Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

rtKIUS It. Akit követnek a többiek Építőipari újítást bemutató lesz Pécsett Nagy utat "járt meg Hengl János kőműves hrigadéros, amíg a falusi mesterlegény sorból az ország egyik legna­gyobb vállalatához, a Baranya megyei Építőkhöz került. Még nagyobbat, aipjig. az első ,a má­sodik, az ötödik „kiváló dol­gozó” jelvényt és a számozat­lan elismerő oklevelet átnyúj­tották neki a vállalatinál töl­tött tucat év alatt. Nem is tudná már sorrend­be foglalni, melyiket miikor, és miért kapta. Annyit mond, azzal foglalja össze, hogy igyekezett, iparkodott, s ez nyilvánvalóan meg is mutat­kozott valamiben, amit észre­vették, méltányoltak. És nem igaz az, hogy csak a rossz példa ragadós, mert lám, az ő pél­dáját is éveken át, mind a . mai napig átalvették a hasonló szándékú emberék. Mind a harminc emtjar, aki elkötelez­te " magát Hengl János kőmű­ves-brigádjába. Még a kitün­tetésekkel, a dicsérő okleve­lekké} is utána nyomultak s alig-alig akad valaki is kö­zülük, aki ne őrizne otthon legalább egy kiváló jelvényt, vagy oklevelet. Nyolc éve dolgoznak együtt, vagyis nyolc évvel «»lőtt alapozták meg a helyüket ah­hoz az új szellemű, új tartal­mú mozgalomhoz, amelyhez az elsők, közül is elsőként jelent­keztek. Hengl János brigádja már csak a jelzésre várt, hogy bebizonyítsa: sokkalta többre képesek ők a címekhez, a dá- túmokhoz kötött vállalkozások nál, amelyekhez elég volt a hajrá, a tenyérköpködő virtus, de kevés az a belső indíték amely mindjárt meg is fogal­mazza, meg is határozza, mit — miért' vállaljanak. Ok már élőbb is, évekkel előbb magukban hordoztak sok apró jelet, amit a szocialista brigádok ma már törvényerőre emeltek: szocialista módon él­ni, dolgozni tanulni. Még nem igen volt mögöttük példa, ami bői mentsenek,- mégis utat ta­postak hozzá a maguk erejé­ből. De ehhez Hengl János ka­raktere kellett, aki szinte ész­revétlenül vitte haza falujába a példát* A maga példáját. Hűségét, pontosságát, amely lassacskán nyitott könyve lett a falubelieknek. Egyre gyak­rabban kopogtak be hozzá az emberek, hogy megtudják, ki­puhatolják egyik-másik kitün­tetésének történetét. Elég az hozzá, hogy elérke­zett az a nap is, amikor haj­nalonként már nem egyedül szállt autóbuszra, nem egye­dül jelentkezett a munkahe­lyén. S az -sem volt véletlen, hogy valamennyien Hengl Já­nos brigádjába jelentkeztek, amely megalakulása óta na­gyon sokszor beírta a nevét a megyei építők dicsőségüástájá- ra. Mégsem eaoöl alapözták meg a helyüket a két évvel ezelőtt megalakult szocialista brigádban. Hosszú lenne a sor etawyn- dani, hogy a Babarcról, Lip- tódrói, PüspökJakról, Pécsvá- radról, Himesházáról bejáró munkások miért éppen Hengl János brigádját választották. Sajátos módszerei voltak s ami több, sajátos vállalásai. De sajátos volt-e az, amikor maga mellé vette a segédmun­kást és szakembert- faragott bélöle? Kiváló szakembert? — Ezt ma már sokan így csinál­ják. Vagy sajátos vállalásnak Kaposvári Vas- és Fém- ■ ;pari Vállalat VaMil kap' ellássa! renrfe'kezfk /asszerkezeti. épületlakatos, forgácsoló, hegesztési és vas i pari tömegcikk munkák 'erii létén. Megrendeléseket Ksposvár. Pcetafiók 8 cím­re kérjük feladni. Telefon: Igazgató 12-55 vagy terme­lési osztály-23-02. 348 lehet-e mondani, hogy a leg­kényesebb, legkritikusabb munkákat kérte? Ég sem pél­da néküi álló. Noha nagy pél­da volt az egyik legutóbbi is, amikor elvállalták, hogy a balatonkenesei . turistaszállót határidőn- belül átadják a kül­földieknek. Ez kétszeres vizs­ga volt, méghozzá nemcsak az övéké, hanem a beruházó mi­nisztériumé is. ök a miniszté­rium élőtt vizsgáztak, azok meg a külföldiek előtt. Hengl Jánosék a vállalatuknak sze­reztek hímevgt, a minisztéri­um meg a magyar építőipar­nak, a külföldiek árgusszemű fóruma előtt. Mind a két vizs­ga teljes sikerrel járt, arról nem is beszélve, hogy Hen- gelék az átadási terminust is alaposain megkurtították. Júni­us 15-re szabták ki nekik a határidőt és a brigád május 26-án már hazafelé csomagolt. Dehát ilyen is volt már. má­sok is produíkáltak ilyet. Mi az teliát, ami sajátos Hengl János módszereiben, ami miatt Síét sem lehetne robbantani a brigádjukat? Olyasvalami, amit Hengl Jár nos be sem jegyzett a brigád- vállalásuk közé. Többek között talán az, hogy egyelőre keve­sen vállalnák utána az ő bri- gádkozi kapcsolatait. Kevesen utaznának keresztül kasul va­sárnapon, pihenőnapon hat községet csak azért, mert őszin tén kiváncsiak arra, hogyan éli ünnepnapját, pihenőjét a bri­gádtárs. S ezekben a látoga­tásokban nyoma sincs a mes­terkélt „beiktatott” módszer­nek, a ,kötelező” családlátoga­tásoknak. Hengl János megy, mert nem nyughat, mert őszin tén kíváncsi rá hogyan élnek a munkatársai. És rnegíy azért is, mert szük­ségét érzi, hogy ne csak a munkában értsék meg egy­mást, hanem a vendégeske­désben, a teke, az ultiparti- ban is. V Ilyenkor derül ki, hogy Scheffer Józsefnek, Krém Györgynek, Herr Adómnak és a többieknek egyéb gondjai is varrnak a közös munkahely közös gondjainál. Ezek a láto­gatások eredményezték, hogy a mai napig három társuknak építették fél a házát, ezeken a beszélgetéseken született meg a közös elhatározás: ta­nulni, tanulni És minden eset­ben Hengl János volt a kez­deményező. Ő iratkozott be elsőnek az általános iskola El­végzésére, s ha már ő ilyet vállalt, a többiek sem akartak elmaradni. Egyikük sem mond ja ma már, hogy a malteros ka­nálhoz, a vizmérbélkhez, a füg­gő ónhoz elég a hat osztály is. Másodszor nyerte el brigádjuk a szocialista címet Nem vcAt hát meglepő, ami­kor nem is olyan rég meghí­vót kapott Hengl János a szo> cialüsta brigádvezetők orszá­gos tanácskozására. Kicsit megiUetődött, amikor nem a padsorokban, hanem egyene­sen a díszielnökségben kapott helyet, s szembe vele ezer ki­váló brigádvezető várta a ta­nácskozás megny itását A kor­mánykitüntetést Kiss Károly az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese tűzte a méHére s ő a ba­rátságos kézfogás, a gratuláció után mégis szorongást érzett, amikor visszaült a helyére. Itt a tanácskozáson az is kiderült, hogy nagyon sok brigádvezető túl van már a középiskolán és mégis ő kapott helyet a díszelnökségben. — Elvégzem a technikumot is. De ne higgye, hogy csak virtusból. Régóta érzem már, hogy nem sokáig futja a szusz­ból, ha megállapodok a nyolc osztálynál. Ma már nemcsak az alaprajzot kell ismerni, ha­nem a technológiát és más egyebet is, hogy boldoguljak. És talán ébben a vállalásban is követnek majd a többiek. Pálinkás György Július végén, augusztus ele­jén, építőipari újítási bemu­tatót szervez Pécsett a Bara­nya megyei Építőipari Válla­lat, a Komlói Építőipari Vál- fhttál karöltve. Ez alkalom­ból meghívják az ország csak­nem valamennyi építőipari vállalatának szakembereit, és munka közben mutatják be a már bevezetett újításokat. fc:t új brigád alakun a Gázszoigáitato Vállalatnál A Gázszolgáltató Vállalat MSZMP-szervezete legutóbbi taggyűlésén beszámoltatta a szakszervezeti bizottságot. Kü­lönösen a munkaverseny szer­vezése és rendszeres értékelése terén végzett munkáját vitat­tak meg. A kommunisták sok hásznos tanácsot adtak a szak- szervezeti bizottságnak, hogy a kongresszusi munkaverseny szervezésének időszakában, hogyan bontakoztassák ki a vállalatnál a dolgozók verseny- mozgalmait. Az eümúlit héten két új munkabrigád alakult. A mérő- javítóműhely fiataljai által szervezett brigád a „Tyitov" nevet vette fel. Üj brigád alakult a hálózatjavító rész­legnél is, mely a „Gagarin” nevet akarja felvenni. Mind­két brigád vállalta, hogy az MSZMP VIII. kongresszusának tiszteletére elnyeri a szocia­lista brigád címeit. A vállalat pártszervezete rendszeresen megjelenteti eez üzemi faliújságot, ahol tájé­koztatják a dolgozókat a kong­resszusi munkaverseny ered­ményeiről és a soronievő fel­adatokról. K aasaltakaró ponyva It géphoesitahnró ponyvák készítését és javítását, nyári táborozásokra, külön­böző méretű és különböző színű sátrak készítését és javításét elsőrendű vízmen­tes ponyvából szakszerűen és gyorsan vállal ja a Pécsi Vegyesipari Vállalat Pécs, Irányi Dániel tér 9 sz. ___________________32244 M ezőgazdasági gépjavító üzem lesz Mohács-szigeten és Villányban Az előző évekhez hasonlóan a homorudi és villányi gépállo­más ezen a tavaszon is alapo­san felkészült a nyári munkák ra, ezt mutatják mindkét'gép­állomáson az előkészületi gép­szemlék jegyzőkönyvei is. A nyári munkákat aratást, csép- lést, betakarítást azonban már nem a gépállomások, hanem a termelőszövetkezetek fogják elvégezni. Villányt járási, Ho- mofudot pedig a szigeti mező- gazdasági gépjavító üzemmé szervezik át, miután az erő és munkagépieket átadták a ter­melőszövetkezeteknek. Üzemképes állapotban adjuk át a gépeket Homorúdon is megkezdődött a gépek elosztása s ez alka­lomból megjelentek a gépál­lomáson a szigeti termelőszö­vetkezetek vezetői is. Hullám János a gépállomás igazgatója a gépiek szétosztásával és a ja­vító üzemmé váló átalakulás­sal kapcsolatban a következő­ket mondotta: — ötvenkét erőgépünk van a hozzá'tartozó munkagépjeik­kel és négy gépállomási bri­gád. A gépiek elosztását és ér­tékelését természetesen szak­emberekből álló bizottság vég­zi a felmerült igények alapján- Itt a szigeten három termelő- szövetkezet, a homorudi Kos­suth, a sáidiát: Uj Ut, és az újmohácsi II. Rákóczi Tsz ke­rült . teljes -gépesítésre, kisebb számban adunk át erő- és műn kagépéket a dunafalvi tsz-nek is* ’ — Az elosztásnál a legfőbb szempont a termeüószövetke- zefek szántóterületének nagy­sága és gépigénye. Egyelőre 45 erőgépet adunk át ezek kö­zött 3 kombájnt — mindegyik tsz-nek egyet — és több csép- lőgépiet. Ebben még nem szü­letett piontos döntés, de előre­láthatólag egy ideig még ná­lunk is msE>d egy kisebb gépi brigád elsősorban lánctalpas traktorokkal, mely talajmun­kát fog végezni a tszréknek. Négy kihelyezett brigádunk van. s az elvünk az, hogy minden brigád maradjon ab­ban a termelőszövetkezetben, ahol eddig is dolgozott, mert ott megszokta a területei, mun káját ismerik stb. A gépeket — erre egyébként határozat van — június 30-ig adjuk át üzemképes állapot­ban a tsa-ékmek, s azután még egy hónapos garanciát válla­lunk a gépek meghibásodásá­ért Ezzel egyidejűleg meg­kezdjük a belső átszervezést berendezkedést a folyamatos gépjavításokra, s a nyári mun­kákban már. mint gépjavító üzem dolgozunk. Felkészültünk a gépek fogadására A szigeti umraelőcsaövetke- zetek- vezetői őrömmel üdvö­zölték a gépállomás felszámo­lásáról és a gépek átvételéről szóló határozatot. emellett nem titkolták el azt a sllyos felelősséget sem, amely ezzel a termelőszöveíkeaetekre hárul Papp János, a sárháti Uj Ut Tsz elnöke például a követke­zőket mondotta: — A gépiek megvásárlásá­hoz középlejáratú hitelt kap­tunk az államtól, ami néhány éven belül ugyan lejár, de re­mélem a gépjeik jobb kihaszná­lásával mi ezt többszörösen Jci- gazdálkodjuk. Már eddig is voltak erőgépeink, most azon­ban cséplőgépet és kombájnt is kapunk, amivel ezután' mi rendelkezünk, s véleményem szerint ez nagyon meggyorsít­ja nálunk az aratás-cséplést. — Á gépiek fogadásáról már előre gondoskodtunk. Igaz kor szerű gépszíneink még nincse­nek, de a kényesebb gépeket fedél a ‘”djuic tenni, egyelő­re a gepátíomástól is bérelhe­tünk színeket. A gépállomás! traktorosok egy resize átjön hoz aánk, tehát belép a fermelo- szövetkezetünifebe, a hiányzók­ról pedig már előre gondos­kodtunk. Az elmúlt évben és az idén is több tsz-flatalt küld tünk el a pápai traktoros kép­ző iskolára. A gépészeti szak­munkás képzésre ezután még több súlyt helyezünk, hisz el­sősorban a szakgárdáról függ, hogy'tudunk majd egyedül, a gépállomás nélkül boldogulni CARL GUNNAR LIDICE. Reggel, amikor a falu ébredt, betört a halál. Nem úgx jött, mint az aggok halk kasza' nem bújt be a gyermekágyi láz «Özével s nem lesfcelődött hetyke hősködök ki5 Nem, a halál az égből zúdult, akár a hajnali zápor — fütyült a hajnali koránkelőkre. A halál dühöngve gyilkolt. Golonovl« a vén kocsmáros, békésen bort Felesége és háznépe ugyancsak aludt. Marek, a bányász, bércként nyúlt el, • mintegy Izomkolosszus. ^ S Hasek suszter gyerekei nyafogva forgolódtak vackukén. A harmatos fában játékszerek hevertek. A patakmenti füzek alatt , j egy árnyék fáradtan, puhán takarta Marle meg Ivan első ölelkezését Csendes, falusi éjszaka volt. De hirtelen megeredt valami. Vád, furcsa eső. Fehér virágok, méregzöld gyümölcsök — lt ejtőernyők peregtek a földre. Zord harcosok, gyakorlott pribékek, dübörgő géppisztoly-ratatázás közben legázolták az álmodd falut, tidice reggelre meghalt. Te, aki folytatod Golonovics pöfögését. te, aki úgy alszol, ahogy Marek, az izomkolosszus aludt, te, aki fölriadsz gyereked nyafogásaira, s Marie meg Ivan szerelme láttán ' a magadéra révedsz: • sose feledd el azt a reggelt. Svédből fordította: Hajdú Rém. Lidice újra él és emlékeztet! KÉT ÉVNYI KÜLÖNB­SÉGGEL, tégy napon — jú­nius 10-én teljesedett be a csehszlovákiai Lidice és a franciaországi Oradour sorsa. Mind a két községet ugyan­az a bűnös kéz rombolta po­rig._ Ugyanazok vetettek zsa­rátnokot a házakra,és ami a legszömyűbb ugyanazok a fegyverek zúdítottak gyilkos tüzet a védtelen lakosságra, édesanyákra, öregekre, kis­gyermekekre — a német fa­siszták fegyverei... Lidicét 1942. június 10-re virradó éjjel semmisítették meg a hitleristák. Mi volt a csendes, tiszta kis bányász­falu bűne? Heidrich birodal­mi helytartó ellen elkövetett merénylet után, a bosszút li­hegő náci terrorgépezet el­rettentő példát akart statuál­ni. A választásuk Lidicére esett. A tegnap még csinos, hó­fehér házakból álló, gyermek kacajtól hangos bányászfalu egyetlen éjszaka borzalmas romhalmazzá, ártatlanok szá­zainak tömegsírjává válto­zott. Az SS-ek az éj leple alatt körülkerítették a falut. A lakosságot a falu leözepére terelték. A férfiakat falhoz- állították és minid egy szálig lekaszabolták. A nőket kon­centrációs táborba, a gyere­keket pedig •— számszerint százöt csöppséget, — Német­országba hurcolták és „meg­bízható náci családokhoz he­lyezték el, átnevelés céljából. Jellemző, hogy a háború után mindössze 16 tért vissza közülük. A többit elpusztította a fasizmus, amely nem is­mert sem emberséget, sem irgalmat. Udicén— a rom­bolás és a tömeggyilkosság hideg megfontoltsággal, előre elkészített tervek, hivatalos parancsok alapján történt. Nem megőrjített, fanatizált emberek törtek a falura, ha­nem hidegen számító, könyör teleti tömeggyilkosok, — akik készen álltak akár a világ fe­lének elpusztítására is, csak azért, hogy megmaradt másik felét megkaparinthassák. Még csak; a szemük sem rebben, hisz „parancsra cse­lekedtek”, a Führert szolgál- tök. Két évvel később, Oradóttr ban megismétlődött a lidi- cei szörnytett. Azóta Lidice és Oradour is újjáépült. A megmaradtak új lakást kaptak. A holtak helyébe új családok költöz­tek, az örök némaságra ített két városkába» újra Icisar- jadt az Siet de a szörnyű nap emléke sohasem merül a fe­ledésbe egyik helyen sem. Lidicében, a világ minden tájáról összehordott rózsale­vele vérvörös színe, a város szélén álló emlékmű felirata: — Meghaltak, de beszélnek old’ — figyelmezteti az utó­kort arra, hogy ezt a ször­nyűséget soha sem szabad sem feledni, sem megbocsá­tani. Visszatért az élet Ora- darurba is. A folyócska vize már régóta újra szőke, — nem festi vörösre a kiontott vér. A szél már rég elfújta a porig égetett házak üsz- lcének, az elevenen megége­tett emberek tetemének érne lyítő szagát, — 'de a városba érkező idegent figyelmeztető tábja fogadja: „Emlékezz1.”­Ne csak Oradour, ne csak Lidice lakossága , ne csak a csehek franciák emlékezzenek, — az egész emberiség vésse jói emlékezetébe, hogy mit je­lentett, milyen szörnyűsége­ket művelt a náci fasizmus. Ez az örök memento arra fi­gyelmeztet, hogy a fasizmus ^veszélye ma is fennáll. Azok az erők’, amelyek, létrehozták, most újjáélesztésén fáradoz- . uap Speidel, az oradouri gyil­koltok egykori fő-parancsnoka ma a NATO egyfi: vezetője. Nyugat-Németországban sza­badlábon, fontos beosztásban vannak a volt náci táborno­kok és új tragédiák, új li- dicék és oradourok előkészí­tésén fáradoznak. A hírhedt Wermacht utóda, a nyugat­német Bundeswehr immár újra atom- és hidrogén töl­tetű fegyverekkel felszerel­ve készül a bosszúállasra, ha rajtuk állna egész Európát kitörölnék a helységnévtár­ból, mint annak idejßn Lidi­cét és Oradourt. Ma már az emberiség nem védtelen. Nem szolgál­tatja ki magát a fasizmus­nak, mint annak idején kény szerült — o nyugati hatal­mak kétkulacsos, szemforga­tó politikájának következté­ben. Ma már olyan hatalmas erők állják útját a fasisszta revanstörekvéseknek, ‘ — mini a Szovjetunió és a népi demokráciák hatalmas ereje, a szervezett béke-világmoz- galom ezermilliós tömegei­nek békeakarafa. E mozga­lom zászlaján, — az emberi béke és megértés jelszavai mellett ott lángol a lemészá­rolt cseh és francia haza­fiak vérével írt jelszó is: Soha többé Lidicét, soha töb­bé Oradourt.., VASVÁRI FEREXQ

Next

/
Thumbnails
Contents