Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-25 / 224. szám

2 1962. SZEPTEMBER 25. Egg helyes anyagi Ösztönzésről A mohácsi járásban most ősszel, nem kevesebb mint 25 ezer katasztrális hold területet kell elvetni. Huszon­ötezer hold pedig nagy mun­kát ad művelőinek. Szántani, tárcsázni, boronálni, műtrá­gyázni, vetni... Még akkor is nagy erőfeszí­téseket követel, ha minden megy, mint a karikacsapás. A mohácsi járás gépállomásainak és szövetkezeteinek traktor­állományában nagyon sok a ré­gi, korszerűtlen gép, az úgy­nevezett „körmöstraktor". Ezekre a régi gépekre nem szí­vesen ülnek a „pilóták", vi­szont a traktoroknak két mű­szakban kell menni, hogy a 25 ezer holdnyi vetés idejében el­készüljön. A két műszak érdekében és a körmöstráktorok munkába- állitásának érdekében a mohá­csiak úgy határoztak, hogy különbséget tesznek a régi és cs az új gépek normája között. Anyagilag teszik ösztönzőbbé a körmöstraktorral való mun­kát. A homorudi szövetkezet­nél például a műszaknorma értékét egy munkaegységgel megnövelték és a munkaegy­ségérték felét minden hónap­ban készpénzben kifizetik a traktorosnak. Van olyan szö­vetkezet, ahol a traktoron ke­resett munkaegység 60 száza­lékát fizeti ki a régi gépen dol­gozóknak. A mohácsi járásban 29 trak­tor dolgozik két műszakban s ez nem sok, de remélik, hogy az új anyagi ösztönzéssel töb­ben kapnak majd kedvet a két műszakban való munká­hoz a körmöstraktorokkal is. Eddig a 25-ből 15 ezer holdat készítettek elő vetésre és 3 ezer holdat műtrágyáztak. Az 1515 hold silókukoricából 1120 holdnyit silóztak le. A vetés si­keres elvégzéséhez még több két műszakban járó, illetve dolgozó traktorra van szüksé­günk. A mohácsiak ügyesen alkalmazkodtak a feladatok­hoz, s a kellő időben „beve­tett” anyagi ösztönzéssel biz­tosan előbbre mehetnek a kora őszi munkákkal, hamarabb juthat a mag a földbe. Hasonló problémára máshol is hasonló megoldást kellene alkalmazni! — ts — «Levelek t párthoz Egy pártonkívüli véleménye A párt jelenlegi tömegpoliti­káját feltételemül helyeslem. Mi pártomkívüliek a régi párt­vezetés idején úgy láttuk, hogy bennünket úgy kezelnek, mint­ha csak a „szükséges rosszak” lennénk. Ezért bizonyos bizal­matlanság állt fenn köztünk és a párttagok között. Pedig mi sem akarunk mást, a má cé­lunk is ugyanaz volt amit a marxizmus—leninizmus tanít, attól függetlenül, hogy nem le­hettünk párttagok. Ez a hely­zet megváltozott és úgy érez­zük, hogy mi is megbecsült tagjai vagyunk annak a társa­dalomnak, amelyet közös mun­kával, közös akarattal építünk. Az elmúlt évek a párt helyes tömegpolitikáját bizonyítják. Meg kell mondanunk, hogy sok kai előbbre lennénk, ha ez a politika már régebben is ilyen lett volna. Ezt — úgy vélem — így gondolja és érzi minden becsületes dolgozó, aki szereti hazáját és népét. Ezek nem frázisok, ezek tények. Egy' pártomkívülinek nehéz hozzászólni például a pártépí­tés munkájához. A kulturális fejlődés eredményei és felada­tai című fejezetben sok szó van a tanulásról, az oktatás jobbá tételéről Vannak üze­münkben olyanok, akik nem tartják érdemesnek azt, hogy tovább képezzék magukat, pe- dik beosztásuk megkövetelné, életkoruk ezt még lehetővé ten né. Itt a példamutatást kell emlitemem: mi többször beszé­lünk dolgozóinkkal a tovább­képzésről, tanulásról, de azok közül számosán akiknek ezzel kapcsolatban példát kellene üzemünkben mutatni — nem hajlandók a tanulásra. Az állami szervek, tanácsok irányító tevékenységével kap­csolatban el kell mondanom, hogy — amint az irányelvek­ben is olvashatjuk — mind több feladatot kellene a tár­sadalmi szervekre bízni. A ta­nács dolgozói nem ismerhetnek mindenkit, egy igazolás kiadá­sát elvégezhetné például az utca bizalmija is. Sok olyan intézkedést kellene a felsőbb szervektől átvenni, amelyek ki momdottan helyi jellegűek. — Például egy szeretetházi fel­vétel miért az Egészségügyi Mi nisztériumhoz tartozik? A helyi szervek, társadalmi aktívák job ban ismerik a körülményeket és azonnal tudnak intézkedni. Amit az irányelvek tartal­maznak azt szerintem végre kell és végre lehet hajtani. A munkásosztály vezető szerepe a biztosíték arra, hogy mind­ez valóra is váljék. Thür Miklós könyvelő Mohácsi Selyemgyár Célszerűbb tsz-beruházásokat Véleményeim szerint a járás mezőgazdasági szövetkezetei jó úton haladnak. A munka­kedv legalábbis az általam is­mert szövetkezetben állandóan nő. Szerintem a vezetést még tovább kell szilárdítani, s ezt nemcsak szakmai, hanem poli­tikai és szervezési területen is értem. Olyan elnököket kell beállítani, akik a szervezéshez is értenek, illetve a meglevő­ket ilyen irányban is képezni. Ezzel egyidejűleg a tagság tu­datának formálását is lényeges nek tartom. Ezt csupán gyű­lések és előadások tartásával nem lehet megoldaná. Helyes­nek tartom azt például, hogy a tsz tagságot elviszik a mező- gazdasági kiállításra. Több kezdeményezés indu1 hatna a falvakban A párt VTTI. kongresszusá­nak irányelveivel teljes mér­tékben egyet értek s biztosra veszem, hogy az ország lakos­ságának túlnyomó többsége ezen az állásponton van. — Töttős község népe szorgalmas, az elért eredmények is ked­vezőek. Községünkben azon­ban lehetne több kezdemé­nyezés a belterjesebb gazdál­kodás területén: kertészkedés, szőlő, baromfitenyésztés, hal- tenyésztés stb. A tagok teli foglalkoztatására is többet le­hetne gondolná — kosárfonás, seprűkötés. A tagság szorgal­mára támaszkodva még ered­ményesebben lehetne gazdál­kodni. A népművelési munkában helyesnek tartom azt a célki- űzést, hogy az iskolai felvé- eleknél a jelöltek felkészült­lége, rátermettsége, politikái Parancsnok pajtás9 jelentem... Vasárnap délelőtt 50—60 vörösnyak­kendős úttörőfiú és úttörő' ány gyűlt össze a Pannónia Sörgyár kultúrter­mében és izgatottan várakoztak az ün­nepélyes első foglal­kozás megkezdésé­re. Kicsit büszkén, felnőttes komolyság gal foglalták el he­lyüket s beszélget­tek az egyenruhá­ról, meg a színes tárcsáról, amellyel kezükben leállíthat­ják még a nagy au­tókat is. — Nagy a lelkese dés — mondja Be- rényi József, a IIX. kerület területi kör­zetmegbízottja és egyben az úttörő közlekedési járőrök oktatója — mind­járt szeretnének szolgálatot is telje­síteni, pedig először meg kell tanulniok a KRESZ szabá­lyait, s csak azután vigyázhatnak tár­saik testi épségére a legforgalmasabb he lyeken. Az oktatás december végéig tart, s attól kezdve osztják be a gyere­keket az útra, havi »égy órás szolgálat­ra. Az idén az epéss «jíszágban mggszer­ajamorta tarsai ne- , vében, hogy a kiseb beknek szabadide­jükben elmagyaráz­zák a közlekedés alapvető szabályait, mivel tanítás végez­tével körültekintés nélkül futkosnak az úttesten. Ugyan­ebből az iskolából Révész Margit, a fagylaltkocsik utcai árusítását kifogásol ta. Azt mondja, hogy a gyerekek szünetekben körül­fogják a kocsit, nem is ügyelnek a körü­löttük elhaladó jár­művekre. Szőke Pis ta pedig már a tél­re gondol, a szánkó­zásra, amikor a Kürt utcában a ha­vat élvező gyerekes szánkója nem egy­szer siklik ki a for­galmas útra. Elkel majd oda is a jár­őrökből. Vége-hossza nem lett volna a hozzá­szólásoknak ha a rendőrbácsik nem hozzák be a kis tár­csákat, meg a köz­lekedés szabályait tartalmazó füzetecs- kéket, amelyeket azon nyomban ki is osztottak. A többi felszerelést majd á szolgálat megkezdé­sekor kapják meg _ -ni-i M-dT--­n pajiasoKf vezik az úttörő köz­lekedési járőröket, így a gyerekek meg tanulják a helyes közlekedést, egymás szavára ügyelve óva tosabbak lesznek, s talán csökken a gyermekbalesetek száma is. Pécsett nem ez az első kis rendőrcsoport. Me­szesen, a gyárváro­si iskola előtt, már többször láthattunK a tanítás után út­törő-rendőröket, akik szabályozták a forgalmat, míg tár­saik nyugodtan ha­zaérnek. Idén mind egyik kerületben megszervezik a leg­jobb magatartási!, fegyelmezett, jól ta­nuló hetedik-, nyol­cadikosokból a köz­lekedési járőröket. Az első foglalko­záson Vas Imre százados elvtárs, a Városi Köz­rendvédelmi Alosz­tály munkatársa szólt az újdonsült közlekedési „rend­őrökhöz”, majd rö­vid KRESZ-ismerte tés következett, va­lamint érdekes, ta­nulságos filmvetí­tés. A végén felszó­lalt a hallgatóság. Román Misi, a sa seH úti éltalános is­kola növendéke fel­és erkölcsi magatartása legyen a mérce. A felnőttoktatásban véleményem szerint sok az előadás. Minden szerv előadá­sokat állít be miunlka tervébe. (TIT, Vöröskereszt, Szülők Is­kolája, Népfront és sorolhat­nám tovább). Talán a sok. elő­adás eredményezi, hogy nem kielégítő a hallgatók létszáma. Helyesnek tartom a pártépí­tés munkáját azt, hogy nem a 1 pártszervezetek létszámának mindenáron való emelése. — Amig érvényesül a jelszó „párttagnak lenni több mun­kát és felelősséget jelent” ad­dig a párt biztosan fog kitű­zött célja felé haladni. Rejtő Jakab Töttős Szerintem nincs minden rendiben a tsz beruházások te­rületén. Az államilag elfoga­dott istálló, ól, stb. tervek nem mindig felelnek meg a köve- telményéknék. Például a himes házi növendékistállót is lehe­tett volna célszerűbben építe­ni, de a hitel miatt nem lehe­tett változtatni a tervein. Sze­rintem a tervéket (szabvány tervekről van szó) gyakorló szakemberek bevonásával kel­lene elkészíteni és lehetőséget kellene adná a változtatásra is, ha a célszerűség és a helyi kö­vetelmények megkívánják. Az irányelvek azt tükrözik, hogy pártunk helyesen értékeli a helyzetet és jól látja a fej­lődés útját is. Gazdasági és politikai eredményeink meg­elégedéssel töltik el a párt­tagokat és púrtonkívülieket egyaránt. A hangulat jó és bi­zakodó, bíznak a pártban és a jövőben. Varga Jenő I limes háza Halálos közlekedési baleset rnroDybao Kumli János pécsi lakos az Élelmiszeripari Vállalat tar­tálygépkocsijával tegnap reg­gel nyolc óra körül Harkány felől Pécsre igyekezett. Tu- ronyban féktávolságon belül a jármű elé szaladt Borbás Já­nos 10 éves turonyi kisfiú és Gazsó József 11 éves Ursa, akiket a gépkocsi elgázon. Bor- bás János a helyszínen meg­halt, Gazsó Józsefet pedig sú­lyos sérülésekkel szállították kórházba. A kongresszusi verseny hírei A megye gépállomásai a Vili. pártkongresszus tisztele­tére tett vállalásukat szep­tember 22-ig 60,8 százalékra teljesítették. A gépállomások között folyó versenyben már hetek óta a bólyi gépállomás vezet, legmagasabb brigád és egyéni teljesítményeivel. Az egyéni versenyben az első Sza­bó Ferenc zetoros a bólyi gép­állomás dolgozója, aki Zetor traktorával eddig 243 műszak­normát teljesített. Második Kázmér Kálmán ugyancsak bólyi zetoros 194 műszaknor- mával. A brigádok versenyében a bólyi gépállomás Béke brigádja vezet. A brigád tagjai egy traktorra átlag 138 műszak normát teljesítettek. Második a sellyei gépállomás Ságvári brigádja 136 műszaknormás j traktoronként! eredménnyel. Az ifjú traktoros KISZ fiata- lók megyei versenyében szín- ( tén bólyi traktoros Juhász Jó­zsef vezet, aki UE—28-as trak- I torával eddig 216 műszaknor- j mát teljesített. I — TELEPBEMUTATÓT] tartanak szeptember 26-án, szerdán a pécsi Szőlészeti Ku­tató Intézetben a termelőszö­vetkezetek és allami gazda- j ságok részére. Délelőtt dr. Diófási Lajos kutató ismerteti i a szentmíklósi telepen az in- ‘ tézet legújabb termesztés-. technikai kísérleteit. Délután j a máriai telepen Németh : Márton vezető a fajkutatás legújabb eredményeiről szá­mol be. Végül a szüret meg­szervezéséről és a must kor­szerű kezeléséről tart előadást Hartl Ferenc. — AZ ORSZÁGOS LÉG­OLTALMI PARANCSNOK­SÁG hathetes parancsnoki továbbképző tanfolyamot in­dított tegnap Balatonszépla- kon. Ezen a tanfolyamon a pécsi nagyüzemek légoltalmi parancsnokai is részt ve :k. — TIZENNÉGY TRAKTOR közül kilenc dolgozik két mű­szakban a drávaszabolcsi ter­melőszövetkezetben. A trak­torosok 300 holdon elvégez­ték a vetőszántást és meg­kezdték az árpa vetését. — MA ESTE 19.45 órai kez­dettel a totójátékot népszerű­sítő vidám zenés műsort sugá­roz a Magyar Televízió a Ma­gyar Testnevelés és Sportta­nács és a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közös ren­dezésében. A műsorban fel­lépnek: Kazal László, Lata- bár Kálmán, Koós János, Né­meth Lehel, Sárossy Katalin, Toldy Mária, Vámosy János, a Vidám fiúk együttese és még sok ismert művész. Kon­ferál: Szepessy György és Vitray Tamás. — A SZÍNJÁTSZÁS és a dráma története címmel in­dul előadássorozat a TIT I un kácsv Mihály Szabadegyete­mén. Az előadások alkalmá­val fellépnek a Pécsi Nem­zeti Színház művészei: Koós Olga, Pécsi Ildikó, Vág Mária, Bánffy György, Dobók Lajos, Paál László, Papp István és Upor Péter. Hz Híves ferv veiére lesz elég Forle-íofopapír Uj berendezésekkel védik a fotofilmek minőségét A fotoamatőrök mostanában többnyire hiába keresik az OFOTÉRT-nál a megszokott és kedvelt Forte-papírokat, csak korlátozott mértékben tudják őket kiszolgálni az általában használt fajtákkal. A Nehézipari Minisztérium nehézvegyipari főosztályán, a váci Forte-gyár felügyeleti szervénél az MTI munkatár­sának érdeklődésére elmondot­ták, hogy a jól bevált, nép­szerű Forte-papírok időnkénti hiányának nem az az oka, mintha a gyár rosszul dolgoz­na. A váci üzem évről évre de­rekasan teljesíti papírgyártási tervét. Jelenleg kapacitásának teljes kihasználásával 2,5 mil­lió négyzetméternyi különböző méretű és tulajdonságú papírt állít elő évente. Mivel azonban export-kötelezettségeink is van nak, körülbelül a felét kül­földre szállítja, s az itthon- maradó mennyiség mindig ke­vésbé elég a fotoamatőrök ro­hamosan növekvő táborának. Éppen ezért határozta el a mi­nisztérium és a vállalat a gyár rekonstrukcióját, amely már folyamatban van, de az idén még nem javítja meg a papír helyzetet. A mostani üzemfel­újításnak és bővítésnek első­sorban a fotofilm-termelés fej­lesztése a célja. A filmgyártás; kapacitás jelenleg évi 400 000 négyzetméter. Ez a mennyiség nagyjából most még elég, de bizonyos, hogy a következő években már kevés lesz, ezért idejében gondoskodnak növe­léséről. A rekonstrukciónak ez év végén befejező első része mintegy 30 százalékkal bővíti a filmgyártási kapacitást. Má­sik igen lényeges eredménye lesz a filmek minőségének hathatós védelme. A korszerű, új légtisztító és szűrőberende­zések tökéletesen mentesítik a műhelyeket a portól, megvédik a filmtermékeket a karcolás­tól. A rekonstrukció jövőre kez­dődő második része már tel­jes egészében a papírgyártás fejlesztését célozza. Külföldről új papíröntőgépeket, kiszolgá­ló berendezéseket szereznek be a régieket modernizálják. Ez a jövő év vége felé már érezteti hatását, valamivel több papírt tud majd előállítani a gyár. — Döntő javulás azonban 1965- ben következik be, amikor a rekonstrukciónak ez a része is befejeződik. Ekkor több mint hatmillió négyzetméterre nö­vekszik a papírgyártási kapa­citás, tehát a jelenleginek jó­val több mint kétszerese lesz. Fele ugyan ennek is változat­lanul külföldre kerül, de még így is két és félszer nagyobb lesz a hazai ellátás, mint most. mindenféle méretű, fényes, matt, lágy, kemény és extra papírfajtákban. A színespapír­gyártást is lényegesen növelik, s mindenfajta Forte-papírt ál­landóan lebet majd kapni* — A PÉCSI FEGYVERES ERŰK K.LUBJ . szeptember 28-án, pénteken nyitják meg ünnepélyes keretek között. Ez a megnyitó vezeti be egyben a Fegyveres erők napjának pécsi ünnepségsoroza .it, melynek központi eseménye a szeptember 30-án, vasárnap délután 13 órakor kezdődő nagyszabású nyilvános sport- bemutató -esz. — TAN AtfY AG-KORSZE- RUS^ÉSl VITÁT rend .k ma délelőtt 11 órai kezdettel a Pécsi Jogtudományi Egye­temen. Az államigazgatási jogi tananyag megvitatásaoan az egyetemi pi - fesszorokon és oktatókon kívül vezető­állású államigazgatási gyalccr lati szakemberek is részt vesznek. — TIZE /ES fennállását ünnepli n vemberben a Pécsi Művészeti Gimnázium Már készülődnek a jubileumra, amelyet azzal ünne • ek, hogy a képzőművész ‘agozat tanulóinak műveib házi ki­állítást rendeznek, zenei tagozat nŐVehoékei pedig hangversenyt adnak. — A NYÁRI önkéntes ifjú­sági építőtáborokban dolgozó fiatalok hibridkukorica címe­re zésben 397 ezer, a gyü­mölcsszedésben 102 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek megyénk állami gazdaságaiban. Művészeket tüntettek ki A Népköztársaság í...ötd Tanácsa több évtizedes f-S- szi tevékenysége elismeréséül Ascher Oszkár K .ssuth-díjas színművésznek, a Magyar Népköztársaság kiváló szének, az Állami Déryné Szín­ház igazgatójának, pc _ü, valamint művészi tévéké-,ysé* ge elismeréséül, Kása György­nek a Liszt F- enc Zeneművé­szeti Főiskola tanárának nyu­galomba vonulásuk alkalmá­tól, Papp Gyula festőművész­nek 1961-ben rendezett nagy­sikerű önálló kiállítása, vala­mint eddigi művészi munkás­sága elismeréséül a Munka Érdemrend kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. — HUSZONNÉGYEN vál­tót.ak eddig színházbérletet a Sörgyárban, de a kultú- sok további jelentkezőkre számítanak. Tervezik, hogy a brigádoknak jutalom ellené­ben bérleteket v\sárolnak és azokkal a tervüket legjob­ban teljesítő dolgozókat kül­dik színházba. — szerdán délután három órai kezdettel Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP Baranya megyei titkára tart konzultációt a Pécsi T rto- mányegyetem I. számú elő­adótermében a VIII. i kongresszus irányelveire, és más idős —"i -viiitikai 1: sekről, az egyetemi oktatók és hallgatók számára. i — A NEGYEDIK NEGYED­ÉV fényképezőgép- és foto- újdonságairól adnak tájékoz­tatót az Állami Áruház szep­tember 29-től október 4-ig tartó ajándék-kiállításán a szakemberek, akik válaszol­nak majd a mind népszerűbb színes fotózással kapcsolatos kérdésekre is. * ------- ----------------­E laggott recenzió a Jelenkorról Ö rvendetes, hogy a Jelenkor, a Pécsett megjelenő irodai-* mi folyóirat egyre nagyobb és egyre megérdemeltebw népszerűségnek örvend irodalmi és olvasóközönségi körökben egyaránt. Jó, ha foglalkozik a folyóirattal a napi sajtó, vagy más szakfolyóirat, és jó, ha a Kpr-suth vagy a Petőfi Rádió is műsorára tűz egy-egy recenziót a Jelenkor egy-egy számáról — } de nem úgy, mint tette azt a Petőfi Rádió vasárnap délijen l‘i óra 30 perces adásaban, Sipos Tamas irodalmi leveleben. A jóé indulaté irodalmi levél nagy részében amiatti sopánkodó:; volti hogy milyen nagy kár — a Jelenkor csak kéthavonta jelen ika meg, így kénytelen adós maradni olyan rovatokkal és frissebb» írásművekkel, amelyekre havi megjelenés esetén okvetlenül» lehetőség van. Végülis természetes, hogy a Jelenkort elmaraszv talni nem lehet azért, mert a kéthavonkénti megjelenés követ* kéziében bizonyos, hatáskörébe tartózó dolgokról lemarad. DeJv vajon mivel lehet menteni a Petőfi Rádió irodalmi levelezőjét* — aki szeptember 23-án a folyóirat áprilisi (!) számának érté­kelésére vállalkozott. Április óta — kéthavonkénti megjelenés esetén is —- két újabb szám látott napvilágot a folyóiratból; A Jelenkor ritka megjelenésére természetesen van magyarázat* — de a Petőfi Rádió elaggott recenziójára aligha. Bár az is lehet, hogy Sipos Tamás „stílusos” akart lenni — kéthavonta megjelenő folyóiratunknak hathónapos irodalmi levél dukál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents