Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-31 / 177. szám

2 ftlAPLÖ 1962. JtnaníS 31. ' Meddig* viseli Baranya as „aprófalvas“ felsőt Baranyáról általában úgy beszélnek, mint ,,aprófalvas” megyéről. Az 1960. évi nép- számlálás is alátámasztja ezt a jelzőt, mert a megye 326 te- v lepülése közül 264 lakosság szá ma az ezer alatt marad. Rend­kívül magas érték ez, hiszen az ország 3212 településének / mindössze 44 százaléka sorol­ható ebbe a legalacsonyabb ka tegóriába, míg Baranyában az arány 81,7 százalék. Fokozza az aprófalvas jelző jogosságát ezen túlmenően az is, hogy míg az ezer lakosnál kisebb te lepülések együttes népessége az országban csak 13,4 százalék addig Baranyában az ilyen kis településekben él a népesség 51,4 százalék. Anélkül, hogy a település- szerkezet sajátos kialakulásá­nak történeti, vagy földrajzi okait kutatnánk, joggal vető­dik fel a kérdés, hogyan il­leszkedik bele a megye a vá­rosiasodás fejlődésébe, a na­gyobb településegységek ki­alakulásának folyamatába. Ezt a kérdést fel kell tenni már csak azért is, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a sajátos gazdasági körül­ményt, hogy a nagyobb lakos­számú települések egyészség- ügyi, kulturális fejlődése gaz­daságosabb körülmények kö­zött megy végbe, mint az „ap­rófalvaké”. Emelkedett Baranyában az ezer lakosnál kisebb települések száma A két utolsó népszámlálás közötti időben (1949 és 1960 között) az ezer lakosnál kisebb települések száma Baranyában hárommal emelkedett. Ez lát­szólag ellentmond annak, hogy a népesség egyre inkább a na­gyobb, fejlettebb települések­be vonzódik, de ez nem így van, amit megértünk, ha szem beállítjuk az apró falvak la­kosság-számában végbement fejlődést. Amíg 1949-ben ezek­ben a településeikben kereken 130 ezren laktak, addig 1960- ra lakosságszámúk kereken 5 ezer fővel csökkent. Különö­sen szembetűnő azonban, hogv ezen a csoporton bélül az 501 —1000 lakosú községek száma tizenöttel és ezek népessége kereken 10 ezer fővel csök­kent. Ha az országos eredmé­nyekkel vetjük össze a vonat­kozó baranyai értékeket, ak­kor is feltűnő a kis települé­sek elsorvadásának mepete. Tíz év alatt megnégyszere­ződött Komló lakossága A település-szerkezet fejlő­désére vonatkozó vizsgálatok szerint Baranyában a város- fejlődés nem megy végbe az eddigiekben általában tapasz­talt ütemek szerint. A köze­pes nagyságú települések sem számban, sem népességük szá­mában nem emelkednek. Csők kent az 1001—5000 lakosú te­lepülések száma és lakosság száma. Nem változott az 5001 —10 000 lakosú települések szá ma, bár ezek együttes népes­sége nőtt, Ezzel szemben a ki­fizetett városfejlődés mutatko­zik meg elsősorban Komló ese­tében. A lakosság száma itt megnégyszereződött tíz év alatt. Mohács népessége több mint 10 százalékkal emelke­dett és Pécs előlépett a száz­ezres nagyságrendű városok közé. A településszerkezet jelleg­zetes fejlődését mutatja egyéb­ként az is, hogy Baranya 327 települése közül (beleértve ezek közé Pécset, Komiét és mohácsot is) 95 növelte népes­ség számát és 231-ben csökkent a lakosság száma. Egy telepü­lés lakosságszáma tíz év alatt nem változott „Zsugorodnak*: az apró falvak A növekedés erős ütemét mi sem fejezi ki jobban, mint az a tény, hogy 11 település lakos ság száma 25 százalékot meg­haladó értékkel, 22 településé 10,1 százalékot meghaladó ér­tékkel emelkedett. Az apró- falvak zsugorodását ezzel szem ben jól’ szemlélteti, hogy 122 településben a lakosság számá nak csökkenése meghaladja a 10 százalékos érteket és ezek közül 18-ban a sorvadás érté­ke 25 százalék felett mutatko­zik; Az eddig kimutatható ered­mények mondhatnánk spontá­nul jöttek létre, mintegy bele­illeszkedve abba a világjelen­ségbe, amit elvárosiasodásnak nevezünk, Az elkövetkező évek ben a közepes lakosságszámú települések számszerű emelke­dése várható. Erre többek kö­zött azért is szükség van, mert az életképes termelőszövetke­zetek kialakítása is sürgeti a népesség koncentrálódását. Ez­zel párhuzamosan számolha­tunk a városfejlődés további fokozódásával is. A városfejlődés alaprugója az iparosodás Ezt lemérhetjük az eddigi fejlődés alapján, de következ­tetni tudunk a jövőre is. Baranyában több olyan tele­pülés van, amelyek fejlett ipa­ra kihat a környező falvakra is, ezekből rendszeresen mun­kaerőt szív eL A faluból mun­kába járó tömegek állandóan élő vágya a munkahely köze­lében letelepülni, hiszen az imgavándarlás Sok időt, fáradt­ságot igényel, ezzel szemben a városi lakás több komfortot, magasabb színvonalú kultúrát biztosít. Hirdre naponta 53-an, Hi­dasra 676-an, Szászvárra 282- en, Drávaszabolcsra 51-en, Komlóra 3062-en, Mohácsra 94-en járnak be a környező falvakból. Ha ezeken a tele­püléseiken megfelelő számú la­kást tudunk biztosítani, nyil­ván megszűnik a vándorlás és ennek arányában( növekedni fog ezeknek a településeknek lakosságszáma. Még néhány évtized és Ba­ranyát nem nevezhetjük töb­bé „aprófalvas” megyének, Dr. Ruisz Rezső Fiókinlézeíet lélesít Keresztes-pusztán azlreg- szemcsei Kutató Intézet Fiókintézetet hoz létre az Iregszemcsei Kutató Intézet Baranyában, Keresztes pusz­tán, a Pécsi Állama Gazdaság területén. Az állami gazda­ság és a Baranya megyei MÉK mezőgazdasági szakemberei, dr. Kumik Ernőnek, az inté­zet Kossuth-díjas igazgatójá­nak irányításával jelölték ki az elmúlt napokban, azt az 5 holdnyi területet, ahol ez év őszén megkezdik a kutatómun kát. A tervek szerint legalább 2 kutató ■ állandóan itt végzi majd munkáját és az Iregszem cséhez hasonlóan többféle nö­vény, főként napraforgó és borsó termesztésével kísérle­tezik. HIVATALOS TOTÓNYEREMÉNYEK A sportfogadás 1962. július 29-i 30. heti fordulójára 422 040 db kót­hasábosnak megfelelő tippszelvény érkezett be a Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz. Kifizetésre kerül összesen 759 672 90 forint. Négyen értek el 12 találatot. A nyereményösszeg egyenként 47 480 forint. 112-en értek el 11 találatot. A nyereményösszeg egyenként 1 696 25 forint. , 1641-en érteik el 10 találatot. A nyereményösszeg egyenként 153 75 forint. Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: újabb felhőátvonulások, legfel­jebb néhány helyen kevés eső­vel. Mérsékelt szél. A nappali felmelegedés a nyugati és a déli megyékben kissé fokozódik. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet' tíz-tizen öt, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 22—25 fok közötti. Baranya megyei Hoziüzemi Tájékoztató A napokban jelent meg a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat munkamozgalmi hír­adója, amellyel — mint a „Be­köszöntő” is megállapította — a megye területén szétszórtan tevékenykedő üzemvezetők összekapcsolását kívánják megoldani, de tájékoztatást is szeretnének nyújtani a helyi szerveknek a lakosság kultu­rális ellátása érdekében. A Moziüzemi Tájékoztató ne­gyedévenként jelenik majd meg. A munkamozgalmi tájékoz­tatóban a filmforgalmazás idő szerű kérdéseivel, a megyében jelentkező egyes feladatok megoldásának módjaival, kö­zönségszervezéssel, az ifjúsági fi" inellátással, a vállalati terv­teljesítéssel, a munkaver­sennyel és a helyi erők mozgó­sításának kérdésével foglal­koznak. így a Moziüzemi Tá­jékoztató első száma már több érdekes írást tartalmaz, ezek­kel a kérdésekkel kapcsolat­ban. Illlllllll! imiiiiiii m Újfajta ivővízgondok Alig két hete lelkendezve jelentettük be, hogy megszün nek végre Pécsett a hagyo­mányos ivóvízgondok. Háló­zatba kényszerítik a Duna Vizét, ami azt jelenti, hogy tízezer köbméterrel növek­szik a város napi ivóvízellá­tása. Egészen természetes, — hogy Ujjongtunk, örvendez­tünk a jó hír felett, s akad­tak már olyan optimisták is, akik javaslatokat szerkesz­tettek a tortyogói és a tety- tyei források műemlékké va ló nyilvánítására. Korai volt a lelkendezés, mert igaz ugyan, hogy azóta „bevetették” a Duna-vizet, éf az is, hogy azóta valóban vízbőségben élünk, de ho­gyan, s miért? Először a hogyanra. Tud­juk, hogy két és félmillió fo­rintos beruházással elkészült és üzemel már az újhegyi víztisztító mű. Láttuk az öt és tízezer köbméteres ivó- il­letve nyersvíz tárolókat. Meg magyarázták mi a rendelte­tése az elő- és utóklórozó-be- rendezéseknek. Ha álmunk­ból felébresztenének, kívül­ről tudnánk, hogy az előkló­rozó megnyuvasztja a colli* bacilusokat és hiba nélkül fújnánk: — az utóklórozó ar ra jó, hogy likvidálja a klórt a coli likvidátorát. Szórni a hogyanokkal tisztában va­gyunk. Egyszerű, mint a po­fon, be kell biflázni és kész De mi legyen a miértekkel? Ki ad azokra választ? Ki mondja meg, hogy a víz miért pont azóta ihatat­lan, amióta a „tisztítómű” szolgáltatja. Mert azt még megértenénk, hogy tavaly ilyenkor azért volt ihatat­lan, mert nem volt, mert idő közönként kiapadtak a kutak — SZERDÁN délelőtt ün­nepélyes keretek között ve­szik át megbízásaikat az új pedagógusok, a megyei ta­nácson. — KÉT ÚJFAJTA péksü­teménnyel — lekvárostáská­val és kakaóscsigával — gya­rapodott a választék a pécsi üzletekben. Ezzel 28-ra nö­vekedett a Pécsett kapható süteményféleségek száma. Pál József AUSZTRIAI NAPLÓ (2) Ausztria is építkezik. Ezt már másnap reggel meg­állapítottam. ■ Amint kimentem a balkonra, balról egy, jobbról két három- emeletes társasház nyújtózott a korai napfényben. Távolabb pedig daru forgott három befe­jezett és egy féligkész között. A ház, amelyben laktam, — ugyancsak háromemeletes volt és alig egyéves. A lakás két­szobás, lakókonyhás, össz­komfortos. Havi bére 180 schil­ling. S ami nekünk, pécsiek számára szokatlan jelenség, a csapból jéghideg, klórszag- ‘ mentes víz folyik. A hegyi forrásokat csak csatornába kell vezetni. ' De nemcsak társasházak épülnek. Nagyon sok különálló új és épülőfélben lévő családi házat láttam. E lakások leg­nagyobb része jóval meghalad ja a család igényeit. A titok nyitja^ az idegenforgalom. Az időjárás nem volt ez ideig va­lami kedvező, így jártomban- keltemben nagyon sok házon láttam még a legszebb tavak mellett is táblát kitéve ezzel a felirattal: Zimmer frei! És itt van ma már a másik nagy konkurrencia: a camping. — Nincs is idegenforgalmilag ér­tékes hely enélkül. A narancs- sárga, kék, világoszöld sát­rak ott tarkállanak a tavak, patakok mellett, fenyőerdők tövében. És egyre több. Délelőtt a bejelentő hivatal­ban volt dolgom. Kiérve a villachi főútra, — megálltam, mert ilyen nagy autóforgalmat nem láttam még. Nyugatnémet, nyugatné­met, nyugatnémet és újra nyu­gatnémet. Ennek is megvan a gazdasági magyarázata. Az osztrák bankok 100 nyugatné­met márkáért 640 schillinget adnak. S úgy látszik, nagyon megéri a nyugatnémeteknek, hogy pénzüket Ausztriában költ sók el. Persze, az osztrákok is értenek ahhoz, hogy a külföl­diek üres zsebbel távozzanak. Millstattban például a cam­ping mellett valamelyik élel­mes polgár kis füves játékte­ret rendezett be agyafúrt ügyességi játékokkal. Mindig tömve láttam, ömlött a pénz a chef zsebébe. Vagy egy másik példa. Ugyanazért a sörért, melyért a Millstätter See bár­melyik fürdőhelyén 3,50-et fi­zettem, a Grossglockner Hoch- alpenstrasse végállomásánál, a Franz-Josef-Höhe elárusító pavilonjában 7 schillinget kér­tek. Ez is természetes. Hiszen alig akad külföldi, aki akár saját kocsiján, akár autóbu­szon fel ne utazna megnézni a csúcsot és a gleccsert. Bejelentkezés után megnéz­tem a várost. Spittalnak 13 ezer lakosa van. A keleti városrészen cso­bog keresztül a Lieser és dé­len, a várostól mintegy 500 mé­terre harsog a Drau. Kettős- vágányú, villamosított vasút­vonal mellett fekszik. Külvá­rosa se szürke. Villaszerű, vi­rágos udvarú emeletes házak veszik körül minden oldalról a központot. Utcái teljesen por­mentesek. Alig láttam eldobott csikket vagy gyufaszálat. Pa­pírhulladékot soha. Utcaseprőt se. E munkát valószínűleg éj­szaka végzik. Közlekedésrendészete min­taszerű. A gyalogos átkelőhe­lyek mindenütt feltűnően ki vannak jelölve. A két legfor­galmasabb útkereszteződésnél automatikus jelzőlámpák mű­ködnek. Az egyenes irányban tovább haladó vagy jobbra kanyarodó forgalomnak az út­test jobb oldala van nyilakkal kijelölve. A balra kanyarodó forgalomnak az úttest közepe. De nemcsak a városban van­nak jelekkel befestve az utak. A beton vagy bitumen utak közepét végig 20 cm széles sárga sáv jelzi. Az út mellett jelzőkövek, korlátok itt is fehé rek, de a jobboldali kövekbe piros, a baloldaliakba fehér prizma van beépítve és sötéte­dés után a kocsik reflektorai­nak fényét e két színben ve­rik vissza. Az autóvezetők tud­ják, hogy milyen segítség ez. Minden kis kanyar, hajlás már messziről kiabál. Fényjelekkel. Spittal üzletváros? Nem. Pa­pír- és cipőgyára is van. Főut­cáin mégis egymás mellett, megszakítás nélkül vannak a portálok. Azokat a bizonyos „legendákba illően olcsó” órá­kat valószínűleg itt is csempé­szektől veszik, mert a kiraka­tokban 250-től 2000-ig láttam karórákat. Cipőben nagyon bő a választék. Háromszáz schil- lingnél drágábbat nem láttam. Viszont e cipők — akár a női, akár a férfi — semmivel sem elegánsababk a mi hasonló árú cipőinknél. A négyszáz, négy- százötven forintos minősé­günk hiányzik. Gyermekcipő 80-tól 130 schillingig kapható. A konfekció ipar termékeinek ára hasonló a miénkhez. Azon­ban lényegesen olcsóbb az an­gol szövet. És persze a nylon harisnya. Mosolyogtam, amikor az egyik gyümölcs- és zöldségüz­let kirakatában műanyagtá­lakban narancsot és burgonyát pillantottam meg egymás szom szédságában. A narancson 12 schillinges, a burgonyán 7 schillinges árcédula. A marha­hús harminckettő, a disznóhús hatvan schilling, a borjúhús hatvannégy. A tejtermékekben filléres diferencia az osztrákok javára. Dohányárunk olcsóbb. A Fecskének megfelelő minő­ségű filteres cigaretta hét schll ling. A bútor, szőnyeg nagyon drága. Hűtőszekrény 6600-ért, jóval kisebb 4500-ért kapható. A táskarádiók olcsóbbak, a nagy készülékek hasonló ár­ban mint nálunk. Tizenegyre alaposan meg­éheztem. A Gasthaus szobái­nak fala faburkolatú volt, ahova betértem, öreg szám­szeríjak, kováspuskák, agan­csok, mellvértek, láncingek lóg tak a falon. Marhapörköltet ettem, bár ők ezt Gulasch-nak nevezik. Három szem hús, bő zafttal. Zóna adag. Paprikás­nak paprikás volt, csak nem csípett. Viszont egészen külö­nös, szokatlan íze volt. Tán a majoránnától. Hanem a sö­rük! A Gösser Bier! Azt hi­szem, ezért sokan elmennénk gyalog akár Nagykanizsára is. Ki is tartottam e márka mel­lett ausztriai tartózkodásom idején. (Folytatjuk a források. De most 10 000 köbméterrel több jut belőle naponta, mégis egész ember- karavánokat látni vizesvöd­rökkel, tejeskannákkal, — amint éppen ívóvíz után kaj­tatnak a városban. Ki az a vegyész, aki meg­mondja, mitől van kender­áztató íze, karból zamata, rohadtkáposzta illata a víz­nek? Az ivóvíznek!! Miért van fekália íze a bambinak, a fagylaltnak, a szódavíz­nek? Ha rosszmájúak len­nénk, ráfognánk, hogy mind­ez a gebinesek elrettentésé­re történt. Intézményesen. Egyenlő lenne a lebukással, ha egyszer is eszükbe jutna a borkeresztelés. De nem is lehetnénk rosszmájúak, amikor maholnap a vesénket készíti ki ez a gyalázatos „vízbőség”. Ne is folytassuk tovább. A végén az illetékesek még azt hihetnék, hogy az egé­szet valamiféle kedélyes — „Kérdezz-f eleiek” játéknak szántuk. Nagyon drága játék lenne, ha meggondoljuk, hogy az egész hecc két és fél millióba került azzal a tudo­mányosan hangzó elő-utókló- rozóval együtt. Persze tud­juk, hogy ez az egész „had­művelet” a coli miatt törté­nik, s éppen ezért csak egy a kérésünk. Hallottunk mi már harmincéves háború­ról is, meg villámháborúról is. Arra gondolunk, nem lenne-e helyesebb, ha ennek az utóbbinak dolgoznák ki a stratégiáját, a taktikáját. Mert ha ez így megy to­vább, attól tartunk, hogy a coli erőben egészségben túl él valamennyiünket. P. Gy. — AVARTÜZ volt’ Szent- lörincen. A tüzet egy,', mozr donyból ki patt ásó szikra okozta az Úttörő Termelő- szövetkezet tábláján. Sze­rencsére időben észrevették és tovaterjedését megakadá­lyozták, így nem keletkezett belőle kár. — MEGKEZDŐDTEK 4 sásdi járási művelődési ház átalakítási munkái. Uj klub helyiséggel, . játékteremmel és zeneteremmel bővül az ed dig helyiség hiánnyal küz­dő művelődési ház. A mentők jelentették Szombaton több szerencsétlen kimenetelű baleset történt. Dél­után 14 óra 29 perckor a mohá­csi országúton motorkerékpárja mellett eszméletlen állapotban találták Somlyai József 32 éves pellérdi állattenyésztőt. Megálla pították, hogy a motorkerékpát vezetője darázscsípés közben esett le motorkerékpárjáról, s beszállították a II. sz. Belklini­kára. Ugyancsak ideszállították a mentők Bogdán Olga 18 éves segédmunkást ,aki az istenkúti turistaháznál felrobbant szó­dásüveg miatt lábsérülést szen­vedett. Tegnap délután orsós József bükkösdi lakos hattagú családját szállították gomba­mérgezéssel kórházba. Vasárnap a reggeli órákban Istenáldás völgybe hívták a mentőket —- Harcz János 54 éves emberhez, aki a tegnap esti órákban erősen berúgott állapotban tért haza. Mire a mentők a helyszínre ér­keztek Harcz János meghalt. — UJ KIÁLLÍTÁSSAL gazdagodott a siklósi vár múzeuma. Az érdekes anyag helytörténeti dokumentumo-’ kát mutat be, s köztük szá­mos olyan írást, mely Tán­csics Mihálynak, Siklós negy­vennyolcas országgyűlési kép viselőjének munkásságával foglalkozik. — 11 EZER forint értékű könyvet adott át a járási könyvtárnak, a földműves­szövetkezetek sásdi könyves boltja. Az átadott könyvek 40 százaléka mezőgazdasági vonatkozású szakkönyv. — JÓL KEZDTE a II. fél­évet a pécsi vasútigazgató- ság. Az igazgatóság dolgozói júliusi szállítási tervüket 30-án teljesítették, a mai 35—36 ezer tonnát kitevő árut már terven felül to­vábbítják

Next

/
Thumbnails
Contents