Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-15 / 190. szám

•». 196Ä AUGUSZTUS 15. illAtnÓ A cél: a bevétel Az már közismert, hogy egyes fogyasztási cikkek külsején csomagolással, kisebb korsze­rűsítéssel vagy szabással lé­nyegtelen változtatást végez­nek az előállító szervek és az áruk ugyanakkor nem lényeg­telenül megváltozik. Volt erre már példa a zöld csomagolású Kossuth cigarettától kezdve télikabátig, hogy a közbeeső­ket ne is említsük. Igaz, hogy amikor ez nyilvánvaló lesz — néhány kivételtől eltekintve — intézkedés is történik, de ad­dig sokat bosszankodnak ilyes­min az emberek és jogosan. Ezeket a jelenségeket fino­man szólva burkolt áremelés­nek nevezik, de a bevétel eme­lésének mostanában akadnak olyan esetei is, amik nem fér­nek bele abba a nem is any- nyira burkolt fogalomba. A té­nyek magukért beszélnek és felsorolunk néhányat. Pécsnek van két, nagyon sok kritikát kibíró strandja. A Balokányban úszó ver senyé­ket, vízilabda-mérkőzéseket rendeznek, ami helyénvaló, mert köztudomású, hogy itt v«n az egyetlen sportolásra al­kalmas medence. De ilyen al­kalmakkor a bevételi tervek teljesítése már nem nevezhe­tő éppen egészen normálisnak. Például úszóverseny van este hat órakor. Elmegy a pécsi ember reggel a strandra, — mert ugyebár nem mindenki dolgozik délelőtt —, de az úszóversenyre a jegyet meg kell váltania, ha érdekli, — ha nem. Az már senkit nem ér­dekel, hogy az illetők az úszó­verseny idején a bányában, a gyárban, az üzemben dolgoz­nak és az ő pénzük is benne van a bevételi tervben, holott azért semmit nem kaptak, de viszont megdolgoztak érte. Vasárnap délelőtt is vízilabda­mérkőzés volt. Aki strandra ment, annak meg kellett fizet­nie a vízilabda-mérkőzésre is a belépődíjat, akár kíváncsi volt k’ vízben lefolytatott bir­Erdei Termék Vállalat megkezdte az erdei fedele szeder felvásárlását kg-ként 4.— Ft-os árban. Patacson. Patacs utca S sz. kózó és ökölvívó koktélra, akár nem. Igaz, hogy ilyen módon ötszáz nézőt tudtak jelenteni! Az sem mellékes, hogy pél­dául vasárnap a strandokon nincs gyerekjegy. Nem az öt­ven fillér miatt szólunk, de antiszociális intézkedés ez. Mi­ért? A Pécsi Közlekedési Vál­lalat vasárnap is a hétköznapi díjszabás szerint utaztatja a gyerekeket és a Magyar Állam vasutak is, és például az Ál­latkertben, sem a Vidámpark­ban nem több a gyerekeknek a belépődíj vasárnap se, mint hétköznap. És ez nem furcsa, de az viszont igen, hogy a Pé­csi Vízr és Csatornaművek és annak felettes szervei a be­vételi , terv teljesítése érdeké­ben mitsem törődnek ezzel. Ha rajtuk múlana, talán má­soknak is azt javasolnák, hogy vasárnap emeljék fel a gyer­mekekre szóló díjszabást. Még jó, hogy erre nincs joguk. Van még másfajta példa is. A napokban a siklósi várban voltak munkatársaink ripor­tot készíteni. Amikor a gép­kocsi megállt, megjelent egy bácsi és nyújtotta az öt forin­tos parkírozó jegyet. Amikor a gépkocsivezető kijelentette, hogy nem fizet, inkább beáll a belső udvarba, akkor szán­dékának egyenesen örültek. Ott ugyanis 10 forintos parkí­rozás! jegyet adtak. Szívesen hirdetik és hirdetjük mi is Abaligetet, hogy minél többen keressék fel. Jó, hogy így van már, — sokan gépkocsival ke­resik fel ezt az igazán szép kiránduló helyet. Viszont öt forint parkírozást díjat kér­nek, de a gépkocsira a jegye­ket áruló bácsi bevallása sze­rint nem vigyáz senki. Akkor miért kérik az öt forintot? Másutt, mint a kijelölt helyen parkírozni tilos, ha viszont az illető nem fizet, akkor felír­ják; a rendszámát, mondván, hogy szabálysértés. Miért? Ta­lán az öt forint az szabályos? Lehet, hogy vannak, akik azt vallják, hogy „fizessenek a gazdagok”, mármint a maszek gépkocsitulajdonosok, de nem érzik, hogy enyhén szólva torz kissé ez az elmélet? Csak­megemlítjük, hogy Pécsett a Vidámpark előtt is volt egy időben ötforintos parkírozási díj. De csak volt, mert rájöt­tek arra, amire még nem jöt­tek rá a siklósi várban és Aba- ligeten. Sajnos, de így van, hogy lassan intéződnek el ezek a jogosnak aligha mondható fo­rintszerzési eljárások és addig is sok forintot kivesznek az emberek zsebéből olyasmiért, amiért nem nyújtanak ellen­szolgáltatásként semmit. Pe­dig a pénz nemcsak a bevételi, hanem a kiadási oldalon is számít, K. J. Nemcsak alapterület, köbtartalom, technológia és funkció az építészet Gondolatok az „Építés és művészet“ című cikkhez AZ ÉPÍTÉSZET helyét az emberi tevékenységek között meghatározza az idő és a gya­korlat. A tervezői tevékeny­ség és a kivitelezői gyakorlat szintézisre ad lehetőséget, — amely sohasem időszerűtlen, de nem biztos, hogy ez viszi előre az építészetet. Alapvető építészi törekvés a korszerű, emberi-társadalmi- gazdasági igényeket kielégí­teni kívánó tervezés mint al­kotó tevékenység. Bár gyakor­ló építészek vagyunk, nem a „művészi alkotás” tendenciá­jával végezzük a tervezési munkát. A művészi alkotás kritériumai rendkívül sok. té­tel összetevőiből igazolhatók, és művészi értékét az utókor hivatott igazolni. A Dunántúli Napló július 31-i számában megjelent ^Épí­tés és művészet” című cikk vonatkozásai vitathatók már címében is. Tudniillik, az épí­tés a szó legszorosabb értel­mében nem azonos az építé­szettel, ilyenformán nem kap­csolódhat a művészet krité­riumához sem, annál is in­kább, mivel a gyakorlati ér­telemben vett tervezői-alkotód tevékenység sem kizárólago­san művészet. Augusztus 20. pécsi programja Az alkotmánynapi ünnep­ségek sora már augusztus 18- án, szombaton délelőtt meg­kezdődik. — A városi tanács nagytermében ünnepi tanács­ülést tartanak, amelyen részt vesznek a kerületi tanácsok küldöttei is. Augusztus 19-én, vasárnap délelőtt fél 11-től 12 óráig tér­zene lesz a Széchenyi téren, a Pécsi Szénbányászati Tröszt egyesített fúvószenekarának közreműködésével. Délután sportműsorokra kerül sor, va­lamint a Pécsi Bőrgyár jubi­leumi ünnepségeire. Este fél 8 órakor Nemzetközi tánczenei randevú címmel dzsesszfeszti- vált rendeznek a Szabadtéri Színpadon. Olasz, bolgár, cseh, német énekesek, két kisegyüt­tes, egy dél-amerikai revü- sztár szerepelnek a műsorban. Zenés ébresztővel kezdődik a nap augusztus 20 reggelén. Dél­előtt 10 és déli 1 óra között a Vidámparkban tréfás gyermek versenyek, játékok és bábbe­mutatók szórakoztatják a gye­rekeket, s a műsorban közre­működik a városi Művelődési Ház bábszínpada. Délelőtt Va­sas Il-n megtartják a hagyo­mányok szerinti ünnepélyt, kultúrműsorral egybekötve. Délután fél 4-től sportműsorok következnek, majd 5 órakor szórakoztató esztrádműsor kez­A Ki mit tud nyertesei Pécsett A KISZ Baranya megyei Bizottságának és az MTST-- nek közös rendezésében augusz tus 18-án este 8 órai kezdettel kerül sorra Pécsett a Szabad­téri Színpadon az országos spartakiád kulturális műsora. A műsorban közreműködik a Rajkó-zenekar és a Magyar Rádió és Televízió „Ki ‘ mit tud” pályázatának nyertesed. dődik' a Balokány-ligeti sza­badtéri színpadon. (Rossz idő esetén a városi Művelődési Házban.) Ebben a műsorban pécsi öntevékeny művészeti együttesek, a Vasutas Kisszín- pad színjátszói, a pécsszabol- csi Művelődési Ház színját­szói, a Porcelángyár művelődé­si házának tánccsoportja, va­lamint a Pécsi Nemzeti Szín­ház néhány művésze lépnek fel. Zenéről a KPVDSZ Petőfi Művelődési Házának táncze­nekara és szólistái gondoskod­nak. Este 8 órakor a Mecsek há­rom pontján, Havihegyen, Aranyhegyen és a Makár- hegyen kígyóinak az alkot­mánynapi őrsi tüzek. Végül — ugyancsak 8 órai kezdettel — sor kerül a nagyszabású utca­bálra a Széchenyi téren. Mindkét napon, augusztus 19-én és 20-án, munkás-pa­raszt találkozókat rendeznek a városban. A BAJ OTT VAN, hogy építészet fogalom alatt szubjektív ■ szemlélők bizo­nyos időben és gyakorlatban megvalósított építészeti pro­dukciókat vizsgálnak. Rend­szerint a negatívumokat, mert ez a szembeötlő. Optikai té­vedéseik alapján következteté­seket vonnak le az építészettel mint művészettel kapcsolat­ba. Sajnos ez általános jelen­ség. Az építészet éppen any- nyira alkotó munka, mint más emberi tevékenységek, sőt művészeti ágak produk­ciói, de bármilyen műfajhoz tartozó alkotás, még nem biz­tos, hogy művészi alkotás. A 'társadalomban élők még egzisztenciális síkon is általá­ban építészebbek az építészek­nél. Sajnos ez általános je­lenség. Szemmel felfogott mű vészi érzékelésüket teljes ér­tékű esztétikai és gyakorlati következtetésekként terjesz­tik. Ezzel a szemmel érzékelt épí tészettel ott a baj, hogy rög­tön követeli a sorolás igé­nyét, meglehetősen szűk ha­tárok között. A látszólagos alapon történő ténymegállapí­tás az egyén nehezen likvidál­ható hibája. Engedjék meg, — hogy Richard Neutra Los An- geles-i elméleti tanulmányára hivátkozzam, hogy Neutra -z építész társadalmi pozíciójá­nak vizsgálatán túlmenően súlyos művészi igényességgel jelöli azt a skálát, amely az építőművészi produkció szerte ágazó anyagi, gazdasági, em­beri és érzelmi szempontjait jelenti. Tudjuk, hogy a lakás az' emberi társadalom számá­ra ma nem pszichológiai, ha­nem elsősorban szociális, ter­melési kérdés. Viszont nem­csak létrehozása, hanem ránk tett állandó esetleg változó hatása is fontos. Nemcsak mé retek, arányok, színek kérdé­se ez, hanem az átélés sok té­nyezőjéé: az anyagok érzéke­lése, a felszerelés szolgálat­készsége, a környezet bekap­csolása és használása, a megfe lelő klíma biztosítása stb. — Nemcsak alapterület, köbtar­talom, technológia, funkció, „építészeti forma” kérdése az építészet. Az anyag és az anya giak vizsgálatának egy örökös gyötrő emberi tevékenysége. Nemcsak a szem érzékelheti az építészetet, érzelmek, él­mények, izgalmak fűződnek hozzá. De az optikai látvány, a saját bőrünkön érzett — gazdasági vonatkozásokra uta­ló — érzékelés és a bennük tartósan visszhangzó más érzelmi benyomások mellett meg kell ismernünk az orga­nizmusokat, hogy mindezt fel foghassuk. AZ ÉPÍTÉSZ nem műalko­tásokat hoz létre a tervezés­sel, hanem a programnak meg felelő, gazdaságilag — formai­lag — funkcionálisan jól meg oldott épületek bizonyos egyé ni építészeti koncepciók sajá­tosságával műalkotásokká válnak. Olvassuk a múltkori cikk­ben, hogy — ha az építészetet mint művészi tevékenységet mérjük, akkor a probléma le­szűkül néhány középület ki­alakításakor szóbajöhető — „ilyen vagy olyan művészi el­képzelésre”. Óvatosnak kell lennünk a következtetést il­letően. Szokványos művé­szeti jelszavakkal, valamint a szűk környezet létesítmé­nyeit vizsgálva nem lehet ma­radandó értékű következte­tést levonni az építészetről, (amely a világ építészeti pro­duktumait jelentheti idő né’ - kül,) de még hazai építésze­tünkről sem. Bátorság kérdése még építészek számára is ka­tegorikusan esztétizálni je­len építészetünkkel kapcsolat­ban rövid távon, amikor a ha­zai produkciók megismerése sok gátló körülmény miatt eléggé nehézkes és bizonyos távlatot vesz igénybe. Az egész építészet művé­szeti vonatkozásait vizsgál va a nem létező funkcióval kapcsolatos megjegyzés vitat­ható. A cikkíró fél, hogy ilven alapon elindulva minden em­beri alkotó tevékenység egy ■ úttal művészetté kiél*’",tik Nehezen található anali villamosjegy-lyukasztás, és az építészeti alkotói tevékenység között, különösen akkor, ami­kor a cikk korábban egyes alkotómunkákat mint művé­szi tevékenységeket kategori­zál, ugyanakkor az utolsó fe­jezetben — talán kissé naivul — megjelöli az építészek mű­vésszé válásának feltételeit. Jószándgkúlag, de valószí­nű téves információk és él­mények alapján elítélik azt az építészi álláspontot (amely tulajdonképpen nincs is), — hogy a tervező a művészet jel szavával igyekszik szabadul­ni a kötöttebb, gazdaságilag korrekt és a technika roha­mos fejlődésével járó új anya gok betervezését igénylő meg­oldásoktól és csak esztétikai szempontokat vesz figyelembe. Ez a menekülés csak látszó­lagos. Lehetőség úgysincs rá, hiszen rendeletileg szabályoz­zák a betervezhető anyagokat, amelyek a nemzetközi építő­anyagiparhoz viszonyítva sols esetben bonyolultak, korsze­rűtlenek, drágák. A műanyag, amely világviszonylatban el­terjedt, praktikussága és fel­használási területe felmér­hetetlen az építőipar terüle­tén is. Egycsapásra leegysze­rűsítené és gazdaságossá ten­né számtalan területét a ter­vezésnek és építésnek. Nálunta nincs, s ha van is, méregdrá-» ga. Valójában úgy áll a hely­zet, hogy az említett kötött­ségek ellenére szegénye* anyagskálánkkal is megpróbá­lunk esztétikailag igényes al­kotásokat létrehozni. Ami a gazdaságosságot illeti, van po­zitív példánk is: irodánk el­múlt évi tervezései során a beruházói költségelőirányza­tokhoz képest éves viszonylat* ban mintegy 12 százalékot (kb. 30 000 000 Ft) takarítottunk meg a népgazdaság számára gazdaságos és racionális ter­vezéssel. BESZELHETNÉNK még a tervézés és kivitelezés viszony latéról, a tervezők mozgási lehetőségéről, emberi és tár­sadalmi megbecsülésről, vi­szonyított erkölcsi és anyagi ösztönzésről stb. Ezek pozi­tív vagy negatív volta erő­sen befolyásolhatja a korszerű építészeti kultúra megterem­tését. Minden elkészült alko­tás vizsgálatánál a szemlélő a negatívumokat rendszerint a tervezőre vezeti vissza. Az építők bírálása legtöbb eset­ben a mennyiségi hiányos­ságra és a vállalás teljesítésé­re vonatkozik. Az elmúlt évek közhangja, cikkek, dokumen­tumok rendszerint a népgaz­dasági megvalósítást és a ki­vitelező tevékenységét mél­tatták, figyelmen kívül hagy­va a tervező munkáját és sze mélyét, amely legalább olyan érvényű az objektum megva­lósítását illetően, mint a többi közreműködő intézményé. Sze­rencsére ez a periódus lassan lejár, a szellemi alkotást is publikálják, ezzel igazolva a tervezői munka társadalmi megbecsülését. A téma gazdag és szerteága­zó problémákat vet fel. Sajnos a hely szűk volta miatt a té­mával kapcsolatban múltkor megjelent cikk vonatkozásait csak igen kis részben tudtam érinteni. A fent leírtak nem is annyira a hivatkozott cikk tételeire kívánnak választ adni, inkább az előbb közölt megismerés és kölcsöhös meg­becsülés előbbrevitelét szol­gálják, az építőművé­szeinek kívánnak emberi társadalmi érvényt szerezni. Szerdahelyi Károly Időjárásjelentés Várható időjárás szerda és tig: fülledt, meleg idő. Az ország északi felében egy-két helyen zivatar. Mérsékelt, változó irányú szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 16—20, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 31—35 fok között. Előrejelzés a Balaton terü­letére holnap reggelig: mérsé­kelt nyugati, északnyugati szél. Kevés felhő, eső nélkül. A hőmérséklet napnyugtakor '-'i.inaiban 21 fok körül iCoZ

Next

/
Thumbnails
Contents