Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-27 / 226. szám
®«2. SZEPTEMBER 27. NAPLÓ thronen a Pécsi Kupéért Budapest, Szeged, Szolnoki Dunaújváros és Pécs fodrászai közül ötvenen neveztek be a vasárnap megrendezésre kerülő Pécsi Kupa országos fodrászversenybe. A női számokban harmincéul, a férfi számokban húszán indulnak az ország legjobb fodrászai. A versenyzőkön kíwül sok vendég jelentkezet«:, eddig 410-en jelezték érkezésüket. A Pécsi Fodrász- ijpari Vállalat mintegy kétszáz helyet kötött le a Nádor Szállóban azok számára, ajkik Pécsett töltik a verseny «előtti és utáni éjszakát. \ A HVDSZ Baranya me- glyei Bizottsága értékes tisz- Seletdíjat ajánlott fel a leg- feredményesebb csapatnak, j A kupákat, tiszteletdíjakat a f Pécsi Fodrászipari Vállalat 1. számú üzletének kirakatában helyezték el. Ugyanebben az üzletben kerül sor szombaton déltől az igazi főpróbára. Már most festik a manekenek haját. A versenyben részt vevő fodrászlányok már egy hét óta állandóan modelleznek, reggel 6-tól délután 2-ig dolgoznak, és egy kis pihenéssel este üzletzárásig folytatják a munkát. Néhány nap óta már a nagyfantázia frizurákhoz darabonként 800 forintért vásárolt hajdlszeket is próbálják. Díszes összeállítás a Corvinákról ' A Magyar HeEkon Könyv i kiadó érdekes mű megje- ) lentetésére készül tóad- ) jók a magyarországi Corvi- í nák címmel azt az összeáll .» lítást, amely Mátyás király világhírű könyvtárának Magyarországon őrzött 45 kódexét és két ősnyomtatványát mutatja be. A magyarországi múzeumokba került 45 kódexből készült kiadványt Berkovics Ilona művészettörténész állította ösz- sze. Az eredeti Corvina kódexek legszebb illusztrált lapjaiból készült színes táblaképek és szövegközi képek hú képet nyújtanak az olvasóknak, a jelenleg fellelhető Corvinákról. Műszaki ankét Szeptember M 2S-án délelőtt fél tízkor Pécsett a TIT Bartók-termében építőipari műszaki propaganda ankét lesz. A műszaki fejlesztés, a korszerű tervezés, termelés elengedhetetlen feltétele a jól megszervezett műszaki tájékoztató és dokumentációs tevékenység. Az ankéten — amely a megye műszaki, főleg építőipari szakemberei számára igen hasznos — a fentieken kívül szó lesz az e kérdésekkel kapcsolatos további teendők megszervezéséről; az EM. Építésügyi Dokumentációs iroda tevékenységéről és feladatairól és a Baranya megyei építőipari vállaltok ynüszaki irodalommal, műszaki filmekkel való ellátásáról. A beszámolót Németh Béla, az EDOK igazgatója mondja eU Kongresszusi munkaverseny a Pécsi Vasútigazgatóságon Augusztusban is első lett az Igazgatóság — Két hónap alatt 16 pont előny A Pécsi Vasúti gazgatóság dolgozói az elmúlt napokban értékelték a kongresszusi munkaverseny augusztus havi ered ményeit. Az értékelés szerint az igazgatóság dolgozói az elmúlt hónapokban jó miunkát végeztéik, ez kitűnik abból, hogy a VIIL pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikat csaknem kivétel nélkül teljesítették, A snem&yszáll Rovottatok menetrendszerűsége 0,39, a tehervonatok menetrendsze- rfisége 0,99 százalékkal volt jobb a vállalásnál. A vontatójárművek gazdaságos felhasználása 2,97 százalék kai alakult kedvezőbben a célkitűzéseknél, míg a tehervonatok átlagos terhelése 40 tonnával volt jobb a tervezettnél. Ezenkívül jelentős mértékben javították a kocsikihasználás és kocsitartózkodás értékét is. Munkatársunk felkereste Tóth János elvtársat, a vasút igazgatóság vezetőjét, hogy olvasóink számára felvilágosíAmíg az érdekeltek megállapodnak tást szerezzen a pécsi igazgatóság dolgozóinak a legutóbbi időben végzett munkájáról. Az igazgatóság vezetője következőket mondotta: •— A II. negyedévtől kezdve az igazgatóság dolgozóinak munkája nagymértékben javult. Vonatkozik ez a mennyiségi feladatok maradéktalan teljesítésére és gazdasági, valamint minőségi mutatók megfelelő szintű teljesítésére is. A jó eredmények elsősorban a kongresszusi munkaverseny nyújtotta lehetőségek kiaknázása révén születtek. — Dolgozóink a VIII. pártkongresszus tiszteletére oly vállalásokat tettek, melyek összhangban állnak a tervtel- jesítéseel és a vasútigazgatósá- gok egymásközti versenyének célkitűzéseivel. Az igazgatóság területén folyó kongresszusi munkaverseny eredményeként igazgatóságunk dolgozói a III. negyedév első két hónapja után 16 pontos előnnyel első helyen álL Szökőkút a Teftvén — A jó eredmények elsősorban annak tudhatok be, : hogy az egyes tervidőszakok alatt felmértük a tennivalókat, kidolgoztuk a teljesítés lehetőségének módozatait, szorosabb kapcsolatokat létesítettünk a dolgozók és a vezetés között. Ezenkívül több új munkamódszer bevezetésére is sor került. Ezek közül első helyen említem meg az állomási tech- ! nológia kidolgozását, mellyel kulcsfontosságú szolgálati helyeinken értünk el kapacitás bővítést, nörveltük az egységes és felemelt terheléssel közlekedő tehervonatok számát. Több olyan műszaki intézkedést foganatosítottunk, melyek segítségével a jelentősebb gazdasági mutatók értékét növelni tudtuk. *— Eredményeink jók, de nem szolgáltatnak alapot önelégültségre. Dolgozóinkra még nagy és komoly tennivalók várnak az év hátralévő napjaiban, melyek szorgalmat és odaadó munkát követelnek. Bízunk abban, hogy a kongresszusi munkaverseny lendülete nem hagy alább, dolgozóink a munka jelenlegi szinten tartásával maradéktalanul eleget fognak tenni feladataiknak és vállalásaiknak. Néhány év alatt a szemünk előtt fejlődött várossá Uj- Mecsekalja, s ami egy modern városnegyed kialakításához szükséges, az mind együtt épült, együtt haladt a városfejlesztéssel. Modern iskolák, napköziotthonok, mun kásszáilók, reprezentatív ven déglátó vállalatok s egy sor lakosságszoigáltatási egység adott önáló rangot Uj-Me- csekaljának. Azonban a nyugati városrész további fejlesztése során mégsem bizonyult elegendőnek a lakosság kereskedelmi ellátottsága, s így ke rült sor egy minden igénynek megfelelő korszerű állami áruház létesítésére is. Az áruház építése 1959. őszén kezdődött meg több mint 20 millió forintos beruházással, s a befejezési határidőt 1961. november végére jelölték meg. S amikor már tető alá került a négyszintes épület, akkor derült ki, hogy hitelhiány miatt le kell állítani a belső munkákat. A leállításig, (1061. december 31-ig), amikor már köze! 7 millió forintot fordítottak az építkezésre, a beruházó „megfontolta”, hogy egyáltalán érdeke-e az építkezés továbbfolytatása illetve befejezése. Felvetődött, hogy inkább a BELKER feladata gondja az áruház, s vele együtt a kereskedelmi ellátás biztosítása. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékesei azonban úgy látták, hogy egyelőre túlzott lenne Ilyen nagyméretű, nagykapacitású áruház üzembeállítá sa, s ezért újra csak a beruházóra hárult az áruház- további sorsának megoldási Így született meg aztán eg; új határidő, ami szerint csat 1968. december végén kerül hét sor a létesítmény végle ges befejezésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hog- legfeljebb 1966-ban fognál hozzá ismét a hátralévő műn kák folytatásához, vágyé négy egész esztendőre „befagyasztásra” ítélik az eddig beépített hatmillió hétszázezer forintot. S ha nem is ismerjük a beruházó, iüelve a BELKER pénzügyi problémáit, annál ismertebbek előttünk az ói- mecsekaljai lakosok igényei. Az áruház helyi jelentősé- ét, valamint a város kereskedelmi ellátottságát figyelembe- véve hosznosítani lehetne e létesítményt addig is, amig sor kerül a teljes befejezésre. Szakemberek véleménye szerint az áruház földszinti terei minimális beruházással alkalmasak lennének arra. hogy egynéhány olyan kereskedelmi egységet helyezzenek ej bennük, amelyek ideig lenesen megoldanák a lakosság szükségleteit. Természetesen ha ez meg is valósulna, mindaddig csak kényszermegoldás marad, amig az illetékesek nem állapodnak meg, illetve rém döntenek abban, hogy végsőfokon kinek a feladata ’esz a félbemaradt létesítménv mielőbbi befejezése. (— sgy —) Új traktorosok a földeken... Az ódon tettyei romok tövében modemvonalú szökőkút épül. Szombat este ellátogattunk: az Átmeneti Gyermekotthonba. Csengetésre a porta őre nyitott ajtót. Már aludni készült. Ismerősök vagyunk, hát nem kérdezi, mit akarunk. A földszinten jobbra sírást hallunk, arra tartunk. Benyitunk, felgyújtjuk a villanyt. A kép megdöbbentő. Majdnem minden ágyban két gyermek fekszik egy takaró alatt. Kicsi kicsivel, kicsi naggyal. Két ágy üres, az ágyak végében lakóik térdelnek és sirdogálnak. Az ágyban is sír néhány gyérét — Ti miért térdeltek? A válasz még hangosabb zokogás, amiből alig lehet kihalászni néhány mondatot — Az a fiú *— mutat az egyik térdelő egy termetes, a többinél idősebb, már fekvő gyerekre — azt mondta, hogy bántottam. A másik térdelőre is azt mondta és a büntetés ki- térdei tetés. — És ti miért sírtok? — Engem nyakonvágtak. — Nekem megütötték a fejemet. — Engem büntetlenül kitér- deltettek. — Ki bántott? Ki térdelte- tett ki? Ki vágott nyakon? A tettes — két nagyobb fiú. Qjfc is az otthonban laknak, Váratlan látogatás 16—17 évesek, a nevelőket „helyettesítik”. Közben lejött a szolgálatos nevelőnő. Nem éppen barátságos hangon megkérdezte tőlünk, hogy mit keresünk itt ilyenkor. Igaza van, nála kellett volna először jelentkeznünk. A nevelőnő bemutatja a takarodó utáni otthont. Az egyik teremben néhány nagyobb lány még televíziót néz. .— Ez itt a gyerekek ebédlője, ez a vendégszoba, ez a nevelők ebédlője, ez meg itt egy öltözőszoba. Leülünk, feíteszek néhány kérdést a nevelőnőnek. Zavarban van. Beismeri, hogy „néhány percre’’ le szokták tér- deltetni a gyerekeket, de nem verik őket. Hivatkozom a gyerekekre. A nevelőnő szerint azoknak nem lehet elhinni egy szavukat sem, hazudnak. Bevallom, nagyon lehangolt ez a beszélgetés. A kicsik térdelnek, sírnak, verik egymást és hazudhak. Egy három év körüli kisfiú egy 14 év körüli lánnyal hált, de a nagylánynak nem kell a hálótárs, kivezeti a szobából, mert folyton mozog. A nevelönő nem engedte kidobni a kicsit, de nem tudom, hol aludt Gyötrő dolog a megalázás. Én alig tartom elviselhetőnek. Lehet, hogy sok túlzás volt abban, amit a gyerekek mondtak nekünk. Lehet, hogy sohasem kötik ki egymás kezét, lábát a vaságyakhoz. Lehet, hogy valóban egyszer tömték csak tele az egyik alvó gyerek száját kaláccsal, de amikor mi ott voltunk, több gyerek térdelt és többen sírtak. Tudom, hogy szűkén vannak a férőhellyel, hogy sok nehézséget kell leküzdeniük a nevelőknek. Mégis, ki meri azt mondani, hogy nyugodjunk bele ebbe az áldatlan állapotba. Nagyon jó lenne, ha az illetékes szervek megvizsgálnák az Átmeneti Gyermekotthon helyzetét és az átmenő, illetve huzamosabb ideig ott tartózkodó gyermekek érdekében intézkednének. Csak néhány gyorsan megoldható dolgot vetek fel. Megengedhető-e, hogy vendégszobát tartson egy olyan intézmény, amelynek gyermekei ketten alusznak egy ágyban, egy takaró alatt?! Szükség van-e öltözőszobára,, amelynek Bertag Ferenc A pécsi 12. sz. Autóközlekedési Vállalattól jött el Kozár- mislenybe. Amikor Bősz Ernő főmezőgazdásszal kerestük, még a „mávautos” egyenruhájában találtuk a gépekkel ismerkedve. — Ma vételeztem fel a munkaruhát és holnap megyek ki szántaná a határba — mondta Bertag Ferenc. — Én valamikor régen, 1950-ben még gépállomáson dolgoztam, onnan kerültem aztán át az Autóközlekedési Vállalathoz sofőrnek. Ikarusz harmincassal jártam csupán az a rendeltetése, hogy télen ott teszik le télikabátjukat a gyerekek?! (Erre a célra más helyiséget is fel lehetne használni, például a tv-ter- met.) Szabad-e két ebédlőt berendezni (egyet a gyerekeknek, egyet a nevelőknek), ott, ahol a hálótermekben az egészségügyi szempontból szükséges légköbmétert sem tudják biztosítani a gyermeklakóknak?! Az említett helyiségekben legalább 15 gyermek elhelyezhető, sőt a nagyobbak számára emeletes ággyal, talán húsz gyerek is kaphat normális helyet azon a 25-ön felül, ameny- nyi fogadására az otthon jelenleg be van rendezve. Általában elhagyott, de legtöbb esetben sérült lelkű gyerekekről van szó. Nem lehet helye a liberalizmusnak, elvtelen elnézésnek, belenyugvó tudomásulvételnek! Ha a szülői szeretettől megfosztotta e gyermekeket az élet, ml adjunk meg nekik mindent, ami erkölcsi és anyagi erőnkből telik. Aki pedig kötelességet mulaszt — akár nemtörődömségből, akár tehetetlenségből — az feleljen hivatalos fórum előtt is, meg a közvélemény előtt is! Gsocb* Tinte Eilend és Pécs között. Egyébként ellendi vagyok. — Miért jött el a gépállomásra? — A vállalatnál ismertették velem a gépállomás felhívását, meg az újságban is olvastam, hogy kevés a traktoros. Gondoltam, eljövök ide két hónapra és amit csak lehet, elvégzek. Valahogy a szívem is visszahúzott... Amikor még buszoztam, aikkor is, ha volt szabad időm, megnéztem a traktorokat. Mert én még a régieken jártam. Most UTOS- ra ülök, s ez már komoly gép. Kiváncsi vagyok, mennyit lehet vele felszántani. — Két műszakban fog1 dolgozni? — Természetesen. Itt a gépállomáson negyven ember hiányzik ahhoz, hogy két műszakban menjenek a gépek. Végzik ugyan most is huszonkettőn a tanfolyamot, de ez kevés. Várjuk, hogy többen is kedvet kapjanak a mezőgazda- sági munkához. — Nem volt rossz felcserélni a kényelmes autóbuszt a rázós traktorral? — Hát nézze, egy kis plusz- kereset sósén, árt az embernek. Itt napidíj is van és ha rossz az idő, megkapom a régi fizetésemet, ha szép az idő, akkor sokat kereshetek. Kétezrem volt az AKÖV-nél, most rávágok még egyet. Kiss Győző Már hraktorosruhában van & lánctalpas DT mellett a vasasi határban. Horváth Vincének nem kellett sokat tanítania a komlói bányászfiút, hamar belejött a mu nkába. — Pedig életében nem ült traktoron, talán csak képeslapból látott — nevet Horváth Vince, a szántásra nézve. — Én is csak csodálkoztam, amikor idejött egy kis bőrönddel, melósruhában, aztán közölte: 5 ma szántani akar. Nekiindítottam a magyarázat után. Ment egy tiszteűőtköst, aztán mégegyet — nem volt valami csuda szép, — de aztán úgy forgolódott, hogy sokszor én sem különben. Kiss Győző hallgatja csak az „öreg traktorost” és mosolyog. — Diesel-mozdonyszereló vol tam a bányában, nem nagy újság nekem a traktor. Vasárnap délután kezdtük, hétfőn már egyedül indultam. Laki Lajos vájár is itt van, de az ő gépét még javítják. — És az első elhatározás ho gyan történt? — Olvastuk az újságban, hogy kevés a traktoros. Beszél gettünk műszak után. Tudja, én pesti munkásgyerek vagyok, Komlóra is úgy mentem el, amikor bányászokat toboroztak. Én szeretem a „rázós” helyeket. Nem mondom, a komlói Kossuth-akmán is kedvvel dolgozom. Szóval a komámmá! jelentkeztünk a mezőgazdasági osztályon. Két hónapra elköteleztük magunkat, „hadd men jen a meló itt is”. Horváth azt mondja: a három és fél ezer is meglesz egy hónapban. Nem rossz pénz. A szántás se e- héz, szívesen csinálom. De azért egy kis baj akad... — Mégpedig. — ígértek szállásit — már mint az igazgató eivtárs — de csak a traktoron aludhatok. Mosakodni sem lehet. A tsz sem gondoskodik arról, hogy legalább a váltótársnak legyen hol pihennie. Nem sokat 1 órád nek itt ezekkel a dolgokká;. Meg kell mondanom, nálunk a bányánál, már „kivernék ezért a tüzet”. Szóval én segítek, meg Laki is, de biztosítsák, ami jár. Felül a traktorra, szánt. Otthon a felesége és két gyere; e biztosan kinéz este az ablakból a földekre. „Apu segíti a jövő évi kenyeret bányászni’’... Szüts István I (Budaptiitt tűnték /igijelent! Már utazása előtt biztosi budapesti szállását! Budapesti szobafoglalásról gondoskodik a Pécs városi idegenforgalmi k (Széchenyi tér 1 sz.) á Két oka is van a traktoroshiánynak. Az egyik — az időjárás miatt összetorlódtak a mezőgazdasági munkák, a másik, a termelőszövetkezetek gépparkjának hatalmas arányú növekedése. Tanácsaink, gépállomásaink a traktoroshiányon átmenetileg úgy akarnak segíteni, hogy felhívást intéztek az ipari üzemekhez, jöjjenek a régi gépállomási dolgozók vissza a földekre, vegyék újra kézbe a traktor kormányát. De nemcsak a volt traktorosokat kérték erre, hanem más munkakörben dolgozókat is. A felhívás nem maradt pusztába kiáltott szó, — s bár még mindig nem elegen, — de egyre-másra jelentkeznek munkások a traktorok nyergébe.
