Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-05 / 129. szám

I *m. scums s. NAPLÓ A 400 ágyas klinika határidős üzembehelyezéséért A Pécsi Orvostudományi Egyetem közéd 40 éve, tehát a fennállása óta áthidalhatatlan problémákkal küzködöitt. In­tézményei az eredeti célokat egyre kevésbé szolgálják, a klinikák rendkívüli szétszórt­sága miatt, ami rendkívüli mó­don megnehezíti a vezetés helyzetét, az oktatás lebonyo­lítását Tehát nagyon is indokolt és időszerű volt egy olyan fej­lesztési program kidolgozása, amely a megye és város roha­mosan növekvő egészségügyi igényeit nyomon követi, illetve megvalósítja. E program lét­rehozásában nagy feladat há­rult az MSZMP városi bizottsá­gára, valamint a városi tanács és az egyetem vezetőire, amíg végül is 1957-ben konkrét megvalósulás útjára lépett az új fejlesztési program. Az európai viszonylatban is számottevő intézmény építése három ütemben van előirá­nyozva. Az első ütemben fog­lal helyet a már épülő 400 ágyas klinika, amelyben 120 belgyógyászaid, 60 arthopédiai, 60 szemklinikái és 40 sugár- therápiás betegágy, illetve fé­rőhely létesül a szükséges ki­egészítő intézményekkel. (Am­bulancia, előadóterem, stb.). Az első ütemhez, amelynek építése 1960. június 15-én kez­dődött, hozzátartozik még az össz-egyetem igényeit kielégítő gazdasági épülettömb is. Ez a létesítmény 3000 fős konyhai előkészítő helyiségét, továbbá 2150 főre tervezett főzőkony­hát. 10 állásos gópkocsiszínt és egy paklira tüzelésű ka­zánházat foglal magába. Bíz ■utóbbi a téli-nyári gőz, illetve melegvizszükségletet biztosítja, amig a fűtést az erőmű szol­gáltatja, távfűtési megoldás­sal. Amint már fentebb emlitet- tűk, ,éLső ütem építkezési munkálatai nemcsak megkez­dődtek,''hanem előrehaladott stádiumban folynak. Mégis azt kell mondani, hogy ebben az előrehaladásban nyugtalanító momentumok vannak, ame­lyek bizonyos mértékben ve­szélyeztetik az átadási, áitvé- teli határidőket. Ugyanis kivitelezés közben derült ki, hogy hibák vannak az eredeti tervdokumentáció­ban. Igen gyakran váltja egy­mást a tervmódosítás, a költ­ségvetés átdolgozása, vagyis tartalmi kifogásolj tapasz­talhatók a beruházási programban. E program csupán tervezési szakaszokat tartalmaz, ^ hiá­nyoznak belőle a létesítmé­nyenkénti költségelőirányza­tok, a részhatáridők feltünte­tései, de hiányosan tartalmaz­za a program a beruházás műszaki, gazdaságossági muta­tott is. \' És mennyi minden hiányos még a programban. Például a beruházás, jóváhagyás és programszerinti éves ütemezé­se is lemaradást mutat a tény­leges éves keretnyitásokkal szemben. Hiányzik a program­ból a kiköltöztetésre kerülő intézményekből áthozandó be­rendezésék és felszerelések ér­tébe. amely nem terheli ugyan a beruházási előirányzatot, de szoros tartozéka a beruházás tel jes képének. Nem tartalmaz­za a program a beruházással összefüggő mintegy 14,5 mil­lió forint értékű járulékos, illetve kancsolódó beruházáso­kat sem. Ez utóbbival kapcso­latban megjegyzendő, hogy a beruházó més a kivitelezés megkezdése előtt érintkezésbe lénett a város! tanáccsal — mmt a kancsolódó beruházá­sra megvalósítására kötelezett szervvel. — amelv e kötele- t méltányolta is. Az On-rínns Tervhivatal azonban nem biztosította a tanács ré­szére az ehhez szükséges fe­dezetet. vagyis ebben a vonat­kozásban mind a mai napig ér­demi in tézkedés nem * történt. Már nedig arról van szó, hogy c fentebb említett járulékos, illetve kapcsolódó beruházá­sok kivitólezésónek elhúzódása veszélyezteti az 1964. évben befejezendő gazdasági tömb üzemeltetését. Tehát sürgős Intézkedésre ven szükség. Ennek érdekében ült össze az MSZMP városi' bizottsága, hogy a meghívott érdekeltek­kel közösen megtanácskozza a tennivalókat. A tanácskozás mindenekelőtt a program hiányosságai következtében előállott problémákat tisztáz­ta, amelyek nagyrészt abból adódtak, hogy e roppant bo­nyolult létesítményhez hiány­zott a megfelelő gyakorlati tapasztalat. Ez nyilvánvaló, hiszen ilyen egyetemi város nem volt még Magyarorszá­gon, nem volt hát példa sem amiből a beruházók meríthet­tek volna. így adódhatott, hogy az eredeti programban jóval kevesebb összeg szere­pelt a kivitelezésre, ami akkor mutatkozott meg, amikor a tervfeladat elkészült. E hiányosságok feltárása után került sor az intézkedési javaslatok meghozatalára, amelyek minden bizonnyal eredménnyel járnak. Elsősor­ban tehát a beruházási prog­ram sürgős módosítását kell nagy alapossággal végrehajta­ná. Ezen belül a beruházó által tervezendő berendezések és felszerelések komplett beállí­tására, az áttelepítendő intéz­ményék üzemeltetési biztonsá­gának figyelembevételére, az éves keretek, valamint a já­rulékos és kapcsolódó beruhá­zások kereteinek minden kö­rülmények közötti biztosításá­ra, illetve ezek kivitelezésének mielőbbi elkezdésére kell az erőket mozgósítani. Halaszthatatlan a kozművesítési program megvalósítása is, amely a városi tanács első­rendű feladata. Az elsők kö­zül is elsőrendű feladat, hogy az építkezések zavartalan folytatására a megfelelő anyagellátás mellett elegendő munkáslétszám, s elsősorban kvalifikált szakmunkások ál­jának rendelkezésre. Ékre min­den előfeltétel biztosítva van, hiszen a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat az építkezés kivitelezője eddig is jó munkát végzett Egyetlen, de igen ko­moly problémájuk az, hogy er­re az esztendőre 26 millió fo­rint értékű építkezésre van­nak berendezkedve. De ameny- nyiban képesek arra, hogy jó munkaszervezéssel 30 millió vagy ennél is nagyobb értékű beépítést végezzenek, ebben az esetben az Egészségügyi Mi­nisztérium biztosítja számukra a fedezetet Feltétlenül számítani lehet az egyetemre is, ahol mind a tervezés, mind pedig a kivite­lezés időszakában aktív tevé­kenység folyik az egyetem kozultációs bizottsága részéről. Az egyetem pártbizottsága per dig egy öttagú egyetemfejlesz­tési társadalmi bizottságot ho­zott létre, amely rendszeres havi összejöveteleken értékeli az elmúlt időszakot és meg­vitatja a közeli feladatokat. E közérdekű tevékenység élén ott áll a városi pártbizottság, amely szakadatlan elvi és gya­korlati segítséget nyújt, e rendkívül fontos egészségügyi intézmény megvalósításához. Az építkezés első ütemére vonatkozóan még csak annyit, hogy a módosításra kerülő programhoz az éves ütemek­nek megfelelően a felügyeleti szervnek minden körülmények között biztosítania kell a szük­séges összegű kereteket, miután elsősorban ettől függ a fontos intézmény határidős üzembehelyezése. Pálinkás György Eredményes volt a dunántúli belgyógyászok háromnapos tanácskozása Űj módszerek a szívhangok elemzésére Mint ismeretes, az Orvos- Egészségügyi Szakszervezet Du nántúli Belgyógyász Szakcso­portja május 31. és június 2. között tartotta meg IX. vándor gyűlését Pécsett és Harkány­ban. Mintegy 150-en vettek részt a háromnapos tanácsko­záson, főként a Dunántúl te­rületéről. Az Egészségügyi Mi­nisztériumot és a Magyar Tu­dományos Akadémiát dr. Gö- möri Pál akadémikus képvi­selte. Lapunk munkatársa több kérdést tett fel a Vándorgyű­léssel kapcsolatban dr. Teremt Gábornak, a megyei tanács egészségügyi osztálya helyettes vezetőjének, aki a tanácskozást szervezte. Dr. Teremi elvtárs elmondotta, hogy a három nap alatt 48 előadás hangzott el. A vándorgyűlés sikerét nagyban emelte, hogy más orvosi szak­mák képviselői — kórboncno­kok, bakteriológusok és para- zitológusok — is részt vettek, illetve előadást tartottak és hozzászóltak a tanácskozáson. Az előadások foglalkoztak a vér és vérképző szervek sze­repével, a szívbetességek prob­lémáival, az omitózisos meg­betegedések (a papagá jkór egyik változata) és a reumás megbe­tegedések problémáival. A ta­nácskozáson nagyon sok meg­állapítás és ismertetés hang­A Leőwey Gimnáziumban vasárnap megtartott pedagógusnapi ünnepségen a tánckar és szavalókórus előadta a „Danaidák” c. Babits versre írt kompozíciót, méllyel már-a helikoni ün- népségeken is nagy sikerük volt. zott el, amely az átlagember­ben is érdeklődést kelthet. Ilyen például a mikro ionszonda (szonda = mélységmérő kutató eszköz) amellyel ún. fonokar- diogrammokat lehet készíteni. Parányi műszerről van szó, ame lyet a nyelőcsövén át a szerve­zetbe bocsátanak, a szív üregé­ben lévő hangok mérésére és regisztrálására. A műszert a pécsi 1-es számú belklinikán alkalmazzák. A készülék hasz­nálata teljesen veszélytelen és nagyon előnyös, hiszen eddig csak kívülről hallgathatta a beteg szivet az orvos, s a mell­kason átszűrve elvesztek a fi­nomabb zörejek. A műszerrel finomabb hangok is regisztrál- hatóvá, érzékelhetővé válnak. A gyógyszerek hatásáról is szó esett az előadásokon. A többi között arról is, hogy di­vatossá vált a különféle anti- biotikos gyógyszerek (tetrán, klórocid, stb.) szedése, az in­fluenza, lázas megbetegedések, stb-k ellen. Ez több esetben azt eredményezi, hogy a bél baktériumflórája megkároso­dik. Más szavakkal: azok a baktériumok, ametyek az emésztést segítik elő, részben elpusztulhatnak, s emiatt has­menés, stb.- lép fel. Tanulság: gyógyszert csak az orvos elő­írásai alapján lehet szedni. A omitózisos megbetegedé­seknél — rpint említettük — a papagájkor egyik változatáról van szó. Baromfitenyésztő te­lepeken és haromfifeldolgozó üzemekben léphet fel, a nők fogékonyabbak vele szemben, mint a férfiak. A betegség jár- ványszerűen is előfordulhat. Tünetei: magas láz, nem tipi­kus tüdőgyulladás. Ha tehát I egy baromfiakkal foglalkozó | női dolgozó ilyen tüneteket : észlel magán, nem biztos, hogy kezdődő influenzával van dolga. A tünetek ismerete már azért is fontos, mert ha a beteg orvoshoz megy, azonnal felhívhatja az orvos figyelmét arra, hogy baromfiakkal fog­lalkozik, s az orvos gyorsan rátalálhat a bajra. A betegség gyors és hatásos gyógyítására megfelelő gyógyszerek állnak rendelkezésünkre, járványsze­rű elterjedése is megakadályoz ható. A TAVAT KIKEZDTE az enyészet Nyolc évvel ezelőtt még dús füvű ka­száló volt ez a keskeny, hosszú völgy. 1954-ben építette az akkori tsz az első völgyzáró gátat, és 1958-ban az új tsz a másikat. Mindezt 200 000 forint költ­séggel. Ma már nehéz megállapítani, hogy itt két halastó volt valamikor. Az alsó gátat benőtte a gaz, a műtárgyak megtépázva, s a töménytelen nádtól, hínártól már a víz tükre sem látszik, csak a felső gát mellett egy tenyérnyi darabon. A „nádas” felett — amit Ócsárdon még ma is úgy neveznek: halastó — gólyák keringenek. Szárcsák, vízicsibék, gőték meg békák tanyája ez, igazi mo­csárvilág. Az enyészet elvégezte gyors pusztító munkáját, átalakította a tájat, üj, ezen a vidéken ismeretlen mada­rak, hüllők telepedtek meg, siklók, gő­ték, teknősbékák. S az ócsárdiak ezt csak nézték éveken át és nem akadt ember, aki ennek a lassú, de biztos elvadulásnak megálljt parancsoljon. Valahol benn a sűrűben egy ember birkózik a náddal. A nádas olyan tömör mint egy fal, s bizony nem lehet tréfa dolog vízben kaszálni. A nehéz zöld vizi búzával megrakott csónak lassan kö­zelít a parthoz. Alacsony, ötven körüli férfi lép ki, combhajlatig érő, hosszú­szárú halászcsizmában. Pintér István a halőr. — Régóta itt dolgozik? — Áprilisban kerültem a tóhoz — feleli. — Mennyit szoktak erről a tóról ha­lászni? — Nem sokat. Tavaly még az ivadé­kot sem adta vissza, amit beleraktak. De hát csoda? A gátakat alámosta a víz, elszökött. Nagyobb eső után meg átcsapott a gáton, magával vitte a ha­lat is. Ami itt maradt az meg beszo­rult a nád közé, ott pusztult. De hát pusztult akkor itt a sertés is meg min­den, lei törődött akkor a hallal. Az új elnök most engem helyezett ide halőr­c/t h a l ű tr nek. Mióta az új elnök itt van, megvál­tozott nálunk minden, ügy megy a munka, mint egy évben sem. Hát pont ez a tó csúfkodjon itt? Nem nézhetem tétlenül, hiszen fáj az ember szíve érte. — Meg tud birkózni ennyi náddal egyedül? — MIT TEHETEK MÁST. Alig van néhány férfi a csoportban, azok is ko­csisok meg állatgondozók. Látja ezt a víztükröt? Van már vagy három hold, ezt mind én tisztítottam meg a nádtól. Elhatároztam, hogy az egyik tavat tel­jesen rendbehozom. A másikban hal sincs, csak béka, szemét meg nád. An­nak a vizét ősszel leeresztjük és télen azt is kitisztítjuk. Ó már nem itt tar­tanék, csak közben a gátat is meg kellett erősíteni, hogy a víz el ne szök­jön, ahhoz már segítséget is kaptam. Nem úgy van, mint régen, az új veze­tőség törődik a tóval, mint mindennel., így már érdemes fáradozni még ha nem is kap az ember érte valami túl sokat. Pintér István tavaly még a tsz kő­műves brigádjában dolgozott. Ettől függetlenül az az általános vélemény alakult ki róla, hogy mióta a közösben van, semmire sem használható. S lám, most mekkora fába vágta a fejszéjét. Az előző halőr évi 360 munkaegységért csak a gáton ült és pipázgatott, eszé­be sem jutott a tó tisztogatása, a gát erősítése, amit Pintér István mos olyan fáradhatatlan szorgalommal végez. Nem tanulta 6 soha sem a halász mestersé­get, csak itt volt a földje, a tó közelé­ben, s egy-két dolgot még annakideién megfigyelt. Mikor az új elnök április­ban megérkezett és megkérdezte mi­hez vdn kedve, azt mondta, engedjék őt halőrnek. Kész tervvel állt elő. — Megerősítem és felemelem a gú­lát, s azon a helyen, ahol a főidet ki­termeltük hal teleltető lesz Akkor szapo láthatunk is, nem kell minden tavasz- szal drága pénzen venni a hal ivadékot. A nádast is kipucolom, $ ha a gát ma­gasabb lesz, emelhetjük a víz szintjét. Akkor a víz maga is megöli a fiatal nádat. És a mihaszna Pintér István bebizo­nyította, hogy nem is olyan lógós mes­terség halömek lenni. A gát megerő­sítésével több, mint 80 000 forintot ta­karít meg a tsz-nek — ennyiért vállalta volna el a vízügy. Vállalta, hogy 10 holdon felszabadítja a nádtól a víztük­röt s ezen őszre 30 mázsás halhozamot ér el. Komoly vállalás ez, s ezért a munkájáért megérdemli a napi 1,75 munkaegységet. ÖT MÁZSA KÉTNYARAS ivadék van a tóban s ahogy a kis halak nő­nek, Pintér István keze nyomán úgy bővül ki a tótükör körülöttük, ö már alig várja a cséplést, hogy megkezdhes­se az etetést is. Már az etető helyeket is kijelölte s most sertéstrágyái szór a halaknak. Az is valami. — Ebből a Pintérből olyan halász mester lesz, hogy különb se kell — ál­lapítja meg Molnár János valahányszor lemegy a tóhoz. Elhatározta, hogy télen elküldi tanfolyamra, had tanulja ki jól a mesterséget. Ez a tó ugyan csak 17 holdas, de van a tsz-nek egy másik 25 holdas völgye is, amit szintén halastó­nak szántak. De beruházási hitelt csak akkor kapnak rá ha ezt a két elhanya­golt tavat rendbehozzák. A siker most már nem kétséges. A hal olcsóbban, kevesebb takarmánnyal állítja elő a húst, mint a csirke vagy a sertés. Egy biztos, szív meg lelkiismeret kell hozzá, de ez az. új halőrnél megvan. Mert nagyon igaz az, hogy abból min­dig csak jó származik, ha az emberre azt a munkái bízzák, amit 6 maga is szeret mrn Jt né ~~ A gerincoszlop megbetegedé­sének kapcsán főként arról esett szó, hogy a betegség lényegét az öröklött elcsontosodási kész ségben kell keresnünk. Még sok hasznos és figyelemre mél­tó megállapítás hangzott el a háromnapos tanácskozáson. Legközelebb, vagyis jövőre Veszprémben rendezik meg a dunántúli belgyógyászok ván­dorgyűlését Kaltorális szemle negyei bemutatói Pécsett Június 10-én, vasárnap Pé­csett, a gyárvárosi József At­tila Művelődési Hájéban kerül sor a Steinmetz Miklós Kul­turális Szemle megyei bemu­tatóira, amélyeih részt vesznek a járások legjobb művészeti csoportjai és szólistái. Délelőtt 10 órai kezdettel a járási ve­télkedőkön első helyezéseket elért szellemi öfctusa-cfeapatok vívják megyei döntőjüket. Es­te kerül sor a legjobb művé­szeti csoportok és szólisták be­mutatóira. Ugyancsak vasárnap rende­zik meg Pécsett (délután 2 órai nyitással) a kulturális szemle képzőművészeti és fotó- pályázatára beérkezett anya­gokból összeállított kiállítást. A pályázat anyagát az SZMT Székházának kiállító termében tekinthetik meg az érdeklődők. Ausztrál kiadású köoyr a Pécsi Széobányás/ati Tröszt kutatási ^ osztályának kísérleteiről Tavaly járt hosszabb tanul­mányi útja során Magyaror­szágon A. J. Hargraves auszt­ráliai egyetemi tanár a syd­neyi egyetemről, aki hosszabb időt töltött a Pécsi Szénibányá­szati Tröszt kutatási osztályán és érdeklődött az új módsze­rekről. Idén könyvben jelen­tette meg útleírásait és egy példányt küldött belőle a ku­tatási osztály számára, ugyanis a 16 országról szóló könyvben több oldalas leírásban ismer­teti a gázkitörések leküzdésé- val kapcsolatos Pécsett káki- sérletezett új módszereket (a kimosatást, a perforálást), va­lamint megemlíti a gázkitöré­sek létrejöttére vonatkozó el­képzeléseket is. A Budapesti Ipari Tásaton kiállított külföldi gépek közül csaknem nyolcmillió forint ér­tékű kerül a könnyűipari üzemeinkbe A könnyűipar az ipari vásá­ron bemutatott külföldi be­rendezések közül csaknem 8 millió forint értékűt vett át. Található közöttük szovjet, bolgár, svájci, japán, NDK, csehszlovák, lengyel, nyugat­német és más gépi berende­zés. A kötszövő gyárak például sokféle nylon harisnya és pu- loverkötő gépet és egyéb be­rendezést kapnak. A haris­nyagyártáshoz megvásároltak több angol, csehszlovák és olasz gépet. A könnyűipar megkapta a szovjet pavilonban kiállított nagyteljesítményű körkötő gé­peit is, amellyel a kesztyű gyár­tását növelik. A vásárra hozott bőripari gépek többsége is itt marad Külkereskedelmünk a japán kiállítóktól a konfek­cióipar számára csaknem fél­millió forint értékű ipari vap* Tógépet veti ált.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents