Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-19 / 194. szám

cl MECSEKI SZÉNMEDENCE LEGFRISSEBB HÍREI Újdonság is akad a pécs- bányatelepi Saéchenyi-aknári. Bevált és rendesen üzemel az „embemélküli” fejtés. A bá- y a üzem VIII. szintjén kezd- k el a fúrásos szénjövesztést, az, minden-ben megfelel a ovetelményeknek. Naponta 80—200 cille szenet jöveszte- lek ezzel a módszerrel, s a ejtésben emberi mimikára ■gyáltaián nincs szükség, nert a jövesztett szén a sajáit liiyánál fogva a száilítóberen- izésekxe omlik, s így csak a lllítást kell embereknek irá- ítani. A fúrásos jövesztési módot ■vábbi munkahelyeken is be­vetik, elsősorban az' olyan epekben, ahol a régi. ha- ományos fejtéssel nem tud- k a szenet kibányászni. Ér- ikesség az is, hogy a VIII. inti 23-as telepi fejtésekben napokban szerelték be a fo- a matos szóllí tóberendezése- cet. s így megszűnt a kézi csil- ézés. Régebben itt kézzel kel- .ett a csilléket továbbítani, és megfeszített erővel naponta 5—600 csillét szállítottak. Je­lenleg a gépesítés eredménye­képpen naponta 800—850 csil­lére való szenet továbbítanak a kaparószalagok. KOMLÓI BÁNYAÜZEMEK A Komlói Kossuih-bánya- ■embcn dolgozó Nagy Dezső itesi csapata a kongresszusi ■rsenyben igen kiemelkedő ídményt ért el. A legutóbbi ■napban tervét 128,4 száza- i ira teljesítette, ámi azt je- iti. hogy a tervezett mennyi- : ’en felül 2604 csille szenet j .lak a népgazdaság részére. ] ugyancsak a Kossuth. bány- i üzemben dolgozó Szilágyi Sán- | dór elővajási ■■ csapata teljesig tett elismerésre méltóan; a tervet 162,8 százalékra, több létként pedig 31,6 folyóméter •igatot hajtottak ki. 3éM-akna szocialista bü*igád Inak eredménye a következő pp alaikult: a szocialista bri- d címet háromszor elnyert ipp Lajos fejtési csapata 162 izaléikos tervteljesítést .ért és 1016 csille szenet adtak rven felül. Pürner Jenő bri­gádja 602 csille szénnel ter­melt többet, mint az előirány­zott , mennyiség. Kondákor László feltárási csapata pe­dig 13.1 folyóméter vágattal „toldotta meg” a tervében elő­írt távolságot. PÉCSI KOKSZMÜVEK Két jelentős esemény is tör­tént az alkotmány ünnepe előtti napokban, ügyük a me­tángáz vezetékének építésé­hez fűződik. Az évek óta tar­tó húzavona végire a megvaló­sulás stádiumába jutott, mert néhány nappal ezelőtt meg­kezdték a vezeték építésének földmunkáit. A György-aknától a Koksz­művekig terjedő 6 kilométeres távolságban mindenütt föld alá süllyesztik a csővezetéket. Az igen nehéz és változatos talajon egyelőre csak kézierő- vél tudnak dolgozni, de Ila a jobb és egyenletesebb terepre érkeznek, akkor az árokásó gépek is szóhoz jutnak. A tervek szerint még ebben az évben befejezik a gázveze­ték fektetését, s ha készen lesz a vezeték, akkor a Kokszmű­vek azonnal hasznosítani tudja a pécsi bányákból kikerülő me tángázt. A metán felhasználá­sa lehetővé teszi, hogy a téli csúcsfogyasztások idejére mi­nőségileg és mennyiségileg is ki tudják, elégíteni a pécsi gáz­fogyasztókat. A vezeték épí­téséhez egyébként pontosan 27 vagon csövet használnak fel az építők. BEHOZZA LEMARADÁSÁT A PANNÓNIA SÖRGYÁR A pécsi Pannónia Sörgyár dolgozói a2, ünnep előtti na­pokban feszített ütemben, két. műszakban dolgoztak, hogy biztosítani tudják a város és a megye lakosságának sörellátá­sát. A gyárnak annyi a kész­lete, hogy nem is lesz sehol sörhiány, A gyár dolgozói vál­lalták, ogy mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy a bányásznapig behozzák az el­ső félévi ötezer hektoliter le­maradást. Ez a lemaradás nem a gyár hibájából történt, ha­nem a hideg idő következmé­nye volt. Kevés volt a sörfo­gyasztás s így a termelést is ie kellett redukálni. Amit ed­dig vállaltak a gyár dolgozói azt teljesítették is. s minden remény megvan arra, hogy a lemaradást az. év harmadik negyedévében behozzák. Külö­nösen a hordófejtő és a palac­kozó üzem végez kiváló mun­kát ezekben a hetekben. A jó eredmények elérésében orosz­lánrészült van a szocialista bri­gádoknak. HATSZÁZEZER FORINTOS MEGTAKARÍTÁS A MOHÁ­CSI SELYEMGYÁRBAN A Mohácsi Selyemgyár dol­gozói azt vállalták, hogy 1962- ben hatszázezer forintos költ­ségcsökkentést érnek el. An­nak ellenére, hogy az első fél­évben sok munkaóra kiesés | volt betegség miatt, s a szövő- ! gépek is álltak — a vállalásból i 366 ezer forintot teljesítettek. A második féléves teljesítmé­nyüket kicsit nehezíti az a kő- rülmény, hogy új anyag gyár­tására álltak át; A gyár dolgo­zói azonban még így is telje­sítik vállalásaikat s mindent megtesznek annak érdekében, hogy a minőségi munkát ja­vítsák. SZEPTEMBER 1-RE ÁT­ADJÁK A MÁSODIK HÉT­EMELETES ÉPÜLETET ÜJ-MECSEKALJÁN Az ÉM. - Baranya megyei j ; Építőipari Vállalat szeptem­ber elsejére átadja Üj-Mecsek- alján a második hétemeletes j lakóépületet. Ugyancsak szép- ■ ’ tember elsejére adják át á1 ' Pécsi Pedagógiai Főiskola kol- j légiumát, a negyedik panel- • házat Uj-Mecsekalján, amely- ;■ ben 42 lakás van. Az első fél­évben, különösen az első ne- i gyedévben volt lemaradása a | vállalatnak, a kedvezőtlen idő­járás akadályozta az ■ építkezé­seket. Az Építőipari Vállalat dolgozói elhatározták, hogy el­ső féléves 3,8 százalékos le­maradásukat a harmadik ne­gyedév végére, október elejé­re pótolják. A szorgos tsz-tagok keze alatt ég a munka. Az asztagok egyre kisebbek lesznek sodik a szalmakazal és szaporodnak a búzával teli zsákok. ülőn vonat a mezőgaz­daság* kiállításra Augusztus 24-én külön­vonat indul Baranya me­gyéből Budapestre, melyen a Mezőgazdasági Kiállítá­son bemutatásra kerülő ál­latokat szállítják a főváros­ba. A szeptember elsején megnyíló Országos Mező- gazdasági Kiállításon 28 szarvasmarha, 14 ló. 11 juh és 6 sertés képviseli majd Baranya megye állatállomá­nyát. 44 ncz*yialála os A 33. játékhétre beérke­zett 4,288.413 darab lottó- szelvény. öttalálaios szel­vény nem volt. Négy talála­tot 44 fogadó ért el. a nyere­ményösszeg egyenként — 73.097.50 forint. Három ta­lálatot 3671 fogadó ért el. a nyereményösszeg egyenként 437.50 forint. A két-találatos szelvények száma 99 063 da­rab, ezekre egyenként 16,20 forintot fizetnek. Örecj napfíukban... . „Higyj, remélj és szeress, y mindig boldog lehess”... zust, mint kisdedet ábrá- kép alatt a konyhai fal­hirdeti özvegy Bogdán nné régi hevületét, s ke­gyességét. Piros fonálból íölyű öltésekkel varrta íatal asszony korában a zebb” jelmondatot: — ti, remélj... t azt lehetett, de boldog- lenni... — Tizenkét épe halt meg uram, azóta egyedül élek. ■nama is elment, gyerekem s. ikönyököl az asztalra, keze újába rakja állát. Fekete . ndője sírósszemű arcának yászkerete. Tizenegy éves voltam, kor apám meghalt mos- nevelt. Három kishold :>t vittem az uramhoz, ö ,cat hozott. Nem sok — úaná az ember, — de hogy n mit kellett dolgozni... ry én mit dolgoztam ab­ehunyja s szemét, úgy iája. Pedig nem kell. mert • itt körülnézni, ragyogó á lakás, fényesre tisztított lely. enni lehetne az vá­gy epéről. Most már megrokkan» szivtágulásom van, szag­éi reumám, de régen ... hej régen, de tudtam én dolgoz­ni... Szőlőt vettünk, gyara­podtunk, szépen éltünk . . . Az­tán .. . Mintha kenyerei sseine, olyan mozéttMet csínéi * ke­zével — Vége lett, egyszeriben vé­ge lett. öt évre feküdt ágy­nak 8z ember ... két beteggel öt esztendeig. Tudja, hogy mi az? ... Földdel, jószággal? ... Én szántottam, vetettem, ko­csit raktam ... Reggel négytől este tízig ... Aztán amikor magam maradtam ... megáll­ni a helyt. Megállni egyene­sen ... mert Szulimánban is volt harc... a földért, a jószá­gért ... Igazít valamit a tűzhelyen pattogó lábaskán, majd félre- törli a kendőt arcából. Szép asszony lehetett valamikor. — Nyugdíjat kapok most a téesztöl. Kettőszázhatvan fo­rintot. Minden hónapban — A föld? — Beadtam, — A jószág? — Beadtam —. Miből él? Csak nem a kétszázhatvan forintból? — De abból. Van tyúkom, megtojja a tojást, a csirke hoz­za a húst, háztájim megtermi « krumplit és a zöldséget, adott a téesz kukoricaföldet. Orvost nem kell fizetnem, — gyógyszerért éppen valamit, házam az enyém, és gondom semmi. Nem fó a fejem az adó miatt, nincs miért aggódnom... Persze maguk a városban azt hiszik... bizony sörözgetni nem lehet belőle, de megélek. A téesz épül most, istállót, ál­i latokat, megértem, hogy nem tudnak többet adni... de bár akkor is lett volna nyugdíj, amikor szegény uram ... az orvos, a patika .. . most meg nondoskodnak rétem. Odaér*- tozom ezekhez! Elbólint a falu vége fele s felvesz egy lepottyant körtét a földről. ínyének kedves az édes lé, a körtét szopogatva lábal vissza a házba. Siet meg­etetni a csirkéit, aztán kiáll a kapuba, ha legörbül a nap az égről s jönnek haza a többiek, oly jól esik hallani szavaikat. * Borsó Lajos botjával nagyot koppant a szoba padlóján, az­tán félbeszakít a beszédben: — Mert ■ a Szabó családot közvetítik, és tegnap sem tud­tam hallgatni. Magas polcon áü a rádió, felnyúl, csavarja, de csak ze­ne szól abban, így hát legyint mérgesen és máris kattan a gomb. — Csiri-csáré nem érdekel. Óriási fa takarja az abla­kot, a nap üt nem tud bebúj­ni az üvegen, mégis berliner kendőt akasztott a nyílásra, hogy kellő hűvös legyen. — ötvenkét éves vagyok, nem öreg — bizonygatja túl­ságosan erősen —, tudnék is még dolgozni, ha nem lennék beteg... hatvan óta tbc-s va­gyok és a lábam sem akar szuperálni... hetven tnekdőt nyomtak hete — büszkélkedik. Rendetlen ész haja van, hosszú lenfehér bajusza, in­gének szára kibújt a pocaknál. — És a téesz hogyan mű­ködik? — puhatolom az öre­get. várva a panaszt s felké­szülve minden ellenvágásra. — Harmincat osztanak, s ez nem éppen rossz, bár lehetne jobb is. Fiam ott dolgozik, fe­leségem is, menyem « tégla - gyárnám. Én heted magv/mmtd alapitó tag voltam ... amikor szétugraszlották, utana is se­gítettem. Mert cn kérem cse­lédember voltam . . . szolgál­tam a gróf Andrássynál a gróf Borsánál, majd Dreckér György kuláknál. . . Éri mar csak így mondom, hogy ku- lák. ne tessék haragudni érte. A földosztó bizottságnak is el­nöke voltam, abban az időben, amikor vagy mi, vagy a mási­kak ... tatán ismeri... azt az időt?!... Az elnök is cseléd volt... s lássa, a nyugdijamat mégsem intézték el, csak most áprilisban. — Mennyi pénzt kap Borsó bácsi? — Kettószázhatvanat, Fon­tos dolog ez. Nem mondom, eltartottak azelőtt is. a fiam, a feleségem, de tudja, hágván van az... ha csak az ember él és nem tesz semmit. . azt hiszik haszontalan ... jobb lenne, ha föld alatt pjhenne... Amikor megkaptam a ' nyugdí­jat. nagyon örültem. A me­nyem vasárnaponként el szo­kott küldeni szódáért. . . Min­dig adott égy tízest .......Igyon p apa egy fröccsöt” — mondta. Kedves teremtés. Megittam én kérem a fröccsöt, de valahogy nem esett olyan jól... most másképpen van. Megbecsült ember vagyok. Nyugdíjas va­gyok kérem. Görbe lábain barna torna­cipő, ölében a bot és szivében béke. Meghallgatja a Szabó­családot a rádióban, megissza a vöröset, szidja a fájós lábát (mert a 70 injekció ára úgy­sem számít) és a postád min­den hónapban elhozza a pénzt neki. így telnek öreg napjai a két tsz-nyugdijasnak. SZÍTS ISTVÁN Tűző nap és fojtó por nehezíti az etető munkáját. ' gép dobja fgymás után nyeli el a kévéket. Aranyesőként hullik a mag, végét jelezve a legnehezebb nyári munkáknak, az aratásnak, cséplésnek. Erb János képriportja Befejezte éves tervét a Baranya ■negyei Mezőgazdasági Vált alatt A Baranya megyei Mező- gazdasági Vállalat éves ba­romfikeltetési tervéi, befejez­te. 1' millió 630 ezer barom­fit keltettek. A kongiesszu tiszteletére 10 százalékkal tu teljesíti tervét. ms. augusztus iá. NAPLÓ Jnnep előtti ic&ltdú — 2600 estlle szén terven felit, — Megkezdődött a metáogázrexeték építése — Szeptember elsejére átadják a második hétemeletes házai — 600 ezer forintos megtakarítás a mohácsi selyemszövőben Cséplés Lánycsókon 4 k i

Next

/
Thumbnails
Contents