Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-27 / 148. szám
aws. JŰNTUS 2T. MAPiÓ 3 Aratás előtti beszélgetés Sziveri Kálmánnal, a mágocsi Béke Tsz elnökével Mióta a világ viliág, az aratást tartják a legnehezebb, legmegerőltetőbb fizikai munkának. Tudományos kimutatá- Bok szerint is a hajnaltól napestig kaszáló ember kalóriaszükséglete a legmagasabb — megelőzve a bányász szükségletét is — és ebihez mérten nagy a szervezet igénybevétele. Erről a most nagyon is aktuális témáról, az aratásról beszélgettünk a minap Sziveri Kálmánnal, a mágocsi Béke Tsz elnökéveli A legnagyobb munkacsúcs volt — Hogy az aratás milyen nagy munka volt, azt 10—14 évvel ezelőtt szövetkezetünk első éveiben érezhettük a legjobban. Negyvennyolcban, negyvenkilencben és ötvenben egy szál gép nélkül a puszta két kezünkkel vágtunk neki az aratásnak- Pedig a gabona vetési aránya a tagok számához viszonyítva akkor sem volt kisebb, mmt ma. Mikor beérett a búza, öreg. fiatal; mind kaszát, sarlót ragadott s otthagyva csapot-papot aratni ment. Akkor leállt minden más munka, csak arattunk, hord- tunk, csépeltünk június végétől szeptemberik Még az éltet gondozók is kaszát fogtak, hisz a termés, a kenyér meg mentése fontosabb volt mindennél. Még azzal sem törődhettünk. hogy félbe kell hagyni a kapálást, s ebből évről évre óriási takarmánykiesé- seink voltak. — Ilyen voit akkor az aratás, lázba hozta az egész falut, mindenkit magával sodort, a két legmelegebb nyári hónapban minden élő és mozgó ember aratott. Ma milyen az aratás? összehasonlíthatatlanul más, talán még a szó is mást jelent hisz tagjainknak 99 száza lékát konkrétan nem is érinti. Minőségi változást hozott a kombájn •— Az első kombájnt 1955-ben kaptuk. A tagok először idegenkedtek tőle és nem is ok nélkül. Akkor még sem a gép, sem a vezető munkája nem volt tökéletes. Nagy szenzáció volt, de a tagok nagy jövőt nem jósoltak neki Mégis akkor, abban az évben kezdődött meg az a folyamat, ami ma már szinte teljesen megOrszágos kohászati múzeum felállítását tervezik Diósgyőrött A Borsod megyei képviselő csoport kedden ülést tartott a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben. Az ülésen Gácsi Miklós beje jentette, hegy a képviselők közbenjárására országos kohászati múzeum építését tervezik Diósgyőrött. Az új kulturális létesítményben a kohászati múzeális értékeken kívül bemutatják majd a diósgyőri, az ózdi, a borsodnádasdi, a csepeli és a dunaújvárosi kohászati üzemekben, valamint a különböző üzemekben bevezetett újításokat, munkavédelmi berendezéseket és eszközöket, valamint az új technológiák alkalmazását, a pavilonok anya gát állandóan cserélik. Az országos kohászati múzeum felállítása jelentősen elősegíti a város iskoláiban folyó politech nikai oktatást, valamint a tech nikus- és mérnök-képzés szán- vonalának emelését is. Az OFOTÉRT értesíti kedves vevőit, hogy Fotóamatőrmunkát a Színház téri pavilonban is átvesz. Nyitva 10—6-ig, szómbatea 10—3-ig. «6 fosztotta régi nimbuszától az aratást. A nehéz és fárasztó munkáról könnyű lemondani. Egy-két év múlva az első kom bájn leghangosabb szapulói követelték a legerősebben a kombájnt; — Most elmondhatom, hogy a md szövetkezetünkben két- három éve már nem a legnagyobb munka az aratás. A kézikaszát csak hírből ismerjük. Tavaly már minden szem gabonát géppel vágtunk le, de nemcsak az aratást, hanem az összes járulékos munkát: hordás, szalmalehúzás, tisztítás és rakodás, stb. gépekkel végeztük. S hogy ehhez milyen kevés kézi munkaerő kellett arra md. sem jellemzőbb, hogy búzaaratás idején — mivel addigra a második kapálást befejezték *— női tagjaink: a Bikali Állami Gazdaságban szedték a komlót. Az aratás sűrűjében nem tudtunk nekik munkát adni M<íg a zsákolást is gépek végzik *— Most újra aratás előtt ágiunk, de nyugodtan nézünk elé be. Ebben az évben teljesen gépesítették szövetkezetünket s nem szorulunk senkire. Egymagánk birkózunk meg az ara tássad, illetve a mi saját kombájnjaink mellé a gépállomás még két kombájnnal besegít, de jövőre már erre sem lesz szükség. Az aratási tervet elkészítettük. felmértük a gépi és kézi munkaerő szükségletet. Kiderült, hogy az 1914 hold gabona learatásához mindösz- sze 17 kézierő szükséges, beleértve még a Zetor vezetőket is. Ez a 17 flő sem végez nehéz fizikád, munkát csak gépet kezel. Megszűnt a zsákolás is A gabonát futószalagon szállítjuk és nagyteljesítményű gabonafúvóval juttatjuk fel a padlásra. Két kombájnszérüník is lesz. Egyik a gépállomás udvarán, a másaikat most készítjük a telepen; — Ha eljön az Ideje éjjelnappal aratnak. Napközben rendre vágjuk a búzát, s éjszaka a rendfelszedők összegyűjtik. Ilyen ütemben nem egész egy hónap alatt végezhetünk a közel 2000 holddal. Bár a termés csak jó közepes lesz az idén. mégis 300 vagon gabonára számítunk. Ilyen mennyiség talán még egy évben sem volt — Egyszóval a mi szövetkezetünkben már nem a legnagyobb munka az aratás s koránt sem okoz olyan gondot, fü»1 Kudarcok és sikerek BÁNYÁSZOKRÓL SZÓLVA nem találhatunk túlzást Rokolya Sándor szavaiban, mikor azt mondta: „Ezekkel az emberekkel a hegyet is meg lehet mozgatni.” Ezek az emberek valóban a hegyeket mozgatják. A hegy, amelybe sok kilométeres vágatokat fúrtak, szüntelenül mozog, „dolgozik”, s más értelemben is igaz a mondás, ha meggondoljuk, hogy azokat az évtizedek alatt nőtt fekete hegyeket amelyek növekedését olyan érzékletesen írta le Lombosi Jenő, ugyancsak ők hordták össze. A „műszakonként egy mező” elgondolásának a valóra- váltása mégsem ment símán. Uj, az előzőiméi valamivel jobb munkahelyet kapott a brigád, olyan vágat hajítását kezdhette meg, amely viszonylag kedvező tulajdonságú kőzetben haladt, megfelelő hosz- szúságban. Hiába volt azonban kedvezőbb az addigiaknál, az új munkahely, új feladat, újszerű munkaszervezés szokatlan volt, eltelt néhány nap, amíg „belejöttek”. Maga a brigádvezető, Ttokéi”:! ic m^ehökkennrint például az őszi betakarítás vagy akár a kapálás. A gépek segítségével 100 holdat arat le és takarít be egyetlen ember, s a tagok nagy része akár nyaralni is elmehet ez idő alatt, mert biztosak lehetnek abban, hogy a gépek maradék nélkül megmentik jövő évi kenyerünket. Tizennégy év után komoly erőfeszítések árán jutott el ide a mágocsi szövetkezet, s ez a perspektíva nyitva áll valamennyi tsz előtt. Sőt a mostani tsz-eknek már nem kell 10 évet várni. Ma még ezekben a kezdő tsz-ekben bizony meg kell fogni a kézi kaszát. De a kombájnok és arató gépek ott is és mindenütt lópésttől-lépésire szorítják ki a kézi kaszát, a felvonók a zsákolást, s legelőször ott ahol most legszorosabban markolják a kasza nyelét; R-né Az elmúlt évekhez hasonlóéin, a tanév befejezését követő napokban, már megjelentek a dolgozni kívánó diákok a Mecseki Erdőgazdaságnál. A 11 erdészetben már kimondott törzsgárda van, akik évről évre visszatérnek, hogy zsebpénzt szerezzenek táborozáshoz, nyaraláshoz. Jelenleg mintegy 150 fiú és 100 diáklány kapál, sarlóz a csemetekertekben, erdősítéseknél. Mivel legtöbb csak két—három hetet dolgozik, a nyár folyamán általában legalább 400— 500 fiatalt foglalkoztatnak. A Nagy Lajos Gimnázium 20—20 tanulója, akik az erd£- szetet választották politechnikának, kéthetes turnusokban váltja egymást és barátkozik az erdei munkával. Az orfűi sátortáborban laknak, s amikor délután két órakor befejezik a munkát, már várja őket az abaligeti csónakázó tó. A MÁV-nál július elsején kezdődik a diákfoglalkoztatás, de 130 gyereket már felvettek. Elsősorban a vasutas szülők hozzátartozóit alkalmazzák, a sínek közti fűdrtásra, pólyatisztításra, de valószínűleg itt kapnak munkát a MÁV által patronált iskola tanulói is. A Pécsi Állami Gazdaságban a gimnazisták, " általános iskolások, technikumi tanulók vegyesen szedték a zöldborsót ve tapasztalta, hogy az első néhány műszakban nem sikerült kihajtania a tervezett egy teljes mezőt, hanem amnál csak kevesebbet. Ezekben a napokban nyugtalanul érkezett haza, aludni is alig tudott. Nyugtalansága átragadt a családjára is. — Ma megvolt a mező? — ezzel a kérdéssel fogadta már nemcsak a felesége, hanem anyósa, sőt, tizeinkét éves Jóska fia is. AZ ELSŐ SIKEREK után nekilendültek. De még mindig nem ment zökkenő nélkül a munka. Hol a légvezetékekkel volt baj, hol az üres csilléket nem kapták kellő ütemben, hol meg a vasbámokbói nem volt elég. Rokolya Sándor flyenkor azonnal a műszakiakhoz sietett és kérte a hiányok pótlását. A műszakiak között elterjedt az a megállapodás, hogy „Roko- lyáék folytan követelnek”. De ez a megállapítás nem elmarasztaló. Egyik műszaki vezető tett ugyan olyan célzást, hogy a brigád többet követek, mint mások, de annak Rokolya Sándor kissé talán túlzott öntudattal azt mondta; — Nézze főnök, mi nemcsak követelünk, nagyobb teljesít100 ezer vendéget szolgáltak ki az első negyedévben a Pécsi Fodrászipari Vállalat üzleteiben Az elmúlt év első negyedében a Kossuth utca 8. szám alatti 1. számú fodrászüzlet dolgozói végezték a legjobb munkát a Pécsi Fodrászipari Vállalat üzletei közük Ebben az üzletben 41 360 vendég fordult meg és több mint félmillió forintot fizetett hajmosásért, rakásért, haj festésért Sokan keresték fel az új-me- csekaljai fodrászüzletet is, ahol 172 ezer forint forgalmat bonyolítottak le 1961. első három hónapjában. Érdemes megjegyezni, hogy bár későn tavaszodott és sokáig jártak kendőben a nők, mégis az év első három hónapjában több mint 100 ezer vendég fordult meg a vállalat f 11 üzletében, csaknem annyian, I mint Pécs város lakossága. ezekben a napokban, de folyamatosan akad munka a kukorica kapálásnál, kertészetben és a gyümölcsszedésnél is. A Kertvárosban épülő KISZ társasház építkezéséhez hirdetés útján is keresett középiskolás fiatalokat a KISZ városi bizottsága. Úgy látszik a legtöbb fiatal talált már magának kereseti lehetőséget, mert a 30 helyből ezidáig csak 19-et töltöttek be. Általában 1—3 hetet áldoznak a munkára a szünidőből a fiatalok, hogy utána minél jobban pihenhessenek az üdülőkben, táborokban. Taoácstagi beszámoló Pécs város m. kerületi tanács értesíti a 45, 46-os számú választókerület; Ürög és Szentkút lakosságát, hogy 28-án, csütörtökön du. 8 órakor az ürögi kultúrházban tanácstagi beszámolót tart. Tanácstagok: Majorlaki János, Borbás Béla. Bükköséi István. A beszámolót elmondja Majorlaki János kerületi tanácstag. . * Június »-ért. pénteken do, í órakor a Petőfi utcai iskolában tanácstagi beszámolót tart: Nagy Károly városi tanácstag. Résztvevő tanácstagok: dr. Mezei A ládámé, Gáspár Károly. A választókerülethez tartozó utcáik: Petőfi n. 29. házszámtól végig mindkét oldal, Erreth L. n„ Hargita aj Madách I. n_; Uzsok a. ményt is nrijba*, (Ant bárki más. Az első dekád vésőn, amikor már túljutottak a harmincöt méteren, kezdték hivatalosan is elismerni, hogy valóban így van. Zökkenők azért továbbra is voltok, sőt, kisebb balesetek is. Rokolya József, a brigád vezető tizenkilenc éves öccse például úgy sérült meg, hogy a kísérletképpen bevezetett műanyag- csövet szét vetette a nagynyomású sűrítet levegő. Miután a műanyagcsövek másutt is okoztak hasonló baleseteket, helyettük isimét vascsöveken vezetik a sűrített levegőt. Láng Pál a lakásán kereste fel Rokolya Sándort. — Sanyi — mondta — nem tudom, mi az oka, de a lövéseim sorra nem sikerűinek. Már megint ellőttem a gyűrűt __ K özösein utánanéztek, mi lohet az oka. Kiderült, hogy Láng a felső robbanitólyu kákát kifelémutató irányban fúrta, ezért döntötte ki a robbantás ereje a vasgyűrűt. Okult belőle, ezután megfelelő, a középpontba tartó irányba fúrta a lyukakat és végre sikerűitek is a robbantások. MAS ALKALOMMAL ismét nem volt elég TH-gyűrű. A brigádvezető, Óbert Antalnak AKIK A HEGYEKET MOZGATJÁK Több száz pécsi és baranyai diák vállalt könnyű munkát a szünidő első napjaiban Képek a Pécsújhegyi Erőműről A Pécsújhegyi Erőművet két nagy szakaszban bővítik. Az első szákassza], a negyedév végén elkészültek s a sikeres üzemi próbák után április óta 92,1 megawatt üzemi teljesítő képességgel már dolgozik. A bővítés második szakaszában 1964—65-ben két, egyenként 50 megawatt teljesítményű gépegységgel bővül az erőmű, amelynek alapozási munkáit megkezdték Két év múlva kisbővítés keretében egy fűtőegységet építenek, amely- lyel az uránváros i távfűtését kívánják biztosítani. Távlati kép a Pécsújhegyi Erőműről. Tovább bővül as erőmű, jlz újabb gépegységek alapozásánál tartanak. i Az erőmű bővítéséhez a szabadtéri állomás bővítése is hozzátartozik. A képen előtérben előregyártott vasbetonoszlopok. , szólt, aki — mert sürgős volt a dolog — nem sokait tetetó- riázott, hanem úgy ahogy volt, ».civilben” elment vele a rakodóra és segített felrak: rá a szükséges vasgyűrűket. Május második dekádj.ibam végre bejegyezhették a brigádnaplóba; „Az eddigi teljesítmény T5 folyóméter. A vájvég nemsokára kilyukad...” Mindezt csak az enya- giakért, a nagyobb keres etért tették volna? Természetesen aimak is volt ebben szerepe. De május 15-e után Rudnai bányamester csodálkozva kérdezte Rokolya Sándortól: — Md történt magukkal, hogy még senki sem kérdezte, mennyit fognak kapni ezért a teljesítményért? Csakugyan nem kérdezték meg. Pedig a bányászok inkább azt szokták meg, hogy mikor még el sem kezdték egy feladat végrehajtását, elsőnek azt kérdezik: „Mit fizetnek ezért?” A Sztanek-brigád tagjai azonban egyszerűen elfeledkeztek erről Azt természetesen úgyis tudták, hogy a nagyobb teljesítménnyel nagyobb kereset is jár, de úgy látszott, hogy ennyivel meg is elégedtek, többet nem törődtek vele. Valahogy úgy voltak ezzel, hogy eddig a cél a magasabb kereset volt, s a naigyobb teljesítmény csak ennek az elkerülhetetlen feltétele, de májusban a nagyobb teljesítmény, a száz méter elérése vált a főcéllá, s ennek csak kellemes velejárója volt a várható nagyobb fizetés. Közben persze figyelték, mi történik Kerekesék brigádjában. Kerekeséknek valahogy nem ment. ök is megkapták ugyanazt a segítséget, de a menetközben felbukkanó nehézségekkel nem tudtak olyan eredményesen és gyorsan megbirkózni, mint Rokolyáék. Tiszteletreméltó volt a teljesítményük, de a száz métert nem tudták elérni. A SZTANEK-BRIGADdl saját eredményei lelkesítettek. Már azon törték a fejüket, hogy saját vállalásukat is túlteljesítik vagy tíz méterrel. De ha lehet, hússzal. Ezek azonban vérmes reményeknek bizonyultak, olyan gyorsan nem tudnak előrehaladni. A hónap utolsó munkanapján fejezték be a századik méter és még egy fél métert. Fél százalékkal teljesítették túl vállalásukat, amelyet a brigád- értekezleten annyian fogadtak hitetlenkedve. Mikor „hitelesítették” az eredményt, elsőnek R °-oVes Mihály kereste meg Rokolya Sándort. A kezét nyújtotta. — Gratulálok — mondta — szép munka volt. Mészáros Ferenc (Folytatjuk.)
