Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-12 / 188. szám
xcúxttsrrm NAPLÓ 5 BÉKE ÉS BARÁTSÁG A baranyai VIT-küldottek nyilatkoznak finnországi élményeikről f Xigetért • világ ifjúságának nyolcadik nagy táláUco- aája. Hazaérkeztek a küldöttek Finnországból, körülfogják. Sleet a jóbarátok, kíváncsi szomszédok. Tanulságok, tapasztalatok akadtak bőven. Baranya megye ifjúságának küldöttei megismerkedtek a világnak szinte valamennyi népfajtájával; fehérekkel, feketékkel, bamabörűekkel egyaránt jó barátságot kötöttek. A Vili. VIT-re érkezett néhány huligánt pedig hamarosan észhez térítették közös erővel, határozott fellépéssel, méltóságteljes magatartással és a finn hatóságok erélyes közreműködésével. Ezekről az élményekről nyilatkoztak lapunknak az ifjúság küldöttei, alak pénteken este érkeztek haza. Czégény József, a Sellyéi járási pártbizottság titkára — Az egyszerű finn emberek nagy szeretettel fogadtak bennünket mindenfelé, — amikor megtudták, hogy magyarok vagyunk. Jóleseti a ki tüntető figyelmességük, s igazán úgy éreztük magunkat, mint legkedvesebb rokonaink között szoktuk. — Sohasem felejtem ei, milyen határtalan lelkesedéssel vonult fel a világ ifjúsága Helsinkiben a megnyitó ünnepségen. Zuhogott az eső, a lelkesedés mégsem, hagyott alább. Egy rendőr erélyesen lépett fel egy rendbontó csoport ellen és gyorsan rendet teremtett Erre a nyakába ugrott egy küldött, jelvényt tűzött a rendőr mellére, megölelte. A rendőr nem tehetett inast, minthogy kedvesen meg köszönte a baráti ölelést és a jelvényt. Ilyesféle „szabálytalanság” még sokszor előfordult — De sajnos másfajta szabálytalansággal is találkoztunk. Akadtak, akik kizárólag azért érkeztek Helsinkibe, hogy megzavarják a találkozó rendezvényeit és botlányt okozaznak. Sikerült nekik az első napokban, de csakhamar megfékezték őket Kekem is akadt ilyen feladatom, amikor el kellett mennem egy megtámadott magyar csoportot kimenteni a huKgánok kezei közül. Amikor megérkeztem több társammal a provokáció színhelyére, egy kapu aljban találtuk meg elbújva barátainkat — Mégis, végül kellemes emlékekkel tértem haza. Meggyőződésem, hogy a világ ifjúságának hatalmas seregszemléje tovább mélyítette barátságunkat a népekkel a béke és együttműködés szenemében. Gyarmati Erzsébet, s Pécsi Jogtudományi Egyetem hallgatója — Pénteken este érkeztem haza hatvan órás fárasztó vonatozás után. A sok élmény közül nehéz valamelyiket is kiragadni, mert még annyira frissek az ifjúsági találkozó emlékei. — Személyes élményeim közül a különböző népek fiaival és lányaival folytatott baráti beszélgetések voltak talán a legnagyobbak. Most láttam csak, hogy milyen jó volt az egyetemen a francia és az orosz nyelvet tanulni. így majdnem mindenkivel megértettem magamat. A legnehezebben a vendéglátó finn fiatalokkal ment a társalgás, — akik nagyon ápolják a rokonságot és a finn—magyar barátságot. Beszéltem francia ifjúmunkásokkal, Brazília küldötteivel, de sokat voltam együtt és nagyon megbarátkoztam a burmai nőtanács el nőkével is. — Sok volt a fesztiválon 'a csere-bere. Én is mintegy 100 jelvényt ajándékoztam el és sok kedves emléket kaptam. Nagyon szép kendőket, elefántcsontgyöngyöt, szívbabát — amit egy finn kislánytól kaptam — hoztam haza. Aprópénzeket cseréltünk és karperecét is kaptam. — Rengeteget táncoltunk, szórakoztunk. Nagycm megkedveltem a lengyed táncot, a parent cát és a finn polkát. Erre majd szeptemberben megtanítom a pécsi joghallgatókat is. Érdekes észrevételt tettem, hogy a küldöttek, — akik nem szocialista országokból jöttek, főként egyetemisták, vagy diplomát szerzett fiatalok. Csupán egyszer találkoztam és beszéltem egy indiai parasztszövetkezet tagjával. — Keveset aludtam, és most alig tudom kipihenni magamat. Hoztam tíz címet is haza és a napokban már írok is levelet a fesztiválon szerzett barátaimnak. Néhány nap múlva pedig Babarcra megyek ifjúsági építőtáborba, — ahol beszámolok a lányoknak a VIT-en szerzett élményekről és tapasztalatokról. Csorba Tivadar, a KISZ megyei bizottságának ágik prop. titkára — A VIII. VTT jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy az egybegyűlt, különböző nem zeíáségű fiatalok egységesen a béke mellett foglaltak állást, elítélték mindazokat, akik új háborúra spekulálnak. A finn nép rokons zen vétől kísérve vertük vissza mindazokat a provokációkat, melyeket a VIT ellen szerveztek. A fesztivál ellenségei feletti győzelmünk egyik fontos állomása volt a magyar kulturális küldöttség gála-estje is. Kekkonen finn köztársasági elnök kezdetben úgy határozott, hogy nem vesz részt a VIT rendezvényein, de éppen a provokációk hatására úgy döntött, hogy személyes jelenlétével is állást foglal a VIT becsületes szándékai mel lett. Ezért is volt ez a magyar gálaest a VIT és a magyar delegáció nagy sikere. — Nekünk pécsieknek különösen nagy öröm volt, hogy a pécsi balettegyüttes nagy «kert aratott úgy a gálaesten, mint később Lahti ban is ahová a vendégszereplésre el kísértük őket. — A VIT-en sok barátság született a különböző nemzetek fiataljai között. Én magam is résztvettem olyan nemzetek közötti találkozókon, — ahol közelebbről megismerked hettem afrikai, ázsiai és amerikai fiatalokkal. Mindnyájan nagyon érdeklődtek hazánk iránt és a baráti beszélgetések elősegítették, hogy helyes képet nyerjenek országunk ifjúságának munkájáról, életéről, problémáiról. Különösen mély barátság szövődött a magyar és a szovjet VIT-delegáció tagjai között, melyet fokozott az a tény is, hogy a VIT után lehetőségünk nyílt egy rövid látogatásra a Szovjetunióban. A szovjet fiatalok nagy szeretettel fogadtak bennünket Viborgban és Moszkvában egyaránt. Tóth János, a Mohácsi Farostlemezgyár KISZ-titkára — A finneket tartózkodónak mondják — kezdte visszaemlékezését Tóth János. — Nem tudom, mennyiben lehet ez igaz, mert a sok nép fiait és lányait nagy barátsággal, örömmel köszöntötték, s az ün népiesből bőségesen jutott a magyar küldöttségnek is. Mi magunk is felkészültünk a barátkozásra. A felvonulásra néhány mondatos finn népdalokat tanultunk be. Amikor ei énekeltük , az idősebb finnek majdnem elsírták magukat, annyira elérzékenyültek a baráti gesztustól. A finnek tanújelét adták annak, hogy nekik sincs szégyenkezni valójuk magyarországi ismereteiket illetően. Sokat tudnak rólunk. A helsinki Lauta szigeten, a magyar-finn baráti találkozón összebarátkoztam egy magas, szőke finn fiatalemberrel. Szövőmunkás volt Tamperében. Ez a finn fiatalember több szót tudott magyarul (elsőnek említette a béke és barátság szavakat), és kitűnően ismerte irodalmunkat Amikor meglátta a József Attila olvasómozgalom jelvényét a kabáthajtókámon, azonnal mondta: József Attila. Az egyszerű finn szövőmunkás valamilyen úton-módon Budapestre is eljutott. (Máig sem tudom, hogyan, mert kevés volt az időnk). Három napig tartózkodott a magyar fővárosban, meglátogatta a többi között a Marx Károly Közgazdasági Egyetemet is, és nagy elragadtatással nyilatkozott oktatási rendszerünkről. Finn barátom részletesen ér deklődött a magyarországi átlagkeresetről és árakról, és tá jékoztatott a finnországi viszonyokról is. Elmondotta: nagyon szeretne színházba és moziba járni, de csak ritkábban mehet, mert mind a kettő nagyon drága. Béke és barátság ... Béke és barátság... Ez volt beszélgetéseink visszatérő refrénje. Megajándékoztuk egymást (ő VIT-kendőt adott én meg matyóbabát), címet cseréltünk, s azzal búcsúztunk el, hogy írni fogunk egymásnak. „Tényleg óriási... /** Új tüzelőanyag: (ürészpor-ürikett! Annyi minden újdonság szőtök mostanában, hogy meg sem lepődik az ember ezen az új brikettfajtán. Fűrészpor-bri- kett. Az ötlet Komlón született meg a Hedyüpari Vállalatnál, ahol a ládaüzemben igen nagy- mennyiségű faforgács és fűrés zpor keletkezik. Mikor fűt- hetünk az üj tüzelőanyaggal? Lehet, hogy már ebben a fűtési szezonban. A Helyiipari Vállalat vezetői budapesti szakemberekkel készíttetnek tanulmánytervet az előállítás technológiájával kapcsolatban. A tanulmányterv még ebben a hónapban elkészül, és az Országos Tervhivatal engedélyt ad az üzemegység létrehozására, akkor január elsején elkezdenék a termelést. Az új eljárással tetemes meg takarítást lehetne elérni nemcsak speciálisan a komlói vállalatnál, hanem bárhol másutt, ahol jelentősebb mennyiségű fűrészpor képződik. Mert mi volt eddig a sorsa a fűrészpornak? Legtöbb helyen — például a komlód üzennék esetében — a szemétre került jelentés mennyiségű fűrészpor, a bányaüzemek fatelepein képződött fűrészpor pedig a meddővel együtt a palahányón kötött ki. Ha a fűrészpor-brikett beválik és előállítása üzemszerűen megkezdődik, akkor a komlói Helyiipari Vállalat üzemegysége nemcsak a város fűrészpor készletét dolgozza fel, hanem a megye más területein eddig Veszendőbe került fűrészpor és faforgács hullai dékot is. Vendégségben vagyok. A régi, kedves barát — szavat szerint — „elugrotf a sarki. vendéglőbe, hogy hűsítő sört hozzon, felesége pedig i gyerekért ment a másik utcában levő napközibe. Magamra maradva bámulom a tovaszálló cigaretta füstjét, amikor két erősödő férfi- hangra leszek figyelmes. A kinyitott ajtón levő ablak tükrében látom, hogy a kar- nyi távolságra levő erkélyen állnak és így beszélgetnek: — És mond! Mi lett abbú a fegyelmi ügyből? — Megtörtént. — Ne őrjíts meg! — És mit kapott az illető! . — A fegyelmi bizottság visszaszolgáltatta vele a füst szűrőt. — Akkor még jól is járt. — Ajjaj! Még annál is jót ban. — Ezt hogyan értsem? — Hogyan? Azt tudod, — hogy volt az a füstszűrő, amit úgy fueiztatott az üzem, ben egy olyannal, áld azt mondta, hogy ő tud ilyent csinálni. Meg is csinálta, be is építtette és használta. Na- mármost. Jött a felülvizsgálat és megállapították, — . hogy az 500 forint amit a vállalatnak befizetett a felhasznált anyagért is kevés, a tusi pedig plusz szabálytalan. Szerszám, energia, mun kaidőben végzett maszekolás... — Szóval többet kell végül is fizetnie? — Várjál! Jött még egy bizottság és alighanem azt érez te, hogy ezt az embert fegyelmi elé állítani kissé prob tematikus. Felülvizsgálták az első bizottság döntését és az összeget helyben hagyták. — Tehát maradt az ötszáz. Ez a rendes... — De még mennyire! Várj csak! Kiderítették, hogy ugyanaz a „szakértő”, aki neki csinálta a füstszűrőt, másnak is készített már ilyent, de az. ,iem szuperált jól és füstmérgezési kaptak. Ezért azt a döntést hozták, hogy a vállalat kérje vissza az illetőtől a füstszűrőt és fizessék vissza neki az ötszáz forintot, amit eredetileg befizetett a pénztárba. — EZ óriási! — Várj! Jön az újabb fordulat. Ugyanakkor döntési hoztak arról is, hogy a füstszűrőt a visszaszolgáltatás pillanatában ki kell selejtezni mint életveszélyest. Kiselejtezték és értékesítési anyagértékét 50 forintban il lapították meg. Mit gondolsz mi történt? Az, aki ellen a fegyelmi folyt, aki visszakapta a szabálytalan fusi melóz- tatásért az ötszázat, az megvette ugyanazt a füstszűrőt ötvenért mint selejtet. Tehát vol fegyelmi, visszaszolgáltatás, utána ötszáz forint visz- szafizetés és maradt a füstszűrő ötvenesért. Négyszázötvenet keresett rajta ai illető. Ez aztán a fegyelmi! — Hát ez óriási! — sikol- tott a másik. Barátom, aki a füldöngelő kiáltás pillanatában érkezett az előszobába, boldogan emelte magasba a sörrel teli vizeskancsót ée így szólt: — Te! Ez tényleg óriási, azazhogy, szenzációs, mert nem mindig van ám ilyen hí deg sör. De ilyen eset se! KÁSZON JÓZSEF m Koncert a siklósi várban A Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója, Geller Brúnó a színes fantáziájú, ötleteit remekül kivitelező emberek közé tartozik. Nemrég foglalta el új munkahelyét és máris egész sor kezdeményezése érik valósággá. — Régi tervem a siklósi vár hangverseny — mondotta — Baranya megye Tanácsa óriá- ásd áldozatok árán renovál tat ta ezt a történelmi nevezetes Kétszázötven üdülő Budapestre érkezett az NDK kereskedelmi és közlekedésügyi minisztere Curt-Heinz Merkel, a Német Demokratikus Köztársaság kereskedelmi és közeli át ásügyf minisztere több munkatársával együtt szombaton Budapestre érkezett. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Tausz János Itwa.ílrAriTiT?rr»i''«*rf£r a minisztérium vezető munkatársai fogadták. A küldöttség tagjai magyarországi tartózkodásuk során tapasztalatcser« tárgyalásokat folytatnak a két ország belkereskedelmét érintő több fontos kérdésről. A harkányi új vikendtefl/öproi van szó. Arról az új üdülőtelepről, ahol 1959- ben még szántóföld terült el, s most immár 70 holdon új vikendházak sora áll. Amikor a telepet par cellázm kezdték, sokan nem hitték, hogy ezen a területen valaha is nyaralótelep lesz. Most ötven, nyolcvan négyszögölnyi telkeken emelt kőépületek tarkáidnak. A területet (WO par cellára osztották s a 600 házhelyből a mai napig 400 talá’T. gazdára s a 400 házhelyből 250-en már épület is magasodik. Hanem bajban van itt 22 telekvásárló. Amikor az OTP-től a telket megvették, a szer ződés 10. pontja értelmében a vásárló kötelezte magát arra, hogy 2 éven belül a házhelyre épületet emel. Ez a két esztendő most július 31- ei lejárt s aki nem épített, annak a fék két az OTP ismét eladásra kínálja. A telek árát természetesen a régi tulajdonos visszakapja. Érdemes itt építkezni. Az egész telekre még ebben az esztendőben bevezetik a villanyt, a megyei Élelmiszerkiske- resikedelmi Vállalat új élelmiszerpavilont épít, nem kell tehát a lakóknak élelmiszerért a községbe bejámndok. A községi tanács is „saját gyermekeként” kezeli ezt a mindjobban kialakuló területet, fásítja, utakat épít, és a vikendtelepet majd zöldövexet veszi kórül. Mennyibe kerülnek itt az épületek? Ki- nek-kinek ahogy igénye megkívánja és zsebe megengedi; — Általában 20—70 ezer forintba jön egy nyaralóház felépítése. —: Érdeklődtem, hogy a dolgozók melyik rétegéből laknak itt legtöbben? Elsősorban műszakiak, nyugdíjasok vásárolták a telkeket s töltik itt a hét végét. Meglepődtem, amikor a községi tanácselnök azt mondta, hogy bányász igen kevés épít tetett vikendházat. — Pedig, éppen a bányászoknak jönne jól egy kis hétvégi, vagy szabadságideh üdülés fürdés a meleg gyógy vízben. Még eladatlan 200 házhely — de az idén, jövőre már — mint az eddigiek mutatják — nem lesz gazdátlan egy sem. S akkor? Ismét parcelláznak majd, megépítik a második har kányi vikendtelepet.' Megnézem ezt az üdülőtelepet. Most ?s sok magános épít. óit ják a meszet, húzzák ■ a falakat. Hanem ,,•» Hanem egyetlen közületi, vállalati, üzemi, intézményi üdülőt nem találtaim. Miért? Elsősorban a pécsi, de a környező községiek üzemei, vál lalatai nem érdeklődnek Harkány iránt:' Nem mennének el az üzemek dolgozói hét ■végén Harkányba pihenni? Aligha! Volt olyan vasárnap ezen a nyáron, amikor 14 ezer ember ..préselő- dötf a medencékben és körülötte. Eddig 350 ezer kiránduló kereste fel és az* számítják, hogy az érv végére a Harkányt Iá togató kirándulóik száma meghaladja a 600 ezret. Mi akkor a hiba, hogy nincs az új telepen vállalati üdülő? Tudom, hogy rendelet van arra, hogy a vállalatok, üzemek csak 100 személyt befogadó üdülőt létesíthetnek, kisebbet nem. Bár lehetőség van arra is, hogy két, három üzem közösen építsen egy 100 személyes üdülőt, de úgylátszik az intézmények viszolvognak ilyen „dologba belevágni”. Érthető is, esetleg ké sőbb sok problémát jelentene a szobák megfelelő arányú elosztása. Nincs arra statisztika, hogy az üzemekből mennyi dolgozó keresné fel a vállalati üdülőt, de vállalati üdülő híján minden bizonyara már eddig is sok dolgozó „elesett” a Harkányban eltöltött kel iemes hét végétől. — Meg kellene vizsgálni ennek a bizonyos, — az üdülőtelep fejlő dósét gátló, — rendeletnek „hasznosságát.” S még egy. Több kis előregyártott épületet lehet látni a TÜZÉP telepeken, — sőt Uj-Mecsekalján ki is állítottak belőle kettőt közszemlére, viszont egyet sem lehet közülük látra a harkányi vikendtele- pen. Oka: a vikend- telepen nem lehet olyan házat felállítani, amelyikbe nincs bent a mellékhelyiség, a WC is. Szinte felhívásként kívánkozik a tervezők részére előregyártott elemekből készült olyan kis vikendházak tervezése, amelyekbe« mellékhelyiségek is vannak. Sókat fejlődött Har kány. Most már Miskolcról. Kaposvárról. Szombathelyről, Zalaegerszegről rendszeresen érkeznek variatok tele üdülőkkel megyénknek erre az országoshírű helyére. A fürdőhely fejlődéséért a dolgozók pihenéséért érdemes elhárítani néhány akadályt. (—ray) ségű épületet, melynek gyönyörű várudvara szinte kiált szabadtéri hangversenyek meg rendezése után. Mi nagyon sze rények vagyunk. Míg más megyék sokkal nagyobb reklámot csinálnak értékeiknek, addig mi nem fektetünk elég súlyt arra, hogy meglevő gazdag értékeinket megfelelőképp kamatoztassuk. A zenei Pécs után nem szabad megfeledkeznünk a zenei Baranyáról sem. — Mi a megvalósulás útja? — Beszéltem pécsi művészekkel. A műsor összeállítása nem okoz problémát. Csak néhány lelkes ember segítsége szükséges hozzá. — Részletesebb tervekről még korai érdeklődnünk? — Nem korai, hiszen terveink szerint szeptember első felében, amikor már együtt van a tanulóifjúság is, me a« rendezzük az első siklósi váA koncertet. Nem kell hozat más, mint néhány teherautó, mely a Harkányi Bányász-éttr rémből a kényelmes kárásszá keket átszállítja Siklósra. Meg felelő szervezéssel Pécsről autóbuszok vinnék ki Siklósra a közönséget. Valóban, a bástyákkal övezett várudvar kiválóan alkalmas lenne, hogy egy új zenei hagyomány bölcsőjévé váljék. Ha , sikerül megszerezni az illetékes szervek segítségét is, úgy a langyos szeptemberi estében a reflektorok fényében felcsendülhet a zene. talán éppen Beethoven III. Leonóra-nyitánya, melyben a szabadulást jelző trombitaszó stílusosan a várbástyákról szólalna meg, hirdetve megyénk újabb értékkel gazdagodó kulturális életének szépségeit... Romániába készülnek a Nemzeti Sz*Dház művészei A Nemzeti Színházban megkezdődtek a szeptemberi vendégszereplés és az új évad előkészületed. Augusztus 23-án kezdődnek az Oidipusz király, a Galilei és a Kormos ég emlékeztető próbái. Ezekkel a darabokkal lépnek majd fel a bukaresti közönség előtt. A román fővárosban szeptember 4- én, előreláthatólag tíz napra — 115 tagú . társulat utazik. A színház művészei nyolc előadást tartanak Bukarestben, és — a terv szerint — szeptember 14-én érkeznek vissza Budapestre. \ /
