Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-19 / 219. szám

W62. SZEPTEMBER 19. MAPLU Fűtésre alakítják át a komlói erőművet Megvalósulnak a kongresszusi vállalások Január elsejével összevonják a pécsi erőművel a pakuralüzeléses rendszert Bevezetik A komlód erőművet 1950-től j ren 72 Lakást és 500 négyzef- állaudóan bővítették, jelenleg j méterny i üzlethelyiséget. a~z ős- már 18,2 megawatt a teljesítő- községben pedig 300 lakást képessége. Az erőmű aránylag , kapcsolnak be a távfűtésbe, modem, automata vezérlésű. 1965-ben kerül sor a Fő téren olajszabályozásű, de magas a fajlagos fogyasztása, s a nép­20 lakás, s a város más pont­jain további 67 lakás, a 12 gazdasági érdekek úgy kíván- I tantermes gimnázium és a 80 ják, hogy a komlói erőművet férőhelyes diákotthon. az É. M. tovább ne bővítsék. Ez ész.- , 200 férőhelyes legényszálló be- szerű is, hiszen ugyanazt a vil- j kapcsolására. 1965 és 1972 kö­lamosenergiát a pécsi, akár más erőműveik, sokkal olcsób­ban állítják elő. A további fej­lesztésnek a másik akadálya, hogy a komlói erőmű a város szívében van, tovább terjeszkedni nem tud. Ez az adottság azonban kiválóan alkalmas arra, hogy a komlói erőművet átalakítsák fűtőerőművé. Már eddig is volt ilyen funkciója az erőműnek. zött további 1800 lakás és a velük együtt épülő közintéz­mények távfűtésére készülnek fel; Ahhoz, hogy az erőmű eat a hatalmas programot maradék nélkül megvalósíthassa a beruházást két részben végzik. Az első részben beépítik azo­kat a berendezéseket, amelyek a fűtést biztosítják 1963 szep­temberétől. Mivel a fűtőturbi­hiszen a Zrínyi Művelődési Há | na gyártása erre az időre méf zat, a városi tanács helyiségeit, ' nem kivitelezhető, redukált a Béke Szállót, a Szénbányá- í ón. élesgőzzel elégítik ki a fo­I gyasaftők igényeit. A második 6zati Trösztét, a városi fürdőt, , „^,,1^. a vájáriskolát, a szénelőkészí­tőt és más jelentősebb objek­tumok fűtését is az erőmű lát­ta el. Komló város továbbfejlesz­tésének la éves terve mintegy 6300 lakás építését írja elő. Az épülő lakások közül 3800 célszerűen távfűtéssel látható él. Az építkezés alatt álló Zor bák-akna Szintén hőt igényel. Az Erőmű Vállalat műszaki fejlesztési célja a távfűtés, » már ki is dolgozták a fejlesz­tési tervet. A városépítési tervek termé­szetesen hosszabb idő alatt va­részben beépítik a fűtőturbi­nát és a hozzá tartozó berende zéseket, s ezzel lényegében megkezdődik a gazdaságos üze melés; Az idén és a jövő évben el­készítik az átmeneti üzemál- pothoz szükséges berendezése­ket, amelyekkel biztosítható, hógy a fűtés a jövő év szép- j temberében beinduljon. Január elsejével a pécsi és a j komlói erőmüvet összevonják, i s egy igazgatóság alá tartóz- | nak. Ez az átszervezés a kom- ; lói erőműnél 21 műszaki és j adminisztratív dolgozó munká­ját teszi nélkülözhetővé. , A Komlói Erőmű a féléves tervét is jelentősen túlteljesí­tette, a tervezett 2» 008 800 fo­rinttal szemben 25 675 000 fo­rintot teljesített. Szép ered­ményt értek el az önköltség csökkentésében is. Egy kW óra áram előállítására 71,72 fillért terveztek, s ezzel szemben az elért eredmény 57,16 fillér. Ez különösen szembetűnő akkor, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a Komlói Erőmű kemencéi eredetileg 5000 kalória értékű szenek fel- használására készültek, s ezt időközben leszorítottak 3200, 3100, 3000 kalóriára. Decem­ber 15-ével bevezetik az erő­műnél * paikuratiielése« rendszert. így lehetővé válik, hogy még alacsonyabb értékű szeneket is hasznosítsanak, olyanokat, ame lyaket korábban kihordták a palahányóra. (Hamar Imre) 1962 végére elkészül a mecseki tanulmányterv A pécsi és a komlói szén- bányászati trösztök műszaki vezetői tavaly kezdték meg a — „ mecseki szénbányászat távlati l&uínak meg, így Tfűtőturbi- ümiilmánytenrének az elkéss* nát is úgy tervezik, hogy az fokozatosan 1972-ig leterhelőd­jön. A szükséges hőteljesít­mény biztosítására legcélsze­rűbb egy változó ellennyomá­sú ún. magyar fűtőturbina be­építése, melyet a jelenlegi 7000 kW-os kondenzációs turbina helyére építenek be. A fűtés mellett természetesen villamos energiát is termel az erőmű. A fűtőerőmű hálózatának a be­kapcsolása a városba és Zo- bák-aknára nagyjelentőségű önköltség-csökkenést jelent. Az önköltség-csők kenés több tényezőből tevődik össze. Az épülő lakásokíbain a kályha­fűtés hatásfoka csak 50 szá­zalékos, az erőmű kazánjai­nak 75 százalékos kazánhatás­fokával szemben. A fűtésre szolgáló hőből vülamosenergiát is fejlesztenek, s így lényege­sen olcsóbbá teszi az áram elő­állításának költségét. Az ellen nyomásból termelt villamos­energia fejlesztés következté­ben kondenzációból kevesebb villamosenergiát kell fejleszte­ni. s így szénmegtakarítás miatt bányaberuházási megta­karítás is jelentkezik. Ezzel az eljárással évente mintegy tíz­ezer tonna import koksz-szén takarítható meg, mert az erő­műben gyenge minőségű, ala­csonyabb értékű szenet hasz- n-’nak fel. Kenderföldön 140 lakást, 50 férőhelyes óvodát kapcsolnak be a távfűtésbe. A Fő téren 68 lakást és 100 négyzetméternyi ü ethelyiséget. 1964-ben a Ken derföldön 205 lakást, a Fő té­tését. Elsőízben egy alaptanul­mányt készítettek, az egész munkának a programját. Egy témakör a szénmosás kérdései­vel foglalkozik, egy a szénbá­nyászat jelenlegi helyzetével, s végül a harmadik téma a távlati elképzeléseket foglalja magában. A szénelőkészítés, illetve a szénmosás kérdéseivel foglal­kozó tanulmányterv már elké­szült. Készen vannak a két tröszt bányászatának jelenlegi vizsgálatával is, s rövidesen sor kerül egy széleskörű an- kétra, amelyen a műszaki szak emberek összehangolják és írásban adják meg elképzelé­seiket a távlati fejlesztéseket illetően. E két fontos tanul­mány terv még ebben az év­ben elkészül, a végleges javas­latnak szánt tanulmányt a Bá­nyászati Tervező Intézet készí­ti el a következő esztendő so­rán. A Pécsi Porcelángyár I. és Il-es számú alagút gázkemen- céjének dolgozói kongresszusi vállalásaikban Ígéretet tettek arra. hogy naponta 73 köbmé­ter árut égetnek, és a selejt­arányt 6 százalékra nyomják le. Az alagút-kemeneések, akik a gyár termelésének mintegy 65 százalékát égetik ki, túltel­jesítették vállalásaikat. Az el­múlt negyedévben átlagosa i 80 köbméter árut égettek, selejtarányt 4,5 százaiéi j nyomták le, és ezzel 1 mii i 200 ezer forintot takarító meg. A képen: égetendő tá í gyakkal rakják meg az alagís kemencébe induló kocsikat. Foto: lirb".' Mit jelen! a 3004/5-ös koma yiialároza! a sel.yei járásnak? Csökken a belvízkár — Nagyobb termést adnak majd a rétek Új istállók és utak épülnek A termelőszövetkezetek ál­lami támogatásának a 3004-es kormányhatározatok alapján kialakult rendszere jelentős mértékben segítette a termelő­szövetkezeti gazdaságok meg­erősödését. Mit jelent a sellyei járás termelőszövetkezeteinek az új 3004/5-as rendelet? Meny nyiben segíti a termelőszövet­kezeti parasztság életszínvona­lának emelését, a szövetkeze­tek árutermelésének fejleszté­sét? Ezekre a kérdésekre kér­tünk választ Nagyváradi János elvtárstól, a járási tanács me­zőgazdasági osztályának veze­tőjétől és Márton Lajos állat- tenyésztőtől. Segítség az árutermelés fejlesztésére — A sellyei járás szövetke­zeteinek különösen kedvez a kormány legújabb határozata az állami támogatás rendsze­réről — mondta az első kér­désre válaszolva az osztályve­zető. — A járásban összesen 32 szövetkezet gazdálkodik, mint­egy 40 ezer hold szántóterület­tel. Nálunk a termelést eléggé hátráltatja, hogy 8—9 ezer hold ÉM Baranya megyei Tég­lagyári ES felvesz gyakor­lott lakatos és esztergályos szakmunkást pécsi központi javítóműhelyébe. la atost (íizemgépészt) a Sásdi Téglagyárba. Bére­zés: időbér + prémium. — Jelentkezés a központban Pécs, Rákóczi út 11. (mű­szaki osztály) ül. a Sásdi Téglagyárban. Sásdon egye­lőre munkásszállást, üzemi étkezés keretében ebédet Csaknem ezerrel emelkedett a napközis férőhelyek száma Újratestelték a helyiségeket — A nem dolgozó szülők is igénylik az óvodát A város hihetetlenül gyors j A második kerületi napkö- fejlődésének egyik követkéz- ziknél már korántsem ilyen menyeként az elmúlt években is komoly gondot okozott azok­nak az általános iskolai tanu­lóknak a tanítás után történő elhelyezése, akiknek szülei dől goznak. A városi tanács mű­velődési osztályán elmondot­ták, hogy igen komoly javulás történt ezen a területen, és Pécs 16 ezer általános iskolai tanulója közül ebben az évben már 3300 tanulónak biztosíta­nak napi háromszori étkezést, napközis elhelyezést. 1959-ben 52 iskolai napközi, az elmúlt tanévben pedig 60 működött városunkban. Ezen az őszön már mintegy 82 nap­közis csoport kezdte meg mű­ködését. Bár számolni lehet még új jelentkezőkkel, az igé­nyeket ki tudták elégíteni­Pécs I. kerületében 23 nap­közis csoportban mintegy 960 gyermekkel foglalkoznak. A napközik kihasználása mint­egy 90 százalékos, tehát szük­ség esetén jut még hely a ta­nulóknak. A régi iskolákban korszerűtlenek és kicsik a ter­mek, és a 90 százalékos ki­kedvező a helyzet. A belváros­ban ugyanis komoly gondot okoz új helyiséget szerezni. A meglévő termeket, helyisége­ket itt is kifestették és viaszos­vászon térítőkét vásároltak az asztalokra, új függönyök ke­rültek az ablakokra. A nap­közik otthonosabbá tétele ér­dekében rádiókat, társasjáté­kokat is vásároltak. A város III. kerületében 27 napközis csoportban több mint ezer tanulót helyeztek el. Bár jelenleg az igényeket kielégí­tették, teljesen kielégíteni so­hasem lehet, hiszen az új há­zak átadásával Uj-Mecsekalja lakossága is állandóan növek- i szik, s így lassan az emelt fé rőhelyszám is kevésnek bízó- j nyúl majd. A felszabaduláskor mind- össze öt óvodája volt Pécsnek, j s ma már 42 óvodai napközi­ben adhatják a kicsinj-eket. Ebben az évben újabb 150 óvo­dai napközis férőhellyel 2950- re növekedett az óvodás nap­közisek száma. Ahol mindkét közibe és a József Attila utcai óvodába jár Uj-Mecsekaljáról. Csoportbontással és némi át­alakítással sikerül újabb 30 férőhelyet biztosítani rövide­sen a Geisler Eta utcában. így a sürgős eseteket itt is meg­oldják. Állandóan nagy az ér­deklődés az óvodák iránt, mert azok a szülők is szeretnék óvodába járatni, közösségbe a'dni gyermekeiket, ahol az édesanya nem dolgozik. Ter­mészetesen erre csak akkor kerülhet sor, ha már minden dolgozó szülő igényét kielégí­tették. Wesztl Márta a savanyú talaj. A belvizek j szőlő- vagy gyümölcstelepít J nem tudnak lefolyni és elöntik j esetében nyújtott kedvezmért sem. Nálunk a szövetkezeteid ben a gyümölcstelepítés érd. kés, mert az ötéves terv ide; alatt több helyen lesz tele i?' lés. Holdanként 6—10 ezer £oj rintet kaphatnak ezek a tsz-ck. a területeket. Ezért jelentős nálunk a kor­mányhatározat első pontja, mely kimondja: a rossz talaj- viszonyokkal rendelkező szö­vetkezetek talajjavítási mun­káikhoz, valamint üzemen be­lüli vízrendészeti munkáikhoz állami támogatásban részesül­nek. Az elmúlt években 1500— 2000 holdon végeztünk talaj- javítást, de szeretnénk még 5000 holdon talajjavítást vé­gezni. A vízrendezés támogatása — Mit nyújt államunk üze­men belüli vízrendezés esetén? — A szövetkezetek által vég zett földmunka minden köb­méteréért 10 forint vissza nem térítendő állami támogatást. A sellyei járásban kb 6 ezer hol­don kellene ezt a munkát el­végezni. Endrőc községben bel vizek, Su monyban a csatorna- hálózat felújítása, bővítése len ne feladat, a Dráva menti köz­ségekben ugyancsak a belvizek rendezése. Előzetes számítások szerint ehhez a munkához szö­vetkezeteinkben kb. 500 ezer köbméter földet kellene meg­mozgatni. A kormányhatáro­zat alapján erre 5 millió fo­rint támogatást kapnánk. A feladatot pedig a járás terüle­tén lévő három vízgazdálkodá­si társulattal közösen lehetne megoldani. A réiek orvossága — A járás területén 20 ezer hold gyepterület van. Nagy része elhanyagolt, gyenge szé- natermést ad. A határozat er­re is orvosságot ad, mert a gaz­daságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek a rétek feltörésére, illetőleg újratele­pítésére, vagy ápolására for­dított gépi munka 50 %-ára kaphatnak vissza nem téríten­dő támogatást. Ez nálunk a járásban a gyenge tsz-eknél 300 hold rét felújítását jelen­tené, de a többi szövetkezetek­nél az összes rétek 30 százalé­kát fel lehetne javítani, mert erre az állam középlejáratú hi­teleket biztosit. Nem kevésbé kedvező a Száztizennyolc tanterem épül Pécsett három év alatt használtság mellett is meglehe- i szülő dolgozik és nincsen nagy. tősen zsúfolt benyomást kel­tenek. A tanács dolgozói min­dent megtettek a rendelkezés­re álló helyiségek csinosítása, szebbé, egészségesebbé tétele érdekében. Mintegy 200 ezer forint értékben rövidesen asztalokat, székeket, konyhai felszereléseket és mama vagy egyéb lehetőség a gyermekek elhelyezésére, ott a bizottságok döntése alapján helyet kapott a gyermekek zö­me az óvodai napközikben. A III. kerületben az új-me- csekaljai óvodákból azonban csak átcsoportosítással tudták ______ a főzéshez j elhelyezni az óvodásokat. A ki- I hatnak már a gyerekek ' ' ■ ‘ «BE, tágas- * mm w Mtí* előtt egy évvel, Még sohasem épült ennyi új iskola városunkban, mint ezek­ben az években. Jó ütemben halad a Tanárképző Főiskola 16 tantermes gyakorlóiskolájá­nak építése, amelyet 1963-ban adnak át. Jövőre készül el a Köztársaság téri 16 tantermes és a Vasas I-en épülő 6 tanter­mes általános iskola is. Az új- mecsekaljai 24 tantermes álta­lános iskola átadását 1963-ra tervezik és remélhetőleg 1964- ben a Vasas Il-i 8 tantermes általános iskolában is tanul­Ha­1964-ben szeretnék befejezni a Jókai utcában létesülő 20 tan­termes általános iskola építé­sét. Az új-mecsekaljai 16 tanter­mes középiskola és a meszes­telepi 12 tantermes középisko­la is elkészül a tervek szerint a második ötéves tervben. Az új iskolák természetesen min­den igényt kielégítenek, kor­szerű napközi otthonokkal, fő­zőkonyhákkal és politechnikai műhelyekkel ellátva létesül­nek. 1965-ig, az elkövetkező három év alatt, 8 új iskolával mintegy 118 új tanteremmel még 1 gazdagodik Pécs. Az ál«at? ayesz'ésbe» hasonlóan érdekeltek vagyunl.J — folytatta a kormányhaláro- zat magyarázatát Márton La­jos állattenyésztő. — A terme­lőszövetkezetek a tehénállo­mány fejlesztése érdekében minden üsző után — akár sa­ját nevelésű, akár vásárolt — a leellésig 5000 forint középle­járatú hitelt kaphatnak, amit üzemvitel céljaira is felhasz­nálhatnak. Minden előhasi üsző után pedig a leelléskor 2500 forintot kell elengedni a termelőszövetkezet hiteléből. Járásunk szövetkezetei még ebben az évben 100 szarvas- marhát vásárolnak tovóbbte- nyésztés céljából és valószínű, hogy a rendelet már rájuk is vonatkozik. A gépállomási munkáknál a mi hat gyengébb szövetkeze­tünkben a kormányhatározat szerint 20 százalékát a gépi munka értékének kifizeti az állam, illetve vissza nem térí­tendő hitelt ad. További há­rom szövetkezetünk, mivel ho­mokos talajon gazdálkodik, 20+20, tehát 40 százalékos en­gedményben részesülhet. A já­rás 99 erőgépét és a munka­eszközöket a gépállomás 50 százalékos engedménnyel ja­vítja. A beruházások — A határozat nagyon ked­vező körülményeket teremt az összes szövetkezet számára, mert hitellel, anyaggal és kivi­telezői kapacitással segíti a beruházásokat. A szarvasmar. hatenyésztés épületeire férő­helyenként 1000 forintot, ser- tésfiaztatóra 1000, süldószállás- ra 240 forintot ad. Mit jelent ez nekünk? 1963-ban 492 férő­hely épül szarvasmarhák ré­szére. Ehhez tehát 492 ezer fo­rint állami támogatást kapunk. A sertésférőhelyek után 27 * ezerre, a Teklafalun felépü' i dohánypajtára pedig 250 ezre A szakmai vezetés segítése A gazdaságilag meg nem sz -■ lárdult szövetkezetekbe újabb szakembereket irányítanak. Ezt mi is igénybe vesszük, csak úgy, mint a társadalmi ösztön­díjasok állami támogatását, a szakemberek számára a laká­sok építését, mindazt, amit ez a nagyszerű — a munkásosz­tály hatalmas anyagi segítését tükröző — határozat nyújt. Igyekezni fogunk a határo­zatot kiskörzeti gyűléseken is­mertetni az elnökkel, agro- nómusokkal, mert szövetkeze­teinknek igénybe kell venniük ezt a segítséget. Szüts Ibi«

Next

/
Thumbnails
Contents