Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-15 / 190. szám

IMS. AUGUSZTUS 15. WAPLO 3 Merre tart a Beremendi Ce men ? Javait a technológiai fegyelem — Hosszú idő után nyereséggel üzemel a gyár — Jelentős műszaki változások — Van jövője is a gyárnak Külsőre minden a régi, sőt az út talán még rosszabb és bokáig érő porral van borítva. Egyáltalán nem reprezentálja, hogy az aszíaltúttól száz mé­terre cementgyár üzemei. Ta­valy és tavalyelőtt is foglal­koztunk a Beremendi Cement­gyár problémáival. Gyenge vezetés, laza munkafegyelem, visszaélések, alacsony terme­lékenység, magas önköltség, milliós ráfizetések és amit csak el lehet képzelni minden meg­található volt az üzemben . Újból meglátogattuk az üze­met, s választ kerestünk egyet len kérdésre: hói állnak, mer­te tartanak a Beremendi Ce­mentgyárban,? Kezdhetjük azzal la, bogy a beremendi üzem nem éppen a legkorszerűbb, gépi technikája immár elmúlt ötvein éves. Az első világháború előtt 1909 és 1911 között építette Schambamg Lippe, s a gépeket is akkor szerelték be és azóta is üzemel oek. A világháború után a gyár új gazdára talált a Ma­gyar—Olasz Bank Rt szemé­lyében, majd a MÁK lett a tu­lajdonos egészen az államosí­tásokig. A gyárat nem fejlesz­tették sem a felszabadulás előtt, sem pedig utána. Persze az elmúlt éwek »ossz gazdál­kodásáért nem lehet a felelős­séget az elavult gépekre hárí­tani, mert az elsősorban a ve­zetésen és a dolgozókon múlott. FÉLÉVES MÉRLEG: 1 MILLIÓ 343 EZER FORINT TISZTA NYERESÉG Jelenleg így néz ki a hely­zet; eltűntek a ráfizetések. A gyárban kétféle terméket gyár tanak: 500-as cementből éven­te 100 ezer tonnát és mészből evente 10 ezer tonnáit. A ta­valyi esztendőben nem tudták teljesíteni a tervet, s az 1960- as évben, valamint az 1961-es év első negyedévében kereken 9 millió forint veszteséget jel­zett a gyár mérlege. A tavalyi esztendő második, harmadik, és negyedik negyedévében va­lamit javult a helyzet, s már csak egymillió veszteséggel zárták az esztendőt. Az idén pedig, 1959 óta első ízben, nye­reséget mutatnak a számadá­sok, majd másfél milliót; Mi történt ebben az eszten­dőben? Szakítottak a régi gya­korlattal és márciusban általá­nos nagyjavítást rendeltek el a gyár vezetői. Minden részleg nél külön-külön felelős sze­mély vezette a munkálatokat. Bár némi munkaerő és anyag­hiány nehezítette a javításokat, de ettől függetlenül sikeres volt a harc, s elérték, hogy a fő gépegységek a régebbi 2—3 napos megszakításnélküli üze­melés helyett 10—15 napot üzemelnek egyfolytában. SZAMOS ŰJ MŰSZAKI INTÉZKEDÉST VEZETTEK BE a gyártási folyamatokba, ame­lyeknek nagy szerepük volt a változásokban. Például a gyors kötés nélküli gipszkő adagolást, a kohósalak adagolásának a megváltoztatását és így tovább. A kohósalak adagolásának a megváltoztatása nagy mérték­ben csökkentette a gyártási költségeket is. Amíg régebben csak 20—25 mázsa kohósalakot adagoltak, addig jelenleg 300 mázsát adagolnak. Ezzel javult a cement minősége és kötési szilárdsága is. A közismert 500-as kötési szilárdságú bere­mendi cement gyakran 550— 600-as szilárdságot mutat. Ter­mészetesen a legnagyobb vál­tozást a klinkerégetésnél betar tott technológiai fegyelem je­lentette. Számadatokkal bizonyítva ér dmes megemlíteni, hogy ta­valy az első félévben összesen 29.5 millió értékű temmeTést produkáltak, ugyanakkor az idei év első felében 34.5 millió forint értéket állítottak elő a gyárban. Teháit emelkedett a termelékenység, mivel a lét­szám most alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor volt. A cement nek tonnánkénti előállítási költségét pedig 21 forinttal szorították a tervezett alá. IGAZI GAZDA MÖDJÄRA magukénak áraik üzemüket a vezetők és a dolgozók egya­ránt. A takarékosságnak szép példája volt, hogy ez évben minden motort felülvizsgáltak a gyárban, megszűntették a gyakori üresjáratokat, új mód szert dolgoztak ki a malmok töltésére és így tovább. Komo­lyabb beruházási összeget a gyár nem kapott és így áj gépek, vagy más új berende­zések üzembehelyezésére nincs lehetőség. Ami pénzt kaptak, azt az ömlesztettcement szállí­tására alkalmas töltőberende­zés megépítésére fordították. Így lehetségessé vált, hogy évente 20 ezer tonna cementet ömlesztve adhatnak át a szál­lítóknak. A jelentéktelenebb műszaki és gépi módosításokat üzemköltségen oldották meg; A gépek nem sokat változtak ugyan, de változtak az embe­rek, g jelen esetben majd min­den eredmény pontosan ennek köszönhető. A vezetők ke­mény, de igazságos ,.rendcsi­nálást” végeztek, amit a dolgo­zók megértéssel vettek tudo­másul. A dolgozók jó munká­jának eredménye a keresetek­ben is mutatkozik. Tavaly az egy munkásra jutó átlagos ha­vi kereset 1482 forint volt, je­lenleg 1519 forint. Figyelem­be kell természetesen venni azt is, hogy a gyár munkásai­nak jelentős része nem szak­munkás. s így nem lehet külö­nösebb probléma. A gyárnak jelenleg 384 dolgozója van, akinek többsége beremendi, kis részük pedig a környező községekből jár be naponta az üzembe. VAN-E JÖVŐJE A BEREMENDI CEMENT­GYÁRNAK? Feltétlenül jövője van ennek a gyárnak, túszén az országban nincs sehol olyan kitűnő alap­anyag, mint éppen Beremen- den. Az ország legkitűnőbb ce­mentjét lehet előállítani a be* remendd üzemben. Nemrég megkutatták a gyár melletti kőbánya környékét, s megálla­pították, hogy évi 400 ezer tonnás termelés esetén is leg­alább 150 évre elegendő a ki­tűnő mészkő. S ehhez csupán annyit fűzünk hozzá, hogy nemcsak nyersanyag van ele­gendő, hanem ha szükséges, munkaerő is van. Jelenleg 34 nő és 15 férfi neve szerepel a felvételre jelentkezők listáján, de hely' egyáltalán nincs. Három év múlva új üzemet építenek a régi helyén. Mo­dernet és korszerűt. A tervek szerint 500 millió forintom be­ruházást szánnak a Beremendi Cementgyár teljes rekonstruk­ciójára, ami azt jelenti, hogy teljesen új gyárat építenek fel. Az új rekonstrukció szerint a jelenlegi kőbányában épülne fel a „nyers oldal”. A tervek már készen is vannak. Ezek szerint a bányából már a kész iszap kerül csöveken keresztül az üzembe. Az üzem belső ré­sziét is teljesen átépítik, a je­lenlegi kemencéket lebontják és helyettük két darab nagy (egyenként 105 méteres hosszúságú) kemencéket építe­nek fel. Az új üzemben légszál­lítás és olaj (vagy pakura) tü­zelés lenne. Az Országos Terv­hivatal és a Minisztertanács még nem döntött a beruházás kezdési időpontjáról, de min­den valószínűség szerint 1965- ben kezdik meg az építkezé­seket. AMÍG az üj REKONSTRUKCIÓ EL NEM KÉSZÜL addig lesz bizonyos belső át­alakulás. Például teljesen technológiás; veseSaefc *■ mészégetésnél. Ügy biztosít­ják az évi 40 ezer tonna mész szükségletet, hogy két darab klingerégető kemencét raész- égetésre állítanak át és a jövő év elejétől kezdve körülbelül fele-fele arányban termelnek cementet és meszet. Ennyit tudunk mondani a Beremendi Cementgyárról. — Kérdésünkre kielégítő és meg­nyugtató választ kaptunk. Re­méljük, hogy a beremendi üzem dolgozói ebben az esz­tendőben méltán jutnak majd nyereségrészesedéshez is, ame­lyért becsülettel megdolgoz­nak, a régi hibákat és nehéz­ségeket leküzdötték. A gyár jövőjét illetően pedig csak any- nyit, hogy mindenféleképp in­dokolt a nagyobb beruházás, a korszerűsítés és a fejlesztés, hiszen az ország legjobb mi­nőségű cementjéről van szó. Gazdagh István A József Attila utcai OTP társasházak mellett újabb kel lakóházat épít a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat. A két háromemeletes egyenként 16 lakásos tanácsi lakóház jövő év első felében készül el. A kongresszusi mnnkaverseny h'rei — A KOMLÓI BÄNYÄKBAN CSÖKKENT A PALATAR TALOM — SZAZMÉTERES EREDMÉNYEK A PÉCSI SZÉN ME­DENCÉBEN — A SZOCIALISTA BRIGÁDOK KIVALÓ TELJESIT- MENYEI — KÜLÖN FELAJÁNLÁSOK AUGUSZTUS 20-RA tly-iíRlolttíc Az MSZMP VIII. Kongresz- szusának tiszteletére indított szocialista munkavereeny egy pillanatra sem veszített len­dületéből, s a versenyt kez­deményező mecseki szénbá­nyászok újabb állomásnak te­kintik alkotmányunk ünne­pét és a közelgő bányászna­pot. Az éves szinten folyó munkaverseny első féléves szakaszát nemrég értékelték, s a számok art mutatják, — hogy a szocialista címért küz dő, vagy a címet már elnyert brigádok mellett igen sok műn kacsapat produkált kiemelke­dő termelési eredményt. Komló A komlói III-as akna bá­nyászai elsőrendű feladatuk­nak a minőség megjavítását tekintik, s nincs is szégyen­kezni válójuk, mert a mennyi­ségi terv teljesítése mellett nagymértékben csökkentették a szén palatartalmát. Például a fejtésben dolgozó Kies Fe­renc, Fajka Tamás és Acél Pál harmada a 114 százalé­kos termelési tervtelj esi tós mellett a palatartalmat 0,6 százalékkal csökkentették. A Mecseki Földtani Kuta­tó- és Fúró Vállalatnál 19 brigád vesz részt a kongresz- szusd versenyben. Az év első felében a legjobb munkát Martonfalvi József által veze­tett térképező brigád végez­te, tervüket 144 százalékra tel jesítették. Az elmúlt időszak ban a Mecsek hegység geoló­giai térképének elkészítéséhez szükséges kismélységű lyukaik fúrását végezték a brigád tag­jai. A kongresszusi munka ver­seny szerves részeként jelent­kezett az a tanulási kedv is, amely a szénelőkészítő üzem dolgozóit kerítette hatalmába. A szakszervezeti bizottság há rom hónappal ezelőtt szerve­zett egy gépkezelői tanfolya­mot, amelyet negyvenöt dol­gozó végzett el sikeresen. A tanfolyam sikerére jellemző, hogy mind a negyvenöt dol­gozó kiváló felkészültségről tett tanúságot. — átlageredmé­nyük kitűnő volt. Pécs A pécsi szénbányákban ed­dig 15 brigád nyerte él a szo­cialista. brigád címet. A kong­resszusi verseny időszakában minden kollektíva kiváló tel­jesítményt nyújtott. A féléves átlaguk 11,2 százalék, ami art jelenti, hogy csupán az elővá­jásban dolgozó szocialista bri­gádok 308 folyóméter vágatot hajtottak ki terven felül. Különösképpen jó teljesít­ményt nyújtottak á követke­ző csapatok: A pécsbányaitele- pi Sztanek János brigád 122 százalékot és 88 folyóméter többleívágatot teljesített, Kál­mán István brigádja 114 szá­zalékot és 69 folyóméter vá­gatot terven felül, Kesztyűs János ifjúsági brigádja pedig 127,5 százalékot és 57 méter hosszúságú vágatot teljesí­tett terven felül az elmúlt fél éves időszakban. István-aknán a szocialista címet többszörösen elnyert Moór Ferenc elővájási csapa­ta 106%-os fél évi átlagot tel­jesített és ezzel 36 folyóméter vágatot hajtottak ki a terve­zetten felül. Vasason Knipl Antal érte el a legjobb ered­ményt 108 százalékos átlag eredményével és 54 folyóméte­res többlet teljesítésével. Holdanként 30 mázsás termést, 22 hektó bort várnak Nemcsak Pécsett és környé­kén, a Mecsek lábánál nézik figyelő szemmel a szőlősgaz­dák a gömbölyödő bogyókat, hanem Siklóson és Villányban is. A finom aranykarikás olasz rizling, a rubintvörös villányi ..napfény” most érlelődik, a nagy kánikulában. A szőlőnek mindene a meleg napsugár, ez lopja bele az ízt, zamatot, és amíg mi panaszkodunk a nagy melegre, a szőlőszemek vidá­man néznek szembe a nappal. — Csak egy kis eső lenne — még jobb termésre számíthat- ik nánk — mondja Heiner László 500000 köbméteres víztároló épül Hásságy határában Hásságytól délnyugatra 65 holdon, mintegy 500 000 köb­méter évi vízkapacitású víz­tároló építését kezdik meg a tervek szerint még ebben az évben. A vízügyi igazgatóság már hozzákezdett a tervek el­készítéséhez. A tervek előrelát hatóan szeptember közepére készülnek el. Ha a tervek ed • készülnek, akkor októberben már talán hozzá is kezdhetnek ■a awnfeához. E nagy víztároló építése, — mintegy 1,100 000 forintba kerül majd. A pénz előterem­tésére most folynak a tárgya­lások. A víztároló vizét a Hásságy­tól délnyugatra eső termelőszö vetkezetek, elsősorban a bel- várdgyulai termelőszövetkezet használja fel öntözésre még­pedig úgy, hogy száraz idő­ben a víztárolóból a vizet a vasas-belvárdi vízfolyásba en­gedik és innen öntöznek. a Siklós-Villányi Állami Gaz­daság főkertésze. — Nem ár­talmas a meleg, jót is tesz a növényeknek, de a szölőbo- gyók teltebbé válnak, ha ilyen­kor némi csapadék éri őket. — Mennyi borra számíta­nak? — Nemrég végeztünk elő­zetes becslést és annak alap­ján elmondhatom — bár még időjárási tényezők befolyásol­hatják —, hogy ebben az év­ben 27—30 mázsa holdankénti szőlőtermésre számítunk, ami 21—22 hektoliter bornak felel meg. Ez a szám jó termést mu­tat. Tavaly például elverte a jég szőlőinket és holdanként mindössze 7 mázsát tudtunk szüretelni. Átlagosan 24—25 mázsa szokott lenni. — Mennyi szőlőterületük van? — Ezeregyszáz katasztrális hold. Ebből nyolcvan az idén fordult termőre. Nagy része borszőlő, kisebb része cseme­ge. A jó termés jó szüretéhez minden előkészületet megte­szünk. Most lép üzembe az új francia technológia figyelem- bevételével készült feldolgozó 1960-ban kezdtük el építeni — nyolcmillió forintba került. Ez egy betonkádas rendszer, mely lehetővé teszi, hogy ki­sebb álkoholveszteséggel, jobb színnyeréssel és higiénikusab­ban dolgozhassunk. Vörösbor­feldolgozás tekintetében a fran ciák állnak a világranglista élén, ezért vettük át az ő tech­nológiájukat. — A jó termés mellett mit várhatunk még a villányi és siklósi domboldalaktól? — Még több jó bort, termé­szetesen több szőlőből. Amíg a felszabaduláskor mindössze 120 kát. hold szőlő volt, ma mái* 1100. Hogy ne mondjak mást. évente 3 millió szőlőolt­ványt; iskolázunk, majdnem annyit, mint a bogiáriak. Ter­vünk, hogy kettőezer holdra növeljük a szőlőterületet. Sik­lóson előreláthatólag 800 hold. Villányban pedig mintegy 1200 hold szőlő fogja ontani a hí­res, jó nedűt. — Borban ez mennyit Je­lent, átlagtermést számítva” — ötvenezer hektolitert. Ha sok pénzbe is kerül a teleof- tés — körülbelül 10—12 mil­lióba —, busásan megtérül. Bo­rainkat szívesen fogyasztják, az itt járt francia, német, szov­jet, lengyel vendégek naev e1- ismeréssel szóltak róla. Nem­zetközi hírünk kötelez ama. hogy feilesszük hazánk »"’••i- legszebb szőlőkultúrtáiát, K7. idei bortermésért pedig nem kell aggódni, a kádak sokszor megtelnek majd a „vörös nap­fénnyel”. —ts—. a siklósi és villányi domboldalakon Kilencmilliós vállal s a pártkongresszus Lszteietére A földművesszövetkezeti munkaversenyről tárgyaltak A baranyai földmüvesszö- vetkezetek munkaversenyéról tárgyalt tegnap a MÉSZÖV igazgatósága. A megyében ugyanis 26 földművesszövetke­zet kötött szerződést a páros­versenyre, a többi szövetke­zetben pedig egyéni verseny folyik. Az igazgatóság megállapítot­ta, hogy a vállalások nagymér­tékben megnövekedtek A föld- művesszövetkezelek dolgozói termelési tanácskozásokon vi­tatták meg az 1962. évi ver­senyfeladatokat. A VIII. párt- kongresszus tiszteletére vál­lalták, hogy a kiskereskedelmi forgalmat közel kilencmillió, a vendéglátóipari forgalmat pe­dig 2 és negyed millió forint! tál növelik a terven felül. Vál­lalták azt is, hogy megvei vi­szonylatban mintegy félmillió forinttal csökkentik a költsé­geket. A felvásárlási forgalmat 566 ezer forinttal kívánják a terv fölé emelni. A takarék- szövetkezetek pedig mintnry hárommillió forinttal teljes-'- tik túl a betétgyűjtési tervü­ket.

Next

/
Thumbnails
Contents