségének a retrzétyextete se miatt, Ae Egyesült Államok londoni nagykövetsége előtt a Kuba ét­iem blokád miatt kedden tüntetés vott. valamely másik állam hajójá­nak feltartóztatni, átkutatni vagy bármely rendészeti jelle­gű intézkedés végrehajtásának a tűrésére kényszeríteni. Nyilvánvaló a fentiek alap­ján, hogy a Kuba ellen elren­delt haditengerészeti blokád a nyílt tenger szabadsága elvé­nek a megsértését jelenti. Az Amerikai Egyesült Álla­mok a blokád alkalmazásával egyúttal agressziós cselekményt is elkövet. Az agresszió megha­tározásáról szóló 1933-as londo­ni egyezmények u. i. a követ­kező cselekményeket minősítik agressziónak: a) hadüzenet; b) fegyveres erőkkel való be­törés egy másik állam területére — hadüzenet nélkül; c) szárazföldi, tengeri vagy légi erőkkel való támadás egy má­sik állam területe, hajói vagy re­pülőgépei ellen — még hadüze­net nélkül is; d) másik állam partjainak vagy kikötőinek tengeri blokád­ja. Az Amerikai Egyesült Álla­mok egyúttal szembeszökő módon megsérti az ENSZ alapokmányának céljait és elveit 17 évvel ezelőtt, 1915. október £ft-én, hatálybalépett ENSZ-alap- okmány aláírói elismerték, hogy a szervezet célja az, hogy „fenn­tartsa a nemzetközi békét és biz­tonságot és evégből hathatos együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények megelőzésére és megszüntetésére, a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő meg­bontásának elnyomására, vala­mint békés eszközökkel, az igaz­ságosság és a nemzetközi jog el­veinek megfelelő módon rendez­ze vagy megoldja azokat a nem­zetközi viszályokat és helyzete­ket, amelyek a béke megbontá­sára vezethetnek; a nemzetek kö­zött a népeket megillető egyen­jogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán ala­puló baráti kapcsolatokat fej lessze . . Nyilvánvaló, hogy az USA biokádhirdetése homlokegye­nest ellenkezik az Egyesült Nemzetek Szervezete előbb felsorolt céljaival. A továb­biakban az ENSZ-alapokmány 2 c. kimondja: 1. A szervezet valamennyi tag , szuverén egyenlőségének elvén ! alapszik. 2. A szervezet összes tagjai kö­telesek nemzetközi viszályaikat békés eszközökkel és olymódé« rendezni, hogy a nemeztközt bé­ke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszély­be. 3. A szervezet összes tagjaknak nemzetközi érintkezései socán más állam területi épsége vagy politikai függetlensége eUen irá­nyuló erőszakkal való fenyege­téstől vagy erőszak alkalmazásá­tól tartózkodniok kell Az USA magát a latin-ame­rikai államok belügyeinek bí­rája és ellenőreként szeretné feltüntetni, ez szembeszökően ellenkezik az alapokmánynak a tagállamok szuverén egyen­lőségéről szóló rendelkezésé­vel. A haditengerészeti blokád meghirdetése pedig önmagá­ban is sérti a 2. c. 3. pontját (Viszályok békés rendezése). Ezen kívül a haditengeré­szeti blokád meghirdetése és alkalmazása kimeríti az erő­szakkal való fenyegetés, illet­ve az erőszak alkalmazásának a fogalmát. (2. c. 4. p.). Mesterkélt az amerikai po­litikusok és pulicisták azon érve, hogy a Kubába irányuló szovjet fegyverszállítmányok ellenőrzése a Karib-tenger tér­sége biztonságának fenntartá­sa érdekében szükséges. Elő­ször is minden államnak fegy­veres támadás esetén joga van egyedi vagy kollektív védeke­zésre. A védekezéshez szüksé­ges eszközöket — fegyvereket — minden államnak jogában áll megvásárolni. Az egymás­sal folytatott kereskedelem független államok belső ügye. melybe bármely hatalom ré­széről való beavatkozás a nem zetközá jog megsértését idézi1 elő. Az amerikai kormányköre.,v 1962-ben múitszázadbeli esz­közökre, módszerekre és elvek re támaszkodnak. Az államok egyenlősége elvét semmibe vé­ve korlátlan előjogokra tarta­nak igényt a nemzetközi kap­csolatok terén, mások törvé­nyes jogait nem akarják el­ismerni, ezáltal megsértik a modem, — az ENSZ alapok­mányán alapuló — a békés egymás mellett élés elvét jogi normaként elismerő, nemzet­közi jogok Dr. Raffai Gyors* egyetemi íanársegpet t l Röpgyűlések, tiltakozó táviratok Az Egyesült Államok vezető; körei provokációs politikájuk­kal ismét komolyan kiélezték a nemetközi helyzetet. Ken­nedy, az Amerikai Egyesült Államok elnöke kedden este aláírván a kubaellenes blokád életbeléptetéséről szóló nyilat­kozatát, egész sor nemzetközi jogszabály (szerződések és szo­kásjogi szabályok) megsértését idézte elő. Mindenekelőtt a nyílt tenger szabadsága elvének megsértését említhet­jük meg. A nyílt tenger szabadsá gának elve évszázadok óta el­ismert az államok közötti érint kezésben. 1958. áprilisában a genfi tengerjogi konferencián elfogadott szerződés pedig egységes szerkezetbe foglalta a nyílt tengerre vonatkozó nemzetközi jogi szabályokat. Ezek szerint a nyílt tenger j minden állam részére nyitva áll, egyik állam sem vonhatja a nyílt tenger bármely részét szuverénitása alá. A nyílt ten­ger szabadsága magában fog­lalja a nyílt tengeren való szabad hajózás jogát bármely állam lobogója alatt közleke­dő kereskedelmi vagy hadiha­jók számára. Bármely állam lobogója alatt futó hajót tilos a nyílt tengeren békés időben

Next

/
Thumbnails
Contents