Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-08 / 158. szám

JCfclt» &

lAPLŐ

Ma már Baranyában 35 000 holdon termelnek nagyüzemi gazdaságok intenzív külföldi búza fajtákat. Ezeknek a szalmája lényegesen alacsonyabb a hazai fajtákénál. Ebben az évben azonban, a kedvezőtlen téli, tavaszi időjárás miatt, nemcsak a külföldi, de a hazai búzák szára is alacsonyabb a szokásosnál, ezért az idei aratás különleges feladatok elé állítja a nagyüzemeket.

Ezekről a különleges feladatokról beszélgettünk Álló Miklóssal, a ' Gépállomások Megyei Igazgatóságának fő- agronómusával. Megkérdeztük milyen módszereket javasol a rövidszárú gabonák gépi aratására.

Kétmenetes aratás

— Az • idén a gabonatermés

78,4 százalékát, tehát több, fnint háromnegyed részét már géppel aratjuk. A kedvezőtlen időjárás és az a körülmény, hogy ma már nagy területen termelnek a tsz-ek külföldi búzát, azt eredményezte, hogy a gabona szára megyénkben is általában alacsony, Ez a különleges helyzet az eddigiektől eltérő intézkedéseket is kíván. Uj módszer nincs, a régi bevált módszereket kell mindig a helyzetnek megfelelően alkalmazni.

— Osztott vagy kétmenetes

aratást ezen a csapadékos nyáron csak ott célszerű alkalmazni, ahol a gabona szára legalább 85 centis vagy ennéd magasabb, illetve ahol a négyzetméterenkénti tősűrűség minimum 340—370. A rendeket legalább 20—25 centis tarlóra kell fektetni. Ha a tarló 20 centinél alacsonyabb, illetve ritka, akkor az eső könnyen beverheti a kalászokat a földbe. s így a rendfelszedő- kombájn már nem tudja felszedni. tehát igen nagy lesz a kalászveszteség. Intenzív külföldi és rövidszárú búzákat két menetben aratni tehát nem szabad.

Hol alkalmazzunk

kévebötőaratő-gépet ?

— A 65—70 centi szálmagasságú gabonákat kévekötő- aratógéppel még learathatjuk, mert az ilyen szármagasság

mellett a gép még rendes tarlót hagy s főleg be tudja kötni a kévéket. Ha azonban ennél alacsonyabb a gabona szára, azt már nehezen köti be a gép, vagy egyáltalán be sem köti, s így sok többletmunkát jelent a gazdaságnak.

— Igen lényeges szervezési szempont, hogy az aratógépet olyan táblákra állítsuk be, amelyek közel vannak a szérűhöz, illetve a szérűket a táblához közel jelöltjük ki. így sok szállítási költséget megtakarítunk.

Á kombájn mindent levág

— Az idén kétségtelen a kombájnok szerepe a legfontosabb. A 65 centinél alacsonyabb szárú gabonákat és az intenzív búzákat ezen a nyáron egymenetes aratással, kombájnnal kell betakarítani.

— A kombájn sík és egyenletes terepen még a 10 centi szármagasságú búzát is levágja nagyobb veszteség nélkül. Különösen a „talajkopírozó- val” ellátott LK—3-as szovjet kombájn, amely alkalmazkodni tud a talaj egyenetlenségeihez is. A LK kombájnból 78, az AC kombájnból pedig 77 vesz részt az idei aratásban s ez különösen most az idei csapadékos aratásban nagy segítségét jelent

A szalmabetakaritás és a tarlóhántás

— A rövid szalma nemcsak az aratásban okoz zavart, de jelentős aiomfkiesést is jelent sőt, a tavasziak szalmája ta- karmánykiesést. Ezért kell az idén fokozott gonddal elvégezni a szalma betakarítását. A gépállomások 60 szalmalehúzó párt szerveztek, egy lehú- zóhoz két traktor szükséges. Egy szalmalehúzó pár 3 kombájn után győzi betakarítani a szalmát. Minden gépállomás megfelelő számú kazalazóval is rendelkezik. Az eszközök tehát megvannak s most már csak a tsz-eken múlik, hogy milyen gyorsan rakják kazalba a szalmát.

— A szalma leitakarítása nemcsak alom és takarmányozási szempontból fontos, hanem a tarlóhántás is sürgeti.

Azokon a területeken azonban, ahova tavaszi növényeket vet a tsz, leghelyesebb azonnal a mélyszántást elvégezni. A 26—30 centiméteres mélyszántásokat a gépállomások kedvezményes áron végzik ed a tsz-eknek. A nyáron megszántott talajra tavaszig nincs gond, s ahol ezt elvégzik, ott biztos nem megy szántatlan tarló a télbe.

Kis fesztivál a fővárosban

Budapesten a VIII. Világifjúsági Találkozó tiszteletére szombaton kis fesztivált rendezitek. A Népligetből délután elindult autókameválban 16 személy- és 25 tehergépkocsi és 200 motorkerékpáros fiatal vett részt. A feldíszített kocsikon különböző népek nemzeti viseletébe öltözött fiatalok fog 1 attak helyet Amerre a gépkocsi-karaván elhaladt, a fővárosiak több tízezres tömege köszöntötte.

Este hét órakor a kis-stadion ban megkezdődött a budapesti fiatalok színpompás ünnepsége. Három piros rakéta fellövése után megszólaltak a harsonák, majd a stadion bejáratánál megjelentek a népviselet be öltözött fiatalok. A több mint 12 000 ezer főnyi közönség tapsaitól kísérve elhaladtak a nézők előtt

BARTALOVICS BÉLA 1943ban került a vasúti fűtőház- hoz, kivételes protekcióval Maga az üzletigazgató egyengette az útját, ami viszont annak a ritka szerencsének tu13200 holdon búzavetőmag

A Vetamagfelügyelőség! szakemberei a hét végiére befejezték a vetőniagszaporítás- ra kijelölt gabonatáblák szemléjét a megyében. Ebben az évben összesen 13 200 holdon szaporítanak búza és 1000 holdon őszi árpa vetőmagot a nagyüzemek. Ez az első év, amikor a termelőszövetkezetek is bekapcsolódtak a külföldi búza vetőmagszaporításba és 5900 holdon termelnek Bezosztája I. búzát. A mágo- csi, lippói, babarci és bólyi szövetkezet ezen kívül a Fertőéi 293-as hazai fajta szaporításával is foglalkozik.

Minit a szemléken megálla- pítottták a Sam Pastóre fajta már kasza alá érett s ha az eső eláll, hétfőn megfcezdiW az aratását. A San Pastóre

után közvetlen a Bezosztája érik be, majd az Autonómia és végül a magyar Fertőéi. Az államj gazdaságok ebben az évben 200 vagon fémzárolt Bezosztája, 32 vagon ugyancsak fémzárolt Szokorszpelka, 186 vagon San Pastóre, 24 vagon fémzárolt Autonógna és 70 vagon Fertődi búza vetőmagot termelnek. A termelőszövetkezetek 200 vagon Bezosztája búzát és 52 vagon Fertődi búzáit értékesítenek vetőmagellátás céljára. Ezeknél az intenzív búzáknál a terméskilátások általában kedvezőek s Baranya megye ebben az évben is önellátó lesz, sőt, a szovjet Bezosztája fajtából más megyék vetőmagszükségletét is biztosítjuk.

laj dón ífható, hogy Major úr szomszédságot tartott fenn Bartalovicsékkal. Az pedig ősrégi igazság, hogy többet ér egy befolyásos szomszéd száz jóakaratai rokonnál. Különösen ha ez a szomszéd aranyszánnyas rozettát visel, és csak annyit kell tennie pártfogolja érdekében, hogy a felvételi papíron alákanyarítsa a nevét.

Nagyon sokat számított negyvenháromban égy ilyen aláírás. Állami beosztást, nyugdíjas helyet, egyenruhát, irigységet. Na, de hol van már a tavalyi hó. Ki kapkod ma már az ilyen aláírások után. Szinte mindegy hol tapodja valaki a munkáséveket, állami helyen-e, vagy szövetkezeti közösségben. Az egyetlen feltétel, jól dolgozzon, becsülje a helyét, a nyugdíj itt is, amott is megjár.

Ezért mondja Bartalovíes Béla, hogy oda már a vasút ázsiója. Hiába a szabadjegy, hiába az egyenruha, úgy jönnek, mennek,-repdesnek itt az emberek, mint a vándormadarak. Itt „költenek ki”, amit úgy kell értelmezni, hogy itt tanulják meg a mesterséget,

Nagyharsányi változások- Mikor ‘ kezdődött Nagyhar- sányban a „nagy változások kora”? Kik hibáztak a felelőtlenségük miatt és kik tévedtek

— a megfelelő tapasztalat híján? Miért nem tudott tíz éven át igazán és tartósan talpra állni a nagyharsányi termelőszövetkezet, és miért van az, hogy ma ugyanazokkal a bri- gádveáetökkel, ugyanazzal a tagsággal, ugyanazon a földön példásan erős és jó a közös gazdaság? Hogy másfél év óta összetartja őket a közié munka és az emberi felelősség?

Két éve még nagy viszályok színhelye volt a nagyharsányi termelőszövetkezet, rangsorban az utolsók között a járásban. Amikor arról volt szó, hogy va lamelyik környékbeli termelő- szövetkezettel egyesíteni kellene — egyik sem vállalta. — Hossz példa. ,.mostohagyerek” volt akkoriban a nagyharsányi termelőszövetkezet. Rosszul tér veztek, rosszul gazdálkodtak, kedvetlenek voltak az emberek. Manapság — ha mindez szóba kerül egy-egy csendes emlékező beszélgetés alkalmával — a nagyharsányiak kicsit rostéi’.kedve, kicsit mosolyogva csak legyintenek, ők már nagy jából elfelejtették, a kegyetlen valóságot meet már csak a hivatalos jegyzőkönyvek és Rajos János helybéli tanácselnök t.műemlék-dossziéja” óraik: — «álként az a jogos és koveteM

panaszt is, amiért 1960. február utolsó napján Gyenis Sándor termelőszövetkezeti tag bekopogott a tanácselnök ajtaján.

— Panaszkodnék.:. — mond ta Gyenis Sándor letelepedve, némi aggodalommal.

■— Kire vagy mire?

— Vegye jegyzőkönyvbe elnök elvtárs, amit mondok, mert én ki akarok lépni a közösből, én ebben a szövetkezetben nem dolgozom tovább.

S azokban a pillanatokban, amíg a tanácselnök papírt tett az írógépbe, amíg nekikészült a jegyzőkönyvnek, Gyenis Sán dór talán még nem is tudta pontosan, hogy mennyit mond majd „jegyzőkönyvbe” a sok sérelemből és hibából, amit a szövetkezetben tapasztalt.

— írja csak... Kérem a kilépésemet, mert nem látom a tsz-ben a megélhetésem lehetőségét. A munkaegység elszámolással sem vagyok megelégedve. mert a tagkönyvekbe nem írják be rendszeresen a munkaegységet. Ennek következtében a tsz-tag nem tud meggyőződni arról, hogy az áltála végzett munkát felszámították-e. Mert kérem, a tagkönyvek üresek ... Aztán írja, hogy a tagság véleményét nem hallgatják meg a vezetőségben. Bizonyítja ezt az is. hogy az 1959 tavaszán elültetett fűzvesszőtelep létesítése ellen volt a .tagság, mert az a terület, ahova ültették, szikes, az öt holdat mégis megcsinálták. Sok munkaegység kellett hozzá, a füzteiep meg tönkrement. Ha a vezetés mindenáron fűztelepet akart, akkor legalább hallgatták volna meg a tagság véleményét, hogy Nagyharsányban hol is lehetne azt megcsinálni.;; Van egyéni sérelmem is, de azt majd a végére ... írja csak. A munkaszervezés se jó. Hiba volt az is, hogy a múlt évben bandarendszerrel műveltették a földet. Előfordult, hogy százötven négyszögöl területre negyvenhetén méntek ki kapálni. A burgonyaszedésnél is szóltunk, hogy adjanak a tagságnak egy tizeddel több munkaegységet, és válogattassák külön — takarmánynak, vetőmagnak és étkezésre alkalmas, burgonyának. A télen a pincébe raktározott burgonya csírázásához és kiválogatásához igen sok munkaegység kellett. Helytelenítem, hogy a tsz a múlt évben egy pécsi lakostól 40 ezer forintért pincét vásárolt, hogy abban burgonyát raktározzanak, de ezt is el lehetett volna kerülni mert a prizmában jobban tartósíthattuk volna. Tömegével hullanak, az állatok.

Abban az időben sok ilyen jegyzőkönyv született Nagyhar sányban, sok panasz érte a szövetkezet vezetését. A han- gulaí rossz volt, az emberek — akik között elsősorban a közös munka és a közös boldogulás jelentette volna a legerősebb kapcsolatot — még nem találtak egymásra. Az

1960-as tavasz es nyár ' még csak tetőzte a nehézségeket, a

viszályokat — mire a siklósi járási tanács végrehajtó bizottsága — a munkatervi be- ütemezéstől eltérően — augusztus kilencedikén Nagyharsányban tartott ülést. Az ülés legfontosabb napirendi pontja a nagyharsányi termelőszövetkezet helyzete, de legfőképpen a jövője volt. Amikor Marenics János, a siklósi járási pártbizottság titkára hozzászólást kért — a végrehajtó bizottság már világosan látta a teendőket.

— Az a legfontosabb, hogy a tsz utat találjon ebbői a kátyúból, ehhez pedig új vezetés kell. És ézt teljesen a tagságra kell bízni, sőt az lett volna a helyes, ha már korábban is a tagságra bízták volna. A szövetkezet tehát először válasszon majd új vezetőséget, és amennyiben a végrehajtó bizottság javaslatát a felsőbb szervek i3 jóváhagyják, a tsz vagy ajánlja fel a területe egy részét valamelyik közeli állami gazdaságnak, vagy pedig keressen egy másik tsz-t, amelyik vállalja őket egyesülésre.

Végülis a hosszú, szinte kimerítő vitát Herman Károly, a siklósi járás tanácselnöke zárta le, miután megszövegezték már a tizenkét pontból álló határozatot is, amelynek minden mondata a nagyharsányi szövetkezet jövője érdekében íródott.

— Elvtársak! — mondta befejezésül a járási tanácselnök. — Látjuk a hibákat, és látják a nagyharsányiak isi Van "iitt néhány nagyon fontos gazdasági feladat, amit sürgősen meg keli oldani. A járás, amiben tud — segít, de végülis az a véleményem, hogy elsősorban a termelőszövetkezetnek kell olyan szintre emelkednie, hogy bármelyik más tsz örüljön, ha egyesülhet a nagyharsányiakkal.

A rendkívüli végrehajtó bizottsági ülés híre hamarosan elterjedt a faluban. Az emberek egyelőre vártak, egyelőre türelemmel viselték a nehézségeket, mert volt elegendő 1960 őszén — de remélték, hogy az a szövetkezet, amelyiket 1951 óta megtépázta 1953’ és 1956 — és mégsem oszlott tel — végülis talpra áll. Ma már nem tudni pontosan, hogy mikor mondták ki javaslatként először az új elnök nevét — de nem is fontos. Az utóbbi másfél esztendő bizó- nyítja, hogy aki — és elsősorban a járási vezetők — bizalmat adtak Beremeni Ferencnek — nem csalódtak.

A haxsányiak egy része csodálkozott. más része megnyugodott — ismerve Beremeni Ferenc múltját és szaktudását — kevesebben pedig — gyanakodtak.

— A Beremeni? — aggódott az egyik — Hiszen az kuják volt... 109 holdas.:;

— Csak benösült..: — ellenkezett a másik — Az apjának kilenc hold földje volt, gyerekkora óta dolgozik. És nem volt azzal soha semmi baj,' mindig eleget tett rendesen a kötelezettségeinek, nem kapott,az még tíz forint büntetést se... Jó lenne elnöknek, mert szereti meg ismeri a nagyharsányi határt... j

Thiery Árpád

(Folytatjuk.)

és amikor elég erős már a szárnyuk, másfelé próbálnak szerencsét. Az erőművet, a széntrösztöt környékezik meg leginkább, mert ott valamelyest jobb az órabér. És kapkodnak is értük, mert aki itt a fűtőházi műhelyekben „szabadul”, univerzális ember a vasas szakmában.

— Most már csak abban bízom, — mondja Bartalovics szaki —í—, hogy lassacskán mindenhol kialakul a törzsgárda s nemigen lesz hol kopogtatniuk a vasútiaknak.

Azt meg éppenséggel nem érti, hogyan lehet könnyű lélekkel otthagyni a vasutat, a mozdonyjavító-műhelyt, a fű* tőházat. Hogyan pótolhatja bármi is art az élményt, amit a „négy-huszonnégyes”, a „három-huszonnégyes” mozdonyok nyújtanak egy-egy generáljavításkor.

— Hol van olyan gyár — mondja —, ahol a lakatos, az esztérgályos két és fél ezer al- • katrészt bolygat, javít, -szerel naponta, mint itt a mozdonyoknál e— És hol vau ahhoz hasonló élmény, mint náluk, amikor a generálódott mozdony szemmel láthatóan erőre kap és kigördül a szerelőcsar- nokbóL Ha nem restellnék, tán integetnének is utána, olyan jó tudni, elnézni, hogy ők adták vissza az acéiország- útoak, a közönségnek, a forgalomnak,

S HA VALAKI nemcsak a zubbonyán viseli a szárnyaskereket, hanem a szívében is, az akképpen cselekszik, mint Bartalovics Béla, alti szakmesteri posztján ezernél több embert nevelt már a vasút számára. Igaz, tizenkilenc éve egyfolytában ért csinálja, noha a java éveket ő maga is kalapáccsal reszedővel számolta, amíg egy „sarzsival” elő nem léptették. S ha évek óta tisztább is az overállja, simább is a tenyere, mint a szaktár- soké, annál több a gondja, felelőssége. Nem kis dolog évente száznál tob mozdonyt úgy kibocsátani, hogy azon a sasó- ka szegtől a vezérlő műig minden üzembiztos legyen. Elég csak egy felületesen meghúzott csavar, egy rosszul „domizott” füsbeső és odakint a nyílt pályákon jelentkezik a

baj.

De azért szakmeáber Bartalovics Béla, hogy véletlenül sem történjék ilyesmi. S ezért vannak olyan emberek a brigádjában, mint Werdecker László, Botos József, Mátrai Károly, Tóka József és a többiek, akik 5—6 éve maguk is úgy összeszoktak, és úgy ösz- szedolgoznak, mint a bonyolult gépen az egymáshoz kapcsolódó alkatrészek.

Soha nem fordult még elő, hogy valamelyikükkel is' hangoskodni kellett, valakit, is rajta csípett volna a legcsekélyebb mulasztáson. Mindenkori pallérjuk a gép. amelyen dolgoznak, s az a tudat, hogy arra a gépre szerelvények várnak. S ha megszületik egy- egy újításuk, art sem mindig a saját könnyebbségükért találják ki, hanem az üzembiztonság állandó javításáért, mint Sashalmi József is. aki a mozdony fékberendezésén nem is egy újítást produkált már.

Egy éve, hogy elnyerték a szocialista brigád címet, s azóta még közösebb, még egy- akaratúbb a törekvésük, hogy a kezük alól kiadott munka mintája, márkája legyen a fűtőház mozdonyjávító műhelyének. Erre pedig nem kell nagyobb bizonyság, mint éppen a mai nagy ünnep, á vasutasnap, amikor a brigád tagjai közül újabb kettőnek írják kfi a nevét a mozdony- javítók dicsőségtáblájára. Deuer Kannádét, aki a parlamentben veszi át kormánykitüntetését és Mátrai Káról vét, akinek ma nyújtják át a Kiváló dolgozó oklevelet

JÖL MONDOTTUK az

imént: Bartalovics Béla szocialista brigádjában nemcsak jelkép a „száiWiyaskerék”.

— 8 — 55’ -!

Szervezzük meg gondosan a gépi aratást!

Beszélgetés Álló Miklóssal, a gépállomások megyei főagronómusával

NEMCSAK JELKÉP A„SZÁRNYASKERÉK“