Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-20 / 116. szám
2 1962. MÁJUS 2«. f Feíemelkedni a valósághoz A Magyar írók Szövetségének közgyűlése után A LEGUTÓBBI KÉT NAPON tartották meg a Magyar írók Szövetsége közgyűlését. A két és fél évvel ezelőtti alakuló közgyűlés óta ez az első, amelyen már nemcsak az alakulással járó szervezeti problémák kerülnek szóba, hanem az írói alkotó munka mélyebbre ható problémái is. Már a beszámoló is, amelyet Darvas József mondott el, megvilágította azokat a fontosabb kérdéseket, amelyek tisztázása feltétlenül szükséges a magyar irodalom továbbfejlődéséhez, a felszólalók pedig tovább haladtak, több oldalról, más-más megvilágításban tárgyalták a jelen helyzetet, a feladatokat, a továbbjutás lehetőségeit. Biztató hangok szólaltak meg ezen a közgyűlésen. Biztató az eddig elért eredmények összegezése és biztatóak a továbbjutás érdekében elmondott szavak. Darvas József, az írószövetség elnöke arról beszélit, hogy íróink közelebb kerültek a valósághoz, az élet igazi problémáihoz. Kétségtelen, hogy ez nagyon jó ,kedvező jelenség. A felszólalók továbbmentek, s a jövő formálásában rájuk váró feladatokról is beszéltek. Ez még jobb. Nem mindegy azonban, hogyan közeledünk a valósághoz és milyen jövőt akarunk formálná. A felszólalásokból is káderül, hogy az íróknak a valóságról alkotott képzetei és a jövőre vonatkozó elképzelései a legfontosabb és leglényegesebb vonásokat illetően ma már nem tartalmaznak annyi ellentmondást, iránt néhány évvel korábban. És az sem baj, hogy ezek az elképzelések nem teljesen egyformák, hiszen egyetlen író sem tagadhatja meg saját egyéniségét anélkül, hogy alkotó művészete csorbát szenvedne. A VALÓSÁG maga is felmérhetetlenül sokrétű és bonyolult. Maá valóságunk pedig ellentmondásosságában, bonyolultságában is felemelő, nagyszerű, mert a társadalmi fejlődés egy olyan lépcsőfokán áldunk ma, amely magasabbra emeli egész népünket, mint bármikor a történelem folyamán és amelyről tovább, felfelé visz az út. Ehhez a valósághoz nem lehet „leszálim”, „leereszkedni’’. A szocialista valóságot csak úgy érthetjük meg a maga teljességében, ha minden erőnkkel igyekszünk felemelkedni hozzá. Az írónak, ha a nép nevelője akar lenni, ha elől akar járni, azaz ha teljes felelősséggel akarja betölteni hivatását, s nem elégszik meg azzal, hogy az irodalom szürke mesterembere legyen, nem szabad megelégednie felszínes ismeretekkel. Mai életünk lényeges és fontos vonásait kell megértenie, hogy a társadalom egyes jelenségeinek művészi ábrázolásában a teljes szocialista valóságat tudja itükröztet- ná. A SZOCIALISTA REALIZMUS fogalma — a hosszú éveken át érvényesült torzítások és tagadási kísérletek után — ezen a közgyűlésen kezd a maga tisztaságában kibontakozni. Lassacskán sikerül léhán tani róla azt a hamis mázt, amelyet a dogmatázmus rakott rá, s amely azt követelte, hogy az író a valóságnak csupán egy részét, a felszínen csillor gót ábrázolja, sőt, csillogónak ábrázolja azt is, ami nem az. Pedig már Lenin is arra figyelmeztet: „Ne hízelegjünk magunknak azzal, ami nem igaz. Ez káros”. Ma már senki sem várja az íróktól, hogy „hízelegjenek”. Nem szégyeljük, A Bm, Patyolat Vállalat értesíti megrendelőit, hogy Doktor Sándor utcai fióküzlete a jövő hét második felében TATAROZÁS MIATT ZÄRVA LESZ Kérjük megrendelőinket, hogy elkészült ruháikat saját érdekükben a hét első felében feltétlenül váltsák ki. 47 hogy a mi valóságunk sem mentes nehézségektől és hibáktól, mert a szocializmus valósága ezekkel a hibákkal és nehézségekkel együtt is összehasonlíthatatlanul magasabb- rendű, mint a kizsákmányoláson nyugvó társadalmak valósága. Mai életünket nem lehet megérteni a polgári ideológia oldaláról. Az az író, aki szellemi magasabbrendűsége felhőiből fanyalogva száll le a szocialista brigádban dolgozó munkások és termelőszövetkezeti parasztok verejték- és is- tállószagú világába, az sohasem fogja megérteni, hogy miért éppen ebben a világban épül az új társadalom. Aki a mindennapi élet jelenségeit az „örök emberi” változhatatlan normái szerint ítéld meg, az sohasem fogja megérteni, hogy az új keletkezése akkor is szép, ha a régi pusztulásával jár együtt, s anélkül nem is képzelhető el. Aki emberfeletti erőktől vár csodákat, az nem veheti észre, hogy milyen csodákra képes az emberi erő. AZ ÍRÓNAK, ha valóban meg akarja ismerni és művészien akarja ábrázolni mai valóságunkat, rá kell jönnie, Megkezdődött a salátaexport Pénteken elindult külföldre az első baranyai exportkocsi. Egy Kamion típusú, hatalmas hűtött gépkocsi salátát vitt Siklósról a Német Demokratikus Köztársaságba. Szombaton pedig két Kamion-kocsi vitte a salátát, ezúttal Mohácsról A szállítmány szintén a Német Demokratikus Köztársaságba indult. A zöldárut szállító járműveket a Bad- schandau-i elosztó állomáson várják, ahol tovább irányítják a német városokba. Ma délelőtt már friss mohácsi salátát fogyaszthatnak az ottani háziasszonyok. A jövő héten megkezdik a mohácsi kelkáposzta exportszállítását is. Sőt, ugyancsak a jövő hét végén valószínűleg Siklósra is ellátogatnak a Kamion-kocsik, hogy külföldre vigyék a primőr zöldborsót. A késői tavaszra való tekintettel azonban az idén az eddiginél is fokozottabb mértékben veszik majd figyelembe a baranyai piacok igényeit, ezért kevesebb primőrárut visznek ki külföldre, mint tavaly. hogy a polgári műveltség fellegiéi nem is fellegek, hanem Langyos tócsák, amelyekből nem „leszállnd”, hanem felemelkedni kelL Biztató, hogy a mostani közgyűlésen már hangot kapott ez a felismerés. Íróink legjobbjai eljutattak odáig, hogy nem csupán szükségből ismerik él a párt politikáját és programját, hanem azért is, mert saját jövőjüket, saját sorsukat is benne látják tükröződni, azonosulni tudnak a jólét és emberiesség társadalmának megvalósításán fáradozó néppel. Ez már a felemelkedés jele. A szocialista realizmus, a valóságábrázolás problémái természetesen nem ezen a közgyűlésen kerülnek először szóba. Nem is utoljára. Egy közgyűlés feladata csak annyi, hogy egy eltelt' időszak eredményeit felmérje, s utat mutasson egy további időszakra. A közgyűlés több-kevésbé ünnepélyes hangulata, a felszólalások lelkes hangja még nem minden. Utána a munka hétköznapját következnek az írók számára is. A vívódás, az alkotás napjai, amelyek többnyire felemelőek, de gyakran szürkék és keservesek. AZ LENNE JÓ, ha az írók nemcsak elkapott jelszavakat, szófoszlányokat, benyomásokat hoznának magukkal, hanem mindenütt — itt Pécsett is — most már tisztázott alapokon, a legfontosabbat sohasem felejtve vinnék át az alkotás gyakorlatába a közgyűlés tanulságait. Mészáros Ferenc Országos ankét a Pedagógiai Főiskolán Az iskolareform és az általános iskolai tanárképzés egyes kérdéseinek megvitatására pén teken és szombaton országos jellegű reformankét zajlott le a Pécsi Pedagógiai Főiskolán. Az ankéten megjelent Répát Gyula elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára, a minisztériumi, városi és megyei vezető oktatási szervek képviselőd és sok pedagógus az ország különböző oktatási intézményeiből. Az ankét első napján „A tananyag és oktatási módszer korszerűsítésének lélektani és pedagógiai problémái az általános iskolában és a tanárképzésben” címmel dr. Kelemen László főiskolai tanár, kandidátus tartott előadást. A második napon egyes munkaszekciókban folytak tanácskozások, melyek során a gyakorlati foglalkozások módszertani kérdései, az anyanyelvi műveltség kialakításának problémái, a koncentrálás szerepe a nyelvi tárgyak oktatásában és az állatrendszertan oktatásának korszerűsítési problémái kerültek alapos és részletes kifejtésre. Időj árás j elentés Várható időjárás vasárnap estig: meleg kló, szombaton változó meny nyiségű felhőzet, legfeljebb egykét helyen esővel. Vasárna pt főként a Dunántúlon, felhősebb idő, több felé záporeső, zivatar, mérsékelt délnyugati, később élénkülő nyugati, északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—15, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap peleien: 25—29, nyugaton: 22—26 fok között. A Balaton vizének hőfoka Siófoknál 16 Celsius. Balesetet okozott a nagyfeszültségű kábel Tegnap délelőtt a Zsolnay utcában, az úgynevezett Zsolnay dombnál dolgoztak az útépítők. Az emelkedő eltüntetéséhez szükséges a domb „le- gyalulása”. Majdnem az emel kedő tetején dolgozott Weis János kakasdi lakos. Légkalapáccsal bontotta az úttestet. Munka közben a légkalapács elérte és átütötte a porcelán- gyárba vezető 15 ezer voltos kábel egyik kötését, amely elég közel volt a felszínhez, és sem tégla, sem más burkolattal nem volt megjelölve. A nagyfeszült ségű kábel kötésének vas köpenye szerencsére megakadályozta, hogy súlyosabb szerencsétlenség történjen, mert az áramot elvezette. így csak a tHflifl&VflJII»! llllllllllllillllUII Aranvlakodalom 1SÜ Siiii .. mm *. • > - i:x * « -•:> A Mecsekvldéki Állami Pincegazdaság igazgatói irodáidban tegnap délelőtt meghitt hangulatban ünnepelték meg Stefanies Gyula bácsi aranylakodalmát, házasságának 50. évfordulóját. Kurucsai József igazgató, Vörös Sándor párttitkár, Karai Lajos SZB-elnök köszöntötték — az immár 2 éve nyugdíjba ment, de még időnként a vállalatnál mindig dolgozó — 76 éves szakmunkást, aki 50 esztendőt töltött a Mecsekvidéki Állami Pincegazdaságnál. Gyula bácsi volt a vállalat első sztahanovistája, majd „Kiváló dolgozó" kitüntetést is kapott. Megilletődve vette át a jutalmat, könnyes szemmel köszönte meg, hogy gondoltak rá. Felesége nem kísérhette el erre a kis ünnepségre, mert beteges, de amikor hazaérkezett Gyula bácsit olyan, kedves mosollyal várta, mint 50 évvel ezelőtt. . . Fényképünk azt a pillanatot ábrázolja, amikor lányuk köszön* ti őket, otthon, a kedves kis húsukban. (—ray) f#p§§$. (7.» A szemüveges visszafordítja a tekintetét. Az öreg észreveszi, a hangja gyorsan uitána- ugrik. — Ugyanis ón Kapolcson vagyok kőműves. A másik meglepődve az öregre csodálkozik. Kíváncsian, érdeklődve fürkészi a kőműves bizakodó, felülről keskenyedő arcát, hosszú, fülére csüngő rőt haját, a mellére néző hegyes állát. Olyan, mint egy hosszú, csontos, barátkozó kutya. A szeme is kutyaszem. A szemüveges a tekintetből, a hirtelen utánakapaszkodó hangból megérti, hogy a kőműves beszélgetni akar. Visz- szafogott, megadó lélegzettel sóhajt, mintha titokban szégyenkezve adná meg magát. — Az manapság jó foglalkozás — mondja csendesen, elismerő bólintással, majd a szája szélét várakozóan, elgondolkozva a fogai közé harapja. hirtelen zárlat miatt keletkezett kisebbfajta robbanás csapott fel a földből. A lyukból kicsapódó láng Weis bal karját érte és másodfokú égési sérülést okozott. Weist az egyik helyszínen tartózkodó tehergépkocsival azonnal a bőrklinikára szállították. A bal eset kivizsgálásakor megállapították, hogy az úttest alatt húzódó kábel, — bár tudtak róla, hogy van — régen készült, s Így nem a szabványnak megfelelő. Amellett, hogy elég közel feküdt a felszínhez, a balesetet okozó kábel nem is azon a helyen volt lefektetve, amire az útépítők számítottak, mert a helyszinnajzoi} is másutt volt bejelölve. Mi következik ezután? Az öreg szeme alatt boldogan reszket a két hosszú ránc. — Mindig is jó foglalkozás volt az kérem — dől hátrs kényelmesen a padom. Igaz hogy a .tél egy kicsit nehéz, cU tavasztól őszig annyit keres egy jó kőműves, hogy átalud- hatja a fagyot, mint a medve Mert kérem, az emberek mindig építkeznek. A szemüveges néha biccent, érdeklődve hallgatja a nagykabátos, fatáskás kőművest Az aktatáskát maga mellé teszi. Tetszik neki az öreg. Széttárja a kezét, és a másik arcát figyeli. — Igaza van. Most sok az építeni való. Háború után vagyunk. Ilyenkor fél kell építeni, amit a katonák leromboltak. Még tíz év múlva is lesz ebben az országban a kőműveseknek való munka. Az öreg csendesen, finom fölénnyel nevet, nagy kerek szeme derűsen pihen a másik arcán. — Tíz év kérem? Talán úgy tetszett volna mondani, hogy mindig. Amíg csak lesz a világon egy kőműves, addig mindig van mát építeni. A szemüveges a tenyerébe fojtja az ásítást. — Természetes, hiszem az ember egyik legszebb tulajdonsága, hogy épít. Az öreg gyorsan a pad alá húzza a lábát, és egy tenyérnyivel bizalmasan közelebb húzódik a szemüvegeshez. Nagyon boldog. Csak így, egyszerűen — nagyon boldog. — Úgy van — ingatja a fejét. Jól tetszik modand. Szép munka az építkezés. Az öreg barátságosan hunyorít. — Úgy van. Szép munka. — Az ember, ha megáll egy készülő épület előtt, csak nézi, bámulja. A kőműves arcán fényes, diadalmas lépésekkel sétál a boldogság. Elismerően sóhajt. — Nagyon szépen tetszik mondani. A szemüveges Török Andráshoz fordul, és apró, kemény mozdulatokkal magyaráz. — Azt hiszi, hogy én nem tudom, hogyan épül egy ház? Ma még a gyerek is átu górhatja a falat, mint ahogy Remus, Romulus szemeláttára átugrotta Róma épülő városfalát. És egy hónap múlva? Az ember felnéz a tetejére, és azt hiszi, hogy az égig ér. Szép, finom minták a homlokzaton, variációs színek, erkélyek, széles, nagy ablakok ... Az öreg boldogan bólogat és két gondolat között gyorsan — MA ÜNNEPLI fennállásának félévszázados jubileumát a Pécsi Közgazdasági Technikum ipari tagozata. Ebből az alkalomból délelőtt 11 órakor névadó ünnepséget rendeznek a városi művelődési házban, majd megtekintik a régi Női Felsőipariskola épületét a Déryné utcában. Este táncest lesz. Mind az ünnepségre, mind a táncestre meghívták a jubiláló iskola régi növendékeit is. — SZOMBATON megjelent a zöldborsó a pécsi piacokon. Egyelőre csak kis tételekben. — VÁROSNÉZÉS lesz ma délelőtt 10 órától: „A római- kori Pécs” címmel. Részvétel díjtalan, gyülekezés a Dóm téri óránál. hálát ad az Istennek, amiért volt elég bátorsága megszólítani a szemüvegest. A Romulus és Remust és a variációs színeket nem érti — de mindegy. Ritka ember, aki ilyen szépen tud beszélni a házakról, mint ez a prémessapkás. Tétova, «^harapott mozdulattal előrehajol, azután visz- szahúzódik. Néhány pillanatig töpreng, hogy megkérdezze-e? És ha megsérti? Ha megharagszik és félbeszakad a beszélgetés és a boldogság? Észrevétlenül csúszik ki a száján. — Talán tetszik érteni a kő- művesmimkhoz? A szemüveges mosolyog. — Nagyon keveset. Tanfelügyelő vagyok, ide is iskola- ügyben jöttem. De a sógorom építészmérnök. Tőle tudok, ami t tudok... Az öreg tisztelettel közbe- bólinit. A tanfelügyelő jóindulatú tekintettel folytatja. — De elég csak arra gondolni, amit az előbb mondtam. Hogy az ember egyik legszebb tulajdonsága az építés. Török András figyelmesen helyesel. — Az kérem. Az. A szemüveges néhány pillanatra teljesen megfeledkezik arról, hogy a pad másik végén a kapolcsi kőműves ül — megnyúlt, csodálkozó vonásokkal, ötvenhárom falusi esztendejével, derűs, bólogató nyugalommal. Élénken, szuegesztíven hadonászik a levegőben. (Folytatása következik.) — SZOCIALISTA címért küzdő brigád alakult a siklós- nagyfalusi termelőszövetkezet kistapolcai üzemegységében. Az új brigád tagjai 350 holdon gazdálkodnak. — A SÁGVÁR1 Endre Műr. velődési Házba ma délelőttre hirdetett gyermekdivat-be- mutató technikai akadályok miatt elmarad. — VITAEST Thiery Árpád: „Isten veled háború”1 című regényéről. Az írószövetség pécsi csoportja és a Jelenkor szerkesztőbizottsága május 25-én este 7 órakor vitaestet rendez. Vitaindító: Pákolitz István. LOTTÖ-TÁJÉKOZTATÖ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 20, játékhétre 4 518 630 darab lottószelvény érkezett be. öttalálatos szelvény nem volt. 4 találatot 60 fogadó ért el, nyereményük egyenként 5648* forint. A háromtalálatos szelvények száma 4427, nyereményük 38* forint, Két találatot 114 433 fogadó ért el, nyereményük 14 forint 80 fillér. — ÍRÓ-OLVASÓ találkozó keretében látják vendégül május 21-én délután 4 órakor a Beruházási Bank pécsi fiók jának dolgozói Kende Sándor és Pákolitz István pécsi írókat. — ROMÁN professzorok érkezését várják a pécsi egye temen. Május 22-én az Iasi Alexandru Ion Cuza egyetem állam- és jogtudományi karának két professzora látogat el városunkba, hogy az egy esztendeje megkötött barátsági és együttműködési szerződés szellemében megbeszéléseket folytassanak pécsi kollégáikkal. — HÉTFŐN délután 6 órakor ankétot rendez a TIT filozófiai szakosztálya „Kommunizmus — humanizmus” címmel, a Damjanich utcai pártiskola nagytermében. Az ankét előadója: Marja Isza- kovna Petroszjan, a Moszkvai Közgazdasági Egyetem filozófiai tanszékének vezetője. A főposta előcsarnokában 15-én találtak egy kulcscsomót, Igazolt tu lajdono6a átveheti a főnöki Irodában. — MA RENDEZIK MEG a szigetvári járás önkéntes tűzoltóinak versenyét. t
