Dunántúli Napló, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-19 / 194. szám

I IVAPLÖ 1962. AUGUSZTUS 19. Mezőgazdasági küldöttség utazik a Szovjetunióba Ma délelőtt utazik el az öttagú mezőgazdasági kül­döttség a Szovjetunióba, — amely a Lvov területi kol­hozokba és szovhozokba lá­togat maid cl. A küldöttséget Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára veze­ti. Tagjai: Papp János, a pécsváradi járási pártbi­zottság titkára, Baracs Jó­zsef, á megyei tanács fő- agronomusa, Papp Zoltán, a szentdénesi termelőszövet­kezet elnöke és Szalai Já­nos, a Dunántúli Napló me­zőgazdasági rovatának veze­tője. A Baranya megyei mező- gazdasági küldöttség eluta­zásával egyidőben szovjet mezőgazdasági küldöttség ér kezik megyénkbe a Ívovi te­rületről. Tanuljunk nyelveket! Orosz, német, francia, angol, olasz nyelvoktatás a TtT-ben Gyorsított tanfolyamok — Gyermekfoglalkozások Külföldi tanulmányutak Újabb díszpolgárt avatott Pécs A Pécs városi Tanács szom­bati ünnepi ülésen dr. Pila- szanovich Imre, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak elnöke méltatta a szocia­lista alkotmányunk alapján végbemenő fejlődésünket, an­nak kiemelkedő állomásait, — majd Papp Imre, a városi ta­nács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese arról a társa­dalmi munkáról beszélt, ami­vel Pécs lakosa városuk épí­téséhez, • szépítéséhez önzet­lenül hozzájárulnak. Ezután a tanácsülés részt­vevőinek viharos ünneplése közben nyújtotta át Pécs dísz­polgárává fogadásról kiállí­tott oklevelet dr. Péterfalvi Istvánnak, az ügyészség dol­gozójának, aki 550 óra társa­dalmi munkát végzett ebben az évben. Dr. Péterfalvi Ist­ván már a harmadik, aki a pécsiek közül díszpolgári ok­levelet kapott a társadalmi munkáért. Móricz Zsigmond — akit tavaly avattak dísz­polgárrá — az idén is 300 órá­nál többet dolgozott az úttö­rővasút építésén, amiért arany érmet kapott. Rajta kíviil még harmincnégyen kaptak a szom bati ünnepi tanácsülésen — arany-, negyvenötén ezüst- és huszonheten bronzplakettet. Még perzsel a nyár, de már buzgón folyik a szeptemberben meginduló nyelviskola munká­jának előkészítése a TIT-ben. Hat évvel ezelőtt indult meg a TIT-ben a felnőttek nyelv-i oktatását szolgáló nyelvisko­lai munka és azóta óriási len­dülettel városunk egyik leg­látogatottabb iskolájává fejlő­dött. A múlt év mindkét fél-' évében 800—900 hallgatója volt, akik 40—45 csoportban (osztályban) tanulták a legkü­lönbözőbb fokon á német, a ru­gói, francia és az olasz nyel­vet. A most kezdődő tanévben az orosz nyelv oktatásának az irányítását is a TIT nyelviskolája veszi át. A TXT pécsi nyelviskolája volt az egész ország legnépesebb, leg- szerevezettebb vidéki nyelvis­kolája. A közönségnek ezt a bizalmát meg is szolgálta. A szorgalmas hallgatók rövid né­hány év alatt olyan komolyan használható nyelvtudásra tesz­nek szert a legmodernebb módszerekkel oktató nyelvis­kolában, hogy azt munkahe­lyük szakmai tudásának fej­lesztésében. idegennyelvű szak könyvek, folyóiratok tanulmá­nyozásában éppúgy, mint a nyelv élő használatában igen jól tudják értékesíteni. Hogy a tanított nyelvek anyanyelvi kiejtésnek megér­tésében is gyakorlatra tegye­nek szert a nyelviskola hall­gatói, a TIT az elmúlt évben bevezette a magnetofon okta­tást is. A -leckék anyagát szü­letett idegennyelvű oktatók elő adásában hallgathatják meg a szalagokról a hallgatók, s ez nagyon fejleszti az idegen nyelvek hallás utáni megérté­sének készségét A magnóval rendelkező hallgatók felvették szalagjaikra a leckék anyagát, s az otthoni munkájukat is nagyon megkönnyíti. Még akik egy-egy nyelvet már bizonyos készséggel beszélnek, azoknak is szinte nélkülözhetetlen a nyelviskola látogatása, ha azt akarják, hogy nyelvtudásuk fé ledésbe ne merüljön. A nye V- iskola felsőfokú, vagy társalgó csoportjaiban a legjobb szakemberek vezeté­Autóstoppal Drezdától Pécsig se mellett heti egyszeri két­órás alkalmat biztosíthatnak maguknak a beszélt idegen nyelv ébren tartására, sőt to­vábbfejlesztésére. A . TIT nyelv iskola vezetősége a tanárokon kívül is igyekszik lehetőséget adni a hallgatóknak az idegen nyelv gyakorlására. Ezt a célt szolgálták a múlt években be­vezetett idegennyelvű klub­estek, kirándulások és 'egin­képpen az évről évre megis­métlődő és felejthetetlen él­ményt jelentő olcsó Külföldi tanulmányutak. A TIT nyelviskola hallgatói leckekönyvvel rendelkeznek, amelyben félévről félévre bi­zonyítványt kapnak a nyelv­iskola végzéséről s ezzel nyel­vi tanulmányaik ío'ytatósát bárhol igazolni tudják. Az alapfokú kurzus és a fel­sőfokú curzus egyaránt 2—2 éves heti egyszer kétórás fog­lalkozás mellett. \z előző év­ben megnyilvánult az az igény a hallgatók részéről, hogy rö- vidébb idő alatt óhajtanák a megfeleó nyelvi szintet elérni. Ezek számára gyorsított heti kétszer kétórás tanulmányi idő vei dolgozó csoportodat rend­szeresítettünk. Ezek a csopor­tok egy-egy év alatt sajátítják el az alaipfok és a felsőfok anyagát. Ugyancsak & szülők kérésének teszünk eleget ak­kor, midőn az általános iskolás korban lévő gyermekek számára külön gyermekcsoportokat kívánunk szervezni. Közismert tény, hogy gyermekkorban az em­beri agy sokkal könnyebben sajátítja el az idegen nyelve­ket, mint a felnőtt korban, úgyhogy a szülők nagyon meg könnyíthetik gyermekeik nyelv tanulását ezen az úton. Gazdasági ’ életünknek egé­szen elsőrendű érdeke, hogy szakembereink alapos idegen nyelvi ismeretekkel rendelkez­zenek. A Népszabadság „Mér­nöki látókör” c. vezércikkében nemrég le is fektette, hogy „az élenjáró külföldi tudományos tapasztalatok terjedésének nagy fékje még jelenleg a meg felelő idegennyelvismeret hiá­nya. Azért kell erről beszélni, mert főleg azok a fiatal mér­nökök állnak hadilábon az ide­gen nyelvekkel, akik a felsza­badulás utáni években szerez­tek diplomát s családi környe­zetükben a magyar szón kívül mást nem hallottak ... Egy szűk terület szakmai részletkérdéseit megismerni, a világszínvonalról konkrétan szólni aligha lehet ma már az orosz és valamelyik iparilag fejlett nyugati ország nyelvé­nek ismerete nélkül. S a baj az, hogy a fiatal szakember­jelölteket nem ösztönzik meg­felelően az idegen nyelvek el­sajátítására.” Éppen ezért az üzemi dolgo­zók, mérnökök, technikusok és más szakemberek idegen nyel­vű tanulásának megkönnyítése érdekében a TIT nyelviskolá­ja a jelentkezők létszámától függetlenül bármily kis cso­port részére hajlandó ún. munkahelyi csoportot szervezni, amelynek tagjai a munkahelyükön a munkaidő­höz csatlakozóan részesülhet­nek nyelvi oktatásban. Vidé­ki hallgatóink számára pedig a megye legkülönbözőbb he­lyein, ahol csak igény és le­hetőség van, vidéki csoport- okítást szervezünk. Mindezzé! a nagyarányú szervező munkával igyekszik a TIT elérni art, hogy Baranyá­ban is csökkenjen a „nemzet­közi analfabétizmus”, ahogy külföldön az idegen nyelvek nem tudását nevezik, s eleget tudjanak tenni a nyelvtudás terén elénk meredő feladatok­nak. ÁTADTÁK az ŰiTÖKŐVASUT t Tegnap délután került sora mecseki úttörővasút ünne­pélyes átadására. A megnyitó beszéd után Tóth János, ot MÁV Üzletigazgatóság vezetője átadta a vasutat: elvágta a szalagot, majd Horvai Jenő, szolgálattevő pajtás első útjára indította a vonatot. Az úttörővasút minden nap 9—19 óráig a közönség rendelkezésére áll Foto: Czakó Nemzetközi tánczenei randevú A Szabadtéri Színpadon augusztus 19-én este fél 8- kor Nemzetközi tánczenei randevú címmel rendez mű­sort az Országos Filharmó­nia. A műsorban a követke­ző vendégművészek szere­pelnek: Lando Fiorini (Ná­poly), lnes Taddio (Velence), Donatella Moretti (Róma), Erika Tappert (Berlin), Ri­chard Adam (Prága), Geor­gij Kordon (Szófia), Miki Jefremovic (Belgrad), Marga­reta Nikolova (Szófia), Co­lombia Maya dél-amerikai revüsztár, Los Congrejos pa­raguayi ritmusegyüttes és a magyar Darázs kisegyüttes. Petress István konferál. Rossz idő esetén a műsort 22-én este fél 8 órakor tart­ják meg, ugyancsak a Sza­badtéri Színpadon. — A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ szervező titkársá­ga értesíti az üzemi közön­ségszervezőket, hogy a kö­zönségszervezői munkaérte­kezletet 1962. augusztus 23- án, csütörtökön délelőtt fél 9 órakor tartják a Nemzeti Színház nézőterén. — A JÖVŐBEN rendszere­sen árusít élő baromfit Uj- Mecsekalján. az Irányi Dá­niel téren, Közép-Meszesen és Vasason a Pécsi Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat. Az önkiszolgáló boltokban po­lietilén zacskókban is árusí­tanak baromfihúst. — MUNKÁS-PARASZT TALÁLKOZÓT rendeztek a sörgyárban. A kátolyi terme­lőszövetkezet mintegy 30 ta­gú küldöttsége ismerkedett tegnap a sörgyártás folyama­tával és a gyár munkásaival, majd közös családi esten vet tek részt. — A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ mintegy ötezer bérletet bocsát ki az új évad­ra. Az új bérletek augusztus 21-töl vásárolhatók. A Pécsett meg­forduló rengeteg külföldi közül is kitűnt ez a két fia­talember. Fritz Hath, a két méte­res „óriás”, aki­nek körszakálla sem képes elrejte­ni fiatalságát és Erhard Jahn, a mindig mosolygó társa. Mindketten 23 évesek és Drezdá­ban mérnökhallga­tók. Diákéletük utolsó heteit ha­zánkban töltik. Au­tóstoppal érkeztek, autóstoppal men­nek vissza. A két fiú készséggel áll a riporter rendel­kezésére, hogy el­mondják ennek az utazási módnak szépségeit, és az ez­zel járó nehézsége­ket. De hogy is lehet nehézségekről be­szélni két kisportolt 23 éves legénynél? Ha nincs autó, men nek gyalog. - így az tán bőségesen akad élmény. A két jóbarát — 1957-ben szánta rá magát erre a fiatal „sportágra”. Azóta minden nyári sza­badságukat így töl­tik, de vfkendjeik alkalmával sem hagyják „cserben” az országutak au­tósait Hozzávető­leges számításaik szerint, mintegy 25 ezer kilométer­nyi utat tettek meg az eltelt 5 évben. — Minden ko­csit meg kell állí­tani, mindig moso­lyogni kell, mert így nagyobb az esély.:. De ter­mészetesen az sem mindegy, hogy hol intünk a jármű­nek. Például egy nagyobb emelkedő aljában soha sem szabad várakoznia a „vándornak”. Fi­gyelni kell arra, — hogy ahol intünk, ott kedvező legyen a gépkocsi számára is a megállás — mondják a fiúk, .mikor az autostopp technikájáról ér­deklődöm. — A nők nem szí vesen állnak meg, — meséli Fritz, — pedig ha tudnák, hogy milyen ud­variasak lennénk, bizonyára 'felven­nének. De külföl­dön nyelvi problé­máink is vannak. Előfordult, hogy nem értettek meg bennünket és a kedves gépkocsive­zető Jóvoltából — egyik vasútállomá­son kötöttünk ki... Ragyogó humorú fiúk. Minden sza­vukban vidámság, jókedv van. Július 20-án érkeztek Ma­gyarországra és az­óta sok magyar szót megtanultak. Nemcsak köszönni tudnak, de hibátla­nul mondják „sze­retlek” „csini vagy” stb„ stb---­B alatonalmádi, Tihany, Tapolca, Keszthely, Hévíz. Abaliget és Har­kány után érkeztek városunkba, de mi­re az olvasó is tu­domást szerez ró­luk már a siklósi vár ormáról gyö­nyörködnek a kör­nyékben s elindul­nak Budapest felé, hogy a jól kihasz­nált utolsó nagy vakáció után bú­csút vegyenek ha­zánktól és talán ez­zel egyidejűleg diák éveik szeretett uta­zási módjától is. De addig még sokszor láthatják az autósok a lengő szakállú szőke óriást és tár­sát, miközben mo­solyogva integetnek a kocsik felé. Schmidt Attila ARATOBÁL KOLKEDEN Kölkeden minden évben megünneplik azt a napot, — amikor az új kenyeret meg­szegik az ünnepi asztal felett. Valamikor az asszonyok vas­kos búzakoszorúkat fontak, s virággal, pántlikával feldí­szítve hordták körül a falun. Pár éve ez a külsőség elma­radt, a nap varázsa azonban nem kopott meg, pedig Köl- ked már nem ugyanaz, mint régen. S most tagadja-e bárki is Kölkeden, hogy ezen a ke­nyérünnepen sokkal köny- nyebb szívvel ünnepel, mint tavaly? Bármelyik falu meg­irigyelhetné ezt a gyönyörű határt, a 60 mázsás termést Ígérő kukoricatáblákat, a gyönyörű répaföldeket, az öntözött kertészetet, mely­ben rekord termést hozott a paprika, paradicsom, uborka, a 100 hízott marhát, mely szállí tás előtt áll, a csaknem fél­ezer hízott sertést, a sok száz mázsa takarmányt, amit már eddig begyűjtötték. A bőség jelei-ezek, a bőségé. — melyről egy évvel ezelőtt tá­volról sem beszélhettünk Köl­keden. Nem ünneprontásból, csu­pán a teljesség kedvéért kell megpendíteni a múltat, az örökké mérleghiányos, min­dig az utolsók között kullo­gó Vörös Fény Tsz múltját, amelyről Sarus István párt- ! titkár azt mondja, „volt, ei- ' múlt, ne beszéljünk róla.” — Aztán mégis csak beszél. Ko­vács volt itt két éven keresz­tül. Hajnaltól napestig verte a tüzes vasat, s az első év­ben 920, a másodikban 870 munkaegységet gyűjtött ösz- sze feleségével. S mikor el­jött a fizetés napja, „mélyről csörgött” a boríték. A 12 fo­rintos munkaegység értéké­ből kenyérre is szűkén futot­ta. S ebben nemcsak a ha­nyag, munkakerülő tsz-tagok voltak a hibásak, de a régi vezetők is, akik idegenből jöt tek, s egyikük-másikuk csak átjáróháznak tekintette a szö­vetkezetei. A tavalyi év volt a mély­pont. Aztán új vezetőket vá­lasztottak, helybélieket, s rövid fél év alatt kiláboltak a hullámvölgyből. Most min­den hónap 15-én fizetnek. — Ilyenkor a nők átlag 600— 700, a férfiak 1500 forintot visznek haza. Ebből már le­het ünnepelni, hálózni,, abban biztos tudatban, hogy rend van a portán. ■ ■ — Hát igen, ilyen jól. az. ara tás még nem sikerült — : mondja Sarus István, aztán azt is rögtön hozzáteszi — pedig nehéz volt. Nem is annyira az aratás, mert azt gépek végezték. Két arató­gép és négy kombájn 800 holdat vágott le. Az azóta már országos hírnévre nert tett Volk József egymaga 180 holdat. Segített az aratásban a bátyi gazdaság is, meg a Mohács-Kölkedi Vízrende­zési Társulat dolgozói, ök a csépiéire is ittmaradtak, hisz a tsz-ben olyan kevés a mun­kaerő, hogy magunk nem győznénk. Az állam segítségével és a maguk szorgalmával talpra álltak a kölkediek. A gépek, a kemizálás és az öntözés be­vezetésével megteremtették a korszerű gazdálkodás alap­jait. Kölkeden vannak olyan földek, melyek már 20 éve nem kaptak trágyát, a kuko­rica mégis 60 mázsás ter­mést ígér bennük, pedig egy­szer sem kapálták. A Hun- pasin csodákat művelt a föld­jeikkel s egy év alatt meg­győzte a tagokat arról, hogy nemcsak aféle szóbeszéd a modern technika. Sarus Ist­ván most már abban remény­kedik, hogy ha jövőre is tud­ják tartani ezt a fizetési szinr tét — már pedig, erre min­den reményük mégvan — a korábban elpártolt fiatalok az erdőgazdaságtól és más szervektől jövőre visszajön­nek a tsz-be. Aztán felfejlesz­tik 106 holdra az öntözéses kertészetet, belterjessé teszik a gazdálkodást. A ma esti aratóbálon már ott táncolnak a fiatalok is, akik ma még csak ünnepelni jöttek haza, de jövőre már talán ők maguk rendezik meg az ünnepet. R.-né — AZ ARATÁS ÉS CSÉP- LÉS befejezésével, a sikeres betakarítás és a magas gabo­natermések örömére nagysza­bású aratási ünnepséget és aratóbált rendeztek szomba­ton a gyűrűfűi termelőszö­vetkezet KISZ-fiataljai — TORNATERMET létesí­tettek Egyházaskozáron egy használaton kívüli épületből társadalmi összefogással. — AUGUSZTUS 20-ÁN ESTE FÉL HÉTKOR az Épí­tők porcelángyári kultúrott- honában a Fővárosi Elektro­mos Művek aranyérmes kó­rusa operákat, klasszikus és modern magyar dalműveket, valamint munkásmozgalmi dalokat ad elő. — NAGYSZABÁSÚ csalá­di estet rendeznek ma. aug. 19-én este a mohácsi Űj Ba­rázda Termelőszövetkezeiben. A szövetkezet másik esemé­nye: a nyári munkákban leg­szorgalmasabb brigád tag­jait, mintegy hatvan embert, balatoni kirándulásra küld­tek. A ma esti ünnepségen a legjobbaknak átadják a pártszervezet versenyzász Iáját is. — 5600 LÁTOGATÓJA VOLT eddig a Mecseki Nvá öt szabadtéri előadásának. Szabadtéri Színpad valamen­nyi eddigi előadása közül látogatottsági rekordot i angol dzsessz-zenekari est é te el, amelynek 2370 halig tója volt," — TEGNAP DÉLUTA ünnepélyesen megnyílt a B ranya megyei Kisipari Sz’ vetkezetek termékbem utat kiállítása a Nagy Lajos Gin náziumban. A kiállítás aug. 26-ig tekinthető meg. — AZ IDÉN bevezették a juhok fejését a nagydobsza termelőszövetkezetben. ■ 150 anyajuhot 100 napon ke resztül fejték. A magas ároi értékesített juhtejért havon­ta 6000 forintot kapott a ter­melőszövetkezet. — TSZ-KÖZI TÁRSULÁ' BÓL csikótelepet létesítene a közeljövőben Sebespusztá a nagyvátyi termelöszövetk zet határában. Ezen a közt csikótelepen fogják felneve' ni a szigetvári járás terme' szövetkezeteinek valamenn csikóját. — A BELKERESKEDELMI M nisztérium és az Iparművészé Vállalat a Képzőművészeti Alá pal egyetértésben pályázatot hl det ke-eskedelmi forgalom! kerülő táj-Jellegű iparművésze ajándéktárgyak készítésére, pályázat nyilvános: jeligés, művek beküldési határideje: 19f szeptember 12. Átvétel helyt Budapest. V. Aulich utca 3 sz. Pályadíjak: 3 db. I. díj á 3000, 3 db. II. díj á 1500, S db. III. díj á 1000, 7 db. iy. díj á. 800 forint. Részletes felvilágosítást ad Iparművészeti Vállalat művé­szeti osztály Budapest. V. Kos­suth L. u. 12. Telefon: 188-393. 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents