Dunántúli Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-20 / 246. szám

wm i > V 1962. OKTOBER 20. NAPLÓ 220 megawattos lesz a Pécsi Hőerőmű Az ország legolcsóbb árama — Újra működik az egyes számú turbina A Pécsi Hőerőmű Vállalat a szeptemberi tervét 106,9 szá­zalékra teljesítette. Különösen szembetűnő ez az eredmény akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az első féléves tervét csak 79,9 százalékra teljesí­tette. Igaz ugyan, hogy ez a nagy lemaradás objektív okok miatt történt. Még március­ban egy üzemzavar keletke­zett az egyes számú turbiná­nál, s csak a nagyjavítás során derült ki, hogy komoly hiba van a magasnyomású tengely anyagában. A vizsgálatok és a javítási munkák hónapokig elhúzódtak és csak szeptem­ber 7-én helyezték üzembe is­mét a turbinát. A Hőerőmű Vállalat most teljes kapacitás­sal termel, s mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy a nápv lemaradásból valamit behozzanak. Arra természete­sen már nincs mód, hogy a gépkiesés miatt keletkezett le­maradást teljes egészében be­hozzák. A vezetők úgy látják, hogy éves tervüket 95,5 száza­lékra tudják teljesíteni. Ennek természetesen sok előfeltétele Munkásakadémiák, üzemlátogatások, müszerkiáilítás Készülnek a TIT műszaki szakosztályának tervei A Pécsi Tanárképző Főiskola pedagógiai tanszékén kerestük fel Zukovics Imrét, a TIT mű szaki szakosztályának szaktit­kárát, tájékoztasson arról, mi­lyen tervei lesznek az új nép­művelési évadra a műszaki szakosztálynak. — A TIT műszaki szakosztá iyának a végleges terved még nem készültek eiL Természete­sen az már megvan, hogy mit szeretnék elérni a következő félévben. A bányászati, építő­ipari, közlekedési, giépészeti, híradástechnikai és könnyű­ipari munkabizottságok, ame­lyek a műszaki szakosztály ki­sebb egységeit képezik — a tervezésnél alapos és körülte- kintő munkát végeztek, Uj lesz az idei évben, hogy a műszaki szakosztály tagjai egy-egy mun késakadémda vagy előadás- sorozat patronálását vállalják. Lényegében ők tartják a kap­csolatot az üzemek és a szak­osztály egésze között így Ta- másy István, a Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt főmérnöke pél­dául a Komlón tartandó ösz- szes TIT-rendezvények patro- r.álója. Bányászakadémiát szer vezünk Uj-Mecsekalján két tagozattal, Pécsbányán, István- aknán, Szabolcson, Vasas I. és Vasas Il-n, a központi mun­kásszállón és Komlón. Műsza­ki vonatkozású munkásakadé­miákat tervezünk szerte a me­gyében. A bányászakadémiák terve napra és helyre ponto­san elkészült. A terveket már r. munkabizottságok megkap- i-.-k. Előadói konferenciákon az előadásokat megvitatjuk. A műszaki szakosztály fel­adata a műszaki ismeretter­jesztés szóban és írásban. Az elmúlt félévben 350 műszaki előadást tartottunk a megyé­ben. Jól sikerült a műszerkiál- lításunk is- A. következő ne- r-yedévben ugyancsak megren­dezzük az MTSZ-sael karöltve a műszerkiállítást Az elmúlt fel évben szerveztünk 15 üzemlá­togatást, s az idei évben is sor kerül ilyen látogatásokra. Annak érdekében, hogy a TIT műszaki szakosztálya köz- ellenül is segítséget adhasson a, termelési kérdésekben — lét­rehozzuk a TIT üzemi csopor­tokat. Eddig már a Pécsi Szén- bányászati Trösztnél, a Kom­lói Szénbányászati Trösztnél, a 12-es Autóközlekedési Válla­latnál és legutóbb az építőiknél is létrehoztuk az üzemi cso­portot. A TIT műszaki szakosztályé ban jelenleg már több mint száz műszaki aktíva tevé­kenykedik. A múlt évben elké­szítette műszaki gárdánk egy csillagvizsgálónak az tervét, amely a Mecseken épül ne fel. Hogy ebből mikor lesz valóság; az sem sajtunk mú­lik. A jövőben Is rendszeresen tartunk klubvitákat egy-egy aktuális kérdésről, műszakfej- lesztésd problémáróL Legutóbb a fmkai filozófiai problémák­ról rendeztünk klubvitát Erre a félévre 300 műszaki előadást tervezünk. Az elmúlt évben 92 munkásakadémiái ta gozat működött megyénkben, s ebből természettudományi és műszaki 47 volt. Ezeket a mű­szaki és természettudományi előadás-sorozatokat mintegy 6000 ember hallgatta. Az idén az a célunk, hogy a látogató­kat állandóvá tegyük és az elő adásokat még színesebben, szín vonalasabban tartsuk, i fél millió forintos megtakarí­tást jelentenek a népgazdaság számára. Az iparág teljes kapacitással üzemelteti a pécsi hőerőmű­vet, mert itt állítják elő leg­olcsóbban az áramot. Még a 2700—2600 kalória értékű sze­neknél alacsonyabb kalória- értékű szeneket is használni tudnának, azonban a kazánok hatásfoka nem érné el a kí­vánt szintet, s nem lenne gaz­daságos. Az erőmű termelésének 87,5 százalékát adja az országos hálózatba, 12,5 százalékát pe­dig az erőmű fogyasztja el. Az elektromos áram több ezer gé­pet működtet az erőműben, az öklömnyi motoroktól az 1500 lóerős motorig minden nagyság megtalálható. A há­rom turbina teljesítőképessé­ge 96 megawatt. A cél az, hogy a pécsi hőerőművet felfejlesz- szék 220 megawattra. A budápesti Láng Gépgyár­ban folyik már egy 24 mega­wattos fűtőturbina gyártása. 1964-től ez a turbina látja el a város távfűtését. Addig pedig a pécsújhegyi öreg erőmű táp­lálja a távvezetéket gőzzel. 1964—65-ben 100 megawattal bővül az erőmű. A két kon­denzációs turbinát ugyancsak megrendelték. 1966-tól, ami­kor a 100 megawattos turbi­nák bekapcsolódnak a terme­lésbe — a pécsi hőerőmű évi teljesítménye egymilliárd négyszázmillió kilowattóra lesz a jelenlegi 650 millióval szemben. (Hamar) 1 Nagysikerű műsoros estet adtak tegnap este a Pécsi Nemzeti Színházban a Pécsi Állami Áruház legjobb dolga- zói és régi vásárlói tiszteletére. Újfajta dísztárgyak a Porcelángyárban Érdekes széUétmányt inét* tanak ma reggel útnak Btt» dapestre a Pécsi Porcelán* gyárból. A szállítmány vá* iákból, hamutartókból, apró dísztárgyakból, csupa ízléses^ művészi kivitelű darabból áll. Készítői Török János, Ná­dor Judit és Fördős György tervező művészek és a porcé- lángyár műszaki-munkás kol lektívája, akik a kereskede­lem külön kívánságára állí­tották elő az újfajta dísztár­gyakat, amelyek betömik majd azt a rést, amelyet ed­dig az ízléses, művészi■ kivi­telű, jellegzetesen pécsi aj álle déktárgyak hianya okozott. A Porcelángyár új kollek­ciója, mely rövidesen az Ipar művészeti Tanács zsűrije éli kerül, valószínűleg elnyeri majd a karácsony tájban Pécsre érkező turisták teásáé sét. AZ EZERMESTER A TÁGAS MŰHELY kis ablakkal néz az utcára. Az ab­lak alatt jó keményfából ké­szült, az idő vasfogának is el­lenálló satupad. Körben hatal­mas deszkáit támogatják a fa­lat Középen betonállványon fűrészgép, sajátságos konst­rukció. Odább egy szárítóba fogott kidőlt-bedölt küllőjű, rozzant kocsikerék jelzi a mes­terség címerét Bognár mű­helyben vagyunk, s a mester Deixler József, a hindi tsz hág­ná ra. Az ötven ér körüli ezer­mester — mert Hirden és a környékben ezzel a címmel il­letik tisztelői — mint mondják a famurika szerelmese. Fürge Megkezdték az új>mec$ekaljai hétemeletes lakóház távfűtését A pécsi erőműben lévő hő­központ csütörtökön délután kezdte meg próbaüzemelésót Csütörtökön este 10 óra tájban már észrevehetően melegedett a távfűtésre szánt mintegy 1200 köbméternyi víz, melynek hőfoka pénteken reggel 8 őrá­ra elérte a 70 Celsius fokot. A mintegy tízezer méter hosszú távfűtési vezetékben keringő melegvizet délelőtt 9 órakor bekapcsolták a hétemeletes la­kóház fűtőberendezéseibe, majd a négyemeletes postaépü letet végül pedig a 39-es dan­dár úti 16 tantermes általános iskolát vonták be a távfűtésbe. A következő napokban kerül sor az új-mecsekaljai irodaház, az Olimpia étterem, valamint az új-mecsekaljai munkásszál­lók bekapcsolására. Amennyi­ben az erőmű hőközpontja a 48 órás próbaüzemelés során feladatainak megfelel, szombat tói kezdve egyenletes meleget szolgáltatnak a távfűtésbe be­kapcsolt mintegy 350 lakásba és a felsorolt középületekbe, ujjad alatt úgy fonnál ódik a legkeményebb fa is. mint kis­gyermek kezében a lágy plasz- tilin. Ha egy tárgyat elképzel, éjszakákat áldoz rá, hogy el­képzelését formába öntse, s csak azután, hogy a művele­tet. a tárgy elkészítésének min den kis mozzanatát kidolgozta magában, csak aztán nyúl a fához. Sokszor bizony a tárgy elkészítéséhez szükséges szer­számot is kell előbb készíteni. Ezért található annyi különle­ges, furcsa szerszám a műhely­ben. Bognár. Ez a cím már ré­gen nem fedi Deixler József mesterségét. Annál is inkább, mert ez a valamikor oly vi­rágzó mesterség ma már kiha­lóban van. ö maga kezdi ezzel a beszélgetést. •— Jövötlen mesterség a bog náré. Asztalosnak, ácsnak ke­nyeret ad a fa ma is, holnap is, hiszen építkezni mindig kell s a szép bútor keresettebb, mint régen. Ám a mai techni­ka korában hamarosan múzeu­mi tárgy lesz a kocsi, mint ahogy a lovat is kiszorítja a traktor. A dédunokák talán nem is tudják majd mi tán terém a bognármesterség. Ha marad is akkorra ko­csi, gyárban cserélik ki az alkatrészeit, mert a gyárban gyorsabban elkészül egy kerék, mint nálam egy küllő. Ezt el kell ismemi. Mégsem cserél­nék a gyári dolgozóval. ÉLETET MENTENEK öklömnyi csöppség hófehér pólyába talcarva fekszik egy üvegszekrényben, az inkubá­torban. Orvosok, ápolók félt­ve vigyázzák s ha szabad egy­általán ilyen kategóriát felál­lítani, akkor a sok kis csecse­mő közül ő a „kedvenc”. Na persze nem azért, mintha a többit nem a legnagyobb gond dal kezelnék, hanem ez in­kább a „legkisebb a legkiseb­bek között”-nek kijáró „meg­különböztetés”. Koraszülött. A Pécsi Szülészeti Klinikán a napokban világrajött 34 gye­rek közül 5 volt koraszülött. — A koraszülöttek kezelésé­re ha lehet még jobban ügye­lünk mint a többiekére, $ ez a „még jobban ügyeiéi abban is megnyilvánul, hogy többet kell velük foglalkozni, több­ször kell etetni őket, mint a többi csecsemőket mondja az orvos. De végtére is, melyik csecse­mőt nevezzük koraszülöttnek? A közhit azt tartja, hogy a 7— 8. hónapban világra jöttekel. — Egységes nemzetközi meg állapítás szerint elfogadott as, hogy a 2500 grammon aluli súllyal született csecsemőket tartjuk koraszülötteknek —* mondja az inspekciót orvos. A csecsemőosztályon — ahol a koraszülöttek is fekszenek — csalt úgy „süt” a fehérség. Fehérek az ajtók, ablakok, pó­lyák, gyerelcágyak, csak a pi­cinyek arca és haja bámul ki « fehérségtengerbőL = Milyen különleges kese­lésre szorulnak a koraszUOt- tek? — A koraszülöttek felépíté­se természetesen nem olyan „életerőé' mint a többi cse­csemőé — mondja az orvos. A 3000—2500 gramm közöttiek kel, ha különben egészségesek, különös probléma nincsen, per sze ügyelni kell hőmérsékle­tük egyenletességére, táplálko­zásukra. A koraszülött kit­örőnként kap enni, naponta te­hát tízszer. Az anya természetesen mi­női hamarabb szeretné otthon látni gyermekét. Az orvosaik azonban azt mondják: két ki­lón aluli súllyal nem szívesen engedik haza a csecsemőt. Ha kell több hétig is bent tart­ják, megfelelő szakfelügyelet gondoskodik erősödésükről. Az otthoni nevelést pedig nagyon elősegíti, hogy például Pécsett gyermekgyógyász körzeti or­vosok ügyelnek u legfiatalab­bak fejlődésére. Adódik azonban a kommnB lőtteknél probléma is. — A problematikusabb ese­teket a Pécsi Gyermekkliniká­ra küldjük, ott még fokozot­tabb gondolkodásban részesít­hetik — mondja. „Koraszülött osetákf* m ez a felirat található a Pécsi Gyermekklinika egyik termé- nek ajtaja fölött. — Régebben e koraszülött gyermekek között igen jelentős volt a halálozási arányszám —* mondja az osztályvezető ta­nár. f— Lényegében 1945-tSt tudtuk ezt a számot csökken* feni, amióta antibiotikumos gyógyításban részesíthetjük őket. A koraszülés oka? Az anya valamilyen betegsége is indítéka lehet. Az orvosolt, ápolók solcszor valóságos élethalál-harcot vív­nak egy-egy koraszülött élet- bentartásáért, — Nemrég volt egy kora­szülöttünk, 900 grammal ke­rült as osztályra —. mondja. — Kilencszáz gramm mind­össze, alig lüktethet az élet ilyen parányi csecsemőben. Ha szükséges, ilyenkor kerül elő az üvegszekrény, az inku­bátor. Négy keréken gördíthe­tő, különböző műszerekkel fel­szerelt kis üvegkalitka. Belse­jében az ápoláshoz szükséges hőmérséklet állítható elő, oxi­génadagolóval, valamint pára­tartalom-szabályzó műszerrel van felszerelve. Ha úgy adó­dik, hosszabb ideig is ebben C mesterséges környezetben tartható a csecsemő. — S mi volt az eredmény a legutóbbi 900 grammos eset­ben? — A kezelés nagyszerűen be vált és már otthon, a mama karján rugdalázik a pici &=* mondja. A „koraszülötf* szó régeb­ben a haláltól való rettegésre adott okot, ma már ez a ve­szély korántsem akkora. Meg­felelő berendezések, drága műszerek segítségével életerős gyermekké növekednek a ko­raszülöttek m. (GARAT) s ez az Árn yalatnyi büszkeség, mely ott lappang minden régi mester lelkében, annak a szerelemnek a kifeje­zése, mely a szakmához füzL Deixler József úgy nyúl az anyagához, hogy mindent tud­ni akar róla. A ..szakma mű­vésze” mondják manapság, s ez nem más, mint az a hallat­lan sokoldalúság, a tökéletesre való törekvés, mely még ezt a köznapinak tűnő bognármester . séget is vonzóvá teheti Ezt a tanítványok tudják a legjob­ban, akik már ugyancsak mes­terek. S még az annak idején leghanyagabb kisinas sem győ­zi most Józsi bácsinak e.met köszönni, hogy akkor beiéol- totta a szakma iránti szere te­tet. A műhely falán függő játék­figurák a múlt egyik korsza­kát idézik. Talán abból az, idő­ből, amikor a kisfiú, akinek készültek, még élt. Halála után az elkeseredett' apa sza­kított a kedves mesterséggel* a felszerelést is eladogatta,-,,— Aztán hamar kiderült, ném a bor. csak a mesterség adhat vigaszt. A játékfigurák azonban szár mazhattak: abból a háború utáni időkből is, mikor a mes­ter játékgyártásba fogott. — Hintalovakat, fajátékok a ké­szített, maga festette és díszí­tette idevarázsolva a fűrész­poros műhelybe a mesevilág minden varázsát. S a sok já­ték mind gazdára talált, hisz abban az időben nem volt iá- tékgyár. de még csak' játék- készítő szövetkezet sem az or­szágban. Aztán a mesterség egyre tá­gult. Bevándorolt a műhelybe a vas, az acél és a beton. Er­ről árulkodik a falra szerelt sa ját gyártmányú elektromos ív­fényhegesztő is. Különleges fű­részeket szerkezeteket kőristru ált, faépítményeket, felkeltve a szakértők figyelmét. A hon­védségtől, gyáraktól, üzemek­től kapott ajánlatokat, de vég­legesen sohasem tudott elsza­kadni kedves műfhélyétőL Gaz­dag ismereteivel együtt ma­gával vitte a szövetkezetbe is. ÉS ITT A SZÖVETKEZET­| BEN bontakozhat ki igazán gazdag alkotó képzelete. Nein egyszerűen javítgató, toldó, foldó bognár, hanem köztiszte­letben álló megbecsült ezer­mester. Most is új konstruk­ción dolgozik, egyszerre kettőn is. A tsz seprűüzeménék fejsze relését készíti. A múlt hetek­ben Somogy megyében járt tanulmányozni az ottani házi üzemeket S hazatérte után két nappal a műhely sarkában készen állt az ügyes nyé'ké­szítő szerkezet, amivel napon­ta több száz nyelet lehet gyár­taná. Már készül a cirokmag lehúzó gép terve is. ha ez késs, futja újabbra is a mes­ter kifogyhatatlan tartalékai­ból; Haladó mesterség V Ha va­laki ilyen szintre emeli- — megbecsült és hasznos, mi több, tiszteletre méltó. — Baé — i van, a legfontosabb, hogy az egyes számú turbina tartsa azokat az értékeket, amelyek­kel még üzemelhet. ■ Igen kedvezően alakulnak az önköltségi mutatók. A pé­csi hőerőmű a legolcsóbban állítja elő az ország erőművei közül az elektromos áramot. Ez pedig abból adódik, hogy a szénköltségek a pécsi erőmű­nél a legolcsóbbak. A pécsi | hőerőmű ugyanis jelentős I mennyiségű szenet kap Kom­lóról és a pécsi bányákból is, j amelyeket korábban kihordtak a palahányóra. Egyéves az a törekvésűk, hogy a hőerőműnél minél ala­csonyabb kalóriaértékű szene­ket hasznosítsanak. 1960-ban 3085 kalória, 1961-ben 2980 kalória értékű szenet használ­tak, 1962-ben pedig 2600 ka­lória értékű szenet használnak feL Ezév harmadik negyedére az 1 kWó (kilowattóra) elő­állítására tervezett szénkölt­ség 25,15 fillér. Ezzel szemben 23,47 fillér a tényleges szén- költség-eredmény. Első pilla­natra jelentéktelennek tűnik ez a két szám. Ha azonban a hőerőmű első háromnegyed évi termelését nézzük, hat és

Next

/
Thumbnails
Contents