Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-15 / 190. szám
•». 196Ä AUGUSZTUS 15. illAtnÓ A cél: a bevétel Az már közismert, hogy egyes fogyasztási cikkek külsején csomagolással, kisebb korszerűsítéssel vagy szabással lényegtelen változtatást végeznek az előállító szervek és az áruk ugyanakkor nem lényegtelenül megváltozik. Volt erre már példa a zöld csomagolású Kossuth cigarettától kezdve télikabátig, hogy a közbeesőket ne is említsük. Igaz, hogy amikor ez nyilvánvaló lesz — néhány kivételtől eltekintve — intézkedés is történik, de addig sokat bosszankodnak ilyesmin az emberek és jogosan. Ezeket a jelenségeket finoman szólva burkolt áremelésnek nevezik, de a bevétel emelésének mostanában akadnak olyan esetei is, amik nem férnek bele abba a nem is any- nyira burkolt fogalomba. A tények magukért beszélnek és felsorolunk néhányat. Pécsnek van két, nagyon sok kritikát kibíró strandja. A Balokányban úszó ver senyéket, vízilabda-mérkőzéseket rendeznek, ami helyénvaló, mert köztudomású, hogy itt v«n az egyetlen sportolásra alkalmas medence. De ilyen alkalmakkor a bevételi tervek teljesítése már nem nevezhető éppen egészen normálisnak. Például úszóverseny van este hat órakor. Elmegy a pécsi ember reggel a strandra, — mert ugyebár nem mindenki dolgozik délelőtt —, de az úszóversenyre a jegyet meg kell váltania, ha érdekli, — ha nem. Az már senkit nem érdekel, hogy az illetők az úszóverseny idején a bányában, a gyárban, az üzemben dolgoznak és az ő pénzük is benne van a bevételi tervben, holott azért semmit nem kaptak, de viszont megdolgoztak érte. Vasárnap délelőtt is vízilabdamérkőzés volt. Aki strandra ment, annak meg kellett fizetnie a vízilabda-mérkőzésre is a belépődíjat, akár kíváncsi volt k’ vízben lefolytatott birErdei Termék Vállalat megkezdte az erdei fedele szeder felvásárlását kg-ként 4.— Ft-os árban. Patacson. Patacs utca S sz. kózó és ökölvívó koktélra, akár nem. Igaz, hogy ilyen módon ötszáz nézőt tudtak jelenteni! Az sem mellékes, hogy például vasárnap a strandokon nincs gyerekjegy. Nem az ötven fillér miatt szólunk, de antiszociális intézkedés ez. Miért? A Pécsi Közlekedési Vállalat vasárnap is a hétköznapi díjszabás szerint utaztatja a gyerekeket és a Magyar Állam vasutak is, és például az Állatkertben, sem a Vidámparkban nem több a gyerekeknek a belépődíj vasárnap se, mint hétköznap. És ez nem furcsa, de az viszont igen, hogy a Pécsi Vízr és Csatornaművek és annak felettes szervei a bevételi , terv teljesítése érdekében mitsem törődnek ezzel. Ha rajtuk múlana, talán másoknak is azt javasolnák, hogy vasárnap emeljék fel a gyermekekre szóló díjszabást. Még jó, hogy erre nincs joguk. Van még másfajta példa is. A napokban a siklósi várban voltak munkatársaink riportot készíteni. Amikor a gépkocsi megállt, megjelent egy bácsi és nyújtotta az öt forintos parkírozó jegyet. Amikor a gépkocsivezető kijelentette, hogy nem fizet, inkább beáll a belső udvarba, akkor szándékának egyenesen örültek. Ott ugyanis 10 forintos parkírozás! jegyet adtak. Szívesen hirdetik és hirdetjük mi is Abaligetet, hogy minél többen keressék fel. Jó, hogy így van már, — sokan gépkocsival keresik fel ezt az igazán szép kiránduló helyet. Viszont öt forint parkírozást díjat kérnek, de a gépkocsira a jegyeket áruló bácsi bevallása szerint nem vigyáz senki. Akkor miért kérik az öt forintot? Másutt, mint a kijelölt helyen parkírozni tilos, ha viszont az illető nem fizet, akkor felírják; a rendszámát, mondván, hogy szabálysértés. Miért? Talán az öt forint az szabályos? Lehet, hogy vannak, akik azt vallják, hogy „fizessenek a gazdagok”, mármint a maszek gépkocsitulajdonosok, de nem érzik, hogy enyhén szólva torz kissé ez az elmélet? Csakmegemlítjük, hogy Pécsett a Vidámpark előtt is volt egy időben ötforintos parkírozási díj. De csak volt, mert rájöttek arra, amire még nem jöttek rá a siklósi várban és Aba- ligeten. Sajnos, de így van, hogy lassan intéződnek el ezek a jogosnak aligha mondható forintszerzési eljárások és addig is sok forintot kivesznek az emberek zsebéből olyasmiért, amiért nem nyújtanak ellenszolgáltatásként semmit. Pedig a pénz nemcsak a bevételi, hanem a kiadási oldalon is számít, K. J. Nemcsak alapterület, köbtartalom, technológia és funkció az építészet Gondolatok az „Építés és művészet“ című cikkhez AZ ÉPÍTÉSZET helyét az emberi tevékenységek között meghatározza az idő és a gyakorlat. A tervezői tevékenység és a kivitelezői gyakorlat szintézisre ad lehetőséget, — amely sohasem időszerűtlen, de nem biztos, hogy ez viszi előre az építészetet. Alapvető építészi törekvés a korszerű, emberi-társadalmi- gazdasági igényeket kielégíteni kívánó tervezés mint alkotó tevékenység. Bár gyakorló építészek vagyunk, nem a „művészi alkotás” tendenciájával végezzük a tervezési munkát. A művészi alkotás kritériumai rendkívül sok. tétel összetevőiből igazolhatók, és művészi értékét az utókor hivatott igazolni. A Dunántúli Napló július 31-i számában megjelent ^Építés és művészet” című cikk vonatkozásai vitathatók már címében is. Tudniillik, az építés a szó legszorosabb értelmében nem azonos az építészettel, ilyenformán nem kapcsolódhat a művészet kritériumához sem, annál is inkább, mivel a gyakorlati értelemben vett tervezői-alkotód tevékenység sem kizárólagosan művészet. Augusztus 20. pécsi programja Az alkotmánynapi ünnepségek sora már augusztus 18- án, szombaton délelőtt megkezdődik. — A városi tanács nagytermében ünnepi tanácsülést tartanak, amelyen részt vesznek a kerületi tanácsok küldöttei is. Augusztus 19-én, vasárnap délelőtt fél 11-től 12 óráig térzene lesz a Széchenyi téren, a Pécsi Szénbányászati Tröszt egyesített fúvószenekarának közreműködésével. Délután sportműsorokra kerül sor, valamint a Pécsi Bőrgyár jubileumi ünnepségeire. Este fél 8 órakor Nemzetközi tánczenei randevú címmel dzsesszfeszti- vált rendeznek a Szabadtéri Színpadon. Olasz, bolgár, cseh, német énekesek, két kisegyüttes, egy dél-amerikai revü- sztár szerepelnek a műsorban. Zenés ébresztővel kezdődik a nap augusztus 20 reggelén. Délelőtt 10 és déli 1 óra között a Vidámparkban tréfás gyermek versenyek, játékok és bábbemutatók szórakoztatják a gyerekeket, s a műsorban közreműködik a városi Művelődési Ház bábszínpada. Délelőtt Vasas Il-n megtartják a hagyományok szerinti ünnepélyt, kultúrműsorral egybekötve. Délután fél 4-től sportműsorok következnek, majd 5 órakor szórakoztató esztrádműsor kezA Ki mit tud nyertesei Pécsett A KISZ Baranya megyei Bizottságának és az MTST-- nek közös rendezésében augusz tus 18-án este 8 órai kezdettel kerül sorra Pécsett a Szabadtéri Színpadon az országos spartakiád kulturális műsora. A műsorban közreműködik a Rajkó-zenekar és a Magyar Rádió és Televízió „Ki ‘ mit tud” pályázatának nyertesed. dődik' a Balokány-ligeti szabadtéri színpadon. (Rossz idő esetén a városi Művelődési Házban.) Ebben a műsorban pécsi öntevékeny művészeti együttesek, a Vasutas Kisszín- pad színjátszói, a pécsszabol- csi Művelődési Ház színjátszói, a Porcelángyár művelődési házának tánccsoportja, valamint a Pécsi Nemzeti Színház néhány művésze lépnek fel. Zenéről a KPVDSZ Petőfi Művelődési Házának tánczenekara és szólistái gondoskodnak. Este 8 órakor a Mecsek három pontján, Havihegyen, Aranyhegyen és a Makár- hegyen kígyóinak az alkotmánynapi őrsi tüzek. Végül — ugyancsak 8 órai kezdettel — sor kerül a nagyszabású utcabálra a Széchenyi téren. Mindkét napon, augusztus 19-én és 20-án, munkás-paraszt találkozókat rendeznek a városban. A BAJ OTT VAN, hogy építészet fogalom alatt szubjektív ■ szemlélők bizonyos időben és gyakorlatban megvalósított építészeti produkciókat vizsgálnak. Rendszerint a negatívumokat, mert ez a szembeötlő. Optikai tévedéseik alapján következtetéseket vonnak le az építészettel mint művészettel kapcsolatba. Sajnos ez általános jelenség. Az építészet éppen any- nyira alkotó munka, mint más emberi tevékenységek, sőt művészeti ágak produkciói, de bármilyen műfajhoz tartozó alkotás, még nem biztos, hogy művészi alkotás. A 'társadalomban élők még egzisztenciális síkon is általában építészebbek az építészeknél. Sajnos ez általános jelenség. Szemmel felfogott mű vészi érzékelésüket teljes értékű esztétikai és gyakorlati következtetésekként terjesztik. Ezzel a szemmel érzékelt épí tészettel ott a baj, hogy rögtön követeli a sorolás igényét, meglehetősen szűk határok között. A látszólagos alapon történő ténymegállapítás az egyén nehezen likvidálható hibája. Engedjék meg, — hogy Richard Neutra Los An- geles-i elméleti tanulmányára hivátkozzam, hogy Neutra -z építész társadalmi pozíciójának vizsgálatán túlmenően súlyos művészi igényességgel jelöli azt a skálát, amely az építőművészi produkció szerte ágazó anyagi, gazdasági, emberi és érzelmi szempontjait jelenti. Tudjuk, hogy a lakás az' emberi társadalom számára ma nem pszichológiai, hanem elsősorban szociális, termelési kérdés. Viszont nemcsak létrehozása, hanem ránk tett állandó esetleg változó hatása is fontos. Nemcsak mé retek, arányok, színek kérdése ez, hanem az átélés sok tényezőjéé: az anyagok érzékelése, a felszerelés szolgálatkészsége, a környezet bekapcsolása és használása, a megfe lelő klíma biztosítása stb. — Nemcsak alapterület, köbtartalom, technológia, funkció, „építészeti forma” kérdése az építészet. Az anyag és az anya giak vizsgálatának egy örökös gyötrő emberi tevékenysége. Nemcsak a szem érzékelheti az építészetet, érzelmek, élmények, izgalmak fűződnek hozzá. De az optikai látvány, a saját bőrünkön érzett — gazdasági vonatkozásokra utaló — érzékelés és a bennük tartósan visszhangzó más érzelmi benyomások mellett meg kell ismernünk az organizmusokat, hogy mindezt fel foghassuk. AZ ÉPÍTÉSZ nem műalkotásokat hoz létre a tervezéssel, hanem a programnak meg felelő, gazdaságilag — formailag — funkcionálisan jól meg oldott épületek bizonyos egyé ni építészeti koncepciók sajátosságával műalkotásokká válnak. Olvassuk a múltkori cikkben, hogy — ha az építészetet mint művészi tevékenységet mérjük, akkor a probléma leszűkül néhány középület kialakításakor szóbajöhető — „ilyen vagy olyan művészi elképzelésre”. Óvatosnak kell lennünk a következtetést illetően. Szokványos művészeti jelszavakkal, valamint a szűk környezet létesítményeit vizsgálva nem lehet maradandó értékű következtetést levonni az építészetről, (amely a világ építészeti produktumait jelentheti idő né’ - kül,) de még hazai építészetünkről sem. Bátorság kérdése még építészek számára is kategorikusan esztétizálni jelen építészetünkkel kapcsolatban rövid távon, amikor a hazai produkciók megismerése sok gátló körülmény miatt eléggé nehézkes és bizonyos távlatot vesz igénybe. Az egész építészet művészeti vonatkozásait vizsgál va a nem létező funkcióval kapcsolatos megjegyzés vitatható. A cikkíró fél, hogy ilven alapon elindulva minden emberi alkotó tevékenység egy ■ úttal művészetté kiél*’",tik Nehezen található anali villamosjegy-lyukasztás, és az építészeti alkotói tevékenység között, különösen akkor, amikor a cikk korábban egyes alkotómunkákat mint művészi tevékenységeket kategorizál, ugyanakkor az utolsó fejezetben — talán kissé naivul — megjelöli az építészek művésszé válásának feltételeit. Jószándgkúlag, de valószínű téves információk és élmények alapján elítélik azt az építészi álláspontot (amely tulajdonképpen nincs is), — hogy a tervező a művészet jel szavával igyekszik szabadulni a kötöttebb, gazdaságilag korrekt és a technika rohamos fejlődésével járó új anya gok betervezését igénylő megoldásoktól és csak esztétikai szempontokat vesz figyelembe. Ez a menekülés csak látszólagos. Lehetőség úgysincs rá, hiszen rendeletileg szabályozzák a betervezhető anyagokat, amelyek a nemzetközi építőanyagiparhoz viszonyítva sols esetben bonyolultak, korszerűtlenek, drágák. A műanyag, amely világviszonylatban elterjedt, praktikussága és felhasználási területe felmérhetetlen az építőipar területén is. Egycsapásra leegyszerűsítené és gazdaságossá tenné számtalan területét a tervezésnek és építésnek. Nálunta nincs, s ha van is, méregdrá-» ga. Valójában úgy áll a helyzet, hogy az említett kötöttségek ellenére szegénye* anyagskálánkkal is megpróbálunk esztétikailag igényes alkotásokat létrehozni. Ami a gazdaságosságot illeti, van pozitív példánk is: irodánk elmúlt évi tervezései során a beruházói költségelőirányzatokhoz képest éves viszonylat* ban mintegy 12 százalékot (kb. 30 000 000 Ft) takarítottunk meg a népgazdaság számára gazdaságos és racionális tervezéssel. BESZELHETNÉNK még a tervézés és kivitelezés viszony latéról, a tervezők mozgási lehetőségéről, emberi és társadalmi megbecsülésről, viszonyított erkölcsi és anyagi ösztönzésről stb. Ezek pozitív vagy negatív volta erősen befolyásolhatja a korszerű építészeti kultúra megteremtését. Minden elkészült alkotás vizsgálatánál a szemlélő a negatívumokat rendszerint a tervezőre vezeti vissza. Az építők bírálása legtöbb esetben a mennyiségi hiányosságra és a vállalás teljesítésére vonatkozik. Az elmúlt évek közhangja, cikkek, dokumentumok rendszerint a népgazdasági megvalósítást és a kivitelező tevékenységét méltatták, figyelmen kívül hagyva a tervező munkáját és sze mélyét, amely legalább olyan érvényű az objektum megvalósítását illetően, mint a többi közreműködő intézményé. Szerencsére ez a periódus lassan lejár, a szellemi alkotást is publikálják, ezzel igazolva a tervezői munka társadalmi megbecsülését. A téma gazdag és szerteágazó problémákat vet fel. Sajnos a hely szűk volta miatt a témával kapcsolatban múltkor megjelent cikk vonatkozásait csak igen kis részben tudtam érinteni. A fent leírtak nem is annyira a hivatkozott cikk tételeire kívánnak választ adni, inkább az előbb közölt megismerés és kölcsöhös megbecsülés előbbrevitelét szolgálják, az építőművészeinek kívánnak emberi társadalmi érvényt szerezni. Szerdahelyi Károly Időjárásjelentés Várható időjárás szerda és tig: fülledt, meleg idő. Az ország északi felében egy-két helyen zivatar. Mérsékelt, változó irányú szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 16—20, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 31—35 fok között. Előrejelzés a Balaton területére holnap reggelig: mérsékelt nyugati, északnyugati szél. Kevés felhő, eső nélkül. A hőmérséklet napnyugtakor '-'i.inaiban 21 fok körül iCoZ