Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-12 / 188. szám

2

NAPLÓ

1962. AUGUSZTUS 12.

Sivatag,

&u#&<fLábati

Thiery Árpád Bates: Jó széllel francia partra című regényéből írt rádiódrámáját hallottuk az elmúlt héten a pécsi rádió műsorában.

A rádiódráma különös mű faj. A drámai történés nem az emberek szeme előtt zajlik le, hanem csupán fülük 'hallatára. Ez a tény egyúttal megszabja a rádiódrámával szemben támasztott követelményeket, de egy sor nehézséget is támaszt az alkotóival szemben. Mindenekelőtt magasfokú drámai sűrítést és a cselekmény törésnélküli pergő folyamatosságát követeli magának ez a műfaj.

A sivatag Európában alkotóinak sikerült kielégíteniük a rádiódráma követelményeit;

Bates regénye nem ismeretlen a magyar olvasók előtt. Háborús regény. De itt nem tömegek mozognak, csupán néhány ember, akiknek a szenvedéseiben és hősiességben van együtt mindaz, amit háborúnak ismerünk;

Valóban sivatag veit akkor Európában, amikor az öt angol kényszierleszálllt pilóta megkezdte vándorlását francia földön. Ezer veszély leselkedett ebben a sivatagban FramMinre az angol repülőtisztre és társaira, Francoise-ra a kis francia parasztlányra, aki a német megszállók elől bújtatta őket az orvosra, aki Franklint megmentette a hadifogságtól és a biztos haláltól.

Bates drámai sürítésű regénye szinte kínálkozik, a rádiódrámává való átdolgozásra. A rádiódráma a regénynél még fokozottabb mértékű tömörségével, a zene hangulatkeltő és a drá- maiságot fokozó lehetőségeinek kihasználásával igazi Bates-i hangulatban, igazi Bates-i hősöket mutatott be a rádió hallgatóinaik.

A rádiódráma szereplői közül a Franklint alakító Tánczos Tibor nyújtott emlékezeteset. Mátray Mária Franco ise szerepében nem mindig találta meg magát. Kenderes! Tibor O’ Connor- át hitelesnek éreztük. Gershwin zenéje szinte együtt élt a drámával, nélküle talán nem is lett volna teljesértékű a jól sikerült rádiójáték;

f— K —>

Együtt a pártonkÍTÜliekkel

Baranyában, ahol a termelőszövetkezetek átlagos nagysága nem éri el a kétezer holdat, a négyezer holdas dunaszekcsői termelőszövetkezet a nagyobbak közé tartozik. A község pártvezetősége másfél évvel ezelőtt értekezletre hívott meg jól dolgozó és tekintélyes pár- tonkivüli szövetkezeti tagokat, pedagógusokat, köztük asszonyokat is. A meghívást csodálkozva fogadták. Amikor azonban megtudták, hogy a párt- szervezet bizalmából felvilágosító munka végzésére kérik fel őket, hogy tapasztalatukra és véleményükre rendszeresen szá mítanak — a bizalomra bizalommal feleltek: vállalták a megbízást. A pártszervezet ma hatvan tagot számláló és jól dolgozó pártonkívüli aktiva- csoporttal dicsekedhet.

Pártonkívüli aktíva

Nem ment könnyen, amíg ide eljutottak. A pártszervezetet az élet, a megoldásra váró sok-sok feladat késztette erre a lépésre. A szövetkezet gazdasági nehézségekkel küzdött. Szép terveik valóraváltását veszélyeztette a laza munkafegyelem, a politikai érdektelenség, az egyénieskedés és sok sok ellentét. A negyven tagú pártszervezet ereje kevésnek bizonyult a hibák kijavításához. Tartottak ugyan pártnapokat, gyűléseket, egyes kampányokat nagyon jól megszerveztek, de oda, ahol leginkább szükség lett volna rájuk — az egyes emberek sok apró gondjáig, azok megoldásáig — ritkán jutottak el, hiszen a párt- szervezet tagjainak fele nem is a termelőszövetkezetiben dolgozik.

A pártonkívüli aktíva létrehozását először megvitatták a pártszervezet tagságával. Kezdetben ellenállással is találkoztak. Néhány elvtárs nem bízott a pártonkívüliekben, nehezen akarta megérteni, az aktíva létrehozásának szükségességét. A vitában a Vezetőség helyes álláspontja győzött. A taggyűlés elfogadta a javaslatot, nem adott helyt az aggályoskodásnak, mert felismerte, hogy a pártszervezet csak a pártonkívüliefekel együtt képes a tornyosuló feladatok megoldására.

Az aktíva munkáját a párt- szervezet a feladatok politikai előkészítésére, az előforduló hibák leküzdésére, az emberekkel való foglalkozásra irányította. A pártonkívüli aktivisták minden brigádban, minden munkacsapatban a kommunistákkal együtt végzik felvilágosító munkájukat. A termelő- szövetkezet elnöke mondja: sokat segtíenek, „hallani a hangjukat” és érezni lehet munkájuk hatását. A jövedelemelosztás és a premizálás ez évre kidolgozott formáit is jól ismertették, népszerűsítették.

A pártvezetőség havonként — ha kell sűrűbben — tart értekezletet, tájékoztatást, a tapasztalatok, tanulságok és javaslatok összegezése céljából.

Ab aktívaértekezlet a viták jelentős fórumává vált ?

Amikor például a sertések

hullani kezdtek, a pártonkívüli aktivisták javaslatára a termelőszövetkezet vezetősége határozott intézkedéseket tett, megszüntette a betegség okait és alkalmasabb brigádvezetőt állított a sertéstenyészet élére.

Tavasszal sürgették a kertészet bővítését, az öntözőhálózat növelését, s az ellenőrző bizottságot jobb munkára ösztönözték. Terökvésefcknek meg is lett az eredménye. Jól eső érzés most végigjárni a határt Május végén már befejezték a kukorica első kapálását Nem volt ez mindig így Dunaszek- csőn. S ha a politikai munka hatását nem is lehet közvetlenül statisztikai adatokkal kimutatni, a szépen művelt a dolgos emberektől tarkáUó határ, a versenyszellem, a bizakodó hangulat arról tanúskodik, hol dolgozik a pártszervezet hallgatnak az agitátorokra

A párt- ás a szakmai vezetés híve a jónak, az újnak, de szán dekát még nemegyszer keresztülhúzza a maradiság.

A maradiság leküzdéséhez ugyancsak kevés lenne a kommunisták ereje, szükség van a pártonkívüli aktivistákra. A több kukoricatermelés érdekében úgy döntöttek, hogy a-jól előkészített földben holdanként 18—20 000 tövet hagynak meg. Ehhez kérték a tagság segítségét. Látszólag mindenki helyeselte ezt a döntést. Az első kapálás idején mégis tapasztal- niok kellett, hogy a táblában több helyen is van négy-öt sor, ahol a kapás — mint régen — lépésre hagyta meg a töveket Nyilván nem értette meg a vezetés törekvéseit. És nemcsak a tagok között vannak, akik a I régihez ragaszkodnak. Előfordul, hogy a brigádvezetó is maradi. Ezt a lucerna betakarításkor tapasztalták. Hiába voltak állványok, renden száradt meg az egyik tábla termése.

Gyakran egész nevetséges rémhírekkel kell szembeszállni, mert sajnos még van, aki ilyeneket kitalál és olyan ember is, aki elhiszi ezeket. H. 1. aktivista mesélte például, hogy társai azt „hallották”: nem fizetnek többet pénzelőleget a munkaegységre és a cséplés után a betervezett árpa-előleget sem kapják meg. Természetesen egy szó sem volt igaz az egészből, de a tagság egy részének ez gondot okozott és ezért foglalkozni kellett vele. meg kellett nyugtatni az embereket. Az aktivisták

•ok aprónak tűnő problémát elintéztek.

A múlt gazdasági év végén néhányan szóvá tették, hogy kevesebb terményt kaptak, mint amennyi egységeik után megilleti őket. Ezen kesergett például Sz. Gy. is. Gy. J. aktivista viszont nem volt rest ezt a sérelmet „feljebb vinni” és a panaszt orvosolták, mert jogos volt

Az elmondottak természetesén nem adnak teljes képet sem a pártszervezet, sem a pár tonkivüli aktíva munkájáról. De nem jelentik azt sem, hogy Dunaszekcsőn most már nincs mit tenni. Azt azonban meggyőzően bizonyítják, hogy az aktivagárda segítségével bárhol, megyénk minden községében jó politikai légkör alakítható ki, mégha kicsi is a párt- szervezet Lelkes, segíteni akaró emberek mindenütt vannak, és ha nem is tagjai a pártnak szívesen vállalják közös ügyünk szolgálatát mint agitátorok, aktivisták. Csak meg kell találni az együttműködés módját és irányítani kell munkájukat.

Csendes Lajos,

a Baranya megyei Pártbizottság Agit-Prop. Osztályának vezetője,

i| ippjjjjj b

liiilllliii itillilllllllllliiiiiiiim ilmlilllll

Örökké így lesz?

Nem is tudom, hogy mióta van így, de az idén sem lehet valamire való 30—35 számú gyermekszandált kapni. Tavaly sem lehetett, tavalyelőtt sem. Persze nemcsak 30—35-ös, hanem a 27-es, 28-as és 29-esből is alig-alig van megfelelő.

Di miért nincs? S ki a felelős azért, hogy ez a gyermekszandál probléma minden évben visszatér. A kereskedelem azt mondja, hogy az ipar, az ipar pedig azt, hogy a kereskedelem lelkén szárad a szandálhiány, és a minimális választék.

Valamelyik nap szem- és fültanúja voltam a Pécsi Állami Áruház cipőosztályán egy beszélgetésnek. Egy fiatalasszony kilenc év körüli kislányával érkezett.

— Szeretnék ennek a kislánynak egy szandált. Harminkettest. — Folytatta volna tovább is, de úgylátszik a kislánya nagy tapasztalatokkal rendelkezik.

— De ne olyan csúnya hosszúsarkút adjanak!

— Csak olyan van, — válaszolta az eladó.

Az asszonykán látszott, hogy nagyon mérges. Már végig járta a város majd minden üzletét, ahol cipőeladással foglalkoznak, és mindenütt Így járt. Pedig kellene a lánykának a szandál, mert

— VÉGET ÉRT az őzbak selejtezési szezon a siklósi járásban. Május óta 24 se- lejtbakot lőttek ki a járás nagyvadas erdőiben a vadászok.

— SOK az ingatlan-csere Baranyában. Az elmúlt fél évben 1033 ingatlan cserélt megyénkben gazdát. Az ingatlanok zöme, összesen 790 családi ház volt. Ugyanebben az időszakban mindösz- sze 133 lakáscserét bonyolítottak le a megyében.

— CSAK néhány lámpa világította meg eddig Harkányban a strand körüli parkot. A park újonnan épült főútvonalán a napokban befejezik 18 fénycsőarmatúra szerelését, ezzel is szebb lesz Harkány.

Öttalálatos szelrényérel

a nagykőrösi mozi dolgozója nyerte a több mint másfél- milliós lottónyereményt.

A lottó játék 32. hetének öttalálatos szelvényét Szigeti Ferenc, a nagykőrösi mozi nyugdíjazás előtt álló Idős dolgozója töltötte ki. Pénteken a késő esti mozielőadáson a közönség nagy tapssal, s örömmel köszöntötte Szigeti Ferencet. Az 1 560 093 forint nyereményt augusztus 22-én szintén a moziban adják majd át a szerencsés nyertesnek. Négy találatot 26 fogadó ért el, a nyeremény- összeg egyenként 60 002,50 forint. Károm találatot 2906 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 536,25 forint. A kéttalálatos nyeremények száma 90 540 darab. — Ezekre egyenként 17,20 forintot fizetnek.

IBIÉRT ÁRPÁD:

(t)

Az igazgató a vékonylábű ^tárgyalóasztalnál” ül, amely a Magyarországon gyártott első farostlemezből készült. A néhány bútordarab csaknem ki vétel nélkül mind „műemlék”.

Képzelet, de innen minden közelinek és megfoghatónak látszik. A vén folyó mintha csak egy hajításra volna. Csak a hátát látni, lustán himbálja a csónakokat. Patinás vidék. Legrégibb leletei az újabb kőkorszakból származnak. Okirat először 1093-ban említi és Tinóditól Kisfaludy Károly elégiáján át Vörösmarty klasszikus dübörgésű verséig Mohács a magyar történelem tragikus színtere.

De a beton mellvéddel ellátott vízpartnak mai, új története is van. Itt, a vízparthoz közel, a szomorú csatatérről néhány kilométerre áll egy új gyár, amely előtt néhány esztendeje egy csodálkozó sokac rmber tisztelettel, kalaplevére

látszik, hogy az a csehszlovák nyári cipő, amely a lábán van; igencsak elnyűtt.

— Mondja, miért nem tartanak

elegendő gyermekszandált és miért ezt a formátlan cipőket ajánlják állandóan? Hisz nem veszi senki, még talán ingyen se vinnék el .. .

— Sajnos ilyent kapunk, — tárta szét a karját az eladó. — magyar ipar terméke, kérem szépen.

Aztán elmentek a vásárlók, és még többen is elmentek szandál nélkül.

Kifelé menet az asszony megjegyezte: ,,örökké így lesz?’*

Nyugtassák meg végre a kisgyermekes szülőket, hogy nem. lesz így örökké! S ne várjanak arra, amíg elfogynak azok a formátlan lánykacípők. Meg kell szüntetni ezt az évek óta tartó bosszantó problémát: olyan szandált áruljanak a boltokban, amilyent szívesen vásárolnak! Ezt pedig úgy lehet elérni, hogy a kereskedelem figyelembe veszi a vevők óhaját és annak ismeretében felkeresi a cipőgyárat, s ott elmondja, hogy milyen cipőkre és szandálokra van szükség.

Amióta ipar és kereskedelem van a világon, mindig is így. volt, figyelembe vették a vásárlók igényeit.

(G. I.)

— EGÉSZNAPOS kultúr- és sportműsort rendeznek augusztus 20-án Magyarszéken és Ligeten a komlói Ufas akna dolgozói. Szeptember első vasárnapján, a bányásznapon a magyarszéki és ligeti termelőszövetkezet tagjai Komlón viszonozzák a látogatást.

— TEGNAP délelőtt nyitották meg a Szigeti vámnál a régi kocsmából átalakított falatozót. Az új üzletre több mint százezer forintot költött a Pécsi Vendéglátó Vállalat.

— JÁRDÁT építenek Be- sencén a községfejlesztési alapból. A járdát előregyártón betonelemekből készí . tik és a munkát szeptember végéig fejezik be.

Kórházba vonult a násznép

Keresztespusztán egy hete — szombaton — nagy lakoladom volt, s nemcsak a faluból, ha-, nem Pécsről és Komlóról is hívtak vendégeket. Már pénteken megkezdődött a sütés-főzés. A sütemények készítéséhez kacsatojást használtak. Nem tudták, hogy a kacsa bélcsatomájában gyakran tenyészik az éteimérge. zést okozó salmonella, s megfertőzi a tojás héját, valamint nyáron a héj pólusain a belsejébe Is beférközik.

A lakodalmasok az elkészített ételeket meleg helyen tartották, így gyorsan szaporodtak a baktériumok. Főleg azok betegedtek meg a 80 tagú násznépből, akik vasárnap, sőt hétfőn Is ettek az ételből. Főképpen a cukrász- sütemények. s leginkább a kré- mes fertőzte meg az embereket. Kórházba szállítottak 12 gyereket és 7 felnőttet, köztük a házigazda családját Is, azonkívül többen enyhe lefolyású mérgezést kaptak.

— KORSZERŰ, 20 ezres baromfi-kombinát építéséi kezdik meg e hónap végén a drávaszabolcsi Dózsa és a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség termelőszövetkezetekben. A „baromfigyárak” jövő év elején kezdik meg üze melésüket, s évente egyenként 60 ezer, összesen 120 009 vágóbaromöt adnak át a fogyasztóknak.

— KAKAÓELADASI versenyt rendeznek augusztus 13 és október 31. között az ország földmüvesszövetkeze- tei, köztük a baranyai fmsz boltok is. Baranya másodízben vesz részt ilyen versenyben. A tavaszi kakaóeladási verseny során 360 százalékos tervteljesítéssel országos II. helyezést értek el megyénk földmüvesszövet- kezeti boltjai.

Idő j árásjel entés

Várható időjárás vasárnap estig: meleg, napos Idő. Eső nem valószínű. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14—19. legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 23—33 fok között.

réve!, tevékenységével összefügg a hazai farostlemez gyártás megteremtése, a sok-sok kísérlet, és összefügg ez a gyár, itt a mohácsi vízparton. Mit hozott? Ki ő és kik a munkatársai? Emlék és emlék vagy ahogyan ő mondja: epizód — a hazai farostlemez gyártás meg teremtésének nagyon nehéz, de végülis nagyon szép történetéből.

A vallomás

Bevallom, nagyon elkeseredtem. Fájt is, amikor közölték velem, hogy a Csepeli Papírgyárból áthelyeznek a Farostlemez Kísérleti Üzemhez.

'1951 nyarán az Állami Műszaki Főiskolán befejeztem a tanulmányaimat, megkaptam a mérnöki oklevelet, nem sokkal később a kormánykitüntetést, majd a megbízást.

Nehezek voltak az első éjszakák. Tele kétséggel, bizalmatlansággal. Mi lesz?

Megszoktam a kemény dolgokat. Az apám napszámos volt, korán meghalt, és én úgy végezhettem el a négy polgárit, hogy tehetősebb osztálytár saimat tanítottam, hogy szombat-vasárnaponként kuglibabát állítgattam az iparosoknak a vendéglőben. Később téglagyárban dolgoztam, majd gyalog fel Pestre munkáért — ahogyan a csongrádi kubikostól láttam. Nehezen, de bejutottam a Csepeli Papírgyárba. Megjártam a háborút — s 1951 ben már tizenöt éve dolgoztam a papírszakmában. Nagy idő. Nagyon szerettem a papírszakmát és ma is nagyon szere tem.

Az első Mfjoktas azt se tudtam; mi lesz. És mi is valójában a farostlemezgyártás? Rövid idő alatt szakemberek tájékoztatásából, tanulmányokból megtudtam, hogy tulajdon képpen rokonszakma a papír- gyártással. Megtudtam, hogy „őshazája” az Egyesült Államok, ahol a húszas években honosodott meg. Európában először 1929-ben Svédország épített ilyen üzemet, majd Finnország. Magyarországon a második világháborút közvetlen megelőzően akartak farost lemez-üzemet létesíteni, de a háború elsodorta a terveket.

A szakemberek és félszakem berek között 1949-ben kezdődött az áldatlan vita. Nem ismerték az iparágat, mindennel szemben álltak, ami új volt.

— Bútort csak fából lehet csinálni! — hangoztatták, és nekünk kellett bizonyítani.

A Gazdasági Főtanács ezzel a kísérleti üzemmel akarta bebizonyítani, hogy nálunk is lehet farostlemezt gyártani, és ezt a farostlemezt fel is lehet dolgozni.

A kísérleti üzem, ahová helyeztek — akkor még egy alkalmazottból és három éjjeliőr bői állt, akik Szegeden egy elhagyott malomban őrizték a „kellékeket?’. Hogy milyen kellékeket? Kijavítottunk például egy rostositásra elhagyott görgőjáratot. Felújítottak a kísérleti üzem számára egy rossz prést. Kaptunk egy leszerelt kazánt.

Rövidesen megjelentek a „fellegekben” járó szakemberek.

— Ezzel akarnak valamit eíárhi? — mosolyogtak elnézően. — Modern felszerelés és

modern laboratórium kell ide.

Felszerelésben és a laboratóriumi kísérleteket illetőleg olyant kértek, amit még világ- viszonylatban sem tisztáztak — nem is volt eredmény.

Másfél hónap alatt kellett elkészítenem a kísérleti terveket, a kísérleti üzem technológiáját. Sikerült, — de ha ma látnám a kísérleti üzem berendezését, ma látnám azt, amit akkor csináltunk — talán kinevetném magamat.

Ócska hollandiban kevertük a masszát, a „szakemberek" gyűrűjében álltunk. A massza hirtelen felhabosodott, valaki elkiáltja magát:

— Fut a hab!

A „szakemberekf elbújnak és az oszlopok, oldalfalak mögül pislognak. Szólok az egyik munka társamnak.

— Kolléga! Hozzon egy liternyi sósavat!

A „szakemberek" felhördültek, de nem mertek előbújni. Átveszem a sósavat, megyek a hollandi felé. Még egyszer átgondolom, hogy mit akarok csinálni. Valaki felkiált.

— Bele ne öntsdl

Beleöntöttem.

Ilyen „halandóid', ilyen körülmények után 1951. november tizenhetedikén sóhajtottam fel először boldogan megbízatásom óta, amikor a szegedi kísérleti üzemben elkészítettük az első farostlemez táblát. Azután a többit. Nézze csak, itt láthatja az első „gyümölcsöket”. Ez az asztal, amire könyökölünk, azután az íróasztalom.

(Folytatjuk.)

állt meg. Itt, a mohácsi téglagyár agyagbányája mellett van a néhány szürke épülettömb — a Mohácsi Farostlemezgyár.

Az igazgató felnéz.

Hosszú, csontos, szikár ember. A tekintete szelíd és fürkésző, az arca kemény és ke- , mények rajta a barázdák. Me- : lyik barázda melyik emléket i őrzi? Ki tudja? Ezt talán a ; nehéz csongrádi gyermekéve- i két, az talán a Vegyipari Szak- szervezet egykori évi közgyű- . lését, amelyen a Csepeli Papír ; gyár ifjúmunkásait képviselte. . Amaz talán az igazságtalan . pillanatokat, amikor a háború i alatt a katonai parancsnok ki- ! zavarta a Csepeli Papírgyár- j b'ól, és otthon már "ária a behívó.

Azok közül, akikkel 1951- • ben megkezdte a nagy mun- : kát, egyedül ő, Fáy Mihály l igazgató van lenn Mohácson a I vízpart! új gyárban. A legré- ■ gibb ember itt. Mindent is- ! mer, szinte minden munkást t és áatrinriőt ő vett fed. Ne-;