Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-10 / 134. szám
NAPLÓ 1902. JÚNIUS M KI A JÓ PARTI? Válasz a lányoknak — Karcsú nő az „ideál“? „szemre csuk«” hőket nézegeti, amikor aztán feleséget keres, nem élég a csinosság, — bár az sem akadály — mondja nevetve. H. István Nem írom ki a nevét A végén kiderül miért Régi ismerősöm, már vagy 3 hónapja nem találkoztunk. A minap összejöttünk az egyik étteremben. Neki is feltettem a kérdést — Tudod nekem mindig szőke, molett kislány volt az elképzelésem. Nem tudom miért, de csökönyösen ragaszkodtam ehhez az ideálhoz. Még vagy fél órát beszélgettünk a kérdésről, amikor indulni készülődtem. — Vársz valakit, vagy jössz be is? — kérdeztem. — Nem megyek, még várok — mondta, de a következő pillanatban már fel is állt — Jön már, akit várok — mondta az ajtó felé mutatva. — A féleségem — súgta, aztán még gyorsan hozzátette: egy hónapja nősültem. Az asszonyka feketehajú, karcsú alakú. Hát ezért nem írom ki az ismerősöm teljes nevét. A fiatalasszony még megtudná, hogy férjének legény korában nem fekete és karcsú volt a leendő feleségéről alkotott elképzelése. Van ez így néha ... Garay Ferenc Méhészek nyomában A helikon védelmében Válasz «fankovlcli Ferencnek Szűcs Ottó esztergályos A Sopiana Gépgyár kultúrtermébe vezet, ott nyugod- tabban tudunk beszélgetni, mert — „ezt alaposan meg kell gondolni s itt a gépek zajában nem lehet erről meditálni” — így mondja. Tizenkilenc éves. — Ha már nősülésről vem szó, akkor én azzal kezdeném — mondja —, hogy a katonaidő letelte előtt nem is gondolok erre. — Nem jó dolog az, legalábbis ez a tapasztalat, hogy „gyerekes fejjel” még a katonaság előtt ipegházasod- jon az ember. Persze a leendő feleségről azért szabad gondolkodni, elképzelést kialakítani, hogy úgy mondjam tervezgetni, ideált keresni. Nekem is vannak már elképzeléseim. Olvastam az újságban akkor azt az írást s megmondom, érdekelt a téma. Azt sem titkolom el, hogy Véleményem szerint a lányok — ahogy olvastam — kissé túlzott követelményeket állítanak férjük elé, legalábbis én úgy érzem. Csaknem valamennyi „érettségis fiút” keres. Tehát már el sem tudják képzelni, hogy lehet feleségül menni egy rendes, becsületes, de érettségivel nem rendelkező fiúhoz? Az általános műveltség nem iskolához kötött, bár... • Gondolkodik egy kicsit a mondat befejezésén, aztán kiböki : ... bár én is arra gondolok, hogy leszerelés után technikumba iratkozom. De azért lehet egy fiú olvasott, széles látókörű akkor is, ha nincs meg az érettségije. Nem? — Nem akarok olyan dolgokat mondani, hogy szeressék, tiszteljék egymást, mert ez természetes, enélkül kár is elkezdeni. -f — Az én ideálom olyan nő, aki házias, otthomszerető. Ter- meszetesen úgy képzelem el, hogy ő is dolgozik. Szeresse a sportot,- ne % szekedjen velem, ha egy meccsre elmegyek. Én nem cigarettázom, ő se cigarettázzon. — Szőke vagy barna? . — Barna — mondja határozottan. > — Karcsú vagy molett? —* Ahogy a fiúkkal beszélgettünk, természetesen ez is szóba került — mondja'. — Az én véleményem — s éz általában azt tapasztalom megegyezik a. fiúk többségének véleményével -*■ a karcsú nő a „kedvólt”. — Mennyi „hozománya” legyen? * — A szeretető és megértése — azt hiszem ma ennek kell lenni a legfontosabb „hozománynak”. Török János előrajzoló A Műegyetemen már másfél _ évet. elvégzett. Huszonnyolc éves, van élettapasztalata. — Jó, hogy találkoztunk, olvastam azt az írást, legalább most én is elmondhatom a véleményemet — mondja. — Nem vagyok már éppen kis.fiúnak mondható, komoly lányok érdekelnek. Bár — attól is függ, hogy néha milyen az ember hangulata — elképzelek feleségül egy 17—18 éves lányt is, akivel megértetem magamat Kétségtelen az, hogy az udvarlási idő. alatt az ember észreveszi — már aki észreveszi — a lány jó és rossz tulajdonságait is. Egy mondatban a leglényegesebb dolgot talán így fogalmazhatnám meg: tisztelettel, megbecsüléssel párosult kölcsönös szeretet kell a jó partihoz. Általános műveltségük hasonló legyen. Higgye el, sokszor szórakozóhelyen vagy másutt elnézek házaspárokat, akik képesek végig ülni egy egész estét egymás mellett anélkül, hogy szólnának egymáshoz. Miért? Nincs témájuk? Vagy már mindent elmondottak egymásnak? Nines közös érdeklődési körük? Nem. nem kívánom én a leendő feleségemtől, hogy dupla doktorátusa legyen, de általános műveltségit igen. Ember legyen a talpán, aki megtalálja, sőt szóra is bírja a méhészet hallgatag mestereit. Negyven kilométerre nyújtózkodik a kékhegyi erdő, recsegnek a tüskék az autógumi alatt. S bódít az akác, önti belénk az illatmámort. Fényes hassal sütkéreznek a Tiapóri a kannák, töméntelen ármádiában, a sükösdi föld- művesízövetkezet egyik udvarán. A nyakukra formás címkéket raktak, azt mondja hogy: .Tartalma: Akácméz. —- Címzett: az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ. A feladók: — no, diszkrétek leszünk — mohácsi, bajai, egri. szekszárdi, dombóvári, balassagyarmati, pécsi méhészek. A nevük nem fontos, mert nem is szeretik elárulni a jó méztermést. De a kannák nagy száma dicsekszik helyettük. Gyors számítás, s kidérül, hogy a napi átlaghordás — a két családos Nagyboezonádi kaptárakba — 10—14 kilogramm. ■ . . *, . Több mint egymillió forint értékű mézet vásárolnak fel az idén. Pedig most, csak a tavaly itt járt méhészek negyven százaléka jött el. Igaz, az elmúlt évben csak 69 mázsát vettek át tőlük, több nem volt. S ez a rossz év elkeserítette a vidékieket. Ebben az évben több méhésznek 35 ezer forintos bevétele is volt fejenként. Alig győzik kannákkal. A HELIKONI kulturális seregszemle ötödik fordulóján Dunántúl hetvenhét legjobb középiskolája mérte össze erejét . a művészetek különféle ágazataiban. A „jót és jól!” jelszó jegyében találkazott Keszthelyen mintegy 3500 középiskolás, hogy nemes versengésben számot adjon iskolája kulturális nívójának fejlődéséről. A nagy szellemi ösz- szecsapás iránt már hónapokkal előbb lázas készülődés, érdeklődés feszült az egyes iskolák között. A középiskolák — gimnáziumi és technikumi részre tagoltan — pompás vetélkedés közepette bizonyították be, hogy ez az ifjúság a legkomolyabb követelményeknek is meg tud felelni a művészetek frontján. Akik ott voltak, megegyeznek abban, hogy gyönyörködtető látvány volt látni az egyenruhás ünneplőbe öltözött fiatalságot, amikor a szebbnél szebb művészi számokban szerepelt. Valóban magasrendű szellemi élvezetet nyújtott ifjúságunk színe-javának hol énekkari, hol vonós, ill. fúvószenekari számok során mesteri harmóniában feloldódó hangversenye. Az előadott Igényes művek imponálóan kulturált hangszerelésben jelentkeztek. NAGY ÉRDEKLŐDÉSSEL figyelte a helikoni közönség a vers- és a prózamondást. Jellemző volt az idei évre, hogy* hibásan értelmezett vers nem került a biráló bizottság elé. Markáns szövegmondás — a formai szépségek meghagyásár val, helyes ejtés, jól felfogott értelmi és érzelmi színezés jellemezte a szavalatok többségét. A jövő fejlődését tekintve rendkívül biztató az az összkép, amely a Helikonon részt vett iskolák kulturális seregszemléjéről kialakult áz ott jelen volt igazgatókban, szakfelügyelőkben és tanárokban. Annál feltűnőbb, hogy a Magyar Írók Szövetségének heti lapjában, az Élet és Irodalomban (22. szám) Jankovich Ferenc: Hány óra? c. cikkében olyan koholt megállapításokat közöl a keszthelyi rendező bizottság munkájáról és a tanuló ifjúság seregszemléjéről, amelyek mellett nem lehet szó né’kül elmenni. Szerinte a Helikonon előadott művek irodalmi szabadgyakorlatok, irodalmi szertorna-mutatványok műsorában ocsúval kevert, I nagy tömegátlagszínvonal, hiú erőlködés és mutatvány ozás." Majd pár sorral lejjebb: „A helikoni eszme igen szép: de csak a megszabott szerény és hamisítatlan keretek között — nem alkalom semmiféle dá- ridóra és lepény evésre: mint ahogyan a dudvafejűek gondolják." ARCABA SZÖKIK A VÉR mindazoknak, akik ott voltak, s látták az ifjúság egyszerű, de ízletes ellátását, amelyet a cikkíró „dáridózás”-nak tart. A „dudvafejűek” is hiányoztak a szerzővel együtt. Jankovich utólag bevallja, hogy mindez nem Keszthelyen, hanem Győrött, a pályaudvaron jutott '„hirtelenében” eszébe. Mindenesetre sajnáljuk, hogy a szerző nem vett részt a kulturális seregszemlén, és csak a tájékoztatóból sikerült megállapítania, hogy — mondd és írd! — csak egyetlen egy szavaló akadt, aki a .-Szántód partjainál” tovább alig jutó költő versét ajkára merte venni. Ezért mártotta Jankovich Ferenc epés tollát a valótlanság vitrioljába, ezért szőr szitA lakosság jobb ellátása érdekében július elsejétől, módosított terv alapján dolgozik a Komlói Vegyesipari, a Mohácsi Vegyesipari és a Szigetvári Autó- és Motorjavító Vállalat. Az eddigi 12 millió forintos szolgáltatás, 18 millió forintra emelkedik. Ruhát, cipőt, televíziót és rádiót, órát, háztartási gépeket javít a Komlói Vegyesipari Vál lalat, de lakáskarbantartást, festést, motorkerékpár és autó javítást is vállalnak, a lakosság igényeinek megfelelően. Ez úttal nemcsak Komló város, de a környék és az egész sásdi járás szolgáltatásokkal történő ellátása, ennek a vállalatnak a feladata. Kirendltségeket. fel vevőhelyeket létesítenek Sás- don, Mágocson. Szászváron, bogy a falvak lakói minél közelebb, és minél gyorsabban javíttathassák meg, amire szűk ség van. kot az . „irodalmizáló? tanárokra, ifjúságra. Mindenesetre merészség egy Veszprém megyei eldugott falucskában történteket általánosítani és igaz- talanul ráhúzni a helikoni ifjúság magasnívójú kulturális megmozdulására. MINDEZ NEM MÉLTÓ a költőhöz, főleg ha meggondoljuk, hogy ezek a lelkesen küzdő fiatalok nemcsak verseket szavaltak a klasszikus irodalom és a mai irodalom nagyjai tói, hanem értékes néprajzi, helytörténeti munkákat is alkottak, hónapok szorgos készülődésével nehéz operarészeket tanultak be fúvós hangszereken, és kitűnő énekkari szerepléseikkel kirobbanó sikert értek el. Arról az ifjúságról akarja lerántani a leplet Jankovich, amelyről éppen az Írószövetség közgyűlésén állapította meg Bóka László, hogy mennyire érdeklődik „az élő irodalom, a legfiatalabb írónemzedék iránt is." Persze az ifjúságnak is van már kialakult kritikai érzéke, Tóth István Kiterjeszti működését a Mohácsi Vegyesipari Vállalat is, emig ez idáig csak konfekció as epedarúgó gyártással foglalkozott. Autó, motor, háztartási villamosgépeket és általános vasipari szolgáltatásokat is végeznek már az év második felében, sőt lakberendező részleget is létre kívánnak hozni. A megye nyugati részén végez autó, motor és villamosgép javítást a Szigetvári Autóéi Motorjavító Vállalat. A szigetváriak Szentlőrlncen, Selymén, Siklóson és Szentlászlón létesítenek felvevő kirendeltségeket. Természetesen mindhárom vállalat végez gumiáru javítást és galvanizálást. az említett szolgáltatások mellett. A pécsváradi járás területén és a siklósi járásban a KISZÖV végez szolgáltatóírt, az egyre növekvő televízió-javítási igényeket pedig a GELKA elégíti ki A pécsi, és mohácsi TV, rádió és villamossági szaküzlet után az elmúlt héten Szigetváron létesült és rövidesen Siklóson is nyílik egy. A gyorsabb és jobb minőségű javítások érdekében, a megyei tanács ipari osztálya, külön prémium-feladatot is adott a vállalatoknak. Felvételi pályázat Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetem 1962/83-as tanévére. Felvételre jelentkezhetnek parttagok és párton kívüliek: érteim'- j ségiek (tudományos kutatók, mérnökök, orvosok, jogászok, p«dagó- i gusok, írók, művészek, stb.) párt-, állami, gazdasági és tömegszerve- zeti vezetők, propagandisták, al> k magasabb iskolai végzettséggel (egyetem, főiskola, akadémia, stb.) vagy annak megfelelő felkészültséggel rendelkeznek. A tanulmányi idő 3 év. A tanév szeptember 15-től június 30-ig tart. A kötött foglalkozások ideje: hetenként egy napon délután 5—fé: 9 óráig. A hallgatók félévenként v -zs gáznak, s a 3 év elvégzése uu:n végbizonyítványt kapnak. Az egyetem elvégzésének törvényes elismeréséről az 1088/1957. MT szí : í határozat inézkedik. ! A hallgatók első évben fHozóin j másodikban politikai gazdaság te... a harmadikban pedig nemzett és magyar munkásmozgalom tör é- j netet tanulmányoznak. A pályázat benyújtásának határ- | ideje: l952r junius 20. A jelentkezők ,,felvételi űrlapot” j töltenek ki,* amely beszerezhető i pártszervezeteknél,- pártbizotts:’• •*£ ; nál és az esti egyetemen. 'A küö'- I tÖtt ..felvételi urlap'-ho* me’.’.*- ! kelni kell: 1. részletes önéletrajzot. ' 2. a pártszervezet javaslatát. | 3. a vállalat, üzem, intézmény j hozzájárulását. ' A jelentkezők július 2—7-e között felvételi vizsgát tesznek a társadalmi ismeretek alapkérdéséiből. A pályázatot az MSZMP Bara*> - * megyei Bizottság Marxizmus—\ ■ nizmus Esti Egyeteme cím id (Pécs. Damjanich u. 30.1 kér be- j küldeni. Magyar Szocialista Munkáspárt 1 Baranya megyei Bizottoá'*» FIGYELEM KEDVES OLVASOK! Itt a-z alkalom, hogy egy jó kis trükköt tanuljunk. Nem kell hozzá egyéb, csupán egy darab egyforintos. Tessék leülni és kezeket tenyérrel léfelé fordítva a térdekre fektetni... És most elfordulok és kérem azt a kezet, amelyben a forint van a homlokhoz szorítani és kőében erősen a pénzre gondolni. Ez nagyon fontos! Most én hármat számolok, s mire befejezem, tessék a kezet újból a térdre fektetni és megmondom, melyik kézben van a forint. Számolhatok? S ha Rodolfó, a világhírű magyar | művész most Önök mellett lenne kedves Olvasóink, magabiztosan rámutatna a pénzszorongató kézre, mint ahogy tévödhetetlénül eltalálta nálam, most amikor a budapesti lakásában felkerestem. Ma már Baranyában is sokan ismerik •— főként a televízióból, ezt a mindig elegáns, fekete frakkos, magas termetű, kisbajuszos, mosolygó arcú férfit, aki pillanatok alatt egyik ámulatból a másikba ejti az embert szellemes ötleteivel, rendkívüli kézügyességével, bámulatos emlékezőtehetségével, mellyel egyszeri hallásra megjegyzi a néző által a táblára rendszertelenül felrakott 32 lapos kártya sorrendjét. VAJON MILYEN Rodolfó, azaz polgári nevén Gács Rezső otthon, Kálmán utcai lakásában? — ö itthon is és mindenhol bűvész — erősíti meg ezt a véleményt a felesége. — Képzelje, gyakran csak gondol egyet és kirámolja az egész szobát, hogy új számot gyakoroljon. Közben Rodolfó „elővarázsolta” legféltettebb kincseit, néhány két-három- száz éves angol, francia, olasz, sőt kínai nyelvű bűvész könyvét, több kilónyi .plakátot és újságcikket, melyekből kiderült, hogy kitűnő bűvészünk már a harmincas években is világhírű volt. —r Mennyi ideje bűvészkedik? — Harmincnyolc esztendeje. — És mikor kezdte pályafutását? Nevet, jelezve, hogy átlátott a trükLátogatás Rodolfónál — Tizenhárom éves koromban, tehát pontosan ötvenegy éves vagyok. — És hogyan kezdődött pályája? — KIMENTETTEM EGY KÍNAIT a Dunából, aki mint később kiderült, bűvész volt. Hálából megtanított három trükkre. Ez reggel volt, délután már tudtam. Akarja látni az egyiket? Hófehér zsebkendőt terít le az asztalra, s a zsebkendő minden sarkára egy forintot helyez. — A kínai ugyan papírral és kavicsokkal csinálta, de a lényeg egy. Két kártyával előbb letakarja a zsebkendő első két sarkában lévő forintost úgy, hogy a másik kettő látszik, majd ezt a kettőt takarja le és az első két forintos válik láthatóvá. Ezt a műveletet néhányszor elvégzi és anélkül, hogy észrevettem volna — pedig ott ülök közvetlenül mellette — a négy pénzdarab ott lapul a zsebkendő egyik csücske alatt — nem fölötte. — Mi kell ahhoz, hogy valaki jó bűvész legyen? — érdeklődöm. — Kézügyesség, jó emlékezőtehetség, gyors elhatározás, lélekjelenlét minden helyzetben, sok szorgalom és állapdó gyakorlás. Én például négy órát gyakorolok minden nap. — Négy órát naponta? — csodálkozom. — Én valahogy úgy képzeltem, hogy egy ilyen művésznek már minden magától megy. Komolyán válaszol. — Fischer Annie sem lenne olyan nagy zongoraművész, ha nem gyakorolna órákon keresztül minden nap. ' — Hallottam, hogy sokat jár vidékre. ■ nem mondaná el egy kedves élményét? — NEMRÉG KOM A ROM MEGYÉBE UTAZTAM vonaton és kedves bűvészkönyvemet lapoztam és jót mulattam néhai kollegám egyik tréfáján. Vett egy tojást a piacon és ott rögtön a kofa előtt feltörte és egy a mi forintunknak megfelelő pénzdarabot húzott ki belőle. Gyorsan vett még öt tojást, azokat is feltörte, s mindegyikből kivette a pénzt. Ezután meg akarta vásárolni az egész kosár tojást, de az asszony hallani sem akart a dologról. — No, ezt én is kipróbálom — gondoltam. — Az egyik faluban kimentem a piacra, vettem először egy tojást és úgy tettem, mintha forintot találtam volna benne. Azán ötöt vettem, s mindegyikből kivettem a forintot. Erre én is meg akartam vásárolni az egész tojást, de a menyecske szó nélkül átnyújtotta a kosár tojást és azt mondta: „ismerem én magát a televízióból, maga a Rodolfó.” Belép a szobába kislánya, a 16 éves Jutka. — Jó neked — tréfálkozom — csak valamit megkívánsz, és apuka máris elővarázsolja neked, — Az igaz, hogy általában minden kívánságomat igyekszik teljesíteni, de nem varázslattal. — Bizony — bólogat Rodolfó — ezt írja meg, ez nagyon fontos. Régen azt gondolták, s igyekeztek is elhitetni az emberekkel, hogy a bűvészet csoda. A régi mágusok sötétben, imbolygó gyertyafény mellett tartották előadásaikat, de amikor az emberiség napról napra produkál olyan dolgokat mint az űrrepülés. amikor az emberi szervek átültetésével kísérleteznek, akkor már a közönséget nem lehet holmi csodákkal becsapni. Az emberek szeretnek nevetni, szórakozni, csodálkozni, mindezt sűrítve kapják a bűvészeiben. A'É AZ ÉRZÉSEM, hogy megszállottja foglalkozásának. Annyi szeretettel. elragadtatással beszél a három- négyszázéves. könyvekről, bűbészkellá- keiröl, hogy szavaival ugyanúgy ragad ia magával az embert mint a színpadon Kiyai Piroska Meggyorsul és bővül három vállalat szolgáltató tevékenysége Lakberendező részleg Mohácson — Felvevőhely létesül Mágocson, Sásdon, Sellyén, és Siklóson Egy hónappal ezelőtt lapunk hasábjain riport jelent meg, amelyben lányok adtak választ a fenti kérdésre. Az akkori válaszokból megállapítható volt, hogy a lányok — jérjnek komoly, tanult embert képzelnek el. Most ugyanezt a kérdést tettük fel különböző korosztályú nőtlen fiúknak, férfiaknak. Ne járjak úgy mint egy ismerősöm, aki hallgatta a futballmeccset a rádión, a legizgalmasabb pillanatokban a felesége megkérdezte tőle, hogy: „ ... te a Fidel Castro, akit olvasok itt az újságban az kínai?” — Dolgozzék-e vagy sem? Azt hiszem erre a kérdésre nem tudnék' egyértelmű választ adni. Ért az adott helyzet alakítja ki, gondolom a házasság első éveiben igen, aztán majd meglátjuk. De engedje még hadd vessek fel egy problémát, amit számos esetben hallok, néha tapasztalok. Némelyik lánynak az egyetemistánál kezdődik az ember. Ha például egy egyetemista fiú mond valami sületlenséget, akkor azt mondják rá: „jó pofa”. Ha valaki más mondja ugyanazt, akkor elítélően beszélnek róla. Aztán még egy: közelebb kellene hozni az üzemi munkásfiatalokat a főiskolásokkal, egyetemistákkal. Miért ne lehetne például egy üzemnek a családi estélyére meghívni főiskolásokat, egyetemistákat is? De maradjunk a kérdésnél. — Ha összejövünk mi hasonló korabeliek, néhány perc múlva csak rátérünk a problémára: meg kellene nősülni. Míg az ember udvarol, addig a