Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-18 / 166. szám

J ^ í_'Í fj R f ® ­Néhány példa — Püspöklakról Már as faocfedpület Is azt Kutatja: itt egy nagy, jónál Ígérkező szövetkezeti gazdaság vas.s kialakulóban. Régi épüle­tet varázsolnak most újjá. A régi vakolatot levertek már az épületiről, a kás ablakokat nagy, hármas ahlakok váltják fel. Megjött már az új iroda­bútor is, amit ideiglenesen egy másik épületben, a párt helyi­ségében zsúfoltak össze. Olya® ez a püspöldaíktí tertmiedősizö- vetkezet is, mint az'irodája: most kezd kialakulni. A négy község hatarát magában fog­laló egyesült Dózsa földjei is körülbelül olyanok, miint a le­vert vakolatú régi ház. Az új vakolat még csak most kezd kialakulni, a határ képe még csak • most kezd megváltozni. Ennek a változásnak az elő­jelei azonban már láthatók. Schenk János most végezte el a mezőgazdasági techniku­mot. Szülei Éazekasbodém él­nek. Termelőszövetkezeti ta­gok, az Egyesült Dózsa, tagjai. Szülei után a jövőt a fiú is a termelőszövetkezetben keresi. És ebben segíti a termelőss8vet­kezet is, ösztöndíjat ad Schenk János­nak. Menjen* tanuljon, végez­ze el a Keszthelyi Mezőgazda­sági Akadémiát és utána jöj­jön vissza a közösbe. A fel­vételi vizsga mér megvolt. — Ha nem sikerül most, ak­kor egy év múlva ismét meg­próbálom —1 mondta Schenk János. — Addig is itt dolgo­zom a termelőszövetkezetben Legalább lesz gyakorlatom. SajátneveJésű szakemberünk lesz. Mint ahogy egyre több lesz az olyan mezőgazdasági szakmunkás is, aki a tennelő- szövebkezeitben szerezte meg az oklevelet, öt mezőgazdasá­gi tanulójuk van. Van ezek között baromfitenyésztő, tej­kezelő, gépszerelő és kovács. Alakulnak, közösségi 'embe­rekké válnak a tagok. Ezt a munka, a határ is bizonyítja. Mind a négy üzemegységben már harmadszor is miegikapál- ták kézzel a kukoricáit. Szép a kuköéfcájtik. Húsz—huszon­ötezer tövet ’hagytak meg hol­danként és reménykednek, hogy több lesz a termés a be­tervezett 16 mázsa májusi mór Zsoltnál: Ez a remény nem alaptalan, mert a háromszori (kapáláson túl, most még egy mázsa pétisót raknak a tövek mellé. Nagyüzemi módon megy az aratás is. A termelőszövetkezetnek há­rom aratógépe van. Ezek mel­lé kaptak a gépállomástól egy kombájnt és három aratógé­pet. A főagronómus előzetes számításai szerint mintegy 36 holdat kell csak kézzel learat niok. A kézi munkaerőt tehát másutt alkalmazhatják. Most fejezték be a második kaszé- . lásd lucerna betakarítását, a marázai üzemegységben csé­pelik a baltacímet, amely hol­danként körülbelül 4,5—5 má­zsát ad. Van elfoglaltsága min derakinek Az aratásnál is szűk seg van a dolgos kezekre. Ér­dekesen szervezték meg itt a tarlóhántást, Szinte mindem termelőszövetkezetben az a gyakorlat, hogy a kereszt sorok között letárcsézzák a területet, Ök nem így csinálják. Az ara- tógépek után mennek az em­berek. Átrakják a kévéket, hogy a tarosa azonnal munká­hoz láthasson. A letárcsázott területre aztán felrakják a ke­reszteket. így aztán nem ma­rad semmi terület hánitatlamd. A terméskilátások itt is jók, Tizenegy mázsa őszi árpa ter­méssel számoltak a tervben, de a tények azt mutatják, hogy meglesz a holdanként! 14 mázsás termés is. Szépek az ÖS2Z árpák. Különösem szép voít egy harastaehánoim holdas táblájuk, amelyen rekord ered ményt értek el. Kombájnnal aratták ezt a táblát, és amikor végeztek az aratással-cséplés- séL, kiderült, hogy nem keve­sebb mint 25,9 mázsát adott ennek a táblának minden hold ja. Ilyen még nem volt Püspök lakon. Tizenhat forint előleget kap­nak a tagok minden hónapban és most már biztosnak látszik, hogy meglesz a betervezett 26,58 forint munkaegységen­ként Sőt még több is lehet, Ezt mutatja az is, hogy m féléves tervüket mindenből túlteljesítették, Ezer hízott sértés értékesíté­sét ír elő a tervük, de ók ezt százzal szeretnék túlteljesíteni. A túlteljesítés fogalmával gyakran találkozik itt az em­ber. És találkozik még vala­mivel: azzal, hogy erről a túl­teljesítésről nem csak beszél­nek, de tesznek is érte. Mindenki tesz érte. Á termelősizövetkezet csak baromfitápot kap. Máról-hol­napra át kellett állni a táp- etetésről a sertéstenyésztésnél a hagyományos takarmányo­zásra. Hogy ez nem járt kü­lönösebb zökkenővel, annak kő szönihető, hogy a termelőszövet kezet épített magának egy ki­sebb keverőüzemet. Igaz, hogy koncentrátum nélkül, de ha­sonló keveréket készítettek itt, mint a termény-forgalma keve- röjében. Nagy gondot fardfiamak: a háztáji állatán ományra is. A közös állomány részére négy­száz hold napraforgót, kukori­cát vetnek tarlóba. De kap­nak a tagok is területet. Csa­ládomként háromszáz négyszög ölet. Megfizetik a gépi mun­ka költségeit, a tagok bead­ják a vetőmagot és háromszáz négyszögöl területen termel­nék a háztájinak is takar­mányt Alakulóban van egy nagy szövetkezeti gazdaság, amely­nek 3337 hold szántója van és jó irányban fejlődik arra bi­zonyítékul szolgálhat ez a né­hány példa is. Szalui János MegWieien nyövésél A baranyai határban meg­érett a len is és a termelő­szövetkezetekben megkezdő­dött a nyúvése. A megye kö­zös gazdaságai mintegy fél­ezer holdon termelték ezt # fontos rostnövényt — a me­zőgazdaság szakosításának megfelelően — zömmel Szi­getvár környékén. Az erdő­szegélyezte, páradús levegő­jű táj ugyanis a legalkalma­sabb a len termelésére egész Baranyában. A félezer hold termésének kézzel való kinyűvéséhez kö­rülbelül háromszáz ember Izét heti igen nehéz munká­jára volttá szükség. Most ezt a munkát — ugyanennyi idő alatt — elvégzi a szigetvári gépállomás öt lennyűvő gépe, amelyek naponta átlagosan nyolc—tíz hold termését ta­karítják be. Népműve'ők továbbképzés© Mohácson ,4 megyei tanács és a Pecs-Baranyai Népművelési Tanácsa-: áltál rendezett bentlakásos továbbképzők a mohácsi gimtu zium épületében folynak. Három hét leforgása alatt egy-k fetes turnusokban a művelődési hazak igazgatói, népmű v lesi tanácsadók, díszítőművészek, népi táncosok, báb-színjá s-'ók. és más szakkörök vezetői vesznek részt az oktatásba Segítség a mezőkövesdi járás jégkárt szenvedett községeinek Július lí-én a mezőkövesdi járás hét községének határát érte súlyos jégverés. A bajbajutott termelőszövet­kezetek segítségére a mező­kövesdi járási pártbizottság és tanács operatív bizottságot ala kított. A legrosszabb helyzetbe ju­tott mezőkövesdi Kossuth Tsz részére azonnal egy vagon ab- raktaikarmányt utaltak ki a sertésállomány etetésére. A me zőkövesdá szövetkezeteik ezen­kívül olyan kedvezményt is kaptak, hogy a kombájnnal aratott gabonatáblák után nem kell természetben leróni az aratási díjat, azt pénzben fi­zethetik ki Nagyszabású belvízreudezés Tiszavalk környékén Elkészítették a szivattyútelep első tervezetét Tiszavatk környékén min­den tavasszal súlyos kárt okozó­nak a belvizek. Többször fel­vetődött a belvízrendezés gon­dolata, a nagyszabású feladat megoldásához azonban csak 1960-ban kezdték hozzá. A Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa mellett tevékenykedő egyetemi akcióbizottság tagjai a járási pártbizottság kérésé­re vállalták, hogy társadalmi munkában kidolgozzák a szük­séges terveket. Széleskörű összefogás bonta­kozott ki. Az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság és a mis­kolci vízügyi igazgatóság támo gátasával megalakították a Ti- szavalki Belvízivédelmi Társu­latot, s kidolgozták a rendezés műszaki és közigazgatási irány elveit. A tervezet szerint ki­lencmillió forintos állami tá­mogatással és ugyanennyi ér­tékű társadalmi hozzájárulás­sal több mint 21 500 holdról száműzhetnék a belvizeket. — Ezzel egyidejűleg öntözőtelé- peket, víztárolókat és halas­tavakat. létesíthetnének. Ezek hasznából és a mezőgazdasági árutermelés növekedéséből a befektetett társadalmi hozzá­járulás három év alatt meg­térül. A környék termelőszövetke­zeteinek közgyűlésén a tagság megtárgyalta és elfogadta a tervezetet, amelynek céljait, pontjait a Vízügyi Főigazgató­ság országos programjába is felvették. Az egyetemi tanárok közreműködésével gyors ütem Olcsóbban és korszerűbben termelnek * a pécsi bányászok A meddőelövájásban' "az új- tipusú furókalapács alkalma­zásától műszak- és munkabér­megtakarításokat vártak. A tel jesítést megvizsgálva megálla­pítható, hogy a PR—24—L tí­pusú fúrókalapács alkalmazá­sa előnyös volt. Pécsbányán, Szabolcson és Vasasbányán is 170, illetve 102 forinttal keve­sebbe került a meddővájások folyómétere. Rakodásnál a kézi és gépi rakodás adatait érdemes össze hasonlítani. Pécsbányán 8.60, Szabolcson 11.92, Vasasbányán 4.02 forint volt a fajlagos meg­takarítás köbméterenként. Pécsbányán a kivájt meddő 100, Vasason is 100, Szabolcs- banyán 81.5 százalékát rakták fel géppel. A vegyeselővájás- rál. is megtakarítást eredmé­nyezett már ebben az évben a műszaki fejlesztés, a gépi ra­kodás 46 ezer forintot hozott csupán az első negyedévben. Az előző évekhez viszonyít­va az üzemelő gépek aránya mind a három kerületben ja­vult, de a gépek teljesítménye Pécsbányán és Szabolcson rom lőtt, csak Vasason emelkedett. A fejtésekbe» a korszerű biztosítás i* sok forint Mádé sától mentesítette népgazda­ságunkat. Az itt jelentkező megtakarítás 1962 első há­rom hónapjában meghaladta a 3 millió forintot. Tröszti szinten megnövekedett az alacsonyabb önköltséggel termelő fémtámos és biztositás nélküli fejtések termelési része sedése. Korszerűen biztosított helyekről származik a fejtési nyersszén-termelés 27,8 száza­léka. A legszebb eredményt a vasasiak produkálták, mert a fával biztosított fejtések ter­melési részesedése 56,9-ről 45,2 százalékra csökkent! Ugyanak­kor a fémtámas fejtések terme lési részesedése 43-ról 54,8-ra emelkedett. Gépi jövesztéssel a fejtési nyersszénnek Szabolcsbányán 1,4, Vasas bányán 5,7 százalé­kát termelték. Szabolcsbányán három munkahelyen Rammge- rät üzemelt és az előző évhez viszonyítva jelentős költség- csökkenést mutatnak a számí­tások, ami a gépi jövesztés mellett szól. A sséníűrész különösen Va­sason dolgozik kedvezően, a műit évhez viszonyítva SS forinttal kevesebb ke- rfilt egy tonna, szén fejtem»* lése. A pécsi bányák eléggé kedvezőtlen adottságai elle­nére is növelpí lehet a gépi jövesztés arányát. Az alapvágati szállításoknál a kaparószalagok- alkalmazása hozott megfelelő eredményt. Itt különösen a pécsbányaia- kat illeti dicséret, de a vasa­siak sem maradtak le. A kon­centrációk fokozása a gazda­ságosság javára billenti a mér leg nyelvét, ha kaparószalago­kat alkalmaznak. Lényegesen csökken a föld­alatti szállítások költsége is. Ebben Pécsbánya és Szabolcs- bánya járt az élen. A diesel- és villanymozdony-szállítás ará­nya az elmúlt évhez viszonyít­va növekedett. A Pécsi Szénbányászati Trösztnél a műszaki fejlesztés gazdasági eredményeinek vizs­gálatát 1962-ben kezdik meg. A tapasztalatok art mutatják, hogy a műszaki fejlesztés jó eredményeket hozott, a pécsi bányászok olcsóbban és kor­szerűbben termelnek. Nem le­het kétséges, hogy ezeket a vizsgálatokat érdemes tovább­folytatni. Szftts István ben. kidolgozták a beruházás ütemtervét,, s egyidejűleg hoz­zákezdtek a földmunkákhoz. Eddig több mint százezer köb­méter földet mozgattak meg. Ugyanakkor a Népfront segítő társai dr. Mosonyi Emil egye­temi tanár 'irányításával „elké­szítették az új tiszavaíki. szi­vattyútelep elvi tervezetét. A művelődésiház-igazgatók és a népművelési előadók együtt hallgatják Tímár Irma előadását a nyári „holt”-szezon hasz­nosításáról. népművelési feladatairól. A kézimunka szerelmesei Cser Ferencné vezetésével és sok vendégelőadó bevonásával, szemléltetések, házikiállitás és gyakorlat utján sajátítják el az igazi népművészeti kézimunka „tudományát”. A hét végére kis mintái készítenek a legjelleg­zetesebb táji elemekkel „emlékeztetőnek”. VARGA GYULA Újra üzemel a bólyi vetőmaikombinát A napokban adják át az ország legkorszerűbb koinbájnszériijét Évente 1000-1100 vagon vetőmag kerül ki a telepről Az április közepétől június közepéig tartó szünet után új­ra megkezdte üzemelését a Bólyi Állami Gazdaság vető­mag-kombinátja. Az üzem az elmúlt nyár óta alaposan ki­épült. Múlt év novemberében adták át a 100 vagonos és a két 40 vagonos kukoricagórét, melyeket eredeti rendelteté­sük mellett többféleképpen is kihasználnak. A hatalmas gó- rét — melynek méreteire jel­lemző, hogy két dupla pótko­csis vontató könnyen elkerüli benne egymást, most borsó- előtisztítáSía használják, ké­sőbb pedig a fémzárolt vető­magot tárolják benne. Általában az egész üzemre jellemző ez a fregoli jelleg Pillanatnyilag a borsó tisztítása folyik a hibrid-üzemben és a komló- szárítóban. A szezon kezdete, azaz múlt hét eleje óta 12 va­gon Express és 5 vagon velő­borsó vetőmag tisztítását vé­gezték el. Most kezdték meg az újfajta, az Iregi Pi-es ki­fejtő borsó munkálatait, me­lyet dr. Kurnik Ernő, az Ireg- szemcsei Kísérleti Intézet ve­zetője nemesített, s a bólyi gaz­daságban elérte a 15 mázsás átlagtermést. Ebben a szezonban hét fájta, összesen 60 vagon vetőmagbor­sót készít elő fémzárolásra az üzem. s ebből 500 hold termé­sét kb. 50 vagon különbőzéi fajta vetőmagborsót exportál­nak. — Majd rövidesen meg­indul az aprómag-üzem is repce vetőmag-tisztítással, ké­sőbb pedig lucerna- és vörös- heremaggal. Tavaly lucerna­magot nem exportált a gazda­ság, mivel a régi magyar lu­cerna iránt csökkent a keres­let. Ezzel szemben külföldön nagyon keresett áz új magyar lucé'rnafajta, a' Szín-alfa lu­cerna, melyet Martonvasárun nemesítettek ki. A Szin-alfa lucerna dúsabb levélzetű, ága­sabb a réginél, s így nagyobb a hozama, jobb a minősége. Ta­valy 1 kiló magot kapott be­lőle a gazdaság, s hogy minél nagyobb területen tudják elsza porítani, 10 holdra kipalántáz- ták. Az idén már 15 mázsa magot nyernek s a közeljövő­ben a gazdaság 1500—? 100 holdnyi lucernaterületét erre az új fajtára fogják átáll-' .ni. Most folynak a befejező sze­relési munkák a gazdaság új, korszerű kombájnszérűjén, me lyet a napokban adnak át. Az új kombájnszérü egyedülálló az országban. A 1Ó0 vagonos fedett tárolórész­hez fedett- és jól gépesített ki­készítő rész tartozik. A nyers gabonát billenő pótkocsikról ömlesztik a két 20 vagonos földalatti bunkerba, ahonnan a felvonó az előtisztítóba jut­tatja. Áz előtisztító óránké- 100 mázsás teljesítménnyel dolgozik s különválasztja a ve­tőmagot. a szokványgabonát és az ocsút, a polyvát és tőreket Innen rázócsúszda szállítja a gabonát az utótisztítóba Hit darab, egyenként 6 mázsás óránkénti teljesítményű PET- KUo utántisztítő dolgozik, me­lyek újból különválasztják 4 könnyű, illetve sérült abonac, az ocsút, a szokvány gab net és a vetőmagot, amit legvégül még áttriőröznek s a két auto­mata mérlegen történt lemázsa lás után zsákolnak, majd fém­zárolnak. A kómbájnszérúrs bekerült nyersgabonának 65— 70 százaléka vetőmag lesz, ~5t százalék tisztítási veszteség, a többi — a 18—25 milliméte- c-s szemek és a keresztben tört sze mek — kenyérgabona. Jövő hónapban megindul a komlószárító üzem is s végül a kukorica követke­zik. Ebben az évben már 350— 400 vagon hibridkukorica-vet 1 magot készítenek ki az üzem ­ben, mivel a tavalyihoz képe t 500 holddal növelték a gazda­ság kukorica-termőterületét Négyfelé osztályozzák a kuko­ricát. A 6—6,5 milliméter nagy­ságú szemeket a gazdaság saját silókukorica szükségletére hasz nálja fel, a 6,5—7 millimétere.- szemek silókukorica-vetőmag exportra mennek, a 7—8 illet­ve 8—9,5 milliméteres szemek kerülnek a hazai vetőmag-ellá­tásra, s a 9,5 milliméternél na­gyobb szemeket a tangazda­ságok veszik át. silókukorica termesztés céljára. A bólyi vetőmag-kombiná-.- ból tehát évente 1000—líttO vagon jó minőségű vetőmag kerül ki, mely nemcsak a ha­zai növényfajták terméshoza­mát növeli, de ' külföldön is megalapozza a magyar nö­vénykultúrák jő hírnevét

Next

/
Thumbnails
Contents