Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-22 / 222. szám
tSm. SZEPTEMBER 22. napló Jól halad as őssi munka a siklósi járásban Minden erőgép a tsz-ek tulajdonában van — A szántótraktorok ötven százaléka két műszakban dolgozik ötven éves a Phylaxia Három hónapja átadta gépparkját a villányi gépállomás a termelőszövetkezeteknek és átalakult gépjavító vállalattá. Első ízben történt meg a megyében, hogy a közös gazdasá- j gok teljesen saját erőb-. c .ut- ták meg a gépi munkák szervezését saját komplex géppark íjukk.l. Mindez, mint minden {új és járatlan út, nem ment ikiíenő nélkül, Je az aratást és cséplést idejében befejezték a siklósi járás tsz-ei, s a siló- 1 sásban s az őszi talajmunkákban sincsenek lényegében elmaradva a tavalyi évhez képest, amikor még a gépállomás végezte mindezt. Biztató kezdet A járási partbizottság mező- ; gazdasági osztálya a közel- j múltban 12 termelőszövetke-! zetben vizsgálta meg az erő- és munkagépek felhasználás nak, irányításának és üzem« tetősének tapasztalatait, val mint azt, hogyan készültek fel a tsz-ek az őszi munkákra. A kezdet biztató s az eredmény azt mutatja, hogy a tsz-ek többsége meg tudott állni salját lábán, s azokban a tsz-ek- iben is, ahol komolyabb szer- / vezési hibák voltak, mint pél- I dául Gordisa, Matty, Turony, megvan a lehetőség a hibák orvoslására. Négy tsz — Matty, Kishar- sány, Nagytótfalu, Turony — kivételével valamennyi vizsgált tsz-ben központilag irányított gépcsoport üzemel. A brigádvezetők a főagronómu- son keresztül igénylik a gépeket. A szántó traktorokat hosz- szabb időre helyezik ki a brigád területére, míg a szállító gépeket a központból indítják el naponta munkába. A közvetlen munkahelyre való irá- nyitást és a műszaki ellenőrzést mindenütt a függetleni- i tett gépcsoportvezető végzi. I Már az eltelt rövid három hónap tapasztalata is mutatja, hogy azokban a tsz-ekben, ahol gépcsoportvezető előzőleg gép- állomási brigádvezető volt, ott jobb a gépek irányítása és karbantartása. Különösen jó az irányítás Beremenden, Sikló-1 son és právaszerdahelyen. Ez j a tény a szakemberképzés fo-; kozását sürgeti a tsz-ekben.! Az is beigazolódott, hogy a gépállomás felszámolásával j megnő a járási tanács sz-rkirá- nyitásának szerepe s ezt a munkát egy fő már nem tudja I ellátni. Ezért a járási partbi-1 zoitság javaslatára, járási gé-j nesítési csoportot alaki . anale, amely jól felkészült gépész- mérnök vezetésével végzi majd i a szakirányítást a tsz-ekben. Karbantartás és ai új gépjavító Az elmúlt három hónap so- I rán a gépek munkáját legtöbb- szőr karbantartási és javítási problémák hátráltatták. Diós- viszlón például napokig állt I meghibásodás miatt a silókom- j bá.jn, a siklósnagyí'alusi és tu- i ronyi tsz pedig már eleve nem rrog.'eielően kijavított állapotban vette át a gépállomástól a i kombájnt és az aratógépet. Az ugyancsak fiatal Villányi Gépjavító Vállalat még nincs annyira felszerelve, h időben elvégezze a tsz gépjavításokat, s bár az üzem teljes kapacitással dolgozik, sokszor anyagbeszerzési zavarok hátráltatják munkáját. A gépjavító anyagellátásának megjavítására a járási pártbizottság javasolja, hogy az eredeti tervnek megfelelően az AGROKER létesítsen egy anyag- és alkat- részlerakatot Villányban a gépjavítónál. Ez meggyorsítaná a javításokat, s lehetővé tenné, hogy a tsz-ek hamarább kapják vissza a kijavított gépeket s gyorsabban végezzenek a munkákkal. A kisebb javításokat a tsz- ek maguk végzik el, hiszen zömmel már rendelkeznek saját javítóműhellyel. A siklós- nagyfalusi tsz például már a nagyjavítások elvégzésére is berendezkedett. Több gondot kell azonban fordítani a karbantartások elvégzésére, illetve a tsz-vezetők részéről ezek ellenőrzésére. A gépjavító vállalat műhelykocsija napi 14 órán át végez a tsz-ekben hely színi javításokat, s a szerelők véleménye az, hogy a meghibásodások nagy része a karbantartások elmulasztásából adódik. A járás tsz erő- és munkagépparkjának 75—80 százaléka kijavított üzemképes állapotban látott az őszi munkához. Az összes nehézgép, és a félnehéz gépek 50 százaléka már két műszakban üzemel. A beremeniji és magyar. , i tsz ok G—35-ös tr..ktorállc Hiányuk zömét is két műszakban üzemeltetik. Olcsóbbon termelnek a gépek A vizsgált termelőszövetkezetekben az egy termelési egységre eső közvetlen költség általában 20—25 százalékkal alacsonyabb a gépállomás tervezett és tényleges önk". égénél. A kalkulációs módon beállított átlagos önköltség összege 58.30 forint, míg a gépállomás tervezett és tényeleges önköltsége 89,6 forint. Ez örvendetes eredmény. Csupán az ront rajta, hogy a tsz-eknél a szállítási munka az összes teljesítménynek még mindig 50 százaléka, míg a gépállomásnál ez az arány csak 10 százalék. A jövőben ezen az arányon kell még javítani. A járás szövetkezeteiben egységes nyilvántartási rendszert alakítanak ki, s megszabott időközönként folyamatosan mérik az önköltségalakulást és a gépek kihasználását. Siklósnagyfalun már eddig is havonta értékelték a gépkihasználás fokát s ezt a mód- | szert veszik át a járás többi szövetkezetei is. Végül is leszögezhető, hogy a kezdeti problémák, buktatók ellenére, egyedül is megálltak a lábukon, a gépállomás nélkül is jól végezték a gépi munkákat a tsz-ek. s— Rné — Beruházások a kongresszusi irányelvek tükrében Hatékonyan kell felhasználni a rendelkezésünkre álló eszközriket Célunk a világszínvonal elérése — alkalmazzuk az építkezések legkorszerűbb módszt reit! TUDJAK, MIT AKARNAK... AZT MONDTA Molnár Péter igazgató, amikor a művészeti gimnázium igazgatói irodájában az iskola öt fiatal szakoktatójáról kezdtünk beszélgetni: — Tetszenek nekem ezek a gyerekek. Tudják, mit akar nak. Mind egész fiatal, de nem félek náluk semmi bajtól. Nézze csak meg: most szabadnapjuk van, de ketten is dolgoznak bent a szövőműhelyben. Vettünk az ócskapiacon egy szövőszék-roncsot, abból fabrikálnak egy újat, méghozzá a legkorszerűbb fajtát. Ez csak pálda.. S most, amikor leirom e e két a sorokat, egy cseppeí sem félek attól, hogy a két fiatal elbízza magát az ig'az- gató ilyen dicséretétől. És nem azért nem félek, mert meggyőzött az idős pedagógus lelkes szerelete a fiatalok iránt, vagy mert a kölcsönös segítségnek, a bizalomnak ilyen — szinte kézzeJ fogható — légköre előtt meg kell hajolni. Nem. Hanem, mert magam is beszélgettem az öt fiatal tanár közül kettő vei, Rékassy Levente ötvössel, és Csikai Edit szövőtechnikussal. A beszélgetés a műhelyben, amellett a bizonyos ócskából átalakított szövőszék mellett zajiott le. Edit nyüstszemeket készített, erős fonálból egy fakeretre valami rácsfélét, amely általában fémből szokott készülni, egyelőre azonban így is megteszi. Levente kalapácsokkal, szögekkel foglalatoskodott, a szövőszéket szerelgette össze. Hozzá kell tenni, hogy teljesen magánszorgalomból, mert neki, az ötvösnek, semmi köze a szövéshez, dehát még úgy sincs gáz, úgysem tudnak komolyabban munkához látni, addig legalább segít, amit tud. — Ideje lenne már — mondta türelmetlen fintorral —, hogy bevezessék a gázt, mert addig csak reszelünk, szemétlapátot csinálunk, valóságos politechnika... Alig várom, hogy a gyerekek a tűzhöz kerüljenek és üssék... A kissé különösen hangzó szavak laikus számára is felfogható értelme: a gyerekek rézből fognak ötvösmunkákat készíteni. ehhez pedig gáz kell, amivel a fémet felméle- gítik, A gázzal bajok voltak, de már napok kérdése a bevezetése. — Arany- és ezüstösvös vagyok — válaszol készségesen a hosszú fiú. — Pesten laktam, ott végeztem a képző művészeti gimnáziumot, aztán a pénzverdében dolgoztam, ott szereztem szakmunkásvizsgát. Nem nagyon altattak engedni, de ez a munka izgatott. Most aztán van tanulni valóm, mert itt nem ötvös, hanem pontosan fémműves szakon tanulnak a gyerekek, ehhez pedig hegeszteni is kell tudni. Most járok egy ilyen tanfolyamra. Kár, hogy az idén már nem iratkozhattunk be a pedagógiai főiskolára, dehát majd jövőre. Nem vagyunk még nagyon öregek. HÁT NEM. Rékassy Levente tavaly, Csikai Edit az idén érettségizett. Most meg tanítanak. — Anyagi okok miatt nem akartam a főiskolára menni — magyarázza Edit. Ö is a képzőművészeti gimnáziumban végzett. — Hallottam, hogy itt szükség van szakoktatóra. Belevágtam. Eléggé sikerülnek is a dolgok, a tanárok nagyon segítenek és a gyerekek is helyesek. Olyan kevés ideje vagyok itt, de már felköszöntöttek a névnapomon. (Még el is pirul hozzá!) A két fiatal tanár most kezd gyökeret ereszteni Pécsett. Albérletben laknak, ami a kb. ezer forintos havi fizetésük mellett bizony nem könnyű. De csak mosolyognak derűsen, magabiztosan, könnyedén, amikor erre kanyarodik a szó. — Ö, hiszen lesz majd más keresetem is. — Edit kislá- nyosan, derűs szemmel néz a szemüvege mögül. — Bedolgozó leszek a háziipari szövetkezetben. Ez egyben szakmai gyakorlat is. — Nekem meg — veszi át a szót Levente, — azt ígérték, hogy amit készítek, értékesítik majd a Képzőművészeti Alapnál. Menni fog ez! Jövőre több is lesz a fizetésünk, ha pedig elvégeztük a főiskolát, igazi tanárok leszünk. Ezzel a dolognak ez a része el is van intézve Inkább másról beszélnek. A munkáról, arról nagyon szívesen! — Tízszer tíz centis darabokat csinálunk először az elsősökkel — magyarázza a kis tanárnő. — Bár a másodévesek se tudnak sokai, j ott is sok behozni való lesz. Aztán torontálit és svédsző- I nyeget, később perzsát is. | Régi székely szőnyegeket, saját tervezésűt... Mintha nem is iskolában lennénk. A frissen festett műhelyben mindenütt a Munka nyomai. így, nagybetűvel: a Munka. Azt hiszem, számukra csak így létezik. IGAZA VAN az igazgatójuknak: tudják, mit akarnak. Üstökön ragadni a jövőt, térdre kényszeríteni a céltalanságot, a csúnyát és a roez- szat. Megtanítani sok sok gyereket (még náluk is gyere- kebb gyereket!) mindarra a szépre, izgalmasra és nagyszerűre, amit ők tudnak. És mindig többet tudni, hogy szebb dolgok kerüljenek ki a kezük alól és többre taníthassák meg tanítványaikat. Itt akarnak maradni Pécsett. A város örül nekik, mert fiatalodik, frissül áltáluk« (Hall ama) hozzuk azokat az ipari, szociális és kulturális létesítményeket, amelyek üzembehelyezése és termelésbeállítása feltétele tervünk megvalósításának. A termelés bővítését, a gazdaságosság fokozását és az önköltség csökkentését jelentős részben gazdaságosan és határidőre megvalósított beruházásokkal érhetjük el. Helyesen megtervezett és megvalósított beruházásokon keresztül tudunk egy korszerű műszaki kultúrát képviselő. modern technikán alapuló ipari bázist létrehozni. Az irányelvek célul tűzik ki többek között, hogy magas műszaki színvonalon korszerű gyártmányokat állítsunk elő és növeljük a termelést. A beruházások tervezésénél — akár az elavult gépek kicserélésénél, akár az üzemek létrehozásánál — a legtöbb esetben nem a világszínvonal elérését tekintettük célnak. Megelégedtünk azzal, hogy valamivel modernebb technológiát vezessünk be, mint az előző volt. Itt van például a Pécsi Cementáruipari Vállalat. több milliós rekonstrukciója, vagy a Kesztyűgyár közelmúltban felépített siklósi telepe, de ugyanilyen a szászvári bányaüzem fejlesztésének beruházása, a megépült hidasi brikettgyár és még tovább sorolhatnánk megyénkben a megvalósult rekonstrukciókat, vagy a létrehozott új üzemeket. Tudomásul kell vennünk, hogy a beruházás nem öncél, hanem népgazdasági érdek. A népgazdaság érdeke pedig az, amit az irányelvek is kifejeznek: á népjólét 65 konzervgyári berendezés küllőidre Az élelmiszeripari gépgyártásban elért sikereink elismeréseképpen nagyarányú nemzetközi feladatokat kapott az általános gépipar. A KGST illetékes szekciójának ajánlására nemrég hazánkban szakosították a konzervgyári berendezések 16 típusának, ezenkívül számos hús ipari gépnek a gyártását. Az idén már 65 teljes konzervgyári berendezést szállítunk külföldre, ebből 15 epe ciálisan a paradicsom, 20 pedig a zöldborsó feldolgozására alkalmas. A gazdasági szaklapok kimutatása szerint ilyen nagy mennyiségű élelmiszeripari gépsort a legnevesebb világcégek sem exportálnak. A nemzetközi munkamegosztás hatására az általános gépiparban további nagyarányú fejlődés várható. emelése érdekében a népgazdaság minden ágában a eg- fejlettebb technológiát aikalr mázzuk. Az irányelvek azt is kimondják. hogy népgazdaságunk fejlődése jelentős mértékben attól' is függ, hogy milyen hatékonyan használjuk fel a népgazdr n? fejlesztéshez rendelkezésre álló eszközöket. A termelés növelésének, a termelékenység emelésének feltétele nemcsak kizárólag új beruházási eszközök létrehozása. \ régi gépek és berendezések jobb kihasználása, helyt j üzent szervezés révén még jelentősen tudjuk fokozni í\ termelést. Erre kell most elsősorban minden figyelmünket for* dítani. A beruházási eszközöket a népgazdaság fejlődését legjobban szolgáló célok gyors megvalósítására kell összpontosítanunk. Nem engedhetjük meg magunknak. hogy millióka- s tízmilliókat fordítsunk o . hu beruházásokra, amelyek soha nem térülnek meg a népgazdaságnak. Csak megaiapozi'U, kikísérletezett, gazdaságos és a népgazdaság érdekét szolgáló beruházásokat tervezzünk és valósítsunk meg. El kell érnünk, és már a tervezés idc- szakában biztosítani kell a feltételt, hogy a beruházá ok megvalósítása sarán meglegyen az összhang az építőipar és a gépipar között. Olyan beruházásokat kell terveznünk, amelyeknek szükségleteit akár belföldön, akár importból biztosítani is tudjuk. Nem lehet közömbös a népgazdaságnak, hogy a tervezett határidőire üzem behelyezésre kerül-e, a terme'ést megkezdi-e a létrehozott beruházás. Az sem közömbös a népgazdaságnak, hogy a létrehozott beruházást milyen időtartam alatt és mekkora költséggel va iósítjuk meg. E két mutató legkedvezőbb alakulásában fontos szerepet játszik as építőipar és a gépgyár. El kell érni, hogy az építőipar az építkezések költségeit és időtartamát I csökkentse. Ehhez pedig első- [ sorban az szükséges, hogy a* ] építkezések legkorszerűbb módszereit alkalmazzuk. Meg kell valósítani az eiőregyártott elemek legszélesebb köri felhasználását és az építkezések gépesítését. A gépiparnál; pedig lehetőleg kis térfogatú, az automatizálás feltételeit magában foglaló legtermékenyebben dolgozó gépeket kell előállítani, nem utolsósorban a szükségleteknek megfelelően gyártson és határidőben szállítson. Ezeknek a feltételeknek a teljesítése lesz az .-lapja, a kongresszusi irányelvekben kitűzött célok megvalósításának Dr. Németh Lajos t A VII. kongresszus határozatainak végrehajtása során jelentős gazdasági eredményeket értünk el. A hároméves terv számos mutatóját túlteljesítettük. A következő években az ország gazdasági , tevékenységének középpontjában a második ötéves terv teljesítése áll. Második ötéves tervünk gazdasági és kulturális célkitűzéseinek megvalósításához elengedhetetlenül szüksé- 1 ges, hogy határidőre létre- ' Kétemeletes üzletházaí kap a GELIíA behordaniok Pécsre, hanem a helyszínen megjavítják, s így lényegesen hamarabb kapják vissza készülékeiket. Számolva a televíziók to- : vóbbi növekedésével, a lakos- í sági igények fokozottabb kielégítésével — folyamatban van egy új, kétemeletes mo- I dem üzletház építésének a tér- 1 vezése. A Kossuth Lajos és a Líceum utca sarkán levő filmtárból a Mozi üzemi Vállalat elköltözik, s az épületet! lebontják. Ennek a helyére j építik a korszerű üzlethelyi- j l séget, amelynek lesz egy 70 négyzetméternyi nagy fogadó része, modem ü i óboré ndezjé- | sekkel ellátva. Az építkezést | 1963433« kezdik meg és a ' kétemeletes épület 1964-foen . ! kerül átadásra., ^ Az utóbb' esztendőben kü- . Len megnőtt a rádió és te- L vízió szerviz szolgálat Pécsett, s a Líceum utcai GEL- KA nagy erőfeszítéseket tett, j hogy a lakosság szolgáltató és j javító igényeit kellő időben kielégíthesse. Televízió javí- ■ tá ekat jelenleg is 4 napra, i iá. dl 5javításokat 3 napra vállalnak. A GELKA a garan- | ciális javítások mellett vállal-1 ja olyan televíziók és rádiók javítását is, amelyeknek a garanciális ideje már lejárt. Jelenleg 21 műszerésszel dolgoznak a szervizben, havonta | min‘egy 1500 televízió és 600 —700 rádió javítását végzik. , Egy hónapon beiül megnyílik ; a siklósi szerviztelep, s ezzel a j siklósiak régi vágya írfje- •ÜL Készülékeiket nem keTi 1 Az Állami Oltóanyagterme- lő Intézetben szeptember 20- án megkezdődött a három napig tartó nemzetközi oltóanyag termelési kongresszus. A kong resszuson megjelent dr. Man- finger Rezső Kossuth-díjas akadémikus, dr. Köves János, az intézet alapítója, valamint nás neves belföldi professzorok. A külföldi szakemberek közül ott volt dr. prof. Mchl- Tiann a Dessau! Oltóanvagler- nelő Intézet igazgatója, clr, Brauner Iván. a Szlovák T'u- doményo 'kedémia sei :!r. FI. Enoch. az Iniei'; ..ul serum Company iy 'a. ir. M. Borojevic 3 di - . - : Dltóanyagtermel: Intéző: viselője, dr. Zanaa, az. lílt;;,- Batori Állatorvosi Fóiskolt :.í kánja.
