Dunántúli Napló, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-27 / 148. szám

aws. JŰNTUS 2T. MAPiÓ 3 Aratás előtti beszélgetés Sziveri Kálmánnal, a mágocsi Béke Tsz elnökével Mióta a világ viliág, az ara­tást tartják a legnehezebb, legmegerőltetőbb fizikai mun­kának. Tudományos kimutatá- Bok szerint is a hajnaltól nap­estig kaszáló ember kalória­szükséglete a legmagasabb — megelőzve a bányász szükség­letét is — és ebihez mérten nagy a szervezet igénybevéte­le. Erről a most nagyon is ak­tuális témáról, az aratásról beszélgettünk a minap Szi­veri Kálmánnal, a mágocsi Bé­ke Tsz elnökéveli A legnagyobb munka­csúcs volt — Hogy az aratás milyen nagy munka volt, azt 10—14 évvel ezelőtt szövetkezetünk első éveiben érezhettük a legjobban. Negyvennyolcban, negyvenkilencben és ötvenben egy szál gép nélkül a puszta két kezünkkel vágtunk neki az aratásnak- Pedig a gabona vetési aránya a tagok számá­hoz viszonyítva akkor sem volt kisebb, mmt ma. Mikor be­érett a búza, öreg. fiatal; mind kaszát, sarlót ragadott s ott­hagyva csapot-papot aratni ment. Akkor leállt minden más munka, csak arattunk, hord- tunk, csépeltünk június végé­től szeptemberik Még az él­tet gondozók is kaszát fogtak, hisz a termés, a kenyér meg mentése fontosabb volt min­dennél. Még azzal sem törőd­hettünk. hogy félbe kell hagy­ni a kapálást, s ebből évről évre óriási takarmánykiesé- seink voltak. — Ilyen voit akkor az ara­tás, lázba hozta az egész falut, mindenkit magával sodort, a két legmelegebb nyári hónap­ban minden élő és mozgó em­ber aratott. Ma milyen az ara­tás? összehasonlíthatatlanul más, talán még a szó is mást jelent hisz tagjainknak 99 száza lékát konkrétan nem is érinti. Minőségi változást hozott a kombájn •— Az első kombájnt 1955-ben kaptuk. A tagok először ide­genkedtek tőle és nem is ok nélkül. Akkor még sem a gép, sem a vezető munkája nem volt tökéletes. Nagy szenzáció volt, de a tagok nagy jövőt nem jósoltak neki Mégis ak­kor, abban az évben kezdő­dött meg az a folyamat, ami ma már szinte teljesen meg­Országos kohászati múzeum felállítását tervezik Diósgyőrött A Borsod megyei képviselő csoport kedden ülést tartott a diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vekben. Az ülésen Gácsi Miklós beje jentette, hegy a képviselők közbenjárására országos kohá­szati múzeum építését terve­zik Diósgyőrött. Az új kultu­rális létesítményben a kohá­szati múzeális értékeken kívül bemutatják majd a diósgyőri, az ózdi, a borsodnádasdi, a csepeli és a dunaújvárosi ko­hászati üzemekben, valamint a különböző üzemekben beveze­tett újításokat, munkavédelmi berendezéseket és eszközöket, valamint az új technológiák alkalmazását, a pavilonok anya gát állandóan cserélik. Az or­szágos kohászati múzeum fel­állítása jelentősen elősegíti a város iskoláiban folyó politech nikai oktatást, valamint a tech nikus- és mérnök-képzés szán- vonalának emelését is. Az OFOTÉRT értesíti kedves vevőit, hogy Fotó­amatőrmunkát a Színház téri pavilonban is átvesz. Nyitva 10—6-ig, szómba­tea 10—3-ig. «6 fosztotta régi nimbuszától az aratást. A nehéz és fárasztó munkáról könnyű lemondani. Egy-két év múlva az első kom bájn leghangosabb szapulói követelték a legerősebben a kombájnt; — Most elmondhatom, hogy a md szövetkezetünkben két- három éve már nem a leg­nagyobb munka az aratás. A kézikaszát csak hírből ismer­jük. Tavaly már minden szem gabonát géppel vágtunk le, de nemcsak az aratást, hanem az összes járulékos munkát: hor­dás, szalmalehúzás, tisztítás és rakodás, stb. gépekkel végez­tük. S hogy ehhez milyen ke­vés kézi munkaerő kellett ar­ra md. sem jellemzőbb, hogy búzaaratás idején — mivel ad­digra a második kapálást be­fejezték *— női tagjaink: a Bikali Állami Gazdaságban szedték a komlót. Az aratás sűrűjében nem tudtunk nekik munkát adni M<íg a zsákolást is gépek végzik *— Most újra aratás előtt ág­iunk, de nyugodtan nézünk elé be. Ebben az évben teljesen gépesítették szövetkezetünket s nem szorulunk senkire. Egy­magánk birkózunk meg az ara tássad, illetve a mi saját kom­bájnjaink mellé a gépállomás még két kombájnnal besegít, de jövőre már erre sem lesz szükség. Az aratási tervet el­készítettük. felmértük a gépi és kézi munkaerő szükségle­tet. Kiderült, hogy az 1914 hold gabona learatásához mindösz- sze 17 kézierő szükséges, bele­értve még a Zetor vezetőket is. Ez a 17 flő sem végez ne­héz fizikád, munkát csak gé­pet kezel. Megszűnt a zsáko­lás is A gabonát futószalagon szállítjuk és nagyteljesítményű gabonafúvóval juttatjuk fel a padlásra. Két kombájnszérüník is lesz. Egyik a gépállomás ud­varán, a másaikat most készít­jük a telepen; — Ha eljön az Ideje éjjel­nappal aratnak. Napközben rendre vágjuk a búzát, s éj­szaka a rendfelszedők össze­gyűjtik. Ilyen ütemben nem egész egy hónap alatt végez­hetünk a közel 2000 holddal. Bár a termés csak jó közepes lesz az idén. mégis 300 vagon gabonára számítunk. Ilyen mennyiség talán még egy év­ben sem volt — Egyszóval a mi szövet­kezetünkben már nem a leg­nagyobb munka az aratás s koránt sem okoz olyan gondot, fü»1 Kudarcok és sikerek BÁNYÁSZOKRÓL SZÓLVA nem találhatunk túlzást Roko­lya Sándor szavaiban, mikor azt mondta: „Ezekkel az em­berekkel a hegyet is meg lehet mozgatni.” Ezek az emberek valóban a hegyeket mozgatják. A hegy, amelybe sok kilomé­teres vágatokat fúrtak, szün­telenül mozog, „dolgozik”, s más értelemben is igaz a mon­dás, ha meggondoljuk, hogy azokat az évtizedek alatt nőtt fekete hegyeket amelyek nö­vekedését olyan érzékletesen írta le Lombosi Jenő, ugyan­csak ők hordták össze. A „műszakonként egy me­ző” elgondolásának a valóra- váltása mégsem ment símán. Uj, az előzőiméi valamivel jobb munkahelyet kapott a brigád, olyan vágat hajítását kezdhette meg, amely viszony­lag kedvező tulajdonságú kő­zetben haladt, megfelelő hosz- szúságban. Hiába volt azon­ban kedvezőbb az addigiaknál, az új munkahely, új feladat, újszerű munkaszervezés szo­katlan volt, eltelt néhány nap, amíg „belejöttek”. Maga a brigádvezető, Tto­kéi”:! ic m^ehökken­nrint például az őszi betakarí­tás vagy akár a kapálás. A gépek segítségével 100 holdat arat le és takarít be egyetlen ember, s a tagok nagy része akár nyaralni is elmehet ez idő alatt, mert biztosak lehet­nek abban, hogy a gépek ma­radék nélkül megmentik jövő évi kenyerünket. Tizennégy év után komoly erőfeszítések árán jutott el ide a mágocsi szövetkezet, s ez a perspektíva nyitva áll valamennyi tsz előtt. Sőt a mostani tsz-eknek már nem kell 10 évet várni. Ma még ezekben a kezdő tsz-ekben bi­zony meg kell fogni a kézi ka­szát. De a kombájnok és arató gépek ott is és mindenütt lópésttől-lépésire szorítják ki a kézi kaszát, a felvonók a zsá­kolást, s legelőször ott ahol most legszorosabban markol­ják a kasza nyelét; R-né Az elmúlt évekhez hason­lóéin, a tanév befejezését kö­vető napokban, már megjelen­tek a dolgozni kívánó diákok a Mecseki Erdőgazdaságnál. A 11 erdészetben már kimondott törzsgárda van, akik évről év­re visszatérnek, hogy zseb­pénzt szerezzenek táborozás­hoz, nyaraláshoz. Jelenleg mintegy 150 fiú és 100 diák­lány kapál, sarlóz a csemete­kertekben, erdősítéseknél. Mi­vel legtöbb csak két—három hetet dolgozik, a nyár folya­mán általában legalább 400— 500 fiatalt foglalkoztatnak. A Nagy Lajos Gimnázium 20—20 tanulója, akik az erd£- szetet választották politechni­kának, kéthetes turnusokban váltja egymást és barátkozik az erdei munkával. Az orfűi sátortáborban laknak, s ami­kor délután két órakor befe­jezik a munkát, már várja őket az abaligeti csónakázó tó. A MÁV-nál július elsején kezdődik a diákfoglalkoztatás, de 130 gyereket már felvettek. Elsősorban a vasutas szülők hozzátartozóit alkalmazzák, a sínek közti fűdrtásra, pólya­tisztításra, de valószínűleg itt kapnak munkát a MÁV által patronált iskola tanulói is. A Pécsi Állami Gazdaság­ban a gimnazisták, " általános iskolások, technikumi tanulók vegyesen szedték a zöldborsót ve tapasztalta, hogy az első néhány műszakban nem sike­rült kihajtania a tervezett egy teljes mezőt, hanem amnál csak kevesebbet. Ezekben a napokban nyug­talanul érkezett haza, aludni is alig tudott. Nyugtalansága át­ragadt a családjára is. — Ma megvolt a mező? — ezzel a kérdéssel fogadta már nemcsak a felesége, hanem anyósa, sőt, tizeinkét éves Jós­ka fia is. AZ ELSŐ SIKEREK után nekilendültek. De még mindig nem ment zökkenő nélkül a munka. Hol a légvezetékekkel volt baj, hol az üres csillé­ket nem kapták kellő ütem­ben, hol meg a vasbámokbói nem volt elég. Rokolya Sándor flyenkor azonnal a műszakiakhoz sietett és kérte a hiányok pótlását. A műszakiak között elterjedt az a megállapodás, hogy „Roko- lyáék folytan követelnek”. De ez a megállapítás nem elma­rasztaló. Egyik műszaki vezető tett ugyan olyan célzást, hogy a brigád többet követek, mint mások, de annak Rokolya Sán­dor kissé talán túlzott öntu­dattal azt mondta; — Nézze főnök, mi nemcsak követelünk, nagyobb teljesít­100 ezer vendéget szolgáltak ki az első negyedévben a Pécsi Fodrászipari Vállalat üzleteiben Az elmúlt év első negyedé­ben a Kossuth utca 8. szám alatti 1. számú fodrászüzlet dolgozói végezték a legjobb munkát a Pécsi Fodrászipari Vállalat üzletei közük Ebben az üzletben 41 360 vendég for­dult meg és több mint fél­millió forintot fizetett hajmo­sásért, rakásért, haj festésért Sokan keresték fel az új-me- csekaljai fodrászüzletet is, ahol 172 ezer forint forgalmat bo­nyolítottak le 1961. első három hónapjában. Érdemes megjegyezni, hogy bár későn tavaszodott és so­káig jártak kendőben a nők, mégis az év első három hó­napjában több mint 100 ezer vendég fordult meg a vállalat f 11 üzletében, csaknem annyian, I mint Pécs város lakossága. ezekben a napokban, de folya­matosan akad munka a kuko­rica kapálásnál, kertészetben és a gyümölcsszedésnél is. A Kertvárosban épülő KISZ társasház építkezéséhez hirde­tés útján is keresett középis­kolás fiatalokat a KISZ városi bizottsága. Úgy látszik a leg­több fiatal talált már magá­nak kereseti lehetőséget, mert a 30 helyből ezidáig csak 19-et töltöttek be. Általában 1—3 hetet áldoznak a munkára a szünidőből a fiatalok, hogy utána minél jobban pihenhes­senek az üdülőkben, táborok­ban. Taoácstagi beszámoló Pécs város m. kerületi tanács értesíti a 45, 46-os számú választó­kerület; Ürög és Szentkút lakossá­gát, hogy 28-án, csütörtökön du. 8 órakor az ürögi kultúrházban ta­nácstagi beszámolót tart. Tanács­tagok: Majorlaki János, Borbás Béla. Bükköséi István. A beszámo­lót elmondja Majorlaki János ke­rületi tanácstag. . * Június »-ért. pénteken do, í órakor a Petőfi utcai iskolában ta­nácstagi beszámolót tart: Nagy Károly városi tanácstag. Résztvevő tanácstagok: dr. Mezei A ládámé, Gáspár Károly. A választókerület­hez tartozó utcáik: Petőfi n. 29. házszámtól végig mindkét oldal, Erreth L. n„ Hargita aj Madách I. n_; Uzsok a. ményt is nrijba*, (Ant bárki más. Az első dekád vésőn, amikor már túljutottak a harmincöt méteren, kezdték hivatalosan is elismerni, hogy valóban így van. Zökkenők azért továbbra is voltok, sőt, kisebb balesetek is. Rokolya József, a brigád vezető tizenkilenc éves öccse például úgy sérült meg, hogy a kísér­letképpen bevezetett műanyag- csövet szét vetette a nagy­nyomású sűrítet levegő. Mi­után a műanyagcsövek másutt is okoztak hasonló baleseteket, helyettük isimét vascsöveken vezetik a sűrített levegőt. Láng Pál a lakásán kereste fel Rokolya Sándort. — Sanyi — mondta — nem tudom, mi az oka, de a lövé­seim sorra nem sikerűinek. Már megint ellőttem a gyű­rűt __ K özösein utánanéztek, mi lo­het az oka. Kiderült, hogy Láng a felső robbanitólyu kákát kifelémutató irányban fúrta, ezért döntötte ki a robbantás ereje a vasgyűrűt. Okult belő­le, ezután megfelelő, a közép­pontba tartó irányba fúrta a lyukakat és végre sikerűitek is a robbantások. MAS ALKALOMMAL ismét nem volt elég TH-gyűrű. A brigádvezető, Óbert Antalnak AKIK A HEGYEKET MOZGATJÁK Több száz pécsi és baranyai diák vállalt könnyű munkát a szünidő első napjaiban Képek a Pécsújhegyi Erőműről A Pécsújhegyi Erőművet két nagy szakaszban bővítik. Az első szákassza], a negyedév végén elkészültek s a sikeres üzemi próbák után április óta 92,1 megawatt üzemi teljesítő képesség­gel már dolgozik. A bővítés második szakaszában 1964—65-ben két, egyenként 50 megawatt teljesítményű gépegységgel bővül az erőmű, amelynek alapozási munkáit megkezdték Két év múlva kisbővítés keretében egy fűtőegységet építenek, amely- lyel az uránváros i távfűtését kívánják biztosítani. Távlati kép a Pécsújhegyi Erőműről. Tovább bővül as erőmű, jlz újabb gépegységek alapozásánál tartanak. i Az erőmű bővítéséhez a szabadtéri állomás bővítése is hozzá­tartozik. A képen előtérben előregyártott vasbetonoszlopok. , szólt, aki — mert sürgős volt a dolog — nem sokait tetetó- riázott, hanem úgy ahogy volt, ».civilben” elment vele a ra­kodóra és segített felrak: rá a szükséges vasgyűrűket. Május második dekádj.ibam végre bejegyezhették a bri­gádnaplóba; „Az eddigi teljesítmény T5 folyóméter. A vájvég nemso­kára kilyukad...” Mindezt csak az enya- giakért, a nagyobb keres etért tették volna? Természetesen aimak is volt ebben szerepe. De május 15-e után Rudnai bányamester cso­dálkozva kérdezte Rokolya Sándortól: — Md történt magukkal, hogy még senki sem kérdezte, mennyit fognak kapni ezért a teljesítményért? Csakugyan nem kérdezték meg. Pedig a bányászok in­kább azt szokták meg, hogy mikor még el sem kezdték egy feladat végrehajtását, elsőnek azt kérdezik: „Mit fizetnek ezért?” A Sztanek-brigád tag­jai azonban egyszerűen elfe­ledkeztek erről Azt természe­tesen úgyis tudták, hogy a na­gyobb teljesítménnyel na­gyobb kereset is jár, de úgy látszott, hogy ennyivel meg is elégedtek, többet nem törőd­tek vele. Valahogy úgy voltak ezzel, hogy eddig a cél a magasabb kereset volt, s a naigyobb tel­jesítmény csak ennek az elke­rülhetetlen feltétele, de má­jusban a nagyobb teljesít­mény, a száz méter elérése vált a főcéllá, s ennek csak kellemes velejárója volt a vár­ható nagyobb fizetés. Közben persze figyelték, mi történik Kerekesék brigádjá­ban. Kerekeséknek valahogy nem ment. ök is megkapták ugyanazt a segítséget, de a menetközben felbukkanó ne­hézségekkel nem tudtak olyan eredményesen és gyorsan megbirkózni, mint Rokolyáék. Tiszteletreméltó volt a telje­sítményük, de a száz métert nem tudták elérni. A SZTANEK-BRIGADdl saját eredményei lelkesítettek. Már azon törték a fejüket, hogy saját vállalásukat is túl­teljesítik vagy tíz méterrel. De ha lehet, hússzal. Ezek azon­ban vérmes reményeknek bi­zonyultak, olyan gyorsan nem tudnak előrehaladni. A hónap utolsó munkanap­ján fejezték be a századik mé­ter és még egy fél métert. Fél százalékkal teljesítették túl vállalásukat, amelyet a brigád- értekezleten annyian fogadtak hitetlenkedve. Mikor „hitelesítették” az eredményt, elsőnek R °-oVes Mihály kereste meg Rokolya Sándort. A kezét nyújtotta. — Gratulálok — mondta — szép munka volt. Mészáros Ferenc (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents