Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-30 / 229. szám

# m#o*LU 0* I Állandó, konkrét támogatást a gyenge termelőszövetkezeteknek Aj egységes szocialista ala­pod létrehozása nyomán meg­nyílt az üt a mezőgazdaság gyorsabb íejlődése számára. Ezt ki is használta megyénk sző vetkezeti gazdaságainak több­sége. A nagyfokú állami segít­ségre, valamint saját erejére támaszkodva viszonylag rövid idó alatt megalapozta a nagy­üzemi gazdálkodást. Hat százalékos hoza moö vekedés Ez azonban nem mondható el minden termelőszövetke­zetről. Járásonként több — ke­vesebb tsz különböző okok miatt elmaradt az általános fejlődéstől. Az összes tsz 32,7 százaléka, a tagság és a szántó tex-ület 27 százaléka tartozik a gyengék sorába. Az ország más részein is vannak ilyenek, azonban nálunk másként jelent kezik a gyenge tsz-ek problé­mája, mint más megyékben. Négy—öt tsz kivételével a természeti és közgazdasági adottságok nem indokolják az alacsony termelési és jö­vedelmezőségi színvonalat. Az ilyen tsz-ek számára is megvolt a lehetőség az állami kedvezmények nagyfokú ki­aknázására, azonban az alkal­matlan, hozzá nem értő vezetés elmulasztotta a fontos rendéle­tek és határozatok tanulmá­nyozást és felhasználását. A tsz-ek eddigi fejlődése le­hetővé teszi és a mezőgazda- sági termelés fellendítése meg­követeli, hogy az elmaradott termelőszövetkezeteknek olyan gazdasági és politikai támoga­tást adjunk, amely rövidesen felemeli őket a mostani köze­pesek színvonalára. Megerősítésükkel mind gaz­dasági, mind politikai vonat­kozásban jelentős tartalékokat tárunk fel. Ha alacsony ter­mésátlagaikat a megye átla­gok szintjére emelik, — pusz­tán azzal, hogy következetesen érvényt szerezzünk a párt és állami intézkedéseiknek, bizto­sítjuk a fejlesztési tervek vég­rehajtását, — már ez megyei szinten mintegy 5—6 százalé­kos hozamnövekedést jelent A gazdálkodás javulása, a tag­ságegyéni jövedelmének növe­kedése, döntő befolyást gyako­rol a politikai hangulatra, nö­veli a termelőszövetkezeti élet­forma iránti bizalmat. Ezek a fontos elvi kérdések azonban nem mindig realizá­lódnak a mindennapi munká­ban. Jónéhány vezető szavakban egyetért a gyenge tsz-ek fo­kozottabb segítésével, de amikor műtrágyát, beruhá­zási keretet, gépi segítséget kell adni, a jövedelmezőbb növényeket kell kihelyezni — bizony sokszor háttérbe szorulnak ezek a tsz-ek, kü­lönösen akkor, ha még a tsz-elnök is szájtáti egy ki­csit. Esetenként a szerződ te tők a nyakukba varrják a nem ki­fizetődő, ezért nehezen elhe­lyezhető növényeket, Konkrét segítséget! A gyenge tsz-ek gyorsabb felemelkedésének tehát egyik akadálya, a fellelhető helyte­len szemlélet. Sokszor azzal érvelnek, hogy megkapták a dotációt, mit akarnak még. Elfelejtik, hogy a jobb gazdál­kodáshoz nemcsak pénz, ha­nem más anyagi eszközök is kellenek, s az állami támoga­tásnak célja: a jövedelmező termelés megszervezése, nem pedig jövedelemkiegészítés ál­lami dotációból. Számos gyenge tsz-nél ta­pasztalható, hogy gyenge ter- mőképességüek szántóföldjeik, mégis arányosan kapják a műtrágyát a jó földű tsz-ekkel. A zsibóti tsz-ben 740 kh-ból 300 kh OFA terület volt, amely tudvalévőén mindenhol a rossz földekkel egyenlő fogalom, vi­szont a műtrágya elosztásnál ezt már nem vették figyelem­be. így a külföldi búzák ter­mészetesen kevesebbet hoztak, mint a belföldiek. Igv növek­szik a kisebb jövedelmet adf kalászosok aránya, ahelyett heg» ez intenzív fajták meg* termesztésében segítették vol­na őket. Nem mindig elsőként kapják a legjobb gépeket, ho­lott rendszerint gyenge a mun­kaerőellátottságuk Is. A jó gé­peket az erősebb tsz-ek kap­ják, mert azok nem fogadják el a korszerűtlen, kisteljesít­ményű traktorokat. Rendsze­rint kevés beruházást kapnak, pedig többségükben már jó vezetők irányíják a gazdálko­dást. „ Ez tarthatatlan helyzet. Min­denkinek meg kell értenie, aki felelős beosztásban van, vagy bármilyen kapcsolata van a termelőszövetkezetekkel, hogy többet ér 10 vagy 20 mázsa I műtrágya, egy-egy időben ér- , kezett jó gép, mint egy kiló 1 végre nem hajtott intézkedé­si terv, határozat, lelkesítő ! szónoklat vagy magvas Ígé­ret Nem arreű van szó, hogy az eddig te*tt intézkedések hatás- j tálának. Hiszen ebben az év- | ben már jelentős előrehala­dás tapasztalható. A 69 állami segítségben részesült gyenge tsz-ből 40-ben kedvezően ala­kul a gazdálkodás, jó a veze­tés, de 29 közös gazdaságban még mindig rosszak a kilátá­sok, alig tapasztalható gazda­sági javulás és a jövedelem növekedése. Ez arra figyelmez­tet, hogy gyorsítani keli az el­maradók fejlődését. Rátermett vezetők Mindenekelőtt tovább kell folytatni agronómusokkal, el nökökkel, könyvelőkkel való megerősítésüket, mert a sok­oldalú segítséget csak a tag­ság nyelvén értő, rátermett vezető tudja gyümölcsöztet- nL Véleményünk szerint ezt még akkor is meg kell tenni, ha kicsi a tsz, s látszólag nem kifizetődő jól képzett szak­embereket lekötni rend­behozásukkal. — Ez még mindig kevesebbe kerül, mint­ha évekig egyhelyben topog egy-egy tsz, eredménytelenül használja fel az állami esz­közöket, s ennek következmé­nyeként rendszeresen elégedet­len a tagság is. Az ilyen ter­melőszövetkezetet nem szíve­sen fogadják a jobb szövetke­zeti gazdaságok, mivel csök­kentik a jövedelmüket Pedig az optimális üzemnagyság hiá­nya miatt nincs nagy jövőjük ezeknek a kis üzemeknek. — Előbb-utóbb partnert kell ke­resni, hogy véglegesen a job­bak színvonalára emelkedje­nek. Nagyon fontos a folya­matos, jó vezetés is. Ezért a kihelyezett vezetők közvetlen feladatává kell tenni a meg­felelő utánpótlás kinevelését, betanítását, mert esetleges tá­vozásuk után csak így lehet töretlenül tovább fejlődni. Jelentőségében nem kisebb feladat a mindennapos tá­mogatás biztosítása számuk­ra. Ha a járási vezetők rendsze­resen napról napra figyelem­mel kísérik tevékenységüket, konkrét — lehetőleg azonnali — intézkedéseket tesznek prob lémáik megoldásában, ez fel­tétlenül sikerre vezet. Mennyi fáradságot és időt megtaka­ríthatott volna a bodai tsz el­nöke, ha ténylegesen segíte­nek neki például a szecska­vágók megszerzésében. Ezek hez különböző kötöttségek miatt szinte hónapok múlva jutott hozzá, s addig nem tud­ták megfelelően elkészíteni a szarvasmarhák takarmányát A beruházások elosztásánál nem szabad szűkmarkúnak lenni, különösen a nagyobb területű, jó vezetőkkel ren­delkező gyenge tsz-ekkel szemben, mivel rövid idő alatt saját akkumulációból — mely leg­több esetben egészen minimá­lis — képtelenek a rentábilis gazdálkodásra. Az ilyen hely­re adott beruházások, hamar megtérülnek a termelés és áru termelés volumenének növe­kedése révén. Ezek önköltség­csökkentő s ezáltal jövedelem növelő befektetésként fogha­tók. fel, mivel a termelés anya­gi feltételeit javítják, s ezál­tal lényeges hozamnövekedést eredményeznek, amint ezt a gyakorlat több esetben bizony! tóttá. Megfontolt tervesés Rendszeresen visszatérő hi­ba számos gyenge tsz-nél a rossz tervezés, amiben a me­gyei és járási szerveket is fe­lelősség terheli, mert nem vizs gálják meg alaposan, hogy reá­lisak-e a célkitűzések. Rend­szerint csak a jövedelmezőségi muta lókból kiindulva ítélik meg, vagy ezek javítását szorgal­mazzák, de azt már nem elemzik, hogy a jövedelem- források mennyire biztosak. Sokszor elfeledkeznek róla, hogy nem az a jó terv mely számokban jó eredményeket mutat, s ugyanakkor a gya­korlatban végrehajthatatlan. Hiába terveznek például a zsi- bóti tsz-ben 300 000 Ft értékű szőlődugvány termelésit, mikor még a szükséges növényápo­lást sem végzik el; rosszul gondozzák az állatokat stb. A keszüi tsz-ben is be­tervezték a kertészetben a kö­kén ti 17 000 forintot. Már az induláskor kitűnt, hogy azt képtelen elérni a gyenge veze­tés, a szakszerű irányítás hiá­nya miatt, s ebből mintegy 300 000 forint kiesés keletke­zett. A bakonyai tsz a bor­sóra fizetett rá a járási tanács kapkodó intézkedése miatt. Az olyan terveknek lesz csak hi­telük, és kézzelfogható ered­ményük, amelyek a gazdaság konkrét helyzetének elemzé­sén, adottságainak figyelembe­vételén alapulnak. Úgy gon­doljuk, a járási vezetők jól látják feladataikat, csak még nagyobb körültekintésre, gyor­saságra és következetességre van szükség a végrehajtást illetően. Rapi János MB mezőgazdasági oszt. v. h. Ízelítő a „vénasszonyok nyaráéból A Szovjetunió európai te­rületének középső vidékein a hét elején kialakult nagy anticiklon-rendszer — amely a jó őszt hozó években Dél- kelet-Európa fölött szokott képződni — tovább húzódott északkeletnek, s elérte az Ural hegységet. Az anticik­lon távolodása tovább csök­kentette kilátásainkat a „vénasszonyok nyara” be­köszöntését illetően. Ugyan­akkor a Dél- és Délnyugat- Európa felett kialakult cik­lon is elvonult a kontinens légteréből az Atlanti-óceán északi felére, ami az időjá­rás átmeneti javulásához kedvező feltételeket terem­tett. Vasárnap tovább javul az idő: több lesz a napsü­tés, a kisebb felhőátvonulá­sok csak néhány helyen okoznak kisebb esőt, a hő­mérsékleti maximumok ál­talában elérik vagy meg­haladják a 20 fokot, de is­mét lesznek 22—23 fokos ér fékek is. A ködképződés kis­sé erősebb lesz, mint a meg előző napokban volt. Valószínűnek látszik, hogy a szerdai, majd a szombati, illetve vasárnapi szép idő — mintegy Ízelítőt adva az igaziból — csak „reprezen­tálja” az idei vénasszonyok nyarát, a kiteljesedésére egyelőre nincsenek meg a feltételek. Igaz ugyan, hogy október közepe táján — az esztendőknek körülbelül 50 százalékban — érkezni szokott egy kis „pótlás”: csendes, napsütéses szép idő, , amikor már az ősz is búcsúzkodik, az erőteljes felmelegedést azonban ilyen kor már gátolják a hosz- szabbodó, hideg éjszakák és a rendszerint erős reg­geli ködök. Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: változó mennyiségű felhőzet, leg­feljebb néhány helyen kevés eső­vel. Gyenge légáramlás. Reggeli ködök. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 7—11. legma­gasabb nappali hőmérséklet hol­nap 18—22 fok között. 1962. SZEPTEMBER 30. Heeds 120 méter mngas acéltorony a tokaji hegy tetején A magyar, szovjet és román te­levíziós együttműködés meg tér em- tésére a műsorok kölcsönös cseré- jére és közvetítésére épül ki, Bu­dapestet, Gödöllőt. Kékesiétől, EmődÖt, Tokajt és Kisváráét érint­ve a keleti mikrólánc. Ennek egyik állomása a tokaji 512 mé­teres Kopasz hegy tétjén épül fel Az erősítő állomás háromcsator­nás üzemű élsz. Az új állomás két emelet magas adóépületének es energiaielepétiek építését ez év ta­vaszán kezdték meg. A központi fűtéssel ellátott főépületben kü­lönböző adótermeket, irodákat, ebédlőt, klubszobáit és fürdőt léte­sítenek. Az energiatelepen nagy­teljesítményű dieselmotorral mű­ködő agregátorolcat is felállítanak és így ha az elektromos hálózac meghibásodik, az agregátorotc lát­ják el árammal áz állomást. Az- erősítő állomás harmadik, létesít-■. menye a 120 méter magas, felfelé egyre keskenyedő acéltorony, amit a budapesti Ganz-MAVAG dolgo­zói szerelnek fel. A torony száré- lésére előreláthatólag a jövő év­ben kerül sor. A képen: építik á . tokaji tv-állomást. — OKTOBER másodikán, kedden megnyílik a Doktor Sándor utca 15. sz. házban lé­vő 213-as korszerűsített ke­nyérbolt. A boltban a hagyo­mányos sütőipari termékeken kívül finom pékárukat hoz­nak forgalomba. Október 1 és október 20 között: TAKARÉKOSSAGI NAPOK A takarékosság idei mérlege: 724 új családi hás Takarékossági akcióbizott­sági ülést tartottak tegnap dél­előtt az OTP Baranya megyei fiókjának Kossuth Lajos utcai tanácstermében. A plénum na­pirendjén az október 1. és ok­tóber 20. között megrendezen­dő takarékossági napok szere­peltek. Balatonyi Dezső elvtárs, az OTP megyei fiókjának vezető­je tájékoztató jellegű előadásá­ban ismertette, hogy a taka­rékossági napok már hagyo­mányokra tekintenek vissza. Az első takarékossági napokat még 1960-ban rendezték meg, az idei tehát már a harmadik. A többi között ennek, illetve a Hazafias Népfront, a szakszer­vezetek, tanácsok és nőlaná- csok aktív közreműködésének köszönhető, hogy a takarékos­ság gondolata egyre nagyobb tért hódít a dolgozó tömegek között. Ez év augusztus 30-ig például 66,5 millió forinttal emelkedett a betétállomány, szeptemberben újabb 15 mil­lió forintos állományemelke- dést értünk el, amiben termé­szetesen nagy része volt az ek- ■ kor kifizetett bányász hűség- j jutalomnak. Hasonló eredmé- [ nyékét mutatnak a takarékos­ság többi formái is, egy év alatt például 4500 fővel nőtt a KST-tagok száma a megyében, s egyre növekszik a gépkocsi- nyereménybetét népszerűsége is. Ehhez nagymértékben hoz­zájárult az, hogy megyénk nyereménybe tértikor* yv tulajdo­nosai közel 12-en nyertek gép­kocsit. A takarékoskodás, a takarék­betétkönyv a dolgozónak Is meg az államnak is jő. A dol­gozónak azért, mert nagyobb összegű családi beruh ázásokat készíthet elő, s ráadásul ka­matot kap az OTP-től a pén­zéért. A kamat összege — mint i ismeretes — 20 ezer forint be­tét esetén már évi ezer forint- tál egyenlő. Ugyanakkor az állam is nyer, hiszen ha több í pénz van a kezében, több köl- ■ csont tud a kisembereknek ad­ni. A növekvő betétállomány j jelentősen közrejátszott abban, hogy az OTP megvei fiókja az idén már 46 millió forint épí­tési kölcsönt folyósított a kis­embereknek, 724 új családi ház felépítésére. És közreját­szott az áruhitelakció növeke­désében is, melynek idei ösz- szege már 29 millió forintot tesz ká a megyében. Ezt az ösz- szeget 8500 dolgozónak folyó­sították. Balatonyi elvtárs ezt köve­tően elmondotta, hogy me­gyénk munkás átlagkeresete egyik a legmagasabbaknak az országban. Következésképp még nagy lehetőségek vannak a takarékosságra. Ezért rende­zik meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamint a Hazafias Népfront égisze alatt az idei takarékossági napokat október 1. és 20. között. Balatonyi elvtárs tájékozta­tója után Török József, az OTP szakelőadója 12 pontos határo­zati javaslatban ismertette a takarékossági napok célkitűzé­seit. Eszerint a jelzett húsz nap alatt el kell érni, hogy a takarékbetétesek száma leg­alább ezerrel, a betétállomány legalább 4 millió forinttal, megyénk KST taglétszáma 4500 fővel emelkedjék, s az egy iskolai tanulóra eső taka­rékbetét átlag elérje, illetve túlhaladja a 15 forintot. Amint a javaslat kimondja, a takaré­kossági napokat az üzemekben | a szakszervezetek, a lakóterü- 1 leteken a Hazafias Népfront \ égisze alatt kell megrendezni. , A takarékosság gondolatának I népszerűsítése és propagálása • természetesen nem zárulhat le ! a fenti húsz nappal, ez az idő­szak csupán bázisul és kiin­dulópontul szolgál a későbbi idők számára. Az ülés résztvevői a határo­zati javaslattervezetet változ­tatás nélkül elfogadták, s Ígé­retet tettek a takarékossági na pok ügyének aktív támogatá­sára. A tanácskozás a konkrét munkára vonatkozó tervekkel, elképzelésekkel zárult. — A KPVDSZ-szel közösen angol és német társalgási nyelvtanfolyamot indított a Nádor Szálló vezetősége azzal a céllal, hogy a szállodai és kereskedelmi dolgozók tovább fejleszthessék nyelvtudásukat. A tanfolyamot Kenedi Mi­hály, a Nádor Szálloda igaz­gatója vezeti. — A PÉCSI Közgazdasági Technikum negyedikes diák­jai a Pécs környéki termelő- szövetkezetekben végzik az 5 + 1-es oktatásnak megfele- lőeA politechnikai gyakorla­taikat. Hetenként egy napon a termelőszövetkezetek köny­velésével ismerkednek. — KIÁLLÍTÁS NYÍLIK ok­tóber 1-én, hétfőn délelőtt 9 órakor a Pécsi Járási Tanács nagytermében a MÁV Pécsi Igazgatósága és a Vasutas Szakszervezet rendezésében „Vasúti balesetek” címmel. A kiállítás megnyitása után bemutatják a Könnyelműség ára, Akik a halálból lőttek vissza, Fékpróba és a Becsü­letrombolók című filmeket a közönségnek. Szombaton melérkezett Budapestre a második szárnyashajó 16 óra helyett három és fél óra Mohács—Budapest között a menetidő Űj hajóval gazdagodott a magyar hajózás: szombaton megérkezett Budapestre a Sirály 2., a második szár­nyashajó, amelyet a MA­HART a Szovjetuniótól vá­sárolt. Az új hajó műszaki felépítése azonos testvérpár jával, a Sirály 1-gyel: 26,96 méter hosszú, 5 méter szé­les, a legnagyobb merülése úszó állapotban 1 méter 80 centiméter, hordszárnyakon haladva egy méter 10 cen­timéter, 60 kilométeres se­bességgel haladhat, motor­jai összesen 1 200 lóerősek. — A tervek szerint a szár­nyashajókat kísérletként menetrend szerint közleked­tetik a Budapest—Mohács és Budapest—Visegrád—Eszter gom között. Rendkívül meg rövidül az utazási idő. Míg a hagyományos vízijármű- veink 16 óra. alatt teszik meg az utat Budapest—Mo­hács között, a szárnyashajó három és fél óra alatt, s közben kiköt Dunaújváros­ban, Pakson és Baján. A menettérti jegy ara 223 fo­rint és a menetrendet úgy alakítja ki a MAHART, hogy a mohácsiak a reggeli órákban a fővárosba érkez­hessenek, s még aznap visz-' sza is térhessenek. — Hasonlóképpen kísér­letként menetrend szerint indulnak a szárnyashajók Budapest—Visegrád—Eszter gom útvonalakon. Az eddi­gi mintegy 5 órás hajóút egy óra 20 percre csökken Budapest, Visegrád között 53, Budapest—Esztergom között 81 forint lesz a me­nettéri jegy ára. A tervek szerint kombinált járatok is indulnak, az utasok szár­nyashajóval juthatnak el Visegrádra, illetve, Eszter­gomba és termes hajóval lér hétnek '.ússza. Nagy lehe­tőség kínálkozik nemzetkö­zi hajójárat kialakítására. Foglalkozik a MAHART az­zal a gondolattal is. höev szárnyashajót közlekedtet Bécs—Pozsony—Budapest— Belgrad között és ez a kor­szerű vízijármű 12 ér* alatt teszi meg ezt a hosszú utat,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents