Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-20 / 168. szám

VTLÄG FRÖLETÄEJAI, EGYESÜLJETEK! ■ iimjWMj .'L'HIIHWH: Fogadás a megyei pártbizoltságon a baranyai ViT-küldötiek tiszteletére 1992. JttUtftS 39, PÉNTEK NAPLÓ A MAOYAC SZOCIÁLIST» MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, AB A: 50 FILLÉR 168. SZÁM Munkát a gépeknek! Az időjárás nem kedvező. Hol beborul, hol kiderül. Szinte mindennap esik. Ha nem is sok, de esik. Az esőtől no a kukorica, csírázik és kik­kel a tarlóba vetett mag. Ez jó dolog. Az aratás viszont lassabban halad. Ez már nem jó. A ter­mes jónak ígérkezik gaboná­ból, a becslések szerint búzá­ból elérjük a 9,5 mázsát is, ha nem többet. Erre pedig nem sokan számítottak a rossz idő járás miatt. Ezt a termést meg kell menteni! És ennek megmentéséhez nem elegen­dőek csupán a gépek. Az eső után a gépek csak késve tud­nak rámenni a tarlókra, mert süllyednek. Ha eddig nem is. de most már gondolni kell ar­ra is: minél etöbb kézi kasza is álljon munkába. Mindenütt megszervezték az aratópáro­kat. Most csak az a feladat, hogy munkát adjanak nekik. A termelőszövetkezetekben nagyon helyesen, először a gé­peknek biztosítottak aratást. Amíg a gépek arattak, addig a kézi munkaerőt a kukori­cákba, burgonyákba, répák­ba, szőlőkbe irányították. En­nek a szervezésnek meg is látszik az eredménye. Ilyen tiszta még soha nem v«it a megye határa. Majdnem minden termelő- szövetkezetben van gép. Ez nagyon helyes. Csak az a baj, hogy kevés termelőszövetke­zet van teljesen gépesítse. A teljesen gépesített termelőszö­vetkezetek megbirkóznak egyedül is a feladatokkal. A hiba az, hogy egyes termelő- szövetkezetek, amelyek vi­szont még nem rendelkeznek megfelelő gépparkkal, így gondolkodnak: „Elvégezzük a munkát mi magunk is. Nine«* szükség a gépállomásra. Noth kérünk tőlük gépet, nem szer­ződünk. Majd, ha nagyon szo­rít a cipő, akkor úgy is ad a gépállomás traktort”. Persze ezek a termelőszövetkezetek nem tudnak megbirkózni a feladatokkal. Aratógépet is vontatnának a traktorral, szál litanának is, meg még azt is szeretnék, ha ezzel húznák le a kombájnszalmát, ezzel hán- tanák meg a tarlót és ezzel vetnék cl a tarlóba a magot. Mindez csak olyan termelő^ szövetkezetben valósítható meg, ahol valóban elegendő géo van. Furcsa módon lábra kapott egynéhány helyen olyan nézet is: „Először betakarítjuk a termést és utána bántjuk a tarlót, utána végezzük el a óvári mélyszántást”. És mi történik addig? Napok napok után következnek és a gépál­lomási szántótraktorok ott áll nak a falvak határában, az iroda előtt. Egyszerűen nem adnak nekik munkát a terme­lőszövetkezetek. Egyik helyen az előbbi nézetek miatt, má­sik helyen meg azért, mert azt mondják: „Vizes a szalma, nem tudjuk lehúzni a tarló- ról”. A vita folyik a termelő- szövetkezetek és gépállomá­sok között. És ennek a vitá­nak az az eredménye, hogy nem kevesebb, mint négyszáz gépáilomási szántótraktor áll. Ez a szám mindent meg­mond. Az őszi árpát már le­arattuk, nyakig vagyunk a naey aratásban és nem mcg,v a tarlóban tás és még ennél is rosszabbul állunk a nyári mélyszántással. Nem azért, mert a termelőszövetkezeti v ezetök nincsenek tisztában azzal, hogy mit jelent a nyári mélyszántás, mit jelent a tar­lóhántás, hanem egyszerűen azért, mert azt hiszik, elegen­dő gépük van. Persze más hinni és más tudni, Sajnos >§> fFolutatés a S.diás&ssS := A TARTALOMBÓL A pécsi ipar büszkeségei Épül a KISZ-lakótelep Harminc mázsás búzatermés Géptüdő — gépszív Bírósági krónika Havai Gyula elvtárs, az MSZ MP Baranya megyei Bizottsá­gának első titkára tegnap dél­Baranya villanyfényben Holnaptól minden baranyai faluban villany ég —Tizenkét év alatt 145 községbe vezették be az áramot A nej-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat üzletigazgató­sága tömör jelentésben közöl­te: 1962. július 21-én, Kishaj­más község villamosításával az utolsó Baranya megyei községet is bekapcsoljuk a villamosenergia-szolgálatba és ezzel be is fejezzük 12 esz­tendős faluvillamosítási prog­ramunkat. A DEDÁSZ 1949-ben az álla­mosítások után fogott hozzá nagy jelentőségű feladatához, amikor nem kevesebb, mint 145 község, illetve 22 ezer parasztcsalád várt; a rég óhajtott villanyfényre. A villamosítással nemcsak az egészségesebb, kulturáltabb le­hetőségeket teremtettük meg falvainkban, hanem • ezzel együtt a technika, a gépesítés új korszakát is, amely elenged Szovjet delegáció érkezett Pécsre Néhány napos magyarorszá­gi látogatásuk során tegnap az esti órákban Pécsre érkezett a Szovjet—Magyar, Baráti Társa ság moszkvai szervezetének 33 tagú küldöttsége. A kedves vendégeket az MSZBT megyei szervezetéinek vezetősége, va- 1 iamint aktívái fogadták, és a | Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolájának úttörői kedves sza vakkal, virágcsokrokkal üd­vözölték a Nádor szálló hali­jában. fOáT'TQ Á vendégek között' van Konsztantyin Alexandrovics Scserbakov, a Moszkvai Kom- szomolisla című újság irodal­mi és művészeti rovatának vezetője, aki ebben az évben lett tagja a SZMBT-nek, és arra a kérdésre, hogy mi­ért érdekli hazánk, mosolyog­va válaszol. — Mint újságíró gyakran foglalkozom a .magyar iroda­lommal, több nagysikerű ma­gyar színműről írtam kritikát, például Mesterházi: Budapesti ember című darabjáról, ame­lyet mintegy' századszor mutat nak be Moszkvában. — Szergej Szergejevics Ka- rin&zkij, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémdáj árnak jogász professzora már régebbi kap­csolatban van magyar kollé­gáival, több értekezést ú’t ma­gyar szaklapokban és a Szov­jetunióban tartózkodó magyar jogászokkal is több alkalom­mal találkozott. Ma délelőtt a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam- és Jog- tudományi. Karának dékánjá­val és professzoraival fog ta­lálkozni, hogy kicseréljék né­zeteiket és a lehetőséghez ké­pest megismerjék egymás tu­dományos eredményeit. A program szerint ma dél­előtt megtekintik városunk ne­vezetességeit. majd délután a MEGYEVILL és a DÉDÁSZ munkatársaival beszélgetnek. Szombaton Komlóra látogat­nak, majd délután Dunaújvá­rosba utaznak. hetetlen velejárója a szocialis­ta úton haladó mezőgazdaság­nak. És amikor a DÉDÁSZ jelen­ti, hogy a megye 328 községé­ből egyetlenegy sem maradt ki a villamosításból, még né­hány fontos számadattal kell kiegészíteni a „győzelmi” jelen tést. A - faluvillamosítás során 1700 kilométer hosszú kis- és nagyfeszültségű vezetéket, 135 transzformátorállomást és 4000 közvilágítási lámpát szereltek fel a községekben. után baráti beszélgetést foly­tatott á Világifjúsági Találko­zóra készülő baranyai küldött­ség tagjaival. A megyei part- bizottság klubjában tartott ta­lálkozón részt vettek: Novics János és Papp János elvtársak, a megyei pártbizottság titká­rai, Ambrus Jenő elvtárs, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának titkára és Kiss Dezső elvtárs, a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának titkára, n megyei VIT-küldöttség és a Pécsi Nemzeti Színház VIT-re utazó balettkarának tagjai. Eck Imre elvtárs részletes tájékoztatót adott a beszélge­tés során a balettkar budapes­ti vendégszereplésének sikeré­ről és a finnországi szereplés­re való készülődésről. Finnor­szági útjuk elé nagy várako­zással tekintenek. Előrelátha­tólag Lahti városában is fellép nek Helsinkin kívül. Lahti Pécs testvérvárosa. Polgármes­tere a közelmúltban járt Pé­csett és hazatérve rendkívüli elragadtatással nyilatkozott honfitársainak magyarországi látogatásáról. A' megyei pártbizottság első titkárává VÍT-delegáció tagjait arra kérte, hogy méltóképpen képviseljék megyénk ifjúságát ezen a nagyjelentőségű, nem­zetközi találkozón. A fogadáson szóba került az is, hogy a VIT-delegáeió a helsinki ünnepségek végezté­vel hazafelé jövet öt napra megszakítja útját a Szovjet­unióbán és találkozik a szov­jet ifjúság képviselőivel. Előre láthatólag augusztus 15-e kö­rül érkeznek vissza Magyaror­szágra. A Pécsi Nemzeti Színház balettkarának még néhány pro bát kell tartania Budapesten, mielőtt Finnországba elindul. Ezért pénteken reggel — a ko­rareggeli órákban — vissza­utaznak Budapestre, A Baranya megyei VIT-küi- döttek vasárnap délután három órakor indulnak Pécsről a fő­városba, ahol csatlakoznak az országos küldöttséghez. A mai napig csaknem 30000 holdról került magtárba a gabona interjú Álló Miklós főmezőgazdásszal .az időszerű mezőgazdasági kérdésekről Szokatlan, szeszélyes időjá­rásban aratnak ebben az év­ben Baranyában. Mivel az idei gabonák jó részét már géppel takarítják be, ezért fordul­tunk kérdéssel a Baranya me­gyei Gépállomások Igazgató­ságán Álló Miklós főmezőgaz­dászhoz: mikor végeznek az aratással? — Véleményem sze­rint ez a hónap még rámegy az aratásra — talán július 30- ra végzünk ezzel a jelentős munkával — kezdte nyilat­kozatát Álló Milós. — A megye gépállomásai e hét elejéig 16 ezer 300 kataszteri holdat arat­tak le. A napi kapacitás — tel­Előkésziiletek az iskolaszezonra A Perczel utcai füzetraktár­ban a mennyezetig érnek a gondosan ötvenesével és hú­szasával csomagolt, kockás, vonalas és simalapú füzetek. Nehezen lehet közlekedni kö­zöttük. Még a földön is rajz­lapok és hátitáskák, tolltartók és ellenőrzőkönyvecskék vár­nak elszállításra. — Képzelje el ezt a raktárt a beérkezés utáni napon! Be jönni sem lehetett. Most javá­ban szállítunk a kiskereske­delemnek, napi 8—10 tonna árut, így már legalább mozog ni tudunk valamelyest — mondja Knapp Tibor elvtárs a PTÉRT igazgatója. Néhány méglepő számadatot is mutat az előző év forgal­mából. Közel kétmillió füzet, tizenkétezer diáktöltőtoll, ti­zenegyezer golyóstoll, huszon­háromezer vonalzó fogyott el a város cs a megye külön­böző papírboltjaiban. Az új cikkek bevezetese te­rén is sikerült várakozáson fe­rn eredményeket elérni, t= veszi át a szót ismét az igaz­gató elvtárs. A favonalzók he­lyett bevezettük az azonosáru műanyag-háromszögeket, és ko moly népszerűségnek örvend a műanyagból készült füzet­borító is. Rendkívül okos és célszerű ötlet volt az 1954-ben beveze­tett iskolacsomag, amelyben osztályonltént a kötelező füze­tek és tanszerek elkészítve várták a vásárlókat. Eleinte a szabvány csomagok iskolai be­kötőpapírban kerültek forga­lomba, ez az évek folyamán azonban egy kis „kozmetiké.i- záson” ment keresztül. Most c célra készített, színes raj­zókkal ellátott müanyagzacs- kólzban kapják meg a tanulók az- új tanév iskolaszereit. — A kiskereskedelmi dol­gozók válláról szeretnék le­venni a szeptemberi csúcsfor­galom fárasztó munkáját. — Ezért már most szállítunk szá­mukra árut, hogy a szülők az augusztusi fizetésekből is be­szerezhessék az iskolaszereket. Ez jó a vásárlónak és az el­adóknak egyaránt, mert így a csúcsforgalmi időszak egyik fele áttevődik az augusztusra. Nem kelt annyit várakozni és mire az év elkezdődik a szü­lök is megszabadulnak a be­szerzés gondjaitól, írjon még egy praktikus új­donságunkról! — kér Knapp elvtárs. — Bőr iskolatáskáink kombinált variációban kerül­nék forgalomba. A szépkivite­lű, kétzsebes aktatáskát egy kis szíj segítségével 'hátitás­kává lehet alakítani. Az ap­róbb iskolásoknak _ így célsze­rűbb a „tudomány” cipelése, míg a komoly „nagy fiúk és hölgyek” a maguk kilenc—tiz évével már kézben vihetik a füzeteket, könyveket. Ezekre a nagydiákokra gondoltunk akkor is. amikor a tarlós, csi­nos bőr-tolltartókat megren­deltük. 1 Reméljük, Örülnek majd ncM jes ütemben — 3500—4000 kh. Figyelembe véve, a négyezer holdas napi teljesítményt, a mai napig csaknem 30 000 hűld ról került magtárba a gabona A gépállomási kombájnotok között magasan kiemelkedik Folk József bólyi kombájnos, akinek eredménye — hétfőn reggelig — 201 kát. hold volt, 370 tonna gabonacséplés mel­lett. A második — úgyneve­zett SZK-kombájnos — Zom- bon Béla ócsárdi kombájnve­zető. ÁC-kombájnosok közül leg­jobb a bólyi Vajta Pál, aki hét­főn reggelig 75 holdat aratott és 123 tonnát csépelt a hetven­öt holdról. Természetesen ezek az eredmények már emelked­hettek azóta, mert például a bólyi Folk Józsefnek néhány nappal ezelőtt kiemelkedő tel­jesítménye volt: 42 kát. holdat aratott egy nap alatt és erről 7,5 vagon terményt csépelt el — ilyen rekord, tudomásunk szerint, Bárányában még nem volt. A munka jelen pillanatban zökkenőmentesen folyik, és a gépállomási dolgozók mindent elkövetnek az aratási munkák zavartalan biztosítására. A nö­vényápolásról szólva Álló Mik­lós elmondta, hogy ezek a munkák lényegében befejeződ­tek. A legnagyobb probléma a szalma betakarítása, és a tarló- hántás, valamint a nyári mély­szántás végzése! Sajnálatos tény, hogy a gépállomások 1000 traktorja közül — jelen pilla­natban — 400 nem dolgozik. Ez nem azért van, mert nincs munka, hanem a termelőszö­vetkezetek vagy nem engedik a szalmát betakarítani vagy késleltetik ezt a munkát. Eb­ből következik aztán a tarló- hántás elmaradása is. Baranya megyében csütörtök reggelig 1100 hold nyári mélyszántást végeztek el, habár a kapacitás a gépállomások részéről biz­tosítva lenne, olyannyira, hogy teljes ütemben — akár " két műszakban dolgozva — a fenti mennyiségnek már négy-ötszö­rösét is elvégezhették volnu. Sajnos, a termelőszövetkezetei: értetlensége miatt állni kény­szerülünk! Álló Miklós sajnálkozását fejezte ki, majd a mezőgaz­dász szemével a következő ta­nácsot adta a mezőgazdasagi munkák meggyorsítására: — A termelőszövetkezetek haladék nélkül kezdjenek hoz­zá a szalma betakarításához, a tarlóhántás és a nyári mély­szántáshoz, valamint a másod­vetéshez. A tarlóhántási mun­kák, valamint a későbbi tava­szi növényeink sikeres elveté­se ércekében, a talaj előké­szítése érdekében, minden gá­tiét mozgósítani kell, és ha szükséges, akár két műszakr ban is, de minden időt a munt bákfa kell fordítani! torikaí katonák hadgyakorlata a frontvárosban í Nyugat-Berlin Csütörtökön nagyszabású hadgyakorlatba kezdett a Nyugat-Berlinben állomásozó i amerikai haderők egy, 1500 fő- j bői álló alakulata. A katonáik a I város térségében harci álláso­kat építettek ki, majd később terepgyakorlatra a Grünewald nevű nyaraló vidékre vonul­tak JA

Next

/
Thumbnails
Contents