Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-27 / 174. szám

1968. TÜLITJS 87. NAPLÓ 5 LEVELEZŐINK Még mindig várunk a válaszra Az új-mecsekaljai dolgozók nemrég tették fel a Dunán­túli Naplóban a kérdést, lesz-e ebben az évben távfű­tés azokban az épületekben, ahova beszerelték a vezetéket. Sajnos, az illetékes szervek nem válaszoltak. így igen sok lakástulajdonos bizonytalan­ságban van, nem tudja, mi­tévő legyen, beszerezze, ne szerezze be a szénszükségle­tét. Uj-mecsekaljai lakás- tulajdonosok. „Ezek a mai fiatalok...“ A napokban elvesztettem személyigazolványomat és nagy ezüst cigarettatárcá­mat. Mindenki úgy könyvel­te el, hogy többé nem kapom vissza. S mi történt? Másnap felkeresett egy 18—20 év kö­rüli fiatalember és átnyúj­totta az elveszett holmikat Ezúton mondok köszönetét a becsületes megtalálónak, Korsós Ferencnek. TÖLGYES LAJOS a Cipőnagyker dolgozója. Kultúrhús épül Mohács-újvárosban Mohács újvárosában 200 csa­lád él. Évek óta kérték a ta­nácstagok segítségét egy kul­túrotthon építéséhez. A váro­si tanács végrehajtó bizottsá­ga a tanácstagok által javasolt kultúrház építésének terveze­tét felülvizsgálta és 1962 máju­sában egy cső vázas épületet hc-tak Mohácsra. Június 1-én -7 óvárosi lakók megkezdték a kultúrház társadalmi mun­kával való felépítését. Szinte mindennap ott vannak az új- váro-j dolgozók, hogy az épü­letet minél gyorsabban fel­építsék Eddig 112 lakos 3000 óra társadalmi munkát végzett. •— A kultúrház felépítését még ebben az évben legkésőbb szeptember végéig szeretnénk befejezni — mondotta Tábori Béla tanácstag, a Kisfaludy Károly Gimnázium politechni­kai tanára, aki az építési mun­kálatokat irányítja. — A vá­rosi tanács 50 ezer forinttal jár-’H hozzá. Mire a kultúrház elkészül, 400 ezer forint értékű társadalmi munkát kívánunk ri„T*^7ni. Dr. Vadon /-'al Kisautó az óvodában A napokban szép autót ka­pott az óvodánk. Nagyon örül­tek neki a gyerekek. A busz mellett most van egy autójuk is. Amikor a gyerekekért men­tek a szülők, minden gyerek bemutatta autóvezetési tudo­mányát. örültek ők is, a szülők Is. Köszönjük a szülők, a gye­rekek nevében a PKV dolgo­zóinak, hogy társadalmi mun­kában elkészítették ezt a szép kisautót. A Rákóczi úti óvoda szülői munkaközössége 1959-ben Szűr község lakos­sága összefogott a bekötő kö- vesút építésében és egy évvel később 1960. július 5-én elké­Uíyug-ta helyett nyugtát nem kap­tam. Az ezután kö­vetkező goromba­ságról (tettlegesség- ről) már nem is óhajtok megemlé­kezni, annyira kri­tikán aluli volt. Ezek után csak annyi a kérésem a Közlekedési Vál­lalat vezetőségéhez, hogy mielőbb vizs­gálja ki ezt a kínos ügyet és vonja fe­lelősségre a magá­ról megfeledkezett ellenőrnőt Ambrus Mihály a Pécsi Víz­és Csatornaművek gépkocsivezetője A pénztár miatt lekéstem a vonatot Július 22-án lementem a fe­leségemmel és kisfiámmal a szigetvári állomásra. Hét óra múlt pár perccel, amikor sor- baálltam jegyért. Nyugodtan vártam, míg rám kerül a sor, tudtam, hogy a vonat csak hét óra negyvenhárom perckor in­dul Barcs felé. Már lehettünk vagy harmincain a sorban, s még mindig nem volt jegy ki­adás. Nagysokára azért kinyi­tották a pénztárablakot, de a jegykiadás lassan ment. Vala­ki megjegyezte a sorban, biz­tosan „beugró” pénztáros van, azért megy ilyen keservesen a jegykiadás. Akik a sor végén voltak — már látták, hogy ilyen ütemben nem kerül rá­juk sor, s egy idősebb nő meg kocogtatta egy másik pénz­tár ablakát, mert pénztár van 3 is, csak éppen jegyet nem adtak ki. öt perc elteltével azért kinyitott egy másik pénz tár is, s így akik utoljára jöt tek leghátul álltak — hamar kaptak jegyet. Eközben bejött a vonat Pécs felől. Mondtam a feleségem­nek, csak szálljon fel a kisgye­rekkel, majd én viszem a je­gyeket. Azonban még most is oly lassú ütemben folyt a jegykiadás, hogy mire rám ke rült volna a sor, a vonatat ki­engedték az állomásról. A fe­leségem és a kisfiam elment jegy nélkül — én pedig lema­radtam a vonatról, a pénztá­ros hibájából. A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség siklósi járási elnöksége ér­tesíti az 1943-ban született sorköte­leseket, hogy személy- és teher­gépkocsi vezetői tanfolyamot indít, melyre jelentkezni lehet a siklósi járási MHS elnökség Irodahelyisé­gében. Siklós, Felszabadulás u. 66. Telefon: 103. Akik motorkerékpár- vezetői vizsgát kívánnak tenni, tanfolyamra jelentkezhetnek Sik­lóson a Faipari Vállalat MHS alap szervezeténél, illetve Kiss Lajos -agfiT-'-i oktatónál. , , Véleményem szerint ez sú­lyos felelőtlenség és vissza­élés volt a pénztárosok ré­széről. Boda Rudolf Szigetvár szült a várva-várt út. Nem kell bizonygatnunk, hogy mit je­lentett ez az esemény közsé­günk életében. Most már szép köves úton gyalogolhatunk át Hímesházá- ra, ahol buszra ülhetünk. Ez bánt bennünket, ez a kénysze­rű gyaloglás, mert ez az egyet len akadálya a teljes elégedett ségnek. Megígérték azóta jó néhányszor, hogy a mi közsé­günkben is lesz buszmegálló. Azonban még nem történt ebben az ügyben semmi ér­demleges. Pedig nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek érdekéről is szó van, hiszen 45 iskolásunk jár át Hímeshá- zára. Nagy Zsigmond Szűr A kis életmentő Július 23-án délután a Dó­zsa uszodában fürödtem. — Sok-sok kisgyermek jár ide lubickolni. Egy ilyen lubic­kolni járó kisfiú — közel a medencéhez hátrafelé lépe­getett. Még mielőtt bárki is megfoghatta volna, a meden­cébe zuhant és alámerült. A következő másodperc­ben egy kisfiú, aki a vízben tartózkodott, odaúszott és alámerült, s a partra tette kis társát, akinek az ijedtsé­gen kívül semmi baja sem történt. Úgy vélem a kisfiú megérdemli, hogy nevét köz­zétegyék az újságban, ezért ideírom: Csepregi Istvánnak hívják, Uj-Mecsekalján la­kik, most végezte el az első osztályt. TÓTH GYÖRGYNE, Pécs, Szabadság út. A Zsolnay-kerómiák művésze Szombaton ünnepli 85. születés napját Nikelszki Géza festő­művész, a Zsolnay-kerámiák művészi motívumainak kidol­gozója. öt évtizedet töltött el mint a gyár alkalmazottja, alkotott és stilizált, szerette a szépet. Az idős művész jelen­leg fiatalos hévvel az emlékiratain dolgozik. Mesébe illő kincsek a mocsár fenekén Rege az elsüllyedt torok hadipénztárról A világon mindenhol van­nak helyek, amelyekről a hie­delem azt tartja, hogy ott kin­csek, mesébe illő vagyonok rejlenek. Pedig nagyon ritka eset az, hogy az ilyen helyeken találtak is valamit. Az embe­rek képzeletét mégis mindig izgatták az ilyen hiedelmek, s fáradhatatlanul reményked­nek és kutatnak a titokzatos kincsek után. így volt ez min­denhol és minden időben. Azt mesélik, hogy Karlóca melletti réteken a Duna árterületén is óriási értékű kincs hever az ingovány Hova tűntek a jegyzőkönyvek? 1951 óta vagyok a virágosi erdőbirtokosságban elnök. A legutóbbi vezetőségválasztó taggyűlést 1959-ben tartottuk. Négy jegyzőkönyvet készítet­tünk, s azokat jóváhagyásra megküldtük a megyei tanács mezőgazdasági osztályára. Az­óta se kaptuk vissza őket, sőt eredménytelen ül érdeklőd­tünk utánuk. Nagyon fontos lenne kiderí­teni, hova tűntek a jegyző­könyvek, mert azok hiányá­ban elesünk 5530 forinttól. A tavasz folyamán ugyanis ennyi értékű bányafát szállítottunk az államnak. A Mecseki Er­dőgazdaság a villányi OTP-hez utalta át az érte járó összeget, ahol azonban csak akkor fi­zetik ki, ha tanácsi papírral igazoljuk, minket illet a pénz. Adókötelezettségünket és a szerfa szállítás fuvardíját is ki kellene egyenlíteni, de adó sok maradunk, míg a pénzünk az OTP-nél pihen. Kérjük az illetékeseket, se­gítsenek nekünk, találjanak módot jogos keresetünk kifi­zetésére. f Rontás Jenő elnök Tizennégy új mecseki növény Négyszemközt a felfedezővel Aktatáskáját a hó­na alá vette és elin­dult a Mecsekbe. Be­járta Bálicsot, a Tu­bes környékét, a Dö- mörkapu vidékét, majd folytatta útját Nagyharsányba, a Szársomlyóra. Útjá­ról mindig gazdag „zsákmánnyal” tért vissza Pécsre. Egy év alatt tizennégy olyan növényt fede­zett fel a Mecseken, amelyről a botaniku­sok eddig nem is tud tak. Most fehér munka­köpenyben ül a Peda gógiai Főiskola nö­vénytani tanszéké­nek egyik dolgozó- szobájában. A mik­roszkópon és a falon függő, egy-két nö­vényt ábrázoló kar­tonon kívül semmi sem árulja el, hogy ebben a szobában, a zárt szekrényekben j 10 ezer növény van s ennek egyharma- dát ő gyűjtötte. Behunyja szemét s mintha álmában beszélne, úgy sorol­ja az általa talált új növényeket: — Kezdjük talán a „Kecskebúzával”, — amely a búzához ha­sonlít. Ez azért ér­dekes, mert a legkö­zelebbi lelőhelye a Balaton és a Duna vidéke. Egy évvel ez­előtt találtam Nagy- harsányban, Szár- somlyón. Most még nem lehet megállapí­tani azt, hogy gazda­sági szempontból van e jelentősége. De a kutatás szempontjá­ból érdekes lesz ki­deríteni, vajon itt ős­honos-e, vagy valami lyen módon úgy ke­rült ide. Szigetvárott talál­tam a „Heverő ku­tyatejet” és a „He­nye disznóparéjt”. — Nagyharsányban búk kantam rá a „Füge- levelű libatopra”, va­lamint a „Bodros disz nóparéjra”, hogy csak néhányat említ­sek meg a tizennégy közül. Ezek a libato­pok és disznóparé- jók azért érdekes nö­vények, mert Ameri­kából kerültek ide hozzánk. Úgy látszik, hogy itt kedvező kö­rülmények között, jó talajra találtak. Ezek a gyomnövények gaz dasági szempontból károsak. Más növé­nyek kárára elburján zanak. Nemcsak a Mecsek növényeit, hanem a baranyai arborétumo kát is kutatja, nö­vényvilágukat fény­képezi, „kartotékol- ja”. Mint szerelmes férfi a kedveséről, úgy beszél a bákócai „Császárfáról”, amely az egész országban a legnagyobb méretű; a püspökszentlászlói liliomfákról, fűzcser­jékről, a bólyi leg­öregebb ezűsthárs- ról. Aztán panaszko­dik, hogy főleg a volt uradalmi kastélyok parkjaiban értékes fák pusztulnak el, kivágják azokat. — Pedig januárban megjelent a termé­szetvédelmi törvény te» mondja — de saj­nos, eddig semmiféle intézkedés sem tör­tént a ritka baranyai fák megmentése ér­dekében.. — Szükség lenne arra, hogy Ba­ranyában megalakul­jon a Természetvé- védelmi Bizottság, amely megakadályoz ná a páratlanul álló, értékes fák pusztulá­sát. Fehér borítékot vesz elő. Benne park-katalógus, fil­mek, fényképek a ba ranyai ritkaságszám­ba menő fákról. Az­után felsóhajt: — Talán én tudom a legjobban, hogy Pécshez egészen kö­zel milyen értékes fák vannak. Meg kel­lene menteni ezeket! — fejezi be szavait Vörös László Zsig­mond, a Pécsi Peda­gógiai Főiskola nö­vénytani tanszéké­nek adjunktusa, a me cseki növények és a baranyai arborétu­mok szerelmese. PUSZTAI JÓZSEF mélyén. Hogy talált-e valaki valaha is valamit, azt nem le­het tudni. Abban azonban a hagyomány is, meg a komoly történetírók feljegyzései is megegyeznek, hogy itt siMlyeit el a török hadak egész hadi­pénztára. Karlóca és Pétervárad kö­zött a nemzetközi út közvetlen közelében van egy templom. Ez a templom többek között arról nevezetes, hogy kereszt is, meg mohamedán félhold is van rajta. Az arra járó kül­földi és hazai turisták csodál­kozva szemlélik ezt a különös elenságet, és sohasem mu­lasztják el lefényképezni. A templom mellett van egy ki­száradt, csupasz hárstuskó is. 1699-ben ez alatt a hárs alatt írták alá a karlócai békét Abban az időben a török­világ hatalma minden erejé­vel Bécs leigázására töreke­dett. Magyarország már-mar a szultán lábainál hevert. 1683— ban Bécs is sorra került, s a császárváros reszketett a féle­lemtől. A hadiszerencse azon­ban megfordult. Az egyesült keresztény hadak nemcsak hogy visszaverték, hanem meg is futamították a támadó tö­rök sereget. A törökök húsz­ezer halottat hagytak a csata­téren, meg összes málhájukat rengeteg, összerabolt hadizsák mánnyal. Kara Musztafa fővezér szét­vert hadai fejvesztetten mene­kültek Magyarországon ke­resztül, s meg sem álltak Belg- rádig. Itt azonban a szultán rettenetes haragja várta őket. IV. Mohamed szultán kiadta a parancsot: „Kara Musztafa fejét akarom!” S a belgrádi basa csakugyan elküldte Kara Musztafa fejét Sztambulba A vereség azonban nem téri­tette észre a törököket. Ettől fogva a szultánnak és minden basájának csak Bécsen járt az esze, s készültek, hogy le­számoljanak a várossal, mely­nek falai előtt megtorpant a porta hódítása. Rövidesen ha­talmas sereget szerveztek, s Ali megindult 200 000 har­cossal. Tizenhét évvel a karló­cai béke megkötése után ismét megindult a tőrök sereg Bécs felé. A sztambuli úton az ozmánok óriási áradata hömpölygött. Mindent, ami útjukba esett, kiraboltak és elpusztítottak. A kolostorokat kifosztották és felperzselték. Ali basa tömte hadipénztárát arannyal és kin­csekkel. A törökök Belgrádnál keltek át a Száván. Savoyai Jenő, az osztrák fővezér azonban nem várta meg, hogy Bécs alá érjenek, hanem nagy sereggel felvonult, és már Pétervárad- nál feltartóztatta őket. Az üt­közetre augusztus havában ke­rült sor. Azt mondják, csodála­tos dolgok történtek. A nyár derekán havazott» és olyan hideg volt, hogy a tö­rök sereg java része megfa­gyott. Az óriási sereg teljesen megsemmisült. A nép között még ma is emléke él ennek a rettenetes ütközetnek, ma is emlegetik, hogyan ment végbe ez a „századok csatája”. — Amott pedig lent, a rét mélyén lapul a tönkrevert tö­rök sereg parancsnokának ha­dipénztára — mondogatják az arra vetődő utasnak. Ali basa egy dombon tartóz kodott. Onnan nézte végig a rettenetes ütközetet. Amikor látta, hogy hatalmas seregé­nek vége, kiadta a parancsot, hogy a hadipénztárat vigyen a Duna partjához. Itt ugyanis török hadihajók horgonyoztak. Egy szekérkülónítmény tőle súlyos ládákkal, megindult a part irányában. A domb es a Duna között széles rétség hú­zódik. A lovas különítmény nekivágott a rétnek, de a ha­jókhoz sohasem jutott el. A szekerek azonban nem kerül­tek az osztrákok kezébe sein. Ott vesztek valamennyien va­lahol a rét közepén. Elnyelte az ingovány. Lovastól, fogatostól, kincses­től. Senki sem menekült meg. Ali basa hadipénztára nak pusztulásáról tudomást szer­zett egész Európa. 1846-ban eg» írónő, Marie Belli-Gontard ki­adott egy útleírást Frankfurt­ban. Ebben a könyvben töb­bek között ez áll: „A hagyo­mány szerint Karlócánál a Duna mocsaraiban elsüllyedt az egykori török hadak teljes hadikincstára”. Más történészek és útleír ik is megemlékeznek, és a nép is sokat beszél róla, még ma s. A rét azonban nagy, és vad­vizei mélyek. Senki sem tudja pontosan, hol lehetnek a 247 évvel ezelőtt elsüllyedt súlyos kincsek... Közlemény A M. Postagalambsport Egyesü­let L. 1. Pécs értesíti tagjait hogy a fiatal galambok gyakorié röp- tetése július 29-én megkezdődik. Gyűjtés napjai szombaton dél­után 17-től 18 óráig. Útvonal: Szentlőrinc, Sásd, Döbrököz, Sza- kály-Hőgyész, Keszőhidegkút—. Si- montomya, Sárbogárd, Szabadegy­háza. Áramszünet lesz 27-én 8-től 11 óráig hálőzatátépítés miatt a kö­vetkező területen: Kossuth L. u. 7—13, Színház tér, Kazinczy x. Perczel u. páratlan oldala, a Bolt ívköz és Kazinczy u. közötti sza­kasza. * Áramszünet lesz 27-én 8-től IS óráig védelmi berendezés karban tartása miatt az alábbi terüle­ten: Alkony u. 1—9, 2—8, József A. 51—53., Kassa u. 21—27, 26—34, Mártírok u. 49—57. 66—72, Megyeri út 30—68, 45—89, Megyeri úti úi- telep, Nagyvárad u. 29—33, Szív u, 1—13. Ungvár u. 2— 40, 3—47, Vas Gereben u. 20—33. utaztam, tehát bün­tetést kell fizetnem. Reklamáltam, hogy eddig még ezt senki sem mondta nekem, hogy a szakasz egy megállóval rövi- debb lett Megkér­deztem, mennyit kell fizetnem. — Kurtán furcsán ki­jelentette, hogy 11 forintot. Amikor megkérdeztem, hogy az e'ső eset­ben nem lehetne ezt másképp elintéz ni, az ellenőmő go­rombán rámkiáltott, hogy nem lehet, — azonnal ki kell fi­zetni. Én erre szó nélkül ki is fizet­tem, de a fizetésről El kell monda­nom panaszomat hogy okuljanak be­lőle a dolgozók és a Közlekedési Vál­lalat érdekeltjei. Néhány nappal ez­előtt hazulról mun-' kahelyemre igye­keztem a 6 óra 35 perces, 32-es számú 651-es jelzésű autó­busszal. Szokás sze­rint 1,50 forintos jegyet váltottam, mert úgy tudtam, hogy ennek a sza­kasznak ez a vitel­díja. Felszállt me- : netközben az ellen­őmő és a jegyemet vizsgálva megálla­pította, hogy egy megállóval tovább Várjuk as autóbuszt

Next

/
Thumbnails
Contents