Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-21 / 221. szám

2 ivmo im. SZEPTEMBEÄ Sil. T MA ESTE: Bajadér A nyári szünet után ma este ismét benépesül a Pécsi Nemzti Színház nézőtere, kí­gyói a rivalda fénye és Paulusz Elemér karmesteri pálcájának intésére felcsen­dül a nyitány. Megkezdődik az évad első bemutatójaként Kálmán Imre háromfelvoná- sos operettjének első elő­adása. A pécsi bemutatónak szá­mító előadáson lép először színpadra a színház újonnan megszervezett o per ett-tár­sulata: a valóban primadon­nái megjelenésű és hangú pataky Ottilia (Darimonde Ódette szerepében), Mester István bonviván (aki a ké­sőbbiek során Tóth László­val felváltva i játssza majd Lahore hercegének, Radja- minak alakját), továbbá ifj. Latabár Kálmán, aki a fő­iskola elvégzése után ma es- . te játssza el élete első tán­coskomikus főszerepét, mint St. Cloche Napoleon. Szúb- rettként Péter Gizit láthatja viszont a pécsi közönség, míg, a többi szerepben Papp István, Faludi László, Kari­kás Péter, Fülöp Mihály, Szerencsi- Hugó, Monori Fe­renc, Kutas Béla, Csida. Gi­zella, Bonnet Kálmán és Ba­kos László lép színpadra. A Gergely István tervezte dísz­letek között játszódó cselek­ményt Kalmár András ren­dezte, akinek ugyancsak ez lesz pécsi bemutatkozása. Az előadás érdekessége, hogy Eck Imre készítette a sab­lonos operett-táncoktól el­térő koreográfiát, melyet Dómján Mária, Rónay Márta, Téry Piri és Dómján Tibor mutat.be. Tegnap este az üzemi közönségszervezők előtt megtartott nyilvános főpróbán a Bajadér megér­demelt sikert aratott. A gon­dosan előkészített operettre a mai bemutató után bizo­nyára nagy számban lesz­nek kiváncsiak. ... városunk szính ázlátogatói, akik szá­mára a Bajadér kellemes és pihentető szórakozást nyújt majd. t ' Levelek a párthoz Őszintén és tárgyilagosan A bizalom jeleként veszem azt, hogy a párt engem is meg­kérdez, kíváncsi az én vélemé­nyemre is az irányelvekkel kapcsolatban. Biztos vagyok benne, hogy a párt nem „töm- jénezést” vár tőlem, hanem őszinte és tárgyilagos véle­ményt. Én csodálattal figyelem pártunk igen komoly erőfeszi- tését, amelyet mindannyiunk jólétének emelése érdekében tesz. Falumban Dunaszekcsőn az 1960—61-es gazdasági év nehéz volt a szövetkezeti parasztsá­gunk szempontjából. Az új be­lépők nehezen tudtak alkal­mazkodni a megváltozott körül idényekhez. Akadt közöttük visszafelé húzó erő is, akik igyekeztek a munkamorált rontani. Sokaknál ez okozta azt, hogy a közös munkára csak ritkán jelentek meg. A tudatnak a létén alapuló át­formálása azonban megkezdő­dött. Bizonyítja ezt az is, hogy az 1961—62-cs gazdasági éybeo . megváltozott falunk határa. Főleg kertészetünkben tapasz­taltam ezt, hogy szinte kiha­gyás nélkül nap mint nap 80 —100 asszony jókedvűen meg­értésben tevékenykedik. A nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési brigádoknál is közel ilyen jó a helyzet. A havi munkaegységelőleg kérdése ná lünk sem megoldott. Emiatt tudunk elsősorban nem meg­elégedett emberekről. A bári tez-ben ezen a vonalon már sokkal szerencsésebb a hely­zet. A dunaszekcsői és minden olyan termelőszövetkezetnek, amelynek nagy kertészete van, a területnek megfelelő kisebb vagy nagyobb konzerváló üze­met lenne szükséges létrehoz­ni. De elképzelhető az is,- hogy több szomszédos tsz társulna egy nagyobb üzem létesítésé­hez, így a zöldség és gyümölcs­Film Film Film Az első, tapogatózó és bátor­talan kísérletek után a szocia­lista filmgyártás — nálunk is és másutt is — esztendők óta keresi az eszmeileg és emberi­leg is tartalmasabb bűnügyi filmesztétika módját. A nyu­gati bűnügyi filmek útja csak egyetlen vonatkozásban jár­ható: a cselekmény logikai fel­építésében, de nem járható egyéb vonatkozásokban. Vi­szont éppen az első bátorta­lan kísérletek bizonyították, hogy a bűnügyi filmekre ná­lunk is szükség van, hozzátar­tozik általános filmtermésünk­höz, és a közönség bizonyos fajta igényeihez is. így alakult ki a bűnügyi filmek szocia­lista „megújhodása” — termé­szetesen más eszmeiséggel, más tartalommal, illetve: egy­általában tartalommal. A cseh, a lengyel, a bolgár, de a ma­gyar filmgyártás is produkált már- hasonló filmeket, de ke­vésszer jót. Éppen ezért jó ér­zés leírni, hogy a „Két N úr” című lengyel bűnügyi film meglepően kiemelkedik az ed­digi „mezőnyből”. Friss, töb- bérkevésbé logikus, rendkívül izgalmas, fordulatos film. A bűnügy a második világ­háborúhoz kapcsolódik és egy telekkönyvi hivatalnok halá­lával kézdődik. A bogaras hi­vatalnok — egyébként is a film egyik legjobb részletét képezi a telekkönyvi hivatal képsora — szenvedélye­sen nyomozza az „egy” bi­zonyos napon született em­berek élettörténetét, gondos kaftotéksorozatot készít ró­luk, míg egy napon meghök- kenve veszi tudomásul, hogy két ugyanazon Novak él. Mind a kettő ugyanazon a napon, ugyanabban az évben, hónap­ban született, ugyanazon köz­ségben. anyjuk és apjuk neve is egyezik. Az öreg hivatalnok halála adja meg a „jelt” a fordula­tokra, izgalmakra. A lengyel l imesek végig bírták az. izgal­| más, cselekményében szerte- j ágazó és fordulatos filmet. ! Szinte sehol se lankad ez az i iram, a filmnek szinte mind­végig nagyfokú feszültsége van. Ezen még az sem ejt csor­bát, hogy a néző — kellő fi­gyelemmel — néhány lépéssel megelőzheti a filmet, előre el­rendezheti magában a nyomo­zás következő láncszemeit, hi- ; szén a bűnügyi film végül is nem megfejthetetlen kereszt- rejtvény, és varázsa abban van, hogy a néző maga is „se­gíthet” a nyomozásban. A történetnek gazdag cse­lekménye van, a megfelelő bűnügyi és helyenként bohó- zatl kellékekkel. A két Novak végül is elnyeri büntetését, hiszen mind a két Novak egy becsületes és a hitleristák ál­tal elpusztított harmadik No­vak nevét bitorolta. Az egyik Novák addig süllyedt a máso­dig világháború alatt, hogy a németek szolgálatába szegő­dött, és kápó lett. Ilyenformán „szüksége” volt az álnévre, a másik ál Novák pedig egy minden hájjal megkent kül­földi kém, akit a bűnügyi fil­mek szokásainak megfelelően csak az utolsó — sőt a leges­legutolsó pillanatban tesznek ártalmatlanná. A film rendkívül sok fantá­ziával készült és rendkívül gyors tempója van. Az ember­nek arra sincs ideje, hogy a dolgok, a történések összefüg­gésein gondolkodjék, mert a cselekmények sodrában meg­állni úgyszólván egy pillanat­ra sem lehet. Ha nem folyik a nyomozás, akkor van he­lyette néhány képsor könnyed szerelem, vagy más kéznél lé­vő kellék, de dicséreté a film­nek, hogy ezek a mellékszálak sohasem válnak terhessé vagy túlságosan mellékessé. Végül is egységesnek, logikusnak hát — és egy bűnügyi film végkövetkeztetéseként ez di­cséretet jelent. (Thiery) félék egy részét sokkal Job- ] ban tudnák értékesíteni és a lakosság téli ellátása zökkenő- mentesebb lenne. Dunaszek- csőn például már évek óta csak elvétve van egy-egy üveg ecetes uborka stb. Néhány szót szeretnék szól­ni a magánkisiparosokxól. Meg kell mondani, hogy a magas adók, különböző százalékok miatt sokkal drágábban dolgo­zik a KTSZ, mint a kisiparos. Példa erre egy tanítótársam esete, aki vízvezetékszerelést végeztetett a KTSZ-szel. A fel­használt anyag értéke körül­belül 250 forint volt. A mes­ter és inasa mintegy 2 órát dolgoztak és ezért 85Ó forintot számolt el a KTSZ. Az esetet tanítótársam megirta Budapest, re, ahonnan kivizsgálásra a járási tanácsra küldték és a tanács jóváhagyta a KTSZ el­számolását. Tenni kellene va­lamit a KTSZ-ek magas árai­val. " A párt osztálypoütlkáját na­gyon helyesnek tártom. Terme szetes a munkásosztály vezető szerepe, annak az osztálynak, amely sok csatát vívott meg eredményesen. A parasztsággal való szövetség megszilárdításáért végzett párt politika következetes és ered­ményes. Ipari üzemek és tsz- ek közötti patronálásl szerző­dések megkötésével, kölcsönös és gyakori látogatások szerve­zésével mindinkább ledőlnek azok a falak, amelyek a Hort- hy-réndszer idején a munkás­ság és a parasztság közé éke­lődtek. Mindig nagyon meg­hatódtam és meghatódtunk ak­kor, amikor a patronáló Hő­erőmű fiatal és idősebb mun­kásait termelőszövetkezetünk­ben megjelenni láttuk, akik önzetlenül vállalt munkájuk­kal siettetöT" szövetkezetünk mielőbbi megerősödését. Sze­rintem országunkban ninés most fontosabb feladat, mint a tsz-ek megerősítése. S eb­ben a munkában is nagy a párttagok felelőssége. Aki fél ennek a felelősségnek vállalá­sától, úgy érzem az nem a pártba való. Hiszen a falu­ban elsősorban a párttagok hozhatják közelebb az embere­ket a párthoz, illetőleg helyte­lenül viselkedve taszíthatják el tőle. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezen a vonalon a fejlődés állandó, a párttagok és a tömegek kapcsolata min­dig jobbá lesz. A párt eredménves munkája következtében nagy a fejlődés a népművelés területén is. — Falusi kultúrházak létesítésé­vel, kitűnő előadók biztosításá­val, az anyagi lehetőségek meg teremtésével mindinkább kö­zelebb kerül a falu és a város. A falu népe a rendelkezésre álló népkönyvtárakkal, a falu­ra gyakran látogató művész- együttesekkel, filmelőadások­kal, énekkarok, zenekarok elő­adásaival mindinkább megta­lálja szórakozásának, művelő­désének lehetőségét. A duna- szekcsőt népviseletes ténccso- port négy évvel ezelőtt ver­senyt nyert. Úttörő lányaink eljutottak az országos döntőig. De jó lenne, ha a tánccsoport­nak népviseleti ruhákat vásá- ,, Tolhatnánk. Nagyon jónak tartom, hogy a párt a tömegekre támaszkodva végzi munkáját. Minden ko­moly döntés, intézkedés előtt megkérdezi a népet, meg­hallgatja véleményüket. A párt és a széles nép­tömegek közötti jó kapcsolat eredményezi, hogy bátran néz­hetünk minden külső és belső ellenséggel szemben. Hajnal János Dunaszekcső 1 Mg 1 hiHIIiJ Egy hónapja üzemel a Pécsi Porcelángyárban Swobada- Vil­mos és Ótott-Kovács Antal eile nállástest vágógépe. A múlt­ban, ezt a munkát kézi erővel végezték. Ez a módszer lassú volt, és baleseti veszéllyel járt. Az új gép mintegy hatszo­rosára fokozza a termelést és kizárja a baleseti veszélyt, A gyár újítóműhelyében készítették, az újítók irányítása mellett, — Képünkön: Keresztes Rozália, a gép kezelője munka közben. — ALSO SZENTMARTON­BAN és Versenden a napok­ban kezd működni az általá­nos iskolai napközi a közsé­gek lakói által társadalmi munkában létesített épületek ben. Még az ősszel napközi kezdi meg működését Gilván fán, Kölkeden és Öesárdon is. .— NAGYSIKERŰ báb-ki­állítást rendeztek Siklóson a járási Művelődési Házban a Bábszínpad kétéves fennállá­sa alkalmából. A kiállítás-- , nak egy hét alatt közel ezer látogatója volt, — KÉTÉVES szociális gon­dozónői tanfolyamot indíta­nak Pécsett. .A végzett gon­dozónőket Pécs és Baranya szociális intézményeiben he­lyezik majd el, — A BALÁZS BEL A Film művészeti Kör negyedik ne­gyedévi műsorában két ame­rikai, egy-egy német, francia valamint angol film szere­ppel. A filmklubba a TIT tit­kárságán lehet bérletet vál­tani október 1-től. — LAKÓGYŰLÉSEKET tartottak ezekben a napok­ban Uj-Mccsekalján. Leg­utóbb a Hajnóczy utca 23— 25-ös épületek lakói válasz­tották meg gyűlésükön a la­kóbizottságok tagjait. — SZEPTEMBER 30-án egyesül a szigetvári és a szentlőrinci cipész ktsz a Pécsi Kossuth Cipész kisipa­ri szövetkezettel. — A TIT műszaki szakosz­tályának titkára Majsai József bányamérnök október első felében Lengyelországba uta­zik, egy magyar műszaki is­meretterjesztési film-átvevő bizottság tagjaként. Népművészet — több millió forintért Műanyag búgócsiga Mongóliának — Korszerű, fonott kisbútor Nehéz lenne hirtelenjében elsorolni, mennyi féle áru ké­szítésével foglalkozik a Bara­nya megyei Háziipari Szövet­kezet. Kapusi Mihály, a szö­vetkezet vezetője elmondotta, hogy férfi és női kötött kulik­ból, pulóverekből és horgolt kesztyűkből 634 ezer forint ér­tékben készítettek ez év első felében. Darázs mintás törölkö zők, felmosóruhák PVC bevo­násé vállfák, PVC-porolók ké­szítésével, sőt kosár- és de- mizson-fonással is foglalkoz­nak. A fajáték-készítő részleg dolgozói háromféle teherautó, istálló játék és csengős kocsik készítésével gazdagítják a vá­lasztékot. A szövetkezet dolgo­zói készítik a különféle mű­anyag-hajkeféket, ruhacsipte- tőket. A műanyag-gomb, virág­cumi mellett bizonyos mennyi ségű művirág is készül náluk. Alumínium búgócsigákból 24 ezer darabot gyártottak bel­földre az első félévben, izlandi exportra pedig 1700 darabot küldtek. Természetesen a szövetkezet fő foglalkozási ága a népmű­vészet. Népművész asszonyos: szövik megyeszerte az ormán­sági, sokac és egyéb hagyo­mányos baranyai szőtteseket Tótújfaluban és Alsószentmár- tonban élnek a legügyesebb torontáli mintás szőnyegszövők s a falvakból szebbnél szebb futókat, párnákat, asztalterítő­ket küldenek. Angliában, Hol­landiában és a világ minden táján, rendkívül nagy a keres­let a magyar népi szőttesek iránt. Érdemes megjegyezni, hogy a háziszőttes anyagból készült aljakból 15 ezer darab készül összesen az idén a szö­vetkezetben a Szovjetunió megrendelésére. Újdonság a zöld, sárga és] piros színű, ütésálló műanyag­ból készült, modem, formájú búgócsiga, amely tetszetősebb az eddiginél, s a felhúzós, ru­gós szerkezet segítségével gyor sabban forog, mint a szokvá­nyos nyomós szerkezetű búgó­csigák. Belföldre még nem ké­szített a szövetkezet az új já­tékokból, mert a mintadarab alapján már első rendelésben 15 ezer darabot kért Mongólia és az NDK. Igen sok a szép terv, ame­lyet a közeljövőben szeretné­nek megvalósítani a szövetke­zet dolgozói. A rajzok és a kö­zelmúltban készült kis modell már Ízelítőt ad arról, milyenek is lesznek a fém- és vasvázas, modern, fonott kisbútorok, amelynek gyártását a jövő év­ben szeretnék megkezdeni. A fonottáru részleg vezetője ép­pen most van tapasztalatcse­rén a Budapesti Kosár- és Fonottáru-készítő Szövetkezet­ben, hogy az ottani tapasztala­tokat is felhasználhassák. A Sumonyban lévő tizenhárom holdas fűztelepen elegen­dő nemes fűzvessző te­rem, amelyből egyelőre nyers színű fonott bútorokat szeret­nének készíteni. A tervek sze­rint az újvonalú székeken hímzett, népművészeti ülőpár­nát helyeznek, amely kiválóan illik a legmodernebb bútorok­hoz is. A népművészek sokat dolgoz tak az újszerű bútorszövetek tervezésén és szövésén, amely­ben a baba. a lovacska figura és egyéb több száz éves jelleg­zetes sokac és ormánsági népi motívumok, valamint modern 1 változataik is megtalálhatók. Sajnos, a sokféle, rendkívül de­koratív, modern bútorszövetből még nem lehet kapni az üzle­tekben, mert bér biztosan meg nyerné a vásárlóközönség tet­szését, a kereskedelem még nem rendelt belőle. Pár évvel ezelőtt még be­szélni sem lehetett számottevő exportról a Baranya megyei Háziipari Szövetkezetben. Idén azonban már több millió fo­rint értékű népművészeti és játékárut szállítottak külföld­re. A növekvő megrendelés azt mutatja, Igényesen dolgoz­nak a tagok, jó irányba fejlő­dik a szövetkezet. A népművé­szet kimeríthetetlenül gazdag, mindig ad valami újat, ha va­laki keres, kutat benne az új formák után. Wesztl M. — A SZIGETVÁRI, seRrrij pécsi, sásdi és mohácsi járá­sokban 1450 hold legelő és 300 hold rét nyári karban­tartását végezték el a nyáron a KISZ szervezetek. — MA DÉLUTÁN 5—6 óra között és ezentúl minden pénteken hasonló időpontban fogadóórát tart helyiségében az új-mecsekaljai nőtanács. — MA ESTE hét órakor rendezi az írószövetség Pécsi Csoportja és a Jelenkor szer­kesztő bizottsága első őszi vitaestjét „Fiatal költők a Jelenkorban” címmel. A vi­taest a Jelenkor szerkesztő­ségében lesz. a vitaindító elő­adást Mihalik Zoltán tártjai — TIZENHAT háztulajdo­nos kapta meg a közelmúlt­ban ünnepélyes tanácsülés keretében a „Tiszta udvar, rendes ház" feliratú táblát. Olvasóin1« figyelmébe! Közöljük Kedvei Olvasóinkkal, hogy a heti rádlö- és tv-müsor* anyagtorlódás miatt szombat he­lyett pénteken tudjuk csak kö­zölni. Ezentúl tehát a rádió- ét tv-műsor pénteki számunkban Jelenik meg. — NEGYVENEZER forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a mohácsi szü­lők az 1963-ra tervezett új iskolai tanterem építkezésé­hez. — TOVÁBB FEJLESZTI gyümölcsösét a majsi Tán­csics Termelőszövetkezet. A közeljövőben újabb 600 ba- rackfa-csemetét ültetnek el. — MÉG EZEN A HÉTEN felállítják Sásdon azt a 100 köbméteres víztartályt, mely a minap érkezett Kecskemét­ről, a vasszerkezetek gyárá­ból, a sásdi törpevízmű épí­téséhez. — NÉGYSZÁZEZER forint ból sertéshizlaldát és barom­fiólat építtetett, valamint me zőgazdasági gépeket vásárolt ebben az esztendőben a két- újfalui Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet. Prágában bemutatják az Európa elrablását Mint ismeretes, az Európa elrablása című darabot, ame­lyet Gosztonyi János írt, s amelynek zenéjét Kincses Jó­zsef szerezte, a Pécsi Nemzeti Színház mutatta be tavaly no­vemberben. A darabban Fü­löp Zsigmond és Margittay Ági játszották a főszerepeket. A siker nemcsak Pécsett, hanem a tájelőadásokon, Zalaegersze­gen és Kaposváron is nagy volt. Idén júniusban bemutat­ta a darabot a budapesti Pe­tőfi Színház Is, Dómján Edit­tel, Holl Istvánnal és Horváth Tivadarral. Már tavasszal érdeklődtek iránta német, lengyel, és <seh színházak, elkérték a darao szövegét és zenéjének zongora- kivonatát. A napokban a Prá­gai Musical Színház megkérte a zenei rész magnetofon-fel­vételeit, amelyben Bródy Ta­más vezényletével a Rádió Szimfonikus Zenekara adta elő az Európa elrablása zenéjét. 4 Szerzői Jogvédő Hivatal nem­zetközi osztálya kijuttatta az anyagot és közölte a szerzők­kel, hogy a prágai színház ha­marosan műsorára tűzi a da­rabot. Újabb elismerése ez a ma­gyar íróknak és zeneszerzők­nek, valamint színmű vés»** tünknek. t i 1 1 KÉT „N“ ÜR

Next

/
Thumbnails
Contents