Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-15 / 164. szám

JŰtalUS ISL iAPló Az új kor új hajtása Eredményesen szerepelt a színház balettegyüttese az. elmúlt évadban Egyes alkotóművészek, időn­ként számotvetnek művészi munkájuk fejlődéséről, hogy lemérjék: mekkora utat tet­tek meg, milyen eredmény­nyel — hol tartanak és mer­re menjenek tovább. A fele­lős alkotómunka megkívánja a tudatos felmérést, a tapasz­talatok feldolgozását és a fel , adatok tiszta megfogalmazá­sát is. A balett — kollektív mű­vészet. A koreográfiák keletke zése és bemutatása is több em bér együttes összehangolt munkájának eredménye. Most arra vállalkozunk, hogy le­mérjük a pécsi balett fejlő­désének egy szakaszát, a körű lőttünk és bennünk élő jelent és a készülő jövőt. A magyar balettművészet történetében 1930-tól új, önál­ló szakasz kezdődik: a fejlő­dés tempója meggyorsul és in­nét indulnak el azok a szálak, amelyek a mához is elvezet­nek. A magyar balett fejlődé­sében a nyugati szférákhoz kapcsolódott. Koreográfiái jel legét Czieplinsky és Haran­gozó munkássága határozta meg. A modem formanyelvi törekvések, kiváló stílusér­zék, az orosz balett modern koreográfiái szemléletének el ' ső közvetítése, egyéni megfor­málásban a magyar népitán­colt megjelenése nemzeti ba- . lettjeinkben, ezek a kor is­mérvei. A magyar balettmű-. vészét fejlődésének jelentős fordulatát az 1936—37-es évad hozta meg. Ekkor a Csárda . jelenet bemutatásával szüle- . tik és indul meg Harangozó : Gyula realisztikus szemléle­tű, nemzeti jellegű, karakte­risztikus és modem koreog­ráfiái művészete. Balett mű­vészetünk a korabeli európai balettművészet első vonalába zárkózott fel. A második vi­lágháború stagnáló időszaka 'után az 00-es évek höztak meg sok .szempontból a fordur '.latot a magyar balett-művé­szet fejlődésében is. A Vava- nova rendszer bevezetése, az állami Balettintézet mega­lapítása és a szovjet balett­mesterek műveinek betailítá sa, irányváltozást jelenlett ba lettművészetünk -történetében. A fejlődés elsősorban a klasz- -szikus baletthagyomány tea-én következett be. (Diótörő, Haty- tyúk tava. Párizs lángjai stb. szovjet. Keszkenő, Koppéba, Bihari nótája, stb. magyar da rabok). Számos fiatal táncos­tehetség bontakozott ki éppen ezen művek hatására. Né­hány éve új balettművészek kerültek felszínre és új ered­mények születtek. Eck Imre mint tehetséges, fiatal koreai; ráfus baléttbetétékkei és első. önálló balettjével a Csongor és Tündével jelentkezett az Operaházban. A pécsi balett az 1959—60-as évadban ala­kult meg és kezdett munká­hoz és ehhez a színház veze­tősége és Katona Ferenc igaz­gató minden segítséget meg­adott. Vidékre először a pé­csi színházhoz kerültek az Ál­lami Balettintézet táncosai és ez meg is mutatkozott az évad két önálló balettestjének színvonalán. Eck Imre mint vendég koreográfus Komédiá­sok című koreográfiával mu­tatkozott be Pécsett. Az 1960— 61-es évadban szerződött a színházhoz, amely immár egész kis törzsgárdát kapott a balettintézettől és e kettő — együtt a munka' ugrásszerű fejlődéséhez vezeteti:. Eck Im­re bátor, kísérletező kedvvel új egyéni stílusú kis balette­ket mutatott be fiatal, magyar zeneszerzők muzsikájára. — Ezek a darabok Eck eddigi legjobb művei közé tartoznak. Egyéni szemléletet, amelyben a konkrét látvány mélyebb, nem egyszer szimbolikus ér­telmet is hoaot, sajátos moz­dulat! formanyelv alakítása, amelyben a klasszikus ba­lett elemei csak alapul szol­gálnak. Fríz-szerű mozdu­latképei együttesen sajátos stílust teremtettek meg, amely ftek ugyanakkor pontos, jó! itciolgpaott drámai funkciója van. Eck a mai élet tánc-szín­padra vitelével is kísérletezik és ebben tulajdonképp egyma­ga áll ma a balettművészetben hazánkban. Ha mindezt ösz- szegezzük,' könnyein belátható, milyen művészi haszonnal jár a pécsi balett megszervezése, támogatása, hiszen az Opera­ház mellett önálló, alkotó mű­hellyé vált. j Az elmúlt 1961—62-es évad nemcsak a balettegyüttes ön­álló munkájában volt ered­ményes, hanem a színház ossz munkájában is jelentős sze­repet vállalva a legmaradandóbb élményt nyújtotta. Az évadot a lengyelországi és NDK-beli vendégszereplés in­dította be, ezt követte egy Pur oell-balett és három új ma­gyar táncjáték pécsi bemu­tatója, az Európa elrablása zenés-táncos dráma, e kettő budapesti bemutatója, az együttes Petőfi Színházbeli fellépései. És e sikeres évadot ugyancsak gazdagon zárják be baletteseink a helsinki VIT- en való részvételükkel, majd a Német Szövetségi Köztár­saság bayreufhi fesztiválján való részvételükkel. Emiiéi gazdagabb programot nem kívánhatunk egyetlen ' művé­szeti együttesnék sem. A pécsi balett egyre na­gyobb népszerűségnek ör­vend. Különösen' figyelem­reméltó az a tény, hogy első­sorban az ifjúság fogadja el magáénak ezt a művészetet. A balett előadásokon a fiata­lok üneplik a művészeket, bennük talán önmagukra vél­nek ismerni. A balett — a mozgásnak a zenei ritmussal összehangolt plasztikai rit­musnak művészete meghódít­ja az ifjú nemzedéket — gyor sasága, tömörsége, szintetizá­ló volta révén. Ez azért van, mert Eck új életre keltett balettje sokkal hamarább és jobban tudott a modem élet menetéhez és az új nemzedék ízléséhez igazodni, mint pél­dául a dalszínház. Ezt a szín tétizált művészet a színpadi művészet minden ágát érin­ti: önmagában hordja a fej­lődés, a megújulás minden lehetőségét. A pécsi balett legújabb al kotásai közül elsősorban a Pókháló és az Oly korban él- tem-et kell kiemelni. Ezek a művek már elismert értéke­ket vittek ismét sikerre, figye lemreméltó alkotások voltak drámai hangvételük és színpa di megoldásuk következtében. Ezek a „zenei“ balettek véleményünk szerint a koreeg ráfiad műfaj velejéig hatoltak és hol megújított klasszikus stílusukkal, hol pedig új, egyé nien modem kifejezési mód­jukkal a műfaj teljes meg­változtatásához, megújításai­hoz látszik vezetni. Ezek az alkotások egy teljes mozgás­ban, fejlődésben levő művé­szetről tanúskodnak: amitt szelleméiben, amott pedig tech nikájában halad a jövendő szintézisek irányában. Ta­lán ezek az első megnyilvá­nulásai azoknak a táncolt al­kotásoknak, amelyek megváló sítására századunk oly türel- metienül tör. Eck Imre újító munkássá­ga nemcsak müvein, hanem táncosain is lemérhető. Szó­listái tökéletesen mozognak az általa teremtett táncstílus ban, ezért a művek levegői is egyéniek, újak. Eck Imre ez évben példáját mutatta modem zenésdráma és tánc ‘kapcsolatának is. Az Európa eürablásá-ban megjelenő tán­cosok izgalmat, életet vit­tek a színpadra. Reméljük a jövőben is tovább fokozódik ez az újító munkásság, amely felszínre. hoz még több kiváló alkotást, tehetséges táncoso­kat és lehetőséget nyújt új, fiatal és tehetséges zeneszer­zőknek is ezirányú fejlődé­sükhöz. Mi pécsiek pedig to­vábbra is élvezhetjük az új kor eme új hajtását is. Simon Antal Megszépül a Jókai tér A kút tervezője Szerdahelyi Károly építészmérnök. A városi tanács kezde­ményezésére a Pécsi Tervező Vállalat építési társadalmi munkában diszkutakat, szökő­kutakat terveznek tereink csi­nosítására. így kerül diszkút a Jókai térre is. A kútnak, — ahogy az a makettről is kide­rül — inkább szimbolikus jel­lege van, hiszen kis méreteivel a tér arányaihoz alkalmazko- dóan csak színfoltot képez. A kb. négy és fél négyzetméteres hasítottkő-pódium egy szaka­sza füvesített, hogy a térről hiányzó zöldet pótolja. A „tár’ egy méter átmérőjű, piros mű­kőtől vízzel, s a tál mellé vart vasból készült stilizált madár- figura kerül. Százmillió forint oktatásra Hatvan új pedagógusra volna szükség — A gyermekek 60 százaléka jár osztott iskolába — Középiskolák a nagy falvakban A nyár most is hamar elsza­lad és szeptember újabb tanév kezdetét jelenti. Hoz-e az új tanév változást oktatás­ügyünkben, lesz-e elég tanár képezni a növendékeket, meny nyivel gyarapodott Baranya megyében a pedagógusok és a tanulók száma, hogyan tudjuk ebben az időszakban előbbre­vinni a nagy tömegekre kiter­jedő oktatás ügyét? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel Kutas Antal elvtársat, a megyei mű­velődésügyi osztály Iskolai csoportjának vezetőjét. — Hány most végzett peda­gógus fogja tanítani a bara­nyai tanulókat az 1962/63-as tanévben? — Sajnos nem amyi, ameny- nyire szükségünk lenne — vá­laszolta Kutas elvtárs. — A Pedagógiai Főiskoláról az idén nem kapunk senkit, mert a tanárképzés három év helyett négy éves lett a főiskolán. Az­előtt 30—40 pedagógust kap­tunk, most egyet sem. Csupán a felsőfokú tanítóképzőből számíthatunk húsz emberre. A szigetváriak vetése most ho­zott termést, ők már korábban küldtek tanítóképzőbe diáko­kat és most őket, mint végzett tanítókat visszakapják. Moha­Pécsi írók új művei zású. Mbst elmondhatom, hogy kötetemben bár helyet kaptak a számomra oly kedves sze­relmes és tájversedm, a versek kétharmada társadalmi mon­danivalót hordoz. — Következő kötetem ösz- szeáilítusánál is ezt az* arányt szeretném megtartani. Remé­lem még szervesebb része lesz verseimnek a társadalmi problémák boncolása. Egy cik­lust, vagy hosszabb elbeszélő költeményt akarok írni Cser- kúton a község társadalmi ké­péről. Igen izgalmasnak Ígér­kezik a parasztból bányásszá lett, a technika vívmányait él­vező emberek élete. — Remélem, hogy következő kötetem már Pécsett kerülhet kiadásra, hisz a helyi könyv­kiadás megteremtése az irodal­mi élet még nagyobb arányú pezsgését jelentené, melyben minden valószínűség szerint könyebben születnének jelen­tős műalkotások is. Testvérek Kende Sándornak első há­rom regénye után tizenkét éven keresztül csak novellái, útijegyzetei jelentek folyóira­tokban, napilapokban. 1960- han jelent meg újra regénye, a „Közel a mennybolt”, s most úgy hallottuk, a Magvető újabb regényének kiadására készül. — Május óta nyomdában van a „Testvérek” c. kisregé- nyem, melynek megírásához nagy segítséget jelentett a múlt nyáron a megyei tanács ösztöndíja, mellyel egy hóna­pot Komlón tölthettem. A rég­óta bennem érő . nyers téma­vázlat itt töltődött ki hús-vér figurákkal, emberekkel, sor­sokkal. Olyan suhancokról, árvákról írok, akik a világ minden más társadalmában el­kallódtak volna, itt testvéri közösséggé kovácsolódnak,. olyan testvérekké, akiknek tu­lajdonképpen a . társadalom az apjuk? — Jelenleg min dolgozik? — A jövő év elejére szeret­ném befejezni új regényemet, melyben a klasszikus „apák- fiúk” téma mai problémaikörét kívánom bemutatni. Pontosab­ban azt, hogy a szülők egy zi­lált, összességében még rende­zetlen világot ajándékoztak annak az ifjúságnak, melyet cinikusnak, satnyultnak tartan nak, s némelyikük úgy néz rájuk, mintha ezek a fiatalok egy idegen bolygóról kerültek volna ide. S ez az ifjúság ren­det fog teremteni a maga éle­tében, sikerre viszi azt a har­cot, amit a szülők némelyike elkezdett, s a többi összeku­szálta, Bükkösdi László csőn viszont nem gondoltak erre, ott 24 pedagógust lehetne felvenni. Tovább folytatjuk a képesítés nélküli nevelők al­kalmazását. ők levelező hall­gatóként a Pedagógiai Főisko­lán és a tanítóképzőben képe­zik magúkat tovább. — A megyében mennyi pe­dagógust tudnának még al­kalmazni? — Minden további gond nélkül 70 pedagógusnak állást biztosítanánk. A tanulási igé­nyek nagyon megnőttek. Csu pán a megyei középiskolákban (Pécsen kívül!) 1960-ban 497 gyermeket vettünk fel, 1961- ben 626-oi, 1962-ben 745-öt Lényeges itt megemlíteni, hogy a jelentkezők 31 százalékát el kellett utasítanunk. A sok diákhoz persze sok pedagógus is kell. Jelenleg 12 középisko­lai tanár igényünk lenne. Pá­lyázatot hirdettünk, de Pécs- váradra, Sellyére például senki sem jelentkezett. A középisko­lák iránt megmutatkozó nagy igény miatt tervbe vettük, hogy 1970-től kezdve a, na­gyobb falvakban, Villányban, Mágocson, Bolyban középisko­lát létesítünk. A tanárképzés középiskolai szinten is bizo­nyos lemaradással küzd. Az egyetem nem tud Pestről any- nyi tanárt kibocsátani, mint amennyit el tudnánk helyezni, bár Baranya megye országos viszonylatban még elég jól áll. Ezért el is határozták, hogy bővítik a tanárképzőket, új pedagógiai főiskolát is létesí­tenek. — A szakrendszerű okta­tásban hol tartanak a megye iskolái? — Megyénkben 383 általános iskola van. Fehér folt nincs, minden gyermek el tudja érni aíz iskolát. Óriási eredménye ez oktatásügyünknek. Nehéz­ség a sok kisközség sok kisis­kolája. A gyerekek 66,1 száza­léka jár osztott iskolába, or­szágosan 84,3 százalék, tehát ebben elmaradtunk. Építési feltételek is közrejátszanak ab­ban, hogy a szakrendszerű ok­tatásban nem tudunk elég gyorsan haladná, össze kelle­ne vonni három-négy falut, de ennek közlekedési és egyéb akadályai is vannak. Ennek el­Elkészült a Pécsi Nemzeti Színház 1962|63 évi műsorleive A Pécsi Nemzeti Színház vezetősége a napokban elké­szítette a színház 1962—63. évi műsortervét Az operatársulat és balett- együttes műsorterve: 1. Offenbach: Hoffmann me­séi. 2. Verdi: Álarcosbál. 3. Menőit:: Médium és még egy egyíelvonásos opera — egy este keretében. 4. Balett-est. 5. Rossini: Sevillai borbély. A régebben bemutatott ope­raelőadások közül a követke­zőket tartják műsoron: Bánk Bán, Bohémélet, Rigolettó, Carmen. A nagyszínház műsorterve: 1. Gáspár Margit: Hamletnek nincs igaza. 2. Eredeti magyar bemutató több szerzővel folynak tárgyalások). 3. Akszjomov; Barátok.' 4. Tennessee William: Macska á forró háztetőn. 5. Molnár Ferenc: Liliom. i 6. Rostand: Cyrano de Berge­rac. 7. Victor Hugó: Ezer frank ju­talom. 8. Shakespeare:1 Téli rege. Operettek és zenés vígjáté­kok: 1. Kálmán Imre: Bajadér. 2. Fényes Szabolcs: Naya. 3. Ránky György: Hölgyválasz, vagy Hajdú Júlia: Füredi komé­diások. 4. Burkhardt: Párizsi nő, vagy Moldovu: Légy szíves Jero­mos. 5. Bacsó—Szász: Pesti mese. A tervezetet a színház ve­zetősége a városi tanácsnak benyújtotta. A városi tanács végrehajtó bizottsága július 20-án foglalkozik a javaslattal és határozza meg a -végleges műsortervet. ^ , lenére 1962/63-as tanévben 70 százalékig felmegyünk. Ked­vező képet mutat viszont a szakelőadások száma, nálunk az országos 53 százalékkal szemben minden 100 órából 65-öt szaktanár ad le. Itt a Pe­dagógiai Főiskola közelségének jótékony , hatását érezzük. Se­gít áz is. hogy bevezették a háromszákos képesítést a főis­kolán. — A felnőtt oktatásban le­het-e számszerű emelkedésre számítani? — Az általános iskolákban ebben az évben 1800 felnőtt hallgató tette le vizsgáit. Az alapismereti oktatásban és a gimnáziumokban 400,.a mező- gazdasági technikumban 900. A technikumnak 14 kihelye­zett osztálya van a megyében. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése következtében itt is rohamosan nő a tamulnivágyólc száma. Számot talán nem is lehet mondani, a hallgatók tanulási igényeinek kielégíté­sét. feltétlen biztosítani akar­juk. Nem kell külön hangsú­lyoznom, nagy szavakat hasz­nálnom, de tény, hogy égy nép tanul nálunk és évtizedes mu­lasztások bepótlása nem tör­ténhet egycsapásra. Államunk csupán Baranyában egy év alatt feb. 100 millió forintot költ az iskolákra, arra, hogy biztosítsa a népnek a tanulás lehetőségét. Ez azt hiszem sok mindent megmagyaráz. — Űj iskolák nyílnak-e meg ebben az évben? — Igen, Pécsváradon pél­dául a gimnázium első osztá­lya indul. Egyelőre az általá­nos iskola épületében, de fo­lyamatban Vagy egy 12 tan­termes iskola építése. Ez 1963- ra elkészül. Az általános isko­lák bővítése, új; tantermek építése, a régiek korszerűsí­tése szintén megvalósul. Pé­csett is új iskolák állnak majd a tanulók szolgálatába és gond lesz bizony ott is á pedagógu» eok „szervezésével”. Nagyon helyes viszont megállapodá­sunk, hogy a Pedagógiád Főis­kola csak vidékre ad ki taná­rokat; mert vidékről is sokan Pécsre szándékoznak bejönni. Az 1962/63-as tanév nagy feladatot ró az iskolai kollek­tívákra, de a nehézségek elle­nére oktatásügyünk Baranya megyében szépen fejlődik. Gondjaink a fejlődés gondjai, problémáink a fejlődés prob­lémád. Aninyi bizonyos, hogy a tanárképzés és az iskolai, il- letvé tanulási igények egyen- súlybahozása megoldandó fel­adat; itt' még sokat kell tenni! SZÜTS ISTVÁN Nemzetközi táborozás a fóti gyermekvárosban Július végén nagy nemzet­közi találkozó színhelye lesz a fóti gyermekváros. - A szo­cialista országok ifjúsági vö­röskeresztküldöttségei két hét­re tábor(t vernek itt.; Változa­tos programjuk során megis­merkednek egymás országai- íiak-ifjúsági mozgalmával, fia­taljainak életével. A gyermek- város lakói fölkészültek a több száz bolgár, csehszlovák, len­gyel, szovjet, román,- jugoszláv és német vendég fogadására. Városunk irodalmi életénél egészséges fejlődését bizonyít­ja, hogy egyszerre három pé­csi íróról számolhatunk be, akiknek a könyvét a közel­jövőben kiadják, Visszhang hajnalig Arató Károlyt már nem ta­láltuk Pécsett. Szüleihez uta­zott Lánycsókra. Arra a kér­désre, hogy mivel foglalkozik jelenleg, a következőket mon­dotta telefonba : — „Visszhang hajnalig” c. kötetemhez, mely a közeljö­vőben jelenik meg a Magve­tő gondozásában újabb ver­seket kért a szerkesztőm. Ezeket írom most. Szeretném egy ciklusra való friss verssel kiegészíteni a már bent lévő anyagot. Ezért jöttem el Pécs­ről. Itt csak dolgozom. Milyen témakört öléi föl megjelenő kötete ? — Kerestem, s úgy érzem megtaláltam helyemet a .vi­lágban, ebben a társadalom­ban. Ezt a keresést s hitvallást versekben is rögzítettem. A költővé válás problémája, mely ezzel rokon, szintén versekben öltött alakot. A fi­zikai munkáról, gyári élmé­nyeimről szól verseim egy ré­sze, és természetszerűen jelen­tős helyet kap a kötetben sze­relmi lírám. Úgy hiszem első kötetnél s negyed századot ért fiatalembernél ez nem róha­tó fel bűnül. Lengő fényhidak Galambosa Lászlót, Sarkad! Imre munkáinak tanulmányo­zásából zökkentettük ki, mikor arra kértük beszéljen első kö­tetéről. — Hosszas huzavona után végre a Magvető jóvoltából napvilágot lát első kötetem, „Lengő fényhidak” címmel. — Sok bírálatot kaptam ko­rábban. hogy verseim zöme túlzottan szubjektív vonatko-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents