Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-23 / 223. szám

naé>í6 A taggyűlések hírei A csányossrói kommunisták * taggyűlésükön az irányel­vek megvitatása során sokat foglalkoztak termelőszövet­kezetük munkájával. A részt­vevők közül többen felvetet­ték a termelőszövetkezeti építkezések problémáit. Kifo­gásolták, hogy az építőmun­kák minősége nem kielégítő és meglehetősen drágák is. Felvetették, ho~- az építkezé­seken dolgozók munkafegyel­mét tovább kell javítani. A jövőben jobban megkövetelik az építkezések garanciális ja­vítási munkálatainak elvég­zését, mert nem engedhető ni eg az a gyakorlat, hogy ezjeket a termelőszövetkezet Vagy a tanács a saját költsé­gének terhére végezze el. J * / Nagy svamban vettek részt i pártonkivüiiek a Mohácsi / Bútorgyár küldöttválasztó párttaggyülésén. Dicsérték a pártszervezet munkáját és kü­lönösen az nyerte meg « tet­szésüket, hogy a problémákat nyíltan feltárták az üzem dol­gozói előtt. Így a pártonkivü- liek i3 jobban tudják segíteni ' a vállalat munkáját, a ter­melési feladáéak végrehajtá­sát. i v * A komlói Kosmth-bánya taggyűlésén nők szó esett a partcsoportok munkájának megjavításáról. Többen java­solták, hogy a pártcsoportok segítségével fokozottabban aktivizálják a tagságot. Hiá­nyolták, hogy sok javaslatra, melyet a pártcsoportok tagjai J tettek a vezetőség felé, nem érkezett válasz, nem történt intézkedés. A vita során kide­rült, hogy még mindig sok általános jellegű vállalással lehet találkozni a kongresz- szusi munkaversenyben. Ja­vasolták, hogy a pártszerve­zet is fordítson nagyobb gon­dot a helyes versenyvállalá­sok kialakításának segítésére. * A bányászati beruházások és a műszaki fejlesztés terén tapasztalt tervszerütlenségek, mulasztások megszüntetése foglalkoztatta a Bányaműsza- Ici Felügyelőség küldöttvá­lasztó taggyűlésének résztve­vőit. A kongresszusi irány­elvek alapján sok helyes ja­vaslat hangzott él az ellen­őrző tevékenység, a szakszer­vezeti bizottságokkal való együttműködés fokozására, a bányagépesítéssel kapcsolatos feladatok elvégzése során. So­kan bírálták a bányákban a be ■mházási költségek indokolat­lan növelését, amely a munka megalapozatlanságának s fcö- vetkezménye. Az eső megkönnyítette az őszi munkát Megvalósulnak a kongresszusi vállalások \ traktorok zöme már talaj »unkát vege/ — . kg e/dődött a bú/aveté* i A háromnapos eső nagy lendületet adott az őszi mun­káknak. A száraz talaj úgy magába szívta a vizet, hogy amint az eső elállt, legtöbb helyen azonnal folytatni le­hetett a munkát. — lényege­sen jobb körülmények kö­zött. A tsz-ek nagy része ki is használta ezt a lehetősé­get. Meggyorsult a répa- és burgonyaszedós, megnőtt a szántótratoforok teljesítménye. Szombatom már megyeszerte vetettek az őszi árpát, sőt he Ivemként megkezdték az olasz. :búaa vetését. ScsKata az élea A pécsi t járás saBvetkeaetei közül a aaaJánt» Hunyadi Tsz jár az élen az őszi mun­kákban. A szövetkezet tagjai elhatározták, hogy a párt­kongresszus tiszteletére ok­tóber 34-ig befejezik a búza vetését s a jelek saerint ezt a vállalásukat maradéktalanul teljesíteni is fogják. A múlt hété» i* szorgos munka folyt a tsz-bem. Csak az esőbem áll­tak a sépefc, mihelyt elállt, azonnal folytatták a mun­kát Cukorrépából már SO 'vagonnal kiszedtek a földből. A «avottoeaet földjein egész hébert vetettek a gé­pek. A hét végéig a 400 hold őszi árpát is elvetették. Vetik a bétát Személyben A hát vége a személyi Dem jarrich Tsz tagjait is nagy munkában találta Az asszo­f nyok egy része szombaton egész nap burgonyát sze- i dett, a többiek a téli káposz- I tát kapálták, melyből az idén igen szép termést vár­nak. A férfiak a réten sár jut kaszáltak. Egész héten dol­goztak a gépek is, a tsz táb­láit készítették elő a vetés­hez. Az őszi takarmánykeve­rék már a földben van s szombaton megkezdték az őszi búza vetéséit. Gépek szórják a műtrágyát Őcsárdon Szombatra annyira megs zik fcadt az ócsárdi határ, hogy a gépek teljes kapacitással végezhették már a talajmun- fcáfc Két nagyteljesítményű mű trágyaszórógép egész nap szórta az alapműtrágyát a bú­za alá. A másik két traktor az őszi árpát vetette. Az őszi vetési munkákat már telje­sen gépesítették a tsz-ben s így a tagoknak jut idejük a többi ugyancsak fontos mun­ka elvégzésére. Szombaton a tsz férfi tagjai a halastó töl­tését javították. A tó leha­lászását október elején kez­dik meg. Két műszak Kevácshidán A fcovácshideá Egyetértés Tsz-nek már 0 gépe dolgozott két műszakban a bét végén, hogy behozzák az eső okozta lemaradást. A nyári mély­szántást 750 holdon, a vető­szántást 450 holdon végezték el a traktorok. Szünet nél­Szívügyüknek tekintik a Mohácsi Selyemszövőgyár dolgozói a kongresszusi munkaversenyt. Tervükön és kongresszusi vállalás i- kon túl az első negyedévben 28 269 négyzetméter, a második negyed­évben pedig 12 644 négyzetméter árut gyártottak. Koltai Lajos műve­zető partija az első -félévben 100 százalékon felül teljesítette tervét és a legyártott áruk 91,2 százaléka első osztályú minőségű volt. A ké­pen Koltai Lajos művezető és Gerti József né, a parti egyik legjobb szövőnője, munka közben. KÉT ÉVTIZED VERSENDEN Pécsett tanácskozik a Múzeumi Igazgatói Tanács Az országos múzeumok fő­igazgatóiból és a megyei mú­zeumi szervezetek vezető igaz­gatóiból álló Múzeumi Igaz­gatói Tanács szeptember 27— 28-án Pécsett tanácskozik. Ba­ranya megyében kezdeményez­ték ugyanis a múzeumok ta­nácsi kezelésbe vételét, s itt valósították meg az országban először. A baranyai példa alap­ján ez év nyaráig az egész or­szágban a megyei tanácsok ke- j ^elésébe adták át a vidéki mú i zeumokat. A jövő heti tanács- j kozáson erről lesz szó, dr Lip- I tai Ervin, a Művelődésügyi Mi­nisztérium múzeumi főosztá­lyának vezetője számol be a vidéki múzeumok tanácsi ke­zelésbe való átadásának ta­pasztalatairól. A tanácskozás második napján dr. Papp László, a pécsi Janus Panno­nius Múzeum igazgatója szól a baranyai tapasztalatokról. Részt vesz az értekezleten dr. Hadnagy Sándor miniszter- helyettes is. A Múzeumi Igazgatói Ta­nács tagjai az értekezlet első napján Siklósra látogatnak, második napján pedig a pécsi múzeumokat tekintik meg. Vastag és poros a régi anya­könyv, több száz ember szüle­tésének, házasságának, halálá­nak tanúja. Forgatom a merev papírlapokat, melyeknek köze­pén még angyal tartja a „szent koronát’1. Mennyi szenvedésről, harc­ról, háborúról és nyomorúság­ról tud e táj, mely kapu a Dunához, mennyi perről, kés- remenésről ez a könyv, mely­be „más tintával” írták a Ba­cher, más a Bahics és megint másképpen a Bahai nevet Nem sokat, húsz évet lapoz­tam vissza az anyakönyvből, forgassuk hát most lassabban előre! |l942 Antalovits Péter termelő­szövetkezeti tag. Szép háza van a faluban, kertes, virágos. Ide nyitunk be először Amb- rózi József tanácselnökkel. An­talovits Pétemé a konyhában ültet le bennünket. Megkérem, meséljen abból az időből, ami­kor a fia született, — Másfél hold földünk volt 1942-ben — mondja az asz­szony, fekete hajának félhold­ját a kendő alá igazgatva — a férjem téglát vetett, aratott, csépelt az uraságnak, a Mon- tenuovó hercegnek. Oda jártak a többiek is. Hétfőn hajnalban két—háromszáz ember húzott kifelé a faluból. Gyalogosan. Nehéz volt az élet. A férfian szombaton jöttek vissza. Ami­kor a Jancsi született, 1942. augusztusában, a férjem kettő | pengő ötvenét hozott haza... i — Tudják, nem is annyira a I föld miatt, mert akinek hat— ! hét holdja volt, azt is verte az átok. Sokacok, svábok, magya­rok, cigányok... A nagyapám mesélte, még puskavégre vet­ték egymást. A munkaelosztást is úgy csinálták, hogy gyűlöl­jék egymást a népek ... Antalovitsné felkel ültéből, a konyha sarkában álló kis asztalkához lép. Óvatosan vesz fel egy üveggel borított, cifra- rámás képet. Köténye sarká­val láthatatlan port töröl róla. — A két fiam. Mihály har­mincnyolcban született, most orvostanhallgató. Jancsi húsz éves, Pécsett tanul. Egy lá­nyom is van, ő negyvenben született. Hogy gyakran jön­nek-e' haza? Persze. Nem szé­gyellik a szüleiket. Megszűnik az ilyen, olyan ... nem tudom magyarul jól megmagyarázni... mindenki egyforma... sokac, sváb, cigány, Kikísér a kapuig, a léckerítés közepére táblát akasztottak. A táblán fogvicsorító kutya ha­rap. Minek ez — kérdem az asszonytól, mert a kutya ga­lambnál békésebben gubbaszt a pitvar előtt. Mire a válasz: A cigányak miatt. Nem mer­nek így bejönni az udvarba ... Hiába, az angyalos címer nem repül le könnyen a papír­ról. roltunk, s minden darabnak úgy tudtunk örülni. [1962 |1952| Balatinácz Mihály éppen az iskola padjában veti a betűket. Tíz éves, 1952-ben született. Édesapja zetoros. Uj házban laknak a pécsi út mentén. — Százezer forint van már a falakban és a falakon belül — magyarázzák a szülők — nem volt könnyű összetakarí­tani ennyi pénzt. Négy hold földünk volt .amikor összeke­rültünk. Most a szövetkezet­ben jól mennek a dolgok. Hogy mi volt itt a faluban, amikor a Mihály született? Negyvenötben sokan kaptak földet Antalovics Antal nyolc kataszterit. Sajnovics Bertalan három holdat. Kinek mennyi családja volt. Házak épültek. Amig nem volt szövetkezet, az emberek állami gazdaságba jártak. Akkor alakult meg az első termelőszövetkezet a falu­ban. Persze nem volt olyan gazdag, mint a mostani. Száz férőhelyes szarvasmarha-istá'- ló, kétszázas süldőnevelő, szá­zas hizlalda, fiaztatók, górék és sok más minden ... — Mi akar lenni a gyerek? Bizony nem nagyon fűlik a foga a tanuláshoz. De a gépek — az a mindene. Mi nem is bánjuk, ha kedve van hozzá... Amikor még kicsi volt, nagyot kellett húzni a derékszíjon, most már tudunk kicsit moz­golódni. Tetszik érteni.. . Gya­rapszik az ember. — A kerítést kell most meg­csinálnunk — mondják búcsú­zóul — van elég gondunk, öt­venkettőben még bútort vásá­Balatináczéktól Kovácsékig végig keli menni az egész fa­lun. Az ember elsétál a kultúr ház mellett, érinti az új üzlet­házat, aztán nézheti a búcsúra készülődő jlalfestő, takarító asz szonyokat. A falu végén a ci­gánytelep, mely 416 lakosával talán legnagyobb a megyében. Ám itt is a putrik helyett épü­letek fogadnak. Ne képzeljen et senki villákat, csak egyszo­bás, pici konyhás kis vályog- epületeket. Egy ilyen kertes, diófás kis házban él Kovács Erzsébet, aki 1962-ben látott napvilágot. Csak sűrű, fekete hajáról, bar­na bőréről tudná bárki is meg-, állapítani cigány származását, egyébként azonban aligha*. Tisztaság, rend fogad bennün- , két ,a konyhából rádió hangjai szűrődnek az udvarra. — A férjem az állami gaz­daságban dolgozik — mondja az asszony — a cigányok kö­zül csak hatan vannak a tsz- ben, a többiek építőiparba, gazdaságba járnak. A villanyt csodálják? ötven házban van már. Jó is, mert mosógépet kell vennem és másképpen nem tudnám használni. Hogy mennyiért vettük a házat ? Ti­zenkétezerért. Két szobácska és konyha van benne. A Batá- novicséké szebb, persze. de nekik gépésztechnikus a fiúk, s így könnyebb. Az én férjem sajnos keveset keres. Négy gyerekkel nem könnyű meg­élni. De ha tudok, én is el-e'- járok a tsz-be dolgozni. Tavaly előtt még csak huszonkét fo­rintot, most már 33-at oszta­nak munkaegységenként. Mond tam is az uramnak, talán jobb lenne a tsz-ben dolgoznia. írni, olvasni? Nem tudok, de a fér­jem már vett könyvet, o meg akar engem is tanítani... — Az Erzsiké, hogy mi lesz? Varrónő, tanárnő? Mit tudha­tom én azt még? — Majd ami akar. Odaszorítja melléhez az ök- lömnyi csöppséget, végigcsó­kolja tekintetével. Mond neki valamit, «unit nem értünk. Ez csak rájuk tartozik. Az úton iskolásgyerekekkel találkozom, feketehajúak- meg szőkék, jól hátbavágják egy­mást az aktatáskával, aztán összeölelkeznek. Hazafelé lát­juk, hogy a versendi határ egy táblájában egyszerre három traktor töri a földet. Szüts István Időjárás, eleutés Várható időjárás vasárnap estig: többórás napsütés. Felhőátvonulá­sok, legfey^bb néhány helyen ke­vés esővel. Mérséklődő északnyu­gati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4—8, legman» gasabb nappali hőmérséklet hol* nap 16—19 fok között, zók tekintetében sokat jelent­het a gazdaságos, magasabb szintű termelés megvalósítása érdekében. Főleg a korszerűt­len termékekről a korszerűk­re való átállás időszakában lehet nagy ösztönzője a meg­valósításnak a helyes bér- és prémiumrendszer. A közel­múltban pl. fontos rendelkezés jelent meg, amely szerint pénzügyi eszközökkel (maga­sabb nyereség) is elő kell se­gíteni a korszerű termékek gyártását és megfelelő szank­ciókkal kell megakadályozni az elavult, korszerűtlen ter­mékek előállítását. A rendel­kezés prémiumfeltételekre a korszerű gyártmányok előállí­tásánál kedvezően, ellenkező esetben csökkentőleg hat. A világszínvonal elérése [ nem kampányfeladat, hanem I hosszú időszak, a következő évek állandó napirenden 'évő 1 feladata, amelynek során a felmerülő főbb kérdésekre egyszerű lehet a válasz, azon­ban számolni kell azzal, hogy konkrét esetekben nehéz prob '• lémák sokaságával találkozha | tünk, melyek bonyolultságát nem volna helyes lebecsülni ; éppen ezért a jövőben gyakor : lati és elméleti szakemberek, műszakiak és közgazdászok , széleskörű összefogására lesz szükség ahhoz, hogy megta- . táljuk a helyes módszereket . j az irányelvek célkitűzése' nek , | végrehajtásához.-1 Dr. Nagy József A világszínvonal elérése ér­dekében látszólag szerény, de felhasználásuk esetében nagy hatású eszközeink is lehetnek, ahol még jelentős tartalékok­kal is rendelkezünk. Ilyen például AZ ÜZEMSZERVEZÉS, amely általánosságba véve el- | hanyagolt terület, pedig itt a i termelést, termelékenységet úgyszólván nagyobb költség- kihatások nélkül 30—40%-kal is lehetné egyik-másik üze­münknél emelni. A korszerű üzemszervezés módszereinek alkalmazásával, a munkafo­lyamatok helyes megszervezé­sével a termelő-berendezések jobb kihasználása válik lehe- I tővé. További tartalékok feltárá- I [ sát eredményezhetik az üze- j í meinkben még fellelhető, kis j : sorozatú, kisüzemi módszerek I kel történő termelés megszün- \ tetése, átszervezése. Főleg a j ■ i gépiparban nagyon sok alkat- j i i részt, tartozékokat gyártunk i ma még olyan kis mennyiség­- ben és módszerekkel, amely l kizárja a gazdaságosságot, a- termelékenységet. A kongresz- szusi irányelvekben meghatá­1 rozott iparátszervezés (kisebb- üzemek nagyobb egységekbe- történő összevonása) lehetővé- teszi a termelő-berendezések- célszerűbb elhelyezését, ki­- használását és a nagyobb so­- rozatokban történő gyártás . i megszervezését 2 AZ ANYAGI ÖSZTÖNZŐK í helyes alkalmazása mind az egyes üzemek, mind a dolgo­; daságunktól. Ez a kérdés azért is jelentős, mert közgazdasá­gilag általában azoknak a ter­mékeknek a gyártása legelő­nyösebb számunkra egyéb té­nyezőket is figyelembevéve, j amelyeknek az egy termék- ! egységre eső beruházási költ- ! sége a legalacsonyabb. Tech­nikai, műszaki fejlesztés pe­dig új termelőberendezések ; j (beruházások) nélkül nem kép ; zelhetők el. A fentiekre vonatkozóan a I kongresszusi irányelvek fon­tos megállapításokat tesznek I és meghatározzák a tenniva- I lókat. Fontos szerepe van az élen- 1 járó országok eredményeinek I elérésében A MŰSZAKI SZAKKÉP­ZETTSÉG színvonalának. A technikai fejlődés egy-egy iparág vi- j szonylatában is nagyszámban ; igényli a magas képzettségű í szakmunkásokat, nem beszél- : ve az ipar műszaki vezetőivel I szemben napról napra foko­zódó követelményekről, ör- ! vendetes jelenség az, hogy a j továbbképzés terén ország- I szerte nagy az aktivitás. Me- i gyénkben főleg a minisztéri- í umi iparvállalatoknál tapasz- . falható helyes tanulási kész- | ség és egyes nagyobb üzeme­■ í inknéi (Szénbányák, Erőmű. •; Bőrgyár, stb.) a műszaki veze­■ j tők közül már többen a tudo- : ■ mányos fokozatok (aspirantu­I ra) megszerzésében vesznek i 1 részt. tó mennyiségi és minőségi, változásokat, sokoldalú tudo­mányos felkészültséget igé­nyel, mely nemcsak a felső­szintű intézményeink (Orszá­gos Tervhivatal, minisztériu­mok, tudományos kutató in­tézetek stb.) hanem valameny- j nyi gazdasági szerv kollektív, 1 összehangolt munkájának le- ; hét csak eredménye. Hazánk adottságait figye­lembevéve mielőbb meg kell határozni, hogy melyek azok j a termékek, amelyek korsze­rűtlenek, s amelyeket a távla- : ti fejlődést figyelembevéve Korszerűen 4udunk előállítani, j Nagymértékben emelhetjük a j í: .. ;a termelékenységét, hat igezókat olyan munkákon | l : gépeken foglalkoztatjuk, | ;; j! többet és gazdaságosab- i ban termelhetünk. Ezekben a té -«lékekben indokolt a ka- i ást fejleszteni, itt he- j - a termelés mennyiségét j i .'ni. mészetesen nem. egyszerű f a -i at számbaveinni üzemen­ként azokat a termékeket, amelyek a világpiacon már nem keresettek, vagy gyártá­si módszereiket tekintve el­avultak (sok anyagot igénylők, költségesebbek), másrészt meg álla oltani azt, hogy ezek he­lyett MIT GYÁRTSUNK, mert egy ilyen célkitűzés a meglevő termelési kapacitá­sok átállítását igényli, sőt zö­mében új termelő-berendezé­sek üzembeállítását, új beru- h zúzások létesítését teszi szűk «égéssé, ami jelentős anyagi áldozatokat követelnek népgaz kül dolgozik a silókombájn is. Eddig 700 köbméter siló- takarmányt tartósítottak mai­télire s még — a kukorica­szár besilózásával együtt — 1000 köbmétert készítenek. Bőidben van már a repce, a bíbor s az őszi keverék. Két napja teljes kapacitással ve­tik az őszi árpát. — Októ­ber 10-ig el akarják vetni a külföldi búzát is, mert az idei tapasztalataik szerint a korábban vetett búza 3,5 má­zsával többet termett hol­danként A kovácshidaiak jól kihasználják gépeiket Az egy gépre eső normál hold tel jesítmény már most több, mint 100 százalék. Ha ezt az ütemet tartják, az év végéig 150 százalékban használják ki gépeiket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents