Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-11 / 160. szám

1962. TÜLIUS 11. IVAPLÖ 5 George Gershwin **(1898—1937) Megkezdődött az őszibarack-export A tavalyinál nagyobb a termés — Az állami gazdaságok több mint 40 vagon barackot exportálnak G. Gershwin 25 évvel ezelőtt, 1937. július 11-én halt meg. If­júkorában a Columbiai egye­temen folytatott tanulmányo­kat, de csakhamar káderül róla, hogy kivételes zenei te­hetség. Első sikereit a ragyogóan felépített, gazdag ritmusú és hangzásban szándús ún. zenei betétszámokkal aratja. Ezek közül való egyik legnagysze­rűbb kompozíciója a Kék rap­szódia is, amely a „Jazzkirály” c. film betétszámaként vált világszerte ismertté. A siker után számos amerikai film ze­néjének megírására kap meg­bízást. És ő nem fogy ki a zenei hatásokban oly egyéni hangvételű művek megírásá­ból! A későbbi számok közül osztatlan sikert arat a „Sze­ress ma este” (Love me to­night) című. Ezt követi a nagy zenekari mű, mindezek koronája az Egy amerikai Pá­rizsban című kompozíciója, amellyel végképp bevonul és elfoglalja helyét a zeneiroda­lomban a „szimfonikus jazz”. Gershwin már híres zene­szerző volt, amikor opera írá­sára szánta el magát. Miután elvetett többféle témát, eszé­bejutott Du Bose Heyward egyik darabja, amelyet New Yorkban látott „Porgy”. Az opera első előadása Bos­tonba» volt 1935. szeptember 30-án. Nem aratott sikert s csak nyolc napig tartották mű soron. Egy évvel később már több szerencsével adták újból elő, de fcsak 1942-ben ért el sikerének tetőpontjára, amely azóta sem csökkent és ma a „Porgy and Bess”-t méltán tekintik Amerika első operá­jának. Várnai F. Amennyivel később ért be az idén az őszibarack, annyi­val szebb termést ígér a ta­valyinál. Ellentétben az ország más vidékeivel, Baranyában nem érte nagyobb fagykár a termést, s már a korai fajták is bősé­ges hozammal szolgálnak. A megye állami gazdaságai­ban évről évre nagyobb őszi­barack területek fordulnak termőre. Pillanatnyilag 121 hold termő barackos van a gazdaságokban, de az idén, pontosan a jó évjárat miatt, számolni kell a még termőre teljesen nem fordult, de már termő barackosok hozamával is. Az ország más vidékein a fagykárokozta terméskiesést elsősorban Baranya nagyüze­mi gazdaságai pótolják. A szerződéskötések befejeződ­tek. A bikali gazdaság 240, Gö- rösgall 80, Zengőalja 1263, Boly 700, a pécsi gazdaság pedig 1700 mázsa őszibarack értékesítésére kötött szerző­dést a külkereskedelemmel. A bő termés miatt azonban a gazdaságok ezt a tervüket ma­gasan túlteljesítik és 40 va­gonnál több őszibarackot szál­lítanak exportra. A legnagyobb barackterme­lő a pécsi gazdaság már meg­kezdte az exportszállítást. A múlt hét végén egy 18 mázsás Camion-kocsi pécsi barack in­dult el a külföldi piacokra. E hét közepén már a bólyi gaz­daság is bekapcsolódik a szál­lításba, s azután már naponta indulnak a hűtőkocsik Európa szinte valamennyi országába. A pécsi baracktermelőket tehát ezúttal megelőzték p nagyüzemek, legalább is ami az exportot illeti. Pécsett eb­ben az évben is a pécsi föld- művesszövetkezetet bízták meg a franciabarack felvá­sárlásával. Az átvevőhelyeket már a múlt héten felállították a város öt különböző pontján, de az első napokban még csak elenyésző mennyiségű barack érkezett be. Hétfőn és kedden azonban már nagy mennyiségben in­dult meg a felvásárlás. A bálicsi telepen — amely a legnagyobb — ebben a két napban több, mint 15 mazsa korai barackot vásároltak fel A korai fajtákból az fmsz nem exportál, ezek hazai fo­gyasztásra kerülnek. Tavaly a pécsi termelőktől 25—26 vagon francia barackot vásárolt fel a földművesszö­vetkezet, de az idei termés ezt jóval felülmúlja. Csak exportra 20 vagonnal kötöttek le 4 termelők. Az újonnan alakult, de már 220 tagot számláló pécsi őszibarack- termelői társulat például egész termését leszerződte, s ezért a szokásos 10 százalékkal szem­ben 15 százalékos felárban ré­szesül. A földművesszövetkezet kb. 10 nap múlva kezdi meg a pécsi barack exportálását. Akkorra érnek be a külföldön talán legjobban keresett kö­zépkorai fajták az Amsden, az Elberta, a Champion és a Napsugár. Néhány nap múlva a kajszi felvásárlását is megkezdik a megyében. A pécsi termelők­nél a tavalyi rekord termés után az idén kisebb hozamot ígér a kajszi. Az állami gazdaságok ellen­ben ebből a gyümölcsből is túlteljesítik a tervüket. Egye­dül a bikati gazdaságban oko­zott a tavaszi fagykár jelen­tősebb kiesést, s ezért a terve­zett 450 mázsa helyett csak 150 mázsát értékesíthetnek. A Pécsi Állami Gazdaság azon­ban a tervezett 306 mázsával szemben 500 mázsára kötött szerződést, a bólyi gazdaság pedig a tervezett 3025 mázsá­val szemben közel 4000 mázsa kajszit értékesít. mitmiii||inMmtj ini|]ir S UE i« ilimiiinii iiilllliitll Mint a csatatér... Modern kenyérgyár épül Sellyén Automata kemencék — 3,5 milliós beruházás Augusztusban kezdődik az építkezés A sellyei járás kenyérellá­tása eléggé problematikus volt az elmúlt években, sőt jelen­leg is az. Ennek két oka van, az egyik az, hogy a falvak ke­nyérszükséglete állandóan emelkedik. Például az idei év második negyedében 8,2 szá­zalékkal kellett több kenyeret sütni a megye községei részé­re, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A másik ok, spe­ciálisan sellyei, ugyanis 1959- ben- leégett a kenyérüzem, s azóta még nem építettek má­sikat helyette, hanem ideigle­nesen a drávafoiki és a kétúj- falui pékségben sütötték a ke­nyeret. A sellyei probléma rö­videsen megoldódik. Készen van az új kenyér­üzem tervdokumentációja, s az építőipari dolgozók a jövő hónapban megkezdik a mun­kát. Az egész beruházás há­rom és félmillió forintba ke­rül. Ebből az összegből az épí­tők ebben az évben 800 ezer forintot használnak fel, a töb­bit a következő esztendőben. A tervek szerint 1963. július el­sejére mindennel késaen lesz­nek, s a sellyei kenyérüzem megkezdheti üzemelését. Az új sütőüzembe a jelen­legi legkorszerűbb kemencé­ket építik be — két darab FNK típusú olajfűtéses auto­mata kemencét, amelyek két műszak alatt 40 mázsa kenye­ret sütnek meg és teljesen ki­küszöbölik a lapátolást. Az új üzemben kétféle kenyeret és hat féle péksüteményt gyárta­nak majd, s a meglévő vajszlói pékséggel együtt biztosítani tudják az egész sellyei járás kenyér- és süteményszükségle­tét. A sütemény készítését kor szerű zsemleformázó és kifli­sodrógépek segítik. A sellyei sütőüzem korsze­rűségében és automatikus ke­mencéivel első lesz a megye községeiben. A későbbi terveik szerint hasonló, vagy még na­gyobb kapacitású üzemet épí­tenek Siklóson is. Általános tetszést aratott hétfőn este Pécsett a szabad­téri színpadon Chris Barber jazz-zenekara. Az emlékeze­tes zenei élmény megszerzé­séért köszönet illeti mind­azokat, akik ezt a kitűnő együttest városunkba hívták. Köszönet a zenekarnak is a kellemes estért, azonban a közönség közül számos fiatalt nem lehet éppen „köszönte­ni” Szinte önkívületi álla­potba rángatták magukat és megcsúfolva a jó érzést, egy­szerűen nem bírtak anaguk­— A MÉK megkezdte a csemegeszőlő értékesítési szer ződéskötéseket a megyében, a termelőszövetkezetekkel és a tsz háztáji gazdaságokkal. A csemegeszőlő az idén szép termést ígér. A palotabozso- ki tsz egymaga 500 mázsa, a tagok pedig 300 mázsa ét­kezési szőlőre kötöttek szer­ződést a vállalattal. — A KOMLÖ1 Zobák-ak- nán rendezett júliálisról ittas állapotban indult haza motor kerékpárján Straszenszky Já­nos. Útközben egy 3 méter mélységű árokba csúszott. — Nyakcsigolyatörést szenve­dett és a helyszínen meg­halt. s — KOMLÓN, a Zrínyi Mű­velődési Ház könyvtárának jelenleg ezernél több olvasó­ja van. A könyvtárnak a vá­ros területén hat kihelyezett fiókkönyvtára működik. — A BUDAPESTI Divat­cikk Nagykereskedelmi Vál­lalat részére készít újfajta ingeket és nadrágokat a Komlói Helyiipari Vállalat.-«%■♦%>-----­N émet diákok a pécsi szénbányákban Német diákok érkeztek szak mai gyakorlatra a pécsi szén­bányákhoz. Az eislebeni bá­nyaipari főiskola hallgatói a nyári kötelező szakmai gyákor latot végzik nálunk, míg a pé­csi bányaipari aknászképző technikum hallgatói az eisle­beni rézbányában töltik le a nyári szakmai gyakorlatot. A német diákok vasárnap érkeztek Pécsre és a Bánya­ipari Technikum diákotthoná­ban kaptak elhelyezést A hal! 0atók három héten keresztül a pécabánya telepi Saéchenyj­aknán végzik munkájukat a bányászat különböző terüle­tein — fejtési, elővájási és fel­tárási munkahelyein. A három hetes szakmai gyakorlat után egy hetet hazánkban nyaral­nak majd. Nagyharsányi változások H Az első hónapokban minden nagyon nehezen haladt. A ve­zetők is, a tagok is gyakran összeszorított foggal mentek munkába, és nem túlzás — elsősorban a remény és az emberi felelősség tartotta ben­nük a lelket.' „Hozómra”, bi­zalomra dolgoztak, hogy való­ra válik majd mindaz egy év múlva, amiről az új elnök olyan sokszor és olyan nagy .hittel beszélt. Amikor az új vezetőség át­vette a munkát, a nagyharsá­nyi termelőszövetkezetnek annvj pénze sem volt, hogy — írva és mondva — zsákvarró­tűt vegyenek a közös erejéből. Ha váratlanul kisebb-nagyobb összegre volt szükség — a ve­zetők és a tagság egy része „segítette ki” a termelőszövet­kezetet: Beremeni Ferenc, Láz Laios. Kiss János és másoK. S miiven boldog volt az új el­nök. amikor néhány hónappal később, júniusban bement a bankba, és a tisztviselő elő­zékenyen. barátságosan csak ennyit kérdezett: — Mennyi pénzre van szük­ségük? A nyár elején néhányan a kishitűek közül, akik hallot­ták, hogy a bankban rendbe­jött a termelőszövetkezet „szénája” — megállították az elnököt. L — Előlege! asm kapunk! Beremeni Ferenc nagyon jól tudta, hogy nemcsak a kishitűség beszél az emberek­ből, hogy nagyon kellene a pénz, de keményen, elszántan rázta a fejét. — Még nem lehet emberek. Még nem ... Majd a végén, addig egyelőre dolgozni kell. Úgy, ahogyan valamennyien ezt megfogadtuk egymásnak. — És mennyi lesz a munka­egység? Az elnök óvatos volt. Ö már látta az év végét, de nem akarta túlságosan felébreszte­ni a reményeket az emberek­ben. — Harminc forint biztosan lesz, ha nem jön közbe valami súlvos csapás... És elérkezett az első, iga­zán dicsőséges nap a nagyhar­sányi termelőszövetkezet szá­mára: 1961. augusztus húsza­dika. Korábban a járás hu­szonkét termelőszövetkezete közül a huszonkettedikek vol­tak — 1961. augusztus húsza­dikán pedig elnyerték a járá­si vándorzászlót. Ugyanazok­kal a tagokkal, ugyanazokkal a brigádvezetőkkel, ugyanazon a földön. A kívülállók közül sokan csak találgattak — mi történt, alig több mint fél év alatt Nagyharsányban? Akkor még kevesen értették meg, hogy Nagyharsányban, ahány réteg — az mind összetalálkozott az élet egy magasabbrendű pont­ján — a közös munkában, a közös boldogulásban. Az új vezetéssel, mindenek­előtt az új elnökkel — aki va­laha a kuláklistán szerepelt, kulák volt — a tagság megba­rátkozott. A valamikor; cselé­dek, napszámosok, a régi, kis- földű emberek — akik a nagy­gazdák legnagyobb részét csak keserű emlékek alapján is­merték, akiknek azelőtt min­dig csak parancsoltak, akik számára a munkásrendszer mindent jelent és akiknek 1953-ban is, 1956-ban is élet­halál ügyük volt a termelő- szövetkezet — megértették, hogy az emberek megváltoz­hatnak. Megértették, hogy a termelőszövetkezet, az egész szocialista mezőgazdaság csak úgy lehet erős és élet­képes, ha az emberek között kialakul egy okos és magasabb rdhdű egység. Megértették, hogy a mi rendszerű nkbe n csak másodsorban számíthat az — ami volt, elsősorban az a fontos — ami van. Ehhez pedig bizalom kell. ehhez el kell dobálni az alkalmatlan előítéleteket. Aki titokban — mert ilyen is akadt — arra számított, hogy Beremeni Ferenc, a volt kulák révén az új helyzetben „megfelelő helyet” biztosít magának a közös gazdaságban — az alaposan tévedett. Azok is megértették, hogy az újfaj­ta bizalom egyben újfajta er- kölcsiséget, újfajta magatar­tást is jelent. És aki a régi sérelmekre számítva előnyök­re gondolt, az hamarosan ész­revette, hogy neki is űj ala­pokon kell munkához látni. És munkához is látott. És mindenki — régi nagy­gazdák és volt cselédek, nap­számosok, tamáskodó volt kö­zépparasztok és cigányok — megérezték, hogy a termelő- szövetkezetben jövő van, a termelőszövetkezet nem „át­meneti” dolog, a termelőszö­vetkezetben meg lehet találni a számítást. És együtt dolgoz­ni— értelmes, hasznos dolog. 1961 végére, az év befejezése után harminchét forintot ért egy munkaegység a háztájival együtt a nagyharsányi terme­lőszövetkezetben. Pontosan kétszer annyit, mint az előző évben. Egyetlen esztendő alatt na­gyon sok minden történt az emberekben is, a bizalom, a nyugodt légkör, a teljes biz­tonság — még nagyobb belső „eredményeket” hozott, mint a munkaegység értéke. Molnár Kálmán, az egykori harminc holdas kulák egykor bizony nem a legjobb parasztember hírében állt — ezt a nagyhar­sán yiak tudják a legjobban — egy esztendő alatt bebizonyí­totta, hogy kár volt „eltemet­ni”, a legjobb tsz-tagok közé való. És a többi volt kulák, több mint harmincán, nagy többségükben szorgalmasan, hasznos tagjai a szövetkezet­nek. A régi alapító tagok — az „ötvenegyesek”, akiknek min­denük volt és most is minde­nük a termelőszövetkezet — Mihálykövi Sándor, Mackó Elek, Loncsárovics József és mások; tálán a legkeményeb­ben szorították össze a fogu­kat a nehéz, 1961-es esztendő alatt — de becsülettel. És az asszonyok — Harsányi József- né, Molik Mária, Baranyai Já- nosné, akik munka előtt, munka után szinte „lefutot­ták” a falut, hogy a brigádve­zetők utasításait elvigyék a tagoknak. Azután Kovács Fe­renc, Geier István ... Nagyon sok név idekívánkozik a kö­zel kétszáz termelőszövetkeze­ti tag közül. És a cigányok, akiknek az utóbbi két évben nagyot nőtt a becsületük a faluban. 1953- ban még csak tizenkét család dolgozott közülük a közös gazdaságban, három évvel ké­sőbb már huszonnégy. És a legjobbak: Orsós Sándor, Jo- vanovics Márk, Balogh Lász­ló, Petrovics Márk... és a legtöbbjük, akiknek havonta általában 18—20—24 munka­egységük van, akik ma már abban is versenyeznek egy­más között, hogy kinek szebb és csinosabb az otthona, kinek iobb a modora — így mond­ják maguk között — vagy ki­nek van több ezer forintja a takarékban ... És a múlt év vésőn, amikor az egyesítés gondolata vég­érvényesen napirendre került Nagyharsányban, a tagok bol­dogan, elégedetten várták a nagy eseményt. — Ugye? ... Egy éve még senkinek se kellettünk, mos1 meg kapkodnak értünk... — mondogatták csendes iróniá­val. Thiery Árpád (Folytatjuk.) - ■* 1" kai. A párnákkal szinte csa­tát vívtak, egymáshoz vag­dosták a végén... amikor a párnákat összeszámolták nem kevesebb mint nyolcvan hi­ányzott! (Egy párna 12,50 forint!) Néhány párnát pe­dig még kedden is lehetett látni a fákon, a magasfe­szültségű vezetékeken. .. A külföldi zenekar jól mu­tatkozott be a pécsieknek. Néhány fiatal szintén be­mutatkozott — a külföldiek­nek. Nem éppen dicséretre méltó módon... (—ray) — HÉT újítást adtak be a Pécsi Élelmdszerkereske- delmi Vállalatnál júniusban megrendezett újítási hónap során. Az elfogadott újítások közül kettőt már országosan is bevezettek a kereskedelmi szervek. — KÖZLEKEDÉSI és mun­kavédelmi oktató filmet vetí­tenek minden pénteken az SZMT Színház téri ablaká­ból. A filmvetítést a Baranya megyei Közlekedési és Bal­esetvédelmi Tanács rendezi. — 22 MILLIÓ forintos for­galmat bonyolított le és ez­zel 102 százalékra teljesítet­te tervét az első félévben a Baranya megyei MÉH. — ASZFALTOZZAK a szászvári gyalogjárókat. E hónapban egy kilométer jár­dát készítenek el. A községi tanács 175 ezer forintot biz­tosít, a lakosság pedig 6 ezer forint értékű társadalmi mun kát végez a járdaépítés so­rán. Áramszünet lesz 11-ée 8-tól 13 óráig védelmi berendezés karban­tartása miatt a kővetkező terüle­ten: Boltív köz 2, ’Fürdő u. 1. 12, Kossuth L. u. 2—10, Munkácsy M. u. 1—13, 4—6, Perczel u. 11, 11 a, Széchenyi tér 2, Városi tanács épü­lete. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett jó férj, édesapa, após, nagyiapa és kedves rokon Csankó Gergely nyugdíjas életének 61. évében tragikus körülmények között elhunyt. Temetése július 11-én, ma fél 3 órakor lesz a pécsi köz­temetőben. A gyászoló család. Mélységes fájdalommal tudat juk, hogy szeretett jó férj. édesapa, após, nagyapa, déd­apa, testvér és rokon Péter György ny. bányász július 9-én, 75 éves korában rö­vid szenvedés után váratlanul elhunyt. Temetése július 11-én, szerdán 5 órakor lesz a pécs- szabolcsi temetőben. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatom, hogy szeretett feleségem, ne­velőanyám Bodányi Sándorné rövid szenvedés után váratla­nul elhunyt. Temetése július 12-én, fél 4 órakor lesz a köz­ponti temetőben. Gyászoló férje és a rokonság Fájdalmas szívvel tudatjuk, hogy szeretett férjem, édes­apám, fiúnk testvérünk, vőnk, sógorunk, nagybácsink ifj. Gábelics Mátyás bánya mozdonyvezető 1962. július 8-án, 32 éves korá­ban váratlanul elhunyt. Teme­tése július 12-én, csütörtökön 4 órakor lesz a pécsi közteme­tőben. Minden külön értesítés helyett. Á gyászoló család — HALÁLOZÁS. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett jó férj, édesapa, após, nagyapa, testvér és rokon Molnár Imre nyugdíjas jú­lius 9-én 64 éves korában váratla­nul elhunyt. Temetése 11-én. du, fél 6 órakor lesz a pécsszabolcsi temetőben, ” & gyászoló családi \ A

Next

/
Thumbnails
Contents