Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-17 / 192. szám

»«2. AUGUSZTUS 17. 3 r Ötszáz új traktoros Már túljutottunk au­gusztus közepén és még csak alig felét szántottuk meg a learatott tarlóknak. Pedig gép van, sőt több is van, mint amennyi az el­múlt évben volt. A hiba az, hogy kevés a géphez értő ember. Jelenleg alig dolgozik traktor éjszaka. Ahhoz pe­dig, hogy a talajmunkákat jó minőségben és idejében el tudjuk végezni, arra van szükség, hogy a szántótrak­torok nyolcvan százaléka éj­jel-nappal dolgozzon. A gépeket lehetne dolgoztat­ni, ha volnának emberek, akik vezetik őket. De nin­csenek. Százhuszonnyolc trakto­ros kellene a termelőszövet­kezeti és 356 a gépállomási szántótraktorokra. Ha csak azt mondjuk: kellene, ezzel még nem tettünk semmit De ha a termelőszövetkeze­tek azt mondják: kell és elő is teremtik ezeket az embereket akkor a jövő évi jó termés egyik alapvető követelményét is biztosítot­ták. Több gépállomás kör­zetében már segítettek a termelőszövetkezetek. A sellyei gépállomás körze­tében például 32 szántótrak­tor dolgozik már éjjel-nap­pali műszakban. E gépállo­más körzetében, sőt nyu­godtan mondhatjuk, hogy ebben a járásban is nagy­jából megoldódott már ez a probléma. A járásban mind össze 25 embert kell még kiképezni ahhoz, hogy a gé­pek nyolcvan százaléka 2 műszakban dolgozhasson. A pécsváradi járásban is már csak negyven trakto­ros hiányzik, de vannak já­rások, ahol a hiányt csak háromjegyű számmal le­het kifejezni. Ezek közé tar­tozik a mohácsi 104, a pé­csi 105, a sásdi 105 és a szigetvári szintén 105 hiány­zó traktorossal. Ezek a szá­mok is azt mutatják: a helyzet súlyos. Ha nem se­gítünk rajta nagy bajok származhatnak belőle. A tanácsok és a gépállo­mások felmérték a traktoros szükségletet, a kimutatá­sokat elküldték a termelő- szövetkezeteknek, még le­velet is mellékeltek a kimu­tatások mellé, amelyben megírták: ekkorra és ekkor­ra ennyi, meg ennyi trak­torost kémek a termelőszö­vetkezettől. Több termelő- szövetkezetben már össze is hívták a vezetőséget: dön­teni abban, kiket küldje­nek traktoros tanfolyamra. Lényeges itt most a gyor­saság, de még lényegesebb az, hogy a termelőszövetke­zetek úgy válogassák össze a tanfolyamra küldendő­ket, hogy azok minden kö­vetelménynek megfelelje­nek. Olyan emberek legye­nek, akik szeretik a gépet, akik nemcsak pénzkereseti lehetőséget, hanem hiva­tást is látnak abban, hogy ők traktorosok lesznek és természetesen helyes, ha fia­talok. Egyik termelőszövetkeze­ti elnök azt mondta: „Mi, a legjobb embereinket küldjük. Magunkat csap­nánk be, ha nem ezt ten­nénk. hisz ezek az emberek egyszer majd úgyis a mi gé­peinken ülnek.” Igaza van ennek a terme­lőszövetkezeti elnöknek. Ott cselekszenek helyesen, ahol így gondolkodnak. Rövid az idő. Tíz-tizenöt napon belül be kell indí­tani a gépállomásokon az alapfokú traktoros tanfolya­mot, ahol elsajátítják az emberek a technikai mini­mumot, hogy aztán gépre ülhessenek, szánthassanak. Kevés a traktoros. Ezt őszintén meg kell monda­ni. De ehhez az őszinteség­hez az is hozzátartozik: a termelőszövetkezetek és gépállomások összefogása nélkül ez a probléma nem oldódik meg. A gépállomás tanfolyamon oktatja ki az embereket, viszont a tanfo­lyamra a tsz-ekből mennek az emberek. Ha ezt megér­tik a termelőszövetkezetek, akkor lesz elég traktoros, lesz jó termés jövőre is. Mit gyártson a Szigetvári Kisgépgyártó Vállalat? Keresettek a szigetvári porelszívó berendezések és önrakodók Kétszázan jelentkeztek ipari tanulónak — készülnek a fejlesztési tervet 1952-ben alakult meg a Szi­getvári Kisgépgyártó és Autó- Motorjavító Vállalat 15 kisipa­rossal. Azzal a céllal hozták létre, hogy Szigetvárt és kör­nyékén elvégezzék az óra-, rá­dió-, gumi-, bádogos-javításo­kat. Az első években valóban csak a szolgáltatás volt a pro­filja a vállalatnak. Később mindinkább erősödött a válla­lat vasipari tevékenysége, s a Lakatosipari és egyéb szolgálta­tások mellett a járműjavítás és egyedi gyártmányok kerültek előtérbe. A vállalat vezetői már évek óta harcolnak azért, hogy va­lamilyen profilt liapjon a vállalat, mert kizárólag a szolgáltatá­sok ellátása mellett nem ren­tábilis az üzemeltetés. Elkezd­ték olyan kisgépek gyártását, amelyek hiánycikkek voltak nemcsak Baranyában, hanem országos viszonylatban is. Kü­lönösen a bőripari, cipőipari gépek terén mutatkoztak hiá­nyok, s erre álltak át. Évek óta jó eredménnyel gyártják a cipőipari porelszívó berende­zéseket. amelyekből az idén is mintegy 140-et készítenek. A hazai szükséglet természetesen nem akkora, hogy ezt a beren­dezést korlátlan mennyiségben gyárthatnák. A cipőipari por­elszívó berendezésükkel szere­peltek a bukaresti ipari vásá­ron, s van arról szó, hogy Ro­mánia is rendel 200 darabot A porelszívó berendezés mel­lett másik késztermékük a kon­fekcióipari szék, amelyből 4000-et készítenék ebben az |esztendőben. A postaigazgató- ság részére pedig 15 újságáru- Isító pavilont gyártanak. Pár hete még műanyagrészlegük is volt, bakelitből villamoskap­csolókat készítették. Ezt a rész­legüket azonban megszüntet­ték. Az év elején, amikor szóba került ismét a vállalat profi- lírozása, voltak olyan tervek és elgondolások, hogy a lámpa­gyártást átveszik a kohó- és gépipari minisztériumi válla­latoktól. Ez azonban nem vált valóra, mert nem tudták elhe­lyezni ezt az új részleget, amelyhez mintegy 2000 négy­zetméter fedett műhelyterüle­tet kellett volna biztosítani. Van egy érdekes megrende­lése a vállalatnak. Az ország különféle építőipari vállalatai 11 önrakodú elkészítésére adtak megbízást. Eddig ugyanis sok elgondolás és konstrukció született arra vonatkozóan, hogy megköny- nyítsék az ömlesztett áruk (ce­ment, sóder, homok, salak, stb.) tehergépkocsira való felraká­sát. A szigetváriak gyártmánya vált be a legjobban. Ennek az önrakodó gépnek az a lényege, hogy a halomban lévő ömlesz­tett árut kanalakkal felszedi, szállítószalagra rakja — a gép közben, amilyen ütemben fel­szedi az ömlesztett árut — olyan ütemben halad előre. A vállalat mindig teljesítet­te tervét, minőségi és egyéb mutatói is igen kedvezőek. Az idei tervük öt és fél millió fo­rint. A félévi eredmények után kérte a vállalat, hogy egy mil­lióval emeljék fel a tervüket. Jelenleg már 110 fő a válla­lat létszáma, s öt technikusuk van. Ezek a műszakiak kiváló­an ellátják a rájuk bízott fel­adatokat, de nagyon szükséges lenne legalább egy mérnök beállítása. Biztosított az után­pótlás a vállalatnál, jelenleg van 20 ipari tanulójuk. Az idei évben 300 ipari tanaié jelentkezett a vállalathoz, de csak kilencet tudnak felvenni. Már három évvel ezelőtt foglalkoztak az­zal a gondolattal, hogy új te­lephelyet létesítenek a válla­lat részére. Vásároltak néhány barakképületöt és annak az anyagából felépítettek a köz­ség szélén két 70 méter hosz- szú épületet. Ezek az épületek azonban gyengék, korszerűtle­nek, s a további építést és be­ruházást leállították. A hiba az volt, hogy nem végeztek kö­rültekintő tervezést, s a felhú­zott épületek, amelyek eddig is több millió forintban van­nak — a kívánt célra nem használhatók. Egészen az idei évig nem is volt ismeretes a vállalat vezetősége előtt, hogy egyáltalán mi lesz a vállalat sorsa, maradnak-e továbbra is a régi helyükön, vágy készül új telephely? Az idén a megyei tanácstól 200 000 forintot kap­tak tervezési költségekre, el­készítik a programozást, jövőre pedig a kiviteli terveket, s két év múlva megkezdődhet az építkezés. Négy-öt évbe beletelik, amíg •1 új telephelyet elfoglalhatják. Mi legyen ad­dig, mit gyártsanak? A jelen­legi körülmények között sem­miképp nem oldható meg a vállalat profilírozása, de az is nagy gondot okoz, hogy a javí­tó-szolgáltató tevékenységet el­láthassák. Nagy az érdeklődés a járműjavító szerviz iránt, sajnos azonban hely hiányában ezt sem tudják úgy megoldani. Csehszlovák mintára, a me­gyei tanács ipari osztályveze­tőjének javaslatára elhatároz­ták, hogy az országban első­nek szerződést kötnek a mo­torosokkal, autótulajdonosok­kal, hogy a kocsijaikat, motor­jaikat állandó jelleggel ők ja­vítják. Az látszik a legcélszerűbb­nek, hogy addig is, amíg a vál­lalat a jelenlegi telephelyein működik — készáru termékként a porelszívó berendezéseket és az önrakodó gépeket gyártsa, amelyek iránt nagy a kereslet. 4 fő profil azonban a lakosság szolgálta- sa: a motorok, háztar­tási gépek, gépkocsik, elektro­mos berendezések, ereszcsator­nák, vízvezetékek, bádogosipa­ri és vasipari gépek javítása legyen. Hamar Imre legnyilt a 3. budapesti nemzetközi borverseny A Mezőgazdasági Mú­zeum vajdahunyadvári ro­mán épületében csütörtö­kön ünnepélyesen meg­nyitották a 3. budapesti nemzetközi borversenyt. Minden eddiginél nagyobb szabású az idei verseny s a korábbiaknál szigorúbb bírálati módszerrel, tit­kosan állapítják meg a ha­zai és külföldi borok rang­sorát. összesen 1003 bor­minta került a bizottság elé. A bírálat augusztus 25-én fejeződik be. Nyári mélyszántást végeznek Hohmann Tibor, Jung Rudolf és Varró József a kozármislenyi gépállomás '.raktá­rosai a személyi Damjanich Tsz 23 holdas búzatarlóján. Ennek elkészültével újabb dűlőbe mennek, ahol lucerna alá szántanak majd. Alkotmánynapi előkészületek Baranyában Baranyában a Hazafias Nép­front huszonöt nagyobb helyen rendez népgyűlést alkotmá­nyunk napján. Ezenkívül szá­mos helyen munkás-paraszt találkozókra, illetve gyárláto­gatásokra kerül sor. A ter­melőszövetkezeteket a patroná­ló üzemek sport- és kulturális műsorokkal kerfesik fel. Pécs- váradon, a járás legjobb ön­tevékeny művészeti együttesei a KTSZ dolgozóinak adnak jutalom-műsort, mivel az ap­róbb falvakban is kiválóan megszervezték a szolgáltatáso­kat. A mohácsi járásban Mó­rok lakossága új művelődési otthonát avatja, Nagynyárádon négy község rendez műsorral fűszerezett gazdanapot. Mohács ipari üzemeiben az alkotmány napot megelőző szombaton tartják az üzemi ünnepségeket, míg augusztus 20-án a hely­beli és környékbeli mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek az ipari munkásokkal együtt ren­deznek ünnepséget. Elkészült alkotmányunk napjára a 12 tantermes új mohácsi általá­nos iskola is. Szorgalmasan gyakorol a szigetvári járás idén alakult fúvószenekara, amely augusztus 20-án tartja bemutatkozását. Pécsett több kiemelkedő esemény kapcsolódik az alkot­mány napjához. A Bőrgyár alapításának kétszázadik évfor dűlőjét ünnepli. Százéve terem a Mecseken őszibarack. Jubi­leumát kiállítással ün-neplik. A városi művelődési házban me­gyei népi díszítőművészeti ki­állítás nyílik meg, amelyekéi elsőként a Pécsre látogató népművészek tekintenek meg. Szintén az ő tiszteletükre Kom­lón megrendezik a népművé­szek napját, amelyen Baranya; legjobb népi táncegyüttesei és, szólistái mutatják be tudásu­kat. Tájékoztató A BOLTOK, VENDÉGLÁTÓI PARI ÜZLETEK IS A PIACOK AUGUSZTUS 18—20-A KÖZÖTTI NYITVA­TARTÁSI RENDJÉRŐL Értesítjük a város lakosságát, hogy Pécs mj. város Tanácsa vég­rehajtó bizottsága a dolgozók za­Gondatlanság? — Hanyagság? — Véletlen? Miért nem tudtak csépelni Szentlőrincen? A szentlőrinci Úttörő Ter­melőszövetkezet magas ga- bonaasztagjai úgy állnak a falu határában, mint óriási sárga felkiáltójelek. Mutat­ják a szövetkezet tagjainak jó munkáját és a jó termést, — mely már csak arra vár, hogy a cséplőgép dobján átszalad­va a zsákokba hulljon. A nap­sugár szinte rezeg a lapos te­tőn, az ember úgy érzi, mint­ha forró tenyérrel nyomnák a föld felé. Sétálni sem kelle­mes, hát még a cséplőgépnél zsákokat emelni, polyvalyuk- ba mászni, kévéket ölelni. Ezekre gondolok, - amikor a Lőrincről északi irányba ve­zető úton a gabonaasztagok felé gyalogolok. A köves út bal és jobboldalán is sárgul­nak a „mesterséges dombok” előbb a balkéz felőlit közelí­tem meg. Nos itt csak a szépen összerakott asztagok állnak, semmi nyoma a cséplési elő­készületeknek. A másiknál vi­szont, már két kilométerről látszik, hogy az elevátor föl dugta nyaltál a kazal dere­kára. Közelebb érve, már a cséplőgépet is lehet látni, bár a levegőn kívül nem mozog ott semmi, biztosan ebédel­nek a munkások. A cséplőgép környéke azon­ban olyan, mintha bomba hul­lott volna és az emberek el­szaladták volna a világ négy tája felé. A tűzoltófecskendő csöve a földön, a teli zsákok egymáson, két leszerelt trak­torkerék egymás mellett, mu­tatva, hogy azért itt valamikor dolgoztak emberek, s a kiper­getett gabona sem tavalyi. Az útnak nevezett porfolyó túlsó partján kerekekre szerelt bó­dé áll, ajtaja le sincs lakatol­va. Bekukkantok, de embert ott sem találok, csak egy cso­mag Kossuth cigarettát, bics­kát, és sok-sok szíjat, melyek mint kisebb-nagyobb kígyók tekerednek a bodega alján. Ennyi cipőtalpat sem láttam még egy rakáson. Várok, hogy. talán majd jön valaki és azt mondja: „Én vigyázok erre a vagyonra”, de csak a lucer­natáblában látok egy kis­lányt és egy kisfiút a messze távolban kergetőzni. Asztag, gabona, gép, mázsa, olaj, hor­dók és egyéb, gazdátlanul né­zegetik egymást a lőrinci ha­tárban. — Nem lenne jó érre vi­gyázni? Ezt kérdezem jó két óra múlva az Úttörő Tsz irodájá­ban is. — Bizony jó lenne — vála­szolja a főkönyvelő. — Ez azon ban a gépállomás dolga s a miénk a cséplés, mely áll két napig. Egyrészt a behor- dásra váró gabona miatt, jó­részt azonban a gépállomás miatt. A gép ugyanis elég ro­zoga, hol megy, hol megáll. — Egyszer a szíj tárcsa törött el, máskor a dobléc. Megint más­kor a szalmarázó kérte a sür gős javítást. — És a cséplőtirigád mit szól ehhez? — Dolgoznánk nagyon — vá laszolnak a döbrököziek — de volt, hogy fél napot is áll­nunk kellett. Ki fizeti ezt meg nekünk? A döbröközi „fogadott bri­gád” hajtaná a munkát, de nem lehet. — A termelőszövetkezeten nem fog múlani — mondják a tsz-tagők, a gabonát min­denki hordja. Szívesen segí­tenek még a tanácsiak is. A szorgoskodás bizony nem lenne hiábavaló, mert az „Út­törőnek” még 598 katasztrális holdja van csépeletlen. A nap 'most jobban is süt, mint ké­ne, de lecsöppenhet az eső, és akkor úgy kell lopva csépelni. A gépállomásnak erre gon­dolnia kell. Meg hát a mérle­gekre is. — Mi van a mérlegekkel? A gépállomás azt mondja az ő mérlege jó, le is mázsál- ják szépen a cséplőgépnél a gabonát, de mire a Termény­forgalmihoz ér, addigra ott 60—70 kilóval könnyebb lesz. Az úton száradna be eny- nyire a szem? A Terményfor­galmi is azt állítja jó a mér­lege, mégis a nyelve a tsz ro­vására billen. Már a tsz ve­zetői is fölültek a kocsikra, hátha útközben lyukadnak ki a zsákok, de semmi ilyent nem tapaszfaltak. A mérlegek ak­kor is megtréfálták a szállító­kat. Nem lenne baj, ha ezt is megcsinálnák. Vagy talán a délibáb játszik a cséplőgép környékén? — Azt csak Keresztespusz tán — mondják a dolgozók. A földművesszövetkezet ugyanis „Délibáb” sört vitetett ki az arató-cséplőmunkásoknak és ezt joggal neheztelik. Nem lenne olcsóbb sör, ha már * szóda is ritka ital Lőrincen? — Mi van a szódával? — Volt szódagyár Lőrin­cen. de megszüntették. Most Vajszlóról, Sellyéről kell hordani és így nem csoda, ha nem jut a rekkenő hőségben dolgozó parasztoknak. A szó- daellátásról mi nem tehetünk — jelenti ki a földszöv. elnö­ke. — De a sörről igen. — Sajnos későn tájékoztat­tak. Sörellátás a központi alap ból történik. Igyekszünk majd olcsóbb sört vinni Keresztesre is. Mire az olcsó sör kiér Ke­resztesre, addigra a cséplés is megindul majd a lőrinci ha­tárban. Lesz elég behordott gabona, lesz őr az elhagyott gépeknél, asztagoknál, lesz szóda is, mert végeredmény­ben egyszer minden megoldó­dik. Mégis, felvetődik a kérdés; nem lett volna jobb ezekre előbb gondolni? Nem tudta volna a gépállomás előbb rend behozni a gépet, hogy ne kell­jen dologidőben vesződni ve­le? Szüts István vartaian ellátása érdekében a boltok, vendéglátóipari üzletek és piacok nyitvatartási rendjét augusztus IS—ZO-a közön Pécs város területén az alábbiak sze­rint szabályozta: Augusztus 18. (szombat): mind­azok az élelmiszerboltok, (hús, tej, füszer-ceemege, zöldség-gyü­mölcs stb.), amelyek szombaü na­pokon 18 óra előtt zárnak, ezen a napon este 18 óráig tartanak nyit­va. Az egyéb szombati napokon is 18 óráig vagy tovább nyitva- tartó élelmiszerboltok a szoká­sos ideig üzemelnek. A ruha?- - ti és vegyesiparcikk boltok a szombati napokon szokásos mű­ben zárnák. A piacok ugyancsak a szokásos rend szerint üzemel­nek. Augusztus 19 (vasárnap): A4 ösr- szes tejboltok és tejet árusító élel­miszerboltok reggel 7—10 között nyltvatartanak. A kenyérsz: *­tek 7 és 12 óra között árusítanak. Az egyébként is rendszeres va­sárnapi nyitvatartásra kijelóit fűszer-csemegeboltok. húsboltok, édességboltok, trafikok. mozi­büfék és a Széchenyi téri -.tán- dékbolt a vasárnapokon sZ'o’- os időben üzemelnek. A piacok ( és 10 óra között üzemelnek. vz összes többi bolt zárva lesz. Augusztus 20-án, (hétfő): kizáró­lag a rendszeres vasárnapi nyil- vatartásra kijelölt trafikok, édes­ségboltok és mozibüfék tartanak nyitva a vasárnapokon szokásos időben. Minden egyéb bolt. va­lamint a piacok zárva ‘artanak. Ezen a napon tehát a rendszeres­vasárnapi nyitvatartásra KI-elölt fűszer-csemegeboltok. hűsboltok és tejet árusító boltok is zárva tartanak. A vendéglátóipari üzletek au­gusztus 18-án és 19-én a szó'1" - sós szombati, augusztus 20-án oe- dig a szokásos vasárnapi rend szerint üzemelnek. Az augusztus 19-re és *H)-ra eső szünnapokat a vendéglátóipari vállalatok a követ­kező hét valamely köznapiéra he­lyezik át. Pécs mj. Város Tanácsa vb. Kereskedelmi Osztálya — ÖT HOLDNYI terület­ről hat vagon uborkát sze­dett le eddig a belvárd gyu­lai termelőszövetkezet tagsá­ga. Ebben a tsz-ben kitűnő­en fizettek az intenzív hű k is. Négyszáz holdon 'ei-nv ’- tek ilyen búzákat és holdan- kénti átlagtermés 19,5 mázsa volt. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents