Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-25 / 224. szám
r Ml szettember 25. MAPI6 3 24 millió forintos tervlemaradás és ami mögötte van Az eteŐ pillanatra indokolatlannak tűnik, hogy a Komlói Építőipari Vállalat^ építés-szerelési tervét 77,7 százalékra, ipari termelési tervét 91,7 százalékra, teljes termelési tervét 78,5 százalékra teljesítette az idei első félévben. A százalékokban kimutatott lemaradás közel 24 millió forint adósságot jelent, amiből a második félév folyamán lehet ugyan törleszteni, de behozni aligha sikerül. Mi okozta á súlyos lemaradást? Jóllehet közrejátszott ebben az első negyedév kedvezőtlen időjárása is, de az ebből adódó késéseket általában pótolta a vállalat Ha csak a lakásépítési tervet vesszük alapul, kedvező képet kapunk. Ugyanis, az első félévi terveik szerint 199 lakást kellett volna átadniok, s ezzel szemben 201 lakás került átadásra. A termelékenységi mutatóik azonban másra figyelmeztetnek Féléves szinten az összevont termelékenység 89,7 százalékos eredményt mutat s ez a lemaradás szorosan összefügg a termelési tervlemaradással. Az első félévben zömmel * múlt évről áthúzódó-átmenő munkákon dolgoztak, s igen hevén veit es indalé éj munka* Ha darabszámmal mérjük az új munkákat kiderül, hogy januárban egyáltalán, februárban mindössze egy, márciusban kettő és áprilisban szám- szerint csak hét új munkát kezdett el a vállalat. Tulajdonképpen az első félév két utolsó hónapjában voltak komolyabb mértékű munkaindítások. A fentebb említett befejező munkák, s velük együtt a félév során induló munkák is természetszerűleg alacsony termelékenységet hoztak, hiszen az indítások nagy része május, június hónapban történt. E munkákon a félév során felvonulási és földmunkák folytak, tehát ezzel magyarázható a termelékenység kedvezőtlen alakulása. Az új munkák késedelmes indulása következtében a vállalat munkaellátottsága sem volt megfelelő. Ez nyilvánvalóan magával hozta azt is, hogy a vállalat a munkáslétszámával képtelen volt az eredetileg tervezett létszámot elérni. Az új munkák késedelmes indítása lehetetlenné tette új munkaerők felvételét, hiszen a folyamatban lévő munkákra telepíthető létszám is ' határos, miután a túlzott mértékű telepítés a munkaerő kihasználás csökkentését vonja maga után. S mi volt az oka az új munkák késedelmes beütemezésé- nek? Részben a nem megfelelő tervszállítási határidő, de méginkább az, hogy az Ígért tervszállítási határidőre a beruházók nagy része nem adta át a tervdokumentációt, vagy ha át is adta, olyan volt az, amely több tekintetben is nélkülözte a beruházási kódex rendelkezéseit. Csak néhány példát a sok közül. Az István-aknai trafó átalakításához például hiányzott az építési engedély. A pécsújhegyi durvamosó rekonstrukcióhoz az építtető először augusztus 1-re Ígérte a tervdokumentációt, s újabban szeptember 30- át jelölte meg az említett terv átadására. A vasasi bányamentő lakások építéséhez ez év június 30-ra ieérték a tervet, de ezt is módosították, miszerint csak a jövő év áprilisában kerülhet sor a tervek átadására. Persze az is megtörténik, hogy a tervdokumentáció határidőre érkezik, de egyes tételei nem felelnek meg a beruházási kódex előírásainak, mint az Ist- ván-ákna esetében is, ahol az építési engedély hiányzott. Tehát elsősorban a beruházók hanyagsága, bürokráciája okozta a komlói vállalat ilyen nagymérvű lemaradását. Hogy ez nem véletlen jelenség, azt a komlóiak jó néhány éves példája is bizonyítja. A vállalat 1959. évi 30 millió 846 ezer forintos komlói Hárosépítési beruházási prog- IBfcSSWÍT.' -- w ramjából csupán 26 millió 509 ezer forint valósult meg. 1960- ban a 28 millió 902 ezer forintból 23 millió 994 ezer, 1961-ben a 22 millió 191 ezer forintból 18 és félmillió, ami" 1962-ben a ’’•’halat által betervezett és kijelölt 37 millió 300 ezer forintos beruházási programból mindössze 12 miiüot tudnak teljesíteni. Ez az állapot most már sajnos katasztrofális méreteket öltött és azt kell mondani, kriminális helyzet elé állította a vállalatot, éves tervteljesítésének felborításával. Úgy véljük eben az esetben nem okoz különösebb fejtörést, hogy kit, helyesebben, melyik szerveket kell elmarasztalni elsősorban. Mindenekelőtt a beruházási szerveket, konkrétabban a megyei tanács beruházási apparátusát, ahol nem látják, illetve nem érzik helytelen Intézkedéseik súlyát, következményeit. Bizonyosak vagyunk benne, hogy nemcsak a magunk nevében _teszünk javaslatot, amikor a következőkkel fordulunk az illetékesekhez. Nem lenne érdektelen, ha a vállalat vezetősége és a beruházási szervek között kialakult kapcsolat rendeleti úton is összetartozna. Méghozzá olyan értelemben, hogy egy-egy terület beruházási szervei már a távlati programjukban is figyelembe vennék a kivitelező vállalatok érintett időszakban várható kapacitását, sőt a fejlődését is. Ilyen formán a kötelezettség- érzet is egészen másként alakulna, s kizárt dolog lenne, hogy egy-egy létesítmény elmaradását vagy programcsökkenését csupán indokolandó számváltozásnak tekintsék. Ami pedig a vállalatot illeti, ők maguk fogalmazták meg a „hogyan tovább”-at. Véleményük szerint a vállalati párt- szervezet, szakszervezet és az ifjúsági szervezetek vezetőinek, de egész apparátusának is lényegesen többet kell foglalkoznia a termelőmunka területén jelentkező problémákkal. Ne legyenek csendes szemlélői a vállalaton belül jelentke _ 3 hibáknak, hiányosságoknak, s főleg ne várjanak „központi” intézkedéseket a felmerülő problémák megoldásához. Mert ha a fentiekben döntő részben az objektív tényezőkre építettük fel a lemaradás okait, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Komlói Építőipari Vállalatnál minden a legnagyobb rendben folyik. A jelenleg még sok esetben jelentkező bürokratikus módszerektől a komlói vállalat sem mentes, amit önkritikusan ők maguk is elismernek. S ha már elismerik, ez is egy lépés ahhoz, hogy a jövőben pontosabban, a- év végén már pozitívabb számok beszéljenek a komlói vállalat tervtelj esítéséről. — sgy — Orvostörténeti nagygyűlés Pécsett A Magyar Tudományos Akadémia orvostörtéteni bizottsága, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének or- | vos-gyógyszertörténeti cso- ; portja és az Országos Orvos- történeti Könyvtár október j 5—6—7-én orvostörténeti nagy \ ! gyűlést rendez Pécsett az egyetem aulájában. A nagygyűlés ! jelentősnek Ígérkezik a hazai I orvostörténeti kutatások szempontjából. A tervek szerint [ több külföldi előadó is Pécsre \ látogat — többek . zött dr. j Dmitrieva Vera Ivanova Moszkvából, a berlini dr. Ale- 1 xander Mette, Romániából dr. Izsák Sámuel. Hélfín reggel megérkezett Szönybe a szovjet olaj A Barátság olajvezetéken ha zánkba érkező szovjet olaj vasárnap délben folytatta útját a kápolnásnyéki fogadóállomásról, s hétfőn reggel 7 óra 20 perckor érkezett meg a sző- n-’i finomítóba. Népszerű tudományos program a pécsi csillagászati héten A TIT Csillagászati Szakosztálya és Pécs Városi Tanács Művelődésügyi Osztálya ez év őszén is megrendezi a hagyományossá vált csillagászati hetet október 1. és 6. között Ebben az időszakban jól vizsgálható a sarlóalakú Venus, a négy holdjától körülvett Jupiter és a gyűrűs Szaturnusz bolygó, továbbá a hegyvonulatokkal, kráterekkel, síkságokkal tarkított Hold felszíne. Az elmúlt hetek derült estéin ezeket az égitesteket a Csillagászati Szakosztály a Széchenyi téren elhelyezett távcsövein már sok ezer pécsi érdeklődőnek bemutatta. A Csillagászati Hét előadásait úgy állították össze, hogy választ adjanak a mai ember által feltett legtöbb kérdésre, amelyek szorosan összefüggnek az űrutazás és a csillagászati kutatás eredményeivel. A csillagászati hét programjában Székely Jenő: Ismerkedés a csillagászattal, dr. Görcs László: A világegyetem megismerésének új útjai, Litz József: Az elemek és a naprendszer kora, Hetyey Gábor: A Nap korpuszkuláris sugárzása, Kis Miklós: Vannak-e értelmes lények a világűr más bolygóin, és dr. Tóth László: Az űrkutatás legújabb eredményei címmel tart előadást. Az előadásokat mindennap hat órakor rendezik a Leöwey Klára Gimnáziumban, amelyeket filmvetítés és távcsöves bemutatás egészít ki. Üj munkamódszer a szigetvári ínTíl ^biíin Tervszerűbb irányítás — Elmélyültebb JLU USUlUl szakvezetés — Jó elképzelések A termelőszövetkezeti gazdaságok kialakulásával, jelentősen megnőtt a járási mező- gazdasági osztályok irányító szerepe, amit a régi felépítéssel, a régi módon már nem tud tak betölteni. A termelőszövetkezetek megszilárdítása, gaz dálkodásuk fejlesztése érdekében egy kormányhatározat ez év tavaszán kimondta a járási tanácsok mezőgazdasági osztá lyainak megerősítését, átszervezését, s az eddigi, meglehetősen bürokratikus munkákban kimerülő munkamódszerének megváltoztatását A rendelet megjelenése óta Baranya minden járásában többé, kevésbé megtörtént az átszervezés, a legnagyobb sikerrel a szigetvári járásban. A mezőgazdasági osztály megerő sítéséről és új munkastílusáról Bán elvtárssal, a járási tanács elnökhelyettesével és Varga Lászlóval, a mezőgazdasági osztály vezetőjével beszélgettünk. — Az osztály átszervezésére és megerősítésére égető szükség volt — mondja Bán elvtárs. Korábban sem a szervezeti felépítés nem volt megfelelő, sem a személyi feltételes: nem voltak biztosítva ahhoz, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tegyen az osztály; Az átszervezés előtt például csak egy dolgozónak volt nagyüzemi gyakorlata az osztá lyon. Most 15-ről 21 főre nővéltük az osztály létszámát, a nyolc 5—10 éves nagyüzemi szakmai gyakorlattal rendelkező szakembert hoztunk be az állami gazdaságokból Közülük hat diplomás, ketten pedig most végzik az egyetemet Az újjászervezett osztály élé ra Varga László került a Gö- rösgali Állami Gazdaságból- Az osztályon három csoport működik a termelési* terv és pénzügyi, végül az igazgatási | csoport így megerősödve, fel-1 frissülve kezdte meg a munkát az osztály júliusban. Vájjon az azóta eltelt három hónapban, milyen eredményről számolhatnak be? Varga László osztályvezető azt mondja: — A mi munkánk eredményét a tsz-ek gazdálkodásának javulása mérhetné le, ahhoz pedig, hogy ezt értékeljük, még túl rövid az eltelt idő. A nyári munkákat és a silózást időben az elsők között végezték el tsz-eink, és most az őszi munkákkal is jól állnak. Az árpa vetését már ezen a héten befejezzük. Az elvünk u, hogy az osztály dolgozói minél több időt töltsenek el a közös gazdaságokban, elsősorban ott, ahol rosszabbul megy a mun ka. Konkrét feladatokat adunk a tsz vezetőinek és még azon a héten visszatérünk megnézni, hogyan hajtották végre. Ha szervezési probléma van, osztályunk dolgozója segít megoldani. Elmondhatom, hogy dolgozóink most lényegesen többet vannak kint az „életben”, mint azelőtt. Ha csak ennyi lenne az ered ’mény három hónap után, már ez is nagyon sok. De a szigetvári járás mezőgazdasági osztálya ennél többet tett. Amióta a terv- és pénzügyi csoport megalakult, megkezdték a termelőszövet kezetek folyamatos dokumen tációs vizsgálatát állami gazdasági színvonalon. Ez nem azonos a gyenge tsz- ek állandó vizsgálatával, amelyet ugyancsak elvégeznek. Eb ben a revíziós vizsgálatban egy éven belül minden tsz, jó és gyenge, egyaránt sorra kerül. Az osztály dolgozóiból alakult bizottság alaposan megvizsgálja a tsz növénytermesztési, állattenyésztési, pénzügyi helyzetét, a segédüzemági és munkaegység-gazdálkodást. Ha magas egy termék önköltsége, a bizottság rámutat arra, hogy mi okozza ezt, s mit kell tenni a tsz-nek, hogy ezt az okot megszüntesse. Eddig hat tsz- ben készült ilyen vizsgálat, többek között Tótszentgyör- gyön, Szentdénesem, Botykape- terden és Nagydobszán. A szövetkezetek elégedettek ezzel a módszerrel, hiszen nagy segítse get jelent nekik a célszerű gaz dálkodásban. Az osztály vezetői úgy tervezik, hogy ezeket a dokumentációs vizsgálatok évről, évre megismétlik minden tsz-ben. Remélhető, hogy erre az igen hasznos törekvésükre és tevékenységükre a többi járások is felfigyelnek. De terveik között más megfontolandó elképzelés is szerepel. „Erősebb segítse a gyengét” elvén az erős tsz-ek elnökei gyengébb tsz-eket vállalnak. Ugyanígy az állatorvosok és állami gazdasági állatte nyésztők gyenge tsz-ekben vállalnak állattenyésztői munkakört, félállásban. Három állatorvosuk ily módon már el is helyezkedett. Az állami gazdaságok már eddig is sok szakembert adtak át, amióta az új osztály létrejött 15 elnököt, szakembert helyezett ki a járás a tsz-ekbe, s jó részük állami gazdaságból jött A szakember-utánpótlás biztosítására társadalmi ösztöndíjat szerveznek. Három szövetkezet már vállalt is most érettségiző, vagy az egyetemet végző ösztöndíjast így tehát nem csak az osztály, de a tsz-ek is megerősödnek szakemberekkel, s a járási mezőgazdasági osztály a jó vezetőkkel könnyebben végrehajthatja elképzeléseit, gyorsabban lendítheti előre a szigetvári járás termelőszövetkezeteinek gazdálkodását* ... Kétszázhatvan boldog diák A Tanárképző Főiskola most elkészült gyönyörű .kollégiumába beköltöztek az új lakók. Itt-ott még az utolsó simításokat végzik az építők, nincs készen még a nagy társalgó sem. de a szobákban, tanulókban, már tisztaság és rend uralkodik. Négyen alszanak egy hálószobában, mindenkinek külön ’leépített szekrénye és szintén beépített falipolca is van. Vathy Margit és Iglói Angéla negyedéveselv, a 21-es szoba lakói. Minden hálószoba párhoz külön tanulószoba tartozik már az új tanévre „trenírozzák” magukat. A még félkész állapotban lévő, hatalmas üvegfalú társalgón kívül az épület minden emeletén kis társalgókban szórakozhatnak a kollégisták. A negyedik emelet egyik ablakából a szép kilátásban Saj 8: ködik Jevitzky Irén, másodikos hallgató. Fo''
