Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-15 / 164. szám

NAfrLÓ 1982. JCLHJS IS. Egy a jelszónk... ^Őelűnki llW, — jelszó: a béke!” A fiatalok 117 országban készülnek a VIT-re Hamarosan, július 29-én a helsinki olimpiai stadionban, a földkerekség valamennyi or szágából érkezett ifjú küldöt­tek ünneplése közben felvon­ják az' árbocra a fesztivál zász Iáját. Ezzel megkezdődik a VIII. Világifjúsági és Diák- találkozó. A dzsungelén át Az első küldöttek — Auszt­ráliából, Japánból, Argentí­nából, Madagaszkárból — máris útra keltek, hogy ha­jóval idejében a finn főváros­ba érjenek. A portugál gyarmatosítók terrorjától szenvedő Angolá­ból pedig már Európában van­nak e delegátusok. Erre a fesz­tiválra bizonyára az ő utazá­suk volt a legkalandosabb, leg veszélyesebb. Angolából a par tizáinok segítették őket a dzsun gélén és a félperzselt szavan­nán át Kongóba, egy mene­külttáborba, Onnan kalandos tengeri utazás során jutottak Belgiumba, mint szénlapáto- lók egy norvég teher hajón. — Antwerpenben azután a belga fiatalok vették őket pártfogá­sukba, s ott lesznek egészen a VIT kezdetéig. Ezen a VIT- en vesznek részt először a hol­land gyarmati uralom alatt levő Nyugat-Iriám fiataljai, akiket a területükön, leereszke­dett indonéz partizánok se­A Baranya megyei VIT-küldöttség készen áll az utazásra--A Hefeinkib'e induló bara­nyai VIT.-küldöttség végleges névsorát * már összeállították. A megye VIT-küldöttsége az országos küldöttség egy része lesz és Budapestről indul Hel­sinkibe, repülőgéppel. Baranya megye ifjúsági kül­döttsége 22-én délben indul Pécsről- és Budapesten csatla­kozik az országos küldöttség­hez,- amely előreláthatóan 27- én indul a fővárosból;- ­A VIT-re induló Baranya megyei küldöttség tagjai: Csor­ba ’Tivadar, a KISZ megyei bizottságának ágit. prop. osz­tályvezetője, Cégény József, a sellyei járási pártbizottság tit­kára,' Tóth János, a Mohácsi Farostlemezgyár" mérnöke, Papp Lajos komlói vájár, Gyar­mati Erzsébet, a Pécsi Jogtu­dományi Ecetem hallgatója. A megyei küldöttség Buda­pesten a pártfőiskola épületé­ben gyülekezik, a küldöttség tagjai ott kapják meg az egyenruhát & a szükséges fel­szereléseket. A pécsi balettkar a küldöttséggel együtt utazik a VIT-re. A balettkar jelenleg Budapesten vendégszerepei és még nem döntötték el, hogy a Helsinkibe való indulás előtt visszajönnek-e Pécsre. A kül­döttség tagjait elutazásuk előtt fogadja Rapai Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. gítettek hajón Indonéziába, ahonnan repülővel utaznak majd Helsinkibe. Nő a fesztivál tekintélye A nemzetközi Fesztivál Elő­készítő Bizottság eddig 117 or szággal vette fel a kapcsolato kát, s ezek az országok mind képviseltetik magukat a hel­sinki VIT-en. A nagyszabású előkészületekre és a megnőve kedett részvételre jellemző, hogy tizenkét olyan ország fiataljai is ott lesznek a VIII. VIT-en, amelyeket eddig egyet len fesztiválon sem képvisel­tek. így többek között Basu- tóföld, Oman, Ruanda-Urundi Libéria, a Zöld-foki szigetek, Nyasszaföld, Dominika, Por- tugál-Guinea ifjú küldöttei először vesznek részt a fesz­tiválon. A helsinki VIT-re ősz szesen 1400 különböző ifjúsá­gi szövetség küldötteit vár­ják, vagyis 200-zal több szö­vetség kapcsolódott az előké­születekbe, mint az 1959-es bé­csi találkozó során. Noha ezúttal is számos or­szágban — Kanadában, Nyu- gat-Németországban, Görög­országban — rendőrségi ter­rorral igyekeznek megakadá­lyozni a küldöttek elutazását, és a NATO-hatalmak dollár­jain Oslóban pedig éppen a VIT idejére terveznek egy „ellenfesztivált”, ez sem tudja eltéríteni a fiatalokat, hogy Helsinkibe utazzanak. Az Egye sült Államokból például 400 fiatal jelentette be Helsinkibe utazását, az amerikai ifjúság — köztük a négerek — legkü­lönbözőbb rétegeinek képvi­seletében. A szocialista pártok nyomása, s a Szocialista Ifjú­sági Internacionálé tilalma el­lenére több, mint 24 ország szocialista fiataljai lesznek ott a VIT-en, köztük az angol, a nyugatnémet, a chilei és a bel­ga szocialista ifjúsági szövet­ségek tagjai. Helsinki ünnepi díszt ölt A fesztivál tekintélyének szüntelen növekedését bizo­nyítja, hogy eddig 19 állam- és kormányfő küídte üdvözle­tét az előkészítő bizottsághoz, közte Brazília és India, Cseh­szlovákia és Libéria, Tanganyi ka és Kambodzsa államférfiak Kuba és Bulgária fiataljai kor mányuk támogatásával pe­dig máris bejelentették: sze­retnék. ha a legközelebbi, IX. Világifjúsági Találkozót az ő hazájuk fővárosában ren­deznék. Helsinkiben befejezéshez kö­zelednek az előkészületek, hogy felkészülten várják a 12—14 ezer külföldi fiatalt. Egy részük — például a szov jet és a német küldöttség — hajón lakik majd, a finn fő­város szívéig nyúló kikötő­ben. Többségük iskolákban, intemátusokban nyer elhelye­zést. Alkalom kínálkozik majd arra is, hogy a fesztivál részt­vevői közelebbről megismer­kedjenek finn vendéglátóikkal a fővároson kívül is. Ezúttal ugyanis a VIT rendezvényei­nek egy részét Helsinkin kí­vül, Dél-Finnország városai­ban — Tamperében, Turku- ban, Lahtiban, Kotkán stb. — szervezik. * A VIII. VIT programja — az előzőekhez képest — sok új eseménnyel gazdagodott, s azt is figyelembe vették, hogy ez lesz az első fesztivál a ten­ger mellett! Éppen ezért sze­repel a tervekben „tengeri karnevál”, „víziparádé” és több sétahajózás. A VIT ha­gyományait felelevenítve a fesztiválon megrendezik a „barátság napját”, augusztus 1-én pedig a „fiatal nemzetek napját”, amelyen a gyarmati uralom alól felszabadult ázsi­ai és afrikai országokkal, va­lamint a még gyarmati _ sor­ban levő népekkel való szo­lidaritás nagygyűlését is meg rendezik- - ; Gagarin és Tyitov *.. Természetesen a legnagyobb; érdeklődés a híres tudósok elő < adásai, a neves művészek fel lépései iránt várható. Az űr- í hajósok találkozását a finn te ; levízió is közvetítem fogja, hiszen mindenki szeretné lát- ■ ni Gagarint és Tyitovot. A ! VIT augusztus 6-án, a Hiro- ! sima elleni atombomba-tárna- \ dás évfordulóján ér véget, —; amikor a delegációk találkoz- ] nak a japán, köztük a hirosi- < mai fiatalokkal, hogy együtt) követeljék az általános és teljes leszerelést, az atomfegy verek eltiltását. Sebes Tibor ■> ­BÁRDOSI NÉMETH JÁNOS Ninive ellen „Mert vétkesek közt cinkos, aki néma” (Babits Mihály) Kiáltson Jónás, prédikáljon, ne u Cethalban, itt nekik! Amíg még minden szép a tájon, tücskök cimbalmuk pengetik, gyermek játszik a szálló hintán, szalad az édes pillanat, ne bánjon az ostorral csínján, hallják meg, akik hallanak! Hallják és lássák! Mennyi bánat! Az élet ellen összefog. Még a néma is prédikálhat, nem elég ellenük a jog! A szó szánandó: Ninivében gondolkodni és tenni kell, tunya, közömbös észretérjen, mert a szenny szánkat lepi el. Lassan Ivódik pórusunkba, megbénít, lefog, roncsol és ha dolgos kezünk szét nem zúzza, hiába hozzá már a kés, ésszel élni és tenni bátran az életért, az emberért, nem lapulni az igazságban, védeni minden cseppnyi vért! Az ember szent és szentebb nincsen, ezt hirdeti a szó, szavunk! így adta ezt a tüzes Isten, emberek ezáltal vagyunk. KJ hát, ne lapulj költő te sem, több a te szód és igazabb: kiálts minden Ninive ellen, amíg a Cethal elragad. A PÁKOLITZ ISTVÁN "T . SZIRÉNA A szeptemberi kék arany ragyogásba 5 belfivijjog a sziréna Csak kipróbálják, tudom, de mégis megdermedek, mint a béna: * a béke megkóstolt jóíze , * megkeseredik számban, ■&' kiver a ludbőrző félelem; micsoda lázam lett hirtelen a tébolyító zenére! — Azért volt annyi harc, remény és munka, hogy e vijjogó hang pántlikája csavarodjál megint a nyakunkra?! Bőg a sziréna. A stigmák vért izzadnak újra: pincébe fut a riadt Rémület s anyja mellé hullva elnémul a megőszült csecsemő menekülő paraszt lőccsel ötí lovát a felborult szekér kereke kergülten forog tovább y?' szerelem-őrző négy fal között por füst kavarog s a szilánkverte számtandrka reszket: ezért hányast kapok az úton volt-emberek árnyait terelik frissen borotválkozott fegyveresek halál leskelődik szemük bozótjából, 1 különben értelmesek emberhús szagától kesernyés a levegő a női hajat boglyába hordják fütyörészve s a kisgyerekek kopottsarkú apódból torony magasul az égre A stigmák vért izzadnak újra. Lásson a vak! Kiáltson a néma! Hallják meg a süketek! Szól a sziréna & ,r~ A moszkvai leszerelési és béke-világkong­, i'esszus kedd délutáni ülésén egy világ- s^úite rokonszenves és világszerte kedves is- íperős, az egykori donyeci bányász mondott beszédet, aki évek óta mindenütt ott van — személyesen vagy együttérző üzenetek formá­jában —, ahol az emberiség békéjéről, a hala­dó emberiség békeharcáról van szó — Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió miniszterelnöke. 'T7- közismert dolog — mondotta pillanatnyi szüpet ,után —* hogy az erőviszonyokat hadmű­veletek során, sőt, háború eredményei alapján vxßrik jel. Annakidején Hitler a végtelensé­gig mondogatta, hogy óriási erőfölényben van, mégis a Szovjetunió és szövetségesei szét­zúzták. Most, amikor atomrakéta fegyverek vannak, a népekre nézve mérhetetlenül veszé­lyesebb egy számítási hiba az erőviszonyokat illetően. Az amerikai vezető személyiségeknek ^ az állítása, hogy az Egyesült Államok az erőviszonyok terén fölényben van a Szovjet­unióval szemben, rendkívül nagy veszélyt rejt magában más országok népeire és az ameri­kai népre nézve egyaránt... Véleményünk sze­rint nem arról kell egyezséget kötni : hogyan viseljünk nukleáris háborút, hanem arról, hogy kizárjuk még a lehetőségét is a háború kitörésének, és épségben . maradjon minden város, akár nagy, akár kicsi, és épségben ma ­radjon 'minden falú és minden tanya... És mpst, az ismerkedés utáni pillanatokban kicsit csüggedten teszem fel önmagámban a kérdést — vajon az általánosságokon túl mit mondhat, két dohánygyári mumkásasszony a békéről, és' a háborúról az életről és a halál­ról —.jóformán munka közben, hiszen a munkapad mellől jöttek ide,, beszélgetni, és oda is,mennek vissza. Mit mondhat Széli Gyuláné, á Pécsi Dohánygyár csomagolójábó) és' Kőhpgyi Antalné az előkészítőből, akik nem ismerik pontosan a leszerelési javaslatok és más nemzetközi egyezménytervezetek cik kelyeit, Kennedy elnök, és R«sk külügymi­niszter sajtóértekezleteit, akiknek a család és • munka miatt nem is nagyon jut idejük BESZÉLGETÉS A HÁBORÚRÓL arra, hogy különös figyelemmel kísérjék a nemzetközi élet eseményeit, akik csak azt tudják, hogy békében, nyugalomban akarnak élni, és a gyerekeiket is békében, nyugalom­ban akarják felnevelni. Két ellentétes asszony? Látszólag lehet. Széli Gyuláné közlékenyebb, könnyű szóra bírni — Kőhegyi Antalné zárkózott, inkább figyeli a szavakat, s tömören álaszol. Széli Gyulánénak két gyereke van, Kőhegyi An- talnénak hat. Széli Gyulánénak dermesztő emlékei vannak a második világháborúból. Kőhegyi Antalné a valóságban alig látott há­borús pusztulást, nincsenek személyes emlé­kei. De mindketten élni akarnak, mindketten terveznek, mindkettőnek gyerekei vannak. Az élet szimbólumai is, miként Picasso béke­galambja a béke jelképe. I inus Pauling, ismert amerikai tudós az “ atomháború valószínű áldozatainak szá­mát nyolcszázmillióra becsüli:.. Széli Gyuláné sokáig maga elé néz — ki tudna most, ezekben a pillanatokban utolérni a gondolatait? Az arc nem. csak a hangja enyhe reszketése árulkodik, hogy szomorú és örök élmény volt számára a második világ­háború. " közelről láttam negyvennégyben a háborút. Szegeden dolgoztam, ott is a dohán; - gyárban. Bombáztak. A bunkerban voltam, amikor a mellettünk lévő házat telitalálat érte, ránkomlott. A szívem akkor ment tönk re... Ha szirénáztak, csak lélekszakadva ro­hantam, eldobtam a kerékpárt is, lehasaltam a földre, é« csak vártam, rettegve vártam . Ezt nem szeretném mégegyszer megérni Azóta nem szeretem a háborús könyvekei semmit, ami a háborúról szól. És ha elgondr. lom, hogy most milyen rettenetes bombák vanma&..ä Az amerikai szakértők kiszámították, hogy egy húsz megatonnás hidrogénbombának a levegőben való felrobbantása huszonnégy ki­lométeres körzetben a robbanás középpont­jától számítva, a földdel egyenlővé tenne minden lakóházat, lobogó tűztenger égetne el minden éghetőt, minden élőlényt, olyan kör­zetben, mint New-York-tól Philadelphiáig... Kőhegyi Antalné arca mozdulatlan. — Én ezért nem tudom elképzelni, hogy lesz háború, bár tudom, hogy nincs a földön olyan ember, aki biztosan mondhatná, hogy nem lesz... Ezért bízom, mert Ilyen nagy pusztító fegyverek vannak mindkét fél kezé­ben. Az óvóhelyek? Lehet, hogy Amerikában a felső tízezer el tud bújni olyan óvóhelyek­re, ahol megmaradhatnak, de minden emben nem tudnak elbújtatni. A munkásokkal, a kisemberekkel mit csinálnak? Mert azok nél­kül hiába élnék túl az atomháborút. .. Én el­képzelni nem nagyon tudom, hogy milyen le­hetne egy atomháború, én csak egyet érzek; hat gyerekem van, öt fiam, a legkisebb öt­éves. És az ember arra törekszik, hogy a csa­ládját felnevelje... A szeme elé tartja a kezét. — Én el se tudom képzelni, hogy a gyere­keim ilyen halállal... Az U. S. News and World Report című amerikai folyóirat számításai szerint tizenhét •v alaft 1946-tól 1962-ig a leszereléssel kap- solatos kérdésben 863 nemzetközi ülést tar- ottak, ami 17 ezer órát vett igénybe, ez ide alatt 18 millió szó hangzott el. Ugyanakkor Még az Egyesült Államok elnökének kijelen­tése szerint is Amerikában túlságosan sok az •rástudatlcn és tanulatlan”, *öbb mint 127 ezer ■unterem hiányzik. Az amerikai közgazdászok számításai szerint az Egyesült Államok kor­mánya már a leszerelést követő öt évben 330 milliard dollárt fosdahatím. « mgomortanyák megszüntetésére, a vízellátás korszerűsítésére, iskolák építésére, népművelésre... Kőhegyi Antalné szeme megcsillan, néhány pillanatra megélénkül. — Igen. Szereljenek le! Széli Gyuláné bólint. — Ez lenne a helyes. Félek, amikor né­melyek azt mondják, hogy a háború elkerül­hetetlen. Nem hiszek nekik. Van aki azt mondja, hogy a kisembereknek, a magunk­fajtának kevés közük van ahhoz, hosv lesz e háború vagy sem. Nem igaz. Tiltakozni kell. Emlékszem, az utóbbi tíz évben sokszor az emberiség tiltakozása ébresztette fel a háború őrültjeit. Tiltakozni kell, állandóan és min­denkinek, akár politizál valaki, akár nem. Ez az életünk... És azt hiszem, elér a han­gunk oda, akiket megillet, hogy megértsék: sz emberek, az asszonyok, a családanyák békes­ségben akarnak élni, szép, erős, egészséges gyerekeket akarnak felnevelni... *» C s a világszerte rokonszenves és világ­" szerte szeretett kedves békeharcos, -a egykori donyeci bányász, aki évek óta min­denütt ott van — személyesen vagy együtt­érző üzenetek formájában — ahol az emberi­ség békeharcáról van szó — így fejezte be kedden délután a moszkvai világkongresz- szuson a beszédét. — E kongresszus szava harsogjon az apó : mindenség felett, lelkesítsen újabb tízm ' V ■- kát erélyes önfeláldozó harcra a tartós bé­kéért. Amikor egyetlen folyammá egyesülnek, a kis patakok, amelyekből a termonukleáris háború veszélye ellen küzdő mozgalom összcí tevődik — ereje lebírhatatlan l.sz. Tavaszi áradásként végig hömpölyög a szárazföldek: z. és elsöpri útjából az akadályokat, amelye.t gátolják az általános és teljes leszerelés meg­valósítását. i ‘ Nyikita Szergejevics Hruscsov szebber k il- őiebben és drámaibban mondta — de úy • -- azt fogalmazta meg. amit Széli Gyuláné Kőhegyi Antalné — a ét pécsi, dohány­gyári munkásasszony. THIER i ARP AD 4 Operabérlet . A vidéki vasutas doilgozók körében , is igen népszerűek léitek aZ elmúlt évadban kí­sérletképpen megvalósított va­sárnap délelőtti operaelőadá­sok; A tavalyi .1600 bérlettel,1 szemben az idén 2000 daraböt igényelt a vasutas szakszerve­zet dolgozóinak.

Next

/
Thumbnails
Contents