Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-12 / 188. szám

2 NAPLÓ 1962. AUGUSZTUS 12. Sivatag, &u#&<fLábati Thiery Árpád Bates: Jó széllel francia partra című regényéből írt rádiódrámáját hallottuk az elmúlt héten a pécsi rádió műsorában. A rádiódráma különös mű faj. A drámai történés nem az emberek szeme előtt zaj­lik le, hanem csupán fülük 'hallatára. Ez a tény egyút­tal megszabja a rádiódrámá­val szemben támasztott kö­vetelményeket, de egy sor nehézséget is támaszt az al­kotóival szemben. Mindenek­előtt magasfokú drámai sű­rítést és a cselekmény tö­résnélküli pergő folyamatos­ságát követeli magának ez a műfaj. A sivatag Európában al­kotóinak sikerült kielégíte­niük a rádiódráma követel­ményeit; Bates regénye nem isme­retlen a magyar olvasók előtt. Háborús regény. De itt nem tömegek mozognak, csupán néhány ember, akik­nek a szenvedéseiben és hő­siességben van együtt mind­az, amit háborúnak isme­rünk; Valóban sivatag veit ak­kor Európában, amikor az öt angol kényszierleszálllt pilóta megkezdte vándorlá­sát francia földön. Ezer ve­szély leselkedett ebben a si­vatagban FramMinre az an­gol repülőtisztre és társaira, Francoise-ra a kis francia parasztlányra, aki a német megszállók elől bújtatta őket az orvosra, aki Franklint megmentette a hadifogság­tól és a biztos haláltól. Bates drámai sürítésű re­génye szinte kínálkozik, a rádiódrámává való átdolgo­zásra. A rádiódráma a re­génynél még fokozottabb mértékű tömörségével, a ze­ne hangulatkeltő és a drá- maiságot fokozó lehetősé­geinek kihasználásával igazi Bates-i hangulatban, igazi Bates-i hősöket mutatott be a rádió hallgatóinaik. A rádiódráma szereplői közül a Franklint alakító Tánczos Tibor nyújtott em­lékezeteset. Mátray Mária Franco ise szerepében nem mindig találta meg magát. Kenderes! Tibor O’ Connor- át hitelesnek éreztük. Gersh­win zenéje szinte együtt élt a drámával, nélküle talán nem is lett volna teljesér­tékű a jól sikerült rádió­játék; f— K —> Együtt a pártonkÍTÜliekkel Baranyában, ahol a termelő­szövetkezetek átlagos nagysága nem éri el a kétezer holdat, a négyezer holdas dunaszekcsői termelőszövetkezet a nagyob­bak közé tartozik. A község pártvezetősége másfél évvel ez­előtt értekezletre hívott meg jól dolgozó és tekintélyes pár- tonkivüli szövetkezeti tagokat, pedagógusokat, köztük asszo­nyokat is. A meghívást csodál­kozva fogadták. Amikor azon­ban megtudták, hogy a párt- szervezet bizalmából felvilágo­sító munka végzésére kérik fel őket, hogy tapasztalatukra és véleményükre rendszeresen szá mítanak — a bizalomra biza­lommal feleltek: vállalták a megbízást. A pártszervezet ma hatvan tagot számláló és jól dolgozó pártonkívüli aktiva- csoporttal dicsekedhet. Pártonkívüli aktíva Nem ment könnyen, amíg ide eljutottak. A pártszerveze­tet az élet, a megoldásra váró sok-sok feladat késztette erre a lépésre. A szövetkezet gazda­sági nehézségekkel küzdött. Szép terveik valóraváltását ve­szélyeztette a laza munkafe­gyelem, a politikai érdektelen­ség, az egyénieskedés és sok ­sok ellentét. A negyven tagú pártszervezet ereje kevésnek bizonyult a hibák kijavításá­hoz. Tartottak ugyan pártnapo­kat, gyűléseket, egyes kampá­nyokat nagyon jól megszervez­tek, de oda, ahol leginkább szükség lett volna rájuk — az egyes emberek sok apró gond­jáig, azok megoldásáig — rit­kán jutottak el, hiszen a párt- szervezet tagjainak fele nem is a termelőszövetkezetiben dolgo­zik. A pártonkívüli aktíva létre­hozását először megvitatták a pártszervezet tagságával. Kez­detben ellenállással is talál­koztak. Néhány elvtárs nem bízott a pártonkívüliekben, ne­hezen akarta megérteni, az ak­tíva létrehozásának szükséges­ségét. A vitában a Vezetőség helyes álláspontja győzött. A taggyűlés elfogadta a javasla­tot, nem adott helyt az aggá­lyoskodásnak, mert felismerte, hogy a pártszervezet csak a pártonkívüliefekel együtt képes a tornyosuló feladatok megol­dására. Az aktíva munkáját a párt- szervezet a feladatok politikai előkészítésére, az előforduló hi­bák leküzdésére, az emberek­kel való foglalkozásra irányí­totta. A pártonkívüli aktivis­ták minden brigádban, minden munkacsapatban a kommunis­tákkal együtt végzik felvilágo­sító munkájukat. A termelő- szövetkezet elnöke mondja: sokat segtíenek, „hallani a hangjukat” és érezni lehet munkájuk hatását. A jövede­lemelosztás és a premizálás ez évre kidolgozott formáit is jól ismertették, népszerűsítették. A pártvezetőség havonként — ha kell sűrűbben — tart ér­tekezletet, tájékoztatást, a ta­pasztalatok, tanulságok és ja­vaslatok összegezése céljából. Ab aktívaértekezlet a viták jelentős fórumává vált ? Amikor például a sertések hullani kezdtek, a pártonkívüli aktivisták javaslatára a terme­lőszövetkezet vezetősége hatá­rozott intézkedéseket tett, meg­szüntette a betegség okait és alkalmasabb brigádvezetőt ál­lított a sertéstenyészet élére. Tavasszal sürgették a kerté­szet bővítését, az öntözőháló­zat növelését, s az ellenőrző bizottságot jobb munkára ösz­tönözték. Terökvésefcknek meg is lett az eredménye. Jól eső érzés most végigjárni a határt Május végén már befejezték a kukorica első kapálását Nem volt ez mindig így Dunaszek- csőn. S ha a politikai munka hatását nem is lehet közvetle­nül statisztikai adatokkal ki­mutatni, a szépen művelt a dolgos emberektől tarkáUó ha­tár, a versenyszellem, a biza­kodó hangulat arról tanúsko­dik, hol dolgozik a pártszerve­zet hallgatnak az agitátorokra A párt- ás a szakmai vezetés híve a jónak, az újnak, de szán dekát még nemegyszer keresz­tülhúzza a maradiság. A maradiság leküzdéséhez ugyancsak kevés lenne a kom­munisták ereje, szükség van a pártonkívüli aktivistákra. A több kukoricatermelés érdeké­ben úgy döntöttek, hogy a-jól előkészített földben holdanként 18—20 000 tövet hagynak meg. Ehhez kérték a tagság segítsé­gét. Látszólag mindenki helye­selte ezt a döntést. Az első ka­pálás idején mégis tapasztal- niok kellett, hogy a táblában több helyen is van négy-öt sor, ahol a kapás — mint régen — lépésre hagyta meg a töveket Nyilván nem értette meg a ve­zetés törekvéseit. És nemcsak a tagok között vannak, akik a I régihez ragaszkodnak. Előfor­dul, hogy a brigádvezetó is maradi. Ezt a lucerna betakarí­táskor tapasztalták. Hiába vol­tak állványok, renden száradt meg az egyik tábla termése. Gyakran egész nevetséges rémhírekkel kell szembeszáll­ni, mert sajnos még van, aki ilyeneket kitalál és olyan em­ber is, aki elhiszi ezeket. H. 1. aktivista mesélte például, hogy társai azt „hallották”: nem fi­zetnek többet pénzelőleget a munkaegységre és a cséplés után a betervezett árpa-előle­get sem kapják meg. Termé­szetesen egy szó sem volt igaz az egészből, de a tagság egy részének ez gondot okozott és ezért foglalkozni kellett vele. meg kellett nyugtatni az embe­reket. Az aktivisták •ok aprónak tűnő problémát elintéztek. A múlt gazdasági év végén né­hányan szóvá tették, hogy ke­vesebb terményt kaptak, mint amennyi egységeik után megil­leti őket. Ezen kesergett pél­dául Sz. Gy. is. Gy. J. aktivista viszont nem volt rest ezt a sé­relmet „feljebb vinni” és a pa­naszt orvosolták, mert jogos volt Az elmondottak természete­sén nem adnak teljes képet sem a pártszervezet, sem a pár tonkivüli aktíva munkájáról. De nem jelentik azt sem, hogy Dunaszekcsőn most már nincs mit tenni. Azt azonban meg­győzően bizonyítják, hogy az aktivagárda segítségével bár­hol, megyénk minden községé­ben jó politikai légkör alakít­ható ki, mégha kicsi is a párt- szervezet Lelkes, segíteni aka­ró emberek mindenütt vannak, és ha nem is tagjai a pártnak szívesen vállalják közös ügyünk szolgálatát mint agitá­torok, aktivisták. Csak meg kell találni az együttműködés módját és irányítani kell mun­kájukat. Csendes Lajos, a Baranya megyei Pártbizottság Agit-Prop. Osztályának vezetője, i| ippjjjjj b liiilllliii itillilllllllllliiiiiiiim ilmlilllll Örökké így lesz? Nem is tudom, hogy mióta van így, de az idén sem lehet vala­mire való 30—35 számú gyermek­szandált kapni. Tavaly sem lehe­tett, tavalyelőtt sem. Persze nemcsak 30—35-ös, hanem a 27-es, 28-as és 29-esből is alig-alig van megfelelő. Di miért nincs? S ki a felelős azért, hogy ez a gyermekszandál probléma minden évben vissza­tér. A kereskedelem azt mondja, hogy az ipar, az ipar pedig azt, hogy a kereskedelem lelkén szá­rad a szandálhiány, és a mini­mális választék. Valamelyik nap szem- és fül­tanúja voltam a Pécsi Állami Áruház cipőosztályán egy beszél­getésnek. Egy fiatalasszony ki­lenc év körüli kislányával érke­zett. — Szeretnék ennek a kislány­nak egy szandált. Harminkettest. — Folytatta volna tovább is, de úgylátszik a kislánya nagy ta­pasztalatokkal rendelkezik. — De ne olyan csúnya hosszú­sarkút adjanak! — Csak olyan van, — válaszolta az eladó. Az asszonykán látszott, hogy nagyon mérges. Már végig járta a város majd minden üzletét, ahol cipőeladással foglalkoznak, és mindenütt Így járt. Pedig kel­lene a lánykának a szandál, mert — VÉGET ÉRT az őzbak selejtezési szezon a siklósi járásban. Május óta 24 se- lejtbakot lőttek ki a járás nagyvadas erdőiben a vadá­szok. — SOK az ingatlan-csere Baranyában. Az elmúlt fél évben 1033 ingatlan cserélt megyénkben gazdát. Az in­gatlanok zöme, összesen 790 családi ház volt. Ugyaneb­ben az időszakban mindösz- sze 133 lakáscserét bonyolí­tottak le a megyében. — CSAK néhány lámpa világította meg eddig Har­kányban a strand körüli par­kot. A park újonnan épült főútvonalán a napokban be­fejezik 18 fénycsőarmatúra szerelését, ezzel is szebb lesz Harkány. Öttalálatos szelrényérel a nagykőrösi mozi dolgozója nyerte a több mint másfél- milliós lottónyereményt. A lottó játék 32. hetének ötta­lálatos szelvényét Szigeti Ferenc, a nagykőrösi mozi nyugdíjazás előtt álló Idős dolgozója töltötte ki. Pénteken a késő esti mozielő­adáson a közönség nagy tapssal, s örömmel köszöntötte Szigeti Fe­rencet. Az 1 560 093 forint nyere­ményt augusztus 22-én szintén a moziban adják majd át a szeren­csés nyertesnek. Négy találatot 26 fogadó ért el, a nyeremény- összeg egyenként 60 002,50 forint. Károm találatot 2906 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 536,25 forint. A kéttalálatos nye­remények száma 90 540 darab. — Ezekre egyenként 17,20 forintot fizetnek. IBIÉRT ÁRPÁD: (t) Az igazgató a vékonylábű ^tárgyalóasztalnál” ül, amely a Magyarországon gyártott el­ső farostlemezből készült. A néhány bútordarab csaknem ki vétel nélkül mind „műemlék”. Képzelet, de innen minden közelinek és megfoghatónak látszik. A vén folyó mintha csak egy hajításra volna. Csak a hátát látni, lustán himbálja a csónakokat. Patinás vidék. Legrégibb leletei az újabb kő­korszakból származnak. Okirat először 1093-ban említi és Tinó­ditól Kisfaludy Károly elégiá­ján át Vörösmarty klasszikus dübörgésű verséig Mohács a magyar történelem tragikus színtere. De a beton mellvéddel ellá­tott vízpartnak mai, új törté­nete is van. Itt, a vízparthoz közel, a szomorú csatatérről néhány kilométerre áll egy új gyár, amely előtt néhány esz­tendeje egy csodálkozó sokac rmber tisztelettel, kalaplevére látszik, hogy az a csehszlovák nyári cipő, amely a lábán van; igencsak elnyűtt. — Mondja, miért nem tartanak elegendő gyermekszandált és miért ezt a formátlan cipőket ajánlják állandóan? Hisz nem veszi senki, még talán ingyen se vinnék el .. . — Sajnos ilyent kapunk, — tár­ta szét a karját az eladó. — ma­gyar ipar terméke, kérem szépen. Aztán elmentek a vásárlók, és még többen is elmentek szandál nélkül. Kifelé menet az asszony meg­jegyezte: ,,örökké így lesz?’* Nyugtassák meg végre a kis­gyermekes szülőket, hogy nem. lesz így örökké! S ne várjanak arra, amíg elfogynak azok a for­mátlan lánykacípők. Meg kell szüntetni ezt az évek óta tartó bosszantó problémát: olyan szan­dált áruljanak a boltokban, ami­lyent szívesen vásárolnak! Ezt pedig úgy lehet elérni, hogy a kereskedelem figyelembe veszi a vevők óhaját és annak ismereté­ben felkeresi a cipőgyárat, s ott elmondja, hogy milyen cipőkre és szandálokra van szükség. Amióta ipar és kereskedelem van a világon, mindig is így. volt, figyelembe vették a vásárlók igé­nyeit. (G. I.) — EGÉSZNAPOS kultúr- és sportműsort rendeznek augusztus 20-án Magyarszé­ken és Ligeten a komlói Uf­as akna dolgozói. Szeptem­ber első vasárnapján, a bá­nyásznapon a magyarszéki és ligeti termelőszövetkezet tagjai Komlón viszonozzák a látogatást. — TEGNAP délelőtt nyi­tották meg a Szigeti vámnál a régi kocsmából átalakított falatozót. Az új üzletre több mint százezer forintot költött a Pécsi Vendéglátó Vállalat. — JÁRDÁT építenek Be- sencén a községfejlesztési alapból. A járdát előregyár­tón betonelemekből készí . tik és a munkát szeptember végéig fejezik be. Kórházba vonult a násznép Keresztespusztán egy hete — szombaton — nagy lakoladom volt, s nemcsak a faluból, ha-, nem Pécsről és Komlóról is hív­tak vendégeket. Már pénteken megkezdődött a sütés-főzés. A sütemények készítéséhez kacsa­tojást használtak. Nem tudták, hogy a kacsa bélcsatomájában gyakran tenyészik az éteimérge. zést okozó salmonella, s meg­fertőzi a tojás héját, valamint nyáron a héj pólusain a belse­jébe Is beférközik. A lakodalmasok az elkészített ételeket meleg helyen tartották, így gyorsan szaporodtak a bak­tériumok. Főleg azok betegedtek meg a 80 tagú násznépből, akik vasárnap, sőt hétfőn Is ettek az ételből. Főképpen a cukrász- sütemények. s leginkább a kré- mes fertőzte meg az embereket. Kórházba szállítottak 12 gyere­ket és 7 felnőttet, köztük a házigazda családját Is, azonkí­vül többen enyhe lefolyású mér­gezést kaptak. — KORSZERŰ, 20 ezres baromfi-kombinát építéséi kezdik meg e hónap végén a drávaszabolcsi Dózsa és a siklósi Magyar—Bolgár Test­vériség termelőszövetkezetek­ben. A „baromfigyárak” jö­vő év elején kezdik meg üze melésüket, s évente egyen­ként 60 ezer, összesen 120 009 vágóbaromöt adnak át a fogyasztóknak. — KAKAÓELADASI ver­senyt rendeznek augusztus 13 és október 31. között az ország földmüvesszövetkeze- tei, köztük a baranyai fmsz boltok is. Baranya másod­ízben vesz részt ilyen ver­senyben. A tavaszi kakaóel­adási verseny során 360 szá­zalékos tervteljesítéssel or­szágos II. helyezést értek el megyénk földmüvesszövet- kezeti boltjai. Idő j árásjel entés Várható időjárás vasárnap estig: meleg, napos Idő. Eső nem való­színű. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérsék­let 14—19. legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 23—33 fok kö­zött. réve!, tevékenységével össze­függ a hazai farostlemez gyár­tás megteremtése, a sok-sok kísérlet, és összefügg ez a gyár, itt a mohácsi vízparton. Mit hozott? Ki ő és kik a munka­társai? Emlék és emlék vagy ahogyan ő mondja: epizód — a hazai farostlemez gyártás meg teremtésének nagyon nehéz, de végülis nagyon szép történeté­ből. A vallomás Bevallom, nagyon elkesered­tem. Fájt is, amikor közölték velem, hogy a Csepeli Papír­gyárból áthelyeznek a Farost­lemez Kísérleti Üzemhez. '1951 nyarán az Állami Mű­szaki Főiskolán befejeztem a tanulmányaimat, megkaptam a mérnöki oklevelet, nem sok­kal később a kormánykitünte­tést, majd a megbízást. Nehezek voltak az első éj­szakák. Tele kétséggel, bizal­matlansággal. Mi lesz? Megszoktam a kemény dol­gokat. Az apám napszámos volt, korán meghalt, és én úgy végezhettem el a négy polgá­rit, hogy tehetősebb osztálytár saimat tanítottam, hogy szom­bat-vasárnaponként kugliba­bát állítgattam az iparosoknak a vendéglőben. Később tégla­gyárban dolgoztam, majd gya­log fel Pestre munkáért — aho­gyan a csongrádi kubikostól láttam. Nehezen, de bejutot­tam a Csepeli Papírgyárba. Megjártam a háborút — s 1951 ben már tizenöt éve dolgoz­tam a papírszakmában. Nagy idő. Nagyon szerettem a papír­szakmát és ma is nagyon szere tem. Az első Mfjoktas azt se tud­tam; mi lesz. És mi is valójá­ban a farostlemezgyártás? Rö­vid idő alatt szakemberek tá­jékoztatásából, tanulmányok­ból megtudtam, hogy tulajdon képpen rokonszakma a papír- gyártással. Megtudtam, hogy „őshazája” az Egyesült Álla­mok, ahol a húszas években honosodott meg. Európában először 1929-ben Svédország épített ilyen üzemet, majd Finnország. Magyarországon a második világháborút közvet­len megelőzően akartak farost lemez-üzemet létesíteni, de a háború elsodorta a terveket. A szakemberek és félszakem berek között 1949-ben kezdő­dött az áldatlan vita. Nem is­merték az iparágat, mindennel szemben álltak, ami új volt. — Bútort csak fából lehet csinálni! — hangoztatták, és nekünk kellett bizonyítani. A Gazdasági Főtanács ezzel a kísérleti üzemmel akarta be­bizonyítani, hogy nálunk is le­het farostlemezt gyártani, és ezt a farostlemezt fel is lehet dolgozni. A kísérleti üzem, ahová he­lyeztek — akkor még egy al­kalmazottból és három éjjeliőr bői állt, akik Szegeden egy el­hagyott malomban őrizték a „kellékeket?’. Hogy milyen kel­lékeket? Kijavítottunk például egy rostositásra elhagyott gör­gőjáratot. Felújítottak a kísér­leti üzem számára egy rossz prést. Kaptunk egy leszerelt kazánt. Rövidesen megjelentek a „fellegekben” járó szakembe­rek. — Ezzel akarnak valamit eíárhi? — mosolyogtak elné­zően. — Modern felszerelés és modern laboratórium kell ide. Felszerelésben és a labora­tóriumi kísérleteket illetőleg olyant kértek, amit még világ- viszonylatban sem tisztáztak — nem is volt eredmény. Másfél hónap alatt kellett el­készítenem a kísérleti terve­ket, a kísérleti üzem technoló­giáját. Sikerült, — de ha ma látnám a kísérleti üzem beren­dezését, ma látnám azt, amit akkor csináltunk — talán kine­vetném magamat. Ócska hollandiban kevertük a masszát, a „szakemberek" gyűrűjében álltunk. A massza hirtelen felhabosodott, valaki elkiáltja magát: — Fut a hab! A „szakemberekf elbújnak és az oszlopok, oldalfalak mö­gül pislognak. Szólok az egyik munka társamnak. — Kolléga! Hozzon egy li­ternyi sósavat! A „szakemberek" felhördül­tek, de nem mertek előbújni. Átveszem a sósavat, megyek a hollandi felé. Még egyszer át­gondolom, hogy mit akarok csinálni. Valaki felkiált. — Bele ne öntsdl Beleöntöttem. Ilyen „halandóid', ilyen kö­rülmények után 1951. novem­ber tizenhetedikén sóhajtot­tam fel először boldogan meg­bízatásom óta, amikor a sze­gedi kísérleti üzemben elké­szítettük az első farostlemez táblát. Azután a többit. Nézze csak, itt láthatja az első „gyü­mölcsöket”. Ez az asztal, ami­re könyökölünk, azután az író­asztalom. (Folytatjuk.) állt meg. Itt, a mohácsi tégla­gyár agyagbányája mellett van a néhány szürke épülettömb — a Mohácsi Farostlemezgyár. Az igazgató felnéz. Hosszú, csontos, szikár em­ber. A tekintete szelíd és für­késző, az arca kemény és ke- , mények rajta a barázdák. Me- : lyik barázda melyik emléket i őrzi? Ki tudja? Ezt talán a ; nehéz csongrádi gyermekéve- i két, az talán a Vegyipari Szak- szervezet egykori évi közgyű- . lését, amelyen a Csepeli Papír ; gyár ifjúmunkásait képviselte. . Amaz talán az igazságtalan . pillanatokat, amikor a háború i alatt a katonai parancsnok ki- ! zavarta a Csepeli Papírgyár- j b'ól, és otthon már "ária a be­hívó. Azok közül, akikkel 1951- • ben megkezdte a nagy mun- : kát, egyedül ő, Fáy Mihály l igazgató van lenn Mohácson a I vízpart! új gyárban. A legré- ■ gibb ember itt. Mindent is- ! mer, szinte minden munkást t és áatrinriőt ő vett fed. Ne-;

Next

/
Thumbnails
Contents