Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-19 / 219. szám
tHZ. SZEPTEMBER 19. ftiAPLO ■•1 ■ > Építsenek Táróhelyiséget! A IMÁVAUT központi állomását áthelyezték a. Kossuth térről a nagypiachoz. Minden rendben klcpúlt, csak hiányzik egy megfelelő várócsarnok. Lassan itt az ősz és jön a hideg idő, amikor esős, havas időben kell majd az utasoknál, várakozniok a kocsik indulásira. Van ugyan egy váró- ; helyiség padokkal, ahova esetleg be lehet húzódni, de az nemcsak szerintem, hanem sok utas szerint sem megfelelő. Ugyanis aki utazni akar, az nem mehet minden esetben oda, mert sok kocsinál rengetegen várnak és ha ott akarna tartózkodni, akkor legfeljebb lemarad a buszról. így az utasok inkább vállalják a mostohább körülményeket a kocsik indítóhelyeinél és nem mennek a váróhelyiségbe. Ezért szeretnénk felhívni a MAVAUT vezetőinek a figyelmét, hogy az ősz beköszöntéséig van még idő, hogy az utazók érdekében az Indító helyek fölé — mint a PKV 18-as téri megállójánál van — építsenek várakozócsarnokot, ahol az emberek szárazon, kevésbé fagyoskodva várhatják meg a kocsik beállását és indulását 8ZÉCSEI KALMAN mikor intézkednek? A Pécsi Közlekedési Válla'at részéről megjelent cikkhez sze retnék hozzászólni, amely „Sürítik a kertvárosi járatot” címmel jelent meg a Dunántúli Naplóban. n Ha úgy van, ahogy a fentebbi cím ígéri, miért nem tesznek határozott intézkedést is, hogy mielőbb megvalósuljon. Miért kell hónapok óta, nehéz csomagokkal a piactér sarkán autóbuszra várni, % Miért kell bosszankodnunk azért, hogy egy elszalajtott busz után (s ez gyakran történik), majd egy órát kell várakozni, amíg újra megáll egy bálicsi vagy egy do- nátusi járat. Ki számol azzal, hogy mennyi fáradsággal jár a cipékedés és milyen ideggyötró az ácsorgás, a várakozás. S ha holt fáradtan gyalogolunk fel a Széchenyi térre, azt sem tudjuk, hogyan támaszkodjunk a Nagy Lajos Gimnázium oldaPaesirla utcai lakók panasza Két-három esztendeje * pacslrUt utcából elágazó Csoronika dülŐ- utat teljesen felújították.. Azt reméltük, hogy majd folytatása következik a Pacsirta utca rendbehozásával, amit már többszöri kérésünkre régóta Ígérgetnek. Járdánk nincs, az úttest fejnagyságú kövek és félméteres vízkimosások hepe-hupás változata. A jármüvek helyenként a gyalogúton közlekednek nagy porfelhő közepette. Falusi viszonylatban is elmarad- tank, mert legalább járda minden községben van. Az elmúlt nyáron újból javították, kavicsozták és bitumenezték az említett Csoronika dűlőt, ami a mai napig is kitünően járható jó út, de egyáltalán nem forgalmas. A múlt hetekben harmadszor Is hozzáfogtak a javításhoz a fent említett szerencsés útszakaszon, hordták a zúzalékot és négy hordó bitument, annak ellenére, hogy a mi utcánkhoz viszonyítva javításra egyáltalán nem szorul. Utcánk egyik lakója a javítási előkészületeket látva felhívta telefonon a Dunántúli Napló szerkesztőségét és elmondta a fentieket úgy, ahogy az Igaz. Nagyon érdekes dolog, hogy ezen bejelentésünkre mi történt. Augusztus 16-dra a helyszínre szállított javítási anyagokat kocsira rakták és ismeretlen helyre elszállították. Kérdezzük, miért hozták, ha pár nap múlva elszállították? Mi, akik ezt láttuk, nagyon sajnáljuk, mert ezek a szállítások feleslegesek voltak. Kormányunk minden vonalon takarékoskodást követel, de a fenti cselekmény egyáltalán nem ezt mutatja. A lakossáp érdekeinek figyelembe vételével olyan utakat kell javítani, ahol rosszak a viszonyok. Utcánkban az elmúlt tél folyamán lerakott és a mai napig elterítésre vár a salak. Ne is terítsék el, porból van bőven, ez az út minőségén nem sokat javítana, mert a Jakabhegyi útról lezúduló víztömeg az első nagyobb esőzésnél úgyis elhordja, mivel az úttest teljes szélességében folyik a víz lefelé a rendezetlenség következtében. Elsősorban az m szerény kérésünk, építsenek vagy járdát, vagy az úttestet hozzák olyan állapotba, hogy azon közlekedni lehessen, na kelljen tavasszal és ősszel bokáig a sarat dagasztani, nyáron pedig a jármüvek által felvert porban fulladozni. PACSIRTA UTCAI LAKÓK. Péntek este a Kórház téri reprezentatív zöldségboltba mentem paprikát vásárolni. Már a kirakatnál meglepett a szép és bőséges zöld- és pirospaprika halmaz. Az üzletben elég sok vevő várt paprikára. A pulton levő tartályokban azonban törődött, sérült zöld- és pirospaprika volt, közel sem olyan szép, mint a kirakatban. A vevők kérték az eladókat, hogy a szebbik' áruból is adjanak, illetve a kirakatban lévő ládákból is mérjenek, az eladók azonban erre nem voltak hajlandók. Inkább Több megbecsülést a kiszolgálóknak Uj-Mecsekaljáa a hét végi éa fizetési napokon rendszerint zsúfoltak az üzletek. A kiszolgálókat csak elismerés illeti azért, hogy ilyenkor sem nyúlik hosz- azúra a várakozás ideje, mégis sokszor bántják őket. Legutóbb a húsboltban voltam szemtanúja egy esetnek, amikor két Kovácstelepi asszony igazságtalanul bán talmazta a kiszolgálókat. Nekem az a javaslatom, hogy -a társadalmi ellenőrök Időnként erre is figyeljenek, intsék nagyobb türelemre a vásárlókat és biztosítsanak megbecsülést a boltok dolgozóinak. hunyadvAri Béla elnézték, hogy a vevők vásárlás nélkül távoznak. Másutt is szerezhettünk már hasonló szomorú tapasztalatokat, de ezzel kapcsolatban az a véleményem: nem sok jószándék kellene ahhoz, hogy mindez másként legyen. Kicsit több rugalmasság, az áru többszöri felfrissítése, cseréje — esetleg a törődött, „osztályon aluli” áru árának csökkentése megoldaná az ilyen irányú problémát. De még az is segítene, ha az üzletvezető többet tartózkodna a vevők között és a panaszokat meghallgatná, esetleg a lehetőséghez képest orvosolná azokat. A vevő jogosan elvárja, hogy a szépen felszerelt üzletben rendes, udvarias kiszolgálásban részesüljön. Marton István Pacsirta u. 4. A Pécsi Épületanyagfuva- rozó Vállalat Pécs, Megyeri út 50., felvesz rakodómunkásokat Jelentkezés a munkaügyi osztályon. Iának. Ez a várakozás legfeljebb arra jó, hogy visszaemlékezzünk a „régi jó időkre” amikor a piactéren felszállva, tíz perc alatt már .Otthon is voltunk. Ismételten kérem egy sereg sorstársam nevében is, hogy ál lítsák vissza a buszjáratot a Kertváros, esetleg a temető és a Domátus—Bálics között. Mert nekünk is az a véleményünk, hogy népgazdasági érdek az, ha a Közlekedési Vállalat segít az utasok problémáin. Kesztl József né Pécs, Damjanich u. 46. Újítsák fel a zenei hapmányota! A mohácsi közvéleményt nagyon érdekli a város Bartók Béla Művelődési Házának új munkaterve. Reméljük, hogy az új évadban többet tesznek majd azért, hogy ennek a szép városnak hagyományos énekkultúrája valamikori színvonalára emelkedjék. Most ugyanis nincsen Mohácson se dalárda, se énekkar, se kamarakórus. Nincsen városi zeneiskola sem és egységes népi együttes sem működik. A művelődési házban nincsen zenebarátok köre, sem zenei szakkör, ahol a zené (és irodalom-) kedvelők és hanglemezbarátok időnként összejöhetnének, előadásokat hallgatnának s mikrobarázdás hanglemezeket hallgathatnának. Több író-olvasó találkozót kellene rendezni Mohácson. VASVÁRI DEZSŐ Tarthatatlan állapot Tudomásom szerint egyre többen jelentkeznek Önöknél azzal a kéréssel, hogy a lap nyilvánosságán keresztül is segítsenek elviselhetővé tenni városunk mélyebb fekvésű részeinek ivóvízellátását. Családunk nem egy tagja bélfertőzésen ment keresztül az ihatatlan víztől. Úgy véljük, hiába bizonygatják, hogy a klór fertőtlenít, mi sejtjük, hogy a rosszul kezelt víz az oka mindennek. Hiszen Budapesten is Duna-vizet isznak, mégis kol- lemes, tehát itt valami komoly hibának kell lennie. Ezt külön hangsúlyozom —, mert kipróbáltam —, hogy nem mindenütt ilyen kellemet-, len a víz szaga és íze. Sem teát, sem levest nem lehet ebből a vízből készíteni. Vajon miért vagyunk olyan „szerencsések”, hogy az ipari víznek szánt Duna-vizet, a mi jó pécsi vizünk helyett vagyunk kénytelenek fogyasztani. Sokunk nevében kérjük a segítségüket és az illetékesek válaszát. Agócsy László Pécs, Szent Imre u. 1. Nem érnek rá az illetékesek... Mi a Jókai tér 15 szám alatti lakók a Dunántúli Napló közbenjárását kérjük, mivel velünk illetékes helyen nem érnek rá foglalkozni. Még tavaly ősszel elkezdték a ház belső tatarozását igáz, víz, parketta) s abbahagyták azzal, hogy ez év áprilisában folytatják. Azóta jó néhány hó nap elfnúlott, s még ott, ahol annak idején a járdát felszedték, az is azon mód áll a mai napig. A közvilágítás az udvarban már régóta nem jós sötétben bukdácsolunk, s nem is egyszer bokaficamod ás lett a vége. A parkettázás folyamán levert, megrongált falakat is a nyakunkon hagyták, s a tető több lakás felett beázik. Vannak azután kivételezések is. Például van olyan lakó, aki már a tavasszal kapott kandallót, de a többség hiába is várja a PIK hasonló gesztusát. Pedig az ősz, a tél rohamosan közeleg. A körzeti irodán nem foglalkoznak az ügyünkkel (tatarozás alatt áll a házuk) a központban meg szóba sem állnak velünk. Kérésünk az, hogy ha a PIK személyesen nem áll velünk szóba, legalább hasonló módon adjon választ e régi problémára. Mészáros Endréné Idő j árás j el en tés Várható időjárás szerda estig: felhős idő, sok helyen újabb esővel. Mérsékelt, a Dunántúlon megerősödő szél. A hőmérséklet keletén tovább csökken, nyugaton nem változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten 12— 15, nyugaton 8—12, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 13—17 fok között. Pécsett vendégszerepei a Prágai Zenei Színház A Prágai Zenei Színház, a „Divadlo Hudby” október 10—11—12-én, a budapesti vendégszereplés után, Pécsett a Leőwey Klára Glmnáz um mozitermében mutatja be műsorát. A háromnapos pécsi vendégszereplés alkalmából nem mindennapi élményben lesz része Pécs város Zenekedvelő közönségének. Az 1949-ben alakul. Prágai Zenei Színháznak a Világon egyedülálló művészi törekvését az jelenti, hogy a legmodernebb technika alkalmazásával nyújtott zenei élmény intenzitását szín, fény, film, tánc és prózai elemek is fokozzák A színház sajátcs légkörét Waclav Talich, a nemrégiben elhunyt és nálunk is jól ismert kiváló cseh karmester így határozta meg: „Megadja a nyugalomnak és a magánynak azt az érzését, amelyet otthon még akkor sem valósíthatunk meg. ha egyedül vagyunk”. A Prágai Zenei Színház iránt az 1958. évi brüsszeli világkiállítás után egyre nagyobb az érdeklődés Európa-s. e. A műsorban — amely felöleli az egész zeneirodalmat — klasszikus és modern operák, oratóriumok, szimfonikus művek és kamarazene-alkotások mellett a szomfonikus könnyűzene, a sanzon és a tánczene is szerepel. ízelítőül néhány cím a fővárosi műsorból: Mit adott a cseh és szlovák zene a világnak? Mozart Prágában, Muzsikáló városok, Kodály Zoltán, Leos Janácsek, Művészet vagy giccs, Dallamkoktél. Megkezdték a Bartók Béla utca útburkolatúnak átépítését 46 utcái portalanítottak — Több u<ca kapó 1 új, hengerelt burkolatot A Pécsi Köztisztasági és Ut- | karbantartó Vállalat jelentős útfenntartási és útépítési munkát végez Pécsett. Csupán ebben az esztendőben 12 millió forint értékű munkát végeznek az útépítő részleg dolgozói, s jövőre még emelkedik a termelési érték nagysága kétmillió forinttal. Arról érdeklődtünk a vállalat vezetőitől, hogy eddig milyen munkákat végeztek el és jelenleg hol építenek új utakat a városban. Pécsett összesen 46 utcát por talanítottak ebben az évben. Az I. kerületben 18 utcái, a II. kerületben 16 utcát és a III. kerületben 12 utca kapott bitumenes öntözést. A portalanítás egyébként a következő eljárást jelenti: a makadámutat alaposan letisztítják és előmelegített hígított bitumennel öntözik úgy, hogy minden négyzet- méterre 1.5 kalogramm jusson, majd az így leöntözött útra négyzetméterenként 15 kilogramm apró zúzalékot szórnak. Ezt az eljárást két-három éven keresztül folytatják és a kisebb forgalmú utak egészen megjavulnak, hosszabb ideig megfelelnek a követelményeknek. A vállalat útépítői hat utcát építettek teljesen újjá. A Farkas István utcát, a Temető közt, a Géza utcát, a Maros- vásárhely utcát és a Kisrókus utca egy részét. Ezeket a2 utcákat kötőzüzalékos hengerelt aszfalt burkolattal látták el A Marosvásárhely utcában jelenleg csak az egyik oldalon készítették el a gyalogjárdát, mivel a másik oldalon jövőre fel kellene bontani a villamos kábelek süllyesztése miatt. Ezért ideiglenesen kavicsot helyeztek el a gyalogjárdára és a kábelfektetés után fejezik be az aszfaltozási munkákat. Jelenleg is folynak az útépítési munkák. E hónap elején kezdték meg a Bartók Béla utca teljes felújítását, amely hengerelt aszfalt burkolatot kap, s még ebben a hónapban készen is lesznek a munkálatokkal. A Tiborc utcában terméskő folyókát építenek hengerléssel. Folytatják a Mecseki Tüdőszanatóriumhoz vezető út építését is, valamint a Misina- tetőre és a SZOT üdülő körül vezető utak javítását, építését. A vállalat vezetői elmondták, hogy néha felelőtlen emberek — részeg huligánok — hátráltatják a munkájukat. Legutóbb az előre elkészített bitumenes hordókat az úttest széléről az erdőbe és szakadékokba lök- dösték a mecseki utak mentén. Látogatás Kossuth Lajos szülőházában Nem lehetne fürdő a pellérdi halastóból? A Dunántúli Napló több cikkéből kitűnt, hogy a megye számos lehetőséget teremtett a dolgozók pihenésére .és felüdülésére. Ha a megye teremtett, miért ne tehetné meg ezt a város is? Nem a Hullámfürdőre és Balo- kányra gondolok, mert azok minden bővítés ellenére sem tudják kielégíteni az igényeket. A pellérdi halastó lebeg a- anemam- «lótV a azt kérdem magamban, hogy vajon nem lehetne-e fürdővé fejleszteni? Fürdővé? Még töb-' bé?! Pécs város kis Balatonévá fejleszthetnénk, ahol nyáron fürdés és csónakázás, télen korcsolyázás, szánkózás várna a szórakozni kívánó emberekre. Azt hiszem nagyon hasznos lenne, ha az illetékes szakem berek terepszemlét tartanának azon a területen* ét eteföatenék, hogy mit lehetne és kellene ten ni a fent említettek céljából! Úgy vélem, ez a Pécs városához oly közel első strand-tó jövedelme sokszorosan felülmúlná a halastó jövedelmét, nem beszélve arról, hogy végre megoldanák a lakosság egyik elemi kívánságát, a zsúfoltság nélküli közel eső vá rosi fürdőt! • Siklósi Mátyás, Pécs., Megye u. 30.Kossuth Lajos egyike azoknak az államférfiaknak, akiknek nagysága az elsuhanó évekkel egyre nagyobb lesz. Születésének 160. évfordulóján elvezetjük olvasóinkat születési helyére, a Zemplén megyei MONOKRA. Kanyargó utakon, akácerdők között kanyarodik a gépkocsi Szerencsről, hogy aztán mélyen ereszkedjék az úgynevezett Hidegvölgybe. Itt fekszik Monok, völgyhasadékok oldalaiban, dombok-hegyek között. A község főutcáján alig hagyjuk el a ma már iskolának használt, oszlopsoros, régi grófi kastélyt, ott állunk már Kossuth szülőháza előtt. Íme az cgykéményes, hat utcai ablakos ház, amint régi történeti és irodalomtörténeti könyvek „egykori” rajza emlékezetünkbe véste. A régi tiszti lak ma is eredeti alakjában áll itt terméskövekkel megtámasztott bekerített előkertjével, de a ház elől eltűnt a négy nagy lombos fa. Most hat rózsafa kely- hei illatoznak a ház előtt végig húzódó 2 méter széles kertben. A ház falának közepén hatalmas sötétszínű márványtábla. Rajta Kossuth Lajos bronz domborműve és a felírás: „Ebben a házban született KOSSUTH LAJOS 1802. szeptember 19-én”. Az épületet most a község Kossuth-múzeumnak rendezte be Kossuth összehordott emlék tárgyaival, amelyben a múzeum gondnoka megértői* és izzó rajongással mutatja meg s bolthajtásos, tágas és napsugaras szobákat, amelyekben egykor a nagy magyar államférfi édesapja, Kossuth László, az Andrássy-uradalom ügyésze élt Az udvarról, szélesen húzódó előszobán át a középső, nagy szobába lépünk. A padló nagy fakockái keretezettek, a parketta őse ez a padlózás. A sarokban beépített kandalló, amely előtt egykor Kossuth Lajos édesanyja melegedett hangtalan téli estéken. Az ablakból ellátni a magaslatra. Egyik az akasztó domb, az iskola-kastéllyal szemben jobbra, távolabb az ősidőkből származó kastély maradéka magasodik. Oldalában a bástya- toronyra emlékeztető siralomház — most fáskamra és jégverem. A történelmi magyar múlt — amelynek kiváltságai, igazságtalanságai ellen emelt szót, írt újságcikket indított szabadságharcot a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés, a magyar függetlenség apostola. A bejárattól jobbra eső szobán keresztül az udvari szobába lépünk. A szájhagyomány szerint itt született Kossuth Lajos, még pedig a most udvarra nyíló ablak mellett, amelyet állítólag később vágtak. Más szóbeszéd szerint a középső nagy szobából jobbra eső és idenyíló utcai szabóban nyitotta ki először szemét Kossuth Lajos« - Az épület ip állapotban van, újabban nemzeti műemlékké, kegyelethellyé van nyilvánítva. Az udvaron rózsák, a nem használt kocsibejáratig orgona- és jáziminbokrok sűrű sora húzódik. A ház mögött a kétszobás irodaépület, amelyben egykor Kossuth Lajos édesapja percegtette a lúdtollat ügyvédi iratai fölé hajolva. A párhuzamosan álló épületeket összekötő rész — mellékhelyiségek, istálló — részben később épült Bútor vagy más emléktárgy, nem maradt itt Kossuth szülédtől, ami emléktárgy van, azt az újabbi időben gyűjtötték össze és itt helyezték el. — A monokiak büszkék Kossuth Lajosra — mondja a vb-elnök — és úgy mutogatják is mindenkinek a szülőházát amelyet a község jó karban tart. Sajnos csak azért, hogy Kossuth szülőházát megnézzék, alig jön valaki Monokra, de azok, akik idevetődnek, nem sajnálják a fáradságot, hogy eljöttek Kossuth szülőházához Evangélikus templom nincs a községben, Kossuth Lajost ezért Tállyára vitték keresztelni. Menjünk át Tállyára, hátha találunk ott is valami Kossuthra vonatkozót! „En magam e szülőktől 1802- ben születtem Zemplén megye ben Monokon — írja Kossuth... Ennyi az, amit egész bizonysággal mondhatok. Többet nem. Emlékszem az aranyozott, rézcsattos, nagy családi bibliára, meljbői szokás vuU atyám házánál vasárnaponként néhány fejezetet felolvasni, s egy-egy zsoltárt elénekelni, s melybe az én és nővéreim születés napjainak, a keresztelés adataival ősi szokás szerint be voltak jegyezve. A szüleim emléke iránti kegyeletnél fogva ereklyéül becsülném e rézcsattos bibliát, ha megvolna. De nincs. Elpusztult ez is viharos életem fergetegeiben ... nem áprilisban születtem, hanem, hogy mikor? azt biz éti teljes bizonysággal meg nem mondhatom. Vgy rémlik, előttem, hogy szeptember 16-ika és 19-ike közt. alkalmasint 19- én”. Kossuth — aki levele szerint történelmi szempontból nem tartja fontosnak a születési dá tumot — száműzetésének keserű hangulatára jellemző szavakkal végzi sorait: „Tehát az anyakönyvtartási pontosság a csorba keresztelési bevallás kitöltését csakugyan megkívánná, méltóztassék oda- j egyezni nevem mellé, hogy születésem hónapja és napja nem tudatik. Mindennek meg van a maga haszna. Születésem napja nem lévén tudva, nem lesz nap, amely emlékemet felélessze, s így nevem hamarabb lesüllyed oda, ahova vágyakozom; a feledékenység örvényébe...” Neve ugyan nem süllyedt le a feledés örvényébe, hanem születése napján egy ország ünnepel. Zemann Zoltán I Paprikás hangulat
