Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-17 / 113. szám
not. május ix NAPLÓ Június elsején kezdik a Pécsújhenyi Szénmoső teljes rekonstrukcióját Á Pécs vidéki bányáikat a kezdeti időszakban a legalacsonyabb hamutartalinú telep- részek kiválogatásával művelték. A technika és a kapitalizmus fejlődésével azonban megnőtt a szénigény, s a kiválogatás lehetősége mindinkább csökkent. Amikor a hamutartalom növekedése már az értékesítésit is veszélyeztette, a Duna Gőzhajózási Társaság 1914-ben üzembehelyezett egy mosoművet, amely 1926-ig működött. Ekkor az aprószén mosására is berendezkedtek, s lényegében ez a mosómű működött 1957-ig. A felszabadulás után a nagyméretű nehézipari fejlesztés szükségessé tette, hogy a termelés jelentős részéből kokszszenet áRitsamak elő a Dunai Vasmű részére.. Erre azonban a mosómű nem volt alkalmas. Nemcsak a minőségi igények növekedtek, hanem A SZÉNTERMELÉS VOLUMENE IS MEGNŐTT. Ezért nemcsak a technológiát kellett módosítani, hanem a kapacitást is meg kellett növelni az átépítés alkalmával. 1951-ben készültek el az első komolyabb terv tanúimén yok* amelyek 1958 első negyedében kezdtek megvalósulni. A rekonstrukció egyik lényeges változása, hogy a nyersszén kapacitást 240 tonnáról 360 tonnára emelte óránként, a másik pedig, hogy a megnöve- kédett hamutartalmú szén mosására alikalmaitilan mosórendszert finom ülepítőgépekkel helyettesítette. Bér mintegy kétszeresére nőtt az elődúsított kokszszén mennyiség, a rekonstrukciónak mégis komoly hiányosságai mutatkoztak. Az 1914-ben épített durva mosó gépészeti és elektromos részét is változatüanul hagyta. Az előállított kokszszén 18—20 százalékos hamutartalmával rom volt alkalmas arra, hogy kokszkamrátoan elégessék, ezért a Dunai Vasmű mosójában mégegyszer lé kellett mosni, hogy a hamutartalmat 12—13 százalékra csökkentsék. Ez a rekonstrukció meghagyta a száraz élőosztályozást és a portalanítást is. A nyersszén m egnövekedett nedvességtarts ima következtében az előosz- táiyozás és a száraz portalanítás lehetetlenné vált. A Pécsi Hőerőmű telepítésével a kokszszén -termelés további fokozását érhetik el. A fejlődést azonban befolyásolja a durvaszemű mosomű, amelyet még 1914-ben helyeztek üzembe. AZ UTÓBBI KÉT ÉVTIZEDBEN a széndúsítási technológia világviszonylatban is óriási mértékben fejlődött, s egészen új alapokra helyeződött. Ha a technológiában lényegesebb változásokat nem is eszközölnek, a durvamosó rész berendezéseit teljes egészében ki kell cserélni, nagyobb beruházással a technológia is megoldható. Az új technológia pedig alkalmas arra, hogy azonnali kokszkamrába adható 12 —13 százalékos hamutartalmú anyagot állítsanak elő, amelyet Dunaújvárosban nem kell ismét lemosni. A keletkező középterméket sem kell elszállítani, hanem a pécsi Erőműben hasznosítják. Az erősen elhasználódott élőo&ztályozó-beren- dezéseket átépítik, s*a kapacitást óránként 60 tonnával növelik. Jelentősen terheli a mosó munkáját és költségeit az iszapgazdálkodás. Az iszaptavak mérete évről-évre nő, s ez előreláthatóan még fokozódik. Megoldás csak az lenne, ha megtalálnák a módját annak, hogy a mosóvízből az iszapot ne tavakban való derítéssel vonják ki, hanem gépi úton. Ennék érdekében a Szovjetunióból rendeltek kísérleti célra egy iszapcentrifugát, amely alkalmasnak látszik arra, hogy üzembeállításával a (tavakba folyó iszap- mennyiséget csökkentsék. Ez az iszapcentrifuga 1962. év végére megérkezik. A most tervezés alatt áüó második rekonstrukciós lépcső üzembehelyezésével a pécsúj- hegyí szénmoső minden gépi berendezése felújított lesz. Létesítenek egy központi diszpécser berendezést, így automatikus jelzőberendezésekkel áttekinthető táblán mutatja a vezetőnek a mosó üzemálalpotát és lehetővé teszi a berendezéseknek egy helyről való indítását és állítását. A DURVAMOSÓ REKONSTRUKCIÓJÁNAK BERUHÁZÁSI PROGRAMJÁT a Bányászati Tervező Intézel 1960. május 31-re készítette eL, s a Nehézipari Minisztérium ezt a beruházást ez év decemberében jóvá is hagyta. A beruházás teljes összegle: 111 millió 812 000 forint. A terveket részben a Bányászati Tervező Intézet, részben pedig a külföldi szállító vállalatok tervező irodád készítik. A beruházás teljes befejezési határideje: 1964. december 31. Az eddig Dunaújvárosba szállított 118 809 tonna 18 százalékos hamutartalmú szén helyett (amely 66 533 tonna 12 százalékos hamutartalmú szénnek felel meg) az új technológia bevezetésével 198 514 tonna 12 százalékos hamutar- talmú szenet szállítanak. Tehát a kokszolható szén meny- nyisége megháromszorozódik. A ciklon mosómű beállításával és a teljes konstrukcióval lényegesen több kokszolható szenet adnak a népgazdaságnak, s ez jelentős devizaforint megtakarítást jelenít. A felvonulási épületeket már elkészítették, a gépi berendezések bontásét június elsejével kezdik meg. Csehszlovákia az év végefelé és a jövő év közepéig szállítja a belső gépeket. , (H. I.) ............... E gyetemi oktatók látogatása a Pécsi Hőerőműben Munkában a kátolyi tsz-vezetősége és tagsága Tegnap délelőtt 10 óraikor a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karáról mintegy 40 tagból álló küldöttség indult látogatásra a Pécsi Hőerőműbe. A küldöttséget — amelynek az egyetem profesz- szorai és oktatói, valamint néhány KISZ-fiatal voltak tagjai — Kovács Béla, a Hőerőrpű igazgatója és dr. Czetner Tamás főmérnök fogadta. A látogatók között volt Kárpáti Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság ipari osztályának vezetője, és Szentistványi Gyű- láné elvtárs, a városi pártbizottság ágit. prop. osztályénak vezetője. A küldöttség megtekintette az egyes üzemrészeket, miközben szakemberek elmagyarázták a gépek és berendezések célját, működési módját. Majd baráti eszmecsere következett, amelyen a professzorok érdeklődtek; a Hőerőműben dolgozó munkások egészségügyi és 82 ezer holdon termelnek kapás • növényeket az idén a baranyai szövetkezeti gazdák A májusi esők hatására naponta három centimétert nyúlnak-a kukoricák A Mecsek vidékén május 1 és 15 között hét esős nap volt, azaz átlag minden második napon esett. A talajba került több mint húsz milliméternyi csapadék és a napsütéses, meleg időjárás Igen kedvez a növények fejlődésének. A kitűnő nevelő időben naponta három centimétert is nyúlnak a kukoricák, s hasonló mértékben nő a többi kapásnövény és az őszi vetés is. A Baranyai szövetkezeti gazdák tizenkét-féle kapásnövényt művelnek az idén: összesen 82 000 holdon. Ezen a héten már megyeszerte sarából ják a korán elvetett mákot, borsót, cukorrépát, napraforgót, burgonyát, kukoricát, zöldséget és aprómagot. A múlt évi tapasztalatok valamennyi közös gazdaság tagságát meggyőzték, hogy a növényápolás sikerét legjobban A terület felosztásával és az fcztönző premizálással, lehet 4 novényápaSók számát figyelembevéve ezekben a napokban mintegy 24 000 részre „szabdalják” a kapásterületet. A kiosztott földeken a családfők szervezik meg a kapálást, bevonva a munkába a családtagokat is. A -tapasztalat szerint a nagy termés egyik legfontosabb feltétele a megfelelő növényszám biztosítása. Baranyában régi, rossz hiedelem volt, hogy kukoricából például egy holdon legfeljebb nyolc-tízezer tövet szabad csak hagyni, mert különben nem tudnak jól kifejlődni a csövek. A növényápolást végző asz- szonyok — a szakemberek tanácsainak megfelelően — arra törekszenek az idén, hogy megduplázzák a növényszámot, azaz elérjék a holdanként! 18—20 000 tövet, j Több termelőszövetkezetben a prémium egyik fő feltétele a holdankénti megfelelő meny- nyiségű növényszám» kulturális helyzete iránt, valamint az üzemszervezés egyes kérdéseiről kértek és kaptak tájékoztatást. A látogatás végén dr. Bihari Ottó, az egyetem jogi karának dékánja köszönte meg azt, hogy lehetővé tették ezt a látogatást számukra, és reményét fejezte ki, hogy az erőmű, és az egyetem között a jövőben tovább fog erősödni a kapcsolat. ígéretet tett az egyetem dékánja, hogy a hőerőmű számára jogi problémák megoldásában segítséget nyújtanak, majd a KlSZ-fiata- lok kérésére elmondotta, hogy a joghallgatók szeretnék a jövőben szorosabbra fűzni a Hőerőmű és a Pécsi Jogtudományi Egyetem KISZ-szervezete közötti kapcsolatot. PóSlics János azt vette a fejébe tavaly, hogy egyedül fogja elvetni ennek a 310 családé, 582 tagot számláló nagy- gazdaságnak összes búzáját. Nem kell néki segítség, menjenek máshová az emberek, dolgozzanak egyebütt, hogy minden munka haladjon. El is vetette az összes búzát szépen — s aztán készült a tizenhetedik születésnapja megünneplésére. Most a tizennyolcadikra készül. A K—30- as masina becsületei helytáll a keze alatt, ő maga is becsülettel helytáll a traktoron „Iparos” legény — mondják a kívülállók, mégis milyen szé pen megél a tsz-ben. Az hát. A motor ismerete, a gépek szeretete valóban ipari képzettséget követek S hogy ez meglegyen, ahhoz a közös gazdaság teremtette meg Pólics Jancsinak a lehetőséget Most mindenki látja, hogy nem volt hiábavaló se a ráköltött pénz, se a bizalom. A tulajdonképpeni érdekessége mégsem ez ennek a ká- tolyi beszámolónak. Ha Pólics János kivételi lenne, egyetlen eset lenne, mai szemmel nézve nem is lenne szenzáció. Az itt az eset szépsége, hogy tömegesen vannak ilyenek Kátoiy- ban. Arnold Gyula, a gépcsoport vezetője is a gépállomáson dől gozott, szerelő volt. Onnan jött a termeflőszövetkezetbe tavaly decemberben. Vörös 1st ván a gépállomáson dolgozik még, de már a tsz felé köszön- get, oda készül visszamenni, mert ő is „iparos” ember lett. S éppen azért megy vissza, mert „iparos” lett. Szaporodnak a gépek a szövetkezeti gazdaságban, szaporodnak a hozzáértő embereik is, másképpen nem mehet jobban a munka. Újhelyi József a gépállomásról jött ide, megnyer- gelte a 30-as Zetoirt, uralkodik rajta szakértelemmel április óta. Tolnai Jánost az RS —09-esen látni leginkább, de a többi gépekhez is ért. Április óta őis a kátolyi termelőszövetkezet tagja. Jeránt János még 1957-ben jelentkezett a termelőszövetkezet géppel való szolgálatára. Kleies Mátyás pedig követte példáját, jött ö is. Schönberger József is a gépállomás „fia” volt. Most a K—25-ös Zetcr mindenható ura Kátoiyon. A QEPIRONO ("’sak Irénke tud így el- merülni a munkában Lám most is úgy ül az írógép mellett, hogy tudomást sem vesz a környezetéről. Épp így ült a gyárban is a hegesztőgépnél. Ha munka közben szóltak hozzá, veszekedett, pedig különben ö voll a legbékésebb természetű a gyári asszonyok között. Azt a jó tulajdonságát, mely munkáját a gyárban jellemezte — szorgalom, fegyelmezettség, szerénység — a régi munkásnőből átmentette a mai gépírónőbe. Irénke története a mi világunkban már szokványos: édesapja meghalt, a háborúban férjét is elvesztette. Gyárba került, nehéz, férfiak nak való munkát végzett: vasakkal teli ládákat cipelt nap hosszat, vagy a gépek mellett ült: hegesztett, karikát vágott, láncot sodort, attól függően, hogy hova osztotta be a művezető. — Este, munka után jártam iskolába, elvégeztem a polgárit, aztán a gyors- és gépírónő-tanfolyamot... Tizenegy éve dolgozik az Építőipari Vállalatnál. Hä megalakulna a törzsgárda, ő már ezüstfokozatot kopna. Ilyen hosszú idő ebben a szak mában... — Megszoktam, A munkám szerintem éppen olyan fontos, mint azoké, akiket kisegítek ... n e ha sok embernek dol- gozik, mindnek más a munkastílusa, szokása. Sikerül ezt a sajátjával összeegyeztetni? Mosolyog. — Szerencsére az a típus vagyok, aki tiszteli mások tudását és a műszakiakban is mindig a szebb, magasabb célok elérésére törekvő embereket látja. És mindig örü- , lök, ha ezekhez a törekvésekhez saját munkámmal len dületet adhatok. Akkor is örülök, ha egy-egy munka szépen sikerül, időben eljut rendeltetési helyére, s nem kapunk figyelmeztetést, — mondjuk a minisztériumból... Szerinte a jó gépirónőnek rendelkeznie kell az általa felsorolt tulajdonságokkal: legyen alkalmazkodó, de nem megalázkodó, ne éljen vissza felettesei bizalmával, s tartozzék jellemvonásai közé a szerénység, lelkiismeretesség, pontosság. TV dia nincs helye a „traces L ’ nak”, a munka közbeni tere-ferének, s ha egy kis szabadideje van, nem ragad mindjárt horgolótűt a kezébe. Ilyenkor olvassa el az újságokat és tájékozódik. # m- lág dolgaitok Irénke társadalmi megbízatást is vállal: minden hétfőn „fogadó napot” tart, akkor lehet bejelenteni nála, hogy ki, milyen kulturális rendezvényt akar megtekinteni. Tőle lehet színház- és mozijegyet kapni és ő kezeli azokat az opera- és hangve, .eny- bérleteket is, amelyeket jutalomképpen kapnak meg egy-egy alkalomra a dolgozók. Ezzel ki is merül „vállalati élete”. Az otthoni már más, szűkebb kis világa a bányász férjjel, Siklósi Mihállyal, egy jól tanuló kislánnyal és a beteg mamával, akit gondozni kell. S Irénke otthon sem kíméli magát: az újjakat, kezeket kimerítő napi munka után maga mos, vasal, főz, takarít, rendben tartja a családot. Mert neki az is elve, hogy ne kerüljön hátrányos helyzetbe a férj és a gyerek, amiért a feleség dolgozik. Mindemellett jut ideje szórakozásra, önképzésre, olvasásra is. A lig telt el húsz perc, amig mindezeket elmondta magáról, mégis türelmetlenül pillantgatott asztala felé. írógépe várta fél- benhagyott munkával, egy befejezetlen mondattal... 9,m Érthető, hogy a jó példák hatása gyűrűzik, terjed. Czinege Ferenc, aki még ugyan gépállomás! ember, de parasztgyerek, már bejelentette, hogy visszajön ő is hamarosan. Kaszapovics András bácsi, az elnök hálából máris megígérte neki, hogy kap egy K—30-asat, ha olyat szeret, csak jöjjön bátran. Kod lár József sem maradhat ki a felsorolásból, hiszen ő is 1957 óta teljesíti becsülettel azt a kötelességét, amelyet önként vállalt Super 45-ös traktorán az egyesített termelőszövetkezetben. Kátics Györgyről — aki ugyancsak a Super 45-öset szereti — viszont azt kell legelőször is elmondani, hogy 6 is a 18. születésnap felé tart akárcsak Pólics János. Ö is á termelőszövetkezetben tanulta ki a traktarkezélői szakmát s ő is a termelőszövetkezetnék adja most vissza kitűnő munkájával, amit képzésére költöttek. Kátics Gyurka a KISZ felhívására benevezett az országos traktoros versenybe s úgy néz ki, hogy kiváló ’ eredményekkel szerepel. Eddig se vallott szégyent A természet mostoha viszonyokkal kellemetlenkedik mos tanában és kétszeresen szorgalmasnak, ötletesnek kell lennie mindenkinek alti a mezőgazdaságban dolgozik. össfeüitek hát a vezetők, hogy megvitassák, mit tegyenek. A tsz vezetőségi ülésén ot voltak a három község tanácselnökei Gräics András, a tsz pártszervezet titkára. s a főagronómus: Méhes Uaj06. Megtárgyalták a tavasza munkák állását, hosszan vitatkoztak, hogyan kell elosztani a tsz-tagok között a takarmányt, mert a közös gazdaság 500 szarvasmarhája mellett ott van még ugyanennyi a háztáji gazdaságokban 's, azoknak is enniök keli. Okosan, szakszerűen, ügyesen döntöttek, |— s ha a vezetőség döntését a közgyűlés is elfogadja majd, nem fogják megbánni. A lucernát le kell kaszálni, de nehéz lesz begyűjteni, mert nagyon kicsire nőtt. -Szellő község határában már svomo- sodi'k a felső dűlő. mes vo"l kezdeni a veevszeres <”■ tást. El lehet kezderr raforgó gépi karfását is. Van munka. De az is van, aki elvégezze, __ Gyevi Károly / T V egyszerrel irtják a gyomot a Zengőaljai Állami Gazdaságban ” ' ■ 'V y « Í « • >«■ (tv. .-V V' • « Ötszáz hold kalászost és 250 hold silókukoricát gyomtalanitanak Dikonirttal, 500 hold kukoricás vegyszeres gyomirtását már elvégezték Hungazinnal a Zengőalja Állami Gazdaságban. A képen: a gazdaság Szilágy pusztai üzemegységében 100 holdas búzatáblára permetezik a vegyszert a gépek
