Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-25 / 250. szám

VflLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TILTAKOZUNK! Illllllfllllllli luimniiiilllilliHimuiiil 1962. OKTÓBER 25. I Ul|.|||ltt| iiiiiinniiiniäi» JilHIIIIIIUIHHlllillUllJlülUuJIillimllllUIIIUIUltB iiiiiir CSÜTÖRTÖK | NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, ÄRA: 50 FILLÉR 250. SZÁM Koránk veszélyes kalózai Úgy látszik, a huszadik század második felében is akadnak olyanok, akik nem csak a régmúlt idők roman­tikájáról, a rablólovagok és tengeri kalózok izgalmas éle­terői ábrándoznak, hanem megpróbálják a valóságba is visszahozni őket. S ha más­képpen nem megy, felöltik magukra a halálfejes kalózok molyrágta, korhadt-rothadt, foszio öltözékét, kezükbe ve­szik a rozsdaette csorba kar­dokat és kiállnak vele hado­nászni, hadd féljenek tőlük a gyenge idegzetű tengeri uta­zók. Kennedy úr, az USA elnö­ke is ezt tette. Pedig mar-mar kezdtük azt hinni róla, hogy komoly államférfi, politikus, állam­fő és olyan ember, akire va­lóban rá lehet bízni egy fej­lett állam kormányzatának vezetését is. Ügy látszott, hogy értelme­sen lehet vele tárgyalni a német békeszerződés megkö­téséről, a háború utáni prob­léma-maradványok felszámo­lásáról is. De tévedtünk. Té­vedtünk, csalódtunk. — saj­nos, — mert az Elnök Ür minden jóindulatú és opti­mista feltételezést megcáfolt. Háláifejes kalózlobogóval hadonászik, tengeri blokádol, hirdet Kuba ellen. Buta ér­veket -próbái elsütni saját né­pe «főtt. valótlanságokkal szerelné félrevezetni a világ népeit is. El akarja hitetni a népekkel, hogy a kis Knbai Köztársaság veszélyezteti a hatalmas Amerikát. Csak az á baj, hogy Ken­nedy elfelejtette, hogy nem­zetközi vizeken közlekedő ha­jók agresszív és törvénytelen feltartóztatását átkutatását és útjuk megakadályozását a mai modern világban már nem szokás hőstettként elkönyvel­ni. Ilyen módszerekkel dol­gozhatott körülbelül kétszáz évvel ezelőtt a kalózdiplomá­cia a tengeren s néha ered­ményeket is ért el. Ma már ilyen politikával nem lehet az általa várt ered­ményeket elérni. Még akkor se, ha háláifejes kalózlobo- gója alatt nem vitorláshajó­kat vezényel, hanem atom­bomba» repülőket, torpedó- rombolókat és Kuba népe ál­tal elűzött elUenforradaímá- rokat. A magyar nép világosan látja ezt és tiltakozik Ken­nedy durva provokációi ellen. Kinyilvánítjuk elhatározá­sunkat, hogy mindén esz­közzel támogatjuk a kubai nép forradalmát és hősi har­cát hazája megvédéséért. — Baranya megye ipari üzemei­ben, mezőgazdasági dolgozói között értelmiségi dolgozóinak soraiban, iskoláiban és egye­temein felháborodottan tUta- koztak tegnap Amerika ag­resszív, békeállenes lépése el­len. Követelték és követelik a Kuba elleni blokád azonnali megszüntetését, a nagyhatal­mak vezetőinek azonnali ta­lálkozóját, a béke megvédé­se érdekében, Kuba népe mellett áll a vi­lág minden békeszerető népe. Kuba nem áll egyedül, mel­lette áll a hatalmas Szovjet­unió, a Varsói Szerződésben tömörült államok népeinek együttérzése és katonai ereje is. Tömörítjük sorainkat, meg véd lük a békét, megőrizzük határozottságunkat és nyu­galmukat, a békebontók és agresszorok vereséget fognak sTcnvednlJ TARTALOMBÓL: Lefogjuk az agresszorok kezét A Kuba-ellenes blokád és a nemzetközi jog A megye pártszervezetei híven követik a Központi Bizottságot . , Húszezres csibenevelő Kel koU.egv. te. Kálolyb*. Télre készülődnek a komlói építők A Pécsi Közlekedési Vállalat dolgozói tegnap délelőtt, a déli órákban és délután rop- gyűléseket tartottak. Délelőtt 130-an, a déli órákban a műhely és az iroda dolgozói mint- egy 150-en, a délutános műszak dolgozói kétszázan tiltakoz tak^a Kuba elleni agresszió el­len, s ítélték el az amerikai beavatkozást. A déli röpgyűlésröl táviratot küldtek a dolgo­zók az VSA magyarországi követségéhez. A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata az Amerikai Egyesült Államok Kuba függetlenségét és a népek békéjét veszélyeztető agresszív intézkedéseiről Kennedy, az Amerikai Egye­sült Államok elnöke elrendel­te a Kuba elleni tengeri zár­latot és más provokatív jelle­gű katonai intézkedéseket tett. A Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya a tengeri zárlat el­rendelésével agressziót köve­tett el Kuba ellen. Ezek az ag­resszív lépések ugyanakkor tá­madást jelentenek minden szabadságát, nemzeti függet­lenségét védő nemzet ellen, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya ellen és súlyosan veszélyeztetik a békét, A Magyar Népköztársaság kormánya mélyen elítéli az Amerikai Egyesült Államok kormányának nevezett lépé­seit és követeli, hogy a nem­zetközi jogot lábbal tipró, a hajózás szabadságát veszélyez­tető és közvetlen háborús pro­vokációt jelentő intézkedéseit vonja vissza. A Magyar Népköztársaság kormánya mélyen egyetért Kuba és a Szovjetunió kormá­nyának ez év október 23-án nyilvánosságra hozott nyilat­kozataival, ezeknek megfele­lően, a Magyar Népköztársa­ság érdekeiből kiindulva, a varsói szerződés s?er. zetével és más békeszerető erőkkel összhangban megfelelő intéz­kedéseket tett az Amerikai Egyesült Államok kormányá­nak provokatív lépései ellen. A Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép együtt a világ minden béke- szerető népével, ■ jogos harag­gal ítéli el az Egyesült Álla­mok újabb háborús provoká­cióját. Az Egyesült Államok kormánya, amely a támadó katonai bázisok láncolatát hozta létre az egész világon a I szocialista országok és minden nép szabadsága és független­sége ellen, meg akarja fosztani Kuba népét az önvédelem jo­gától. Képmutató módon azt állítja, hogy Kuba népe veszé­lyezteti az Egyesült Államo­kat. A népek azonban tudják, hogy Kuba nem fenyegeti Amerikát, hanem az amerikai monopoltőke urai akarják megfojtani a kubai nép sza­badságharcát, hogy vissza­állíthassák Kubában saját gyarmati uralmukat és a tőké­sek kizsákmányoló hatalmát. A Magyar Népköztársaság kormánya elvárja az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsá­tól, hogy hatékonyan, gyors intézkedéseket tegyen az Egye­sült Államok háborús agresz- sziója ellen. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe kifejezi szo­lidaritását, forró testvéri üd­vözletét küldi Kuba kormá­nyának és hős népének. Meg vagyunk győződve arról, hogy a béke erőinek gyors mozgósí­tásával ismét sikerül lefogni az agresszorok kezét, sikerül megőrizni Kuba függetlensé­gét, s megmenteni a nemzet­közi békét. Budapest, 1962. október 24. Meguáiasztttták a brigidvezetiüi menyei éiMez elének kiilddtleüaPjrcelánjyárban Tanácskozásra gyűltek össze a Porcelángyár szocialista bri­gádvezetői, hogy lemérjék ed­digi mimikájuk eredményeit, fogyatékosságait, hogy a ma­guk területén előkészítsék az építőmunkások I. országos kon ferenciáját. A brigádvezetőket Hidegkúti József szb-elnök tájékoztatta a brigádmozgalom jelenlegi ál­lásáról. A tanácskozáson megjelent Kies József, az Építők Szak- szervezete Megyed Bizottságá­nak titkára is. Kiss elvtárs hozzászólásában hangsúlyozta, hogy milyen fontosnak tartja a brigádok .kollektív összehan- golódásában a közügyek iránti érdeklődést, a szocialista gon­dolkodás kialakítását, és meny nyíre helytelen, hogy a rosszul dolgozó, megbírált brigádveze­tők könnyen megsértődnek és passzívakká válnak. A tanácskozáson felszólalt Gáli Tibor, a gyár igazgató jaj aki ecsetelte a gyár utolsó fél­éves termelésének objektív nehézségeit, ami bizonyos mér tékig negatív hatással volt a mozgalomra. Ennek ellenére természetesen a vállalat veze­tősége mindent megtesz, hogy a brigádok száma a gyárban növekedjék és azzá váljanak, ami a feladatuk: a szocialista emberformálás egyik fontos műhelyévé. Több brigádvezető hozzászó­lása után megválasztották azt a nyolc brigádvezetőt, akik a a brigádvezetők megyei érte­kezletén november 8-án, va­lamint azt a négy küldöttet« aki december 14-én Budapes­ten az építőmunkások konfe­renciáján vesz részt L j istállók gépszínei esökutak 3 siklósi járás tsz-eibei A kubaiak megvédik hazájukat Hatályba lépett Kennedy elnök Kuba-ellenes blokádrendelete Az 1962-es évben előirány­zott tsz-beruházások kivitele­zése három kivételével már befejezést nyert a siklósi já­rás tsz-eiben. Ez az esztendő sok szép létesítményt adott a termelőszövetkezeti paraszt­ságnak. Siklósnagyfaluban, Diósviszlón, Drávaszabolcson növendékistállók, Mattyon, Diósviszlón s másutt süldő­szállások épültek. Gépszínt ka­pott Drávaszabolcs, Kémes, Beremend, Bissén és Villány- kövesden mintegy 60 kataszt- rális holdon halastó, létesült. A siklósi járásban tervbe vették 21 csőkút létesítését is. Ebből a mai napig 9 darab ké­szült el. A csőkutak segítségé­vel 300—400 holdat öntöznek majd. A kutakat a beremendi kútfúró-brigád készíti. A belgrádi Politika havan­nai tudósítója beszámol arról, hogy a forradalom óta e mos­tani legválságosabb helyzet­ben a kubai fővárosban egy­részt teljes nyugalom és rend uralkodik, másrészt jól érez­hetők a szervezett óvintézke­dések. A középületek előtt megerősítették az őrséget, mozgósították a milícia tag­jait, akik gyorsan és fegyel­mezetten jelentk 'ztek gyüle­kezési helyükön. A város kulcspontjaira kivezényelték a harckocsikat és a légelhárító ütegeket. Senki sem titkolja, hogy a helyzet kritikus, de egyönte­Kétszázyagonos új MÉK-raktár a Megyeri úton Ma adják át rendeltetéséinek j a Megyeri úton épült új, ha- j talmas MÉK-raktárt. A közel 24 millió forintos költséggel épült, 103 méter j hosszú, modern raktár 200 vagon áru befogadására, illet ve tárolására alkalmas. A raktár négy szekcióból áll,! s egy-egy szekció nyolc tároló­cellából, olyan konstrukcióval, hogy a szükségnek megfele­lően hűteni, illetve- fűteni le­het A fűtést speciális olaj- kályhaszerű berendezéssel vég­zik, amelyet kerekekre szerel­ve tetszés szerint ahhoz a cel­lához szállítanak, ahol a hő­mérsékletet változtatni kell. A hűtőberendezés hasonló módon szállítható, illetve alkalmazha­tó. A raktár felszereléséhez tar­tozik három nagykapacitású villamostargonca, amelyek egyenként és egy-egy alkalom­mal négy-öt mázsa árut szállí­tanak a raktár celláiba. A fizikai munka kiküszöbö­lésére nagyteljesítményű transzportőrjeik vannak, me lyek a vagonból egyenesen a cellákba szállítják az árut. A „rakodómunkásnak” mind­össze annyi dolga van, hogy kibontsa a zsákot, s rádöntse a transzportőr futószalagjára. A zsákemelést is villamosgép végzi, ami arra is alkalmas, hogy a teli zsákokait máglyába rakja. A raktározandó áru (al­ma, burgonya, hagyma, stb.) minőségi elosztását osztályozó- 'gép végzi, tehát az új MÉK-raktár minden tekintetben megfelel a mai követelményeknek. A gyors tárolás érdekében a raktár mindkét oldalán széles rámpák vannak, egyik oldalán saját vasúti sínpályával, a má­sikon pedig 30 gépkocsi egyide jű rakodását tudják biztosíta­ni. Csupán egyetlen szépséghi­bája van a nagyszerű létesít­ménynek. Mégpedig az, hogy a Megyeri úti vasúti sorompó miatt igen nehéz jövő elé néz. Ugyanis üzembe lépése igen nagy mérvű torlódást okozhat majd a vasúti sorompó miatt Igen üdvös lenne tehát, ha az illetékesek mielőbb megépíte­nék a már amúgy is beterve­zett aluljárót. tűén az a vélemény hallatszik, hogy a kubaiak — ha megtá­madják őket — megvédik ha­zájuk földjét. Az ország belse­jéből olyan hírek érkeznek, hogy ott is teljes a nyugalom, s a fegyveres erők készenlét­ben állanak. A kubai kormány — folytat­ja a tudósító — ugyancsak a „mozgósítottság” állapotában van, szakadatlanul ülésezik, s készen áll arra, hogy bármely pillanatban maximális bizton­sági intézkedéseket tegyen. Washington. McNamara amerikai hadügy­miniszter kedden este Wa­shingtonban sajtóértekezletet tartott. Egyebek között beje­lentette: Kennedy elnök vég­rehajtási utasításának , megfe- | lelően elrendelte, hogy az ame­rikai haditengerészet katonai személyeinek szolgálati idejét egy évig terjedő időszakra meghosszabbították. Az intéz­kedést a szerdán életbelépő kubai blokáddal, valamint a Kuba területén lévő Guanta­namo amerikai támaszpont megerősítésével indokolta. A kubai blokád végrehajtá­sát George Anderson tenger­nagy, az amerikai haditenge­részet vezérkari főnöke vezeti. Kennedy elnök aláírta azt a rendeletet, amely megtiltja, hogy „támadó jellegű fegyve­reket szállítsanak Kubának”. A rendelet hangsúlyozza, uta­sították az Egyesült Államok fegyveres erőit, akadályozzák meg, hogy támadó fegyvereket és ezzel kapcsolatos anyagokat juttassanak a szigetországba. A rendelet 1962. október 24-én magyar idő szerint 15 órakor lépett <rietbc, „Bármilyen Kuba felé tortó hajót — hangzik a közlemény — feltartóztathatnak és utasít­hatják őket, nevezzék meg nemzetiségüket, a szállít­mányt, a hajón található hadi felszereléseket, valamint a rendeltetési helyet. Megállás­ra szólíthatják fel őket és uta­síthatják, járuljanak hozzá az átkutatáshoz és a kijelölt me­netirányban haladjanak to­vább. Azt a hajót, amelyik nem hajlandó alávetni magát ezeknek az intézkedéseknek, őrizet alá veszik. Az őrizetbe vett hajókat az Egyesült Álla­mok egyik kikötőjébe kísérik Kennedy elnök rendelete ki­jelenti, hogy a rendelet végre­hajtására az Egyesült Álla­mok hadügyminisztere megfe­lelő intézkedéseket tesz. Rádió- és televízió-beszédé­hez hasonlóan Kennedy elnök ezeket az agresszív lépéseket azzal a nevetséges váddal in­dokolja, hogy Kuba „súlyosan fenyegeti a kontinens békéjét és biztonságát”, Moszkva. A szovjet külügyminiszté­rium szerdán visszaküldte az Egyesült Államok nagykövet­ségének azt a jegyzéket, ame­lyet a Kuba ellen irányuló tengeri blokád bevezetésével kapcsolatos önkényes ameri­kai kormányintézkedésekről juttattak el hozzá. A szovjet kormány október 23-i nyilatkozatában már rá­mutatott arra, hogy a szóban- forgó agresszív intézkedések durván sértik a nemzetközi jogot, az ENSZ alapokmányát és az egyetemes békét fényé* Betilt, I

Next

/
Thumbnails
Contents