Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-19 / 219. szám
4 NAPLÖ 1962. SZEPTEMBER 19. 1 Külföldi hírek DJAKARTA Maxwell Taylor tábornok, Kennedy elnök személyes katonai tanácsadója, aki négynapos látogatásra vasárnap Djakartába érkezett, hétfőn megbeszélést folytatott Sukarno elnökkel. MOSZKVA Moszkvában végétért a Keresztény Békemozgalom. Végre hajtó Bizottságának ülése, amelynek munkájában Magyar ország, Anglia, a Német Demokratikus Köztársaság, Hollandia, Libéria, Libanon, Románia, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, Csehszlovákia, a Szovjetunió és más országok' egyházi személyiségei vettek részt. Az ötnapos ülésen megvitatták a nemzetközi helyzet problémáit és a keresztények ezekből eredő jeladatait. TBILISZI Hétfőn véget ért a 10. nemzet közi szőlészeti és borászati kongresszus, amelyen huszonhárom ország képviselői vettek részt. HAVANNA A Revolución cimű kubai lap hétfői számában mindenkit óva int attól, hogy kalózcselekményeket kövessen el Kuba ellen. A lap figyelmeztet, hogy a jövőben másként bánnak azokkal, akik Kubára eme lik kezüket, mint a tavalyi invázió során elfogott ellenforradalmárokkal. A tavalyi invázió során fogságba ejtett el- lenforrdalmárokat kihallgatták és a televízió nézőinek is bemutatták. Most azonban nem kerülheti el a jogos büntetést az, aki hazaárulást követ ed. MOSZKVA Pittermann osztrák alkancel- lár kedden délelőtt hazautazott Moszkvából. Az alkancellár öt napot töltött a Szovjetunióban Elutazása előtt tett nyilatko- i.zatában kifejezte reményét, hogy látogatása elő fogja mozdítani a két nép barátságának erősödését és elmélyülését. Pittermann megjegyezte, hogy ő és kísérői „jó benyomást szereztek a Szovjetunió gazdasági fejlődéséről”. Megnyílt as ENSZ-kösgyűlés 27. ülésszaka New York. Kedden délután — magyar idő szerint 20.31 órakor — meg nyílt az ENSZ-hözgyűlés 17. ülésszaka. Az ülést Monzsi Szlim, az előző ülésszak elnöke nyitotta meg. Az ENSZ 104 tagjának küldöttei foglaltak helyet az ülésteremben. A szovjet küldöttséget Gromiko külügyminiszter, az angol küldöttséget Godber külügyi államminiszter vezeti. A többi nagyhatalom képviseletében az állandó ENSZ-küldöttek vannak jelen. Egy szomszédos teremben négy nemrég^, függetlenné vált ország — Rwanda, Burundi, Jamaica, valamint Trinidad és Tobago — küldöttei várták, hogy a közgyűlés jóváhagyja a Biztonsági Tanács javaslatát és elfoglalhassák helyüket az ülésteremben. (Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács mind a négy országot felvételre ajánlotta.) Monzsi Szlim az ülés megnyitása után — amelyet a hagyományoknak megfelelően egyperces néma csend követett — üdvözölte az egybegyűlt küldötteket — köztük mintegy ötven orszá; külügyminiszterét. Ezt követően a lelépő közgyűlési elnök kinevezte ,a közgyűlés mandátumvizsgáío bizottságát. A bizottság tagjai a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kanada, Görögország, Guinea, Indonézia, Mexikó, Nigéria és Salvador képviselője. A mandátumvizsgáló bizottság kinevezése után került sor a 17. ülésszak elnökének titkos szavazás útján történő megválasztására. Már az első és így egyetlen szavazási menetben sir Zaf- rullah Khan volt pakisztáni Folyamatosan feltöltik a Barátság olajvezeték magyar szakaszát A négy baráti országot a Szovjetunióval összekapcsoló Barátság kőolajvezeték 130 kilométeres magyar szakaszának hétfőn délelőtt megkezdett feltöltése kedden a terv szerinti ütemben egész napon át tartott. A csehszlovákiai szivaty- tyúállomásról elindított szovjet olaj kedden reggel elérte a ma gyár csővezetéki szakasz 51. kilométerszelvényét. A csehszlovák szivattyúállomás 28— 30 atmoszféra nyomással továbbítja a sűrű, nehéz folyadékot, amely körülbelül 2,5 kilométert halad a csőiben óránként. A csővezeték rendben működik. Csütörtökön hajnalban várják az olaj érkezését a kápolnásnyéki elosztótelepre. A kápolnásnyéki tartályokból rövid ülepítés után nagyrészt még ezen a héten a régi délzalai vezetéken keresztül Szőny be továbbítják az olajat, ahol a százhalombattai Dunai Kőolajfinomító elkészültégi feldolgozásra kerül. Kisebb részét vasúti tartálykocsikba fejtik és úgy viszik más olaj- finomítókba. ... — külügyminisztert választották az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakának elnökévé. Zafrullah megválasztására 72 küldöttség szavazott, míg a másik jelölt, a ceyloni Malaleszekera 27 szavazatot kapott. Az elnök megválasztása után a közgyűlés a Biztonsági Tanács javaslata alapján felvette ,az ENSZ tagjainak sorába a nemrégen függetlenné vált Rwandát, Burundit, Jamaicát, valamint Trinidadot és Toba- gót. Az ENSZ tagjainak száma ezzel 108-ra emelkedett. Kedden délelőtt egyébként négy új napirendi pontot nyújtottak be. A főtitkár beterjesztette „Az általános és teljes leszerelés problémája’’ című napirendi pontot, a Szovjetunió pedig két újabb probléma napirendre tűzését javasolja: az egyik a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak visszaállítása, a másik nemzetközi kereskedelmi konferencia összehívásának kérdése, a negyedik pedig az iráni földrengés okozta pusztítások helyreállításának kérdése. Előreláthatólag csütörtökön kezdődik az általános vita, és felszólal Stevenson, az Egyesült Államok nevében. Úgy tudják, pénteken Gromiko beszéde lesz az ülés fő eseménye. »— Fogadás Bukarestben az NDK pártós kormányküldöttsége tiszteletére Bukarest A Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a Román Nép köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa kedden este a Minisztertanács szalonjában fogadást adott a Német Demok ratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége tiszteletére. A fogadáson Walter Ulbricht vezetésével megjelentek a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének tagjai. Román részről részt vettek a találkozó . Gheorghiu-Dej, a Román Mun káspárt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Gheorghe Maurer a Minisztertanács elnöke, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, az Állam tanács és a kormány vezetői, valamint a politikai és társadalmi élet számos képviselője. Ott volt a Bukarestben akkreditált diplomáciai testület több vezetője és tagja, Agresszió — gazdasági mezben z a hat európai tőkés ország, amely pillanatnyilag teljes jogú tagja a Közös Piacnak — a Benelux-államok, Olaszország, Franciaország és az NSZK — mind aláírta az Északatlanti Paktumot és ezzel a NATO tagjaivá vált. S ámbár a NATO tagságát tekintve bővebb szervezet, mint a Közös Piac, mégis ennek a hat államnak a római szerződésben rögzített szoros összefogása a NATO sajátos gazdasági alapjának tekinthető. Hogy ez a kátonai paktum erő sen rányomja bélyegét a Közös Piacra, az a felületes szem lélő előtt is világos. Egyetlen adat jól szemlélteti ezt az ösz- ezefüggést. A Közös Piac hat tagállama 1958 és 1961 között 25,6 százalékkal növelte közvetlen katonai kiadásait, s Kyugat-Németország 1961-ben ötven százalékkal költött többet fegyverkezésre, mint 1958- ben. Az 1963. évi költségvetés, amelyet a napokban hagyott jóvá a Bundestag, körülbelül 3 milliárd márkával emeli a tavalyi katonai költségvetést. Ez az intenzív fegyverkezés megmutatja az integráció belső tér mészetét, agresszív lényét. De érdemes arra is utalni, hogy eltekintve a nemzetközi életre gyakorolt negatív hatásáról, a „több ágyú” elv gyakorlati érvé nyesítése a Közös Piac országok gyors gazdasági fejlődését is gátolja. Hiszen a hatok konjunkturális viszonyai éppen azért voltak jobbak az amerikainál vagy az angolnál, mert később kezdték és kisebb' mértékben folytatták a fegyverkezést. Ma azonban már ilyen „szemrehányás” nem érheti a hatokat sem Washington, sem London részéről. Sőt, a Közös Piac legfőbb tartalmává vált a fegyverkezés, méghozzá annak legkorszerűbb és legveszedelmesebb válfaja: az aíomfegyverkezés, amelyet az Euratom nevű fiókintézmény révén tettek közös vállalkozássá. Tie Gaulle francia köztár- sasági elnök nyugatnémetországi körutazása, ha a látványos külsőségektől, a tábornok német-barátságának tűntető megnyilvánulásaitól — a német nyelvű köszöntőktől és a német őseinek felemlegetésétől — eltekintünk, legelsősorban azt célozza, hogy a közös francia—nyugatnémet atom fegyverkezés útját egyengesse A franciáknak van már atombombájuk, a nyugatnémeteknek van pénzük — ha e kettőt egyesítik, egy-kettőre megteremthetik a hőn vágyott önálló atomütőerőt. Hamburgi beszédében egészen nyiltan szólt erről az elgondolásáról de Gaulle elnök. S hogy mire kell kell a nyugatnémet—francia unió és milyen célt szolgál majd az atomütőerő, azt a fran cia és nyugatnémet kormány politikájának ismeretében eddig is sejthettük. De Gaulle azonban minden kételyt eloszlatott, amikor arról beszélt, hogy Európának egészen az Uraiig egységessé kell válnia, természetesen francia vezeté.> alatt. Ez félreérthetetlenül azt jelenti, hogy a tábornok, ha nem is terminológiájában, de tartalmában magáévá tette a nyugatnémet imperializmus területi követeléseit, sőt most ö emeli magasra a szovjetellenes ség zászlaját. A Közös Piacot, a magvát képező francia—nyugatnémet összefogás, amely a modem „szent szövetséggé” teszi.Nyugat Európa két legreakciósabb re- zsimje, a köztársasági mezbe öltözött francia és nyugatnémet monarchia hadat üzent nemcsak a szocializmusnak, hanem a polgári demokrácia intézményeinek, a parlamentnek, a gyülekezési, szólást és sajtószabadságnak is, amelyet a kapitalizmus amúgyis megnyomorított és önmaga árnyékává silányított. Jóllehet a Közös Piac a konjunktúra áldásaiból néhány morzsát hullat a dolgozó osztályoknak is, valójában azonban mélyen antiszociális egyesülés, a monopóliumok összefogása mindennemű haladás, a legparányibb szociális reform, a nemzetközi kapcsolatokban a reálpolitika felülkerekedésének megakadályozására. A Közös Piacnak pontosan ebben van az óriási vonzereje a tőkések szemében. A kívül rekedt országok kapitalistái — gondolok főként az amerikaiak ra és az angolokra — elsősorban ezt a politikai oldalát becsülik a Közös Piacnak, s ezért hajlandók bizonyos gazdasági áldozatokra is. A komp likációk azonban itt, ezeknek az áldozatoknak a mibenlétét iVetően jelentkeznek a legélesebb formákban. A Közös Piac révén Bonn és Párizs erő sebbnek tudja magát Londonnál és nagyjából egyenlőnek véli együttesét az Egyesült Államokkal. Angliától tehát feltétel nélküli behódolást követel, az Egyesült Államokkal pe dig lépten-nyomon érezteti, hogy az erők nivellálódtak, tehát vége az óceánon túli pa- rancsuralomna k. London csatlakozási szándéka és igyekezete drámai eseményeket indított meg. A brit nemzetközösség tagjai attól félnek, hogy London Jelük fogja megfizettetni a belépti díjat, s ezért biztosítékokat követelnek. A Közös Piac. nagyvadjai — a franciák és a nyugatnémetek — semmiféle kedvezményt nem hajlandók biztosítani a szigetország részére. így a Macmillan kort mány roppant nehéz helyzetben van. A brüsszeli tárgyalások a csatlakozásról zsákutcába *jutottak, mert a franciák és a nyugatnémetek keveselték az angol „engedékenységet” a nemzetközösségi kormányok vi szont, miként ezt a viharos londoni miniszterelnöki konferencia jelzi, sokallják Anglia engedékenységét. Ráadásul ez a huzavona a hatok táborában is bizonyos polarizációt idézett elő: a Benelux-országok és Olaszország ragaszkodik Anglia belépéséhez. Részint azért, mert ebben látják a legfőbb biztosítékát annak, hogy a közösség nem válik angolszászellenessé, másrészt szerintük Anglia ellensúlyozni tudná a frank—germán hegemóniát. Az Egyesült Államok is érzi a Közös Piac kettősségét. Nagy erőfeszítéseket tesz, hogy Anglia belépését megkönnyítse, s óriási tőkéket fektet be, hogy a Közös Piac erődjén belül szilárd állásai legyenek. Washington diplomáciai húzásait az a felismerés diktálja, hogy most már nem ő szab törvény* Nyugat-Európának. Éppen, ezért ügyel olyan féltékenyen egyetlen hatalmi jelvényére: a nukleáris fegyverekre. A Közös Piac tagadhatatla- nul agresszív szervezet, amely nemcsak megkülönböztető kereskedelmi intézkedéseit, hanem katonai eszközeit is a szocialista világ ellen fordítja. De ez az integráció egyúttal megbontja a tőkés világ rendjét is, kiélezi az ellentéte két, polarizálja az erőket, s meggyőző erővel bizonyítja a lenini tétel igazságát: az euró pai egyesült államok kapitalista viszonyok között mélységesen reakciós eszme, amely csa jondot és bajt hoz az emberiségre. ZALA TAMÁS A brnói nemzetközi vásáron A vásárváros látképe Ncny az érdeklődés a magyar pavilonban kiállított gépelt iránt Ma^asrangú katonatiszt irányította a de Gaulle elleni merényletet Párizs. A de Gaulle merénylői utáni nyomozás újabb fordulatot vett Bastien Thiry alezredes letartóztatásával. Kiderült, hogy a merénylő csoport vezetője nem a cellájában öngyilkosságot elkövetett Niaux őrnagy volt, hanem Bastien Thiry. Az alezredes fontos posztot töltött be a hadügyminisztérium légügyi főcsoportjánál, pontos értesülései voltak a köztársasági elnök repülőútjairól. Már augusztus 8-án, Eisenhower párizsi látogatásakor merényletet szervezett de Gaulle ellen, de az elnök gépkocsija akkor megváltoztatta útirányát. Augusztus 22-én reggel, amikor de Gaulle a repülőtérről érkezett, a merénylők két percet késtek, ezért csak este, az elnök elutazásakor hajtották végre támadásukat. Bastien Thiry kijelentette, utasításait a Nemzeti Ellenállási Tanácstól kapta. Kihallgatásakor azt Péttr Antainé C Bíró Sára cipészmester özvegye 1962. szeptember 18-án 69 éves korában elhunyt. Temetése szeptember 20-án. csütörtökön du. 4 órakor lesz a központi temetőben. Gyászoló rokonai. is elmondotta, hogy gyóntató papja tudott tervéről és megerősítette őt elhatározásában. A Bidault és Soustelle vezetése alatt álló Nemzeti Ellenállási Tanács nemcsak de Gaulle, hanem több más francia politikai személyiség ellen is merényletre készült. A brüsszeli lapok újabb részleteket közölnek azokról az iratokból, amelyeket az OAS belgiumi szállásán találtak. Ezek szerint Pompidou miniszterelnöK is a kiszemelt áldozatok között volt. A vezető személyek elleni merényleteket egy OAS puccskísérlet bevezetésének szánták. A francia lapok a szerteágazó összeesküvés jellemző vonásaként emelik ki, hogy a merényletek irányítói tényleges vagy volt katonatisztek. „Mindez azért lehetséges — írja a Liberation —, mert de Gaulle nem akarja megtisztítani a hadsereget, azt a hadsereget, amely 1958. május 13-án hatalomra juttatta”. Özv. Radnai Gyuláné Maries Anna szeptember 17-én 80 éves ko rában elhunyt. Temetése 20- án, csütörtökön 3 órakor lesz a központi temetőben. Miszkovics csalá férfidivat, kötött, fehérnpinü szak üzletünket Széchenyi ér és Kossulh L u. sarkán Le újabb őszi motSg.íekliöi iry választék! Pécsi Ruházati Bolt í ál la lat
