Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-04 / 154. szám
1962, JŰLIÜS 4 Megkezdődött as országgyűlés ülésszaka r (Folytatás az 1. oldalról) ditottunk. Ezen összegből bővült az általános-* a közép- és a főiskolai hálózat. Folytatódott a politebhnikai oktatás be vezetése. Szélesedett a tudomá nyos kutatás, főként a magkémiai és az atomfizikai kutatás. Növekedett a színházak, a mozik. a könyvtárak és a művelődési otthonok száma. A gazdasági feladatok ellátására 4,4 milliárd forintot költöttünk. Bővítettük a távolsági és a helyi úthálózatot, hidakat építettünk. Fejlesztettük a növényvédő állomások hálózatát. Növeltük a vízgazdálkodás korszerűsítésére fordított összegeket. Az igazgatási szervek 2,4 milliárd forintot használtak fel. Az igazgatási kiadások folyósításánál a takarékosság szempontját érvényesítettük. A rend- és jogbiztonsági feladatokra 3.4 milliárd forintot, a védelmi kiadásokra pedig" 3,5' milliárd forintot használtunk fel. A költségvetési kiadások niá sodik nagy csoportját, 43,1 százalékát a felhalmozásra { fordított összegek képezik. Az 1961. évi évben a beruházások teljes összege 33,2 milliárd forint volt. Ez az ösz- szeg az állapiá vállalatok 29,1 milliárd forintos, a szövetkeze tek 3,3 milliard forintos beruházásaiból, valamint a magánlakásépítésekre fordított 800 millió forintos állami hitelből tevődik össze. A népgazdaság összes beruházásainak nagyobb részét az állami költségvetésből finanszíroztuk, de emelkedett a vállalatok, tanácsok és sző vetkezetek saját pénzeszközei is, sőt bizonyos összegű bankhitelek is számottevő szerepet játszottak. »A <javsíy$'''beruházási program végrehajtása sok új üzemmel boyit^tte. népgazdaságunk termelőkapacitását. Hosszan lehetne sorolni az üzembelépett új nehézipari, könnyűipari. élelmiszeripari üzemeket, a rudabányai vasércdúsító műtől a diósgyőri új édesipari gyárig. Bővül a közlekedési és kereskedelmi hálózat. A mező- gazdasági beruházások összege több mint 5 milliárd forint volt. Ebből kereken 3 milliárd forintot közvetlenül a termelő- szövetkezetek ruháztak be. A termelőszövetkezeti beruházások pénzügyi fedezetéül 2 ipil- Márd forint hosszúlejáratú hitel, 900 millió forint sajáterő és 130 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás szolgált. A beruházási program keretében az elmúlt évben erőnkhöz mérten tovább folytattuk a lakásépítési programot. 18 900 állami lakás, 18 300 személyi tulajdonú lakás, 5500 szövetkezeti és öröklakás építését fejezték be. A felsoroltakon felül jelentős összegeket folyósítottunk az állami vállalatok pénzellátására, nemzetközi kötelezettségeink teljesítésére és az ál- lamkölcsönök visszafizetésére. A vállalati nyereségek ösz- szege 1961-ben 4,5 milliárd forinttal nagyobb volt az előző évinél. Az előző évhez képest emelkedett az. ipar nyeresége, .javult, a mezőgazdaság eredménye is, viszont az építőipar és a közlekedés nyeresége csökkent. Ha ágazatonként nézzük a gazdaságosságot, azt látjuk, hogy az ipar költségszínvonala » tervnek megfelelően csökkent. Az egész iparon bélül azonban az egyes iparágak teljesítmé- &ífS tóügnböző. A legjobb eredményt elérők között kell említeni a villamosenergiaipart, a vegyipart és a Közlekedési Minisztérium iparvállalatait, amelyek mind az előző évhez képest, miod a tervhez képest csökkenteni tudták a költségszínvonalat. Költségcsökkentési tervét nem teljesítette a szénbányászéi, a kohászat és a könnyűipar néhány iparága. Az állami gazdaságokban és az erdőgazdasági vállalatokban a költségszínvonal a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent, a gépállomásoknál ugyan nőtt, de ez a tavalyi rendkívüli szá- razságokozta nehéz munkakörülményekkel indokolható. A közlekedési, belkereskedelmi és felvásárlási vállalatok költségszintje ugyancsak a tervezettnél magasabb volt 1961- ben. I tanácsi vállalatok — a kereskedelem kivételével — országosan a tervnek megfelelően növelték a termelést és csökicanitefcték a költségszínvonalat. A jövedelmezőség és a költségalakulás azonban túlzottnak látszó egyenetlenséget mutat az egyes megyék között. A sütőipari vállalatok jövedelmezősége például Bács- Kdskun, Vas és Szabolcs megyében két-háromszorosa a Fejér, a Somogy, vagy a Hajdú megyeinek. Hasonló a helyzet az építőanyagiparban, ahol a tanácsi vállalatok jövedelmezősége háromszor-négysaer akkora Veszprém, Bács-Kiskun és Győr megyében, mint Somogy, Fejér, vagy Borsod megyében. A természeti fettételek, vágj' a gyártmányösszetétel különbözősége aligha indokoljál? ezeket az eltéréseket, ezért az okokat közelebbről meg kell vizsgálniok az érintett megyei tanácsoknak. A mérlegbeszámolók azt mulatják, hogy a múlt évben a tanácsi vállalatok tevékenysége még a kelleténél kevésbé irányult a lakosság javítási-szolgáltatási igényeinek kielégítésére. Termelési volumenüknek csupán 6 százalékát fordították erre a célra. Indokolt és szükséges, hogy a kisipari szövetkezetek és a magánkisipar javító-szolgáltató tevékenysége mellett a helyi tanácsok saját vállalataikat is nagyobb mértékben állítsák rá erre a feladatra. Ennek segítésére központi intézkedések folyamatban vannak, kívánatos, hogy a tanácsok is keressék a célravezető megoldásokat. Köztudomású, hogy szocialista viszonyok között a termelés gazdaságossága és a dolgozó tömegek élet- színvonala között közvetlen összefüggés van, — Mutatott rá a továbbiakban a miniszter —. A gazdaságosság növelése ezért egyik koz- I ponti célkitűzésünk a gazdái- [ kodás mdncftn ágában. Fejlődésünk mai szakaszán már nem elegendő, hogy a költségszínvonal csökkenését nagyobbrészt a temetés meny- nyiségi növeléséből eredő automatikus rezsiköltség-csökkentéssel érjük el, Többre van szükség. Ez a több pedig elsősorban a műszaki-technikai színvonal gyorsabb emelése. Ennek révén gyorsabban növelhetjük a gazdaságosságot és végső fokon a nemzeti jövedelmet. perációs szállítások tervszerüt- lenségét és a vállalati vezetők közömbösségét a készletnagyság tekintetében. « A tavalyi tanulságokat levonva, az idén népgazdasági síkon is. vállalati síkon is hatékony intézkedések szükségesek a helyzet javítására. Már ez évben igyekezni kell a lekötött készletek egyrészét moz gásba hozni, felhasználni a gazdasági vérkeringésben. Ennek érdekében a minisztériumok több intézkedést tettek, amelyeket pénzügyi eszközökkel is alátámasztunk. A Nemzeti Bank csökkentette a vállalati készletidőnor- mákat, megszigorította a hitelnyújtási feltételeket és emelte a büntetőkamatok rátáját. Az anyagi érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével is kísérletezünk, mégpedig olyan irányban, hogy megszüntessük a vállalatok közömbösségét a legkorszerűbb állóeszközök ka paritásának kihasználása és a lekötött készletek nagysága tekintetében. Ebben az évben 24 iparváUa latnál kísérletképpen úgy módosítottuk a nyereségrészesedési rendszert, hogy az év végén a többletnyereség mellett figyelembe vesszük a vállalati álló- és forgóeszközök nagyságát is. Amennyiben 100 forint árbevételt az előző évinél kevesebb álló- és forgóeszköz felhasználásával érnek el, úgy hozzáteszünk az egyébként járó nyereségrészesedéshez, ellenke ző esetben pedig bizonyos részt levonunk abból. Népgazdaságunk eddigi fejlődéséhez és az 1961. évi ered menyekhez jelentősen hozzájárult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok együttműködése és velük lebonyolított külkereskedelem maga« szintje. Ehélkiln gazdasági fejlődésünk eddig is elképzelhetetlen lett volna. Most új, nagy lehetőségek tárulnak fel az együttműködés szélesítésére. A KGST országok képviselői által nemrégiben elfogadott „A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei” című dokumentum nagy jelentőségű hazánk szá- I mára is. Az alapéi vek érvéj nyesítésével. meggyorsult ha» zánkban az ipar szerkezetének kedvező átalakítása, s ezek —* saját erőfeszítéseinkkel párosulva — biztosítják számunkra a leghaladottabb technikával történő, nagy szériájú termelésből fakadó előnyöket. A szocialista nemzetközi munkamegosztásban va'ó részvételünkkel egyidejű cg fejleszteni kívánjuk gazdasá gi kapcsolatainkat a tőkés országokkal és az újonnan függetlenséget nyert országokkal is. A pénzügyminiszter befejezésül a képviselőknek elfogadásra ajánlotta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott expozéja után dr. Dabrónaki Gyula a tetves költségvetési bizottság titkára a törvény javaslat előadója szólalt fel. Dr. Dabrónaki Gyula felszólalása után szünet következett. Szünet, után Vass Istvánná elnökletével folytatták a törvény javaslat vitáját. Németh Ká-' roly képviselő volt a következő felszólaló. Németh Karoly elvtárs felszólalása 4 műszaki színvonal emelése szempontjából döntő szerepük van a beruházásoknak. Jól előkészített, korszerű beruházásokkal, — amelyek elérik a legjobb nemzetközi színvonalat, — nagyban előmozdíthatjuk a műszaki-gazdaságossági haladást. A műszaki haladásnak nem kevésbé fontos feltétele a folyamatos gyártmányfejlesztés. A műszaki-technikai színvonal gyorsabb emelésének és a gazdaságosság javításának egyaránt fontos feltétele a központi és üzemi kutató-, kísérletező munka szélesítése. Iparunk műszaki haladását, versenyképességét azzal alapozhatjuk meg legjobban, ha növeljük azon termékek arányát, ahol a termelés korszerű magyar találmány vagy szabadalom alapján folyik. A beruházások kivitelezésében is rengeteg tartalékunk van még". Gyorsabb és jobb- minőségű kivitelezéssel előrehozhatjuk az üzembehelyezést, fokozhatjuk a nemzeti jőve» delimet. Miután gazdasági fejlődésünk szempontjából döntő jelentőségű a beruházások hatékonyságának növelése, az 1961. évi tapasztalatok alapján indokoltnak látszik, hogy a gazdasági minisztériumok munkájában központibb helyet foglaljon el a beruházások előkészítése és a kivitelezés koordinálása. Az ipar- irányítás napirenden levő továbbfejlesztése során a kormány célul tűzi ki többek között ezt is, A gazdaságosság növelésével szorosan összefügg a gazdaságosabb exportáru-struktu- í'a kialakítása. Az elmúlt évben is, jelenleg is tapasztalhatjuk, hogy mind az .iparban, mind a mezőgazdaságban vannak kiemelkedően jó, vannak átlagos gazdaságosságé, de sajnos varrnak kifejezetten gazdaságtalan export- termékeink is. Nyilvánvaló érdeke a népgazdaságnak, hoigy minél inkább növekedjék a jó gazda- ságosságú export-termékek hányada és szűnjék meg mielőbb a gazdaságtalan termékek exportja. Ezt a célt egyes termékeknél az önköltség gyorsabb leszorításával, más cikkeknél a minőség javításával érhetjük el, de akadnak olyan termékek is — főként nagyon anyagigényes termékek — amelyek gyártását célszerűbb beszüntetni és a felszabaduló kapacitással más, gazdaságosabb exporttermék gyártását megkezdeni. Az export-struktúra javítását a termelő és a külkereskedelmi vállalatok fokozott együttműködése eredményezheti. A múlt évi gazdálkodásnak kedvezőtlen tünete a tervezettnél lényegesen nagyobb készletnövekedés. Az állami vállalatok és következetek készletei a tervezett 7 százalékkal szemben 14 százalékkal nőttek. Az indo- koitnáL jofc-baa növekedtek a készletek az iparban és a ké- reskedelmben is. mind a bel-, mind a külkereskedelmi vállalatoknál. A készletek növeke- [ dése önmagában véve még nem káros, hiszen a bővülő termelés és forgalom egyre növekvő készletállományt igényel. A múlt évi készletemelkedés azonban erősen meghaladta azt a mértéket, amelyet a népgazdaság fejlődési üteme indokol. Az okok között a vállalatoktól független tényezőket is találhatunk. Ilyenek a fogyasztás növekedésének mérséklése, a beruházások csökkentése, az export fokozása, amelyek a javai? termelése és felhasználása között kisebb átmeneti ossz hanghiányt eredményeztek. Ezeknek a lényegében népgazdasági okok árnyékában azonban sok-sok yrállalati hiba is meghúzódd. Meg keli említeni a rendelés nélküli gyártást j — rendszerint tervtúlteljesibés | Termájában —, a helyenként i túlzott anyagbiztosítást, a koo— Jó érzéssel állapíthatjuk meg, — hangsúlyozta többek között; hogy a 1961. évi állatta költségvetés realizálódott a bevételek és a kiadások egyensúlyban voltak. Ezt szocialista tervgazdálkodásunk biztosította. A költségvetésről szóló jelen lesekből kitűnik, hogy második ötéves tervünk első éve eredményes volt. Befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. 1961. volt az első olyan esztendő, amikor egész dolgozó parasztságunk új termelési viszonyok között szövetkezetbe tömörülve dolgozott. A további előrehaladás érdekében ő is fontosnak tartja az ütemes és főleg gazdaságos termelést. A termelékenység növelését országos ügynek, előrehaladásunk elengedhetetlen feltételének,' kell tekinteni. Végső soron ezen múlik az életszínvonal emelkedésének mértéke és üteme. Ez egész dől gozó népünk alapvető érdeke. Ezért a tömegek lelkes támogatásában nincs is hiány. Sok szép példát szolgáltatnak erre a gyorsan fejlődő szocialista brigádmozgalom, a pártunk VIII. kongresszusának tiszteletére tett munkafelajánlások és ennek kapcsán elért szép sikerek. Az aszály következtében a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez a vártnál alacsonyabb volt. emiatt a nemzeti jövedelem az év során tervezett 7 százalékkal szemben mintegy 6 százalékkal nőtt. Jórészt ez vonta maga után azt, hogy az élet- színvonal a tervezettnél vala- melyesfc alacsonyabb mértékben emelkedett. Bátran el lehet mondani azonban, hogy a pusztító aszály ellenére ilyen eredményre csak a szocialista társadalom képes. A régi, kapitalista társadalomban hasonló körülmény az ország és elsősorban a dolgozó paraszttömegek életének súlyos rosszabbodását, eladósodását eredményezte volna. Az előadó ezután elismeréssel szólott a gazdálkodás színvonalának, a pénzügyi fegyelemnek a javulásáról, majd a terv- és költségvetési bizottság nevében javasolta az 1961. évi állami ,költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadását. Az eddigieknél jobban kell kihasználnunk a szocialista országok együttműködésében rejlő nagy lehetőségeket is. Népgazdaságunk a jövőben is csak akkor fejlődhet helyes alapokon, ha a szocialista nem zetközi munkamegosztás alapelveit fokozatosan minden téren érvényre juttatjuk. Ez népünk érdeke is, egyben hozzájárulás ahhoz, hogy a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben a szocializmus minél előbb világméretű győzelmet arathasson. A Központi Bizottságunk leg utóbbi ülésén hangsúlyozta, hogy pártunk fontos kötelességének tartja a moszkvai ta nácskozás határozatainak következetes végrehajtását és erre szólította fel egész társadalmunkat, mert a szorosabb együttműködés erősíti a szocialista tábor egységét, a békét, és a gyorsabb előrehaladást szolgálja. Mezőgazdaságunk helyzetének megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a szövetkezetek egy része a múlt télen alakult, kevés nagyüzemi tapasztalattal rendelkezett és egészen az őszi vetésig szétszórt parcellákon folytatta a közös gazdálkodást. Kedvezőtlenül befolyásolta a termelést az év második felében bekövetkezett rendkívüli aszály. Az őszi kalászosokból, — amelyeket az aszály nem érintett, — jó termést takarítottunk be. Búzából elértük az eddigi leg magasabb termésátlagot, kh- ként 11 mázsát. Az aszály ellenére az ipar mezőgazdasági nyersanyagszükségletét is sikerült megközelítően kielégíteni. A tervezettnél azonban lényegesen kevesebb kukoricát, búr gonyát és szálastakarmányt takarítottunk be. Az állatállomány viszont — a ló kivételével — valameny nyi állatféleségben nőtt és meghaladta az átszervezés előttit. Ha a tavalyihoz hasonló aszály az egyéni gazdálkodás viszonyai között éri az országot, az lényegesen súlyosabb következményekkel járt volna mind a mezőgazdaságra, és a paraszt ságra. mind pedig a bérből, fizetésből élőkre, Szocialista mezőgazdaságunk erejét, termelőszövetkezeteink életrevalóságát mutatja, hogy az aszály ellenére a mezőgazdaság össztermelése elérte a megelőző évit, a felvásárlás pedig 6.1 százalékkal volt nagyobb, mint 1960- ban, bár a terveket nem teljesítettük. Az alapvető élelmiszerekből a lakosság ellátása megfelelően alakult. Néhány terniékből azonban — hagyma, zöldségfélék, bab — időnként hiányok jelentkeztek. Az aszály miatt bekövetkezett többmilliárdos termékkiesés természetesen sok nehézség elé állította a mezőgazdasági üzemeket és előre nem látható kiadásokat rótt népgazdaságunkra. A legnagyobb gondot a takarmány okozta. A takarmány-nehézségek áthidalására az üzemek szigorú takarékosságot vezettek be és kormányunk is a parasztság segítségére sietett; nagy meny- nyiségű takarmányt importált. A termelőszövetkezetek és ház táji gazdaságok a takarmány- akciók során 35 000 vagon ab- raktakarmányt kaptak a központi készletekből. Mindez , lehetővé tette az 1962-es első félévi sertés- és baromfi-felvásárlási tervek hiánytalan teljesítését, a törzsállomány megóvását és hozzájárult a termelési kedv, a termelési biztonság erősödéséhez. Sikerült elérni azt is, hogy a közös állatállomány megóvása és gyors fejlesztése mellett a háztáji állomány rém esett vissza és a háztáji gazdaságok is jelentős mennyiségű árut adtak a népgazdaságnak. A háztáji gazdaságok árutermelésére az állam a jövőben is feltétlenül számit. A szocialista nagyüzemek tehát már az átszervezés befejezése évében éreztették kedvező hatásukat, nagy mértékben mérsékelték az aszály kártételeit. A kár csökkentését elősegítette szövetkezeti parasztságunk növekvő munkakedve és a mezőgazdaság eg'1- re jobb anyag-műszaki ellátott sága. A mezőgazdaság traktor- állománya a múlt évben elérte a 53 000 traktoregységet, a műtrágya-felhasználás pedig kát. holdanként a 111 kg-ot. A mezőgazdaság számára nyújtott 5 milliárd forint beruházási ösz- szegből mintegy 3 milliárd köz vétlenül a termelőszövetkeze- | teknek jutott. Figyelemre mél- I tó, hogy maguk a szövetkezetek saját erejükből tavaly 900 millió forintot ruháztak be. Ebből sok építkezést, jelentős, új területek öntözését és jelen tős nagyüzemi szőlő- és gyümölcs-telepítést valósítottak meg. A szövetkezeteknek nyújtott h: teleknél, az állami támogatásnál egyre jobban érvényeSPótytatíts a 4, oldalon} i
