Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-23 / 223. szám
WAPLÖ 7 Közvélemény-kutatás a Pécsi Rádiónál Hatvanezren hallgatják a pécsi adást — Több színházi és sportközvetítés — A szívköldi utóda A nyár elején közvéleményei! tatást végeztek a Pécsi Rádiónál. A kérdőívek tartalmi ét statisztikai feldolgozása közelmúltban befejeződött. Az első tanulság, hogy a helyi háromnyelvű műsort sugárzó rádióval szemben gyorsabban növekszenek az igények és kívánságok, mint amennyit a személyi, anyagi és esetenként a műszaki adottságok nyújtani képesek. Igaz, hogy mindhárom területen figyelemre méltó javulás volt, dé a rádiózás egyik sajátossága éppen az, hegy itt igen gyár san nőnek az igények. Részben ez, részben pedig a hallgatóság nagy száma igen nagy felelősséget ró mindennap a Rádió dolgozóira. A kérdőívek statisztikai feldolgozásánál kiderült, hogy a Pécsi Rádió műsorát mindennap mintegy 25—00 ezer ember hallgatja. (Minimális és maximális számot véve). Ez igen tekintélyes szám. amely mögött sokféle igényű ember van. Rádiójátékok A tertetaÉ kívánságok, kritikai megjegyzések: és tanácsok elég széles skálájúnk. A tájékoztató és felvilágosító jellegű műsorokkal kapcsolatban köz- ga Trfawági és jogi témákból vár nak többet a hallgatók. A prózai műsorokban kevésnek tartják az irodalmat »Több és jobb rádiójátékot kérünk" — Írták sok kérdőíven. Sajnos, ez az a terület, ahol a legtöbb nehézség található. A Pécri Rádió legfőbb sajátossága, hogy lokális műsorokat sugároz. Olyan téma, «mely rádiójátéknak jó — kevés van. Általános mondaná valójukat pedig nem nagyon érdemes műsorra tűzni, mert ilyent, egész országnak szólót, a Kossuth és a Petőfi Rádió rendszeresem sugároz. Mégis, mert az igény megvan, a Rádió szerkesztősége több kísérleti lépést tett már különböző dramatizált műsorok rendszeresítésére, amelyből kettőt (a JSárom megye krónikája* és »Azok a—” cimkezdetű sorozat) eresztett gyökeret Sikerűit egy-két regényrészletből, valamint egykéi helyi témából (pL Angster ergonagyár létrejöttéről, Sintó András életéből) rádiójátékot készíteni, de igazuk van azoknak a kritikai megjegyzéseknek, amelyek néhány rádiójátékot alacsony színvonalúnak mondanak, főleg a régebben készültek közül. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a színházi közvetítésekkel kapcsolatos kívánság. Az Utóbbi két évben valóban kevés volt a színházi közvetítés. Sajnos, alig akadt olyan előadás, amit rádióban közvetíteni lehetett volna. Hol a színpadi rendezés, hol a téma és az énekesek hangja nem volt a rádió számára elfQgadii&tó. Volt olyan próza a pécsi színházban, amely kellett volna a rádiónak, de a szétdaraboit színpadi rendezés miatt nagyon sokat kellett volna magyarázni, hogy a hallgató meg értse. Máskor az előadással szembeni közömbösség állított akadályt a közvetítésnek. Olyan darabot közvetítem, amely nem ér meg három előadást fél házzal — érteüimetlen dolog. A Rádió szerkesztősége az átszervezett és jobb műsorpolitikát megvalósítani kívánó színházi vezetőkkel már tárgyalt és az elvi megállapodások kedvezőek. ^ Több lesz a színházi közvetítés, amit minden bizonnyal örömmel fogadnak majd a hallgatóik. Ajándék műsorok A kőzvéleményfeutatás másik tanulsága, hogy a rádiótól több szórakoztatást, — beleértve azt is, hogy több szórakoztató jellegű felvilágosítást, tájékoztatást, nevelést — várnak a hallgatók. Ez nem kizárólag pécsi és baranyai, hanem országos, sőt világjelenség. Az igények eléggé átformálták már eddig is a műsorszerkesztési elképzeléseket. Az fcjonnan jelentkező igényt rö- %Éáen így lehetne jellemezni: a rádió legyen gyors és pontos tájékoztató és szórakoztasson, éljen azzal az előnyével, hogy hallgatása közben mással is foglalkozhat az ember. En nek a feladatnak bizony nem könnyű eleget tenni. Ezt az utat keresik a különböző zenés összeállítások, ajándékműsorok, a dolgos, munkás hétköznapok oldottabb, szórakoztató és tanító feldolgozása, mint például: „Munkásarcképek, üzemi történeteid', vagy a „Változó falu, változó emberek”. A szórakoztatásnál a zene kerül előtérbe. A kérdőívek tanúsága szerint elsősorban az úgynevezett könnyűzenére van igény. „Kevés operátP* — olvastuk több kérdőíven és az indokolás sem maradt el. Operát és úgynevezett nehéz zenét bőségesen sugároz a Petőfi és Kossuth Rádió is. Az igényt el kell fogadnd és bár eddig sem veit soknak mondható a Pécsi Rádióban az opera, de még lehet mérsékelni Ml legyen helyette? A választ megadták a hallgatók. Tánczene, magyar- nóta, népzene, operettmuzsika, fúvószeoa. Magyároftil, tzfvfctSdi Az öt fajta közöl a magyarnótánál érdemes megállni. Ezzel kapcsolatban éieshangú kritikák is elhangzottak. Az Igény és a kritika egyik oldalon jogos, de a másik oldalon vitatkozni kell vele. Ami a jogos oldal: lehet és kell is főbb magyarnótát adni, hiba polt annyira megritkítani a műsorba kerülését. Ugyanis vannak szép számmal emberek, akiknek zenei, szórakoztatási Igényét ez elégíti ü. Ezt figyelmen kívül hagyod, vagy valamiféle gyorsított leszólt tatásra törekedni — hiba. A másik oldalon viszont igaz, hogy az úgynevezett magyarnóták közül bizony Igen sok a glccs, aminek & néphez, sőt a magyarsághoz sincs semmi köze. Sajnos, vannak akik az irredenta dalokat is magyar nótának vélnék. Természetesen ilyesmit nem sugározunk, de azokból a dalokból, amelyek elfogadhatóak és mint zenei értékek is, megbecsülendők, — többet ad a rádió. Hasonlóképpen tesz a tánczenével, a fúvós zenével, az operettmuzsikával és a népzenével is. A tzívküldi műsorát 1961. augusztus 1-től megszüntette a Pécsi Rádió. Az indoklás az volt, hogy sok szerkesztési erő feszítés és tanácsadás ellenére is állandóan néhány szám ismétlődött ebben a műsorban, mind a magyar, mind a nemzetiségi adásnál. Több kritikai megjegyzést kapott ezért a Rádió a hallgatóktól, akik végtelenül „unalmasnak” értékelték. A megszüntetés miatt mintegy 10 levélben reklamáltak és úgy tűnt, hogy nagyobb a helyeslés, mint a kifogás. Most viszont sokan kérték visszaállítását olyan indokkal is, hogy jó bevétel a Rádiónak. Ez utóbbival kapcsolatban csajt annyit, hogy a Rádiónak semmiféle haszna nem volt a szív- küldiből, mert a pénz nem a Rádiónál maradt, de kiadás az jócskán volt. De nem is emiatt történt a megszüntetés, hanem az állandóan visszatérő szűkkeretű választás miatt. Előfordult, hogy ugyanaz a dal egy héten 3—4 alkalommal is műsorba került, de olyan is volt, hogy egy nap kétszer hangzott el, egyszer a német, egyszer pedig a magyar nyelvű műsorban, mert „kifizették, ezt kérték”. Most pedig az igény és a meggondolás között kell dönteni. A szivküldi műsorát nem állítja vissza a Pécsi Rádió, mert egy közel 13 éve futó műsor ez, amely önmagától sorvad, mind kevesebb helyet kér a két budapesti rádiónál is. A hallgatók igényét azonban figyelembe kell venni. Ezért olyan terve van a Rádió szerkesztőségének, hogy hetenként kétszer, esetleg háromszor olyan zenei műsort sugároz, amit a hallgatók kérnek. Ez annyiban különbözik a szívkül ditől, hogy nem kerül pénzbe és nem lehet küldeni valakinek, csak saját magának taérheti az Illető. A német nyelvű [ műsornál már megkezdődött { ennek az elképzelésnek valóraj váltása és a jelek arra mutatnak, hogy sikeres lesz. Sport kőzvetifés _A hallgatók több helyszíni közvetítést kérnek sporteseményekről. Igen. ezt meg lehet tenni és gondolkodni lehet azon, hogy ne csak labdarúgó- mérkőzésről legyen helyszíni közvetítőé, hanem esetleg ké- zflabd a-mőrfeőaésekről is. De asztaliteniszről, asztali-labdarúgásról, sakkozásról, tekéről helyszíni közvetítést adni bajosan lehetne. A zenés filmek zenéjét méretnék m rádióban is hallani. Eddig ts volt Igaz, hogy az utóbbi időben csökkenő meny- nyiségben, aminek elsősorban a kevés zenés film volt az oka, de erre a tehetőség megvan és igyekszünk jobban élni vele. »Kezdjék később a műsort!* — indítványozták írásban a. hallgatók és ez is meggondolandó, különösen a márciustól októberig terjedő időben, amikor falun a kora esti órákban még nem érnek rá rádiót hallgatni Ez sem újkeletű igény. HtehScesek régebbi meggondolása korlátozta erre az időszakra a helyi műsor sugárzásának idejét és ennek alapján történt, hogy a vezetékes rádió is csak 19 óráig közvetíti a pécsi műsort, amit szintén kifogásolnak. Jó lenne felülvizsgálni ezt az intézkedést, hogy jó-e, helyes-e 1962-ben is. Ezek kei a problémákkal kapcsolatban a tárgyalások már folynak, remélhető, hogy tesz változás. Hasznos javaslatok Még sok kisebb jelentőségű tapasztalatokat hozott a köz- véleménykutatás. Természetesen az úgynevezett „kisebbeket” is ugyanúgy figyelembe vesszük, mint a jelentősebbeket Erőnkhöz mérten igyekszünk a kéréseket teljesítem, a javaslatokat megvalósítani. Sok segítséget adtak a hallgatók a további munkához, amit ezúton is megköszönünk. K ászon József, a Pécsi Rádió vezetője Pianínó részletre Bőgőt, csellót, gitárt ét pisztont már korábban it árusítottak hitelre és szeptember ÍO-tSl kapható részletre pianinó és tangóharmonika is. A pécsi hangszerbolt azóta már két pianinó t adott el részletre, az egyiket vidéki tanítónőnek, a másikat egy munkáscsaládnak, amelynek két, zenei általánosba járó gyereke ran. — A részlet nagyon kedvező — mondja a bolt vezetője, Weich László —■ hiszen egy régi, rossz zongoráért tíz-tizenkétezer forintot fizetnek az emberek. Itt első részletként nyolcezer forintot kell kifizetni, azután havi 400—450 forintóa részlet marad. A hangszerbonban most sok a zongora, pianinó ét más hangszer, az üzlet valóságos raktárnak türük. Es ami mm, mind jó már- k&jfL Ha a lakók is segítenének... Társadalmi munka a hízunk táján — Jé javaslat a lakóbizottságok figyelmébe Mindenekelőtt ismerjünk >meg egy tényt: a PIK-hez légy év alatt mintegy tizenhét- Sezea- bejelentés fut be külön- i bözö javítások ügyében. Ha (minden jól megy akkor a PIK ? ebből a tizenhétezer bejelen- [tett hibából meg tud javítani i tizennégy-iti zenötezret Az £ okok ismertek. A PIK nem rendelkezik elég szakemberrel — sót: vállalkozókat sem talál, akikkel valamennyi javítást elvégeztethetné, noha számos vidéki ktsz és vállalat is dolgozik a PIK kezelésében levő lakások javításán, felújításán. Hol a segítség? A közmondást bizonyára sokan ismerűt; segíts magadon— Hát igen *— a PIK ehhez minden segítséget megad akkor. Miről van szó? Arról, hogy van egy sor olyan munka, amit a lakók öntevékenyen, mondjuk népszerű nyelven: társadalmi munkában el tódSZÉPÜL A VÁROS A IPenyoM Maat ét és a magas táti út kereszteződésénél, a Pálos- templom előterében 3 lépcsős csörgő medencét létesít a várost tanács. A viz csorgatdsa a különböző magasságban elhelyezkedő medencékből etőreni/úlá. változó hosszúságú fémcsöveken, illetve vasbeton vízköpőkön kérésztől történik. A legalsó, egyben ■ legnagyobb medencében a félig nyi iott vasbeton vályú külön vízjdtét beton medence felületét erősen féU durvított hófehér müköburkolattat látják el, ami által igen kellemesen illeszkedik bete a környezet zöldjébe. A ko tos ezer ferlntas kOttsij gél épülő vízmedencét Brdélyi Zoltán, a Pécsi Tervező vonalat mér. nőke tervezte. A rajzot Bánfalvi Béla, e városi Somáét dolgozója készítette. nak végezni Be tudják például mázolni az ajtók, ablakok külső felületeit, ha azok kapottok, meg tudják javítani a düledező deszkakerítéseket, kisebb kőművesmunkákat is el tudnak végezni és még sok egyebet A PIK as Ilyen javításokba* minden szükséges anyagot biztosít, házhoz is szállítja azokat A javításra vállalkozó lakókra a munka marad, A PIK vezetőd szerint, ha a kisebb javításokat a lakók ilyen módon elvállalnák, — egyébként sokan már ebben a félévben is vállaltak ilyen társadalmi munka jellegű javítást •— akkor a PIK is nyerne, de elsősorban a lakosság járna jói. A PIK erűit jobban lehetne koncentrálni a nagyobb javítások elvégzésére, amiket ilyen társadalmi jelleggel már nem tehet megoldani. Tehát, gyorsabban kerülne sor azokra a javításokra, «melyék valóban sürgősek, fontosak és előbb kerülne sor az apróbb javításokra in. An ehndM negyedévben százharminc lakásbérlő vette igénybe • PIK anyagi segítségét Inkósa kijavításához Moraíklapcnerét, padlócserét, tetócoeréppóöáat, új ablak elhelyezését és sok mást oldottak meg a tekék saját munká- jükkaL ESoépedhetőnek tartják a PIK vezetői, bogy a lakék társadalmi összefogásával komolyén hozzá lehetne járulni a város képének a csinosításához. Példáid a PIK biztosítani tudja a szükséges anyagokat a gyonstatarozások- hoz, ami végeredményben az épületek külső vakolatéira k kijavításából ám befestésőből áXL Teimészetesm elsősorban a fiBdsztntei épületek gyors- tatarozására gondolnék. Tálán érdemes lenne megvizsgálni aiwntk a tehetőségét *, hogy az ilyenódon elvégzett társadalmi munkaórákat is igazolják az JBgy napot Pécsért” mozgalomban Kétségtelen, hogy minden lakás}«vitáéi munkát elvégezni nem tehet társadalmi munkában. De többet tehet, mint amennyit eddig végeztünk. És érdemest.: cA gyakorié mérnök Pufajkásan, borzasan üldögélt a Jiűtőbárka” kis asztala mellett. Az előbb még egy emelettel lejjebb az erjesztő pince egyik kádját súrolta, annak a fáradtságát pihenhette, amikor rátaláltam. Béndek György szervesve- gyész-mérnöki diplomával egyelőre a gyakorlati hónapokat tölti a Sörgyárban, s valamikor január közepén léphet előrébb az üzemmérnöki státuszba. Addig a szó szoros értelmében gyakorlati munkát végez, ami ősrégi gyári szokások szerint abból áll, hogy ha gyorsított tempóban is, de végig kell próbálnia mindent, az „inas”- munkától a „mesterlevélig*. És 6 csinálja is zokszó nélkül. Pillanatra sem zseniroz- za az, ha a szakik, vagy akar a segédmunkások olykormáskor megmosolyogják a sutaságát. — Mit tegyek, ha egyszer nem vagyok motorikus alkat — mondja tréfásan. — Először úgy csinálom, ahogy megy, másodszor valamivel jobban, harmadszor már „szakszerűen”. A lényeg az, hogy jóindulat kísérje az iparkodásomat. A jóindulatból meg nincs hiány. Megértem őket, megértenek engem, szóval jól kiegészítjük egymást. Nekem azonban mégsem tetszik túlságosan ez a „módszer” és ezt ki is nyilvánítom. Mi szüksége van egy friss diplomás mérnöknek arra, hogy ,jchlauggal”, tárolókefével, csavarkulccsal, gyakorlóskodjon hónapokon át? — na, nem egészen égy ran, — helyesbít aggályaimon. —> Azért mégsem haszontalan ez a „gyakorló Iskola”. Először is, közvetlen közelről lehet igazán megismerni az embereket. Azokat, akiknek talán nem is olyan sokára az irányítójuk leszek. Mondja, sorolja a gyakorlóhónapok előnyeit, hasznát. Hogyan ismeri meg apránként a munkatársak erényeit, gyengéit, mert úgymond, mind a két tulajdonságból tanulni, okulni lehet. A jó szakembertől munkafogást, ügyességet, helyes munkamorált, szakmai bölcsességet, a „gyengébbek” példáján elővigyázatosságot, segítőszándékot várnak. S meny nyi apróbb-nagyobb örömöt, elégtételt hozott eddig is magával az elmúlt két gyakorló hónap. — Majd mindenkivel pertu viszonyban vagyok —, mondja. — Mire jó, mire kell ez? Azt mondja arra, hogy véletlenül se férkőzzön közéjük bizalmatlanság, s hogy necsak az üzemben, hanem azon túl is megismerjék egymás anyagi, családi problémáit. Mert ezt is jó számon- tartani, erről is jó tudni. Es mit nyújthat egy fiatal gyakorlómémöknek a fizikai munka? — Megtanulom, mi a hasznos benne és mi a felesleges. Hányszor látom például, hogy egyesek merő megszokásból több időt, energiát fordítanak egy munkafolyamatra, mint amennyi szükséges hozzá, vagy amennyit megér. S mi szükség na« mindezekre? Hiszen tudtommal inkább a laboratórium, a biokémia a legfőbb munkaterülete a vegyészmérnöknek. Elmondja ezt is. — A főzőházban megtanultam a sörfőzés segédmunkási, szakmvnkási teendőit, a hűtőbárkán, az erjesztő pincében a berendezések rendeltetését, működési elvét. Az ászokpincében, a fejtőben, a palackozóban a sörgyártás további útját ismerem majd meg. A műszakfejlesztés tudományához és más egyébhez kellenek ezek az ismeretek. Es a laboratórium? — Különösképpen a sörélesztő tevékenységét befolyásoló mikrobiológiai vonatkozások érdekelnek. Régi és mindig újat ígérő kutató feladata ez a szervesvegyészet- nek. És mi még? Hát amire majd megbízatást kapok. Hiszen sokoldalúan fejleszthető még a sörgyártás művészete. Ahogy mondani szokás, talán még ki sem hűlt Béndek György iskolapadja a Műszaki Egyetemen, de már tovább tanul. A június végén kapott diplomához újabbat akar szerezni. Levelező tagozaton a mémökközgazdász szakra pályázik, de előbb befejezi még a marxista esti egyetemet. S hogy el ne felejtsük, „mellékesen” még szabadegyetemre is jár, az angol nyelvet tanulja. — Ebből ugyan vizsgáztam, de az nem elegendő ahhoz, hogy külföldön is boldoguljak vele ..„ S oly magától értetődően mondja ezt, mintha ez is szorosan hozzá tartozna a praxisához. Vagy talán hozzá is tartozik? — s — gy ré t
