Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-19 / 219. szám

> IHäMLSJ» 1962. SZEPTEMBER 19. ■■ I ■ " » Hz üzemi pártcsoport és az agitáció irányítása A legtöbb üzemi alapszerve­zetben, ahol a felvételek már megvannak, a pártcsoportokat a termelési egységek szerint, az üzemi munkaszervezést fi* gyelembe véve alakították ki. így a pártcsoportbizalmi és a tagság az üzem, üzemrész vagy brigád munkáját, az ott dolgo­zó munkások hangulatát, a fel­merülő nehézségeket, vitákat állandóan jól ismerhetik. Az a tapasztalatunk — és a küldöttválasztó taggyűlésen el­hangzottak is bizonyítják —, hogy egyre több pártvezetőség ismeri fel a pártcsoportok munkájának jelentőségét, ke­resik a jobb módszereket. A pártcsoportok munkájában vannak követendő, jó tapasztalatok, de sok még az útkeresés, van mit javítani. Jó példát több alapszervezetből lehetne me­ríteni, mégis csak a Pécsi Bőr­gyár pártszervezet vezetőségé­nek és pártcsoportjaiknál ta­pasztalható helyes törekvése­ket említem. Igaz, munkájuk még nem jár teljes sikerrel, de jó módszereik tanulságosak, érdemes velük foglalkozni. A pártcsoportok agitációs mun­kájával kapcsolatos kérdéseket emelem ki, mivel igen fontos területe a pártmunkának. Felismerték a bőrgyári elv­társak is, hogy az a pártcso­portbizalmi képes jól meg­szervezni, irányítani a pártta­gok felvilágosító tevékenysé­gét, aki maga is alaposan is­meri a párt politikáját, a kül- és belpolitikai eseményeket, azok okait és értelmét, továb­bá jól ismeri a termelési fel­adatokat. Hogy biztosítják a tájékozottságot? A pártvezető­ség rendszeresen tanácskozik a bizalmiakkal. A politikai és termelési feladatokról tájékoz­tatják az elvtársakat. Megha­tározzák a következő feladato­kat, választ adnak az előzőleg tett javaslatokra, kérdésekre. «> Nagyobb események alkalmá­val, egy-egy nagyobb feladat 5-(ílőtt (pl. a moszkvai béke­világkongresszus, kongresszusi irányelvek) konzultációs meg­beszélést tartanak a bizalmiak­kal, ahol választ adnak a vita­tott, vagy meg nem értett kér­désekre. Napjainkban a kong­resszusi irányelvek foglalkoz­tatják az embereket, választ kell adni kédéseikre. Van eset, amikor a szakszervezeti bizal­miakat is meghívják közös meg beszélésre. A tanácskozások alkalmával a bizalmi elvtár­sak elmondják tapasztalatai­kat, a munkások véleményét, üzemrészük nehézségeit, me­lyekhez a vállalati vezetés vagy a pártvezetőség segítsé­gét kérik. Negyedévenként írásban biz­tosítják a gyár termelési érté­kelését, a következő negyedév feladatait. A megbeszélések rendszeresek, mégis gyakran szükséges, hogy felkeressék a párttitkárt meg­beszélni egy-egy problémát. Az irányításnak ez a módja a kül- és belpolitikai kérdések megmagyarázásához általában elegendő. A termelést segítő, a feladatokra mozgósító agitá­cióhoz azonban kevés, mert bár üzemi, de mégis általános. Ezt felismerték. Nem elégednek meg a gyár és az üzemrészek átfogó ter­melési értékelésével. Arra tö­rekednek, hogy a műszaki ve­zetők (üzemvezető vagy mű­vezető) a pártcsoport- és szak- szervezeti bizalmiak együtt­működése kialakuljon, és ahol lehet, bevonják a KISZ-veze­tőt is. Rendszeres időközön­ként — dekádonként látszik legjobbnak — közösen meg­beszélik a munka eredményeit, a fogyatékosságokat és a fon­tosabb feladatokat. Utána mindegyik vezető a maga ha­táskörében összehangoltan in­tézkedik, szervez, agitál. A po­litikai és gazdasági feladato­kat alaposan ismerve tartják a pártcsoport-megbeszéléseket, osztják el a feladatokat, meg­beszélik a felvilágosító munka tartalmát. Ezek után megvan a feltétele annak, hogy cím­szavak helyett a minőségi mun káról, önköltségről, termelé­kenységről stb. az egyes embe­rek munkáját figyelembe véve konkrétan, meggyőzően tudnak beszélni. Csakis így van moz­gósító hatása a termelési agi- tációnak. Javítani lehet és kell a mód­szereket a Pécsi Bőrgyárban is. Többet kellene foglalkozni mind a bel- és külpolitikai, mind a termelési agitációnál, hogy egy-egy kérdést milyen érvekkel magyaráznak, hogyan lehet az igazságot minden munkás számára érthetően el­mondani. Aránylag könnyű feladat, hiszen nem csalafinta­ságokat kell kitalálni, hanem az igazat kell kézzel foghatóvá tenni. Az agitáció fő módszere itt is az egyéni beszélgetés. Emel­lett hasznosak a röpgyűlések, melyet vagy a pártcsoport szár vez^és tart öntevékenyen, vagy a pártvezetőség szervezi attól függően, hogy helyi vagy az egész gyárat, az összes dolgo­zót foglalkoztató probléma megbeszéléséről van szó. Nemcsak a Bőrgyárban, ha­nem más üzemekben is tapasz­taljuk, hogy a szakszervezeti- és pártcsoportbizalmiak nem foglalkoznak kellően • műnk a verseny helyzetének folyamatos ismer­tetésével. Nem elegendő a ne­gyedévenkénti értékelés, szük­séges menetközben is beszél­ni róla, időben felhívni a fi­gyelmet a lemaradásokra, a hibákra. A helyi műszaki ve­zetőnek, párt- és szakszerve­zeti bizalminak folyamatában ismernie kell a munkaverseny állását és mindhármuknak nemcsak kötelessége, de érde­ke is, hogy naponta beszélje­nek arról a munkásokkal. A folyamatos értékelés haszno­sabb, mozgósítóbb, mint a ne­gyedév végén a már kialakult helyzet felmérése, melyen visz- szamenőleg nem lehet változ­tatni. A kettőt öszehangolva eredményesebb. Minden alap­szervezetben többet kell fog­lalkozni az új, a haladó ter­melési éljárásokkal, a tapasz­talatok átadásával, örülünk az élenjáró munkások sikereinek, de azt is látni kell, hogy az igazi sikerhez az vezet, ha mi­nél többen átveszik, alkalmaz­zák a jó munkamódszereket. Az agitációban tehát az ered­ményekhez vezető utat is is­mertetni kell. Általános hiba az is, hogy az egymással összefüggő munka- területek pártcsoportjai nem kisérik kellően figyelemmel a másik csoport termelési gond­jait. Pedig fontos, mert a ma­guk jó munkájával segíthetik a következő termelő folyamat eredményességét. Fordítva is jelentkezik, hiszen a műhely hibás, nem kielégítő terméke a következő gyártási folyamat­nál jelentkezik, fékezi azok munkáját. Ezért a termelési folyamatban egymáshoz kap­csolódó pártcsoportok vezetői időnként (legalább havonta egyszer) beszéljék meg, hogyan tudják politikai meggyőzéssel segíteni a hibák kijavítását. A koordinálás természetesen elsősorban a mű szaki vezetésnek elengedhetet­len kötelessége, pártcsoportok vezetőinek együttműködése azt nem helyettesíti. Pártcsoportvezetők mondták el a taggyűléseken: ne csak követeljenek tőlük, adjanak segítséget is munkájukhoz. Bí­rálatuk jogosságát ismerjük el, amikor néhány szervezési, módszertani megoldás ismer­tetésével segíteni kívánjuk munkájukat. Kresz Károly lili mmnni n MC mumm innninTrmr fe Unillllm Hl illinium III Ilii Hl! MiÜÜllllí Hcud’á^ a cukor?-pit A szalántai Hunyadi Termelőszövetkezetben jól halad a cukorrépa betakarítása. A tábla végére öss hordoí'. cukor­répát a pécsi vasútállomásra szállítják Egy Ikarus busz próbaútja Airikában 1200 kilométer kosivatagon keresztül A világ igen sok tóján is­mertté vált az Ikarus márka. Harminc országban futnak a magyar járművek, de az ex­portáló MOGÜRT Külkereske­delmi Vállalat az utóbbi idő­ben sok távoli országban, köz­tük a függetlenné vált afrikai országok kereskedelmi kö­reiben is kialakította kapcso­latait. Ennek eredménye, hogy rövid idő alatt félezer magyar jármű került Afrikába. Fut­nak autóbuszaink Guineában, a Mali Köztársaságban és az EAK-ban, Mint egy konzervgyárban... Örömmel vezetett végig Görcs Károly, a MÉK igazga­tója a mohácsi tartósító üzem­ben. Hiszen az elmúlt három év alatt sokat fejlődött ez az üzem, termelése ötszöröséire növekedett A fő épület sárga homlok­zatán sűrűn egymás mellett paprikafüzérek piroslanak a napon. Az asszonyok a cseresz­nyepaprikákkal teli ládák mel­lett ülnek és felfűzik egymás után a vékony zsinegre az apró szárakat. Kapós áru ez a föld­művesszövetkezeti halászcsár­dákban, a megye vendéglátó üzemegységeiben Az udvarra pótkocsis teher­autó kanyarodik. Siklósról ér­kezett. A ládákban elsőosztá­lyú zöldpaprika. Télire tartósít ják ezeket is. Hatalmas hor­dákban megmossák, karikára vágva ecetesen rakják eL A hordók mellett mintegy har­minc asszony vágja a paprikát Vidáman évelődnek: — Van még hely is, kés is igazgató elvtárs, lehet se­gíteni! Mert bizony a segítség most elkel, amikor egymás után ér­kezik tartósításra az áru. A hordókból majd csak télen vég zik el a kiszerelést a külön­böző méretű üvegekbe és így kerül el a fogyasztókhoz. Az idei tervükben 100 vagon sa­vanyúság tartósítása szerepel. Savanyukáposzta. ecetes ubor­ka, ecetes paprika, cseresznye paorika kerül az üvegekbe. Most hatvan munkást tudnak foglalkoztatni. Szűkében van­nak már a munkahelyeknek is. De épül az új kiszerelő csar- Wk, A közel 40 aétexes vi­lágos munkahelyen, kényelmes körülmények között tudják majd a télen üvegekbe rakni a savanyított árukat A raktár sem üres már. — Nyolcezer ötliteres üvegben szállításra vár az ecetes ubor­ka. Magasan egymásra rakva állnak az üvegeik, rajtuk a fel­irat: Készült a MÉK mohácsi tartósító üzemében. Az üzem­vezető örömmel látja, hogy az áruk minősége megnyeri Görcs elvtáns tetszését. • A jégveremben most nincs még jég. Raktárnak rendezték be. Az egymás mellett sora­kozó hordókban kajszibarack vár elszállításra. A kiváló mi­nőségű árut külföldre expor­tálják. . A nagy idénymunka köze­pette állandóan csinosítják, rendezgetik az üzem környé­két. Elkerül a szemét, a bog­nár munkából visszamaradt hulladék. Az élelmiszerrel csak tiszta körülrfiények között sza­bad foglalkozni. Az áruk el­helyezéséhez, gyors feldolgo­zásához pedig egyre több hely­re van szükség. — Néhány évvel ezelőtt itt még káposztát termesztettek — mutat az udvar egyik részére Görcs elvtárs. Most ott káposz­tával, paprikával teli hordók állnak. A száz vagon tartósított áru elkészítése gondos és szorgos munkát igényel. Már nem kis telephely a mohácsi üzem. — Ahogyan elnézem a gyorsan dolgozó asszonyokat, a sűrűn közlekedő teherautókat, az egy másra tornyosuló hordókat, úgy érzem magam mint égy konzervgyárban. Csak kicsit kisebbek a xnérete&i Szükség van erre a tartósító üzemre, amelynek dolgozói termelésükkel eredményesen járulnak hozzá a megye la­kosságának ellátásához. — Mitzki Bár gyártmányainkról nagy megelégedéssel nyilatkoznak a vevők az új piacok mégis szá­mos műszaki problémát vet­nek fel. Már mintegy 20 országban működik a MOGÜRT vevő- szolgálati hálózata. Néhány héttel ezelőtt Szudánban is ki­próbálták az 50 személy szál­lítására alkalmas 321-es típusú Ikarust. Port Sudantól Kartu- míg az 1200 kilométeres utta- lan utat — ahol eddig ilyen nagy autóbusz még egyálta­lán nem járt — pihenőkkel együtt három nap alatt tette meg a kocsi. A próbauton részt vett magyar szakemberek el­mondották, hogy kő- és homok sivatagon keresztül vezetett út­juk. A szudáni lakosok min­denütt a legőszintébb barát­sággal fogadták az expedíciót. Készségesen segítettek és olyan helyeken, ahol a víz valóban aranyat ér, korlátlan mennyi­ségben adtak. eghalt űramos-i Pál A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége fájdalommal jelenti, hogy Aranyossi Pál nyugdíjas újságíró szeptember 10-án 75 éves korában el­hunyt. Aranyossi Pál elvtárs több mint fél évszázadon át dol­gozott a sajtóban. — TEGNAP délután három órakor ünnepélyes keretek között megnyüt az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének komlói tagoza­ta. — A PÉCSI 111. kerületi rehdörőrs a kerület általános iskoláival karöltve úttörő közlekedési járőr-csapatokat szervezett. A járörcsapcáok tagjai számára szeptember 23 án, vasárnap délelőtt a Sör­gyár kultúrtermében filmve­títéssel egybekapcsolt meg­beszélést tartanak, s egyben kiosztják a szolgálati felsze­relést is. A járőrcsapatokba jelentkezett úttörők megjele­nése kötelezd, — MINDEN HARMADIK családnak van televíziója Komlón. — Az utóbbi három héten 146 tv-t adtak el a komlói üzletekben, ezzel 2026 ra emelkedett a tv-előfizetők száma. — A SZIGETVÁRI járási tűzrendészen alosztálypa­rancsnokság Nagy János kárászpusztai, Czulák István ceglédszentmiklósi, Kispörös Sándor és ifjú Kispörös Já­nos szulimáni lakosokat 100— 270 forint pénzbírsággal súj­totta,mert a jogerős tűzrendé­szen határozatok előírásait nem tartották be. Töridelmesen vall az árpáritetii feleségiyilkes Lapunkban már tájékoztat­tuk olvasóinkat arról a bűn­tényről. amelyet Jagicza Ist­ván, a Pécsi Erdőgazdaság Ár­pád-tetőn lakó fuvarosa elkö­vetett: feleségét 1959. január 2-án megfojtotta. A gyilkos bűntette után a holttestet a fáskamrában elásta, majd két- három hónap múlva a holttes­tet kiásta — és lakásától mint egy 300 méterre az árpádtetői erdőben egy lapályos helyen ismét elföldelte. A szomszé­doknak, ismerősöknek azt ha­zudta, hogy felesége egy férfi­vel megszökött, sőt a szomszé­doknak egy levelet is mutatott, amelyben az asszony ezt be­ismeri és kéri, ne is keresse. A bűntény azonban ez év ta­vaszán kiderült és Jagiczát a rendőrség letartóztatta. A feleséggyilkos ügyében a megyei bíróság tegnap kezdte meg a tárgyalást. A tárgyaló­terem már zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, amikor fegyőf kíséretében megérkezett a 40 éves Jagicza István. Megtörtén állt a bíróság előtt és a bíró kérdéseire halkan válaszolt. , — Jagicza István, bűnösnek érzi-e magát? — Bűnösnek. Mielőtt a bűncselekmény részleteire került volna a sor, röviden elmondotta életét. Földműves volt — írni, olvas­ni nem tudott. — Feleségével 1946-ban ismerkedett meg, akitől három gyermeke szüle­tett. Kezdetben rendes családi életet éltek, később azonban — mint mondotta — tűrhetetlen lett a helyzet. Felesége állan­dóan féltékenykedett, ezért többször került szóváltásra is sor közöttük, sőt a szóváltás tettlegességig is fajult. Felesé­gét három esetben kezelték Pécsett az Idegklinikán. A szomszédok elmondása alapján sokszor „igen zavartan” visel­kedett. Jagicza úgy érezte, nem tud feleségével együtt élni és ezért kétszer is elköltözött tő­le, de az asszony mindig meg­találta, utánament s vitatkozá­sok után ismét kibékültek. Három évvel ezelőtt, 1959. január 2-án ismét szóváltás ke rekedett közöttük. Jagicza ek­kor határozta el véglegesen, hogy feleségét meggyilkolja. A vádlott ezután elmondot­ta, hogyan fojtotta meg fele­ségét és hogyan ásta el a fás- kamrában, majd az erdőben. — Miért íratta saját magá­nak címezve azt a bizonyé« levelet, amelyben felesége köz­li, hogy elment egy idegen fér­fivel? — Azért, hogy ezzel megté­vesszem a szomszédokat, isme­rősöket, akik érdeklődtek: hol a feleségem. A bíró a vaskos iratköteg- ből elővette a szóban forgó le­velet, amelyben ez áll: „Ma tá­vozom Pécsről, nem azért men tem hozzád, mert szerettelek, tovább nem érdekelsz. Van ne­kem egy másik, akivel boldo­gabb életet élhetek”. A törvényszéki írásszakértő ezután elmondotta, hogy ez a le vél nem Jagiczánétól szárma­zik, mert összehasonlítva Ja- giczánénak egy régebbi leve­lével, megállapítható az írás­beli eltérés. — Igen, az Elefánt vendég­lőben egy ismeretlen személy- lyel írattam ezt a levelet — vallotta Jagicza. Jagicza bevallotta az előre megfontolt gyilkosságot. — Gondoltam, hogy ha rá­jönnek, fel is akaszthatnak, mégis megtettem — mondotta. A bíróság ezután a tanúkat hallgatta ki, majd a tárgyalást elnapolta. (Garay) — ZWICKAUI bányaorvo­sok látogatnak Komlóra A háromtagú orvosküldöt előreláthatólag szeptem ..' 23-án érkezik a bányaváros­ba és nyolc napi ott tartóz­kodás után a tapasztalatcso a látogatás komlói résztvevői velük együtt utaznak vissza Zwickauba. — BÁBFESZTIVÁL lesz jövő év tavaszán Pécsett. Ez alkalommal mutatja be egész évi munkáját a Pécsi Báb­színház. Részt vesznek a ta- _ lálkozón a megye öntevé­keny bábjátszó csoportjai is. — MA REGGEL nyitják meg a Bem utcában az átala­kított zöldség- és gyümölcs boltot.. — GÉPKOCSIVEZETŐI tanfolyam kezdődik szeptem­ber 27-én a Siklósi járási Művelődési Házban. A tan­folyamra eddig 160 fiatal je­lentkezett. 0 rendőrség felí vása A Baranya megyei Rendőrfő- kapitánysáe felhívja a megye te­rületén működő lakónyilvántartó könyv vezetőket, hogy az 1/1962. B. M. sz. rendelet 8. í-ának meg­felelően a 11. S. 2. bekezdésében foglaltak végrehajtásához a szült séges nyomtatványokat a terüle­tileg illetékes rendőrőrsökön a szükségletnek megfelelően ve­gyék át. Fentieknek megfelelően .Azok­ról a 14—16 évesekről, akik nem gondozóikkal (szülő, törvényes képviselő, stb.) érkeznek a la­kásba, illetőleg onnan nem gon­dozóikkal távoznak és tartózko­dásuk a 60 napot meghaladja, a lakónyilvántartókönyv vezetőjé­nek a rendszeresített értesítéla- pott kell kiállítania és azt el kell juttatnia a legközelebbi rendőri szervhez”. A szülői (törvényes képviselő) háztól jelenleg távol lakó 14—18 éves állampolgárokról az előírt értesltölapot 1863. január 1-ig ki keU állítani és azt el kell juttatni • legközelebbi rendőri szervhez. Egyben felkéri az illetékes ta­nácsi szerveket, hogy ebben • lakónyilvántartókönvv-vezetők­nek nyújtsanak segítséget. — 1963-BAN 12 MILUÖ forintot fordítanak öntöző- berendezések létesítésére a sellyei járásban. Elsősorban a Dráva mentén lévő terüle­tek öntözését akarják ezzel a beruházással megoldani. — HÁROMEZER fejlámpát kap a Komlói Szénbányászati Tröszt Németországból, ezer­ötszázat pedig Lengyelor­szágból. A fejlámpák a me­redek telepű fejtéseknél nagy segítségére lesznek a bányá­szoknak. Az író csoport és a Jelenkor szer­kesztőbizottsága szeptember 21-én 19 órakor vitaestet rendez a szer- készt őség helyiségében. „Fiául kői tők a Jelenkorban” címrtiel Mlhalik Zoltán tart vitaindító előadást. Az ÉM Beremendi Cement és Mészművek keres meg­vételre könyvjóváírássa,. esetleg számlázás ellenében 1 i amiábis, hie?nygíízláinpás fényntásolóppel Munkaszélesség 1 m. 4

Next

/
Thumbnails
Contents