Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-12 / 188. szám

*M2. AUGUSZTUS 12. NAPLÓ 3 A politikai szervező munka fő célja most az, hogy mozgó­sítsa az embereket az új felé. A pártszervezeteknek most a gazdasági szervező muokát Ellátogattunk városunk legmodernebb és legfiatalabb óvo­dájába. Gyönyörű, környezet és korszerű felszerelés Várja a gyermekeket a Köztársaság téren. A nagyok már iskolába ké­szülődnek, utolsó napjaikat töltik itt. kell mindenütt elősegíteni. Többet kell segíteni, az üzem vezetést, a munkaszervezést, az anyaggazdálkodást a műszaki fejlesztést, sőt még a bér és létszámgazdálkodást és az új módszerek elterjesztését is. Minden kérdés gyorsabb meg­oldására pedig a VIII. kongresz szus tiszteletére folyó munka- versenyt Ítéli felhasználni. Me­gyénkben 1277 munkabrigád küzd a szocialista brigád cím elnyeréséért 13103 taggal, s közülük 298 munkabrigád 3696 taggal már el is nyerte e meg­tisztelő címet. Ha az üzemek és vállalatok megfelelően támaszkodni fog­nak erre az élenjáró mozga­lomra, az egész kollektívára, akkor a Központi Bizottság 1962. június 29-i határozatát megyénkben is sikeresen fog­juk teljesíteni. Kárpáti Ferenc, a Baranya megyei Pártbizottság ipari osztályának vezetője. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1962. június 29-i hatá­rozata, mely a gépipar helyze­tének értékelésével foglalkozik, Baranya megye számára is igen fontos. Annak ellenére, hogy gépgyártás megyénk terü­letén csak kis mértékben fo­lyik, a gépi beruházás a me­gye összes beruházásaiban már jelentős, sőt növekszik. Amíg 1958-ban az állami beruházás­nak csak 18 százaléka volt gépi beruházás, addig 1960-ban 30,3 százalék, s a második ötéves tervben 30-33 százalék a gépi beruházás. A gépi beruházás pedig lé­nyeges, mert elhúzódása szá­mos beruházásunk befejezését késlelteti: többek között a pa­nelüzem befejezését, a Pécsi Porcelángyár bővítését, a Zo- bák-aknad szivattyútelep létesí­tését mind a gépi szállítások el­húzódása akadályozza. Meg va­gyunk róla győződve, hogy a Központi Bizottság 1962. jú­nius 29-i határozata komoly se­gítséget fog adni az ilyen kése­delmek kiküszöbölésére is, mert a határozat nemcsak az eredményeket rögzíti, hanem a hibákat is feltárja és a hibák kijavításának hogyanját is meg mutatja. A Központi Bizottság határo­zata alapján a meglátásom sze­rint két fő területen kell gyor­sabban előre haladnunk: a korszerűbb gyártmányok elő­állításában, valamint a fejlet­tebb gyártási eljárások beveze­tésében, alkalmazásában. Megyénkben elsősorban a gyártási eljárások fejlesztésére a meglevő berendezések jobb kihasználására, a szerszám- szerkesztésre kell törekedni. Mindez szükséges a termelés és a termelékenység növeléséhez, a gazdaságossághoz, a minőség megjavításához. A határozat első pontja fel­veti, hogy a gépipar vezetői a termelés szerkezetét nem ki­elégítő ütemben alakítják át s igy nem tudunk gazdaságosan és versenyképesen termelni. Ez a meghatározás megyénk néhány ipari üzentére is vonat­kozik, mert odáig már eljutot­tunk, hogy a tervek teljesítésé­re komoly erőfeszítéseket tesz­nek a műszaki és gazdasági ve­zetők, de a tervek teljesítésén túl a nagyobb előre haladásra már nem tesznek olyan nagy erőfeszítéseket. Még kevésbé kísérik figyelemmel a világ­színvonal alakulását és éppen ezért kevés elgondolás vagy ki­alakított vélemény van a vi­lágszínvonal elérésére. Pedig a vezetésnek mindig előre kell tekinteni, mert csak így lehet színvonalról beszélni. A Központi Bizottság határo­zatának követése most megkí­vánja, hogy a vezetők olyan szemléletet és munkastílust alakítsanak M, hogy vállala­tuknál állandóan napirenden legyen a termelés jobb meg­szervezése, a technológiai eljá­rások korszerűsítése, az új rr-'r mán vök kialakítása. Ezért r-'-st minden üzemben és vál- tr.'-hnát harcot kell folytatni'a technikai és műszaki színvonal emeléséért. Ez azért is nagyon fontos, mert a technikai és mű- .-’-M színvonal emelése befo- 1 -ei! a népgazdaságunk fejlő­’ '\ és vele párhuzamosan a '• --'-'ágpolitikai célkitűzések s" —es teljesítését. Hogyan alakul megyénk ipa­ri termelése? A második há­roméves tervben megyénk szo­cialista iparának termelése KC7~ne>n 37.6 százalékkal növe- s a fejlődés üteme meg- ?-’elő volt Azonban volt egy kis szépséghiba, mégpedig az. how a termelés növekedése csak 46 százalékban fakadt termel ékeny ség emeléséből. mert nagyobb mértékben a lét­számnövekedés szerepelt. A termelékenység pedig 16.4 szá­zalékkal növekedett a második hároméves tervben és 1960-ban nem érte el az előző három év fejlődésének ütemét. 1961-ben kedvezőbb volt a számvetés, a %nnelés 12 százalékkal növe­Jól esik a fürdés az új medencében A Zengő lábénál terül eä al hegyes-dombos Zengőaljai Ál lami Gazdaság. Köztudomású, hogy az Ormánság kivételével Baranyának nincs kimondott síkvidóke, de pontosan a Me­csek közelsége miatt a zengő­aljai gazdaság az átlagosnál is dombosabb! Nehezebb itt a gazdálkodás, nehéz és sokszor veszélyes a gépi munka. S bi­zony ha a búza-, vagy kuko­ricatermelésre gondolunk, Zen gőalja soha nem veheti fel a versenyt síkvidéki gazdaságok kai Valamiben azonban felve­heti. Pár évvel ezelőtt a nö­vekvő zöldség és gyümölcs­fogyasztás terelte a figyelmet Zengőalja felé. Elsőként a szilágyi üzemegység völgy­katlanában építették meg a hatalmas víztárolót, azután alácsövezték a hatalmas ma már 120 és jövőre 150 holdas kertészetet. A zöldségféle gyorsan fizet. A tavalyi év azonban mégsem sikerüli hiányzott a tapasz­talat ,a helyismeret. Ma már Jávor Andor, a kertészet bri­gádvezetője tudja, hogy ebbe az eléggé hűvös völgybe nem való a paprika, jövőre már nem is erőltetik. Annál job­ban érzi magát a paradicsom. Három fajtát is termelnek s az idei szeszélyes tavasz elle­nére jól befutott mindhárom. Második hete szüretelik a kör Simkö Csilla és Szabó Márti még jövőre is a?, őr la ,polgárai” lesznek. WINTERNITZ tLiítNC képriportja Teljesítjük a Központi Bizottság határozatát Fejleszteni keli a gyártási eljárásokat, jobban kell kihaszálni a meglévő berendezéseket! feedett, melynek 80,5 százaléka a termelékenységből eredt, s ugyanakkor a termelékenység 9,5 százalékkal emelkedett az előző évihez viszonyítva. Ezek az eredmények a normák he­lyes rendezéséből és a munka jobb megszervezéséből fakad­tak. Bár a munkaszervezésben, a munkák irányításának javí­tásában még sok lehetőség van, minden üzemnél és vállalatnál. A Központi Bizottság 1962. június 29-i határozatának ta­nulmányozása során néhány vállalat munkáját értékeltük s rájöttünk, arra, hogy a gyártási eljárások korszerűsítésében, a korszerű berendezések kapacitásának kihasználásában még keveset mentünk előre, Az tény, hogy megyénkben a gépgyártásban nem jelentős, hisz az elmúlt évben is a szocialista ipar ter­melési értékének csak 2,7 szá­zalékát jelentette és a gépipari dolgozók az iparban foglalkoz­tatottak összlétszámúnak csak 3,1 százalékát teszi lri. A So- piana Gépgyár az egyetlen olyan vállalat, mely gépipari termékeket állít elő és a KGM- hez tartozik. Ezenkívül kisebb nagyságrendben gépipari ter­méket állít elő a Mohácsi Gép­gyár, a Szigetvári Kisgépgyár­tó Vállalat, a Pécsi Fémipari Vállalat, a Vasas Kisipari Szö­vetkezet. Ezenkívül fontos az ipari vállalatok TMK üzemei­nek szerepe is, mert a legtöbb helyen tőlük függ, hogy a vál­lalatuk a termelés folyamatait hogyan és mikor tudja korsze­rűsíteni vagy automatizálni. Éppen ezért a mi számunkra is nagyon fontos a Központi Bizottság gépiparra vonatkozó határozata, mert a feladatok elvégzésének hogyanját mutat­ja meg. Ebből következnek felada­taink is, elsősorban a tervező csoportok megerősítése határo­zott irányba és célok elérésére törekedjenek. Fontos, hogy a tervező szervek konkrét fej­lesztési terveket készítsenek valamennyi gép vagy alkatrész gyártó üzem részére. Van tennivaló elegendő Például a Sopíana Gépgyár­ban megérettek a feltételek a technológiai vonalak kialakítá­sára is. Volna lehetőség és szűk séges iís lenne egy tengely cik- 1 kis és egy fogaskerék cikk» kialakítására. Hasznos lenne a közlőműveket a revolverpadon nagyüzemi gyártással előállí­tani, sőt a tengelykapcsolato­kat is. Sok tapasztalatot sze­rezhetne a gyár műszaki kol­lektívája a Székesfehérvári Szerszámgépgyárban. A Mohá­csi Gépgyárban elsősorban a vezetés szakmai színvonalát kell felülvizsgálni, mert az ön­tödei selejt növekedésének egyik oka ebben is keresendő. A másik oka a műszaki felté­telek megalapozatlansága. A Pécsi Fémipari Vállalat­nál a gépek kapacitásának ki­használására kell nagyobb erő­feszítéseket tenni. Ezt úgy le­het elérni, ha a gépparkot össz­pontosítanák egy telephelyre. Jelenleg a vállalat szétszórtan három telephelyen gazdaságta­lanul tevékenykedik. így sem a szervezés, sem a gépek ki­használása, sem pedig az anyag mozgatása nem kielégítő. A Központi Bizottság 1962. június 29-i határozata, melyet a megyei pártbizottság is meg­vitatott az ipari üzemekben és a vállalatoknál a hibák és hiá­nyosságok kijavítására élénk­séget teremtett a műszaki, a gazdasági munkában és a párt- szervezetek életében. Iskolást játszanak a nagycsoportosok. Képünkön: Horváth Jóska és Lovas Mariann rajzol társainak. 300 százalékos teljesítménnyel dolgozó cséplőgépek Baranyában mintegy 300 szérűn búgnak már a cséplő­gépek. Az ősziárpa a legtöbb helyen magtárba került és ál tálában kielégítően halad a búza cséplése is. Noha az ara­tás a szokottnál körülbelül 2 héttel később fejeződött be az idén, számos termelőszövetke­zetben vállalták a tagok, hogy augusztus 20-ig mégis végez­nek a csépléssel. A munka meg gyorsítása végett 20—25 szérűn váltott csapatok szolgálják ki a gépeket. Az egyik csapat például hajnalban kezd és dél ben pihent csapat veszi át tő­le a munkát. Másutt naponta váltják egymást a cséplőcsa­patok. Míg egyik a szérűn dől gozik, a másik — a „pihenő­ben” levő — csapat a kisebb fáradsággal járó hordást végzi. Ilyen és hasonló módszerek se gítségével több helyen például 300 százalékos napi eredmény­nyel dolgoznak a cséplőcsa­patok. A kátolyi Uj Élet Tsz er­zsébeti üzemegységében dol­gozó cséplőgépből, amelynek munkáját Kungl Mihály irá­nyítja, naponta 210—230 má­zsa termény kerül a zsákok­ba. A 900 milliméter dobszé­lességű gép napi normája 72 mázsa, tehát a váltott csapat­ban dolgozó szövetkezeti gaz­dák háromszoros teljesít­ményt érnek el nap-nap után. A bólyi Kossuth Tsz szérűjén lQ70-es gép csépel, amelynek napi normája 92 mázsa. Át­lag 270 mázsa terményt csé­pelnek el, de már rekordtel- jesftmény is született. Az egyik napon ugyanis 322 má­zsa gabona került a gépből a zsákokba, ami pontosan há­rom és fél 1070-es cséplőgép napi normájának felel meg. Kertgazdaság a Zengő lábánál Átalakul a táj — „Paradicsom völgy** a mesterséges tó mellett A starking és jonatán hazájában I nyékből idejáró asszonyok a l paradicsomot exportra, s a 40 J holdas tábla nem szűnik meg c ontani a termést. A tábla szé- \ lén felállított hosszú hullám- 1 tetős fészer alatt két hete éj­jel-nappal váltott műszakban i folyik az osztályozás, csórna- : golás. 150—200 mecseknádas- £ di, pécsváradi és. nagypalli c asszonynak, lánynak ad itt r elfoglaltságot a paradicsom, t Éjszakánként messze egész a £ tóig levilágítanak a hatalmas 1 Jupiter lámpák, ilyenkor a i munka is könnyebb, nincs 2 olyan forróság, mint nappal, f Az elmúlt napokban gépet is r kaptak, ezt az ügyes sokféle s célra használható masinát az 1 UNIFRUCT osztályozót úgy 1 kapták kölcsön a gyümölcster < meló brigádtól. Háromféle 1 nagyságra válogatja szét a pa- - radicsomot, s az asszonyoknak: i már csak színre kell osztá- s lyozni, és rekeszekbe rakni. Reggelenként tömbökben so- 1 rakoznak a csinos címkével ( ellátott export rekeszek a fé- 5 szer két oldalán, s naponta in- ( dúlnak a zengőaljai paradi- 1 csommal teli vagonok Pécsvá- s radról Berlinbe, Prágába, . Becsbe. ] Igazi nagy lehetőség Zen- 1 gőalján mégis a gyümölcs. A l „paradicsom völgy”-től alig 2 f kilométerre diszlik a gazdaság 1 szépen gondozott fiatal gyű- j mölcsöse. A kajszi még csak 1 szűz termést hozott, alig 100 i mázsát, de a legjobb minőség-1 >en, s mind exportra ment — lövőre már teljes termőre főr­iül s 1965-re 300 holdról 150 ■ 'agon sárgabarackot szüretel ! e a gazdaság. A legnagyobb „szám” az al- I na. Négy félét termelnek, — ] zömmel jonatánt, startinget, j iranyparment - s szórványosan j sak megporzás céljából Cox j íarancsot.. Az almafákat törpe I örzzsel és orsós műveléssel ilakították ki, így két évvel korábban terem, könnyebb a sermetezése, szedése, gondo­zása. Most harmadévesek a ák, s Kasza József gyü- nölcstermelési brigádvezetó szerint már ebben az évben negadják az 1,5 vagon os ter­ítést. Kiszámították, hogyha 1 jelenlegi almás, amely 115 told — ötödik-hatodik évben — teljes termőre fordul éven- se nagyobb jövedelmet bizto­sít, mint az egész gazdaság. De a gyümölcs területe nem narad ekkora, hanem évről »vre nő. Lovászhetényben és szilágypusztán már 700 hold ij gyümölcsös — zömmel al- na, kajszi, franciabarack, ki­sebb részt szilva és mogyoró — van a gazdaságnak, de 1965-re ezt a területet 1159 lóidra növelik. Addigra fel­épül a hatalmas szeszfőzde és »yümölcsaszaló, a modem cso- nagoló és válogató üzem. Uj profilja alakul tó a gazdaság­iak, s közben átalakul a tái s a Zengő lábánál. R-né

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents