Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-11 / 160. szám
1962. TÜLIUS 11. IVAPLÖ 5 George Gershwin **(1898—1937) Megkezdődött az őszibarack-export A tavalyinál nagyobb a termés — Az állami gazdaságok több mint 40 vagon barackot exportálnak G. Gershwin 25 évvel ezelőtt, 1937. július 11-én halt meg. Ifjúkorában a Columbiai egyetemen folytatott tanulmányokat, de csakhamar káderül róla, hogy kivételes zenei tehetség. Első sikereit a ragyogóan felépített, gazdag ritmusú és hangzásban szándús ún. zenei betétszámokkal aratja. Ezek közül való egyik legnagyszerűbb kompozíciója a Kék rapszódia is, amely a „Jazzkirály” c. film betétszámaként vált világszerte ismertté. A siker után számos amerikai film zenéjének megírására kap megbízást. És ő nem fogy ki a zenei hatásokban oly egyéni hangvételű művek megírásából! A későbbi számok közül osztatlan sikert arat a „Szeress ma este” (Love me tonight) című. Ezt követi a nagy zenekari mű, mindezek koronája az Egy amerikai Párizsban című kompozíciója, amellyel végképp bevonul és elfoglalja helyét a zeneirodalomban a „szimfonikus jazz”. Gershwin már híres zeneszerző volt, amikor opera írására szánta el magát. Miután elvetett többféle témát, eszébejutott Du Bose Heyward egyik darabja, amelyet New Yorkban látott „Porgy”. Az opera első előadása Bostonba» volt 1935. szeptember 30-án. Nem aratott sikert s csak nyolc napig tartották mű soron. Egy évvel később már több szerencsével adták újból elő, de fcsak 1942-ben ért el sikerének tetőpontjára, amely azóta sem csökkent és ma a „Porgy and Bess”-t méltán tekintik Amerika első operájának. Várnai F. Amennyivel később ért be az idén az őszibarack, annyival szebb termést ígér a tavalyinál. Ellentétben az ország más vidékeivel, Baranyában nem érte nagyobb fagykár a termést, s már a korai fajták is bőséges hozammal szolgálnak. A megye állami gazdaságaiban évről évre nagyobb őszibarack területek fordulnak termőre. Pillanatnyilag 121 hold termő barackos van a gazdaságokban, de az idén, pontosan a jó évjárat miatt, számolni kell a még termőre teljesen nem fordult, de már termő barackosok hozamával is. Az ország más vidékein a fagykárokozta terméskiesést elsősorban Baranya nagyüzemi gazdaságai pótolják. A szerződéskötések befejeződtek. A bikali gazdaság 240, Gö- rösgall 80, Zengőalja 1263, Boly 700, a pécsi gazdaság pedig 1700 mázsa őszibarack értékesítésére kötött szerződést a külkereskedelemmel. A bő termés miatt azonban a gazdaságok ezt a tervüket magasan túlteljesítik és 40 vagonnál több őszibarackot szállítanak exportra. A legnagyobb baracktermelő a pécsi gazdaság már megkezdte az exportszállítást. A múlt hét végén egy 18 mázsás Camion-kocsi pécsi barack indult el a külföldi piacokra. E hét közepén már a bólyi gazdaság is bekapcsolódik a szállításba, s azután már naponta indulnak a hűtőkocsik Európa szinte valamennyi országába. A pécsi baracktermelőket tehát ezúttal megelőzték p nagyüzemek, legalább is ami az exportot illeti. Pécsett ebben az évben is a pécsi föld- művesszövetkezetet bízták meg a franciabarack felvásárlásával. Az átvevőhelyeket már a múlt héten felállították a város öt különböző pontján, de az első napokban még csak elenyésző mennyiségű barack érkezett be. Hétfőn és kedden azonban már nagy mennyiségben indult meg a felvásárlás. A bálicsi telepen — amely a legnagyobb — ebben a két napban több, mint 15 mazsa korai barackot vásároltak fel A korai fajtákból az fmsz nem exportál, ezek hazai fogyasztásra kerülnek. Tavaly a pécsi termelőktől 25—26 vagon francia barackot vásárolt fel a földművesszövetkezet, de az idei termés ezt jóval felülmúlja. Csak exportra 20 vagonnal kötöttek le 4 termelők. Az újonnan alakult, de már 220 tagot számláló pécsi őszibarack- termelői társulat például egész termését leszerződte, s ezért a szokásos 10 százalékkal szemben 15 százalékos felárban részesül. A földművesszövetkezet kb. 10 nap múlva kezdi meg a pécsi barack exportálását. Akkorra érnek be a külföldön talán legjobban keresett középkorai fajták az Amsden, az Elberta, a Champion és a Napsugár. Néhány nap múlva a kajszi felvásárlását is megkezdik a megyében. A pécsi termelőknél a tavalyi rekord termés után az idén kisebb hozamot ígér a kajszi. Az állami gazdaságok ellenben ebből a gyümölcsből is túlteljesítik a tervüket. Egyedül a bikati gazdaságban okozott a tavaszi fagykár jelentősebb kiesést, s ezért a tervezett 450 mázsa helyett csak 150 mázsát értékesíthetnek. A Pécsi Állami Gazdaság azonban a tervezett 306 mázsával szemben 500 mázsára kötött szerződést, a bólyi gazdaság pedig a tervezett 3025 mázsával szemben közel 4000 mázsa kajszit értékesít. mitmiii||inMmtj ini|]ir S UE i« ilimiiinii iiilllliitll Mint a csatatér... Modern kenyérgyár épül Sellyén Automata kemencék — 3,5 milliós beruházás Augusztusban kezdődik az építkezés A sellyei járás kenyérellátása eléggé problematikus volt az elmúlt években, sőt jelenleg is az. Ennek két oka van, az egyik az, hogy a falvak kenyérszükséglete állandóan emelkedik. Például az idei év második negyedében 8,2 százalékkal kellett több kenyeret sütni a megye községei részére, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A másik ok, speciálisan sellyei, ugyanis 1959- ben- leégett a kenyérüzem, s azóta még nem építettek másikat helyette, hanem ideiglenesen a drávafoiki és a kétúj- falui pékségben sütötték a kenyeret. A sellyei probléma rövidesen megoldódik. Készen van az új kenyérüzem tervdokumentációja, s az építőipari dolgozók a jövő hónapban megkezdik a munkát. Az egész beruházás három és félmillió forintba kerül. Ebből az összegből az építők ebben az évben 800 ezer forintot használnak fel, a többit a következő esztendőben. A tervek szerint 1963. július elsejére mindennel késaen lesznek, s a sellyei kenyérüzem megkezdheti üzemelését. Az új sütőüzembe a jelenlegi legkorszerűbb kemencéket építik be — két darab FNK típusú olajfűtéses automata kemencét, amelyek két műszak alatt 40 mázsa kenyeret sütnek meg és teljesen kiküszöbölik a lapátolást. Az új üzemben kétféle kenyeret és hat féle péksüteményt gyártanak majd, s a meglévő vajszlói pékséggel együtt biztosítani tudják az egész sellyei járás kenyér- és süteményszükségletét. A sütemény készítését kor szerű zsemleformázó és kiflisodrógépek segítik. A sellyei sütőüzem korszerűségében és automatikus kemencéivel első lesz a megye községeiben. A későbbi terveik szerint hasonló, vagy még nagyobb kapacitású üzemet építenek Siklóson is. Általános tetszést aratott hétfőn este Pécsett a szabadtéri színpadon Chris Barber jazz-zenekara. Az emlékezetes zenei élmény megszerzéséért köszönet illeti mindazokat, akik ezt a kitűnő együttest városunkba hívták. Köszönet a zenekarnak is a kellemes estért, azonban a közönség közül számos fiatalt nem lehet éppen „köszönteni” Szinte önkívületi állapotba rángatták magukat és megcsúfolva a jó érzést, egyszerűen nem bírtak anaguk— A MÉK megkezdte a csemegeszőlő értékesítési szer ződéskötéseket a megyében, a termelőszövetkezetekkel és a tsz háztáji gazdaságokkal. A csemegeszőlő az idén szép termést ígér. A palotabozso- ki tsz egymaga 500 mázsa, a tagok pedig 300 mázsa étkezési szőlőre kötöttek szerződést a vállalattal. — A KOMLÖ1 Zobák-ak- nán rendezett júliálisról ittas állapotban indult haza motor kerékpárján Straszenszky János. Útközben egy 3 méter mélységű árokba csúszott. — Nyakcsigolyatörést szenvedett és a helyszínen meghalt. s — KOMLÓN, a Zrínyi Művelődési Ház könyvtárának jelenleg ezernél több olvasója van. A könyvtárnak a város területén hat kihelyezett fiókkönyvtára működik. — A BUDAPESTI Divatcikk Nagykereskedelmi Vállalat részére készít újfajta ingeket és nadrágokat a Komlói Helyiipari Vállalat.-«%■♦%>-----N émet diákok a pécsi szénbányákban Német diákok érkeztek szak mai gyakorlatra a pécsi szénbányákhoz. Az eislebeni bányaipari főiskola hallgatói a nyári kötelező szakmai gyákor latot végzik nálunk, míg a pécsi bányaipari aknászképző technikum hallgatói az eislebeni rézbányában töltik le a nyári szakmai gyakorlatot. A német diákok vasárnap érkeztek Pécsre és a Bányaipari Technikum diákotthonában kaptak elhelyezést A hal! 0atók három héten keresztül a pécabánya telepi Saéchenyjaknán végzik munkájukat a bányászat különböző területein — fejtési, elővájási és feltárási munkahelyein. A három hetes szakmai gyakorlat után egy hetet hazánkban nyaralnak majd. Nagyharsányi változások H Az első hónapokban minden nagyon nehezen haladt. A vezetők is, a tagok is gyakran összeszorított foggal mentek munkába, és nem túlzás — elsősorban a remény és az emberi felelősség tartotta bennük a lelket.' „Hozómra”, bizalomra dolgoztak, hogy valóra válik majd mindaz egy év múlva, amiről az új elnök olyan sokszor és olyan nagy .hittel beszélt. Amikor az új vezetőség átvette a munkát, a nagyharsányi termelőszövetkezetnek annvj pénze sem volt, hogy — írva és mondva — zsákvarrótűt vegyenek a közös erejéből. Ha váratlanul kisebb-nagyobb összegre volt szükség — a vezetők és a tagság egy része „segítette ki” a termelőszövetkezetet: Beremeni Ferenc, Láz Laios. Kiss János és másoK. S miiven boldog volt az új elnök. amikor néhány hónappal később, júniusban bement a bankba, és a tisztviselő előzékenyen. barátságosan csak ennyit kérdezett: — Mennyi pénzre van szükségük? A nyár elején néhányan a kishitűek közül, akik hallották, hogy a bankban rendbejött a termelőszövetkezet „szénája” — megállították az elnököt. L — Előlege! asm kapunk! Beremeni Ferenc nagyon jól tudta, hogy nemcsak a kishitűség beszél az emberekből, hogy nagyon kellene a pénz, de keményen, elszántan rázta a fejét. — Még nem lehet emberek. Még nem ... Majd a végén, addig egyelőre dolgozni kell. Úgy, ahogyan valamennyien ezt megfogadtuk egymásnak. — És mennyi lesz a munkaegység? Az elnök óvatos volt. Ö már látta az év végét, de nem akarta túlságosan felébreszteni a reményeket az emberekben. — Harminc forint biztosan lesz, ha nem jön közbe valami súlvos csapás... És elérkezett az első, igazán dicsőséges nap a nagyharsányi termelőszövetkezet számára: 1961. augusztus húszadika. Korábban a járás huszonkét termelőszövetkezete közül a huszonkettedikek voltak — 1961. augusztus húszadikán pedig elnyerték a járási vándorzászlót. Ugyanazokkal a tagokkal, ugyanazokkal a brigádvezetőkkel, ugyanazon a földön. A kívülállók közül sokan csak találgattak — mi történt, alig több mint fél év alatt Nagyharsányban? Akkor még kevesen értették meg, hogy Nagyharsányban, ahány réteg — az mind összetalálkozott az élet egy magasabbrendű pontján — a közös munkában, a közös boldogulásban. Az új vezetéssel, mindenekelőtt az új elnökkel — aki valaha a kuláklistán szerepelt, kulák volt — a tagság megbarátkozott. A valamikor; cselédek, napszámosok, a régi, kis- földű emberek — akik a nagygazdák legnagyobb részét csak keserű emlékek alapján ismerték, akiknek azelőtt mindig csak parancsoltak, akik számára a munkásrendszer mindent jelent és akiknek 1953-ban is, 1956-ban is élethalál ügyük volt a termelő- szövetkezet — megértették, hogy az emberek megváltozhatnak. Megértették, hogy a termelőszövetkezet, az egész szocialista mezőgazdaság csak úgy lehet erős és életképes, ha az emberek között kialakul egy okos és magasabb rdhdű egység. Megértették, hogy a mi rendszerű nkbe n csak másodsorban számíthat az — ami volt, elsősorban az a fontos — ami van. Ehhez pedig bizalom kell. ehhez el kell dobálni az alkalmatlan előítéleteket. Aki titokban — mert ilyen is akadt — arra számított, hogy Beremeni Ferenc, a volt kulák révén az új helyzetben „megfelelő helyet” biztosít magának a közös gazdaságban — az alaposan tévedett. Azok is megértették, hogy az újfajta bizalom egyben újfajta er- kölcsiséget, újfajta magatartást is jelent. És aki a régi sérelmekre számítva előnyökre gondolt, az hamarosan észrevette, hogy neki is űj alapokon kell munkához látni. És munkához is látott. És mindenki — régi nagygazdák és volt cselédek, napszámosok, tamáskodó volt középparasztok és cigányok — megérezték, hogy a termelő- szövetkezetben jövő van, a termelőszövetkezet nem „átmeneti” dolog, a termelőszövetkezetben meg lehet találni a számítást. És együtt dolgozni— értelmes, hasznos dolog. 1961 végére, az év befejezése után harminchét forintot ért egy munkaegység a háztájival együtt a nagyharsányi termelőszövetkezetben. Pontosan kétszer annyit, mint az előző évben. Egyetlen esztendő alatt nagyon sok minden történt az emberekben is, a bizalom, a nyugodt légkör, a teljes biztonság — még nagyobb belső „eredményeket” hozott, mint a munkaegység értéke. Molnár Kálmán, az egykori harminc holdas kulák egykor bizony nem a legjobb parasztember hírében állt — ezt a nagyharsán yiak tudják a legjobban — egy esztendő alatt bebizonyította, hogy kár volt „eltemetni”, a legjobb tsz-tagok közé való. És a többi volt kulák, több mint harmincán, nagy többségükben szorgalmasan, hasznos tagjai a szövetkezetnek. A régi alapító tagok — az „ötvenegyesek”, akiknek mindenük volt és most is mindenük a termelőszövetkezet — Mihálykövi Sándor, Mackó Elek, Loncsárovics József és mások; tálán a legkeményebben szorították össze a fogukat a nehéz, 1961-es esztendő alatt — de becsülettel. És az asszonyok — Harsányi József- né, Molik Mária, Baranyai Já- nosné, akik munka előtt, munka után szinte „lefutották” a falut, hogy a brigádvezetők utasításait elvigyék a tagoknak. Azután Kovács Ferenc, Geier István ... Nagyon sok név idekívánkozik a közel kétszáz termelőszövetkezeti tag közül. És a cigányok, akiknek az utóbbi két évben nagyot nőtt a becsületük a faluban. 1953- ban még csak tizenkét család dolgozott közülük a közös gazdaságban, három évvel később már huszonnégy. És a legjobbak: Orsós Sándor, Jo- vanovics Márk, Balogh László, Petrovics Márk... és a legtöbbjük, akiknek havonta általában 18—20—24 munkaegységük van, akik ma már abban is versenyeznek egymás között, hogy kinek szebb és csinosabb az otthona, kinek iobb a modora — így mondják maguk között — vagy kinek van több ezer forintja a takarékban ... És a múlt év vésőn, amikor az egyesítés gondolata végérvényesen napirendre került Nagyharsányban, a tagok boldogan, elégedetten várták a nagy eseményt. — Ugye? ... Egy éve még senkinek se kellettünk, mos1 meg kapkodnak értünk... — mondogatták csendes iróniával. Thiery Árpád (Folytatjuk.) - ■* 1" kai. A párnákkal szinte csatát vívtak, egymáshoz vagdosták a végén... amikor a párnákat összeszámolták nem kevesebb mint nyolcvan hiányzott! (Egy párna 12,50 forint!) Néhány párnát pedig még kedden is lehetett látni a fákon, a magasfeszültségű vezetékeken. .. A külföldi zenekar jól mutatkozott be a pécsieknek. Néhány fiatal szintén bemutatkozott — a külföldieknek. Nem éppen dicséretre méltó módon... (—ray) — HÉT újítást adtak be a Pécsi Élelmdszerkereske- delmi Vállalatnál júniusban megrendezett újítási hónap során. Az elfogadott újítások közül kettőt már országosan is bevezettek a kereskedelmi szervek. — KÖZLEKEDÉSI és munkavédelmi oktató filmet vetítenek minden pénteken az SZMT Színház téri ablakából. A filmvetítést a Baranya megyei Közlekedési és Balesetvédelmi Tanács rendezi. — 22 MILLIÓ forintos forgalmat bonyolított le és ezzel 102 százalékra teljesítette tervét az első félévben a Baranya megyei MÉH. — ASZFALTOZZAK a szászvári gyalogjárókat. E hónapban egy kilométer járdát készítenek el. A községi tanács 175 ezer forintot biztosít, a lakosság pedig 6 ezer forint értékű társadalmi mun kát végez a járdaépítés során. Áramszünet lesz 11-ée 8-tól 13 óráig védelmi berendezés karbantartása miatt a kővetkező területen: Boltív köz 2, ’Fürdő u. 1. 12, Kossuth L. u. 2—10, Munkácsy M. u. 1—13, 4—6, Perczel u. 11, 11 a, Széchenyi tér 2, Városi tanács épülete. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett jó férj, édesapa, após, nagyiapa és kedves rokon Csankó Gergely nyugdíjas életének 61. évében tragikus körülmények között elhunyt. Temetése július 11-én, ma fél 3 órakor lesz a pécsi köztemetőben. A gyászoló család. Mélységes fájdalommal tudat juk, hogy szeretett jó férj. édesapa, após, nagyapa, dédapa, testvér és rokon Péter György ny. bányász július 9-én, 75 éves korában rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Temetése július 11-én, szerdán 5 órakor lesz a pécs- szabolcsi temetőben. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatom, hogy szeretett feleségem, nevelőanyám Bodányi Sándorné rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Temetése július 12-én, fél 4 órakor lesz a központi temetőben. Gyászoló férje és a rokonság Fájdalmas szívvel tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapám, fiúnk testvérünk, vőnk, sógorunk, nagybácsink ifj. Gábelics Mátyás bánya mozdonyvezető 1962. július 8-án, 32 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése július 12-én, csütörtökön 4 órakor lesz a pécsi köztemetőben. Minden külön értesítés helyett. Á gyászoló család — HALÁLOZÁS. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett jó férj, édesapa, após, nagyapa, testvér és rokon Molnár Imre nyugdíjas július 9-én 64 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 11-én. du, fél 6 órakor lesz a pécsszabolcsi temetőben, ” & gyászoló családi \ A
