Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-16 / 191. szám

1W2. AUGUSZTUS 1«. & V ersenyképesek a magyar campinghelyek Angol természetjáró szemével Magyarországról — Baranyáról Kedves vendéget fogadott tegnap délelőtt a Baranya me­gyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője. Feleségével és gyer­mekeivel Baranyába látoga­tott Alan Ryalls, a nagy-britan riiai Camping Szövetség hiva­talos lapjának, a Camping Out­door and Life-nak szerkesztő­je. A táborozáshoz minden kel­lékkel felszerelt mikrobusszal járják végig Baranyát és is­merkednek meg megyénk cam­ping helyeivel. A rokonszenves angol szak­ember szívesen válaszolt kér­déseinkre. Elmondotta, hogy az angolok mindig szerettek utaz­ni, érthető, hogy a szórakozás­nak számító táborozásban Angliának vannak a legrégibb hagyományai. 1901-ben már szervezett Camping Szövetség működött a szigetországban, s a kerékpár után megjelenő autó segítségével egyre több helyre juthatnak el az embe­rek, igen közkedveltté vált' a mozgótáborozás. Tavaly 120 000 angol autós természetjáró kelt át a csatornán és táborozott Európa különböző országaiban. — Már jártam egy ízben Magyarországon — mondta —, de nem én vagyok az első, hi­szen már 1935-ben is táboroz­tak itt angolok. Természetesen nem az elpuhult, szállodákban élő gazdag nyaralókra, hanem az igazi természetjárókra gon­dolok. — Mennyire felszereltek, fej­lettek az önök campingelő he­lyei? — Az angol eampingek nem olyan fejlettek, kiépítettek, mint Svájcban, Németország­ban, Olaszországban és Auszt­riában, ahol csaknem minde­nütt lehetőség van mosásra, vasalásra, több helyen étkez­de. sőt korszerű gyermekjátszó­tér is akad. Természetesen Argliában is van néhány igen jól felszerelt camping, de az emberek többsége a szabad tá­borozást kedveli. A védett er­dőkben mindenki maga vá­lasztja meg sátorverésre alkal­mas helyét. Jártam a Balaton környékén, a nemzetközi cam- pingekben, igen szépek, bár­melyik külföldivel felveszik a vers- ’t. Eger és Mátrafüred körn kén, , Sóstón, kevésbé fényűző a camping de ez felel meg leginkább a mi ízlésünk­nek. Itt-tartózkodásom alatt megnézem a kialakulóban lé­vő mohács-szigeti. abaligeti, tóvölgyi campingeket, de sze­retnék eljutni Harkányba és Szigetvárra is. Egy éjszakát a siklósi várban töltöttem, és őszintén mondom, régen jár­tam ilyen kellemes, szép he­lyen. — Van-e akadálya annak, hogy a magyar táborozás-ked­velők is a Nemzetközi Cam­ping Szervezet tagjai legye- nek? — Mindenki örömmel fogad­ja majd a magyarokat, ehhez azonban előbb a magyar tábo- rozóknak is létre kell hozni eev szervezetet. Akkor a min­den évben más országban tar­tott nemzetközi táborozást, az erre Igen alkalmas Balaton- parton is megrendezhetnék, s ezen természetesen aktívan szeretnék részt venni. — A közelmúltban az egyik francia camping szövetség el­nöke itt tartózkodott Magvar- orszáeen. s a jövő hónapban Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök es­tig: ma leglelj ebb néhány he­lyen. holnap lóként nyugaton tóbb felé záporeső. zivatar. A meleg holnap nyugaton kissé mérsék­lődik. keleten a fülledt hőség to­pább tart. Mérsékelt, változó'irá­nyú a zivatarok folyamán meg­élénküld szél. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 18—20. legmagasabb nappali hőmérséklet holnap keleten 31—36, nyugaton Í6—30 fok között. Angliába utazik dr. Szauer Ri- chárd, az Országos Idegenfor­galmi Tanács munkatársa. Ez újabb lépést jelent a nemzet­közi camping szervezeti tagság felé. Olyan sok kérdésre várnánk még feleletet Alan Ryalls úr­tól, de sürget az idő. Azt azon­ban még megkérdezzük, meny­nyit tud egy angol átlagember a ml országunkról? . — Sajnos keveset, legtöbben csak annyit, hogy Budapest egy gyönyörű európai város, s né- hányan hallottak a Hortobágy- ról. Az Idegenforgalmi Hivatal nagyobb gondot fordíthatna Londonban Magyarország meg­ismertetésére, mert ha nálunk ismernék az itteni lehetősége­ket, sokan és szívesen jönné­nek ebbe a szép országba. A Ryalls-családnak na­gyon ízlik a magyar koszt, az a véleményük, hogy „sokat, és változatosan étkeznek a magya rok s bizony egész évben nem bírná a gyomrunk ezt az ira­mot.” — A legkellemesebb itt a sok-sok virág, a parkos, virá­gos városok és hogy nagyon barátságosak az emberek. Egy szót sem tudok magyarul, még­is otthon érzem magam önök­nél. A feleségem szerint na­gyon megnyerőek a magyar férfiak, de úgy vélem, a ma­gyar nők sem maradnak el mö­göttük. Nálunk nincs erre jó kifejezés, de valóban megkapó, amit másutt úgy hívnak: „ma­gyaros vendégszeretet”. — Miirt népszerűbb napról napra a campingelés az ön vé­leménye szerint? — Kellemes és hasznos az utazás és táborozás. A cam­pingelés egyik legfőbb értéke, hogy érintkezésbe kell kerülni az ország népével, beszélni kell valamilyen módon az em­berekkel, s igy érdekes, érté­kes és maradandó kapcsolat fejlődik ki idegen nemzetisé­gű emberek között. Amit itt láttam önöknél, megírom a la­punkban és más nagy hivatalos nemzetközi újságokban is, me­lyeket megküldök önöknek, hogy lássák, milyen munkát végeztem az utazni vágyók, a szépet, barátságot szeretők ér­dekében. Ha az ember olvassa a napi sajtót, úgy érzi, már népi elképzelhetetlen az egyik bolygóról a másikra történő 'mozgótáborozás. Addig azon­ban a legfontosabb, hogy az emberek megismerjék egymást, és meggyőződjenek arról, akár keletről vagy nyugatról érke­zik, aki barátsággal jön, azt szeretettel fogadják. Az a leg­fontosabb, hogy az emberek rá­jöjjenek arra, vannak különb­ségek az országok között, de végső fokon mindenütt egyfor­mák az emberek és sokkal több a jó tulajdonság, mint ami el­választja egymástól az embe­reket — mondotta búcsúzóul az angol camping-szakember. Viszontlátásra, Alan Ryalls! Pécs és Baranya várja önt 'és a többi angol természetjárót! Wesztl Márta Száz temelőszövelktzeti beruházást fejeztek be Baranya az előkelő máso­dik helyet foglalja el a ter­melőszövetkezeti beruházások megvalósításának megyék kö­zötti versenyében. A Baranya termelőszövetkezeteiben idén elkészülő 220 létesítmény — gazdasági épületek, öntöző- berendezések, halastavak, vil­lamosítások — közül eddig száznak az építését fejezték be, további száznak az építé­se folyamatban van, a többi­hez ezek után kezdenek hoz­zá. Sok termelőszövetkezet sa­ját építőbrigédjával gyorsít­ja a beruházások menetét. — Mindamellett hiányosságként kell megemlíteni a kukorica- górék kivitelezésének elmara­dását annál is inkább, mivel tengeriből igen jó termés ígér­kezik Baranyában. Ugyanak­kor pozitív jelenségként ér­tékelhető az, hogy a beruhá­zásoknál előtérbe kerültek az állandójellegű, igényesebb épü letek, a korábbi Ideiglenes — szerfás — építkezéssel szem­ben. A falvak másirányú fejlesz­tését célzó községfejlesztési pénzalapból huszonkétmíllió forintot költöttek el eddig az egész évre előirányzott negy­venmillióból. Növekedett a lakosság részvétele a társa­dalmi munkában — a pécsi já­rásban például már harminc forint jut egy személyre át­lagosan — de még keményen meg kell dolgozni azért, hogy elérjük a megyében az egy fő­re jutó negyven forintot éves átlagban. Céhpecsétek, bélyegzők, remekcsizmák A Pécsi Bőrgyár 200 éves jubileuma alkalmából kiállí­tást is rendeznek a tímár- ipar fejlődéséről. A kiállítás­sal kapcsolatban ez alkalom­mal kivételesen nem a leg­illetékesebbeket, a Bőrgyár vezetőit kérdeztük meg, ha­nem a Janus Pannonius Mú­zeum néprajzi osztályát. — Mert hiszen ami a dolog tu­dományos . részét illeti, mégis­csak ők az illetékesek... Nos, kiderült egy apróság. Nevezetesen az, hogy a Pécsi Bőrgyár kezdetben teljesen megfeledkezett arról, hogy Pécsnek is van múzeuma, a múzeumnak néprajzi osztálya, annak pedig szép gyűjte­ménye egyből-másból. Lehet, a jubileumi készülődés lázá­ban ez nem is meglepő. De azért furcsa, hogy Veszprém­hez fordultak azzal a kéréssel, küldjenek anyagot a bőrfel­dolgozó és cipőipar múltjá­ról, s a pécsi múzeumhoz csu­pán kiállítási szekrényeket köl csönkérni kopogtattak be. Ma­gyarázná a dolgot, hogy a Ci­pőipari Dokumentáció című folyóiratban a veszprémi ci­pőiparról lehetett csak cikket olvasni. Nem magyarázza vi­szont a dolgot az, hogy a Ba­ranya megyei Művelődési Tá­jékoztató egyik idei számában éppen megjelent egy A bara­nyai céhek életéből című ta­nulmány, s a fényképmellékle­ten pontosan néhány remek­csizma képe, valamint a pécsi csizmadia céh iratainak fény- képmásolata volt látható. Ezek szerint a Művelődési Tájé­koztató nem tölti be eléggé tá­jékoztató hivatását, ami vagy terjesztőinek, vagy — mégin- kább — azoknak a hibája, — akik nem olvassák el... De nem akarunk ünnepron- tók lenni, csak a tanulság ked véért írtuk meg ezt a kis fur­csaságot. A lényeg mégiscsak az, hogy a múzeum készsége­sen bocsátotta rendelkezésre a raktárában fekvő anyagot, a Bőrgyár pedig nagy örömmel és köszönettel fogadta. Milyen anyagok lesznek tehát látha­tók a kiállításon a pécsi bőr- feldolgozó ipar múltjából? Egyik legérdekesebb darab a múzeumban a pécsi csizma­dia céh kannája, amelyet a céh ülései alkalmábó. színig töltöttek borral, s a jó céh­mesterek ezzel öntözték meg kiszáradt torkukat. A kanna méretei egy Jókora mai de- mizsonéval vetekszik. Vannak aztán céhpecsétek, 1697-ból például egy remek-bélyegző, amellyel a remek-munka el­fogadását szentesítették. A pécsi szíjgyártó céh pecsét­je 1861-ből való. Akad néhány miniatűr csizma, hiszen már régen az volt a mesterségbeli tudás igazi bizonyítéka, ha pél dául egy csizmát erősen le­kicsinyítve, de különben tö­kéletesen tudtak elkészíte­ni. Az egyik sarkantyús re­mek-csizma talpán Tséfal Jo­sef nevét és az 1818-as év­számat olvashatjuk. De akad egy 1797-ből származó kis csíz ma is. Szerszámok tekintetében szerényebb a múzeum anya­ga. De így is van bőreimltó üveghenger, egy teljes bocs- korkészítő felszerelte Dráva- sztáráról, két nagyon szép ár, faragott illetve karcolt díszí­tésű nyéllel, dikicsek Pécsről azaz a baranyai falvakból. — Érdekesek a céh-levelek és iratok, amelyek közül egy 1776-ból származó levélben azt adja tudtára mindenkinek, akit iÜet a pécsi csizmadia céh, hogy a jövőben is elfo­gadja Pécs város illetékességét bírói ügyekben ... Az akkori céh tagjainak teljes névso­ra Is szerepel az íráson, ösz- szesen harminc mester neve. Egyszóval érdekes lesz a tó- állítás a Pécsi Bőrgyárban, ér­dekes lesz azok számára is, akik nem dolgoznak a bőr­iparban, de szívesen vetné­nek egy pillantást városunk múltjába. <H. E.) Csökkent a tűszúrásból eredő balesetek száma a Kesztyűgyárban A Pécsi Kesztyűgyárban a tű okozta sérülésekből eredt a balesetek 80 százaléka. A baleseteknek csak egyik része volt kimondottan tűszúrás. A balesetek másik részét a há- romélú, ún. szűcstű okozta, amely gyakran felhasította az óvatlan kesztyű varrón ók ujját. A baleketek zöme a délutá- nos harmadokban, illetve a munkaidő végefelé követke­zett be, amikor a dolgozók már fáradtabbak voltak. A tű okozta sérülések többnyire gennyes gyulladásokra vezet­tek, a betegek így több napon át kiestek a termelő munká­ból. Hogy a jelentéktelennek lát­szó tűszúrásoknak milyen ko­moly következményük lett, ak­kor látjuk világosan, ha szém- bavesszük: tavaly sok száz nap veszett oda a tűszúrások miatt, és a gyár emiatt nem tudta harmadszor elnyerni az élüzem címet. Ez nagyon érzé­kenyen érintette az egész gyár kollektíváját, hiszen tavaly ün­nepelték üzemük megalakítá­sának 100. évfordulóját, s sze­rették volna élüzem-ünnepség- gel összekötni a jubileumot. A gyár szakszervezeti bizott­sága és műszaki vezető gárdája végül is határozott intézkedé­seket hozott a tűszúrások ellen. Minden varrással foglalkozó asszony bőrből készült ujjvé- dőt kapott. Amióta az ujjvé- dőt használják, ugrásszerűen csökkent az ujjsérüléses bal­esetek száma. Kép e s l a p o k a táborból / m Pécsi, szegedi és soproni egyetemisták a balatonkiiiti Pesti Barnabás tábor lakói az új autóút 4 km-es szakaszá­nak építői. Zött. Kossá István miniszter elv társ, az önkéntes útépítők kö­Az új úton'tíz perc ide a Balaton. Csoda-e hát, ha dél­utánonként itt hűsöl, — s nya ral — 170 társadalmi munkás egyetemista. VARGA GYULA Motoros baleset Bicsérden Tegnap délelőtt három­negyed tizenkettő órakor baleset történt Bicsérden. Nagy Gyúláné helybeli la­kos a falu un. Kis-Bicsérd ré­szébe tartott az országúton. Háta mögött jött ■ Morvái László babarci lakos, motor kerékpárral. A motorkerékpá­ros szerint Nagy Gyulánénak a szembejövő süteményt szál­lító robogó annyira lekötöt­te a figyelmét, hogy hirtelen a motorkerékpár elé lérvett, amely elütötte őt. Nagy Gyuláné a homlokán, orrán és a térdén mély '■'óvo­dásokat szenvedett. Az e >x közeli házban elsősegéh b :n> részesítették, majd a mentő t. kórházba szállították. . íNemzetközi tánczenei randevú Napo1 BerTinnpráS°coiumbi&, A Pécsi Szabadtéri Színpadon augusztus 19-én este fél 8 órakor Belgrad, Szófia szólistái Jegyek a Filharmóniánál Los Congrejos Paraguay-ritmusegyüttes, „Daráss” kisegyüttes r I ! Jöhet akár a vízözön is — talán még azt is elnyelné a háromméleres árok. . ,

Next

/
Thumbnails
Contents