Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-15 / 164. szám
»62. JÚLIUS 15, NAPLÓ 3 Újítások az egyetemen Sárgulnak a szelidgeszlenye-erdők Berackkiállítás Automatikus frahcióssedő Kontrohr Ti» és asszisztensnő Je beállítja a készüléket, Pit rí VON KEVÉS tudomásunk volt eddig a Pécsi Orvostudományi Egyetemien folyó újítási tevékenységről, amely elsősorban a kutatás, a gyógyítás technikai segédeszközeit van hivatva továbbfejlesztem. Pedig az egyetem orvosi, illetve tiiűszaki gárdája igen termékeny munkát fejtett kd. Ez alkalommal egyik legújabb újításukról számolunk be Mihály Sándor ve- gyésizmérnök tolmácsolásában, aki az egyetem újítási megbízottja. Biokémiai kutatásoknál így a fehérjékkel kapcsolatos vizsgálatoknál nagy nehézséggel jár az alkotórészek meghatározása. A fehérjék építőkövei az aminosavak, melyek hosszú láncba kapcsolódva alkotják a íehérjemolekulákat. Ha egy ismeretlen fehérjének meg szeretnénk határozni az „építőköveit”, akkor a fehérjét legelőször is fel kell bontani alkotó elemeire. Ennek megtörténte után kapunk egy folyadékot, amelyben megtalálhatók azok az aminosavak, amelyekből a szétbontás előtt felépült a fehérje. Ezeket az aminosavakat, — melyek ezúttal még együtt varinak, egymás mellett „úszkálnak” — igen nehéz folyamattal lehet csak egymástól szétválasztani. MANAPSÁG aránylag ésszerű e feladat megoldása. Megtöltenek egy körülbelül egy méter hosszú 10 centiméter átmérőjű üvegcsövet finomra őrölt kukoricadara nagyságú műanyaggal. Ez a műanyag ioncserélő néven szerepel a tudományos, illetve a technikai világban. Igen érdekes tulajdonságai vannak. Például ha az előbb említett fehérje alkotó elemiet tartalmazó folyadékot a függőlegesen megtöltött, ioncserélőt tartalmazó üvegcsőbe öntik, akkor az egyes aminosavak nem tetszésszerinti összevisz- szaságban csöpögnek ki a nyílásom hanem meghatározott sorrendben. Tehát, ha felül betöltjük az aminosavak keverékét tartalmazó oldatot, alu! az ürítőnyíláson kicsepeg- tetve külön-külön felfoghatók az egyes aminosavak. Azonban ■ahhoz, hogy az egyes- edényekbe csak az összetartozó ami- nosavakat fogjuk fel, új és új edények cseréjére van szükség, ami igen fáradságos és nagy figyelmet igénylő, munka A nehézség tulajdonképpen ott kezdődik, amikor a biológus szeretné megtudni, hogy a egymást követő csgppek után mikor kell az edényt kicserélni. Tehát, amikor mái megállapította, hogy az egyik csepp után a következő, mikor lesz más aminosav tartalmú. Ilyenkor rendszerint kis próbákat vesz és külön- külön analizálgatja a cseppeket, vagy pedig valamilyen fotometinkus úitan műszeres módszerrel állapítja meg folyamatosan az egyes cseppek minőségét összetétel szempontjából. S ha ezt a problémát meg is oldották, még mindig fennmarad • egy újabb feladat, illetve nehézség. Ugyanis sok esetben egy héten át éjjel- nappal ott kel rosfokolnduk a készülék mellett, miután eny- nyi ideig is eltarthat a fehér- jealikotórészefc leosöpögése* s ez igen sok személy foglalkoztatását vonja maga után. Nos, ezen a problémán segített Kontrohr Tivadar, a Pécsi Orvostudományi Egyetem kutató biológusa, továbbá Papp István rádiótechnikus és S z i 1 a s Károly gépipari technikumi műhelyfőnök, miután a nyugati gyártmányoknál is praktikusabb készüléket szerkesztettek és kiviteleztek. A képen látható berendezés a fentebb említett problémát tökéletesen megoldja. Egyszerre 240 kémcsövet lehet belehelyezni és az elindítás után automatikusan tovább lép az előre meghatározott program szerint. A beállítást csepp- számtlálásra, térfogatmérésre és folyadékmagasságra lehet alkalmazni. Azaz, akkor visz egy újabb kémcsövet a' csepegő oszlop alá, amikor leszámol 20 cseppet, vagy a folyadék elér egy bizonyos magasságot, vagy köbcentimétert. Ehhez hozzátartozik egy elektronikus rész, mely tranzisztorokkal van megoldva. Ez végzi a cseppszámdá- lásit és ezenkívül külön érzékelő fej gondoskodik annak megállapításáról, hogy az egyes cseppek mikor tartalmaznak újabb anyagféleséget. AHOGV fentebb is említettük, ezt az automatát nevezik frakciószedő készüléknek. A múlt évi országos biokémiai kongresszuson többen panaszkodtak egy ilyen berendezés hiányáról, amely nyugatról behozva körülbelül két személyautó árát teszi ki és országos viszonylatban azonnal el lehetne helyezni belőlük 150 darabot. Ugyanis nemcsak az orvostudományi, hanem az állattenyésztési, illetve a mezőgazdasági biokémiai vonatkozású kutatásoknál, de azoknál az ipari kutatásoknál is használható, amelyek valamilyen formában összefüggenek a biológiával. (Gyógyszergyártás, bőrgyártás, stb.). Tehát, a szellemes újítás igen széles területen fogja megoldani a hazai problémákat, amellett, hogy teljes mértékben pótolja a nyugati országokból importált igen drága berendezéseket. P. Gy. A televízió közli Losonczi Pál földművelésügyi miniszter mezőgazdaságunk időszerű kérdéseiről adott nyilatkozatát a magyar televízió január 15-én tizenegy óra negyvenöt perckor sugározza. A Mecsek vidékén, az újból beköszöntött nagy meleg hatására, sárgulnak az .erdőnagyságú szelídgesztenyesek. A sárgulás azonban még nem a lombhullás előjele, ellenkezőleg: azt jelzi, hogy megkezdődött a virágzás időszaka. A szelídgesztenye a legkésőbben virágzó fafajtánk, a mondás szerint: aratáskor virágzik, szüretkor érik. A hatalmas fákat gazdagon beborítják a hosszú, sárgaszínű barkák, úgyhogy alig látszik tőlük a zöld levélzet. A kellemes illatú virágok bőséges mézlegelőt jelentenek a méheknek, amelyek ilyenkor úgyis szűkében vannak a rné- zetadó növényeknek. A Mecsek vidékén 12—13 000 szelíd- gesztenyefát tartanak nyilván. Legnagyobb részük a Zengő déli lejtőin — Pécsvárad és Zengővárkony határában — virul. Itt három-négyszáz éves faóriánok is találhatók: lombjuk átmérője meghaladja a 30 métert. Egyes ágaik lefelé nőttek és belefúródtak a földbe, majd új, Ids fákként kihajtottak. Ezek a „gyermekfák” szintén virágbaborultak most. Több mint ssáz tagja van már Pécsett a tavasszal alakult gyümölcsteraselési társulásnak. A tagok közösen szerezték be a növényvédő- szereket, s a szépen gondozott gyümölcsösök bő termést ígérnek.' A társulás az Országos Mezőgazdasági Kiállítás előfutamaként augusztusban egynapos barackkiállítást rendez Pécsett, ahová a megye valamennyi gyümölcstermelő tsz-ét meghívjak majd. Milyen lesz a termés? A. legfőbb beszédtéma most falun: milyen lesz a termés? Erről vitatkoznak a kiapadón, az irodában, kint a határban, egyszóval mindenütt. Három embernek kértük ki a véleményét erről a kérdésről. Kelemen József, a hoboli Zrínyi Tsz párttitkára — Nálunk egy kicsit zúgolódtak az elmúlt napokban a tagok. Ez a zúgolódás — sajnos — jogos volt. Második kaszálásra jó termést adott a lucerna. Levágtuk, de a betaJók a külföldi búzák — A kukorica is „megindult“ — Szépen fizetett a borsó karítással késlekedtünk. Megjött az eső. Most van eleg szénánk, de feleannyi értékű, mintha időben betakarítottuk volna. Még mindig morognak ezért a tagok, de örülnek is, mert jobbak a terméskilátások, mint amire számítottak. Már a borsónk jól befutott. A tervben 580 mázsa szerepelt, a tény pedig 768 mázsa néhány kiló volt. Ez súlyos ezreseket jelent nekünk. Háromszázöt- ven hold intenzív búzánk van. Szépek ezek a búzák. Úgy mutatkozik, hogy ebben az évben végre meg tudjuk búzából adni az embereknek azt. amit ígértünk. De jó az őszi árpa is. Tizenegy mázsát terveztünk holdanként és körülbelül tizennégy mázsát könyvelhetünk majd el. A kukoricával nem nagyon dicsekszünk. De még van idő, és így reméljük, hogy ebből is meglesz majd legalább a betervezett mennyiség. Kozári József, a szigetvári járási tanács főagronómusa, — Tizenegy mázsa a járás terve őszi árpából. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez meg is lesz. Most még csak a kombájncséplósekre tudunk támaszkodni, de ezek jót Mélyszinti kutatófúrások a mecseki szénmedencében Fúrógépek 500 méterre a föld alatt — Tanulási tanácskozások Mérnökhallgatók szakmai gyakorlaton A külszíni kutatófúrások átfogó képet adnak a terület szén vagyonáról, de a teljes részletességet is kutatják bányabeli fúrásokkal, illetve vá- gathajtásokkal. A föld alatti bányatérségekben eddig is végeztek kutatófúrásokat, de nem függőleges irányban, hanem szintesen különböző Szögekből. Most újfajta fúrási módozatot vezetnek be, amely- lyel a megkutatottságöt tovább fokozzák, s részletesebben megismerhetik az adott telep szénvagyonát, a szén különböző minőségi mutatóit. . Ugyanazt a fúrógépet viszik le a föld alatti vágatba, amely a felszínen dolgozik. Az úgynevezett ZIF 300-as fúrógép terjedelemre nem túlságosan nagy. a vágat kis feltörésével elhelyezhető a föld alatti munkahelyen. A gépen kisebb átalakításra van csak szükség, többek között villanymotor helyett sűrített levegővel hajtják meg a fúrógépet. A fúrásokhoz az előkészületek megkezdődtek, jó ütemben haladnak és a tervek szerint még e hónap végén megkezdődik az első mélyszinti függőleges kutatófúrás András-akna VIII. szintjén 524 méter mélységben. A Pécsi Szénbányászati Tröszt központjában július 17- én műszaki tanácskozásokat tartanak, ahol értékelik az első félév gazdasági eredményeit és meghatározzák a következő, időszak feladatait, A tröszti műszaki tanácskozás után a bányákéra letekben 18-án tartják meg a műszaki értekezlete két, majd 27-én és 30-án a dolgozók termelési tanácskozásaira kerül sor. * A szocialista munkaversenynek egyik legérdekesebb vonása, hogy nem állandóan egykét csapat „fut az élen”, hanem hónapról hónapra változnak a nevek, s újabb munkacsapatok iratkoznak fel a kiválóan teljesítők listájára. — Most István-aknán Nagy 20. István vájár elövájási csapata készül rekorderedményre. A III. szinti légvágatot hajtják 3000-es TH ácsolattal. Havi tervelőirányzatuk 60 folyóméter. E hónap 13-ig már 57 métert haladtak előre munkahelyükön, ami pontosan 224 százalékos teljesítésnek felel meg. Ha különösebb akadály nem jön közbe, akkor július végére túlhaladják a 110 folyóméteres rekordnak számító eredményt. ¥ A bányász szocialista brigádok féléves teljesítése magasan felülmúlja a tröszti átlagot. A második negyedévi teljesítésük összegezve 106 százalék. ami 4 százalékkal magasabb mint amit vállaltak a VIII. kongresszus tiszteletére. A szocialista címet nyert, előváj ás.i csapatok az első félévben 308 méter vágatot 'hajtottak ki a tervezett mennyiségen felül, a feltárási csapátok pedig 112 folyóméterrel több vágatot hajtottak ki, mint a tervezett, A Budapesti TudoeaÄwe««tem Természettudományi karának geológus hallgatói kötelező szakmai gyakorlatukat a pécsi szénmedencében töltik. A harmadéves hallgatók a Mecsek hegységet térképezik. Ugyancsak a pécsi trösztnél végzik nyári kötelező szakmai gyakorlatukat a budapesti „Szabó József” Geológiai Tech nikum hallgatói is, akik négy hetet töltenek a tröszt földtani osztályán. Minden tyúktól háromszáz tojás évente Kanadai csibéket tenyésztenek Bárban Bárba — a Sátorhely—Bólyd Állami Gazdaság baromfinemesítő telepére — tengerentúli „ven dégek” érkeztek a közelmúltban: Í000 hófehér kanadai esi be. Az apró szárnyasállatok a KLM holland repülőtársa ság gépén tették meg a hosszú utat, a ferihegyi repülőtérről pedig csukott tehergépkocsin szál lílották őket a Du- na-parti telepre. Egy kanadai farmer tenyésztette ki >ezt a különleges leg honi-fajtát, amelynek egyedei nem ke vesebbel dicsekedhetnek, mint hogy — világrekorderek. Kö zönséges példányaik is átlag 300 tojást tojnak évente, szemben a hazai fajták 140—150 tojásos hozamával. Nagyabbak is a tojások: 60—65 grammosak, az 56—58 grammos sárga- magyar tyúkok tojásaival szemben. Ezenkívül jó ellenállóképességűek, gyorsan fejlődnek és már öt—hat hónapos korukban toj nak. A Földművelés- ügyi Minisztérium a bán nemesítő telepet- bias isse. sírni* hogy elszaporítsa a kanadai leghorno- kat és ellássa velük az ország baromfi- tenyésztőit. Ezért a jövő év végére 15 ezer tyúkból áll 5 törzstényészetet alakítanak ki Bárban, s megkezdik a naposcsibék szállítását az állami' gazdaságokba és a termelő- szövetkezetekbe. A Sátorhely—Bólyi Ál tami Gazdaság egy másik telepén — Er dőfűn — ugyanakkor 25 ezres tojóállományt hoznak lét re a kanadai tyúkokból: árutojástermelés, ceáaébaL. mutatnak. A kombájnoknál á holdanként! átlag 14—20 mázsa között mozog. A tótszent- györgyi tsz-ben például elcsépeltek az összes őszi árpát már kombájnokkal, és nyolcvan hold őszi árpájuk 17 vagop termést adott. — Járásunkban a búzák ötvenöt százaléka intenzív. Ezek jól beváltak. Ibafán például olyan területen, ahol eddig magyar búzából 7—8 mázsa szokott teremni, most a 16 holdnyi Szkoroszpelka 12—13 mázsás termést igér. Nagydobszán a San Pastore megadja a 20, Nagypeterden pedig az Autonómia a több mint 20 mázsát. — A kukoricák is szépen megindultak az eső után. Jók a kilátások. Csütörtökig mindenütt megkapálták legalább egyszer kézzel a kukoricát — Szépen halad a másodvetés is. Eddig, mintegy 700 holdon vetették el őszi árpa tarlóba a magot. Nagy József, a botykapeterdi tsz agronómusa — Az őszi árpa aratásával már csütörtökön végeztünk. — Húsz holdat kombájnnal arattunk le és 18 mázsa a holdan- kénti átlag. Ennyi nem lesz ugyan az átlagtermésünk, de azért 15—16 mázsára számítunk. Száz holdba vetettünk az őszön San Pastoret és 200 hold ba Bezosztáját. Ezek átlagban 14—15 mázsát Ígérnek, míg a 137 hold magyar búzánk 9—10 mázsa körül ad majd. A jövő hét végére befejezzük az aratást. mivel két kévekötő aratógép, egy kombájn és huszonnégy kézikasza vágja állandóan a gabonát. Utána aztán megkezdődik a hordás. — összesen 100 hold tarlóba vetünk tarlórépát és napraforgós-borsós keveréket. A tagoknak is adunk 300—400 négyszögölet. Vessék be, legyen a háztájiban is takarmány. — Természetesen a tarlóhántásról, illetve a nyári mélyszántásról sem feledkezünk meg- összesen kétszáz holdon végzünk nyan mélyszántást á
