Dunántúli Napló, 1962. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-20 / 168. szám
2 NAPLÓ r im. jclius ac. i Munkát a gépeknek! (Folytatót az 1. oldalról) ma még nincs elég gép a termelőszövetkezetekben. Ez pe- őig azt jelenti, hogy nem is tudnak egyedül megbirkózni a feladattal. Az idei év is adott bizonyítékokat. Ahol mélyszántott talajba került a kukorica, a búr gonya, a cukorrépa, ott első pillantásra meg lehet állapítani: itt jó lesz a termés. A tavaszon azt mondták a sza- lántai asszonyok: „Ilyen jó földünk még soha sem volt. Húz bennünket a föld. Olyan, mintha nem is kukoricának, hanem kertészetnek készítették volna elő”.' De ezt mondták másutt is. Szalántán, Püspöklakon és több termelőszövetkezetben tartják is magukat a tavalyi recepthez. Itt éjjel-nappal dolgoznak a szán tó-traktorok is. Másutt viszont vitatkoznak. Az idő gyorsabban halad, mint gondolnánk. Egy-kettőre itt lesz nyakunkban a cséplés, az ősz. Addig álljanak ezek a szántó-traktorok?! Ez nagy luxus lenne. És ebből nagy károk is származhatnak. Nem csak olyanok, hogy a gépállomási traktoros nem tud keresni, hanem olyanok is, hogy szántatlanul maradnak a területek és ez jövőre bosszulja majd meg magát. A tarlóhántás, a nyári mély szántás előnye eldöntött tény. Maga az idő bizonyította be a tagoknak, mindenkinek: kimondhatatlan előnyei vannak ezeknek a munkáknak. És most mégis, mintha megtorpant volna ez az igen fontos talajmunka. Nem azért, mert nincs elég gép. Hanem azért, mert úgy gondolják egyes termelőszövetkezetekben: megspórolják a gépállomási költségeket. Tévednek. A gépállomási költséget elspórolhatják, de ennek kárát jövőre látják. A viták jók, ha hasznosak. Ez a termelőszövetkezet—gépállomások közötti vita nem hasznos. Kárát látja ennek a gépállomás, a termelőszövetkezet, az ország. Vita helyett összefogásra, olyan összefogásra van szükség, amely azt eredményezi, hogy minden gépállomási és termelőszövetkezeti gép megy mindenkor, amikor csak az idő engedi. Film Film Fi lm Film JKa éjfél meíjfhaL egy város EZÚTTAL szabadabban és bátrabban lehet használni a jelzőket, de egyoldalú értelemben. Egy nagyvárosi háborús éjszaka szörnyű, ijesztő, irtózatos és hátborzongató jelenetekkel túlzsúfolt története, Közelebbről Drezda egy éjszakájának története képezi Jan Rybkovszki lengyel filmrendező munkájának alapját, 1945. február első napjai. Dermesztő képsorokban megelevenedik á második világháború egyik „legendás” városának pusztulása. Szőnyegbombázésok és nappali világosságot árasztó rakéták, tűz és rom, pusztulás és halál, kegyetlenség és — hiszem — memorandum is. Aki látta Drezdát, a második világháborúban talán egyik legtöbbet szenvedett európai várost — a mai valóságában vagy ijesztő fényképfelvételeken, vagy dokumentfilmen — megérti a lengyel művész törekvését. Aki látta a háborút,/ szörnyű, pusztító erejével — az még jobban megérti. A másfél órás kábulat után a néző alighanem órákig se tud szabadulni e háborús éjszaka szörnyű emlékétől — ha átélte a háborút. Iti keresendő a . Ma éjjel meghal egy város című len- gyal film legerőteljesebb vonása. Az ember megérzi, ha a film csak ezt akarta volna elmondani, ha csak a késed, de hatásos dokumentáció igényét választja — alighanem a háborús, emlékeztető filmek kategóriájában a maradandók közé számítana. Ám Rybkovszki több dologra ügyelt, több dologban választ akart adni, és ez az, ami a rendkívül hosz- szú és rendkívül nyomasztó, az idegeket szinte teljes mértékig kimerítő bombázási jeleneteket végülis leegyszerűsíti egy nyers,. naturális külsőségre. Ami ugyan hatásos — de nem elegendő. , . Amire Rybkovszki szemmel- j láthatóan ügyelt.: a történet ; >négjs hordozzon magában ! némi gyéngedébb, a szív- ! hez közelebb álló ele- ! met is, a szökött lengyel hadifogoly belső problémáját, I kétkedését, gyűlöletét és mindent, ami egy háborús ember- ’ ben benne lehet — ha másképpen nem, akkor monológok formájában illusztrálja. Bemutasson ilyen és olyan németeket. Kisemmizetteket és aljasokat, gyávákat és elvetemültekei MINDEZ így együtt már kétségtelenül kevesebbé teszi a háború rettenetes, pusztító ere jót, dúlását. A cselekményszál, Pjotr, a szökött lengyel hadifogoly pokoljárásával, majd találkozása a német tiszt fiatal feleségével, s végül a túlsó parton a sablonos, más e tárgyú filmekben szebben megfogalmazott elválással — kevésbé sikerüli Pjotr belső világának megmutatásához kevés a monológ meglehetősen korlátozott eszköze, amit a rendező — kisegítésként — egy valószínűtlen polemizálással „megerősített”. Ahogy Pjotr az égő városban egy égő erkélyen a műgyűjtő német polgárral a magasabbrendű emberi dolgokról beszélget — szinte ellentmond, de legalábbis eltér a film koncepciójától. Hiszen Rt elsősorban a nyers — bár helyenként túlságosan is észrevehető díszletek segítségével — a dokumentációról van szó. A háborúról és a védtelen polgári lakosságról. önkéntelenül jelentkezik a kérdés: ha Rybkovszki a lengyel fogoly belsővilágáxa is ügyelt, akkor Pjotr a maga módján, a maga körülményei között miért oly passzív, miért oly tétova, miért válik szinte önmaga is — elsősorban mint jellem — a dokumentáció eszközévé? A filmben van néhány olyan jelenet, ami sokmindent kár- kótol. Ilyen Pjotr és Magda szörnyű félórája a folyóparton a bombazápor közepén, amelynek néhány mozzanata rendkívül mély és emberi, amely túl a hatásos külsőségeken — a pillanatnyi Lélektani helyzet tökéletes ábrázolása. Ilyen az óvóhely jelenet utolsó része, amikor csak a bombák ijesztő, monoton dübörgése hallatszik, és az arcokról kell olvasni. Ilyen Veronika Zumpe otthona, ahol féltucatnyi nő kínlódik, háborús pszichózisban, férjre, férfire várva. VÉGÜL IS a film legnagyobb erénye a szokottnál felfokozot- tabb és bőségesen adagolt háborús atmoszféra — amiből helyenként kevesebb több lett volna — erénye a szándék és az emlékeztető jelleg. Néhány jelenete pedig egyenrangú a legjobb háborús filmekkel. (Thiery) Időjárás jelentés Várható időjárás péntek estig: csökkenő felhőzet, ma élénk, holnapra mérséklődő északi, északkeleti szél. Kivált a mai nap folyamán ^zárványa san előforduló záporesőik, Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11—15, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 21—24 főik között. — %»» i, -------- ■ O szlopokon álló irodaház A Baranya megyei Építőipari Vállalat Rákóczi úti központja jelenleg már szűknek bizonyul. A múlt években történt vállalati összevonás eredményeképpen az irodák túlzsúfoltak. Ezért szükségessé vált, hogy bővítsék. A távlati tervek szerint új központi irodaház készülne el a meglévő helyén, illetve annak átalakításával. Első lépésként a jelenlegi központ udvarán építik fel az új irodaház első szekcióját, egy négyemeletes toldaléképületet. Az öt szintét "úgy építik fel, hogy alatta szabad térség marad, ahol például gépkocsi * parkolhatnak, s így az udvar területe lényegében nem lesz „megszűkítve”. Az épület alapozását már meg is kezdték, s . készül az épület nagy tartóosz- i lopeinak a váza. Szarvasbika eladó Arról ismerni rá, hogy mindig éhes, bordáit meg lehet számlálni és nagy, barna szemével bánttosan figyeli látogatóit. Egy erdőkerülő a Nagy pali környéki erdőkben akadt rá párnát pos kárában. Megtalálója cucli? üvegből felnevelte s elnevezte Bant dinak. Nagyon hálás volt a gondol zásér*. Gazdáját "mindenhova elkf. sérte, még a vendéglőbe -is, ahol lába elé heveredeti és nyugodtan megvárta, amíg az ulti partiknak vége lesz. Ilyenkor tekintetét gaz* dajá/a függesztette és szarvasszíve bizonyára „fájt”, amikgr, pártfogó* ja piros ultiját elfogták. Csak egy* szer volt 'vele némi kis baj az éleu ben, amikor gazdáját meghívták esküvőre és sehogyan sem maiM a fejébe, hogy 6 miért nem mehet á többiekkel együtt a templomba. A tágas udvar kapuja miniig tárva volt, ahol Bandi nevelkedett. A szemközti domboldal tetején iskola állt. Valahányszor szünetet jelzett az iskola csengője, Bandi hosszú szökellésekkel iramodott az iskola udvarára, ahol r\ gyermekekkel kedvesen eljátszadozott. Amikor az udvar ismét kiürült, Bandi hosszú füléivé a semmibe hallgatózott s miután meggyőződött róla, hogy az utolsó kispajtás is eltávozott — ő is visszabandukolt a házhoz. A dungszekesői iskolások szívesen keresték fel 4 mohácsi „állat- kertet'*, hogy az ottani vadakban elgyönyörködjenek. Amikor \Ii'hécsrói 4 MoQsekt Álldtkertbe ke-' rültek az állatok, akkor határozta el Be8Zik Lajos, a dunaszekcxői általános iskola igazgatója, hogy elhozza a nggypnlli szarvast. Az átadás^átvétel aránylag könnyen ment, de nem így Bandi, Sehogyan sem akart a ponyvás gépkocsiba bemenni. amelyik érté ffiéhf. A gyermekek csalogatták fel i kocsira. Az iskola parkjának sarkáoun elkerített karám várta. Az emberek és különösen a gyerekek megcsodálták, elhalmozták minden ;ő- val, mintha csak igy akarták volna szűkreszabott mozgásáért cár- pótolni. Azután megszokottá vált Bandi a községben. Később mar nem álldogáltak os oporto san a. karám előtt és a sok finom falúi s elmaradtx A pedagógusok és a gyermekek időnként Ossz eszedi tik egy kis abrakfélét, aztán Ók is megunták a folytonos kéregetést. n helyi tsz elnöke ugyan megígérte, hogy Bandit ellátják takarmánnyal, de az ígéret, csak ígéret maradt, A nyári szünet idejére elcsendesedett qz iskola parkja s Bandinak csak a jószívű emberek vetnek oda néha egy~egy nyaláb ?dr* det, Nagyon kevés ez egy .tyűn fejlett szarvashibának- Kellen w kis abrakféle is. Egy kis zab. árpa, kukorica — de hát nincs. A szép vad kiáltó bordáival már nem a fnlu dísze — $Őf, Mit lehet tenni?,.. Felajánlották a piecsekl állatkertnek, de állítólag azt a hirt kapták,, hogy bika nem kell, Szabadon engedjék? Ott már nem élne meg egymagában, tán szét is tépnék a kóbor ebek. Marad mégis csak az állatkert? ,,. De addig is szükség volna takarmányra, abrakra, amit a helyi tsz biztosíthatna is, csak egy kis jóakarat kellene hozzá. Most. még nem lehetne számtani agancsa miatt, Addig atonbtn s#át emelünk Bandi érdekében és felhívjuk az illetékesek figyelmet a szép, nemes állatra — ne hagyják éhezni. WA—LA& — A MAI NAPTÓL a pécsi zöldségboltokban darab- azám helyett kilóra mérik a zöldpaprikát. — MINTEGY 40 író és festő adta be pályázati kérvényét a Baranya megyei Tanács, Pécs városi Tanács, valamint az SZMT által idén meghirdetett irodalmi és művészeti ösztöndíjra. A pályázatot elnyerő 20 író és fes tő 3 ezer forintos ösztöndíjat és egyhónapos nyári alkotószabadságot kap. — 2 MILLIÓ 28« ezer forintos költséggel korszerű automata mozaikgyártó gépsort vásárol még a nyáron a Pécsi Cementipari Vállalat. — BARANYA megyei középiskoláie első osztályaiba felvehető tanulók létszámát a múlt évi 740-ről mintegy 900-ra növelik az idei tanév- ben. így a mohácsi, szigetvá- vári é» a sellyei gimnázium 40—40 tanulóval vehet többet- fel az 1962—63-a* tanévre. — KÉTHETES moszkvai társasutazásra indul augusztusban 30 pécsi bányászfiatal, Eddig már ebben az év-, ben 50 bányász vett részt szovjetunióbeli táfsr.sut'rtea« sop. Aszfaltoajzoló a Hue de la Paix-n IV, A varieté fogalma a francia fővárosban egybeolvad az Olympiával, az ABC-vel s a Casino de Paris-val; De mindenekelőtt a Folies Bergere-rel. Szakvélemények szerint a Folies Bergere ma a világ legnépszerűbb revűszínpada. Jelenlegi műsora, mely a „Folies Chéries” gyűjtőcímet viseli, egy éve fut már táblás nézőtér előtt, s még, további húsz. hónapon át marad színen, A revüszínház alapelve, a három órás műsor láttán.'nyilvánvaló: el kell kábítani a nézőt. Ruhával, meztelenséggel, világítási effektusokkal, bravúros színpadtechnikai megoldásokkal. Nagyszámú és kitűnően összeválogatott szereplő- gárdát vonultatnak fel. ehhez, s a nemzetközi publikum egyik ámulatból a másikba esik. Fel- . megy a függöny, a színpad egyetlen, ferde síkban szögre akasztott kép. Egy . pillanat tetüva a vastag keretben megelevenedik az ^asztaltársaság, s mire a néző felocsúdik, hogy nem az álmok mézét érzi a szá jában. már új jelenet következik. Lassan hömpölygő folyón fügefalevél-öltözékben,' gondolával közeledik a primadonna, s arról énekel, hogy Velencében Is elmúlik a nyár. Aztán szökőkút elevenedik meg a szuffiták fényében, fürdőzők emelkednek ki a medencéjéből, hogy tánccal hódoljanak a szerelem istennőjének. A valószerűtlen határát súroló színpadtechnika, a szüntelen csillogás és az enyhe bódulat kereszttüzében a néző nem keres mondanivalót az elő adásban, Mikor a függöny legördül. s a Grand Boulevard kijózanító szellője meglegyinti az arcát, rájön: fEtter csillogott. előtte, s nem drágakő. Megmosolyogja még egyszer a négy amerikait, akiket a nézőtérről vitt karonfogva a színparda a tündéri Micheliné, hogy kánkán öltözékben meg- táncoüasea őket;, felidézi a záBánhidi Tibor: JÓ REGGELT, PÁRIZSI rókép színes forgatagát — s utána meghökken: — A harmonikás kívánság- hangverseny népszavazásában egy recsegő hang az Erikát kérte.., Michel Gyarmati A Folies Bergere művészeti igazgatója magyar ember: Michel Gyarmati. Balassagyarmat ról indult el szerencsét próbálni, s a párnásajtajú igazgatói szoba, a szeme villanásával parancsot közvetítő tekintély láttán azt hihetné bárki, hogy meg is találta azt. A megfáradt ember azonban borongó hangot ütött meg: — Húsz éve revüt csinálok, más után vágyom. Néha Úgy érzem, hogy a drámai rendezés, vagy a balett volna az igazi területem, de erre aligha kerül már sor. Műhelytitkot kutattam, s megemlítette, hogy az alapelv évtizedek óta változatlan: azt kell adni, amit a közönség óhajt. Fogadást ajánlott, hogy a Folies nézőterén öt százaléknál nem több a francia a többi vendég mind külföldi, őket kell hát kiszolgálni, szinte szöveg nélkül, — tánccal, zenével, káprázatos kiállítással. — Kétszáz főnyi műszaki személy zet fáradozik a sikerért, kétmillió frankba kerültek a díszletek és a toalettek. — Ma fői — erősítette meg a magas összeget becsületszavával, s azután elnézést kért, hogy kis dolea van még az előadás szünetében. Kint. az ajtaja előtt hatosoké táncosnő' állt, a színpadi ruha fölé terített pongyolában, Fülledt volt a levegő, de nem csalt a szemem: remegtek. Elvétettek egy lépést a vízi balettben. s Michel Gyarmati rövid „beszélgetésre” kérette őket. Az aszfalt művészete Az elegáns belváros díszes szalagja az Opera és a Place Vendome közötti „párizsi Váci utca”, a Rue de la Paix. A zárt Vendome tér maga a hűvös előkelőség: egyik oldalán az igazsógügyminisztérium épülettömbje, másik felén az átutazó hírességek szállodája, a Hotel Ritz zárja le a kilátást. A Rue de la Paix délelőttje csendes és nép telein. Cartier, az ékszerkirály briliánsoktól szikrázó kirakata előtt sovány, feketeinges fiú „alkot” a járdán. Színes krétákkal bajuszos öreg légionista portréját keni fel az aszfaltra. Lábait maga alá húzva, műgonddal dolgozik, s közben fűzőnétküli cipőjének lyukas talpai szavak nélkül mondják el a járókelők nek. ha ihletben nincs is az ifjúnak hiánya, a kenyérgond mindennapos lehet nála. Az „alkotás” mellé kiesi doboz-fedelet helyezett el a legény a még kisebb könyörado- mányok számára. S mert talán szégyell! az alamizsnát, odaírta melléje a háromnyelvű kö szünetet is: „Danke”, „Merci”. „Thank you”. A krétavonások közben, egy-egy ércpénz csör- renésénél óldalra les: nem esett-e végre egyfrankos is a centimesek közé? Olykor meg a túloldalra néz át, a Galerie Vendome művészi festmények kel zsúfolt termei ’ felé, s bizonyára megérzi: az út odáig mérhetetlen küzdelemmel jár. Szomorú ez a jelenet, — de mindennapos. Párizs nemcsak szüli, de temeti is a? álmokat. Place de Budapest Megpillantani a Notre Da- me-ot, széttekinteni az Árc de Triomphe tetejéről, végignézni a Comédie Francaise egyik e’ő adását, eredetiben látni Rodin „Gondolkodó”-ját: nem futó élmény egyik sem. De talán ezeknél is szívdobogtatóbb dolog, ha a távoli földön, a nyelv zavar modern Bábelében, nem ismert szokások szorongató sokaságában est olvassa le az ember egy háztábláról: Piacé de Budapest. Mert Párizs nemcsak a párizsiaké. Van egy negyede, ott a Gare st Lázáré közelében, amelyben megosztja földjét a vén kontinenssel. Az Európa tér környékén csupa olyan Utca és tér vein, amelyet valamelyik európai nagyvárosról neveztek el. Van Moszkva utca és London utca Milano út és Le Havre tér, Nápoly, Becs, Turin, Edinbourgh, Bem, s számos más város nevét viselő házsor. Jól esik magolilaritani a Rue de Landres és a Rue d’Amsterdam átlójának metsző pontjában a Budapest tép feliratát, A külföldi turistákat szállító csupa Üveg, emeletes városnéző autóbuszok, a cydirama-k minden „szállítmányukkal" megfordulnak ebben a kerületben, hogy szavak nélkül is eldicsekedjenek vele: lám Párizs egy kicsit mindenkié. (Folytatása következik) Gazdátlan nyeremények A júliusi letté tárgynyere- ménybúzáson 711 tárgyat ser soltak ki. A nyertesek nagy- régié már Jelentkezett, több nyeremény azonban nem talált gazdára. Nem jelentkeztek például négy Pannónia motorkerékpárért, két piani- nóért, sőt a Flórián-térl lottóház egyik öröklakása és egy Warszawa személygépkocsi nyertese sincs meg, A nyereményekért legkésőbb július 20-án lehet Jelentkezni. • — JULIUS 22-től augusztus 10-ig nyári szünetet tart az Idegennyelvű Könyvtár. — AZ IDÉN már mintegy 600 ezer forint értékű primőr és korai szabadföldi zöld árut szállított Pécsre a Kertészeti Vállalat zöldségtermelő részlege. — 548-AK dolgoznak a Baranya megye legjobb helyiipari vállalatánál, a Komiéi Helyiipari és Szolgáltató VáL lelátnál, — MEGOLDÓDOTT a szülők gondja. Teljesíthetik gyér mekeik kívánságát: a papír- szaküzletokben kézben és háton egyaránt hordható iskolatáskák nagy választéka már most beszerezhető. A Baranya megyei Tanácsi Tervező Iroda útépítési és mélyépítési munkákban több éves gyakorlattal rendelkező általános mérnököt Keres tervezői munkakörbe Jelentkezés személyesen vagy levélben Pécs, Saljai utca 7 sz. alatt. Ék
