Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-14 / 189. szám

•y ÍWl AUGUSZTUS 14. IVAPIÓ Visszatérő gondok a pécsi szénbányáknál ték, hogy megcsinálják vasár­nap a rossz vasutat. Meg is csinálták, de sajnos rosszabb mint volt. Minden csille le­esik. Kint a váltó szintén rossz. Hiába tesz 7—8 embert laufolni, nem győzik ellátni a fejtést üressel a rossz vasút miatt,... Számtalan esetben előfordult, hogy az egész csa­patnak el kellett menni fáért, ha dolgozni akartak. Kovács Lajos munkatárs ugyancsak a vasútra panasz­kodik, hogy nagyom rossz. Rajz János munkatárs azt említi, hogy ö egyik nagy lane- pályánál dolgozott és rengeteg rossz csillével találkozott. —. Számtalan olyan csille volt, amelyet háttal kelleti nyomni és nagyon sok csille biceg. Ké­ri, hogy a csillék javítására na­gyobb gondot fordítsanak és amelyikre ráírják, hogy rossz, azt ne küldjék vissza javítás nélkül”. Biz a négy hozzászokás eléggé hűen reprezentálja >az ilyen apró hibákat. Persze nemcsak a pécsbanyatelepi aknán talál­hatunk ilyeneket, hanem a Bé­ke-, az István- es a vasasi Pe­tőfi-aknán is. Például a Béke­akna III. körletének tanácsko­zásán elmondták a bányászok, hogy hetek óta nincs megfele­lő nyomás a táróban és az üreshíány is akadályozza a ter­melést. Kovács János a táró 25-ös telepi munkahelyén dol­gozik, van rakodógépük, de a sűrített levegő gyenge nyomá­sa miatt két hete nem üzemel a gép. Lakatos István csapata a 25-ös telepi munkahelyére zománcozott csúszdát kért, mert lapos a gurító, de eddig még nem kapott. Tóth Ferenc segédvájár a saroiatlan fákra panaszkodott. Az igazság kedvéért meg él kell mondani, hogy a bányá­szok nemcsak ezeket a bősz- szántó hibákat mondják el a termelési tanácskozásokon, hanem azt is, hogyan kellene kijavítani őket. Bírálataik és javaslataik megszívlelesndőek. Űjabb példa István-akna szene lő körletének tanácskozásáról. Idézem: „Kenéz munkatárs el­mondja, hogy a délutános mű­szakban a II. szint 3. nyugatin lévő munkahelyükre nagyon vésőn érkeznek, mivel a mun­kahelyük igen messze van. — Javasolta, hogy műszakilag megoldható a probléma úgy, logy szállítás közben két kast rtildenének a II. szintre, ak- ror rendes időben meg tud­ják közelíteni a munkahelyü­ket. .. Nagy István említést ;esz arról, hogy az anyaghiány miatt romlott le.a teljesítmé- íyük. Sérelmezi azt is, hogy i rázó kiépítésével mindig lágy kiesésük van. mivel a műhely nem ad ki másikat. Csavarokat sem kapnak a fa­lóhoz eleget, s így meg kell zárni, míg a műhely a csava­rokat elkészíti.. Problémák ezek. ,s az ehhez íasonlóak. Mennyivel köny­viem mai keletű problémák­ról lesz szó, hanem-olyanokról, amelyek hosszú idő óta azok es sehogy sem sikerül meg­szüntetni őket, naponta vissza­térnek s állandóan zavarják a termelés "folyamatosságát, indo kolatlanul bosszantják a bá­nyászokat. Nem óriási dolgok ezek, hiszen olyanok nincse­nek a hibák listáin. Apró hiá­nyosságok. De ezek az apró hiányosságok rengeteg mun­kahelyen megtalálhatóak, s a sok kicsi sokra megy és a pé­csi szénmedence egészében bizony nem is jelentéktelen károkat okoz. Melyek ezek a visszatérő gondok? Anyagellátás, üres- csille-ellátás, sínek. váltók, berendezések hibás volta, az emberek ide-oda való telepíté­se, egy-egy dolognál a gyors, maradéktalan intézkedés el­húzódása, a dolgozók apró­cseprő jávar’atainak semmi­bevevése. Úgy is lehet mon­dani, hogy nem megy mindig minden olajozottan, s legtöbb esetbe« m szervezés a hibás. Egész csomó jegyzőkönyvet néztem át, amelyet a legutóbbi termelési tanácskozásokon ké­szítettek az István-aknám, a Béke-aknán és a pécsbányate- lepi Széchenyi-aiknán. Tele a'annak apró kifogásokkal. Ed­dig rendben is lenne a dolog, hiszen a termelési tanácskozás arra való, hogy ott elmondják a termelést akadályozó prob­lémákat és javaslatokat tegye­nek a munka megjavítására. Csak az a baj. hogy ezek az apróságok nem most keletkez­tek, hanem hosszó ideje visz- svatérő problémák. Krónikus aliapota a pécsi bányák éle­kének, A" Széchenyí-akna I-es kör­letének tanácskozásán a kör- IctveíétS "Beszámolt az élmúlt j negyedév eredményeiről, de közben azt is elmondta, hogy az, improduktív munka még Mindig sok időt vesz igénybe. A.’normális munkaidőnek gyak rail csak , kétharmada, néha még ennél is kevesebb része jélenti a produktív műszakot. k mindezt csökkenteni lehet­ne, vagyis hosszabb lehetne a oroduktív munkaidő, ha javí­tanának a munkaszervezésen, szervezettebben adnák a ter­melő munkahelyek részére az anyagot, és így tovább. Állandóan hangoztatjuk, hogy emelni kell a termelé­kenységet és olcsóbban kell termelnünk termékeinket. — Kérdés, hogy megteheti k-e ezt a Széchenyi-aknán dolgozó csapatok, például Szabó Illés kollektívája, akik nem a Munkahelyükre kapják a bá­nyafát? Nem nagyon. Szabó Elés így tette szóvá a tanács­kozáson problémájukat: — Nem a munkahelyre adják a fát, hanem csajt lerakják az öregfejtésbe, sokszor a negye­dik-ötödik pasztában deponál­ják. Előfordult már olyan eset, hogy a faadók műszakjai csak növelték a csapat terhét és a faadás tovább tartott, mintha mi hoztuk volna le az alapvá- gatbé1. .. Mit mondanak a jegyzőkönyvek ? A pécsbanyatelepi bányában a- VIII. s2int 23-as telepének k át fejtéséből napi 1000 csille s-enét kívánnak hamarosan ki- t':—'élni. Jelenleg 850 csille a termelés ezekben a fejtések­ben. A felemelt tervet csak akkor tudják teljesíteni, ha minden zökkenőmentesen megy', ha nincs probléma. Ép­pen ezért szó szerint idézem ,a ITI. körlet jegvzőkönyvéböl ' az összes felszólalásokat, úgy. ahogyan ők léírták: ,,Hozzá­szólások: Huszta Gyula munkatárs. A beosztásra panaszkodik, hogy egyszer ide, máskor meg oda osztják be és sohasem jár egy megszokott munkahelyre. Említi hogy egy csapat csak akkor lehet jó. ha mindig egy­forma emberekkel dolgoznak, összeszoknak, mindjárt jobban megy a munka is. OrQMb Károly munkatárs a bs sóira panaszkodik. Azt ígér­nyebb lenne, ha gyorsan meg­szüntetnék. Könnyebben le­hetne dolgozni, a terveket tel­jesíteni és többet lehetne ke­resni a bányászoknak is. Baj, hogy neheze« orvosoljak a hibákat, de legalább akkora baj, hogy a műszaki vezetők, alak a ter­melési tanácskozásokat tart­ják, gyakorta figyelembe se veszik a dolgozók hozzászólá­sait, amit az bizonyít, hogy a húsz-huszonöt helyen meg­tartott termelési tanácskozás esetében alig néhány helyen lapozták vissza az élőző ne­gyedévi tanácskozás jegyző­könyveit és adtak választ az akkor elhangzott bírálatokra é« javaslatokra. Mindenféleképp megérné, ha a pécsi szénmedence bá­nyaüzemeiben komolyabban vennék az ilyen apró problé­mákat is, hogy ne úgy beszél­jenek azoktól, mint amelyek a termelés krónikus velejárói. Gazdagít István Ang-usztiis 18—20: Baranya megye kisipari szövetkezeteinek hagyományos termékbemutatója Kiállításra készülnek a megye kisipari szövetkezetei a pécsi Nagy Lajos Gimná­zium termeiben, ahol már né­hány nap óta, egészen a kiáll! tás megnyitásának napjáig, augusztus 18-ig, Battancs Gá­bor grafikus és 14 munkatár­sa dolgozik. Már elkészült néhány tabló, a bejáratnál el­helyezett megye-térképen ap­ró lámpák villódzása jelzi Baranya kisipari termelőszö­vetkezeteinek helyét, tevé­kenységét. A termekből ko- pácsolás és a húzogatott bú­torok nyikorgása utal az elő­készületek ütemére. A KISZÖ.V a Nagy Lajos Gimnáziumban rendezte meg tegnap délelőtt sajtótájékozta­tóját, amelyen Tárnái Ferenc elvtárs, a KISZÖV megyei el­nöke és a Baranya megyei kisipari szövetkezetek néhány vezető szakembere beszámolt, a kiállítás céljáról. Mint Tár­nái Ferenc elvtárs elmondot­ta, a megye kisipari szövet­kezetei kétévenként mutat­ják be egy-egy nívós kiállí­táson legújabb termékeiket a közönségnek. Ezek a kiállítá­sok egyben a KTSZ-ek fejlő­désének mérföldköveit is jel­zik. A soronkövetkező ter­mékbemutató kiállításon miD den eddiginél szélesebb pro­pagandát biztosítanak a ja­vító, szolgáltató tevékenység­nek, amely 242 százalékos fej lődést mutat az 1959. évihez képest. 1962-bea már több mint 37 millió forint értékben vé­geznek szolgáltatásokat a megye lakosságának Bara­nya kisipari szövetkezetei, — Uj termékek előállításá­nál is a „szűk keresztmetsze­teken” igyekszünk segíteni — mondotta tájékoztatójában Tárnái Ferenc. — Ezekből — ilyenek a modern bútorok is — megismertetünk néhányat a termékbemutató résztvevői­vel. „Szűk keresztmetszet”-nek bizonyul sokszor egy-egy ki­Csöpi, a titkos esélyes — Ceöpí ügye ko­molyan aggaszt hi­szen sürget az idő, s attól félek nem hagy ja abba a tejelést. — Már egészen radiká­lis > módszerekre is gondoltam, arra, hogy megvonom tőle az ivóvíz egy részét — hiszen vízből lesz a, tej — de nem te­hetem meg ebben a kánikulában. Inkább csökkentjük a fejé- öek-száwiát, talán ez segít Csöpi csodálatos tel jesítményekre képes. Novemberben borja­zott s most október­ben újra fog. Egy év alatt . két utód és milyen utódok! Első leánya, a Csipke már szintén fejős tehén s első laktációjában megadta az évi 5000 küogramm tejet. Első bücaborját a Buda­pesti Mesterséges Tér mékenyííő Állomás vásárolta meg, a má­sodik bikaborja még csak 10 hónapos, de a Baranyai Mester­séges Termékenyítő Állomás szakemberei már szemmel tartják. Kétségtelen, Csöpi neve egy idő óta már­ka, sztár lett belőle, de olyan sztár, ' — amely teljesítményét évről évre fokozni tudja, s ahogy ez a teljesítmény nő, úgy A Csapi név tulaj­donosa egy nagyon szelíd zsemle tarka tehén a 12-es szám­mal ellátva. Szűkebb tartózkodási . helye egy igénytelen var­jas! istálló. Ebből az ismeretlenségből in­dult el Csöpi 10 nap múlva a hírnevet je­lentő főváros felé, hogy szeptember utol ján ide visszatérve életet adjbtf negyedik' borjának. Addig is azonban amíg a vagon előáll Csöpi ugyancsak sok gondot okoz gazdái­nak. A józan ész azt diktálja, hogy Csé­pit a kiállítás megkez dóséig el .kell apasz­tani, hiszen verrthes- sége már olyan előre haladott, hogy ha nem állítják száraz­ra, nem készítik elő, akikor a kővetkező laktáció vallja kárát. Más középszerű te­hénnél az ilyen ma­gától megy, de Csöpi.- mint egy tejgyár még most is ontja a tejet s naponta megadja a 20—22 litert. Mi az néki, hisz friss féjős korában vígan meg­adta a napi 30—32 li­tert. Horváth Pál a szö­vetkezet állattenyész­tője aggódva szám­lálja a napokat. nő az utódok értéke is. Egy-egy fiáért a gerded tsz a 25—30 ezer forintot is meg­kapja, ami megfelel 4—5 elsőosztályú hí­zott bika árának. S mennyit ér maga Csöpi, ezt még a gaz­dái sem tudják. Egye lőre fogalmuk sincs milyen teljesítmé­nyekre képes, hisz a maximumot még ko­ránt sem hozták ki belőle. Most már a tsz szakemberei is rá jöttek, hogy tavaly méltatlanul bántak vele mikor csak napi 25 literes termelésre készítették elő, hiszen Csöpi ezzel a keve­sebb takarmánnyal is megadta a napi 30-at, Az utolsó 279 nap alatt az ő hibájukból adott csak 7237 kilo­gramm tejet 4 száza­lékos tejzsír tartalom mai, bár ez így is re­kord eredmény. A mi nisztériumfból és a megyéből. legutóbb Gerdén járt bíráló bizottság szakértői­nek véleménye sze­rint, Csöpi ennél jó­val töttore képes, megadhatja a napi 40 litert s negyedik-ötö­dik laktáciőjában megközelítheti vagy tán túl is szárnyal­hatja az évi 10 000 kilogrammos tejter­melést. Azt is elárul­ták, hogy egy Győr me gyei gazdaság tehe­ne mellett — amely ugyan valamivel töb­bet termel, de kül- lemileg jóval gyen­gébb — Csöpi az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítás nagydíjá­nak titkos esélyese. . S ha Csöpi csak ezüstérmet hoz is ha­za Budapestről a ger- ded termelőszövetke­zet akkor is büszke lehet .erre a kiváló állatpéldányra, amely a tenyésztői munka remeke. De Csöpi nem véletlen jelenség Gerdén, nem muto­gatni való ritkaság, a tsz velényi, varjasi és rugásdi istállói te­le Vannak ilyen ígé­retes, de még fiatal „esöpikkel”. Három évvel az alakulás után már 110 darab 3200 literen felüli törzskönyeaett tehene van a tsz-nek s ennek zöme 4—5 ezer • lite­res tehén. A gerésdi tsz szarvasmarha állományát minta­ként lehetne "oda . ál­lítani a baranyai tsz- efc elé, így kell Bara­nyában szarvasmar­hát tenyészteni, ilyen gonddal, szeretettel és ilyen eredménye­sen. i — ltné — j^bb javítás is, mert sok em­bernek fogalma sincs róla, hogy javítani valóival hova fordulhatna. Az idei termék- bemutatóra nem kevesebb, — mint 15 ezer prospektus ké­szül, amiket díjtalanul kap­nak majd meg a Nagy Lajos Gimnáziumban a kiállítás lá­togatói. Ezekben a ktsz-ek köz­ük telephelyeik, felvevő he­lyeik megjelölésén kívül azt is, hogy egy-egy részlegüknél mivel foglalkoznak és milyen javításokat vállalnak. A termékbemutató színhe­lyére már sok ktsz-ből meg­érkeztek a kiállítási tárgyak: a pécsi Epftő KTSZ cserép­kályhái, családi ház makett­jei, a Vasas KToZ kerítései, vaskapui, a Sásdi Vegyes KTSZ bútorai, a Kossuth KTSZ cipői, a Mohácsi Ve­gyes és a Pécsi Hámán Kató KTSZ mérték után készült ru hái, a Sellyéi Vegyes KTSZ. és a Pécsi Minőségi Szabó KTSZ készítményei. A terméía bemutató külön érdekessége lesz, hogy a Kossuth KTSZ é3 a ruházati KTSZ-ek a ter­mékbemutató színhelyén vesa nek majd fel megrendeléseket, ugyancsak a helyszínen vett méretek után. Dicséretes, hogy a kiállító kisipari szövetkezetek mind­járt közük is egy-egy ter­mékük eladási árát. A Mo­hácsi Általános Építő KTSZ elmés baromfi önetetője való­színűleg sok termelőszövetke­zeti gazda tetszését nyeri majd meg. A mohácsi I'TSZ vezetői gondoskodtak arról, — hogy megkíméljék a látogató­kat a felesleges érdeklődés­től; az önetetőn feltüntették a „vállalási” árat is, mely dara­bonként 476 forint lesz. Mint Tárnái Ferenc elvtárs elmon­dotta, az egész termékbemuta­tóra rányomja bélyegét, hogy csakis olyan cikkeket matatnak, be, amelyeket a megye kisipari szövetkezetei akár egyedi megrendelésre, akár sorozat­ban azonnal képesek gyár­tani. Ebben a tekintetben tehát sze­rencsésen elüt majd ez a kiálr lítás más hasonlótól, ahol a vendégek fáradhatatlanul kér­dezik: mikór gyártják már, mikor vásárolhatók a bemuta­tott cikkek. A megye kisipari szövetkezeteinek augusztus 18—26-a között tartandó be­mutatóján vagy azonnal. vagV a bemutató után a ktsz-eknél minden megrendelhető. A kiállítás ‘megnyitásáig azonban még sok munka vár a rendezőkre, a kivitelezők­re, de fókérit Battanés Gá­borra, aki nem kevesebb, mint 200—220 négyzetméternyi gra-. fikát készít él addig. A termése' bemutató szombaton délután 2 órakor nyílik meg a nagykö­zönség számára.- t ­H. M. . Vasárnap tartották a megye idei utolsó járási szántóversenyét Siklóson. A versenyen a járás legjobb termelőszövetkezeti és állami gazdasági traktorosok vettek részt. A képen a versenyző traktorosok, efigaxitäm Üflsrtá. , Fé'ezer vásott, tiibh szál cserepes virág Parképítési bemutató Készül a Mezőgazdasági Kiállításra a Pécsi Kertészeti Vállalat A szeptember elsején meg nyíló Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítás új színfoltja lesz a dísznövénytermesztési part Ion, amelynek élővirág anya­ga — mivel a kiállítás ideje alatt többször is átcserélik — mindig frissen, üdén fogadja a látogatókat. A virágkiállítá­son a Pécsi Kertészeti Válla­lat dísznövény részlege is gaz­dag bemutatási anyaggal vesz részt. Érdeklődésünkre a vállalat szakemberei elmondták, hogy a kiállításon 435 szál vágót* virággal indulnak s az anya­got minden héten felfrissítik. Rózsából 7, szegfűből 3, gla- dioluszból pedig 5 fajtát mu­tatnak be. Cserepes-zöldből 135 cseréppel állítanak ki, többek között az asparagus k«5« -óli tozatát, Begonia Rex-et. fi- kuszt, s különféle pálnr'kut. A cserepes virágok közül a ciklámen öt változatát mutat­ják be, mintegy 100 cserépnél. A budapesti mellett, eevr^ il a Pécsi Kertészeti,Vállalat te-’ dul parképítési bemutatóval , kiállításon. Á dísznövénv-b»-- vilon szomszédságában, 200 négyzetméter területen énfttV ki a bemutatásra kerülő Par­kosított útszakaszt, vagy min­taparkot. padokkal é« "lő d'lrt nővén vekkel. A park terve készült, a vállalat szakembe­rei ezekben a napokban már megkezdték a helyszínen 'at park építését. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents