Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

2 1962. SZEPTEMBER 22. B A J A D É R Operettbemutató a Pécsi Nemzeti Színházban PÉNTEKEK Mtc évadnyitó előadását a Pécsi Nemzett Színház, melyen Ráí­rná r Imre Bajadér című három felvonásos operettje került be mutatásra. A nézőket pálmák­kal díszített előcsarnok és meg lépőén kedves figyelmesség­ként, néhány szál virág köszön tötfce. A színházat zsúfolásig megtöltő közönség pedig vára­kozással tekintett az először színreiépő operett-társulat be­mutatkozása élé, mély joggal váltott ki forró ás hosszan tar­tó vastapsokb&n megnyilvánu­ló sikert. ‘'■■"Dicséret illett mindenek­előtt a darabkiválasztást. A pé esi színház választása helyesen Kálmán Imre egyik még agyon nem játszott operettjére, a Ba- jadérra esett A sikerekben gazdag életútját járó, népsze­rű operettkompomsta már túl volt a Tatárjárás, az Obsitos, a Cigányprímás és a Csárdás- királynő bemutatóján, amikor — az operett történetének kró­nikása szerint —■ a bécsi B ram­mer és Grünwald „librettó- gyártó cég” a Marica grófnő szövegkönyvét nyújtotta át Kálmánnak. A zeneszerzőnek azonban nem tetszett a darab, a szövegírók pedig inkább egy teljesen új szövegkönyvet ír­tak, mintsem hogy elfogadják a zeneszerző kifogásait. Ez az új librettó, mely a misztikus Radjami herceg, Lahore Pá­rizsban élő trónörökösének és az ünnepelt színésznőnek, a hires Odette-nek szerelmi tör­ténetéről szól, Kálmán Imre melódiagazdag dallamaival is­mét világsikert aratott. így született meg 40 évvel ezelőtt a Marica grófnő első változata helyett az ugyancsak időtálló Kálipán-operett, a Bajadér. E KLASSZIKUSSÁ VÁLT operettől ma már nem várjuk el, hogy a Kolozsvári Andor által megfiatalított, néhány aktuális szójátékkal megtűz­delt librettón legyen a főhang­súly, hanem minden operett vitathatatlan értékének a ze­nét tartjuk, az áradó Kálmán- melódiákat, a lírai érzelmekkel teli szerelmi duetteket és a vidám tánckettősöket. A pécsi előadásnak is főerőssége a gon dós felkészülésről tanúskodó, minden részletében kidolgozott zenei tolmácsolás. A sokkal igényesebb operai feladatokat kitűnően megoldó zenekar játszi könnyedséggel, de ugyan akkor legalább • azonos művé­szi ambicióval és odaadással, örvendetesen telt hangzással, máskor egész finom árnyalatok pontos kidolgozásával végezte munkáját és alkalmazkodott az énekesekhez. Különösen ki kell emelnünk a fafúvók di- csérétreméltó teljesítményét. Kidolgozotton, megfelelő hang erővel szólalt meg a nem nagy létszámú kórus is. Mindez Paulusz Elemér érdeme, aki­nek betanító és az előadást Vezénylő munkája fényesen bi zonyftja, mennyire otthon van az operett világában és milyen szakavatott mestere az operett játszásnak. Kalmár András első pécsi rendezése hozzáértésről, ko­moly szaíkmai ismeretekről ta­núskodik. Munkája nyomán megszületik a mű sajátos, könnyed és pihentető légköre, az előadás ritmusa is jónak mondható, legfeljebb még az lóható fel számlájára, hogy nem viszi végig elég követke­zetesen és merészen a korsze­rű, de semmiesetre sem eről­tető tten modemeskedő operett játszásról alkotott elképzelé­seit. Mint ahogy az kitűnően sikerült Eck Imrének, aki az operett kötött keretei között is megtalálta a rá annyira jel­lemző sajátos kifejezési eszkö­zök alkalmazását. Koreográfiá­jában megnyilvánuló új ele­mek legerőteljesebben Dómján Mária, Rónay Márta, Téry Piri és Dómján Tibor szólótáncai­ban mutatkoznak meg. Az elő­adás művészi színvonalát je­lentős mértékben növelte a már Európa-szerte híressé vált pécsi balett tagjainak látvá­nyos II. felvonásbeli keleti tánca, valamint a III. felvonás fergeteges sikert aratott, tánc­paródiaként ható twist-je. Gergely István látványos és nagyon mutatós díszletei, Gombár Judit stílusos jelmez­tervei hatásosan segítik a ren­dezői elképzelések valóravál- tását, annak a miliőnek a meg teremtését, melyben az operett * szereplői eljátsszák Radjami, herceg és Darimonde Odette í szerelmének történetét. A SZEREPLŐK KÖZÖTT első helyen kell megemlíte­nünk Pataky Ottiliát, akiben végre üdvözölhetjük a rég várt primadonnát. Nála a szerep megjelenítése és az énekhang egyaránt a helyén van. Játéka iilúziókeltő, hangja tisztán csengő, könnyedén szárnyaló operett-hang, mely gazdag árnyalatokban, de a színfalak mögötti jelenetekből kitűnően, hangereje is megvan. Kelle­mes hanganyagával még bát­rabban bánhat, így örvendete­sen biztató bemutatkozásának hatását a jövőben tovább fo­kozhatja. A Radjami herceget megsze­mélyesítő Mester István képes ségeiről nem alkothattunk teljes véleményt, látott és hallott alakítása nyomán. Ideálisabb bonviván azoknál, akikkel a színház eddig kísérletezett, megjelenéséből és játékából nem hiányoznak a bonviván- szerepkör sajátos vonásai. Re­mélhetőleg mielőbb gyönyör­ködhetünk zengő hangjában is, mellyel betegsége miatt ezúttal még részben adósunk maradt A pécsi közönség örömmel fogadta első színházi szerepé­ben a városunkba szerződött ifj. hatabár Kálmánt. Az elő­adás motorja volt, lendületet vitt a cselekménybe, tréfált, énekelt és táncolt — úgy, amint azt a nagy „Latyi”-nál is olyan szívesen élvezzük. El­kerülhetetlen, hogy ennek a művészegyéniségnek a hatása akaratlanul is ne jelentkezzék, de ami a fiatal Latabárban ilyen hatás, az is előnyére vá­lik, mert az ismert mozdula­tokon, pózokon, arcjátékon már átüt az egyéni tehetség. A pécsi közönség osztatlan örömmel fogadta sziporkázóan szellemes és megnyerő játékát. Partnere Péter Gizi otthonosan mozog ismét a pécsi színpadon, és elemében van, amikor éne­kel, táncol. Az operett vidám hangula­táról Faludi László, Karikás Péter és Fülöp Mihály triásza gondoskodik ízlésesen, letom­pított hangon. Jól illeszkedik az együttesbe Papp István fa­nyar humorú csokoládégyáro­sa, mint ahogy ugyanezt mond hatjuk el Szerencsi Hugóról, Bakos Lászlóról, Monori Fe­rencről, Kutas Béláról és Bon­net Kálmánról. Rövid jelenet­ben sikerrel mutatkozott be a kulturált hangú Csida Gizella. A NAGY KÖZÖNSÉGSI­KERRE számot tartó Bajádért biztató ígéretként könyvelhet­jük el, melyhez hasonló sike­reket várunk az évad további be mutat óitól. — nt — 9, Ha leszakad a csillár66 Az újságíróknak van egy jigyelmeztető, ironikus anek­dotájuk a „leszakadt csillár­ról”, amelyet gyakran emle­getnek egymás között, és amellyel egy kicsit figyel­meztetik is egymást a pon­tosságra. Történt egyszer ugyanis, hogy a hajdani szerkesztő elküldte munkatársát, hogy X miniszter úr nagyszabású estélyéről írjon színes és bő­séges tudósítást a reggeli lapba. Legyén benne min­den, ami egy ilyen estélyi tudósításba való. A munka­társ elindult, de az első ut­casaroknál betért egy kis­vendéglőbe, mert gyakorta írt már hasonló tudósításo­kat és kívülről tudta, mi tör­ténhet X miniszter estélyén. A zsebében volt a meghívó is az estély „menetrendjé­vel” és a vendégek névsorá­val. A pincérrel hozatott fél- liter bort, és ott a kisven­déglő asztala mellett, egy- ültőhelyében megírta a szí- i nes és bőséges tudósítást a reggeli lapba. Meg is jelent. Másnap, nagy botrányok kö­zepette derült ki, hogy az estélyen leszakadt a nagy csillár, nagy riadalom volt, az estélyt félbe kellett sza­kítani és sebesült is volt. Ez a „csillár” sajnálatos módon tegnapi számunkban zenei külső munkatársunk „jóvoltából” leszakadt, mi­szerint megírta, hogy a Ba­jadér nyilvános főpróbája megérdemelt sikert aratott — ugariakkor csak házi fő­próba volt a közönségszer­vezők kizárásával. Munka­társunk előre megírta a tu­dósítást, nem ellenőrizte, hogy minden rendben van-e — felületességét így termé­szetesen semmi sem ment­heti. A színházat is csupán egyetlenül a bonviván beteg­sége. Ilyenformán a pécsi újságírók között ezután alig­hanem másképpen szól majd 02 anekdóta figyelmeztetése: „Emlékszel, amikor egyszer megbetegedett a bonviván?” III I i HB | immun E8 immun m Ili Hm III iiiiHiii lllllllllll lllllllllll! Ma este Komlón: Válóoer másodfokom A loltó nyerőszámai A lottó 38. hetének nyerő­számait Debreceniben sorsol­ták. A nyerőszámok a követ­kezők 1, 46, SS, 66, 70 — MA ESTE 6 órai kez­dettel „Ki mit tud” vetélke­dőt rendeznek az Alajos utcai munkásklubban. Játékvezető Várady Géza népművelési előadó lesz. Sellyét elkerülik a gólyák... Sellyén két évvel ezelőtt 1 miUió 300 ezer forimtos beru­házással elkészült a korszerű, 20 ágyas szülőotthon. A gyö­nyörű szülőotthon egészséges környezet­ben megnyílt, csak éppen szülő nő akadt kevés. Általában öten-hatan feküdtek a termekben, s csak ritkán fordult elő, hogy tíznél többen voltak. Dr. Radlcs Antal, a szülőotthon vezető fő orvosa nézi a kimu­tatást: — 1962. január 1- től augusztus 31-ig összesen 474 beteget vettünk fel, az SZTK szakrendelésen ez idő alatt 899 beteg jelent meg. Bár intézetünk nem alkalmas műtét végrehajtására., szük­ségből 45 kisebb nő- gyógyászati operá­ciót végeztünk. így is nagyon kisméretű az ágykihasználás, alig éri el a 48 százalé­kot, holott a lehető­ségek a 90 százalékot is meghaladják. Mi hát az oka, hogy a sellyei já­rásból kevés szülő nő kerül a sellyei szülő­otthonba? Dr. Teremi Gábor, a Baranya megyei Tanács egész­ségügyi osztáyának vezetője és dr. Ra­dies Antal, a sellyei szülőotthon főorvosa adott magyarázatot. A mentők évek óta a saját állomáshelyü­kön levő kórházakba, Siklósra, Szigetvárra, Pécsre szállították a szülő nőket. Mióta működik a szülőott­hon Sellyén, a men­tők nemigen változ­tattak régi szokásu­kon, különösen, ha a járás széli települé­sek betegeiről volt szó, mondván gazda­ságtalan a többletki­lométer és a sok üres járat. Az intézetbe került nők legtöbbje most is menetrend- szerű jármüvei vagy kocsival érkezett, bár a mentők az utóbbi időben igyekeznek megtenni a tőlük tel­hetőt, Ugyanis jú­niusban a megyei ta­nács egészségügyi ősz tálya megállapodott írásban a mentőkkel, hogy amennyire le­hetséges, a sellyei já­rás szülő nőit Sely- lyére szállítsák. Leg­többször meg is tet­ték volna, azonban az úton más beteget is fel kell venniök, akit viszont sürgősen a belgyógyászatra vagy sebészetre kel­lett szállítani, így a szülő nő sem került a szülőotthonba. A gyakorlat arra az elhatározásra kész tette az illetékeseket, hogy mentőállomás létrehozását tervez­zék. A két mentőko­csi a járás betegeit a szülőotthonba, il­letve más esetekben a legközelebbi kór­házba tudná zavarta­lanul szállítani. A szülőotthonban is biztonságosabban dol­gozhatnának, ugyanis ha komplikáció lép fel hirtelen, a mentő azonnal rendelkezés­re áll, nem kell más­fél órát várni, amíg a legközelebbi állomás kocsija megérkezik. Azonkívül megépül Sellyén a járási mik­rorendelő intézet, ahonnan alkalomad­tán biztosan igényelik a mentőkocsit. A metőállomás fel­állításához a feltéte­lek megvannak. A szülőotthon udvarán a már meglevő épü­let kis átalakítással, hozzáépítéssel nagy­szerűen megfelelne erre a célra. — A sellyei járási tanács vb-je is na­pirendre tűzte e kér­dést, s határozatot hoztak a mentőállo­más mielőbbi létre­hozására — mondja Radlcs főorvos — hi­szen mindannyiunk, a népgazdaságunk ér­deke, hogy a nagy költséggel megépí­tett, korszerű beren­dezéssel ellátott szülő otthon ne álljon ki­használatlanul olyan helyen, ahol nagy szükség van rá, A képen: Jablonkay Mária és Koppány Miklót. Jelenei a drámából. A Pécsi Nemzeti Színház ma este tartja idei második premierjét Komlón, Sólyom László: Válóper másodfokon című drámájával. A mai tár­gyú érdekes darab szerepeit — Galambos György, Takács Margit, Jablonkay Mária, Paál László, Koppány Miklós és Fekete András alakítják. A ma esti komlói bemuta­tóval egyetemben a színház új rendezőt is avat Hajós Pé­ter személyében. Hajós Pé­ter hét esztendeje dolgozik a Pécsi Nemzeti Színháznál, há­rom éve mint segédrendező. A rendezést Dohai Vilmostól, Németh Antaltól és Lendvay Ferenctől tanulta, és a ma esti bemutató tulajdonképpen a fiatal rendező „vizsgaelő­adása” lesz. — Örülök, hogy ezt a da­rabot kaptam — mondta Ha­jós Péter —, mert nagyon sze­retem a mai, modern színpadi műveket. A Válóper másodfo­kon című drámában a lényeg­re törekedtem, kifejezni az ér­zelmi hatáson kívül a gondo­lati tartalmat, hiszen a néző­téren gondolkodó emberek ül­nek. Ez a dráma véleményem szerint alkalmas volt erre a rendezői koncepcióra. Prob­lémája időszerű, hiszen a ha­zatért vagy kinn maradt disz- szidenseken kívül sok más csa­ládi élet is felbomlik. A da­rab ezt. a problémát figyeli meg néhány oldalról... — ÜZEMI TIT-csoportokat hoznak létre ebben az évben a pécsi és a komlói szénbá­nyászati trösztnél, a Sátor- hely-Bólyi Állami Gazdaság­ban, az Építőipari Vállalat­nál és a 12. AKÖV-nél. — A PÉCSI Felsőfokú Vegy­ipari Gépészeti Technikum szeptember 25-én, kedden délelőtt fél 12 órakor tartja első tanévnyitó ünnepélyét az iskola Alkotmány utca 77. számú épületében. A tanév­nyitó beszédet dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter- helyettes mondja. — TEGNAPI lapunkban a kétéves gondozónői tanfolyam ról megjelent hírünk tévedé­sen alapult. A tanács nem In­dít idén gondozónői tanfolya­mot. A tavaly ősszel kezdő­dött kétéves tanfolyamon Pécs és Baranya szociális otthonainak képesítés nélküli gondozónői vesznek részt. — PÉNTEKEN délután vá­lasztmányi ülést tartott a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségé­nek pécsi intéző bizottsága a Bartók Klubban. Az ülésen a műszakiak feladatairól tár­gyaltak az MSZMP kongresz- szusi tézisei alapján. — IFJÚSÁGI társasutazást szervez december végére Drezda—Meissen útvonalon a KISZ megyei bizottsága. A résztvevők a Szilvesztert is az NDK-ban töltik. — EGY RAJZTEREM és négy műhely készült el az új tanév megkezdésére a Pécsi Művészeti Gimnáziumban. Az új helyiségek 470 ezer forint­ba kerültek, a munka jó ré­szét a gimnázium tanulói vé­gezték el. — KÉTSZÁZTIZENNYOLC OTP laká&t adtak el az utóbbi hónapokban Komlón a Mik­száth Kálmán, a Móricz Zsig- mond és a Pécsi úti lakóhá­zakban. — TÁRSADALMI munká­ban végzik el a tettyei szökő­kút villamos berendezési munkáit a DÉDÁSZ KISZ- szervezetének tagjai. —■ ELKÉSZÍTETTÉK a sellyei jáiás szövetk .—Heinék előzetes takarmánymér legét. Eszerint a szügségletnél -dO vagonnal több abraktakar­mányuk van, szálastakar­mányból viszont 200—30u va­gon a kiesés. Ezt több silóta­karmány készítésével pótol­ják. — SZEPTEMBER 29-én délután fél hatkor nyitják meg a Pécsi Múzeumi Hetek­et a városi művelődési ház­ban. A Múzeumi Hetek első előadását dr. Bodrogi Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Múzeumának fő­igazgatója tartja az „Ősi kul­túrák művészete” címmel. — PÉCSI FMSZ Méhészcsoport­ja f. hó 23-án délelőtt 9 érakor tartja taggyűlését a Pécsi Városi Művelődési Házban (Déryné u. 16. sz.) — MAR TELJESÍTETTE egész évi sertéshizlalási ter­vét a sellyei Ormánság Tsz. Terven felül még 400 sertést hizlalnak meg az idén. Bábszínház előadásai szeptember 23-án, vasárnap de. íél 10 és U órai kezdettel. Műsor: A furfan­gos nyulacska és Elátkozott ma­lom c. mesejátékok. * össztánc lesz vasárnap este a Vasutas Kultúrotthonban. Közöljük kedves vendége­inkkel, hogy a Hullám sza­lonban esténként a köz­kedvelt Salgltffeti-Ajtonyi• Barton trió a Dózsa Étteremben pedig Ráca Sándor hangulatos szalon- és tánc- zenekara játszik. Pécsi Verd-íy’áté VáMalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents