Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-25 / 250. szám

4 NAPLÓ 1962. OKTÓBER 28. 1 A megye pártszervezetei híven követik a Központi Bizottságot Baranya megyében megtar­tották a járási és városi párt­értekezleteket. Az alapszerve­zetekben megválasztott sza­vazati és tanácskozási jogú küldöttek, a meghívott párt­tagok és pártonkívüliek ta­nácskozásai fontos állomást jelentettek a megyei pártérte­kezlet előtt és a VIII. kong­resszusra való felkészülésben. Sok új vonás, módszerbeli és tartalmi változás, újszerűség volt jellemző a városi és járá­si pártértekezletekre. Külsőségeiben szerény, min­den feltűnést, formális meg­oldást kerülő, igazi munka- értekezlet volt valamennyi ta­nácskozás. Elmaradtak a fel­iratok, a fölösleges dekorá­ciók, a különböző, előre meg­szervezett üdvözlések, ame­lyek régebben is csak a mun­kára szánt rövid időt tették még rövidebbé. Az értekezleteken elhangzott beszámolók nem egyszerű felsorolását ad­ták a területükön meglévő eredményeknek és hibáknak. Kern is tértek ki minden je­lenségre és részletre, hanem merészen, kiragadva az elmúlt 3 év legjellemzőbb tényezőit, néhány fő kérdésre összponto­sították a figyelmet. Nagyon sokszínűén és mé­lyen tükrözték az életet, terü­letük valódi problémáit. Mé- lyenszántó elemzését adták a •városok, illetve a járások tár­sadalmi, politikai életének. Gondos körültekintésről tettek tanúságot a közgazdasági kér­dések és feladatok elemzésé­ben. Rendkívül őszintén és ön­kritikusan nyúltak a legkénye­sebb kérdésekhez, bátran meg­állapították a hiányosságokat, megállapítva abban egyesek és a kollektíva felelősségét is. Jellemző a beszámolókra, hogy minden kérdést a szocia­lista ember kialakításáért foly­tatott harc, á szocialista tár­sadalom felépítésére irányuló törekvések oldaláról közelítet­tek és vizsgáltak meg. A já­rási és városi pártbizottságok felkészültségét, magasfokú po­litikai érettségét mutatta az a pártosság, amely jellemezte a beszámolókat, Tükrözték ezek a beszámolók pártunk Köz­ponti Bizottságának egyre erő­teljesebben érvényesülő és megvalósuló politikáját: az emberséget, a bizalmat és fele­lősséget a szocializmus és a kommunizmus ügyéért. A beszámolók, amelyek a városi és járási pártbizottsá­gok véleményét foglalták ma­gukba sokoldalúan, tényekkel bizonyították, hogy értik a KB politikáját, egyetértenek az­zal, a társadalmi, politikai, gazdasági élet minden vonat­kozásában megalapozottnak látják és tevékenységükkel tá­mogatják. Hangsúlyozták to­vábbá, hogy a Központi Bi­zottság politikája a marxi— lenini elvek talaján áll és e politika megvalósításáért küz­deni minden kommunistának megtisztelő kötelessége. A tanácskozások légköre nagyon kedvezett a vélemény- nyilvánításnak, az őszinte, kri­tikai hangnak, a bátor javas­lattételnek. A hozzászólásokban olyan sokoldalú, alapos elemzőkész­ség, magasfokú politikai és műszaki felkészültség mutat­kozott meg, amelyből joggal következtethetünk arra, hogy bár feladataink nagysága min­dig előtte jár egy kissé az erőnknek, de az elmúlt évek gondban, munkában, tanulás­ban eltöltött napjai nem múl­tak el nyomtalanul a párttag­ság fölött, újból sikerült erőt és tapasztalatot gyűjteni a nö­vekvő feladatok elvégzésére. A hozzászólók többnyire a maguk területén .fölmerült kérdésekkel foglalkoztak. El­mondták, hogyan érték el eredményeiket, milyen hibá­kat követtek el és levonták a tanulságot. Igen sok szó esett a termelés, a termelékenység, az önköltség kérdéseiről, az ebben reánk háruló feladatok­ról. Sokan foglalkoztak a szocia­lista munkaverseny új ered­: "nyelvel, a szocialista bri­| gádmozgalom szervezése terén eddig elért eredményekkel és a fejlődést akadályozó ténye- í zőkkel. Többen érintették a kapitalizmus és a szocializmus ; kö ott folyó békés gazdasági j versenyt, amelynek megnye­réséért mindenkinek a maga I helyén nagyon sokat kell még tennie. Érdekes és élvezetes volt az a vita, amely az érte­kezleteken, az átszervezett . szocialista alapokon álló me- j zőgazdasági termelés növelé- 1 sének kérdéseivel foglalkozott. A felszólaló termelőszövetke­zeti tagok, brigádvezetők, tsz- elnökök és termelőszövetkezeti párttitkárok, agronómusok, ál- j lami gazdasági igazgatók és j állami vezetők azt a jóleső ér- | zést keltették a résztvevőkben, ; hogy a mezőgazdaság irányí­tása jó kezekben van. A párt helyes mezőgazdasági célkitű­zései, gazdaságpolitikai irány- mutatása alapján, a vezetés színvonalának növelése útján szorgalmas termelőszövetke­zeti parasztságunk meg fogja valósítani azokat a nagyszerű terveket, amelyeket maguk elé tűztek. Arról is tanúbizonyságot tet­tek a hozzászólások, hogy az értekezleteken résztvevő elv­társak értik azokat a változá­sokat, amelyek az utóbbi évek­ben végbementek társadal­munkban. Helyeselték a Köz­ponti Bizottság, a megyei és járási pártbizottságok intéz­kedéseit, amelyet a megválto­zott új helyzetben eddig foga­natosítottak és a jövőben ten­ni szándékoznak. Elítélően nyilatkoztak a személyi kul­tuszról, az annak eredménye­ként elkövetett törvénysérté­sekről és hangoztatták, egyet­értenek a Központi Bizottság idevonatkozó határozatával, amely lezárta a kérdéseket. A hozzászóló elvtársak ki­emelték, mennyire más a lég­kör, a párt jelenlegi politikája alapján, mennyire megválto­zott a viszony a pártvezetés és a párttagság, a párt és szövet­ségesei, a párt és a tömegek között. Hangsúlyozták, hogy a párt helyes politikája adja meg a kommunisták számára azt a biztonságot, amely szük­séges a politikai munka vég­zéséhez, a párttagság és a pár­tonkívüliek viszonyának, kap csolatának további javításá­hoz. A hozzászólásokat összegez­ve megállapíthatjuk, hogy í vitában résztvevő elvtársai valamennyien büszkék az elér Megkezdődött a szilikózis ülésszak A NIM Bányászati Szilikó­zis Bizottságának és a Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatá­si osztályának közös rendezé­sében kétnapos ülésszak kéz- ; dődött Pécsett a tröszt Déryné ; utcai kultúrtermében. Az ülé­sen részt vett Havrán István 1 elvtárs, az Országos Bánya- i műszaki Főfelügyelőség veze- | tője, Garamvölgyi János, a NIM szénbányászati főosztá- | lyának a vezetője, Komár i András elvtárs, a Bányász­szakszervezet titkára, a me­gyei pártbizottság képviselője, valamint a magyarországi bá- ! nyaüzemek képviselői. Az ülésszakot Pataki Mihály ] elvtárs, a pécsi tröszt igazga- ! tója nyitotta meg, majd a tu­dományos ülésszak előadásai­ra került sor. Az első előadást dr. Ember Kálmán, a NIM Szi­likózis Bizottságának elnöke tartotta, beszámolt az Orszá­gos Bányászati Szilikózis Bi­zottság 1961—62. évi tevékeny­ségéről. A második előadást dr. Szirtes Lajos, a pécsi tröszt kutatási osztályának a vezető­je tartotta meg a pécsi szén­bányászat szilikózis elleni küz­delmének időszerű kérdéseiről. A két előadást vita követte. A tudományos ülésszak dél­utáni programjában négy mű­szaki tárgyú előadás hangzott el, amely után ugyancsak vi­tát nyitottak. Érdekes tények és kutatási adatok jellemez­ték Vékény Henrik és Gyurkó István, a pécsi tröszt kutatási osztálya munkatársainak elő­adásait. Az Országos Bányá­szati Szilikózis Bizottság és a Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztályának közös an- kétját a mai napon folytatják. Délelőtt műszaki témájú elő­adásokra, délután pedig or­vosi tárgyú előadásokra kerül sor. Alacsony a Duna vize PÉCSI szénbAnyAsza- TI TRÖSZT állandó munkára felvesz villanyszerelőket, lakato­sokat, esztergályosokat. Jelentkezni lehet: Pécs, Déryné utca 9 sz. alatt, a munkaügyi osztályon. — Aha! Szóval maga hordja el innen a vizet?! Erb János rajza eredményekre és éppen az eredmények adják a mába és a holnapba vetett bizalmat. A vitában részt vett pártonkivüli barátaink hozzászólásai ugyancsak arról a mélyülő bizalomról győzhet­tek meg minden résztvevőt, j amely jellemző a párt és a pártonkívüliek kapcsolatára. A pártértekezletek ezt a kap­csolatot jelentős mértékben tovább erősítették. Jelentős té­nyező ez a további munkán­kat illetően. E kapcsolat erő- | sítése tevékenységünk haté- } konyságát csak tovább fogja í növelni. A pártonkívüliek ; részvétele a pártértekezlete­ken adta ezt az ötletet a járási pártbizottságoknak, hogy aktí­va-tanácskozásokat tartsanak a pártonkívüliek még széle­sebb körének bevonásával I Néhány járásban örvendetes volt, hogy az értekezleteken j résztvevő nők nagyobb aktivi- ! tásról tettek tanúbizonyságot mint korábban. A városi és járási pártérte- kezleteken megválasztották a: új pártbizottságokat, revíziós bizottságokat és a megyei párt­értekezlet küldötteit. A jelö­lések általában egyhangúan történtek. A pártdemokráciá­ból adódó titkos szavazás le­hetőségét minden értekezleten biztosították s a küldöttek él­tek is e jogokkal. A megvá­lasztott, összetételükben jelen­tős mértékben új pártbizott­ságok, valamint a megyei párt­értekezletre küldöttként meg­választott elvtársak tisztábar vannak azzal, milyen nagy fe­lelősséget ró rájuk e megtisz­telő megbízatás. f | A járási párt értekezletei útmutatása alapján hasznoi munkát fognak végezni az ú, pártbizottságok, meríthet azol tapasztalataiból a most össze- 1 ülő megyei pártértekezlet is. i A városi és járási pártérte . kezletek munkája azt bízó : nyitja, hogy a megye pártszer t vezetei, párttagsága, a járás t és városi vezető pártszervei I híven követik a Központi Bi . zottságot, tevékenykednek po . litikája végrehajtásáért Biz . tosak lehetünk abban, hogy < . ! pártértekezleteken kikovácsol . | magasabb szintű egység alap ján hatékonyan fognak küzde ni pártunk VIII. kongresszusi határozatainak végrehajtá ‘' sáért is. II Ribánseky Róbert Keresünk felvételre autó­alkatrész-ismerettel rendel­kező SZAKKÉPZETT FÉRFI ELADÖT. Gépírni tudó érettségizett lányt napa 4 órás elfoglaltság ra felveszünk. — Autó- és Alle atrészkeres kcdelmi V. fiókja, Pécs, Bajcsy Zs, u. 23 szám. — HALASTAVAT létesí- [ tettek az idén Somogyhássá- gyon. A kellő számban tele­pített ivadékok jól fejlődnek és jövőre gazdag lehalászást j vár a tsz. — BEFEJEZŐDÖTT Me- j csekjánosi vili amoshál óza tá- i nak korszerűsítése. A 40 ezer forintos költséggel készült munka során a vezetékeknek mintegy háromnegyed, részét kicserélték és a vezetékek oszlopait betomaljazatra he­lyezték. — NAGYPETERDEN és Tótszentgyörgyön két 80 fé­rőhelyes növendék-istállót | téliesítenek. Az átalakításon ; dolgozók tállalták, hogy két hét alatt elkészülnek a mun- ; kákkal. —■ A TIT művészeti szak­osztálya részéről Vida Gyula belső építész és Soltra Ele­mér festőművész segítik a nemrég megnyílt 506-os ipari tanuló iskerta KlSZ-klubjá- nak ízléses berendezését. — TELEKBIZTOSIT ÁS­SÁL is támogatja a kislakás­építést a mohácsi városi ta­nács. Az idén 9 szabadon ál­ló és 20 ikerház, jövőre pedig- újabb 40 ház építéséhez biz­tosítanak területet. ' — PÉNTEKEN este a Fegyveres Erők Klubjában a Pécsi Állami Áruház dolgom zói szaktanácsadással szolgál­nak és az új divat vonalaival ismertetik meg a tisztek fe­leségeit; — MA ÉS HOLNAP kakaó, puding-por, gyümölcslé és külföldi szardínia bemutatót, árusítással egybekötve ren­dez a Pécsi Elelmiszerkiske- reskedelmi Vállalat a Pécsi Bőrgyárban, — AZ ILLETÉKES hatósá­gok közlése szerint Angliá­ban a közeljövőben 370 ro­mos, használaton kívül helye zett templom kerül elárve­rezésre a hozzátartozó teme­tőkkel együtt. — 500 EZER forint értékű társadalmi munkát végeztek ebben az évben a komlói la­kók. A legtöbb munkát a már meglévő parkok csinosí­tására és újak építésére for­dították. — A GÉPIPARI Tudomá­nyos Egyesület pécsi cso­port ja mezőgépész szakosztá­lyának rendezésében pénte­ken Mikecz István egyetemi docens „Az állattenyésztés korszerű gépesítése’’ címmel tart előadást a Sopiana Gép­gyár kutúrtermében. — KÉTTANTERMES isko­la építését tervezik község- fejlesztési alapból Vajszlón a jövő esztendőben. — AZ IDÉN kezdi meg működését az ausztriai Wag- ramban a világ első repülő- iskolája mezőgazdasági piló­ták kiképzésére. A kiképzés­hez különleges repülőgépeket használnak, melyeket az VSA Lengyelország és Csehszlová­kia . szállított. — A SZABADSZENTKI- RÁLYI Uj Élet Tsz tagjai a VIII. pártkongresszus tiszte­letére vállalták, hogy az ősziek betakarításával no­vember 1-ig végeznek. A TELEVÍZIÓ MOSÓRA 18.10: Beszélgessünk oroszul. — 18.30: Kisdobosok műsora. — 19.00: A jövő hét műsora — 19.05: Telc- sport. — 19.30: TV híradó. — 19.50: Darázsfészek, csehszlovák film. — 21.20: Féltékenység, vidám műsor, — 21,50: Hírek. Motorossal az Oderán (3.) Poznan vajdasági jogú vá­ros, egyúttal a poznani vajda­ság székhelye. Négyszázezer ember lakja. „Jubileuszowe Targi Kra- jowe Poznan, 16—23. IX. 1962”. Ez a felirat fogadja a vendé­geket szeptember közepén Poznanban s jelzi, hogy az idei vásár nagyobb szabású, mint az eddigiek. Ez a tizedik nemzetközi vásár Poznanban, a jubileumi számvetések vásá­ra is. Méreteiben is hatalmas, ter­mékei színvonalában is az. A hatalmas nemzetközi nyüzsgésben — sok külföldi kereskedelmi és ipari szak­ember jött el Poznanba — ma­gyar szót hallok. Hátrafordu­lok. — Hányán jöttek a magyar filmesektől? — kérdezem ud­variasan, de mégis félvállról. — Halász vagyok, a könnyű­ipari miniszter helyettese — mutatkozik be filmesnek né­zett honfitársam és a kezét nyújtja. Megmagyarázom, hogy mi okból néztem filmesnek, a mi­niszterhelyettest azonban nem zavarja a félreértés. Jót nevet s mondja, hogy monumentális ez a vásár, aztán elköszön. Reggel repülőgéppel megyek Poznanból Szczecinbe. Sűrű, felhők között repülünk, aztán rászállunk a tejfehér felhő- tengerre s úszunk rajta sebe­sen. Tizenkettő előtt fél órá­val már Szczecinben vagyok. A vajdasági tanács mérhe­tetlen nagy épületében kapok vendégszobát, reprezentatívat, hatalmasat, íróasztallal, fote­lekkel, háromágú olvasólám­pával. Berendezkedem, s máris indulok a várba. A régi várat kétszer iS el­pusztították a németék, a má­sodik világháborúban pedig különös kegyetlenséggel bom­bázták Szét, csupán egy öreg torony maradt meg a régi vár­ból. Á nyári nemzetközi vásá­rok mindig a poznáni vásárok­kal egyidőben zajlanak le Szczecinben is. Itt van a ha­jók vására, az öbölben állít­ják ki az óceánjárókat, keres­kedelmi és sétahajókat, itt kö­tik meg az üzleteket. Mótorossal megyünk a hajó­gyárhoz az Oderán, A csator­nán találkozunk a „Bemard John” nevű rotterdami gőzös­sel, a „Mazury”-val, a „Gop- lana”-val. Megérkezünk a há­Másnap reggel hétkor repü­lőgéppel visszamegyek Varsó­ba. Meglepetésemre ugyanaz a férfi az útitársam, akivel együtt utaztam Poznanból Szczecinbe. Nem más ő, mint Gustaw Holoubek, Lengyel- ország ma legnépszerűbb film­színésze, aki új filmjének be­mutatójára utazott Szczecin­be a lengyel film ünnepi he­te alkalmából. Kétszavas interjú gyorsan. még leszállás előtt a gépen, s bekerül egy értékes auto- gramm is a kis fekete födelű poznani füzetembe: „A kedves magyar vendég­nek. Gustaw Holoubek, 18. IX. 62. Varsó fölött”. (Folytatjuk.) Gyevi Károly zgyárhoz. Indonézia részére ípül éppen egy hatalmas te- íerhajó. A jobbparton egy ízezer tonnás gőzös áll félig részen, ez Lengyelországé lesz. beljebb egy búcsújáró hajó részül Indiának. Még beljebb íjabb tízezer és 15 ezer tonnás íajók útrakészen, s látok egy 55 ezer tonnásat is félig kész állapotban. Elhaladunk az Opole nevű íengyel hajó mellett s kísé­rőim Opole városáról kezde­nek beszélni, ahol — Kato- wicze és Wroclaw között — hajdanában régi lengyel her­cegek gyülekeztek a hódítók elleni küzdelemre. Köszönt­jük az „Olsztyn” nevű gőzöst, a „Rio Jikabo” nevű havannai hajó fedélzetéről pedig vidám kubai lányok és asszonyok in­tegetnek felénk. A „Lidice” nevű csehszlovák gőzöst üdvö­zöljük. A „Paderewsky’’ nevű lengyel gőzösről viszont meg­előzi köszöntésünket az onnan jövő üdvözlet. Az „Usédám” nevű rostocki hajót is kösaönt- jük még, s ntáris • villany- telepnél vagyunk. A parton kigyulladnak az esti fények, elsuhanunk a mag­tár tövében, ahol a „Rohne Rohneham’’ nevű svéd hajó gabonát rakódik be, közel hoz­zá pedig a „Fairway Ham­burg” nevű teherhajó is ugyanezt teszi. — Ritka szerencse, hogy lámpagyujtás után még vizi­telni lehessen a hajógyárnál — mondja Witóld kollégám, a velünk jött lengyel motóros- rendőrök pedig hozzáteszik, hogy ..magyaroknak lehet". Fényárban úszik Saczectn, mikor kikötünk. I 4 Gruatew iloioubefe én Jühnjében f..A doktor fa-'-ba«rt, mim* Tartz W®

Next

/
Thumbnails
Contents