Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-30 / 229. szám

SZEPTEMBER 30. ’Hiaí>i4T 3 A rohamos fejlődés évei Kűldöttválasztő pártértekezlet a Pécsi Szénbányászati Trösztnél Tegnap délelőtt a Pécssza- bolcsi Puskin Művelődési Ház­ban a Pécsi Szénbányászati Tröszt pártbizottsága vezető­ségválasztó, illetve küldött­választó értekezletet tartott. A pártértekezíeten jelen volt Ra.pai Gyula elvtárs, az MSZ­MP Baranya megyei Bizottsá­gának első titkára, Kőröst La­jos elvtárs, a Pécsi Városi Ta­nács VB-elnöke, Pataki Mi­hály elvtárs, a széntröszt igaz­gatója, továbbá a tröszt KISZ- szervezetének, üzemi alapszer­vezeteinek vezetői, valamint az alapszervezetek küldöttei. Az elnöki megnyitó után Kovács István elvtárs, a szén­tröszt pártbizottságának tit­kára részletes beszámolóban emlékezett meg a tröszt ter­melésben elért eredményeiről, s ezen belül a kommunista aktívák s általában a párttagság tevé­kenységéről. Elmondotta, hogy a tröszt dolgozóinak mintegy 60 százaléka vesz részt külön­böző versenymozgalmakban. Ez év elején minden felsőbb inspirálás nélkül 82 brigád 1201 fővel tett vállalásokat a párt Vili. kongresszusának tiszteletére, ■ ezek között igen szép számban találni meg a fiatalokat, főként a kiszistá- kat. Jelenleg 52 brigád több mint ezer dolgozója küzd a szocialista brigád címért, ör­vendetes és a szocialista bri­gádmozgalom nagy nevelő sze­repét igazolja, hogy a föld­alatti dolgozókból az utóbbi évben felvett tagjelöltek 80 százaléka szocialista brigádtag. A beszámolóban szó esett a versenymozgalom hiányossá­gairól is, méghozzá olyan ér­telemben, hogy egyes vezetők még mindig nem tudnak rátér­ni arra, hogy ne a mennyiségi termelést tartsák a legfőbb szempontnak. István-akna ki­vételével nem kielégítő a ver­seny nyilvánossága sem, ami főleg a szakszervezet hibája. A beszámoló kitért a tröszt eredményeinek értékelésére is. A nagy beruházásokra, ame­lyek közül a most folyó öt­éves tervben 829 millió forint elsősorban termelő jellegű_ be­ruházást kapott a széntröszt. Ebből 1961—62-ben 361 millió forintot ruháztak be a széntrösztnél. Ezáltal a tröszt termelése, műszaki fej­lődésének üteme olyan gyors, hogy az öt-hat évvel ezelőtti adatok egyszerűen alkalmat­lanná váltak még az összeha­sonlításra is. A szakosított, koncentrált bányaművelés megteremtésével, a redukált, a meddő és a vegyes elővájási munkahelyek száma jelentősen csökkent, ugyanakkor a nyers­széntermelés 1 646 287 tonnáról 1 830 000 tonnára emelkedett. Mindezekkel egyidőben a kor­Novemberben békekölcsön-sorsolás A pénzügyminiszter hatá­rozata alapján az Idei utolsó államkölcsön-sorsolásokat nem decemberben, hanem már novemberben tartja meg az országos takarékpénztár. A húzás idejének előbbre- hozásával az a cél, hogy az évi törlesztési programban előírt összeg még abban az évben kifizetésre kerüljön. A 2., a 3., és a 4. békekölcsön húzását tehát novemberben, várhatóan 25-én és 26-án tartják. Jövőre a korábbi gyakor­latnak megfelelően negyed­évenként rendezik továbbra is a húzásokat, az utolsót azonban már szintén novem berben. Az 1., az 5. és a 6. békekölcsönt 1963-ban már­ciusban és szeptemberben, a 2., a 3. és a 4. békekölcsönt pedig — a mostani módosí­tással — júniusban és no­vemberben tartják. Érdekes­ség még a jövő évi sorsolás­nál. hogy a kölcsönöknél a törlesztési tervben fokozot­tabban érvényesül a növekvő irányzat, s így az ideinél töb bet. mintegy 440 millió fó­liától sorsolnak ki. szerűen biztosított vágathossz aránya az utóbbi 3 év alatt majdnem a duplájára nőtt. A beszámoló mindenek elé helyezte azt a fontos követel­ményt, hogy a fejtési munka- szervezésben, illetve technoló­giában gyökeres változásnak kell jelentkeznie a következő hónapokban. Emlékeztetett ar­ra, hogy ezelőtt 4—5 évvel a szintes vágatokon még ko­moly teljesítménynek számí­tott a 20—30 méteres előreha­ladás, s ma már ezt az ered­ményt a leggyengébb produk­tumok kqzé kell sorolni. Az elővájásoknál ezen a téren már megváltozott a helyzet. A műszaki vezetés felismerve a dolgozók jó hozzállását, meg­szervezte a munkahely ener­gia, illetve gépi ellátását, biz­tosította a műszaki feltétele­ket, s a KISZ legjobbjaiból brigádokat szervezett. A szak- szervezet és a pártszervezetek különös gondot fordítottak a csapatokra, aminek eredmé­nyeként egymás után indultak versenyek a szocialista brigád címért, s jöttek is a rekordok sorjában. A beszámoló utalt a tröszt­nél folyó újítási munka ered­ményeire is. Az 1958. óta beve­zetett és utókalkulált újítások 39 millió 853 ezer forint érté­kű gazdasági megtakarítást eredményeztek, s ez idő alatt 1 millió 156 ezer forint újítási díjat fizettek ki A felsorolt eredmények elérésében nagyon sokat segítettek az újhegyi üzem dolgozói is, akik szorgal­mas, szakszerű munkával se­gítették a termelő üzemeket. Az eredményes munkát bizo­nyítja az is, hogy a pécsi szén­tröszt az utolsó két évben el­nyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Ezek az eredmények feltét­lenül hozzájárultak a dolgozók jólétének növekedéséhez is, a máit a következő számadatok bizonyítanak. A tröszt 8 ezer dolgozója közül 250-nek van személygépkocsija több száznak motorkerékpárja, s ebben az évben több mint 100 dolgozó utazott külföldre, ki jutalomból ki pedig saját pénzén. A korszerű lakásokban szinte számtalan ma már a szép bútor, a háztartási gép, a televízió. A beszámoló értékelte a pártszervezetek gazdasági munkában vállalt segítő tevé­kenységét is. A pártszervezetek igen sokat foglalkoztak a ter­melési kérdésekkel, s alig volt olyan pártvezetőségi ülés, ér­tekezlet, taggyűlés, ahol a gaz­dasági munkát valamilyen vo­natkozásban ne tárgyalták volna. A pártmunkában tapasztal­ható hiányosságokkal is foglal­kozott a beszámoló, s megálla­pította, hogy e hiányosságok főleg a propagandamunka gyenge színvonalában tapasz­talhatók. Ma már a párttagság mintegy 60—70 százalékának rendszeres pártmegbizatása van, s egyre több a száma a propagandistáknak, a KISZ- aktivistáknak, a tanácstagok­nak, a párt és tömegsezrvezeti bizalmiaknak. A tröszt KISZ-bizottsága, KISZ-szervezete is sokat fejlő­dött az elmúlt években. 1960- ban még 648 tagja volt, ma már 1345 tagot számol a K1SZ- szervezet. A KISZ-brigádok ma a mtmkaverseny élenjárói, egymásután döntik meg a re­korderedményeket. Társadal­mi munkában sohasem vettek részt annyian, mint mostaná­ban. Ez évben 7387 órás kü­lönböző társadalmi munkát teljesítettek. A pártvezetőség beszámoló­ja utáni felszólalások, viták méginkább aláhúzták, hogy a pécsi szénbányák kommunis­tái, KISZ fiataljai helyesen látják, illetve értékelik a rá­juk váró feladatokat. Nem ün­nepélyes Ígéretekkel, hanem a problémák pontos megfogal­mazásával, s azok megoldásá­val foglalkoztak a felszólalók. S nem volt hamis pátosz ab­ban sem, amikor példamutató munkát, harcos kiállást fogad­tak a rájuk váró feladatok si­keres megoldására. A beszámoló, illetve a fel­szólalások után került sor az új vezetőség megválasztására, valamint a felső pártértekezle­ten részt vevő küldöttek meg­választására. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián pénteken, szeptember 28-án rendezték a diploma- kiosztó ünnepséget. Megjelent Biszku Béla, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, ott volt néphadseregünk több más vezetője, a tábornoki és parancsnoki kar számos tagja. Réeztvettek az ünnepségen a társ-fegyveres testületek, vala­mint az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok parancsnokságának kép­viselői, továbbá az idén végzett hallgatók hozzátartozói. MTI Foto—Vigovszki Ferenc felt-. Indiába utazik nyolc pécsi aknamelyítő Mennyibe kerül egy méter aknamélyues? Rekord teljesítmény Szá«? váron A bányákról sokat írtunk és sok mindent tudunk a szén- termelésről is. Azonban mire a bánya igazán bánya lesz, aknákat és vágatokat kell ké­szíteni, hogy megközelíthessél? a széntelepeket és felszínre küldhessék a föld mélyének kincsét. Ezt a sokrétű munkát végzik az aknamélyítő válla­latok dolgozói. Függőleges ak­nát, lejtaknát, tárót, rakodó­kat és főszállítóvágatokat épí­tenek, lényegében elkészítik a bányát és termelésre kén állapotban adják át a szén-, vagy ércbá­nyászoknak. ’ A Bányászati Aknamélyítő ' Tröszt pécsi üzemegysége igen nagy volumenű munkát végez minden esztendőben. Megkö­zelítően jellemzi munkájuk ; nagyságát éves termelési érté- I kük, amely 1962-ben 125 millió í forint volt, a jövő évben pedig ; 140 millió forintot tesz ki. Legszebb és legnagyobb ak- j namélyítóst az épülő komlói J Zobák-aknánál végzik. Az igaz, j hogy ez a munka már tíz éve j tart, mivel közben álltak is az ! építkezéssel, de mégiscsak el- i készül végre, s az ország leg­nagyobb méretű aknája lesz. Átmérője 6.6 méter. Mélysége közel ezer méter. Az Akmamélyítő Tröszt dol­gozói a mecseki medencében Milyen szilárd a beton? Látogatás az Építéstudományi Intézet pécsi vizsgáló állomásán Képünkön: Kellner Adám technikus-tanár anyagismereti be­mutatót tart az L c. osztály tanulóinak a törőgépnél. A Pécsi Építőipari Techni­kum bejárata fölött szerény zománctábla hívja fel a fi” gyeimet az Építéstudományi Intézet, Vizsgáló Állomására. Űj keletű intézmény ez vidé­ken, s az országban elsőnek Pécsett kapott helyei négy megyére szóló hatáskörrel. Ez év áprilisában igen hiányos felszereléssel kezdte munká­ját, mégis szinte számolatlan vizsgálati, nyilvántartási mun­ka bizonyítja jelentőségét.. Elsősorban a nagy építkezé­sekkel járó problémák meg­oldásához segíti h»őzzá a be­ruházókat, a kivitelezőket. Tu lajdonképpani feladata az épí­tőanyagok megbízhatóságának ellenőrzése, amit eddig orszá­gosan csak a fővárosban szé­kelő központi intézet látottéi. Egyedül kellett megoldani az ország nagy építkezéseiről ér kező építőanyagok minőségi vizsgálatát, ami érthetően je­lentős költséget, idővesztesé­get jelentett. A vizsgáló állomások de­centralizálása (a pécsi állo­más után Miskolcon, Szege­den és Debrecenben hasonló állomás létesült), máris iga­zolta szükségességét. A pécsi vizsgálóállomás példáid nem­csak a hatáskörébe tartozó négy megye épülő objektuma­in végez anyagminőségi ellen őrzéseket, hanem a mecseki szénmedence bányáiban is. Többek között a pécsi szén­bányákban, a bányaboltozásnéi alkalmazott bényaidomkövek minőségét, anyagszerkezetét, teherbíró képességét is itt vizsgálják a legkorszerűbb el­lenőrző eszközök segítségével. Itt merül fel azután a kivitele zők, a beruházók felelőssége. Minden olyan építési munka­helyen, ahöl bérmiféle szük­sége fennáll, az építőanyag vizsgálatnak, felelősséggel tar fasznak azért, hogy a beépítés­re kerülő elemekből a vizs­gáló laboratórium számára úgynevezett próbatesteket küldjenek ellenőrzésre. Hányféle vizsgálatot végez­nek a laboratóriumban? Bajos lenne valamennyit felsorolni, s ezért csak a fon­tosabbakat említjük meg. Péi dául a cementek fizikai vizs­gálatán belül az őrlésfinom­ság, a cementpép feldolgozá­sának, a kötés folyamatának tüzetes vizsgálata, továbbá a térfogatsúly megállapítása, a tömörség, a szilárdság, a ko­hósalak-adalék, a szemcse pó­rustérfogatának vizsgálata, a vízfelvétel, a szennyezettség megállapítása, a beton acél- szerkezetének szakítása vizs­gálata, stb. Wunderlich József mérnök, a vizsgáló-áHomás megbízott vezetője be is mutat egy el­lenőrzési folyamatot. A labo­ratórium háromszáz tonnás olajhidraulikus présgépe alatt a Pécsi Hőerőmű egyik be­küldött építőbeton kockáján nyomásszilárdsági próbát végzett, s közben bemutatta a vizsgálat eredményét is. A próbatest nolcvanhat tonna nyomás alatt törött csak ek tehát a szilárdsága megfelel a követelményeknek. A száz tonnás vasszakító gé pen fokozatos olajnyomással betonszakítási próbát is vég­zett, s elmagyarázta, milyen adatokat kell kapni ahhoz, hogy meggyőződjenek a be- tonvas megbízhatóságáról. A rendkívül értékes gépek mel­lé a közeljövőben felszerelik a laboratórium egyik legnél­külözhetetlenebb berendezé­sét, a fagyasztó készüléket is, amelyben a cserepek, téglák, építőkövek stb. fagyállósági vizsgálatát végzik, s ezzel a berendezéssel teljes lesz a la­boratórium felszerelése. Az Építéstudományi Intézet pé­csi állomása azonban itt sem áll meg a fejlődésben. A pa­nelüzemnél már folyamatban van egy „fióklaboratórium” felszerelése is, ahol i födém­gerendák hajlítószilárdságát;, s a nagyobb fal-panelek szi­lárdságát vizsgálják meg a helyszínen. Mindezek mellett még egy rendeltetése is van a labora­tóriumnak. Nemcsak a kivi­telező vállalatok problémáira adnak itt választ, hanem első rendű segítővé váltak az épí­tőipari technikum tanárainak, tanulóinak is. Az építkezé­sekkel kapcsolatos tudnivaló­kon kívül kötelező tantárgy­ként a gyakorlatban is elsa­játíthatják az építőanyag szer­kezeti és egyéb vonatkozású tulajdonságait, ami által min den eddiginél sokoldalúbb, képzettebb szakemberként foglalhatják el helyüket a mindinkább fejlődő, mind na­gyobb igényekkel jelentkező építőiparban. fr sgy T­több helyen építenek aknákat. A szénbányák részére az István II. akna, amelynek az átmérője 6.2 méter, a sza­bolcsi légakna, amely 6 mé­teres átmérőjű, elkészült a komlói Béta-akna új keleti ak­nája. A szászvári akna mélyí­tésénél dolgozó brigádok ne­véhez fűződik egy országos rekord is: egy hónap alatt 40.5 métert haladtak a föld mélye felé. Érdekességként kell elmorv dam, hogy az aknamélyítők a . múlt évben 10.5 kilométer hosszúságú vágatot készítettek (lejtaknákat, rakodókat, táró­kat és főszállitóvágatokat), s 671 folyóméter függőleges .ak­nát mélyítettek. A vágatok ké­szítésénél a legkorszerűbb biz­tosítást alkalmazták, az összes elkészített vágatoknak 92.2 szá zaiéka TH-gyűrűkkel és beton- idomkővel van biztosítva.- A tavaly végzett munkájuk so­rán pontosan 150 ezer köbmé­ter kőzetet kellett kitermelni és a föld felszínére szállítam. Egyébként egy-egy akna kiépi tése igen nagy összegekét igé­nyéi, mivel 1 folyóméter füg­gőleges akna elkészítése 50—70 ezer forint között ingadozik tehát egy ezerméteres akna el­készítése majd 70 millió U>- rintba kerül! A magyar aknamélyítők ja munkájának a híre határain­kon túl is elismert, aminek bi­zonyítéka, hogy Indiából ka­pott megrendelést a Bányá­szati Aknamélyítő Tröszt a NIKEX-en keresztül. India dé­li részién egy liasz eredetű szémmedencében építenek a magyar aknaimélyítők két füg­gőleges aknáit. Mivel a szén- telepek nincsenek túl nagy mélységben, az aknák mérete sem lesz nagy; 250 méterig mé­lyítenek. Ai Indiában épülő aknákat magyar szakemberek vezetésé­vel készítik. Húsz aknamély i- tő szakember (mérnök, lömes- ter, vájár, technikus, gépész) utazik a jövő év elején a távoli országba. A pécsi körzet dol­gozói közül nyolcán utaznak Indiában és hárman tartalék­ban lesznek, hogy esetleges be­tegség, vagy más akadályok idején készenlétben álljanak - munkára. A két akna elkészí­tése záros határidőre van rög­zítve és másfél éven belül min den munkát készen át keli i adni az indiai vállalatnak,’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents