Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-21 / 221. szám

1962. SZEPTEMBER 21. MAPiO 3 BARÁTOK KÖZÖTT A két interjúalany (szemben) a tofenács és a riporter. A SOP1ANA GÉPGYÁR műhelyében igen otthonosan érezte magát Vlagyimir Hur- hal esztergályos, a Lvovi Gép­gyár kommunista brigádjának ■vezetője, aüri a lvovi ipari kül­döttség tagjaiként tartózkodik Pécsett. A hatkéses hidrauli­kus vezérlésű késtartót sokáig nézegette, elővette noteszát és és abba jegyzetelt, vázlatot rajzolt. A társai mondták is, hogy a Vlagyimirt nehéz lesz elcsalni az esztergagépek kö­zül. " Exner András esztergályos brigádvezetővel azonnal össze­barátkoztak, megadták egy­másnak címűket és a lvovi kői léga megígérte, hogy amint hazaérkezik, azonnal ír leve­let a magyar szaktárcának és elküldi egyik találmányának le írását és műszaki rajzait. Mint jó barátok váltak el, pedig tíz percig beszélgettek mindössze, s előtte mit sem tudtak egy­másról. A kis asztal mellett, ahol beszélgettünk vele és Julia Bu­rak televíziógyári művezetővel, ugyancsak barátságos és kész­ségesen válaszol kérdéseimre. Annyit tudtam Vlagyimir Hur- halról, hogy a lvovi gyárban egy kommunista brigádnak a vezetője Első kérdésemre, amelyben a kommunista bri­gádjuk szervezetéről érdeklőd­tem, Hurhal rövid történettel válaszolt.: — Amikor 1959-ben a Szov­jetunióban a kommunista bri­gádok mozgalma megszületett, a lvovi üzemek közül az én brigádom kapcsolódott be első ként ebbe a munkaversenybe. Egy év múlva elnyertük a. kommunista brigád címet. Ak­kor hárman voltunk a brigád­ban. Én párttag voltam, s raj­tam kívül egy Komszomol és egy pártomkívüli tagja is volt a brigádomnak. A termelési vállalások mellett az volt az első és legfontosabb célkitűzé­sünk, hogy munkatársaink kö­zül bevonjunk többeket kö­zénk. Neveltük őket és amikor kiérdemelték, felvettük rendes brigádtagnak. Egy ev múlva* amikor újból elnyertük a kom­munista brigád címet, már he­ten voltunk a kollektívában. — Volt valami feltétel a bri­gádtagsággal kapcsolatban? , — Megfelelő felkészültséggel ki kellett érdemelni a tagsá­got. Az új tagoknál például egyik feltétel az volt, hogy be­fejezik a középiskolát. Be is fejezték rendesen. Sőt, a brigá­szerénykedjék, beszéljen. S mégis közös lesz a válasz. — Idáig összesen 120 újítást nyújtottam be, s van nyolc ta­lálmányom is. A brigádom minden tagja újított már va­lamit az üzemben, sőt létre­hoztunk egy úgynevezett mű­szaki kabinettet, melynek ke­retében hazai és külföldi szak­lapokat tanulmányozunk. Le­velezünk szovjet és külföldi újítókkal, s ami jó tapasztalat összegyűlik, azt a gyárban is alkalmazzuk. Rendszeres kap­csolatot tartunk leningrádi és moszkvai esztergályosokkal, megírjuk egymásnak tapaszta­latainkat. Ez a kör állandóan bővül, most egy új barát kap­csolódik közénk, Exner And­rás pécsi esztergályos szemé­lyében. A megnyerő külsejű, fiatalos férfi sokat mesél brigádjáról, a széleskörű kapcsolatokról, s arról, hogy itt Pécsett milyen barátságosan fogadták eszter­gályos kollégái. Közben azt is megtudom, hogy harmincnyolc éves, nős, két gyermeke van, megfelelő, szép lakása. Még egy kérdéssel kíváncsiskodom. — A brigádnak van-e közös programja a gyáron kívül? Mielőtt Vlagyimir válaszol­na, Júlia Burák közbeszól: — Jól kell viselkedniük ott­hon az asszonyokkal, a szom­szédokkal, s nem szabad a csa­ládot elhanyagolni. A brigád­vezető nevet a válaszon és folytatja. — Ha valakinek születés­napja Vein vagy házassági év­forduló, vagy valami más, ak­kor a brigád együtt ünnepli egy kis ajándékkal, jó barát­sággal. Nyáron együtt me­gyünk kirándulni, néha közös színházlátogatást is szerve­zünk, és ehhez hasonlóak a gyáron kívüli programjaink is. JULIA BURÁKNAK meg­említem, hogy akik olvasták az újságban a nevét, biztosan magyar származásúnak vélték, mire ő jót mosolygott ezen, s a tolmács fordítja szavait: — Nem is tudtam, hogy ma­gyaros a nevem. A kedves fiatalasszony is so­kat mesél a Ívovi televízió­gyárról, ahol ő technikus, il­letve művezető. Elmondta, hogy jelenleg évente 200 ezer „Verhovina” típusú televíziós készüléket gyártanak, de ha befejeződik a teljes gépesítés, akikor 1965-re évente már 450 ezer készüléket gyártanak az üzemben. Tőle is megkérde­zem, hogy milyen a program a gyáron kívül? — Jaj, nagyon sok az elfog­laltságom, — válaszolja, — tagja vagyok az Ukrán Szocia­lista Köztársaság legfelső szov­jetjének és bizony az emberek mindennapos problémáin kívül is sok a munkám. S végül, hogyan tetszik a vendégeknek Pécs? A vála­szukat így kezdték, s egyszerre mondják mind a ketten: — Ocseny kraszivüj... Gazdagh István A kongresszusi verseny tapasztalatai az építőiparban 14 százalékkal nőtt a vállalatok termelékenysége — 1500 dől gozó- nak kell megszereznie az általános iskolai végzettséget — Ülést tartott az építők szakszervezetének megyei bizottsága dóm tagjai közül olyan nincs; is, aki ne tanulna valamilyen iskolában. Jelenleg hárman egyetemi tanulmányaikat foly­tatják levelező szakon, ketten technikumba, ketten pedig kö zépóskolába járnak. A párton- kívüliek közül azóta többen párttagok lettek, a fiatalabbak pedig Komszomol-tagok. ELLENTMONDÁSOS tett az elbeszélés, mivel az első alka­lommal is feltételnek szabták meg a középiskolai végzettsé­get, s most megintcsak ketten a középiskolába járnak. Ha nehezen is, de tisztázzuk a kér dést, s igen érdekes dolgokat mond el Vlagyimir. — Én küldöttként vettem részt a XXII. pártkongresszu­son, s már a kongresszus előtt tettünk egy olyan vállalást, hogy a brigád minden tagja új brigádot alakít, s azt a kom munista brigádok színvonalába emeli. Ekkor alakítottam én is egy új brigádot, s a tanulási adatok már erre a jelenlegi brigádra értendők. így a mi brigádunkból, amely többször elnyerte a kitüntető címet, je­lenleg hét brigád nőtt ki. Az új brigádokat általában a fia­talok köréből szerveztük, akik , akkoriban kerültek ki a szak­iskolából és még szükségük volt szakmai tudásuk bővíté- sere — Brigádom célja, hogy mi­nél gyorsabban szüntessük! meg a nehéz fizikai munkát, 1 de egyáltalán a kézi munkát, I — folytatta. — Segítsük a mű­szaki haladást, az automatizá­lást. A gyárban „kutatómun­kát végzünk”, felkeressük az elmaradottabb helyeket és technikai újításokkal, találmá nyokkal segítjük a gyártási technológia megváltoztatását, j — önnek például vannak-e j újításai vagy találmányai? Amikor a tolmács lefordítja | a kérdésemet, mosolyogva néz szomszédjára, a Ívovi televízió l gyár művezetőjére. Látszik, j hogy mondaná is, meg nem is. | Julia Burak biztatja, hogy ne I Az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszer, vezete Baranya megyei Bi­zottsága tegnap délelőtt kibőví­tett választmányi ülést tartott az Állami Építőipari Vállalat kultúrtermében, ahol megtár­gyalták a kongreszusi verseny tapasztalatait, az oktatási fel­adatokat, valamint a tagdíj- besorolás és tagkönyvcserével kapcsolatos teendőket. A kongresszusi verseny feladatait, valamint az építő­ipari vállalatok eredményeit Kiss József elvtárs ismertette, a megyebizottság titkára. A nagymérvű lakáshiány megköveteli a lakásépítések meggyorsítását — mondotta. — A lakásépítések meggyorsí­tására megvan a lehetőség, valamint a költségek csökken­tésére is. Elkészült Pécsett a panelüzem, de az első félévben nem volt megrendelése. Ezt az is befolyásolja, hogy nincse-> nek típustervek. A téglagyá­rak termelését és költségszinti alakulását nagymértékben csökkenti az, hogy nincs disz­pozíciójuk. Több millió értékű késztermékük van, különösen sok a lyukacsos szerkezetű tégla. A kivitelező építőipar­ban a munkaszervezés terén van sok probléma. Megvizsgál­tak több munkahelyet, s azt tapasztalták, hogy sok az állás­idő, ami abból adódik, hogy a műszaki feltételeket nem min­denütt biztosították. Sok he­lyen nagymérvű a gépek ki­használatlansága. Örvendetes azonban, hogy a műszaki vezetők egyre inkább ráébrednek, hogy a termelé­kenység emelésének legfőbb eszköze at technika és a technológia fejlesztése. A megyebizottsághoz tarto­zó építőipari és anyagipari vállalatok termelékenysége az 1961. év első feléhez viszonyít­va 14 százalékkal növekedett. A Bm. Építőipari Vállalatnál 11,8 százalékkal, a Komlói Épí­tőipari Vállalatnál pedig 10,5 százalékkal emelkedett a ter­melékenység. Sikerült elérni, hogy a termelés növekedése kétharmad részben a termelé­kenységből ered. A kongresszusi verseny je­lentősen hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatok a lakását­adási tervet 114,8 százalékra teljesítették. A jelenlegi hely­zet azt mutatja, hogy a továb­bi lakások is átadásra kerül­nek november ,30-ig. A verseny egyik hiányossá­ga, hogy a vállalások és az eredmények értékelése a leg­több vállalatnál elmarad. A hozzászólók többsége azt igazolta gyakorlati példákkal, hogy a kongresszusi verseny nem kampányjellegű. Ezután Pap Elek elvtárs ismertette a dolgozók oktatásá­val kapcsolatos feladatokat. Az elmúlt évben 600 dolgozó vett résit általános iskolai ok­tatásban, valamint kétezer volt azoknak a száma, akik szakmai továbbképzésben vettek részt. Jelenleg a külön féle vállalatoknál, munkahe­lyeken még 107 írástudatlan 1 dolgozó van, és 1456 olyan dol­gozó, akik nem rendelkeznek az általános iskola nyolc osz­tályával. Sajnos, eddig i :ég ; csak 216 dolgozó jelentkezett az általános iskola esti tagoza- [ tára. A szakszervezet ezért [ elrendelte minden vállalatnál, | minden munkahelyen a fel- ' nőttek oktatási helyzetének a felmérését. Hogy megköny- nyítsék a dolgozóknak a tanu­lást, olyan fontos határozatot is hoztak, hogy megszüntetik az életkori és a munkahelyi megkötöttségeket. A Leöwey Klára Leánygim­názium, amely a múlt évben is a dolgozók esti iskolájának a központja volt és 300 dolgozó oktatását vállalta, az idei tan­évben 800 felnőtt esti oktatá­sára készült feL Ezenkívül üzemekben, gyárakban szer­veznek a felnőttek részére üze­mi iskolákat. Az Építők Tüzér utcai legényszállóján, az új- mecsekaljai szállónál, a málo- mi úti szállónál, valamint az István-aknai munkahelyén szerveznek általános iskolai esti tagozatokat. Az idén továbbfejlesztik a munkásakadémiákat is. A múlt évben 10 munkásakadé­miát indítottak, amelyből 6 fe­jeződött be eredményesen. Az új oktatási évben 15 helyen szerveznek m unkás akad érni át 700 fő részvételével alsó, kSs zép- és felső fokon. A megyéé ben 7 vállalatnál és 30 üzem­nél szerveznek szakszervezeti politika: iskolát, amelyre mintegy kilencszáz dolgozót kívánnak bevonni. (Hamar) Sürgős intézkedésekre van szükség! Több millió forintos lemaradás a RÖVIivÖ T-raktár építésénél bek között, hogy hiányzik egy kábelcsatlakozó vasszekrény. Ebből is következik, hogy a raktárépit kezes 14 tagú villany szerelő brigádja már napok óta úgyszólván munka nélkül lézeng. Valakinek a hibájából „elfelejtették” megrendelni a mintegy 700 rrógyzetméfemyi üvegfal emeléséhez szükséges : üvegtéglákat is. Végűt a RÖ- , VIKÖT-nek kellett közbelép- ; nie, mire egy budapesti szak- i ipari vállalat elvállalta ezt a munkát. Annakidején nem végezték el a szigetelést az új tetőn. — máris beázik, foltos és csak sokára fog megszáradni a mennyezet, vagy hogy a szak­ipari munkák egy részét is csak tessék-lássék módon végzik.. Az iroda ablakait például beillesz­tették, helyükre kerültek a pár kányok is, de ezeket már nem falazták be, tehát nem kezd­hetik el a mázolók sem mun­kájúkat. HA NEM KÉSZÜL EL a re­mélt határidőre, október végé­re sem a RÖVIKÖT irodája éa raktára, a vállalat vezetői sú­lyos gondnak néznek elébe. A raktározási állapotok már rég­óta tarthatatlanok. ha a gol­gotái raktárakban éri az esős ősz és a tél az árukat, újabb károk keletkeznek; a tűzren­dészet! parancsnokság megtil­totta a Kossuth Lajos utcában lévő szükségraktárakban a fű­tést, ez hatvan dolgozót érint, akik számára több százezer fo­rint értékű védoöltözetföl, vé­dőitalról kell télire gondoskod­ni, nem is beszélve a tűz- és vagyonbiztonsági szempontok­ról. Most talán még nrm késő. Ha az Építőipari Vállalat elég kőműves szakmunkást és se­gédmunkást biztosít az épít­kezésre, az ősz végére még el­készülhetnek az iroda ‘is a rak tárak megépíthetik a kerítést és az új létesítménvti-z vezető utat is, mely nélkül elképzel­hetetlen a szállítás. Harsánjí Márta» i íróasztalokat, irodai szekrényeket, rvkamiékat, kombinált- szekrény eket, sezlonokat készpénzért is vásárol a Bizományi Araház Vállalat Pécs, Bem utca 2 sz. fiókja. A vándordíj birtokosai 400 litertől felfelé boroshordók kaphatók és megtekinthetők a MÉH Vállalatnál. — Pécs, Doktor Sándor utca 14 sz. Tegnap délelőtt beszélget­tünk Kisjakab Lajos elvtárs­sal, a Sátorhely-Bólyi Állami Gazdaság igazgatójával. Az or­szág valamennyi lapja hírül adta, hogy a földművelés-ügyi miniszter vándordíját a bólyi gazdaságnak ítélték oda az Országos Mezőgazdasági Kiál­lításon elért kimagasló ered­ményekért. Gratuláltunk az igazgató elvtársnak a sikerhez. — Mi is nagyon örülünk, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaság mellett a mi gazda­ságunkat tüntette ki a földmű­velésügyi miniszter — mon­dotta Kisjakab elvtárs. — A előző kiállításokról is so nagydíjat és aranyérmet hoz­tunk el, de ilyen jól még egy­szer sem szerepeltünk. — Mennyi és milyen díjakat kaptak? — Négy nagydíjat kaptunk Gazdaságunknak ítélték oda a búzatermesztés és cukorrépa- termesztés nagy díját. Nagy dí­jat kapott a Fátyol nevű te- nyészüszőnk és a bemutatott állványos széna szárító rend­szerünk, amelynek alkalmazá­sa elterjedőben van az egész országban. Aranyérmet kapott a bári baromfitenyészetünk. nagyhozamú intenzív búzafaj­tákat termeltünk. San Pasto- réval, Bezosztájával, Autonó­miával és a magyar Fertődivel értük el ezt az eredményt. — Köszönjük az interjút éa még annyit, mikor veszik át a kitüntetést és a nagy serle­get? — Vasárnap délelőtt 10 óra­kor Budapesten a Mezőgazda- sági Kiállítás szabadtéri szín­padán. 1 na megkapnia új otthonát, ha- j nem a Textil és Felsőruházati ■ Nagykereskedelmi Vállalatnak is. A jelenlegi helyzetben azonban meg az is kétséges, hogy a RÖV1KÖT odaköltöz­het. A pécsi RÖV1KÖT raktár : építkezésének már egészen ko- i moly levelezése van. A raktár tervdokumentációit 1960 no­vemberében adták át a Bm. Építőipari Vállalatnak. 1961. ' márciusában megkötötték a szerződést, közben megtörtént a felvonulás, kitűzés. Az indu­lás bíztató volt, de nem sok­kal később a RÖVIKÖT igaz- j : gatója kénytelen volt levélben figyelmeztetni az építő vállala­tot, mert úgy vélte, hogy ope­ratív intézkedése nélkül nem teljesíthető a beruházás. A leg­frissebb ilyen levél 1962. au­gusztusában kelt, ebben ismét hangsúlyozzák, hogy a tavalyi és ez évi összesen 24 milliós j beruházásból a II. negyedév végéig mindössze IS'900 telje- j sült és aggodalmukat fejezik i ki a nagyfokú lemaradás miatt j Czeininger Béla és Wirsz Já- ! nos, az építkezés műszaki ellen í őrei a minap kiszámították, : I hogy a ÍII. negyedév végéig ] j előreláthatólag 8,2 millió forin- i tot tud beépíteni a raktárak- 1 [ nál a vállalat és a IV. negyed- j ! re így még több mint öt és fél millió forint marad, melynek teljesítése télen igen kétséges. I Úgy látszik, hogy igyekszik az Építőipari, Vállalat, ám nem j ütem szerint végzik az építési ! munkát, és ez a szakipari műn kasok munkaellátásában már ' 1 is komoly zavarokat okoz. A ! fűtésszereléssel például annyi- ! ' : ra lemaradtak, hogy ha el is | : készül a raktár és az iroda ok- j : tóber végére, fűtés nem lesz. { KÜLÖNBÖZŐ ANYAGOK i • hiánya is gátolja a munkát. ' Vannak olyan szakipari anya- | gok. amelyeket késve csak I ez év eleién rendet niee a váT- ! < lalat. Ilyenek például elektro- ] t mos világítótestek, hősugárzó I , ernyők. Az irodaház befejezé- 1 sének egyik nagy akadálya töfo 1 AZ ORSZÁGOS tervhi­vatal határozata szerint há­rom ütemben kellett volna megépülnie a pécs—harkányi vasútvonaltól délre eső terü­leten a RÖVIKÖT, a Cipő­nagykereskedelmi Vállalat, va­lamint a Textil és Felsőruhá­ját! Nagykereskedelmi Vállalat raktárainak és irodáinak. Az slső ütem átadási határideje 1962. május 31. volt, erre kel­lett volna, elkészülnie a RÖ­VIKÖT raktárainak, irodáinak A másodiké 1962. dac. 31, a íiarmadiké 1963. április 30. — lövő év tavaszára tehát már íemesak a Cipőnagykereske- lelmi Vállalatnak kellett vod­- ezüstöt a svéd sertéseink, s vé­- gül bronzéremmel jutalmazták i az egyik bemutatott tehenün­- két. I — Melyik nagydíjnak örül- i nek a legjobban? i — Valamennyinek, de talán z mégis a búzatermesztésben el­- ért eredményünk a legjelentö­- sebt). Tavaly 4706 hold átlagá- z ban 22.S mázsás holdanként! :. átlagtermést értünk el búzá­bál. Ez a gazdasági rekord i mellett az országos elsőséget is- jelentette. — Most, hogy megyénk nagy- üzemi gazdaságai közvetlen a z búzavetés előtt állnak, meg- í kérdezzük, hogyan érték el ezt- a nagyon szép eredményt? — A lényeg — idejében el­készíteni a jó vetőágyat. A t nagy díjjal kitüntetett búzán­kat szeptember végétől októ­ber végéig vetettük el, először i az olasz és szovjet fajtákat,- legvégül a magyart. Nagy 100 ■ <—200 holdas búzatáblákat ala­kítottunk ki, mert így köny­1 nyebb a talajművelés és az aratás, jobb a gépkihasználás. A gyomirtást és a rovarirtást : elvégeztük. S ami az agrotech- 1 í nika mellett a siker legfőbb 1 titka, már tavaly te zömmel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents